Magyar orvosok Koreában (1950-1957)

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban a Rákosi Mátyásról elnevezett hadikórházban nyolc magyar orvos-csoport váltotta egymást a koreai háború éveiben és az újjáépítés időszakában. Az itt közölt dokumentumok bemutatják a magyar–koreai diplomáciai kapcsolatok keretében a Rákosi Mátyás Hadikórház, majd polgári kórház sorsát, az ottani egészségügyi és háborús körülményeket, miközben bepillantást engednek a kórház belső, magánéleti botrányoktól sem mentes életébe.

Párttaggyűlések vitái  

a)

Részletek az 1954. július 9-én, Szorivonban megtartott pártszervezeti taggyűlésről

[Jelen volt az egészségügyi csoport összes párttagja, ezen kívül a nagykövetség részéről Szarvas Pál nagykövet és Csuka Zsigmond, valamint vendégként a koreai párttitkár.]

„[...] B[...]: A nehézségek leküzdéséről beszél. A nehézségeket 3 csoportra osztja. Az első csoportba sorolja azokat, amelyeket tudtunk már, mielőtt kijöttünk volna Koreába: nyelvi nehézség, fertőzési veszély, nehezebb munkalehetőségek stb. Második csoportba az Egészségügyi Minisztérium intézkedése folytán felmerülő nehézségek. Pl. Isonicid elfogyott, nem küldenek. Általában a gyógyszerek kiküldése úgy történt, hogy egy budapesti kórház gyógyszerszükségletét lemásolták. Takarékosságról beszélnek, és küldik ki a szakkáderek helyett a feleségeket, ugyanakkor fontos műszerek, amiket kértünk, nem érkeztek meg, pl. Dissektor. Ezen nehézségek ellen nem csak lehet, hanem szükséges is felvenni a harcot. Hibásak vagyunk, hogy nem kellő eréllyel lépünk fel, s ezen a téren fennáll, hogy úgynevezett rózsaszínű szemüvegen keresztül vetettük fel ezeket a nehézségeket. A harmadik nehézség saját munkánkból adódik. Ilyen pl. tervszerűtlenség stb. [...]

F[...]: A beszámolóban úgynevezett sustorgásokkal kapcsolatosan hibásnak érzi magát, ő is azok közé tartozott, noha későbben jött. Az első nap úgy látta, hogy megbánta ide kijövetelét, de azóta megváltozott véleménye, mert látja, hogy a kint lévő elvtársak a nehézségek leküzdésében milyen szívósak, és ő is határozottan fog a jövőben e nehézségekkel szembeállni. [...]

B[...]: Munkatervünknek, illetve munkánknak az a legfőbb hiányossága, hogy nem jutunk el a betegekig, ami az egyik legfontosabb feladatunk lenne. [...]

Szarvas: Üdvözli az elvtársakat, mivel ez az első alkalom, ahol pártrendezvényünkön részt vesz. Majd arról beszél, hogy a kórház helyzete másképp néz ki papíron, mint a valóságban. [...]

A harmadik kérdéssel kapcsolatosan arra hívja fel a tagság figyelmét, hogy az Egészségügyi Minisztérium munkájával elhangzott bírálatokkal kapcsolatban keressük meg a józan módot, szögezzük le az eredményeket is, és vegyük figyelembe, hogy az a sokat szidott Egészségügyi Minisztérium azért már a VI. egészségügyi csoportot küldte ki Koreába, és sok segítséget nyújtott a koreai népnek. Ugyanakkor helyes, ha jelentésünkben felvetjük, hogy az otthoni elvtársak hogyan felelnek meg felelős helyeiken, hogyan intézik otthon a kórház problémáit. [...]

Június 18-án a vezetőség foglalkozott G[...] elvtársnő fegyelmi ügyével a június 7-i röpgyűlés határozata értelmében. A vezetőség mérlegelve az elkövetett hiba súlyosságát, úgy határozott, hogy javasolja a taggyűlésnek G[...] elvtársnő ügyében pártfegyelmi határozat hozatalát.

A vezetőség javaslata megrovás, amely a Párt szervezeti szabályzata értelmében másodfokú pártbüntetésnek felel meg. A vezetőség javaslatát a következőkkel indokolja:

G[...] elvtársnő súlyos hibát követett el, hogy a Párt tanításával össze nem egyeztethető módon viselkedett kórházunk egyik koreai dolgozójával. Július 7-én az ágyak összeszerelésénél Cson Csun Pjo sofőr elvtársat tettlegesen bántalmazta, mások előtt emberi önérzetében megsértette. E cselekedetével ellentétbe került a Párt Szervezeti Szabályzatában lefektetett alapelvvel.[...]

G[...] elvtársnő elkövetett súlyos hibája mellett figyelembe vettük eddig végzett munkáját és azt a tényt, hogy helytelen cselekedetére az az elhatározás indította, hogy a magyar nép által küldött felszerelést óvja. Továbbá G[...] elvtársnő belátta hibája súlyosságát és ígéretet tett, hogy jó munkával és koreai elvtársakkal való jó kapcsolat kiépítésével igyekszik jóvátenni. [...]"

MOL M-KS 276. f. 96. cs. 33. ő. e.-1954. (Magyar Országos Levéltár MDP Központi Vezetőség Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály.) Gépelt, eredeti tisztázat.

b)

Részletek a szorivoni kórház 1955. május 20-ai párttaggyűléséről  

„[...] M[...]né elvtársnő a kritika egyes pontjait elfogadja, de a kritika tartalmazott olyan dolgokat is, amik nem felelnek meg a valóságnak. A Vezetőség információi helytelenek voltak. M[...] elvtárssal tegező viszonyban voltak, amíg beszéltek egymással. Olyan kijelentést, hogy elvégre ő tanársegéd, és ezért nem tegeződik M[...]tal, ilyen kijelentést nem tett. A nővérruhával kapcsolatban az zavarta, hogy előzőleg egy esetben figyelmeztették, hogy nem végezhet közvetlenül vödröt hordva WC fertőtlenítést, mert ez nem orvos feladata. Úgy gondolta, hogy akkor nővérruhát sem fogadhat el. [...] Mindezt nem mentségére, hanem az igazság kedvéért mondja el. [...]

Nem igaz, hogy nem látta szívesen a madongi elvtársakat, csak annak nem örült, hogy azok háromórás műsorral jöttek. Az[t] elismeri, hogy nagyon helytelen volt az, hogy a madongi kultúrgárda műsora alatt odaszólt K[...] és H[...] elvtársaknak, hogy menjenek táncolni, másokat azonban nem toborzott táncolásra. [...]

S[...] elvtárs: kijelenti, hogy a beszámolóban említett „asztaltársaság" nem létezik, ők csak együtt szoktak ebédelni. Anyagiasságról nem tud, alkohol fogyasztásban májgyulladása miatt nem vesz részt, a május 14-i táncmulatságon, amikor megtudta, hogy az igazgatói rendelet szerint a záróra 1-kor van, nem csak maga nem vett részt, de B[...]t is figyelmeztette. Érdemtelennek tartja a kapott kritikát. [...]

H[...] elvtárs: „A szobákba való visszahúzódásra" megjegyzi, hogy amióta klub létesült, jóformán csak az ő társaságuk használja, itt szoktak kártyázni. [...]

T[...] elvtárs: [...] Becsüli a koreai nép nehéz harcát és nélkülözéseit, de a szíve facsarodik el, amikor látja, hogy a koreai elvtársak hogyan pazarolják a magyar anyagot. A háború alatt jobban vigyáztak rá.

F[...] elvtársnő: [...] Az asztaltársaság klikket képez, és ebben nagy veszélyt lát, ha ez így megy, zászlóval fognak felvonulni. Ez sok veszélyt rejt magában, és fel kell számolni. A polgári befolyás igen erős nálunk. Amíg emlegetik, hogy itt válogatott káderek vannak, addig az a valóság, hogy ennek a csoportnak az összeállításánál a Nagy Imre-féle politika játszott közre. M[...]né et. visszaélt a kollektíva bizalmával, és lassankint ő akarja vezeti a kórházat. [...] Ugyanakkor a cseh elvtársakkal nagyon kedves volt, amikor megérkeztek, azonnal italt rendelt a számukra. A követségen igyekszik mindig jobb színben feltűnni mások rovására, és a csoport egyes tagjairól olyan dolgokat mond el, hogy azokat, ha igazak, itthon kellene elmondani. [...]

F[...] elvtárs: [...] Önkritikát gyakorol a 14-i mulatsággal kapcsolatban, hogy azon ő is részt vett, pedig neki, mint legidősebbnek kellett volna észre téríteni a többit.

F[...] elvtárs: Egyetért a beszámolóval, de aggódva figyelte az eddigi hozzászólásokat, mert a nyilvánvaló igazságot a hozzászólások nagy része elkente. Mindenki tudja, hogy „asztaltársaság" van, mindenki érezte már a fagyos hidegséget, amivel a klikkbe nem tartozókat kezelik. [...] M[...]né elvtársnő nem a Párt érdekeit képviselte az „asztaltársaságon" belül, hanem az „asztaltársaság" érdekeit a Pártban. [...]

M[...] elvtárs [...] Nem érti, hogy miért állítják élére ennyire a dolgot [...]. Mesterségesen van kiélezve a dolog.

M[...]néval való nézeteltérésre visszatérve elmondja, hogy a vonaton kezdődött, amikor a tegezést visszautasította, és azzal a kijelentéssel, hogy elvégre én egyetemi tanársegéd vagyok, otthagyta. Attól kezdve magázta. Egy ízben a konyhában összeszólalkoztak, azóta nem köszönnek egymásnak és nem beszélnek. [...]

S[...] elvtárs: [...] A május elseje nem volt ünnepélyes, az ebédhez legalább egy pohár magyar bort kellett volna adni. Ezt máskor elő kell készíteni. [...] Nem ért egyet Tóth elvtárssal, hogy a mulatság senkit sem zavart, mert az osztályon fekvő betegek és a kívül hallgatódzó  [...] emberek azt látják, hogy tivornyáznak a magyarok. [...]

B[...] elvtárs: [...] „Asztaltársaság" van! Ha ennyien érzik és ennyien mondják, nekik is el kell fogadni. Miben mutatkozik: a szesz és a tánc követelése. Szörnyű nehézségeket látunk a szemünk előtt nap mint nap. Az igazgatónak a mulatozást korlátok közé kell szorítania. Ha ő éjjel egy órában szabta meg a zárórát, ezzel minden gondolkodó embernek együtt kell éreznie, az adott körülmények között - ez a legvégső határ. Itt is éppen úgy van állami fegyelem, mint otthon, itt a vezetés annyival nehezebb, hogy az igazgatónak minden emberrel egyénileg is kell foglalkoznia. Ha az „asztaltársaság" nem változtat magatartásán, kénytelen lesz szigorú megszorításokkal válaszolni. [...]

R[...] elvtárs: Döntő fontosságú volt ez a taggyűlés, mert biztosította a kollektíva szervezeti és erkölcsi egységét. Ez az egység veszélyben forgott, és az előttünk álló felelősségteljes feladatok megoldásához igen nagy jelentőségű volt az a probléma, hogy a kommunisták hogyan fogadják a bírálatot. Túlzott volt F[...] elvtársnő kijelentése: a csoport összeállításánál Nagy Imre politikai szerepét látta. [...]"

MOL M-KS 276. f. 96. cs. 33. ő. e.-1955. (Magyar Országos Levéltár MDP Központi Vezetőség Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály .) Gépelt, eredeti tisztázat.

c)

Részlet a Rákosi Mátyás Kórház MDP szervezetének 1956. március 5-én megtartott taggyűlésének jegyzőkönyvéből

„[...] N[...] M[...] etnő: a kórház-kultúra kérdéséhez szól hozzá, s elmondja a mai napon látottakat: a laboratórium végén lévő nyitott szemétdombra viszik ki a műtőből, kezelőből a gennyes, fertőzött kötszereket stb., ahonnan azt csak napon múlva viszik tovább. Javasolja, hogy azt a kazánban égessék el, mert a szemétdombon lévő fertőzött anyagot szétviszi a szél és széthurcolják a kutyák, a gyerekek. Az utakra gyékényt nem javasol. [...]

M[...] Á[...] elvtárs: [...] Nagy a sár, a piszok az egész kórház területén. Tűrhetetlenek a WC problémák, de a dolgozók tisztasága is. Az ambulancia előtt sártenger van.

dr. T[...] F[...] elvtárs: [...]

Hibának tartja, hogy a vasárnapi pihenőnapon a koreai et-ak az osztályon nem tartózkodnak (társadalmi munkára viszik őket), s így az inspekció is a magyarok feladata. [...]

Dr. SZ[...] J[...] elvt.: [...]

Túl soknak tartja a kötelező értekezleteket (főleg az idejüket, mert órák hosszat tartanak) és a reprezentációt. Ezek eddig napi munkájának több mint felét elveszik. [...]

A kilenc napos váltási időt igen soknak tartja, elegendő három max. négy nap. Ezzel szemben alaposabb tájékoztatást kell adni az otthonról elindulóknak. De az a tájékoztató csak úgy teljes, ha az őszintén tartalmazza az itteni kezdeti problémákat. [...]

Takarékosság terén sok nagyon a tennivalónk a saját vonalunkon is, de bőven akad a koreai et-nál is.

Még ma sincs bebélyegezve a textíliába pl. a bélyegző, könyvek nincsenek bevételezve stb. Komoly - több tízezer Ft-os értékek hevernek szanaszét, csomagolatlanul - őrizetlenül a kórház udvarán már évek óta, senki sem törődött velük (gyógyszer, üveg, láda, üvegek, műszerek, gépek stb.). [...]

Vigyázni kell, hogy a koreai et-akkal kapcsolatban felmerülő súlyosabb hibákat ne a nyilvánosság előtt, hanem a koreai igazgatón, pártszerveken keresztül mondjuk meg, mert különben elidegenítjük őket."

MOL M-KS 276. f. 96. cs. 5. ő. e.-1956. (Magyar Országos Levéltár MDP Központi Vezetőség  Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály .) Gépelt, eredeti tisztázat.

d)  

Részletek az 1956. május 28-ai alapszervezeti taggyűlésről készült beszámolóból és jegyzőkönyvből

„[...] A gyógyító és betegellátó munkára vonatkozólag [...] paradoxnak hangzik, de sajnálatos tény, hogy a megyei kis kórházak tevékenysége inkább árt, mint használ. Sokszor láthatunk négy-öt napos perforált beteget, akit ezen kórházban elfektettek, és megakadályozták ezzel az idejében történő szakszerű orvosi ellátást. E tények arra hívják fel a figyelmet, hogy egyrészt a koreai szerveket bírjuk rá egészségügyi felvilágosító munka szervezésére, másrészt a járási kórházak személyzetének valamilyen formájú továbbképzésével érjük el azt, miszerint a tisztázatlan vagy sürgős eseteket felismerjék és továbbítsák.

A súlyos betegeknek hely hiánya miatt történő ambuláns kezelése nemcsak az orvosi lelkiismeret terén okoz problémákat, hanem a gyógyszerellátás tekintetében is.  A gyógyszeres kezelés [...]  a folyamatosság és az ellenőrizhetőség hiánya miatt [...] sok gyógyszert emészt fel. A pazarlás és hiábavaló gyógyszerrendelés ellen a koreai igazgatósággal karöltve eredményekkel járó rendszabályokat vezettünk be. [...]

Meg kell emlékezni a rendkívül nagymértékben megszaporodott balesetekről. Szinte minden napra jut egy-egy súlyos vagy megnyomorító szerencsétlenség. Ezek egy része munkavédelmi hiányosságokból, más része pedig háborúból visszamaradt lőszerektől származik. [...]

A betegápolás színvonala, az utasítások végrehajtása, a tisztaság még ma is hagy kívánnivalót maga után. [...]

Meg kell említeni, hogy a koreai egészségügyi és egyéb szervek, intézmények és egyének részéről számos esetben hallhatjuk a megbecsülés és elismerés hangját. Ennek jeléül tekinthető, hogy a koreai Egészségügyi Minisztérium kórházunktól kért szemész szakorvost Kim Ir Szen elvtárs gyógykezelésére, továbbá számos esetben hívtak bennünket tüdőgyógyászati vonalon konzíliumra a pártkórház betegeihez. [...]

A rendszeres pártéletet igen nehézzé teszik [...] a reprezentatív elfoglaltságok, látogatások, amely miatt politikai vagy kulturális rendezvények tartása, de az emberekkel való egyéni foglalkozás is szórványosan történtek. Jóformán csak egyes napokon található együtt a kollektíva egészen. [...]

Hozzászólások:

[...] A főépület előtt négy fa elpusztult, ezek nagyon csúnyák, ezért helyettük újat kell ültetni. A tisztaságra jobban kell vigyázni és nekünk kell jó példával elöl járni. A koreai elvtársakat tisztaságra és fegyelemre kell nevelni.

A kórház hátsó részén rendet kell teremteni. A kórház udvara és környéke nagyon piszkos és elhanyagolt állapotban van.

Nagyon sokszor előfordult, hogy a patronázs munkáknál az indulási időt nem tartják be. Nagyon sok a késés. [...]

Az egyik tolmácslányt egy koreai kapus megverte. Ez tűrhetetlen dolog és nem szabad ezt hagyni nekünk sem.

Az étkezdében az asztalokon lévő ételekre hálót kell tenni a legyek ellen, mert ennek elmulasztása esetén nagy a fertőzési veszély.

A koreai elvtársakkal a kirándulások alkalmával még többet kell foglalkozni. Ők nagyon félénkek velünk szemben. Ezért velük fokozottabban figyelmesnek kell lenni, hogy ne érezzék kisebbrendűnek magukat. [...]

Egy koreai orvosi szakszótár szerkesztését kellene kezdeményezni és egy-két betű anyagát példaképpen kidolgozni. A koreai orvosi nyelv ott tart, ahol a miénk tartott sok évtizeddel ezelőtt, és sok zavart okoz a sokféle nomenklatúra, ami bekerül Koreába. Az egységesítés elengedhetetlen. Tárgyalásokat kellene folytatni az Akadémiával és az Eü. Min.-al. [...]"

MOL M-KS 276. f. 96. cs. 5. ő. e.-1956.  (Magyar Országos Levéltár MDP Közpnti Vezetőség Adminisztratív Osztály Egészségügyi alosztály.) Gépelt, eredeti tisztázat.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt március 28.

1977

Népszínház név alatt összevonják az Állami Déryné Színházat és a Huszonötödik Színházat.Tovább

1979

Az egyesült államokbeli Three Mile Island-i atomerőmű hűtőrendszere meghibásodik. A baleset a környezet nukleáris szennyeződéséhez vezet...Tovább

1985

Marc Chagall orosz zsidó származású, francia szürrealista festőművész (*1887)Tovább

  • <
  • 2 / 2
  •  

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő