Az ostromtól az újjáépítés ötletéig

Dokumentumok a Nemzeti Színház történetéből

„Fentiek alapján nem tartjuk célszerűnek az épület megerősítését. Javasoljuk az új Nemzeti Színház megépítését a XIV. ker. Dózsa György úton. (Díszszemle tér) Ez lenne az első új színházépület, amelyet a felszabadulás óta építettünk. (Ugyancsak a Díszszemle tér ligeti részén a későbbiek folyamán, csatlakozva a színházépülethez, megoldható lenne a régi terv: a hangverseny és kongresszusi terem felépítése is.)”

Felhívás az Új Nemzeti Színház építésére

Az első Nemzeti Színházat a reformkor társadalma emelte, hogy a nemzeti újjászületést és a társadalmi haladást vállaló új eszmék harcosa, a nemzeti dráma és színjátszás, a magyar nyelv ápolásának messze sugárzó központja legyen. A színházmuvészet a kultúrát, a magyar dráma és előadás a nemzeti nyelv egyenrangúsító diadalát jelentette, az önerőből emelt épület a nemzet intézményteremtő, cselekvő erejének bizonyítékát. 70 évig állt fenn a színház első épülete, melynek létrehozásához a korabeli magyar társadalom minden rétege tehetsége szerint járult hozzá pénzzel, ingyenes munkával.

Az első Nemzeti Színházat a reformkor társadalma emelte, hogy a nemzeti újjászületést és a társadalmi haladást vállaló új eszmék harcosa, a nemzeti dráma és színjátszás, a magyar nyelv ápolásának messze sugárzó központja legyen. A színházmuvészet a kultúrát, a magyar dráma és előadás a nemzeti nyelv egyenrangúsító diadalát jelentette, az önerőből emelt épület a nemzet intézményteremtő, cselekvő erejének bizonyítékát. 70 évig állt fenn a színház első épülete, melynek létrehozásához a korabeli magyar társadalom minden rétege tehetsége szerint járult hozzá pénzzel, ingyenes munkával.

Legyen végleges és méltó otthona a fővárosunkban az ország első színházának!

Most, a megújuló és növekvő társadalmi igénytől is ösztönözve, ez ügy nemzeti jelentőségének tudatában született meg a döntés, hogy á1lamunk jelentős anyagi forrásokat biztosit az új színház felépítésére.

Az építésre kedvezőtlen gazdasági helyzetben, fokozott takarékosságot parancsoló nemzetközi és hazai feltételek között kerül sor. Talán ezért is párosult az új Nemzeti Színház felépítésének sürgetése úgyszólván minden alkalommal a személyes és kollektív áldozatvállalás felajánlásaival; s ha államunk kész is a terv valóra váltására, ezért is érezzük helyénvalónak a többmilliárdos beruházás terheinek megosztását.

Mégsem ezért - nem csak és nem elsősorban ezért hívunk fel mindenkit közadakozásra, hanem mert a Nemzeti Színház hajlékának felépítése hagyományaink szellemében ma is közügy. olyan vállalkozás, amelyben kinek-kinek közvetlen részvétele, önkéntes áldozatvállalása örökölt juss, amitől megfosztani senkit sem lehet. Egyszersmind szocialista társadalmunk nemzeti egységének, nép és állam összeforrottságának, a jövő iránti bizalomnak önkéntes megnyilatkozása.

A Magyar Színházmuvészeti Szövetség, a Magyar Írók Szövetsége, a Magyar Építőmuvészek Szövetsége, a Magyarok Világszövetsége, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa felhív mindenkit - társadalmi szerveket, intézményeket, egyesületeket, közösségeket, minden magyar állampolgárt; határainkon túl is mindenkit, akit származása, érzülete Magyarországhoz köt - hogy szándéka és tehetsége szerint felajánlott adományokkal, pénzzel, munkával, szolgáltatással közvetlenül járuljon hozzá a Nemzeti Színház új, méltó otthonának felépítéséhez.

Kelt 1983 szeptemberében, az Ember Tragédiája bemutatásának 100. évfordulóján.

 

MOL-M-KS-288f. 5.cs. 887. ő.e. (Magyar Országos Levéltár - MSZMP - Politikai Bizottság - 887. őrzési egység)

Ezen a napon történt szeptember 17.

1939

A szovjet hadsereg betör Lengyelországba és elfoglalja annak Nyugat-Ukrajna és Nyugat-Belorusszia területeit (a Molotov–Ribbentrop-paktum...Tovább

1963

Elindul a Malév első Európán kívüli járata Kairóba, athéni közbülső leszállással Il–18-as típusú gépekkel.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es a hónap utolsó hetében. A 3. számban három, egymástól teljesen eltérő sorsú személy életútjával ismerkedhetünk meg. A Berkes József, Kántás Balázs, Szabó Piroska és Szerényi Ildikó által közösen jegyzett írásban egy vajdasági születésű, 1920-ban Magyarországra távozott, később pénzhamisítási botrányba keveredett jobboldali, irredenta érzelmű tanító, Bicskey Elek izgalmas története tárul elénk. Sorsa jól példázza, hogy az első világháborút követő impériumváltás hogyan sodort el és tett tönkre életeket, s miként álltak elő olyan kényszerhelyzetek, ahol többnyire csak rossz egyéni döntések születhettek. A kaposvári származású Mautner József – amint ez Farkas Péter írásából kiderül – teljesen más életutat járt be. Nyomdászinasként korán kapcsolatba került a munkásmozgalommal, zsidó származása miatt pedig 1942-ben munkaszolgálatosként a szovjet frontra került, ahonnan megszökött, és beállt a szovjet Vörös Hadseregbe. Kommunista meggyőződésében az 1956-os forradalom és szabadságharc sem ingatta meg. Zsilinszky Antal életpályája mindkettőjükétől eltér. Miklós Dániel dokumentumközléséből megtudhatjuk, hogy a fiatal diplomata – aki egyébként Bajcsy-Zsilinszky Endre unokatestvére volt – a londoni magyar követség titkáraként dolgozott 1941. április 6-ig, amíg Nagy-Britannia meg nem szakította Magyarországgal a diplomáciai kapcsolatot. Ezt követően nem tért haza, hanem az egyik nagy londoni emigráns csoport vezetője lett, nem sokkal később bekövetkezett öngyilkosságáig. Összeállításunkat Pécsi Tibornak a magyarországi cionista mozgalomról, valamint Marosi Tibornak az első tiszti század 1919. évi szegedi megalakulásáról szóló írásaival zárjuk.

 

Budapest, 2019. szeptember 2.

 

A szerkesztők