Ezen a napon történt: 1956-11-02

A Moszkvában tanuló magyar diákok távirata a budapesti egyetemi ifjúsági forradalmi bizottsághoz. „Mi Moszkvában tanuló magyar diákok csatlakozunk a budapesti egyetemi ifjúsági forradalmi bizottságának felhívásához, amelyet a Szabad Kossuth Rádió 1956. október 31-én ismertetett. Úgy érezzük, hogy ezekben a sorsdöntő napokban nem maradhatunk távol szeretett hazánktól. Veletek egy sorban akarunk küzdeni a független Magyarországért.”
„Hétezer hamburgi fiatal 130 000 márkát gyűjtött Magyarországnak. Eb-ben az akcióban az ifjúsági szervezetek tagjai, diákok és főiskolások vettek részt” – jelentette a DPA hírügynökség.
A Szabad Nép helyére lépő Népszabadság ismertette Kádár János előző napi rádióbeszédét, amelyben a frissen megalakult MSZMP Intéző Bizottságának nyilatkozatát ismertette. Kádár hangoztatta: „Az új párt egyszer s mindenkorra szakít a múlt bűneivel”, és „Védi és védeni fogja a demokrácia és a szocializmus ügyét”.
Szűk körű koalíciós kormány alakult Nagy Imre vezetésével.
A Magyar Ifjúság Forradalmi Pártja nyilatkozatot adott ki a magyar ifjúság összefogása érdekében. (Magyar Függetlenség)
„Magyar Ifjúság! Újpesti fiatalok! Alakítsátok meg mindenütt és minden-hol a Független Magyar Ifjúsági Szövetséget!” – szólított fel a Duna Cipő-gyár Független Magyar Ifjúsági Szövetsége a Magyar Függetlenség c. lapban.
A Forradalmi Ifjúmunkás közölte az Építőipari Műszaki Egyetem október 22-ei diáknagygyűlésének 16 pontos határozatát.
„Egységbe ifjúmunkások!” címmel jelentette meg a Forradalmi Ifjúmunkásban felhívását az Ifjúmunkások Forradalmi Bizottsága: „Szervezeteinknek semmi közük a levitézlett, a forradalom első fuvallatától megsemmisült DISZ-hez.”
A Magyar Honvéd az új karhatalom gyors ütemű szervezéséről tudósított. Ennek kapcsán írja: „Az egyetemisták hatalmas többsége részt vett a forradalomban.”, akiknek fegyvert kell adni, hogy erősítsék az új karhatalmat.
Az Oktatási Minisztérium Forradalmi Bizottsága kérte – ahol lehet – 5-én kezdjék meg a tanítást.
A Magyar Ifjúság hírül adta, hogy hamarosan újjáalakul a Magyar Cserkészszövetség. Az előkészítő bizottság felhívta a volt cserkészvezetőket, hogy jelentkezzenek a Szövetség Nagy Sándor utcai székházában.
Az Oktatásügyi Minisztérium nemzeti forradalmi bizottsága felhívással fordult a helyi forradalmi szervekhez az általános és a középiskolák igazgatóihoz és pedagógusaihoz, hogy ahol a feltételek megvannak, november 5-én, hétfőn kezdték meg a rendszeres iskolai oktatást.

Esemény időpontja: 
1956, november 2

Ezen a napon történt november 02.

1956

Kádár János Münnich Ferenccel Moszkvában több kommunista ország állami és pártvezetőivel tárgyal a magyarországi helyzetről.Tovább

1956

Tito és Hruscsov tárgyalásai az isztriai partoknál lévő Brioni-szigeten a magyar helyzetről.Tovább

1956

Izrael elfoglalja a Gázai övezetet.Tovább

1956

A Moszkvában tanuló magyar diákok távirata a budapesti egyetemi ifjúsági forradalmi bizottsághoz. „Mi Moszkvában tanuló magyar diákok...Tovább

  • <
  • 2 / 2
  •  

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.

 

Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.

 

Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.

 

Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.

 

Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.

 

Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. szeptember 30.

Miklós Dániel

főszerkesztő