1950 – A fordulat éve az Országos Levéltár könyvtárában

„Az Országos Levéltárban folytatott vizsgálat alkalmával megállapítottam, hogy az OL könyvtára teljesen rendezetlen állapotban van. A könyvtárnak nincsen felelős vezetője. Ennek következtében a könyvtárba bárki szabadon bemehet, és onnan könyveket kivihet. Feltételezhető az is, hogy nem jelenti be az illető az elvitt könyvek mennyiségét. Továbbá megállapítottam, hogy 1936 óta kivett könyvek nagy része nincs visszaszolgáltatva.”

A LOK helyzetértékelése az Országos Levéltár könyvtárának állapotáról és Ember Győző főigazgató rendelkezései

[popup title="1610-OL7-1/1950 LOK sz." format="Default click" activate="click" close text="Az Országos Levéltárnak elküldött levél mellett szerepel egy azonos szövegű levéltervezet is a LOK iratanyagában. Ennek része az alábbi szöveg is. „I. Pálffy Ilona dr. [...] II. Elekes Lajos dr. I-II. Az Országos Levéltár könyvtárában folytatott vizsgálat során megállapítást nyert, hogy onnan kölcsönvett könyveket a mai napig nem szolgáltatta vissza. Felhívom, hogy a csatolt jegyzéken felsorolt könyveket jelen felhívásom kézhezvételétől számított négy napon belül a Levéltárak Országos Központja (Uri u. 54–56) költségvetési osztályán adja le. Amennyiben felhívásomnak nem tesz eleget, kénytelen leszek erélyesebb eszközökhöz folyamodni.” – [Utóbbi mondat tollal kihúzva.] Ugyanehhez az irathoz tartozik a 3/a. pont alatt közölt (Lista munkatársaknál lévő könyvekről) található kimutatás is, amely az OL munkatársainál lévő könyveket tartalmazza. – Jelzet: MOL XIX–1–18–a, LOK 1610–OL7–1/1950 (Magyar Országos Levéltár – Levéltárak Országos Központja)"]

Tárgy: Országos Levéltár könyvtárából kölcsönvett könyvek visszaszolgáltatása
Mell.: 7 db.

Országos Levéltár Vezetőjének,
Budapest

Az Országos Levéltárban folytatott vizsgálat alkalmával megállapítottam, hogy az OL könyvtára teljesen rendezetlen állapotban van. A könyvtárnak nincsen felelős vezetője. Ennek következtében a könyvtárba bárki szabadon bemehet, és onnan könyveket kivihet. Feltételezhető az is, hogy nem jelenti be az illető az elvitt könyvek mennyiségét. Továbbá megállapítottam, hogy 1936 óta kivett könyvek nagy része nincs visszaszolgáltatva.

Valamint nincsenek rendszeresen nyilvántartva a használatra kiadott könyvek sem. Ennek következtében egyes könyvek már visszaszolgáltatás után is úgy szerepelnek, hogy ki vannak adva egy, sőt két személynek is.

Tekintettel arra, hogy az Országos Levéltár könyvtárában - nemzetgazdaság és tudományos kutatómunka szempontjából is - is [!] hatalmas érték fekszik, amiről az Országos Levéltár nem tud számot adni, ezért sürgősen rendezni kell a könyvtárat.

Megállapítottam azt, hogy az Országos Levéltár jelenlegi dolgozói is 1936-37-től kivett könyveket még a mai napig sem szolgáltatták vissza.

Felhívom [a figyelmét arra], hogy a könyvtár vezetésével egy felelős személyt sürgősen jelöljön ki, aki anyagilag is felelős a könyvtárban lévő és onnan kiadott könyvekért, valamint rendszeresen nyilvántartást vezessen a könyvtárból kiadott és visszaszolgáltatott könyvekért.
Továbbá felkérem, hogy a csatolt jegyzéken feltüntetett dolgozókat szólítsa fel a könyvek haladéktalan visszaszolgáltatására, és a Levéltárak Országos Központja költségvetési osztályának legkésőbb két héten belül tegyen jelentést.

Budapest, 1950. november 10.-én.

Tánczos Dezső
a LOK gazd[asági] vezetője

***

[Ember Győző főigazgató jelentése]

A könyvtárt 1950. decemberében 3 ideiglenes munkaerő Keszei István irodakezelő vezetésével rendezte, s összeállította a hiányzó könyvek jegyzékét (l. 1334/1950. O.L. sz.).

Az átirathoz csatolt jegyzékekben felsorolt könyvek egy része a rendezés során a könyvtárban előkerült, másik részét - az ostrom idején hivatali szobájukban elpusztultak kivételével - a jegyzékeken említett dolgozók visszaadták, és azok a könyvtárban elhelyeztettek.

A könyvtár kezelését és a könyvkölcsönzést a mellékelt körözvényben foglaltak szerint szabályoztam.

[Ember Győző]

Irattárba!

***

Körözvény

Az Országos Levéltár könyvtárügyének rendezése érdekében a következőket rendelem el:

1. Mindenki adja vissza azokat a könyveket, amelyekre nincs feltétlenül szüksége.

2. A nála maradó könyvekről állítson ki új térítvényt (könyvtári kérőlapot). A térítvény rovatai: könyvtári jelzet (bal felső sarokban), szerző, cím, kötetszám, kikölcsönzés ideje, a kikölcsönző neve. A térítvények a jövőben egységes formátumúak lesznek. Keszei Istvánnál igényelhetők.
Fentiek a kutatóknál lévő könyvekre is vonatkoznak.

3. A könyvbeszerzést, a növedéki napló vezetését, a törzskönyvek vezetését, a katalóguslapok készítését, a duplumcsere lebonyolítását, valamint a könyvtárral kapcsolatos különböző jelentések stb. készítését Kapossy János végzi.

4. A könyvkölcsönzés lebonyolítása Keszei István feladata. Őrzi és kezeli a térítvényeket. Felelős a kölcsönzéssel kapcsolatos minden előforduló kérdésért. A könyvtár kulcsát a portás csak neki és Kapossy Jánosnak adhatja át.

5. A könyvtárba Kapossy Jánoson és Keszei Istvánon kívül más csak Keszei István kíséretében léphet.

6. A kikölcsönzött könyvek revíziója után kerül sor az egész könyvtár revíziójára, majd leltározására.

7. A kikölcsönzött könyveket hivatalos idő alatt mindenki köteles szobájában tartani, hogy azok bármikor használhatók legyenek.

Fenti rendelkezések f. é. [1950.] november hó 20-án lépnek életbe.

A nem használt könyvek visszaadásának és az új térítvények beadásának határideje f. é. november 25.

Budapest, 1950. november 20-án.

[Ember Győző]
Az Orsz. Levéltár vezetője

[hátoldalán aláírásokkal láttamozva]

Jelzet: MOL Y7-1334/1950. (Magyar Országos Levéltár Levéltára - 1945 utáni iratok) -géppel írt eredeti.

***

a.

Bottló Béla

 

1937. XI. 23.Bárczay: Heraldika kézikönyveAg/55 könyvtári sz.
1939. XII. 14.Miskolczy Gy: A kamarilla a reformkorszakban /2 kötet/E1/2 II.
1939. III. 17.Böjthe Ö: Hunyad vm. nemes családai4/650
1936. III. 4.Follajtár E: Zombori apátság története8/4458
1940. V. 10.Szabó D: Magyarorsz. úrbérrendezés tört.8/3167 I.
1940. VI. 19.Zpávy Ceského Zemeskéo Archivu VIII. k.8/3763

Elekes Lajos

1950. I. 19.Molnár E: A magyar társadalom története az Árpádkortól Mohácsig8/6360 könyvtári sz.
1950. VII. 20.Dipl. em. Mátyás k. kor. I-IV.8/43
1949. I. 10.Schopf: Die organische Verwaltung des Öster. Kaiserstaates265/4
1946. IX. 19.Windecke8/2141
1944. II. 23.Westener WojwodenSz/55
1950. III. 24.Anyag és Adatszolgáltatás 1950 1. és 3. sz.4/1221
1950. V. 16.Anyag és Adatszolgáltatás 1950 IV. sz.4/1221
1944. I. 17.Corpus-Bonn: Chalkondyles XXXII.8/643
1944. I. 17.Corpus-Bonn: Phrantzes XIX.8/643
1944. I. 17.Corpus-Bonn: Dukas8/643
1944. II. 7.Corpus-Bonn: Procopius I-II. /2 kötet/8/643
1944. II. 7.Kern: Gottesgnadentum8/5477
1942. IX. 14.Szentpétery: Oklevéltani naptár8/795 VI.

Ember Győző

1943. I. 23.A m. kir. vallásalap4/149 könyvt. sz.

Ila Bálint

1940. IX. 5.Századok 18898/9 könyvtári sz.
1939. II. 27.Hvodzik J: Tót szótár, magyar-tót rész8/4916
1938. II. 18.Szentpétery: Középkori Oklevélszövegek8/3352

Kossányi Béla

1938. XII. 12.Új Magyar Múzeum 1855 V. évf. 1. kötetAe-2/V.1 könyvtár
1938. XII. 12.Marquiart I: Osteuropäische und ostasiatische Streifzüge.8/507
1938. XII. 12.Krumbacher K: Byzant. Literaturgesch.8/436
1938. XII. 12.Jakab E: A levéltárakról8/236
1938. XII. 12.Sitzungsberichte der Phil.-Hist. Classe

Jelzet: MOL XIX-1-18-a, LOK 1610-OL7-1/1950 (Magyar Országos Levéltár - Levéltárak Országos Központja) - géppel írt eredeti.

b.

8/9Századok 1889„nincs térítvény, az 1889-ik évi kötet mind a két sorozatban megvan"
8/127Sitzungberichte der Phil.-Hist. Classe d. k. Akad. d. Wiss. Wien 146. k. (1903)„térítvény Kossányitól 1950. nov. 23."
8/236Jakab E.: A levéltárakról„megvan minden példány (3)"
8/436Krumbacher K.: Byzant. Literaturgesch.„térítvény Kossányitól 1951 IX/6."
8/507Marquart I.: Osteuropaische und ostasiatische Streifzüge.„térítvény Kossányitól 1950. XI. 23. (xc)"
8/1516Breslau: Handbuch d. Urkundenlehre"„helyén van"
8/3352Szentpétery: Középkori Oklevélszövegek„sem könyv (2 pld.), sem térítvény"
8/3167 I.Szabó D.: Magyarorsz. úrbérrendezés tört.„2 példány közül 1 van meg, térítvény nincs"
8/3763Zprávy Ceskéhó Zemského Archivu VIII. k.„I-V. kötetek helyükön. VI.-IX. kötetek Bottlónál, térítvénye keltezetlen"
8/3819Baedekers Paris„sem könyv, sem térítvény"
8/4458Follajtár E.: Zombori apátság története„helyén van"
8/4773Szilágyi: A székely nemesi társadalom„sem könyv, sem térítvény"
8/4891Danekwortt, P.W: Luminiszenz-Analyse„helyén van"
8/4916Hvodzik: Szlovák-magyar szótár I.„a) térítvény Bakácstól egy kötetről 1951. szept. 21.
b) térítvény Fügeditől egy kötetről IX. 4. keltezéssel"
8/4916Hvodzik: Tót szótár, magyar tót rész„térítvény Bakácstól, 1951. szept. 21."
8/5548Kertész M.: Szállok az urnak„sem könyv, sem térítvény"
8/5716László Gy.: A honfoglaló magyar nép élete„térítvény Kossányitól 1950. nov. 23."
4/149A m. kir. vallásalap„helyén van"
4/410Tiszti címtár 1923„1923-ból való kötet nem szerepel a leltárban, ezért sem könyv, sem térítvény nem lehet
4/547Pharmacopoea Austriana„helyükön vannak"
4/547Pharmacopoea Hungarica
4/650Böjthe Ö.: Hunyadvm. nemesi családai„A 3 példányból csak 1 van a helyén. Térítvény nincs"
4/659Bang-Marquart: Osttürkische Dialektstudien„térítvény Kossányitól 1950. nov. 23."
Ae-2/V.1.Új Magyar Múzeum 1855 V.évf.1. kötet„helyén van"
Ag/55Bárczay: Heraldika kézikönyve„sem könyv, sem térítvény"
Ak/17Szily K.: A mágnáscim„helyén van"
E1/2 II.Miskolczy Gy.: A kamarilla a reformkorszakban (2 kötet)„helyén van egy példány, a másik példány hiányzik, térítvény nincsen

Hiányjegyzék az Országos Levéltár könyvtárában talált hiányokról

Méretkötet
1/8-rét173297
1/4-rét3474
fólió1317
Babics-könyvtár83140
E/1. (Történelmi Társulat)22
Szentiványi levéltár11
Máriássy levéltár22
Összesen308533

Jelzet: MOL Y7-1334/1950. (Magyar Országos Levéltár Levéltára - 1945 utáni iratok) - géppel írt eredeti.

Ezen a napon történt március 28.

1977

Népszínház név alatt összevonják az Állami Déryné Színházat és a Huszonötödik Színházat.Tovább

1979

Az egyesült államokbeli Three Mile Island-i atomerőmű hűtőrendszere meghibásodik. A baleset a környezet nukleáris szennyeződéséhez vezet...Tovább

1985

Marc Chagall orosz zsidó származású, francia szürrealista festőművész (*1887)Tovább

  • <
  • 2 / 2
  •  

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő