Államvédelmi tisztek és diplomaták a bécsi követségen a forradalom napjaiban [1]
„Az ellenforradalom napjaiban ráadásul a követségen is akadtak problémák, ott sem volt minden rendben. Mint ahogyan minden magyar szervezet, ez is kettészakadt; Nagy Imre politikájának a hívei, az újsütetű „forradalmárok” sötét játékba kezdtek, felvették a kapcsolatot a reakciós magyar emigrációval. Céljuk az volt, hogy a követséget az ellenforradalom oldalára vonják. Sze-rencsére nem voltam egyedül abban a harcban, amelyet ez ellen a törekvés ellen kellett folytatni.”
Az 1956 októberi-novemberi forradalmi események hullámai rövid idő alatt elérték a magyar külképviseleteket, ám a kapcsolattartás a külügyminisztériummal komoly technikai akadályokba ütközött, így jobb híján a kivárás volt számukra az irányadó. A szovjet blokk országaiban lévő nagykövetségek kénytelen-kelletlen alkalmazkodtak a helyi viszonyokhoz, tájékozódásuk alapját a Moszkvából és a helyi külügyminisztériumokból érkező hírek képezték. A nyugat-európai fővárosokban az 1948 után pártkáderekből és az államvédelmi hatóság munkatársaiból toborzott, gyorstalpaló módszerekkel felkészített „diplomaták" viszont riadtan hallgatták a hazulról érkező híreket. Egyes követségeken, így Stockholmban történtek kísérletek a forradalmi bizottságok megalakítására, ahol rendhagyó módon az egykori illegális kommunista
Hivatkozások
[1] https://www.archivnet.hu/politika/allamvedelmi_tisztek_es_diplomatak_a_becsi_kovetsegen_a_forradalom_napjaiban.html
[2] https://www.archivnet.hu/cimkek/puja-frigyes
[3] https://www.archivnet.hu/cimkek/allamvedelmi-hatosag
[4] https://www.archivnet.hu/cimkek/avh
[5] https://www.archivnet.hu/cimkek/bankgasse