1913: A Földmívelésügyi Minisztérium kirendeltségi szervezete és a temesvári hivatal tevékenysége
1916: „Éljen a király, éljen a haza!”
1920: Történetek a kisvasúton
1922: Habsburg apanázs
1923: „Trükkök százai” (kellenek) a devizakereskedelemben (is)?
1935: Kommentár Bakody Aurél véleményéhez
1936: Népvédelmi propaganda a Turul Szövetségben
1938: Milliárdos fegyverkezési program?
1942: Reflektor a sötétbe II. - A későbbi
1944: Fazakas György naplója Budapest ostromáról
1945: Pannonhalmi emlékek
1946: Romlott húst a munkásoknak
1946: Egy kommunista parancsnok a magyar határról
1947: Viták a szlovák határon
1949: Egy vegyes házasságból származó honvédtiszt naplója
1949: Sztálinista bírálat Budapestről
1950: Szovjet szakemberek a Sztálin Vasmű építésén
1950: Levelek Cseres Tibornak (1950–1959)
1951: Horthy Miklós katonái Rákosi Magyarországán
1952: 30 év a katolikus gimnáziumok életében
1956: A Vörös Hadsereg halottai 1956-ban
1956: „Túlzás lenne az 1956. október–novemberi eseményeket háborús cselekményeknek nyilvánítani…”
1958: Próbanépszámlálás 1956 után
1958: 50 éve épült a berlini fal
1961: Jurij Gagarin Magyarországon
1966: „A remény szertefoszlott”
1966: Reform KGST szinten
1968: Az 1968. májusi válság Franciaországban
1968: Rotschild Klárának sem fizetett
1973: Pillanatfelvétel Szász Endre festőművész és grafikus életéből
1975: Levelek a cserkészetről
1980: „Nem” a nyugati árucikkek reklámozására
1988: Egyetemi diáksztrájk mozgalom 1988-ban
Hatvan éve csatolták el Oroszvárt, Horvátjárfalut és Dunacsúnyt
Dancsecz Mónika

Dancsecz Mónika

bezár X

„Mi, Rajka és a többi érdekelt négy község lakossága a legnagyobb megütközéssel vettünk tudomásul a szlovákiai imperializmus követeléséről, amely éppen a mi mindig Magyarországhoz tartozó területünkre vonatkozik. Augusztus 11-én megtartott népgyűlésünkön a községek lakossága egyetemlegesen tiltakozott a minden jogalap nélküli és a népek békéjét a Duna medencében megzavarni akaró újabb kísérlet ellen és kéri, azt utasítsák el.”

Bevezetés

A második világháborút lezáró békekonferenciát 1946. július 29-én Párizsban, a Luxembourg palotában nyitották meg. Itt tárgyalták többek között a Magyarországgal kötendő béke feltételeit is. A megbeszélések egyik vitás pontját a területi kérdések jelentették: különösen Erdély helyzete, valamint a csehszlovák delegáció elképzelései okoztak problémákat. Északi szomszédunk azon kívül, hogy 200 ezer magyar kiutasításához kért nemzetközi támogatást, öt, Győr-Moson megyében elhelyezkedő községet követelt magának: Rajkát, Bezenyét, Dunacsúnyt, Oroszvárt, és Horvátjárfalut. (A terület térképét mellékeljük.) Az említett településekre az igényüket azzal támasztották alá, hogy Pozsony csak a Duna jobb partján képes fejlődni, kizárólag ott tud kikötőt építeni.

A magyar delegáció tagjai - amint lehetett - reflektáltak a csehszlovák elképzelésre, és kifejtették, hogy Pozsony a Duna bal partján is fejlődhet, ehhez nincsen szüksége a 145 km2-nyi magyar területre. Továbbá hangsúlyozták, hogy az említett földrész mocsaras, így kikötő kialakítására alkalmatlan. Érveléseikben még arra is utaltak, hogy az öt falu lakossága sem ért egyet a tervezett elcsatolással.

Kapcsolódó anyagok: