Az Amerikai Egyesült Államokban kémkedésért kivégzik Ethel és Julius Rosenberget.
Elhagyja Magyarországot az utolsó megszálló szovjet katona is, Silov altábornagy személyében.
Az olaszországi magyar emigráció hallatán az olvasó általában először az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc után emigrációba kényszerültekre gondol, főként Kossuth Lajos, Türr István vagy Teleki Sándor gróf hallatán, hiszen ez volt az első és szervezett kivándorlási hullám Olaszország területére.
Az a levéltári forrás azonban, amely Száll József római magyar követ összegző beszámolóját tartalmazza Péter János külügyminiszter számára, az olaszországi magyarok 1945 előtti, 1945 és 1956, valamint 1956 és 1962 közötti időszakát tárgyalja.
A második világháború előtti kivándorlókat főként gazdasági okok és származásuk miatt az 1920. évi XXV. Törvénycikk (numerus clausus) kényszerítette az ország elhagyására. Az 1945-1956 közötti időszakban főként politikai tényezők voltak a meghatározók, amelynek egyik fontos dátuma 1947, amikor nyilvánvalóvá vált a magyarországi demokratikus átalakulás kudarca, és ezzel kezdetét vette egy újabb menekülthullám. A legismertebb pedig 1956, amely minden korábbinál nagyobb tömeget - zömmel politikai okokból - vitt ki az országból.
A közölt forrás bemutatja a magyar emigránsok társadalmi rétegződését, politikai beállítottságát, létszámát, egzisztenciális helyzetét, s azt, hogy, milyen politikai és társadalmi szervezetekbe tömörültek, ill. mely régiókban, városokban telepedtek le.
Mivel olaszországi magyarok különböző korszakokban más-más körülmények hatására telepedtek le, ennek következtében eltérő kulturális háttérrel rendelkeztek és ellentétes politikai nézeteket képviseltek, egységes emigrációról tehát nem beszélhetünk. Létszámukat sem lehet pontosan meghatározni, 1962-ig összesen mintegy 5000 fő érkezhetett Olaszországba.
Jelentősebb politikai jellegű tevékenységet következő szervezetek és mozgalmak végeztek: Milánói Magyar Egyesület, Nemzeti Mozgalom, Szabad Magyar Egyetemisták Szövetsége, Magyar Akció Katholica, Pápai Magyar Intézet. Ezeknek az egyesületeknek létrejöttéről és céljairól is részletes leírás olvasható a dokumentumban.
A források a Magyar Országos Levéltár Külügyminisztériumi iratai között találhatók. (MOL XIX-J-1-j/1962 Külügyminisztérium. 19. doboz.) A szövegben előforduló olasz neveket, kifejezéseket eredeti formában magyar kommentár nélkül közlöm.