Badalik Bertalan püspöki jogkörének megvonása és internálása

„Hejcéről 1957. augusztus 16-án 8 órakor indultunk vissza Budapestre. Az egész akció során semmiféle rendellenesség nem mutatkozott, azt a megbeszélés alapján hajtottuk végre. Megállapítható, hogy Badalik Bertalan a vártnál komolyabban és meggondoltabban viselkedett, nem mutatott túlzott idegességet, és az egész magatartásából az a következtetés vonható le, hogy mártírnak tekinti magát, belenyugodott azon intézkedésbe, amelyet az állam személye iránt foganatosított.”

Az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének előterjesztése az Elnöki Tanácshoz Badalik Bertalan püspöki jogkörének megvonásáról

ÁLLAMI EGYHÁZÜGYI HIVATAL
ELNÖK
                                                                                                               Szigorúan titkos!
                                                                                                               0039/1957/Eln.
                                                                                                               26 drb. melléklet.

Dobi István elvtársnak
az Elnöki Tanács elnökének
Budapest

Kedves Dobi Elvtárs!

Telefonbeszélgetésünk értelmében mellékelten küldöm az Elnöki Tanácshoz az előterjesztést Badalik Bertalan veszprémi püspökre vonatkozólag. Tegnap a Politikai Bizottság elhatározta, hogy azonnali hatállyal vonják meg Badalik Bertalan püspöki jogkörét.

Kérem a mellékelt előterjesztésnek röpszavazás útján való elfogadását. A holnapi napon kellene végrehajtani a határozatot.

Budapest, 1957. augusztus 14.

                                                                                                               Elvtársi üdvözlettel
                                                                                                               [Horváth János]

***

MŰVELŐDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM                                                 Szigorúan titkos!
Budapest, V., Szalay u. 10.                                                                      0039/1957/Eln.
                                                                                                               Készült: 25 példányban.
                                                                                                               Előadó: Horváth János.

 

Előterjesztés
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához
Badalik Bertalan Veszprém-egyházmegyei róm. kat. püspök püspöki hatás-
körben való működési engedélyének megvonásáról.

I.

Az 1957. évi 22. számú tvr. 1.§. /2/ bekezdésében foglaltak alapján, tekintettel arra, hogy Badalik Bertalan Veszprém-egyházmegyei róm[ai] kat[olikus] püspök tevékenységével és magatartásával az állam és a róm[ai] kat[olikus] egyház közötti viszony békés rendezésének előzetes és többszöri figyelmeztetések ellenére is a Katolikus Püspöki Karon belül a legfőbb akadályozója, szükséges, hogy az Elnöki Tanács nevezettől a püspöki hatáskörben és jogkörben való működési hozzájárulást megvonja.

II.

Badalik Bertalan róm[ai] kat[olikus] püspök magatartása már évek óta komoly kifogás alá esik állami szempontból. A Katolikus Püspöki Karon belül mindenkor a legszélsőségesebb reakciós álláspontot foglalta el, mind egyházpolitikai, mind hitéleti kérdésekben és ilyen álláspontok elfogadására presszionálta püspöktársait is, ami annál inkább is sikerrel járt, mert a Vatikánnal való illegális kapcsolatai a püspöki kar előtt is ismertek voltak.

1956. október előtt a miniszterelnök, Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke több ízben foglalkozott Badalik Bertalan püspökkel, határozottan figyelmeztetve őt helytelen, tarthatatlan magatartására.
Az ellenforradalom alatt és közvetlen utána Badalik Bertalan püspök azonnal megindította támadásait a haladó papok ellen, elmozdította őket beosztásaikból és helyükbe a legreakciósabb, többnyire börtönviselt egyházi személyeket állított. A püspöki karon belül még határozottabban ellene volt minden olyan megnyilvánulásnak, amely az ellenforradalom által megromlott viszonyt az állam és a katolikus egyház között konszolidálni látszott.

Az elmúlt év októbere óta a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatalának vezetői sok esetben foglalkoztak Badalik püspökkel, megkísérelve őt jobb belátásra vagy legalább is politikai passzivitásra bírni. Ez eredménytelen volt, sőt Badalik püspök jelenleg is arra törekszik, hogy a Katolikus Püspöki Kart egyre inkább a saját erkölcsi és politikai befolyása alá vonja. Ennek érdekében jelenleg is felhasználja a Vatikánnal fenntartott illegális kapcsolatait.

III.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1951. évi 20. sz. tvr. 1.§. /1/ bekezdése alapján Badalik Bertalan veszprémi róm[ai] kat[olikus] püspöknek püspöki jogköre gyakorlásához adott hozzájárulást a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1957. évi 22. sz. tvr. 1.§. /2/ bekezdése alapján visszavonja.

IV.

Kérem a fenti határozat elfogadását.
A határozatnak a művelődésügyi miniszterrel és az Egyházügyi Hivatal elnökével való közlését kérem. Az Elnöki Tanács bízza meg az Egyházügyi Hivatal vezetőjét, hogy a határozat III. pontját Grősz József kalocsai érsekkel és Badalik Bertalan püspökkel közölje.

Budapest, 1957. augusztus 14.

 

                                                                                                               Horváth János s. k.
                                                                                                      Művelődésügyi Minisztérium
                                                                                                            Egyházügyi Hivatalának
                                                                                                                        elnöke

A kiadmány hiteléül:
[Varga Ilona]

MOL XIX-A-21-d-0039/957 (1. d.) (Magyar Országos Levéltár - Állami Egyházügyi Hivatal - Titkosan Ügykezelt Iratok)

MOL XVIII-2-a-92/1957. (77. d.) (Magyar Országos Levéltár - Népköztársaság Elnöki Tanácsa - Általános Iratok)

Ezen a napon történt április 17.

1989

A Magyar Demokrata Fórumhoz tartozó fiatalok szándéknyilatkozatot fogadtak el arról, hogy ifjúsági mozgalmat indítanak. Kinyilvánították,...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő