„Hogy mi történik az SZKP-ban, az nem csupán az SZKP belügye”

Kádár János reagálása az SZKP KB Hruscsov leváltásáról hozott határozatára

Kádár János számára 1956. november 4-től kezdve Moszkva volt az orientációs pont, Nyikita Hruscsovval életre szóló barátságot is kötött. Kádár egyetlen egy esetben, az SZKP KB 1964. október 14-ei, Hruscsov felmentéséről szóló határozatával összefüggésben vállalta a szovjet vezetéssel szembeni nyílt szembenállást. Az itt közölt dokumentumok a budapesti szovjet követség feljegyzései Kádár János és a nagykövet közötti beszélgetésekről, amelyeket Hruscsov leváltásával összefüggésben folytattak.

Feljegyzés a Magyar Népköztársaság külügyminiszter-helyettesével, Erdélyi Károly elvtárssal folytatott beszélgetésről (1964. dec. 1.)

Gyenyiszov G. A. naplójából

Szigorúan titkos
1964. december 1.

Feljegyzés a Magyar Népköztársaság külügyminiszter-helyettesével, Erdélyi Károly elvtárssal folytatott beszélgetésről

1964. november 27.

Meghívására felkerestem Erdélyi elvtársat, és hosszas beszélgetést folytattam vele. Először szigorúan bizalmas formában elmondta, hogy az MSZMP KB első titkárára, Kádárra nagyon nagy benyomást tett az SZKP és a szovjet kormány új vezetőivel való találkozás, amelyre a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulójára utazó magyar delegáció moszkvai tartózkodása alkalmával került sor. Kádár elvtárs Brezsnyev, Koszigin és Podgornij elvtárssal folytatott beszélgetései szívélyesek és őszinték voltak. Delegációnk, folytatja Erdélyi elvtárs, emlékeztetőt nyújtott át a szovjet vezetőknek, amelyben az összes kérdést kifejtették, amelyről véleményt kívántak velük cserélni. A feljegyzésben ezek a kérdések voltak: az MSZMP KB álláspontja Hruscsov elvtárs tisztségei alóli felmentéséről; az MSZMP KB viszonya a kommunista és munkáspártok képviselői tanácskozásának küszöbön álló összehívásához; az MSZMP KB viszonya a KKP KB álláspontját illetően; az országaink közötti gazdasági együttműködés kérdései, a barátság és a személyes kapcsolatok fejlődése, valamint [szó volt] Rákosiról. Mindezekben a kérdésekben teljes egyetértés volt az MSZMP küldöttsége és az SZKP vezetői között, és a két KB nézetei azonosak. Kádár elvtárs elégedett a tárgyalásokkal és lelkes tőlük. Arról van szó - mondta Erdélyi elvtárs -, hogy a Hruscsovval kapcsolatos események Kádár elvtárs lengyelországi látogatása alatt zajlottak le. Nem ismerte részletesen az SZKP KB októberi plénuma határozatának indítékait. Az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagjai, Biszku, Nemes, Gáspár és Szirmai elvtársak kidolgozták saját viszonyulásukat ehhez a határozathoz. A Politikai Bizottság zárt ülésén az SZKP KB októberi ülése határozatának elítélésével léptek fel, és erős nyomást gyakoroltak Kádár elvtársra, mind a vele folytatott telefonbeszélgetés alkalmával, amikor Lengyelországban volt, mind akkor, amikor Magyarországra történt visszatérésekor fogadták. Ezzel a nyomással "megszorongatták" Kádár elvtársat és rákényszerítették, hogy felszólaljon a nagygyűlésen a lengyelországi utazás eredményeinek értékelésével, ahol az ismert sajnálatát fejezte ki Hruscsov leváltását illetően. Azon kívül, mondja Erdélyi elvtárs, megszerezték Kádár elvtárs egyetértését az MSZMP KB ülésének összehívásához, ahol szintén szükségtelen felszólalások voltak, és elküldték a pártszervezeteket helytelenül orientáló levelet a pártszervezeteknek. Miután Kádár elvtárs eligazodott Hruscsov leváltásának okaiban, sajnálja a történteket. Ezért a Brezsnyev elvtárssal folytatott beszélgetésének bocsánatkérés jellege volt azért, amit az MSZMP KB elkövetett.

Hogy mi képezi alapját Biszku, Nemes, Gáspár és Szirmai elvtársak ilyen viselkedésének, nehéz most megmondani, hangsúlyozza Erdélyi elvtárs, ugyanakkor most mindenki számára világos helytelen eljárásuk, ráadásul Gáspár elvtárs nyíltan jugoszlávbarát.

Most készítik elő az MSZMP KB ülését, amelyre ez év december 10-én kerül sor, s ahol ismét megvitatják a nemzetközi kommunista mozgalom helyzetének kérdését. Nem kizárt, hogy az ülésen módosítják a Hruscsov-kérdéshez való viszonyt is. Kádár elvtársat most erősen nyugtalanítja ez a tény, ezért - mondta Erdélyi elvtárs - nagyon jó lenne, ha Brezsnyev és Podgornij elvtárs kedvezően viszonyulnának Kádár elvtárs meghívásához, hogy jöjjenek Magyarországra vadászni. Ez nagyon megerősítené őt.

Hiszen nem véletlenül vetődött fel emlékeztetőnkben Rákosi ügye. A Magyar Népköztársaság oktatási és kulturális miniszterhelyettese, Aczél elvtárs, valamikor azt mondta Kádár elvtársnak, hogy az értelmiség körében Rákosi Magyarországra történő visszatéréséről beszélnek, és hogy "Kádár fölé fog nyúlni". Ez erősen lehangolta Kádár elvtársat. Ráadásul valamikor nyáron volt egy hívás az SZKP KB osztályáról arról, ellene lesz-e az MSZMP KB annak, ha Rákosi gyógy kezelésre Kiszlovodszkba utazik. Kádár elvtárs akkor azt mondta, hogy adják át az SZKP KB-nak, hogy ehhez orvosi beutaló kell, miközben azt akarta értésre adni, hogy nem kell Rákosit Kiszlovodszkba engedni. Az SZKP KB osztályáról újabb hívás érkezett az MSZMP KB-ba, hogy ilyen orvosi beutalóval Rákosi rendelkezik, ami Kádár elvtársat kihozta a sodrából. Betegesen reagált és arra a következtetésre jutott, hogy mindez szándékosan történik, és még azt is tanácsolta Dobi elvtársnak, hogy ne utazzon Kiszlovodszkba gyógykezelésre, nehogy Rákosival találkozzon. íme, zárta le Erdélyi elvtárs, mi szolgált alapjául a Rákosi-kérdésnek az emlékeztetőbe történő felvételéhez. Amikor pedig Brezsnyev elvtárs azt mondta Kádár elvtársnak, hogy az SZKP KB-nál nincs Rákosi-ügy, hogy ő az SZKP KB számára politikai hulla, akkor Kádár elvtárs megkönnyebbült, megnyugodott és azonnal vidámabb lett.

Azután a magyar elvtársak gazdasági ügyekre vonatkozó kéréseinek a szovjet elvtársak által történő támogatása végleg fellelkesítette Kádár elvtársat, és amikor a küldöttség visszatért Moszkvából, a Politikai Bizottságban azt mondta, hogy "tévedtünk a moszkvai események megítélését illetően, az SZKP KB-nak igaza volt Hruscsov leváltásában".

A továbbiakban Erdélyi elvtárs az ország gazdaságában jelentkező néhány nehézségről beszélt. 1956-ban Magyarországnak a kapitalista országokkal szembeni eladósodása mindössze 60 millió dollár volt, ma pedig ezt az eladósodás több mint 600 millió dollárra nőtt, miközben növekszenek a szocialista országokkal szembeni adósságok is. Az MSZMP KB-t most nyugtalanítja ez a körülmény és intézkedéseket dolgoz ki a helyzet kijavítására. Fokozni fogják az ellenőrzést a külkereskedelem felett, növelik a hivatalok felelősségét a terv teljesítéséért, takarékosságot vezetnek be a valutakiadásban és dolgoznak majd iparunk és a szovjet ipar nagyobb kooperációján. Az MSZMP KB reménykedik, hogy ezeknek az intézkedéseknek az eredményeképpen javul az ország gazdaságának helyzete.

A Szovjetunió magyarországi nagykövete
G. Gyenyiszov

Ezen a napon történt november 13.

1918

IV. Károly magyar király (I. Károly néven osztrák császár) a Bécs melletti Eckartsau vadászkastélyban írt levelében lemond a magyar...Tovább

1918

A magyar kormány és az antant balkáni haderőinek képviselői Belgrádban aláírnak egy 18 pontos fegyverszüneti egyezményt, az ún. belgrádi...Tovább

1938

Kihirdetik az 1938:XXXIV. törvénycikket a Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki területeknek az országgal való egyesítéséről.

1942

Az Egységes Pártból előző év nyarán kilépett képviselők Gömbös Gyula vezetésével megalakítják a Magyar Nemzeti Függetlenségi (fajvédő)...Tovább

1957

A Legfelsőbb Bíróság ítéletet hirdet a Nagy Íróperben: Déry Tibort 9 év, Háy Gyulát 6 év, Zelk Zoltánt 3 év és Tardos Tibort 1,5 év...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak – II.

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es október 15-én. A most megjelenő 4. számban egymástól teljesen eltérő személyes sorsokkal ismerkedhetünk meg. Első írásunk szerzője, Veres Emese-Gyöngyvér az első világháborús barcasági csángó hősök nyomait követve jutott el a bécsi hadtörténeti levéltárba, ahol ráakadt a nagyszebeni August von Spiess ezredes mindeddig ismeretlen, német nyelvű hadinaplóira. Ezekből közlünk most egy rövid, magyarra lefordított részt. Cseres Judit és Gergely Ferenc a több mint negyedszázada elhunyt Kossuth-díjas író, Cseres Tibor 1956-os naplójegyzeteit adja közre. Ezek hűen tükrözik az író akkori lelki állapotát, a forradalom és szabadságharc eseményeihez való viszonyát. Garadnai Zoltán és Illyés Mária forrásközlése egy másik neves író, Illyés Gyula François Mitterrand francia elnökkel való 1982. július 9-i négyszemközti találkozóját ismerteti francia források alapján. Az eddigieknél árnyaltabb megvilágításba helyezi a francia elnök ott elhangzott szavait, és bemutatja Illyés Gyula szerepét a magyar–francia kapcsolatok történetében. Zubovits Fedor, a legendás katona, feltaláló, diplomata, sport- és közéleti ember gazdag életpályájáról korábban már több írás is megjelent az ArchívNetben. Kazareczki Noémi ezúttal a huszárkapitány lovagias afférjait és peres ügyeit tárja az olvasó elé. Összeállításunkat Salga Kristóf zárja, aki egy régiségpiacon vásárolt könyv lapjai közül véletlenül előkerült két magánlevelet ismertet. Mindkettőt Magyarországról kitelepített németek írták szigetcsépi ismerőseiknek 1948-ban. E levelek is tanúsítják, hogy a hazájukból elűzött németek nem szakították meg a kapcsolatot Magyarországgal, és továbbra is összeköttetésben maradtak korábbi jó ismerőseikkel, barátaikkal.

Budapest, 2019. október 15.

A szerkesztők