Mi ez a sok olvashatatlan jel?

(M KS-276. f. 62. cs. 100. ő. e.)

A Magyar Dolgozók Pártja iratainak a Magyar Országos Levéltárban őrzött dokumentumai között van tíz doboznyi fakózöld borítású spirálfüzet. Ezek a füzetek gyorsírással készült feljegyzéseket tartalmaznak, a feljegyzések 1948. és 1956. között készültek a Magyar Dolgozók Pártja központi vezető szerveinek ülésein, de tartalmaznak vezető funkcionáriusok számára készült beszédvázlatokat, előkészítő feljegyzéseket, hozzászólások tervezeteit is. Közölt forrásunk egy ilyen eredetileg gyorsírásos jegyzőkönyv a PB 1953. november 5-ei üléséről.

Bevezetés

A Magyar Dolgozók Pártja iratainak a Magyar Országos Levéltárban őrzött dokumentumai között van tíz doboznyi fakózöld borítású spirálfüzet. Ezek a füzetek gyorsírással készült feljegyzéseket tartalmaznak, a feljegyzések 1948. és 1956. között készültek a Magyar Dolgozók Pártja központi vezető szerveinek ülésein, de tartalmaznak vezető funkcionáriusok számára készült beszédvázlatokat, előkészítő feljegyzéseket, hozzászólások tervezeteit is. Az ötvenes években a párt vezető szerveinek ülésein még nem készültek magnetofon-felvételek, a szószerinti jegyzőkönyveket a gyorsírásos feljegyzések áttételével készítették el. Az akkor készült gyorsírásos jegyzőkönyvek áttételeinek csak egy kis részét csatolták azonban a Politikai Bizottság, a Titkárság és a Szervező Bizottság ülés-anyagaihoz, a kész szószerinti jegyzőkönyveket külön őrizték, és 1956-ban valószínűleg megsemmisítették.

A gyorsírásos jegyzőkönyvek a párt szűk vezető körének szó szerint lejegyzett vitáit és megbeszéléseit rögzítik. Hogy e vitákon melyik pártvezető milyen álláspontot képviselt, az eddig ismert, szerkesztett jegyzőkönyvekből nehezen volt csak kiszűrhető. A gyorsírásos jegyzőkönyvek az élő beszéd ízeit, kinek-kinek jelleméből fakadó megnyilvánulásait is megőrizték. A gyorsírásos jegyzőkönyvek gyakran tartalmaznak az élőbeszédre jellemző félmondatokat, az egyes pártvezetők jellegzetes beszédfordulatait.

Az "ötvenes évek" fél évszázadnyi távolságban vannak tőlünk. Fél évszázad alatt nagyot változik maga a használatos köznyelv is, hát még az akkori pártnyelv beszédfordulatai, jellegzetes szakszavai, az orosz pártzsargonból tükörfordítással "átmagyarított" kifejezései milyen távoliak ma!
A Magyar Országos Levéltárban 1999-ben indult meg a gyorsírásos jegyzőkönyvek "lefordítása", egyben kutathatóvá tétele.

A Magyar Dolgozók Pártja fondjában őrzött egyik gyorsírói füzet (276. fond 62. csoport 100. őrzési egység 10. számú füzet) dátum és cím nélküli feljegyzéseket tartalmaz. A Babcsák Istvánné által készített átiratot olvasva valószínűsíthető, hogy a feljegyzés a Központi Vezetőség 1953. okt. 31-ei ülése (276. fond, 52. csoport, 25. őrzési egység 36-49. lap) előtt készülhetett, a feljegyzés Rákosi Mátyás előadói beszédének fogalmazványa lehet. ( átirat)

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt augusztus 23.

1938

A bledi értekezleten a kisantant hatalmak elismerik Magyarországnak a fegyverkezéshez fűződő jogát. Cserében Magyarország lemond a...Tovább

1939

A Molotov-Ribbentrop-paktum aláírása

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Rendszerváltás, 1989–1990
 

„Kérlek, ez egy új török hódoltság… Addig tart, amíg a Szovjetunió tart!” – mondta a szovjet megszállás nyomán előállt magyarországi helyzetről Szekfű Gyula történész, moszkvai követ 1946 karácsonyán régi ismerősének, Kovács Imre népi írónak. Jóslata szerencsére csak részben vált be: a szovjet uralom nem 150, hanem „csak” 45 évig tartott, ugyanakkor Moszkva hegemóniájának megszűnése valóban mélyreható politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális változásokat idézett elő nemcsak Magyarországon, hanem a térség többi államában is.

Az 1989–1990-ben végbement rendszerváltás vagy rendszerváltozás mindenekelőtt azt jelentette, hogy az addigi egypárti diktatúrát a politikai pluralizmus, pontosabban a parlamenti demokrácia, a központi tervgazdálkodást a piaci szabad verseny, a marxista ideológia egyeduralmát pedig a szellemi sokszínűség váltotta fel. 

Az átmenet egyik előfeltétele a szovjet csapatok kivonása volt. Mihail Gorbacsov, a reformer pártfőtitkár a szovjet haderőnek a térségből való részleges kivonására már 1988 decemberében, az ENSZ New York-i közgyűlésén ígéretet tett, és 1989. április 25-én valóban elindult haza az első szovjet alakulat. Ez összhangban állt a társadalom túlnyomó többségének akaratával: a Budapesten, 1989. március 15-én megtartott több tízezres tüntetésen Cserhalmi György színész olvasta fel a 12 pontban összefoglalt ellenzéki állásfoglalást, amely többek között a semleges, független Magyarország megteremtését és a szovjet csapatok teljes kivonását követelte.

A rendszerváltást leginkább meghatározó események közé tartozott két „politikai” temetés: 1989. június 16-án, 31 évvel a kivégzés után temették Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Losonczy Gézát, Maléter Pált, Szilágyi Józsefet és az 1956-os forradalom névtelen mártírjait, néhány héttel később, július 14-én pedig Kádár Jánost, akivel együtt a róla elnevezett korszak is a múlté lett. Két fontos jogi aktust is meg kell említenünk: a korábbi állampárt, az MSZMP megszüntetését az 1989. október 6–8-án tartott kongresszuson, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltását október 23-án. 

A rendszerváltást az 1990 márciusában lebonyolított első szabad országgyűlési választás, és az ugyanazon év őszén megtartott önkormányzati választás zárta le. Az utolsó szovjet katona Záhonynál, 1991. június 19-én hagyta el Magyarországot.

 Az ArchívNet idei 2. számában két írás foglalkozik a rendszerváltással: Jobst Ágnes az állambiztonsági szervek körében végbement rendszerváltást vizsgálja, Garadnai Zoltán pedig a korabeli magyar külpolitika változásait láttatja francia szemszögből. Az összeállítás másik két dokumentumközlése a magyar feminista mozgalom történetével, illetve 1949-ben Magyarországra került görög menekültek sorsával foglalkozik.

 

Budapest, 2019. június 28.

 

A szerkesztők