Király(i) biztosítás

Az olasz király személyi biztonságának kérdéséhez az 1937-es budapesti látogatásakor

A „KEOKH intézkedett, hogy a Magyarországon lakó horvát emigránsok (ustasák stb.) megfelelő ideig szigorított rendőri felügyelet alatt tartassanak. Elrendelem, hogy a terroristikus cselekmények elkövetése szempontjából számba jöhető elemek ártalmatlanná tétele végett, úgy a m. kir. rendőrhatóságok, mint a m. kir. csend-őrség folyó hó 17-én é 18-án minden városban és községben általános állambiztonsági razziát foganatosítson.”


Források

  

1.

Irányelvek a határellenőrzéshez

 

Szám: 7940/1937.

     VII. res.

                                                                                  Szigorúan bizalmas!

                                                                                  Saját kezéhez!

                                                                                  Igen sürgős!

 

Az olasz király és abeszin császár Őfelségének közeli látogatása alkalmából úgy a határon, mint az ország belterületén a legszigorúbb biztonsági intézkedések szükségesek.

Miheztartás és az alárendelt hatóságok haladéktalan utasítása végett a szükségesnek ítélt és a leglelkiismeretesebben foganatosítandó intézkedéseket az alábbiakban közlöm Méltóságoddal:

A m. kir. rendőrség határszéli kapitányságainak és kirendeltségeinek személyzete  vezénylés útján haladéktalanul kiegészítendő arra az állományra , amelyre a befutó vonatok utasainak legalaposabb ellenőrzése céljából szükség van. A m. kir. Pénzügyminiszter Úr megkeresésemre a m. kir. határőrségnek úgy a terepen, mint az úgynevezett „útleveles átkelő pontokon" leendő megerősítése iránt szintén intézkedik.

Intézkedés történt továbbá abban az irányban is, hogy a határmenti községekben a m. kir. csendőrség a legéberebb és állandó ellenőrzést fejtse ki. Ezeket a községeket a csendőrjárőrök sűrűn portyázni fogják szükséges, hogy a határhoz közel eső m. kir. rendőrhatóságok az illetékes csendőrőrsökkel szoros kapcsolatot létesítsenek és egymást kölcsönösen támogassák.

A Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság (KEOKH) felhívta az összes állami és vármegyei rendőrhatóságokat, hogy a hatósági területükön lakhatási engedéllyel még el nem látott olyan olasz állampolgárokat, akiknek carthotek ‑ lapját a KEOKH-hoz még nem terjesztették fel, továbbá a hatósági területükön ideiglenesen tartózkodó olasz állampolgárokat azonnal írják össze és az összeírási íveket a

haladéktalanul terjesszék fel.

Ugyancsak a KEOKH intézkedett, hogy a Magyarországon lakó horvát emigránsok (ustasák stb.) megfelelő ideig szigorított rendőri felügyelet alatt tartassanak.

Elrendelem, hogy a terroristikus cselekmények elkövetése szempontjából számba jöhető elemek ártalmatlanná tétele végett, úgy a m. kir. rendőrhatóságok, mint a m. kir. csendőrség folyó hó 17-én é 18-án minden városban és községben általános állambiztonsági razziát foganatosítson.

A megyei rendőrhatóságokat erről KEOKH fogja értesíteni. Ugyancsak esetleges terrorisztikus cselekmények megakadályozása végett rövid úton figyelmeztetni kell a fegyver- és lőszerkereskedőket a vonatkozó szabályok legpontosabb betartására és esetleges mulasztásuk súlyos következményeire.

A határszéli rendőrkapitányságokhoz és kirendeltségekhez április 24-én intézett 7354/1937. res. VII. számú körrendeletemmel már elrendeltem, hogy további intézkedésig a határon belépőket úgy a távolsági, mint az úgynevezett kisebb határszéli forgalomban legszigorúbb figyelemmel kell kísérni. Ezen rendeletem értelmében a gyanús egyéneket, ha sem őrizetbe vételükre, sem visszautasításukra nincs ok, a határon fel kell tartóztatni és a gyanúokokról ide távbeszélőn (1605-10) azonnal jelentést kell tenni. Ha olyan esetről van szó, hogy sem őrizetbe vétel, sem az itteni döntés bevárásáig a feltartóztatás nem indokolt, úgy az utas személyi adatairól, utazásának bevallott céljáról és a tekintetbejövő összes egyéb körülményről az illető továbbutazásával egyidejűleg ugyancsak ide (1605-10) távbeszélőn jelentést kell tenni. Az őrizetbe vett gyanús egyéneket a budapesti főkapitányság politikai osztályához kell kísérni. Ugyancsak nagyon szigorúan kell ellenőrizni az útiokmányok nélkül (feketén) belépőket, s a tiltott határátlépés miatt őrizetbe vett ilyen egyéneket szintén a budapesti főkapitányság politikai osztályához kell kísérni.

Bizonyos külföldieknek egyes kategóriái a mostani olasz államfői látogatás szempontjából különös figyelmet érdemelnek akkor is, ha az eme kategóriákba tartozáson kívül nem is merült fel ellenük konkrét gyanúok.

Ezek a kategóriák:

            a./ a nem Olaszországban élő olasz állampolgárok;

            b./ nem olasz útlevéllel utazó olyan egyének, kinek olasz származása alaposan vélelmezhető (úgynevezett antifascisták, olasz emigránsok stb.);

            c./ nem jugoszláv útlevéllel utazó, mégis délszláv hangzású néven szereplő oly egyének, kik azzal gyanúsíthatók, hogy

(ustasák, macedon terroristák stb.) Hogy ezek a szükséghez képest ittlétük alatt megfigyelhetők legyenek, őket a határon való belépéskor útlevelük adatai alapján jegyzékbe kell foglalni, s ezeket a jegyzékeket illetőleg adatokat a legalkalmasabb módon (telefon, express-levél, Budapesten való átadás) azonnal a budapesti főkapitányság politikai osztályához kell eljuttatni.

A spanyol állampolgárok belépésének bizonyos esetekben való megakadályozása tárgyában 12.149/1937. VII. res. számú körrendeletemmel már intézkedtem

Abeszin útlevéllel esetleg belépni kívánókat semmi körülmények sem szabad beléptetni, hanem fel kell őket tartóztatni és a velük való további eljárásra közbiztonsági osztályom utasítását kell kikérni.

Éppen így nem szabad közbiztonsági osztályom hozzájárulása nélkül beléptetni olyan abeszineket, akik más állam hatósága (pl. angol) által kiállított, nem nemzeti útiokmánnyal kívánnak belépni. Szabályszerű olasz útlevéllel utazó abeszinek, ‑ ha egyébként gyanú nem merül fel ellenük - beléptetendők, de minden ilyen esetről közbiztonsági osztályomhoz az útlevél adatainak és lehetőleg az itteni lakcímnek feltüntetése mellett azonnal távbeszélőn jelentés kell tenni.

Minthogy bizalmas jelentés szerint az olasz hatóságok több száz horvát családtól (főképen ustasák) a menedékjogot megvonták, ezeknek beszivárgási kísérletével is számolni kell, s annak megakadályozása, illetőleg az esetleg már beszivárgott ily egyének ártalmatlanná tétele végett is intézkedni kell.

Felmerült végül a gyakorlatban az a kérdés, vajon olyan az Államrendészetei Zsebkönyvben szereplő vagy a határszéli hatóság előtt más okból gyanússá vált egyének, kinek külföldi útlevelét valamelyik m. kir. külképviseleti hatóság láttamozta, beléptethetők-e, vagy sem. Minthogy egyes kivételes esetekben a m. kir. külképviseleti hatóságok előzetes hozzájárulásommal adnak nyilvántartott egyéneknek vízumot, s minthogy a m. kir. külképviseleti hatóságok által esetleg elnézésből adott vízumot is csupán közérdek által indokolt esetben szabad figyelmen kívül hagyni, a határszéli rendőrhatóságok ily esetekben a belépés tekintetében ne adjanak végleges tagadó választ, hanem az illetőt tartóztassák fel, és forduljanak távbeszélőn a közbiztonsági osztályomhoz, ahonnét, az itteni részletesebb nyilvántartási adatok figyelembe vételével fognak a konkrét esetben utasítást kapni. Általában a határszéli útlevél ellenőrzést a belépő állomáson a vonat veszteglési ideje alatt kell foganatosítani. Ha azonban a felemelt létszám dacára a

és egyéb szükséges teendők ezen idő alatt lelkiismeretesen és pontosan el nem intézhetők, úgy az ellenőrző egy vagy több közeg a mozgó vonattal köteles utazni mindaddig, - esetleg akár Budapestig - míg feladatát nem teljesítette. Ha pedig esetleg felmerülő gyanús körülményeknek a mozgó vonaton való megfigyelése válik szükségessé, úgy e célból polgári ruhás közeget kell ugyancsak minden külön felhatalmazás kikérése nélkül utaztatni.

                                               Budapest, 1937. évi május hó 11.-én.

 

                                                                                              Boór [Aladár]

 

                                                                                  A miniszter rendeletéből:

                                                                                   miniszteri osztályfőnök

 

 

M. kir. Rendőrség budapesti és vidéki Főkapitányának, m. kir. Révfőkapitánynak

Budapest

 

Jelzet: Magyar Országos Levéltár K-149 175. d. 284-287.

Ezen a napon történt december 16.

1916

Juba Adolf felolvasást tartott az ifjúsági egyesületek kérdésköréről a Magyar Pedagógiai Társaság ülésén. Előadásában, amely nyomtatás-ban...Tovább

1942

A holokauszthoz vezető, a zsidó népirtás tervét szentesítő wannseei konferencia évében és szellemében e napon rendeli el Heinrich Himmler...Tovább

1944

Nagyszabású német hadművelet (Wacht am Rhein) veszi kezdetét az amerikai csapatok által gyengén védett Ardennek hegységben. Az offenzíva...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 17 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tudományos előadások, konferenciák egész sora, tanulmányok, dokumentumkötetek és jól megírt monográfiák megjelenése is jelzi azt a kerek 100 évet, amely az első világháború befejezése, az őszirózsás forradalom kitörése, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és a történelmi Magyarország dezintegrációjának kezdete óta eltelt. Az évforduló kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy a korszakkal foglalkozó történészek, levéltárosok az újonnan feltárt források tükrében ismét mérlegre tegyék 20. századi történelmünk e kiemelkedően fontos pillanatait. Eljátszhatnak azzal a gondolattal is, hogy vajon adódott-e olyan alkalom az egymást viharos gyorsasággal követő események során, amikor okosabb és előrelátóbb politikai döntésekkel meg lehetett volna akadályozni az ország szétesését, vagy legalábbis minimalizálni lehetett volna a területi veszteségeket.

Térségünk 20. századi történelmének tragikuma, hogy ami az egyik nép számára vereség, az a másik számára győzelem volt. Hiszen míg az első világháború végén bekövetkezett kárpát-medencei impériumváltásokat a magyarok szinte felmérhetetlen súlyú tragédiaként élték meg, addig a román, szlovák, szerb, horvát lakosság túlnyomó többsége kitörő örömmel reagált az eseményekre.

Ugyanez történt, csak éppen ellenkező előjellel 1938 és 1941 között, a magyar revíziós célkitűzések részleges sikerének éveiben. Ekkor a trianoni békeszerződés által elcsatolt területek egy része – a Felvidék déli sávja, Kárpátalja, Észak-Erdély és a Székelyföld, valamint a Délvidék nagyobbik fele – viszonylag rövid időre, néhány évre visszakerült Magyarországhoz. Ekkor a magyarok érezték úgy, hogy a sors igazságot tett velük, a nem magyar ajkúak pedig elkeseredéssel és csalódással fogadták a számukra kedvezőtlen történelmi fordulatot.

Az ArchívNet idei 4. számának tematikája: „Összeomlás és terület-visszacsatolás, 1918/1920 – 1938/1941”. Az első két dokumentumközlés a történeti Magyarország felbomlásának éveibe, a harmadik és a negyedik pedig a területi revíziók korába vezeti el az olvasót. Az utolsó írás már egy újabb, az 1945-ös évvel kezdődő időszakot jelzi.

Budapest, 2018. november 7.

A szerkesztők