Hegyi tanár úr motorja és a tatai piarista rendház 1950. évi felszámolása

1950 nyarán számos magyarországi kolostort szálltak meg az Államvédelmi Hatóság emberei, köztük június 18-ának éjszakáján a piaristák tatai rendházát is. Az elhurcolt szerzetesek ingóságainak jó része eltűnt, így Hegyi Ferenc piarista tanár NSU motorja is. A források azt a harcot mutatják be, amit Hegyi Ferenc motorja visszaszerzéséért, illetve a kártérítésért folytatott. A történet különlegességét az adja, hogy egy deportált és megvert szerzetes kártérítést kapjon az állami hatóságok által elherdált vagyonából, ami aligha esett mással az 1950-es években.

18.
A Tatabányai Városi Bíróság ítélete Z. X. ügyében
Tatabánya, 1956. január 18.

A tatabányai városi bíróság.

B. 178/1955/10. szám

A Népköztársaság nevében.

A tatabányai városi bíróság Tatabányán 1956. évi január hó 18. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

ítéletét.

A szabadlábon levő Z. X. , aki 1924. évi [hónap] hó [nap] napján Tatabányán született, és Tata [lakcím] alatti lakos, anyagelőadó, a Tatabányai Széntröszt Szénszállító és Értékesítő Vállalatnál, magyar állampolgár, nős [felesége neve], 1300 Ft. keresettel rendelkezik, vagyontalan, atyja: [apja neve], anyja: [anyja neve], büntetlen, vádlott bűnös: hivatali sikkasztás bűntettében.

A városi bíróság ezért őt: 6 azaz hat hónapi börtönbüntetésre ítéli.

A vádlott köteles az eddig felmerült 20 Ft, valamint az ezután esetleg felmerülő bűnügyi költséget az államnak megtéríteni.

A bíróság megállapítja, hogy az időközben életbelépett és a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényerejű rendelet értelmében a vádlott mentesül a büntetés és a büntetett előélethez fűződő hátrányos következményei[!] alól.

Indokolás:

A bíróság a vádlottnak a tárgyaláson tett nyilatkozata, a tárgyaláson kihallgatott Simonyi Ferenc, Csákvári Lajos, Horváth József, Pásztor József, Kovács Lajos, Jablonka[!] Ferenc tanúk vallomása, a tárgyaláson ismertetett iratok és a tárgyalás egyéb adatai alapján a következő tényeket állapította meg.

Z. X. vádlott 31 éves, atyja bányász volt, a vádlott 4 középiskolát végzett, a felszabadulás előtt a bányában segédmunkás volt, a felszabadulás után a Komárommegyei Tanács munkaerőgazdálkodási osztályánál helyezkedett el, majd hozzájárulással a Széntrösztnél levő jelenlegi munkahelyét foglalta el, büntetlen.

Z. X. vádlott 1949. évtől 1952. év február hó végén[!] a Komárommegyei Tanács XII. számú munkaerőgazdálkodási osztály vezetője volt és ott egy éven keresztül használták az államosított tárgyak közül az osztály részére átadott 1 drb. N.S.U. 100 m3[!] 747. számú [!] motorkerékpárt. Z. X. a meglehetős használati állapotban levő motorkerékpárt anélkül, hogy az elidegenítéshez a V. B.-határozatot megszerezte volna, eladta. Az eladás célszerűségét ugyan említette Horváth József megyei tanács v. b. elnökhelyettesnek és javítását említette Pásztor József Megyei Tanács titkárának[!] és erről megbeszélések folytak, azonban az eladáshoz szabályszerű hozzájárulást fellettes[!] szervei nem adtak. A motor eladásával Simonyi Ferenc beosztottját bízta meg, aki megszövegezte a jelentkező Jablonka[!] Ferenc tatabányai lakossal kötött szerződést és eszerint a vételár 1200 Ft. Eladóként Z. X. szerepelt a szerződésen. A vevő a vételárat részletekben fizette meg Simonyi Ferenc kezéhez, aki azt továbbította Z. X.-nek. A befolyt vételárat Z. X. egy páncélszekrénybe helyezte be, ellenben a szükséges adminisztrációt nem végezte el, a befolyt vételárat szabályszerűen nem könyvelték. A pénz további sorsáról felvilágosítást adni az 1954. évben megindult nyomozás során már nem tudott. Adat merült fel arra, hogy kb. 900 Ft. összeget egy más megrongálódott motor javítására használtak fel. Különben Jablonkai[!] a motor[t] kifizetése után eladta és az azóta több gazdát cserélt. A motorkerékpár volt tulajdonosa dr. Hegyi Ferenc gimnáziumi tanár, akinél - mint utóbb megállapítást nyert - a motorkerékpárra vonatkozó államosítás tévesen történt és ezért 1955. december hó 28. napján a Komárommegyei Tanács V. B. őt 3000 Ft. összeggel kártalanította és Z. X. kötelezte magát arra, hogy a Megyei Tanácsnak ebből az összegből 1200 Ft-ot megtérít.

A városi ügyész a vádlott ellen a BHÖ [Hatályos Anyagi Büntetőjogi Szabályok Hivatalos Összeállítása] 141. pontban foglalt hivatali sikkasztás bűntette miatt emelt vádat a tárgyaláson fenntartotta.

A vádlott bűnösségét annyiban ismerte el, hogy a pénzkezelésre vonatkozó szabályokat nem tartotta be, ellenben tagadta, hogy a motorkerékpár vételárát saját céljaira megtartotta. Beismerte azt, hogy szabályszerű végrehajtóbizottsági határozatot nem eszközölt ki a motorkerékpár elidegenítésére nézve, de előadta, hogy ezt felletteseivel[!] megbeszélte.

A bíróság a vádlott védekezésében felhozottakat büntethetőséget kizáró okként nem fogadta el, mert a vádlott, mint közhivatalnok a kezelésére bízott pénzértékkel bíró motorkerékpárt jogtalanul elidegenítette, a felvett vételárat pedig nem számolta el, így az elidegenítés tényével a terhére rótt bűncselekményt elkövette, ezért a bíróság bűnösségét a vádszerinti bűntettben megállapította.

A büntetés kiszabásánál a bíróság a vádlott javára enyhítő körülményként vette büntetlen előéletét, megbánást tanúsító magatartását és azt, hogy a vádlott fellettes[!] szervei közvetve tudomással bírtak a vádlott cselekményeiről és ezért őt hivatali úton abban sem meg nem akadályozták, sem felelősségre nem vonták, sem pedig nem gyakorolták vele szemben a szükséges ellenőrzést. A bűnösségi és veszélyességi körülményekre tekintettel a bíróság a vádlott javára az enyhítő szakasz alkalmazásával kiszabott szabadságvesztésbüntetést találta arra alkalmasnak, hogy őt megfelelően javítsa és nevelje arra, hogy a hivatalánál fogva teljesítendő cselekményeket a fennálló rendelkezések szorgos figyelembevételével teljesítse és másokat is hasonló bűnös magatartástól visszatartson.

A büntetés kiszabása a BHÖ [Hatályos Anyagi Büntetőjogi Szabályok Hivatalos Összeállítása] 141. pontján, a Btá. [Büntetőtörvénykönyv általános részéről szóló 1950. évi II. törvény] 51. § 2. bek. d. pont alapján történt.

Egyben a bíróság megállapította, hogy az időközben életbelépett, a közkegyelem gyakorlásáról szóló 1953. évi 11. tvr. [törvényerejű rendelet] alapján a vádlott mentesül a büntetés és büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.

Tatabánya, 1956. évi január hó 18. napján

Vörös Istvánné sk.
ülnök
Dr. Sepsey László sk
a tanács elnöke
Széplaki József sk.
ülnök

Záradék!

Az ítélet jogerős.

Tatabánya, 1956. évi január hó 20. napján.

Dr. Sepsey László sk.
a tanács elnöke

A kiadmány hiteléül.
[olvashatalan aláírás]
irodavezető

KEMÖL, Komárom Megyei Tanács VB Titkárság iratai, T. 17-1/1956. Egykorú hitelesített másolat, a Tatabányai Városi Bíróság körbélyegzőjével és az irodavezető aláírásával ellátva.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt március 24.

1905

Jules Verne francia író (*1828)Tovább

1922

Széchenyi Ödön török altábornagy, a török tűzoltóság megteremtője, Széchenyi István fia (*1839)Tovább

1977

Indira Gandhit Morarji Desai váltja fel a kormányfői poszton Indiában.Tovább

1999

Belgrád bombázása a NATO által, mely légi csapások egészen júniusig tartottak.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A 2023-as év első ArchívNet számát olvashatják az oldalon. Az új lapszám négy forrásismertetést publikál: ezek nem alkotnak egy tematikus egységet, azonban vannak metszéspontjaik egymással. Bár egy Venn-diagramon ezek a metszetek jobban ábrázolhatók lennének, mi ezúttal szövegben mutatjuk be ezeket: két írás a római katolikus egyházhoz köthető, kettő köthető a huszadik századi magyar emigrációhoz, kettő pedig a magyarországi államszocilista időszak mindennapjaihoz.
Az időrendet követve Csóka Géza (közművelődési referens, Magyar Nemzeti Levéltár Közművelődési és Közönségkapcsolati Főosztály) forrásismertetése az első. Idén ünnepeljük Neumann János születésének 120. évfordulóját, a szerző pedig ennek okán mutatja be a tudós és Pelényi János levelezését. Neumann ugyanis arra törekedett, hogy Magyarország akkori washingtoni követét meghívja Princetonba egy előadás erejére.
Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) forrásismertetésének origója a második világháború magyarországi harcai, amelyek nagy változást hoztak Csémpuszta életébe. A helyi káplánlak birtoklásáért folytatott hosszas küzdelem bemutatása nemcsak egy lokális problémát tár fel, hanem azt is, hogy milyen volt a korabeli államhatalom viszonya a katolikus egyházzal.
Csémpuszta lakóira is kiható politikai döntés volt a Rákosi-korszakban bevezetett kötelező beszolgáltatás, amelyet hibái miatt már 1952-ben korrigálni igyekeztek a következő évekre nézve. Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) a begyűjtési rendszer reformjának egyik tervezetét mutatja be írásában.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) a Mindszenty Józseffel egyeztető Zágon József és a Vatikán diplomáciai szolgálatában működő Kada Lajos levelezését mutatja be. Terjedelmi okokból forrásismertetését két részre bontva jelentetjük meg. A mostani, első közlésben olyan levelek olvashatók, amelyek Zágon Mindszentyvel való viszonyát világítják meg.
Idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2023. március 7.

Miklós Dániel
Főszerkesztő