1913: A Földmívelésügyi Minisztérium kirendeltségi szervezete és a temesvári hivatal tevékenysége
1916: „Éljen a király, éljen a haza!”
1920: Történetek a kisvasúton
1923: „Trükkök százai” (kellenek) a devizakereskedelemben (is)?
1935: Kommentár Bakody Aurél véleményéhez
1936: Népvédelmi propaganda a Turul Szövetségben
1938: Milliárdos fegyverkezési program?
1942: A Hitlerjugend árnyékában
1945: Hadifogolynapló 1945-ből
1946: Romlott húst a munkásoknak
1946: Egy kommunista parancsnok a magyar határról
1947: Viták a szlovák határon
1949: Egy vegyes házasságból származó honvédtiszt naplója
1949: Sztálinista bírálat Budapestről
1950: Szovjet szakemberek a Sztálin Vasmű építésén
1950: Levelek Cseres Tibornak (1950–1959)
1951: Horthy Miklós katonái Rákosi Magyarországán
1952: 30 év a katolikus gimnáziumok életében
1956: A Vörös Hadsereg halottai 1956-ban
1958: Próbanépszámlálás 1956 után
1958: 50 éve épült a berlini fal
1961: Jurij Gagarin Magyarországon
1966: „A remény szertefoszlott”
1966: Reform KGST szinten
1968: Az 1968. májusi válság Franciaországban
1968: Rotschild Klárának sem fizetett
1973: Pillanatfelvétel Szász Endre festőművész és grafikus életéből
1975: Levelek a cserkészetről
1980: „Nem” a nyugati árucikkek reklámozására
1988: Egyetemi diáksztrájk mozgalom 1988-ban
Az 1980-1981-es lengyel válság és Magyarország visszaemlékezések alapján
Tischler János - Borenich Péter

Tischler János - Borenich Péter

bezár X

„1980. augusztus 20. körül érkeztek az első hírek a lengyelországi eseményekről, arról, ami Gdanskban történik, és nagy szenzációnak számított, hogy megérkeztek Gdanskba a sziléziaiak. Ezzel Szilézia is csatlakozott a tengerparti sztrájkhullámhoz, és akkor lehetett érezni, hogy áttörés készül. S valóban, a hónap végére a lengyel pártvezetők megegyezésre kényszerültek egy olyan fiatalemberrel, akit a világ addig tulajdonképpen nem ismert - Lech Walesával.”

Bevezetés

Néhány évvel ezelőtt a rádiós dokumentalista és a történész-polonista összefogott, hogy bemutassák, miként reagált a kádári vezetés, illetve a magyar társadalom az 1980-1981-es lengyel válságra. A levéltári források mellett nagy súlyt fektettünk arra, hogy felkeressük és megszólaltassük azokat, akik bármilyen módon közvetlen részesei voltak a lengyel eseményeknek. Igyekeztünk átfogó képet rajzolni, így a legkülönfélébb emberekkel készítettünk ún. oral history jellegű interjút. Köztük volt Berecz János, Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Kárpáti Ferenc későbbi honvédelmi miniszter és Pataki István, azokban az években az MSZMP KB Külügyi Osztályának lengyel referense, akiket röviden a hatalom embereinek lehet nevezni, valamint az akkori ellenzék különféle irányzatainak képviselői, mint Kis János, Demszky Gábor, Juhász Pál, Konrád György, Bába Iván, Csoóri Sándor, Pákh Tibor; polonisták, mint Kovács István költő, Kiss Gy. Csaba vagy Szalai Attila újságíró, illetve az 1961 óta Lengyelországban élő Engelmayer Ákos, aki 1990 után első varsói nagykövetünk lett. A velük készült felvételek - levéltári dokumentumokkal és más forrásokkal kiegészítve - szolgáltatták az alapját annak a háromrészes rádióműsornak, amelyet együtt jegyeztünk, s amely 1999-ben elnyerte az év dokumentum-hangjátéka címet a Magyar Rádióban. (A műsor egyrészes változatát a Lengyel Rádió is sugározta 1999 decemberében.) Ennek a háromrészes adásnak közöljük az anyagát - némileg szerkesztett formában.

Kapcsolódó anyagok: