Javaslat 1980-ból a Honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplésére [1]
„Szeretném Óvári Elvtársnak, mint az Agitációs és Propaganda Bizottság vezetőjének figyel-mét egy látszólag távolabb lévő, de nagy jelentőségű eseményre felhívni. A magyar állam alapításának 1100. évfordulója 1996-ban érkezik el. Ez olyan nemzeti esemény, amelyre mél-tán lehetünk büszkék és ez csak kevés népnek jutott osztályrészül. Ezt az államot 1049 éven keresztül is a magyar nép tartotta fenn, és az a körülmény, hogy 35 éve birtokba vette, magának építi, erkölcsi alapot ad, sőt kötelezettséget ró ránk, hogy ezt a magyar néphez, a szocializmus építéséhez méltón megünnepeljük.”
Bevezetés
Egy érdekes kortörténeti dokumentum maradt fenn Óvári Miklós az Magyar Szocialista Munkáspárt KB titkárának iratai között, amelyben Dr. Szira József felvetését ismerhetjük meg a Honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplésével kapcsolatban.
Dr. Szira József pénzügyi főtisztviselő, a Tanácsakadémia egyik tanára 1980. márciusában levélben fordult Apró Antalhoz, az Országgyűlés elnökéhez, amelyben a magyar állam megalapításának 1100. évfordulójának megünnepléséről írt.
1980. március 17-én Apró Antal azonnal levélben fordult a KB titkárához, aki egy levél kíséretében szintén megkapta a Óvári Miklós csak 1980. május 8-án válaszolt Szira Józsefnek és Apró Antalnak.A közelmúltban elhunyt - 2005-ben - Szira József egy parasztcsalád negyedik gyermekeként született 1928-ban. Pénzügyi főtisztviselő, közgazdász végzettséggel tanított a Tanácsakadémián. Az egyetemet Budapesten, ill. ösztöndíjjal Dániában végezte. 1945-1948 között a Nemzeti Parasztpárt; 1950-1956 között a Magyar Dolgozók Pártja tagjaként tevékenykedett. 1950-ben koholt vád alapján letartóztatták. 1956-ban politikai okból elbocsátották. 1957-től pártonkívüli. 1990 után vezette az Északi Fény Utazási Irodát és Kiadót, 1994-től a Magyar-Dán Kapcsolatfejlesztési Társaság elnöke volt. 1998-ban független jelöltként indult az országgyűlési választásokon Somogy megye 2. számú egyéni választó körzetében, melynek központja Kaposvár, de a második fordulóba nem jutott be.
Szira József gondolatait azért tartottam érdemesnek megvizsgálni és közölni, mert a jelentős évfordulók, a nagy ünnepségek mindig sok embert megmozgatnak, azonban az alapgondolatok, a kiindulási pontok csak ritkán tárhatók fel. Ezért is különösen érdekes Szira József jó szándékú előrelátása, hiszen 1980-ban 16 évvel előbbre tekintve fogalmazta meg koncepcióját.
Először is tisztázni kell Dr. Szira József tévedését, elírását (!?), amit Apró Antal átvett és csak Óvári Miklós használt helyesen 1980. május 8-i levelében Szira a következő sorokat írta Aprónak: „A magyar állam megalapításának 1100. évfordulója 1996-ban következik el." Szira József írásának címében és első mondatában is a magyar állam alapítását említette: „A magyar állam 1996-ban érkezik el alapításának 1100. évfordulójához.". Óvári Miklós válaszlevelében - korrigálva a javaslattevőt - helyesen a honfoglalás 1100. évfordulójáról írt.
Ideológiai, elméleti fejtegetés.
Dr. Szira Józsefet a Magyar Korona visszaadásakor Apró Antaltól elhangzott beszéd ihlette meg, erre utal levelében. Szerinte a magyar állam megalapításának 1100. évfordulója 1996-ban következik be, és „a sokat szenvedett és súlyos megpróbáltatásokat kiállt magyar nép végre, mint saját államának évfordulóját ünnepelheti."
Szira József Óvári Miklós KB titkárhoz írt levelében egy érdekes megjegyzést tesz. „Ezt az államot 1049 éven keresztül is a magyar nép tartotta fenn, és az a körülmény, hogy 35 éve birtokba vette, magának építi, erkölcsi alapot ad, sőt kötelezettséget ró ránk, hogy ezt a magyar néphez, a szocializmus építéséhez méltón megünnepeljük." Érdekes megjegyzés ez, hiszen ebből arra következtethetünk, hogy Szira József szerint 1945-ben új „Honfoglalás" történt, ami a kommunista propaganda egyik meghatározó eleme volt.
Arról is ír Szira József tervezetében, hogy kevés népnek jut ilyen új „Honfoglalás" osztályrészül, és erre népünk méltán lehet büszke. Szerinte - nem tisztázva, hogy kikre gondol - „a magyar nép nemzeti királyainak kihalása után csak rövid időszakokban rendelkezett történelmi vezetőkkel, akik legtöbb esetben csak arra voltak képesek, hogy ébren tartsák a nemzeti tudatot, erősítsék a szabadság utáni vágyat és táplálják a haladásba vetett hitet." Azonban Szira József továbbmegy. Az idegen, uralkodó osztályt teszi felelőssé - mert kalandokba sodorta a népet - „az első világháborút követő imperialista trianoni békéhez, majd a második világháború nemzeti katasztrófájához". Megállapítása szerint: „a nemzetáruló uralkodó osztályt elsöpörte a történelem vihara, de a magyar nép él és a feudális-kapitalista rend romjain új államot teremtett és új társadalmat épít." Ideológiai gondolatait tovább boncolva leírja, hogy „a szocialista társadalom méltó folytatója és örököse a magyar nép legértékesebb hagyományainak, azokat nemcsak beépíti nemzeti kultúrájába, hanem megújítja és gazdagítja." Hogy milyen hagyományoknak és legfőképpen miért ne lenne örököse, azt nem írja le.
Ezen ponton jut el javaslatában ideológiai fejtegetéseinek csúcsára Eszerint egyszer már a magyarság megünnepelte a nagy történelmi évfordulót, az államalapítás millenniumát. (Ahogy ezt már fentebb jeleztem, nem az államalapítás, hanem a honfoglalás évfordulójáról van szó.) Ebből a bekezdéséből kiderül, hogy miért is érezte fontosnak felvetését, mi a célja: az, hogy a millennium ünnepségeiből szerinte kizártak fiai, unokái, dédunokái megmutassák, hogy méltó hordozói az államiságnak, a magyarság eszméjének. Ezen az évfordulón nemcsak közreműködők, hanem ünneplők is lesznek.
A kiragadott fejtegetések után, röviden bemutatom, hogy milyen gyakorlati elképzelései voltak az 1100. évfordulóval kapcsolatban.
Az ünnep gyakorlati megvalósítása
Szira József is elismerte, hogy elképzelései elég távoliak, de talán ezt a nagy időtávot gyakorlati ötletei igazolják, hiszen olyan dolgokat vetett fel, amelyek megvalósításához nem elegendő pár esztendő.
Első és legfontosabb, hogy az 1100. évfordulót úgy ünnepeljük, hogy „a magyar gazdaság egészét világszínvonalra emeljük". Ez „anyagi alapot teremt nagy nemzeti alkotásaink létrehozásához. A fejlett szocializmus építése és az 1100. évforduló egybeesése jusson kifejezésre egyedi létesítményekben. E létesítmények megválasztása legyen nemzeti ügy, kiválasztásuk történjék meg közakarat szerint. (Szülessen meg például az új Nemzeti Színház.) Az ünnepség tárgyi eredményei ne korlátozódjanak csak a fővárosra, legyen meg a saját programja minden városnak és falunak." Sajnos az egyedi létesítmények ötletével adós maradt Szira József, de a Nemzeti Színház felvetése mutatja, hogy az épület körüli bonyodalmak mindig foglalkoztatták az
Ha 1996-ban nem is, de a Magyar Millennium idején 2000-ben megvalósult az a gondolat, hogy minden városnak és falunak legyen meg a saját programja.Egyedi alkotások mellett Szira József konkrét, országos problémák megoldását javasolta 1996-ra: „oldjuk meg véglegesen a lakáskérdést, biztosítsuk természeti kincseink hasznosítását, valósítsunk meg hatékony környezetvédelmet." Kár, hogy ünnepségektől függetlenül, legyen ez 1100., vagy 1000. évforduló ezek a problémák jó része máig sem oldódott meg.
Új alkotásokat szorgalmazott a kultúra és a művészet terén is. Elképzelése szerint minden településen a magyarságot és a szocializmust jelképező szobor, vagy emlékmű lenne szükséges.
Egy ilyen nagy ívű, előremutató és termékeny gondolatsorból nem maradhatott ki a sport sem! Először újra a világ élvonalába kell felküzdeni magunkat, amely alapot ad arra, hogy Magyarország kérhesse, hogy az 1996. évi olimpiát mi rendezhessük meg. Az olimpia kérdése sokszor előkerült és Szira József fantáziáját is megmozgatta, mikor komolyan felvetette ezt a lehetőséget.
Szira József szerint elképzeléseinek természetesen a világon élő minden magyar ügyévé kellett volna válnia.
A megfogalmazott gondolatok közül egy talán a mának is alkalmas és előremutató: „Emeljük magasra a közéleti mércét, életvitelünk legyen mértéktartó, életcéljaink legyenek nemesek és magasztosak, szolgáljuk a közérdeket."
Szira József elképzelése szerint egy, az ügyet összefogó országos védnökségre volt szükség, és minden településen a Hazafias Népfront keretein belül szükséges lett volna helyi bizottság felállítása, amely vállalta volna a feladatok társadalmi gondozását.
Természetesen a nagy ívű gondolatok pénz nélkül mit sem érnek, ezért Szira József szerint szükséges mindenki anyagi áldozatvállalása, ezért szükséges számla nyitása „az 1100. évforduló méltó megünneplését célzó létesítmények anyagi fedezetéül felajánlott hozzájárulások összegyűjtésére.
Szira József nagyszabású, minden álmot magában foglaló és a realitást mellőző elképzelései nem jutottak túl az MSZMP KB titkárán, Óvári Miklóson, aki a javaslatot korainak tartotta, szerinte akkor még csak általános célokat lehetett megfogalmazni.
Szira József elképzelései elhaltak, a történelem pedig megakadályozta az MSZMP által szervezett 1100. évfordulós ünnepségeket, ugyanakkor korjelzőnek tekinthetjük, miként képzelte el a majdani ünnepségeket egy megbízható pénzügyi főtisztviselő.
A forrásközlés szempontjai
Szira József felvetését, írását és az ezzel kapcsolatos levelezést kronológiai sorrendben közöltem. Óvári Miklós KB titkári iratai között nem ebben a sorrendben találhatók - ezt az ÓM iktatószámok mutatják - de tartalmilag és logikailag is így véltem helyesnek.
Az iratokat - a lehetőségek szerint - formahűen adtam közre, javítva az esetleges gépelési, vagy helyesírási hibákat. Óvári Miklós KB iratai között kétszer is - egyszer 1980. március 17-i, egyszer 1980. március 19-i keltezéssel - megtalálható Szira József „Legyen minden magyar nemzeti ügye a magyar állam alapítása 1100. évfordulójának megünneplése." című írása, hiszen Apró Antalnak és Óvári Miklósnak is elküldte, jelen forrásközlésben az írása természetesen csak egyszer szerepel.
Az iratok a Magyar Országos Levéltárban Óvári Miklós titkári iratai között találhatók meg aMOL M-KS 288. f. 51. cs. 14. ő. e. ÓM/68/80. számon.
Dr. Szira József javaslata a Honfoglalás 1100 éves megünneplésére 1980 tavaszán
1.
Dr. Szira József levele Apró Antalnak a Magyar Országgyűlés elnökének
Apró Antal Elvtársnak
a Magyar Országgyűlés elnöke
Budapest
Kedves Apró Elvtárs!
Szeretettel és melegséggel emlékezve vissza a magyar korona visszaadásakor mondott beszédére, a következő javaslattal fordulok Önhöz:
A magyar állam megalapításának 1100. évfordulója 1996-ban következik el. A sokat szenvedett és súlyos megpróbáltatásokat kiállt magyar nép végre, mint saját államának évfordulóját ünnepelheti. Mint ahogy a koronában sem az uralkodó osztály szimbólumát, hanem a magyar nemzet nagy vezetőinek bölcsességét és a nép állammegtartó erejének szimbólumát látjuk, úgy az 1100. évforduló is ezen eszmék jegyében ünnepelendő.
A magyar országgyűlésnek e nagy ügyben vezető szerepet kell vállalnia, és alkotmányos védnökévé kell lennie a nagy nemzeti évforduló méltó megörökítését célzó programoknak.
Kérem pártfogolja a mellékelt tervezetben felvetett javaslataimat és gondolataimat.
Budapest, 1980. március
Elvtársi üdvözlettel: |
/: Dr. Szira József :/ |
2.
Apró Antal levele Óvári Miklóshoz az MSZMP KB titkárához
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGGY?LÉSÉNEK
ELNÖKE
Kedves Óvári Elvtárs!
Tudom, hogy a kongresszussal kapcsolatban el van foglalva, és amit javasolok, nem is a
témája.A mellékelt levél írója pénzügyi főtisztviselő, a tanácsok gazdálkodásával foglalkozik, hosszú évek óta ismerem, a Tanácsakadémia egyik tanára, kidolgozott egy javaslatot a magyar állam megalapítása 1100 éves évfordulója megünneplésére. Tulajdonképpen egy népmozgalomról lenne szó az ünnepségek mellett, s azt kérte, hogy a Párt vizsgálja meg javaslatait most a XII. kongresszus idején. Én elmondtam neki, hogy most már nincs idő ilyen kérdésekkel foglalkozni, de javaslatát elküldöm az Agit. Prop. Bizottság vezetőjéhez, és a kongresszus után megvizsgálják javaslatait. Én azt hiszem, hogy jelentős politikai siker lenne erre az évfordulóra időben felkészülni, de 16 év, az soknak látszik.
Első olvasásra úgy tűnik, hogy egy ilyen mozgalom hasonlítana a lengyel állam fennállásának megünneplésére, ahol széles körű népmozgalom bontakozott ki, és kombinálva voltak a politikai akciók és a termelési célkitűzések évekre előre.
Javaslom, hogy később, a kongresszus után hivassa be Szira József elvtársat, beszélgessen vele javaslatáról.
Budapest, 1980. március 17.
Elvtársi üdvözlettel: (Apró Antal) |
3.
Dr. Szira József levele Óvári Miklóshoz az MSZMP KB titkárához
Óvári Miklós Elvtársnak
az MSZMP KB Titkárának
Budapest
Kedves Óvári Elvtárs!
A magyar közvélemény jóleső érzéssel figyelte és vett részt fontos nemzeti évfordulóink, eseményeink megünneplésében. Sőt, az ünneplésen túlmenően jelentős erőfeszítéseket tettek az érzelmi és tudati azonosulás nyilvános deklarálására.
Szeretném Óvári Elvtársnak, mint az Agitációs és Propaganda Bizottság vezetőjének figyelmét egy látszólag távolabb lévő, de nagy jelentőségű eseményre felhívni. A magyar állam alapításának 1100. évfordulója 1996-ban érkezik el. Ez olyan nemzeti esemény, melyre méltán lehetünk büszkék és ez csak kevés népnek jutott osztályrészül.
Ezt az államot 1049 éven keresztül is a magyar nép tartotta fenn, és az a körülmény, hogy 35 éve birtokba vette, magának építi, erkölcsi alapot ad, sőt kötelezettséget ró ránk, hogy ezt a magyar néphez, a szocializmus építéséhez méltón megünnepeljük.
Látszólag túl korai az időpont, de az időben történő állásfoglalás kérésére az alábbi okok késztetnek:
- Nem mennek olyan viharos gyorsasággal nálunk a dolgok, hogy 16 év hosszú időnek számítson.
- Ilyen ügyben az eszmei igent olyan fórumnak kell kimondani, mint a Kongresszus, és a XIII. Kongresszusnál már valóban későn lesz.
- Az ünnepség és a vele összeköthető nemzeti feladatok megoldása akkor lenne igazán mozgósító erő, ha a célokat a közvélemény fogalmazná meg. Ennek kialakításához évek kellenek.
- A nagy dolgok megvalósulási ideje általában 10-15 év.
Nem akarom sok munkája közben részletekkel terhelni, ezért csak vázlatosan írtam le gondolataimat, valamint az évforduló lehetséges programjával kapcsolatos gondolatokat is. Természetesen szívesen készítek részletesebb vázlatot is.
Kérem Óvári Elvtársat a mellékelt javaslatban foglaltakat mérlegelni és a részletesebb javaslat szóbeli kifejtésére Önnek alkalmas időben fogadni szíveskedjék.
Elvtársi üdvözlettel:
Budapest, 1980. III. 19.
Dr. Szira József |
Dr. Szira József gondolatai a „a magyar állam alapítása 1100. évfordulójának megünneplésére"
Legyen minden magyar nemzeti ügye a magyar állam alapítása
1100. évfordulójának megünneplése.
A magyar állam 1996-ban érkezik el alapításának 1100. évfordulójához. Olyan esemény ez, mely kevés népnek jutott osztályrészül, s amire oly sok történelmi katasztrófát és sorscsapást átélt népünk méltán lehet büszke.
A magyar nép nemzeti királyaink kihalása után csak rövid időszakokban rendelkezett történelmi látókörű nemzeti vezetőkkel, akik legtöbb esetben csak arra voltak képesek, hogy ébren tartsák a nemzeti tudatot, erősítsék a szabadság utáni vágyat és táplálják a haladásba vetett hitet.
A nemzettől és a néptől egyaránt idegen uralkodó osztály önző érdekeit tartva szem előtt, nemcsak állandóan elnyomta, elárulta a népet, hanem olyan végzetes történelmi kalandokba sodorta, amelyek törvényszerűen vezettek az első világháborút követő imperialista trianoni békéhez, majd a második világháború nemzeti katasztrófájához.
A nemzetáruló uralkodó osztályt elsöpörte a történelem vihara, de a magyar nép él és a feudális-kapitalista rend romjain új államot teremtett és új társadalmat épít..
A szocialista társadalom méltó folytatója és örököse a magyar nép legértékesebb hagyományainak, azokat nemcsak beépíti nemzeti kultúrájába, hanem megújítja és gazdagítja.
Az államalapítás 1100. évfordulójának időpontja a fejlett szocialista társadalom sikeres építésének időszakában érkezik el, a magyar nép tehát méltán készülhet a megünneplésére. A magyarság már egyszer megünnepelte nagy történelmi évfordulóját, az
[!]. Amikor erre emlékezünk, nem az ünnepség élén pompázó főúri rétegre gondolunk, hanem a magyar népnek azokra a legjobb fiaira, akik a millenium nagyszerű alkotásainak szellemi és fizikai létrehozói voltak.Azokra a milliókra is gondolunk, akiket a hivatalos Magyarország kizárt az ünneplésből, csak annak terheit rakta vállukra. E milliók fiai, unokái, dédunokái vették birtokba az országot, birtokolják a hatalmat. Nekik is meg kell mutatniuk, hogy méltó hordozói a magyar államiságnak, a magyarság eszméjének. Ezen az új évfordulón a magyar nép nemcsak közreműködő, hanem ünneplő is lesz.
Milyen legyen az 1100. évforduló megünneplése?
Ha arra gondolunk, hogy ez valóban a szocializmust építő, az új államot bíró, magyar nemzet ünnepe, akkor a gondolat tartalma meg is határozza az ünneplés formáit és megoldásait.
Ünnepeljük meg az 1100. évfordulót a magyar gazdaság egészének világszínvonalra emelésével. Olyan elszánt nemzeti összefogásra, kemény munkára való elhatározásra van szükség, amely a hátralévő időszak alatt épes megújítani erőforrásainkat, megsokszorozni eredményeinket. Olyan gazdasági szerkezetet alakít ki, amely legjobban megfelel természeti adottságainknak. Gazdaságunk ereje nemcsak abban van, hogy mennyi vasat, acélt, műanyagot, műtrágyát, energiát termel egy magyarra vetítve, hanem abban is, mennyire célszerűen és gazdaságosan tudja azokat hasznosítani. Nemzedékünk azért is felel milyen gazdasági állapotokat hagy az utána-jövőkre.
Gazdaságunk fellendülése anyagi alapot teremt nagy nemzeti alkotások létrehozásához. A fejlett szocializmus építése és az 1100. évforduló egybeesése jusson kifejezésre egyedi létesítményekben. E létesítmények megválasztása legyen nemzeti ügy, kiválasztásuk történjék közakarat szerint. (Szülessen meg például az új Nemzeti Színház) Az ünnepség tárgyi eredményei ne korlátozódjanak csak a fővárosra, legyen meg a saját programja minden városnak és falunak.
Az egyedi alkotások mellett tűzzünk ki az egész országot átfogó célokat is. Oldjuk meg például véglegesen a lakáskérdést, biztosítsuk természeti kincseink - köztük a geotermikus energia - hasznosítását. Valósítsunk meg hatékony környezetvédelmet.
A kultúra és a művészet terén szülessenek új alkotások. Legyen minden településen az évfordulót, a magyarságot és a szocializmust jelképező szobor, vagy emlékmű. Irodalmunk mutassa be nemzeti történelmünk fényes lapjait és segítsen hozzá a hazaszeretetnek, a hazáért való tennivágyásnak a fellángolásához.
A sportban küzdjük fel magunkat újra a világ élvonalába, legyen edzett és egészséges magyar ifjúság. Ez adjon alapot ahhoz, hogy Magyarország kérhesse az 1996. évi olimpia megrendezési jogát, s teremtsük meg méltó lebonyolításának feltételeit.
Váljon ez a nagy célkitűzés a világon élő minden magyar ügyévé. Ismerjen meg bennünket a világ. Kormányunk békeszerető politikája, széles nemzetközi kapcsolataink szerezzenek újabb barátokat a magyar népnek. Az egész világot átfogó diplomáciai és külkereskedelmi hálózatunk - e nemzeti érzéstől áthatva - vállalja a maga részét.
Emeljük magasra a közéleti mércét, életvitelünk legyen mértéktartó, életcéljaink legyenek nemesek és magasztosak, szolgálják a közérdeket.
Alakuljon az ügyet összefogó országos védnökség, és minden településen, gazdasági szervezetben alakuljon meg a Hazafias Népfront keretein belül a helyi bizottság, amely vállalja a feladatok társadalmi gondozását. Alapítsanak az 1100. évforduló méltó megünneplésében kimagasló érdemeket szerzők erkölcsi elismerésére kitüntetést.
A munkahelyeken és lakóhelyeken végzett több és jobb munkán felül vállaljunk erőnkhöz mérten, szerény anyagi áldozatot is. Nyissanak számlát az 1100. évforduló méltó megünneplését célzó létesítmények anyagi fedezetéül felajánlott hozzájárulások összegyűjtésére.
E nagy nemzeti cél megfogalmazására történelmi pillanat az MSZMP XII. Kongresszusa, mert ennek politikai vezetését csak a Magyar Szocialista Munkáspárt vállalhatja. A magyar nép millióinak, a feladat gyakorlati megvalósításának szervezése pedig a Hazafias Népfront feladata legyen. A célkitűzés állami feladatainak megoldását csak az Országgyűlés és a Magyar Népköztársaság kormánya vállalhatja.
Mindez szükségessé tenné, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt [a] XII. Kongresszuson e célkitűzésekkel kiegészítse a XI. Kongresszus programnyilatkozatát. A Hazafias Népfront tegye nemzeti programmá, a jelenlegi és addig minden megválasztásra kerülő országgyűlés tegyen ünnepélyes nyilatkozatot és legyen az ügynek alkotmányos védnöke, a Magyar Népköztársaság kormánya pedig tegye meg a szükséges intézkedéseket a társadalmi célok állami feladatként való megfogalmazására és megvalósítására.
Budapest, 1980. március
Dr. Szira József |
5.
Óvári Miklós levele Apró Antalnak
Magyar Népköztársaság Országgyűlése
Apró Antal elvtársnak
Budapest
Kedves Apró Elvtárs!
Szira József elvtárs nekem is megküldte a honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplésére vonatkozó javaslatát. Tájékoztatásul küldöm a neki írt válaszom másolatát.
Budapest, 1980. május 8.
Elvtársi üdvözlettel: /Óvári Miklós/ |
* * *
Óvári Miklós az MSZMP KB titkárának levele Dr. Szira Józsefhez
80. május 8.
Dr. Szira József elvtársnak
Budapest
[...]
Kedves Szira Elvtárs!
Megkaptam a honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplésére vonatkozó javaslatát és elnézését kérem, hogy - sok más munkám miatt - csak most válaszolok. Jószándékát megértve, javaslatát korainak tartom, mert ma még csak nagyon általános célokat tudnánk megfogalmazni. A nemzet előtt álló távlati feladatokat a párt programnyilatkozata tartalmazza, ennél többet ma nem tudunk mondani. Úgy vélem, ma inkább a sürgetőbb feladatok megoldására kell a közfigyelmet ráirányítani, vagyis azokra, amelyek elvégzésével nem várhatunk 1996-ig. Ha e feladatok megoldását a távoli évfordulóval kötnénk össze, ez inkább csalódottságot, mint lelkesedést váltana ki.
Köszönöm az ügy iránti érdeklődését, és kérem válaszom tudomásul vételét.
Elvtársi üdvözlettel: /Óvári Miklós/ |
Jelzet: MOL M-KS 288. f. 51. cs. 14. ő. e. ÓM/68/80. (Magyar Országos Levéltár - MSZMP Központi Szervei - Óvári Miklós KB titkár iratai).