25 éves az önálló Katona József Színház [1]
1. „A Katona József Színház – 1983. január hó 1. napjától kezdődően – önálló költségvetési intézményként folytatja működését.
2. A Katona József Színház székhelye: Budapest, V. Petőfi Sándor u. 6. Működését székhelyén fejti ki, azonban – korlátozott számban – vidéken is tart előadásokat.
3. A Színház feladata, hogy a művelődési célokkal összhangban, a szocialista humanizmus jegyében és magas színvonalon működő, a lakosság minden rétegét vonzó, mai életünk kérdéseit elkötelezetten tárgyaló alkotóműhelyként gazdagítsa művészeti életünket.
Bevezetés
A színházak államosítása 1949 után a politikai döntéshozók arra törekedtek, hogy a színházi területet is felhasználják a „kommunista" ideológia terjesztésére. Igyekeztek a színházak feletti befolyásukat minél szorosabbra vonni, szigorúan megszabva az előadható darabok jellegét, mondanivalóját, számát és a célközönséget is. Szándékuk az volt, hogy a politikai vezetés által kívánatosnak tartott darabok a társadalom minél szélesebb rétegeihez eljussanak. Ez a béklyó a '70-es, '80-as évekre sokat lazult, de a lényegi döntéseket egészen a rendszer bukásáig a párt- és az állami vezetés saját kezében tartotta.
Az erős politikai nyomás, ill. hogy a fővárosi színházak és a szakmai-társadalmi szervezetek élén régóta ugyanaz a néhány alkotó állt, azt eredményezték, hogy a budapesti színházi struktúra az 1970-es évekre teljesen megmerevedett. Megdönthetetlennek látszó képződménnyé vált, amely sok esetben már a nézők számára is elviselhetetlen volt, a produkciók teljesen elszürkültek. Eközben vidéken - különösen Kecskeméten, Szolnokon és Kaposváron - fiatal vezetők a budapestitől eltérő szellemű színházakat irányítottak.
A kialakult problémák orvoslására átfogó koncepcióra lett volna szükség, ilyen azonban nem jött létre, csak kisebb-nagyobb reformokkal, szerkezeti kiigazításokkal próbálkoztak.
Volt tehát egy valós válsághelyzet, ami politikai-hatalmi színezetet kapott az Aczél György és Pozsgay Imre közötti ellentét révén. Aczél György és Pozsgay Imre viszonya az utóbbi önállósodási törekvéseivel párhuzamosan romlott meg. A kulturális életet irányító miniszternek ugyanis sikerült olyan viszonyt kialakítania a fiatal színházvezető generációval, amilyet Aczélnak nem. Ezzel éppen a személyi kapcsolatok terén veszélyeztette az ezekre igen sokat adó Aczél dominanciáját, aki joggal tartott attól, hogy a generációváltással az erőviszonyok Pozsgay javára fognak eltolódni.
1978-ban - az ún.
- a kulturális vezetés kísérletet tett az akkor már régóta általános válsággal küzdő budapesti Nemzeti Színház problémájának megoldására, amit a kaposvári és a szolnoki színház vezetőinek segítségével kívánt megoldani. 1978-ban Székely Gábort, a szolnoki színház igazgatóját a Nemzeti Színház főrendezőjévé, Zsámbéki Gábort, a kaposvári színház vezetőjét pedig a Nemzeti Színház vezető rendezőjévé nevezték ki, továbbá a Nemzeti Színház szerződtette a kaposvári és a szolnoki társulatnak azokat a tagjait, akik az új törekvéseket képviselték. Pozsgay Imrének azonban kompromisszumot kellett kötnie: Nagy Péter író-kritikust nevezték ki a színház igazgatójának, így a nemzedékváltási szándék csak korlátozással valósulhatott meg. Aczél György mintegy biztosítékként építette a rendszerbe a politikailag megbízható Nagy Pétert, aki köztudomásúan ellenséges viszonyban volt a Székely-Zsámbéki páros legtekintélyesebb Nemzeti Színházi pártfogójával, A létrejött kompromisszum azonban működésképtelennek bizonyult.A Székely-Zsámbéki párost fenntartásokkal fogadták a
a fiatal rendezők pedig nem rejtették véka alá a színház korábbi időszakáról alkotott véleményüket, határozott elképzelésük volt arról, hogy milyen darabok bemutatását tartják fontosnak. A Nemzeti Színház új vezetőségének munkáját hamarosan egyre több konfliktus terhelte: A két fiatal rendező azt tartotta fontosnak, hogy az együttes szelleme, munkamódszere változzon meg. Véleményük szerint a Nemzetinek mindenekelőtt kortárs modern színházzá kellett volna válnia, s ehhez a világirodalom klasszikusai és modern művei éppúgy alkalmasak lehettek, mint a magyar irodalom alkotásai. Vagyis szerintük nem a „mindenáron magyar drámát" parancsnak kellett teljesülnie, hanem annak, hogy a színház a választott darabokkal érvényes A színház igazgatója, Nagy Péter viszont már évekkel korábban kifejtette, hogy ha van „nemzeti" színház, akkor annak mindig is elsőrendű feladata a nemzeti dráma művelése, a Tehát míg Nagy Péter művészetpolitikai oldalról közelítette meg a kérdést és a „nemzetire" tette a hangsúlyt, a Székely-Zsámbéki páros a „színházra". Polarizációs folyamat bontakozott ki, melynek során az A színház vezetésén belüli ellentétek rendezésére a felettes minisztérium a szokásos módon adminisztratív intézkedésekkel próbálkozott, kidolgoztatták a színház minisztériumi kinevezésű vezetőinek feladat és hatáskörét, ez Nagy Péter megfogalmazta a Nemzeti Színház általa megfelelőnek tartott feladatrendszerét, amit vitára bocsátott, és amelynek szinte egyetlen Ebből ő levonta a következtetést, és még az első évad végét meg sem várva A minisztérium a színház élére nevezte ki miniszteri biztosnak, akit később, mint igazgatót véglegesítettek. Az új vezetővel a fő- és a vezető rendező is együtt tudott működni, így a1981-ben széleskörű vita bontakozott ki a Nemzeti Színház feladatairól, ahol továbbra is szerepelt a
Ekkor nagy taktikai játszma kezdődött. Az eseményeket Székely Gábor egy Mészáros Tamásnak adott interjújában így idézte fel: [popup title="„Sziládit leváltották, bennünket a helyünkön hagytak - csak kineveztek fölénk egy új vezetőt, Vámos László személyében. Vele nekünk semmi bajunk nem volt, korábban tanárunk volt a főiskolán, és úgy érzem, kölcsönösen tiszteltük egymást, de az is nyilvánvaló volt, hogy egymástól távol álló színházi ízlést képviselünk [...] Ezt a felállást nem vállaltuk [...] Tehát bejelentettük, távozunk a színháztól [...] Miután Zsámbéki Gábornak nagy lakása volt Budán, tervezgetni kezdtük egy magán-színiiskola megnyitását [...] Ekkor egy késő este cseng a telefon, Pozsgay Imre van a vonalban, azt kérdezi, mit szólnánk ahhoz, ha a Katona József Színház önálló társulattal működhetne, és hogy elvállalnánk-e ennek a színháznak a vezetését? [...] Mi persze igent mondtunk, s ezzel kezdetét vette egy fantasztikus folyamat. A magyar színházban eladdig páratlan csoda történt: jó évtizedes közös törekvésekben egymást már kipróbált színházi emberek létre tudtak hozni egy közös színházi mentalitás, etika és ízlés alapján álló társulatot."" format="Default click" activate="click" close text="Mészáros: i. m. 42."]
Zsámbéki Gábor így idézte fel a történteket: [popup title="„Eljött a pillanat, amikor eldöntetett a mi bukásunk. Ezt persze nem lehetett valami könnyű megmagyarázni és bejelenteni, hiszen ahhoz túlságosan sok sikeres produkciónk volt már, amelyek telt házakkal hosszú szériákat éltek meg. Így aztán a szokásos gyávácska magyar módszer került alkalmazásra: közölték velünk, hogy minket ugyan megtartanak az állásunkban - Székely Gábor volt a főrendező. Én a vezető rendező -, csak kineveznek a fejünk fölé egy új igazgatót és még egy művészeti vezetőt is. Nyilván azért találták ki ezt, hogy megértsük, jobb, ha magunktól elmegyünk a fenébe. De akkor titkos üzenetek és suttogó küldöttek érkeztek, mondván, lesz egy olyan tárgyalás, amelyen nekünk módunkban áll akár a Várszínház, akár a Katona József Színház függetlenségét kérni. És akkor mi eldöntöttük, hogy ha ez valóban megadatik, akkor a Katonához ragaszkodunk. [...] Később valóban sor került arra a megbeszélésre, ahol ezt az igényünket bejelenthettük. [...] A Katona akkor jött létre, amikor a régi rendszer már erőtlen volt, és nem tudta igazán működtetni a maga cenzúráját. Ha a politikai éberség még a régi lett volna, akkor már azt sem engedték volna, hogy ennyi tehetséges ember összegyülekezzen. Mert abban korábban mindig nagy veszélyt szimatoltak. És a Katona akkor sem jöhetett volna létre, amikor már a pénz kezdett a mindenható úr lenni a színházban is..."" format="Default click" activate="click" close text=" „A szemlélet a fontos.” Mészáros Tamás interjúja Zsámbéki Gáborral. Mészáros Tamás: i. m. 9-10. "]
Nyilván igaza van Zsámbékinak abban, hogy a politikai vezetés nem szívesen élezte volna tovább a Nemzeti-ügyet, s mint akkoriban szokás volt, káderátcsoportosítás útján szerették volna megoldani a két prominens rendező helyzetét. De az is egyértelmű: a Nemzetiben kikényszerített vezetőváltás Pozsgay Imre személyes veresége is volt, tehát bizonyos fokig presztízskérdéssé vált a számára, hogy a helyzetből - amennyire lehetett - mégse vesztesként kerüljön ki, ugyanakkor, - mint más esetekben (a nyíregyházi vagy a zalaegerszegi színházalapításkor) - egy szellemi alkotóműhely létrehozásában is közreműködjék. S ha ez nem ment az erő pozíciójából, ekkor megpróbálta a politikai taktikázás segítségével: lemondatása előtt már aláírt, teljes dokumentációval ellátott alapítólevéllel rendelkezett az új intézmény, amely azonban mindaddig páncélszekrényében lapult, míg az alapításhoz szükséges végleges
A minisztérium újabb vezetőcserét határozott el. 1982-ben a színház igazgatásával Malonyai Dezsőt bízzák meg, aki mellett Vámos László, mint a színház művészeti vezetője-főrendezője működött. 1983. január 1-jétől a Katona József színház önálló művészeti intézménnyé vált, amelynek igazgatója Székely Gábor, főrendezője pedig Zsámbéki Gábor lett.
Így jött létre tehát a mai formájában a Katona József Színház, amelyet a saját hitvallása szerint:
* * *
Az itt közölt források kettő kivételével a Művelődési Minisztérium iratanyagában, Pozsgay Imre miniszteri iratai között egy iktatószám alatti iratcsomót alkotva mutatják be az önálló Katona József Színház létrehozásával kapcsolatos tárgyalássorozat írásban is rögzített állomásait. Ahhoz azonban, hogy a Katona József Színház megalakulásának körülményeiről pontos képet kapjunk, nem lehet eltekinteni a résztvevők megszólaltatásától, nyilatkozatainak ismeretétől. A színházi ügyekben a korszakban „mindenható" Agitációs és Propaganda Bizottság ugyanis nem foglalkozott érdemben az önálló Katona József Színház létrehozásának kérdésével (ellentétben más színházakkal, melyek felállításáról általában terjedelmes előterjesztések és határozatok születtek). A Katona József Színház egyszer csak mint egy létező önálló színház jelent meg a színházi évadértékelésekben és évadtervekben.
A forrásközlés anyaggyűjtésekor kutatásokat végeztem az MSZMP PB, a KB Tudományos és Kulturális Osztály, az Agitációs és Propaganda Bizottság ill. Óvári Miklós titkári, valamint a kulturális területért aktuálisan felelős Művelődési Minisztérium iratanyagában, de az önálló Katona József Színház létrehozásának körülményeire, folyamatára az itt közölteken kívül nem találtam dokumentumokat. A megtalált és még inkább a meg nem talált - talán nem is létező - források, ill. a fellelt iratokban található apró utalások és a résztvevők nyilatkozatai azt erősítik, hogy az önálló Katona József Színház létrehozása egy „színfalak mögött" lezajlott játszma részeként történt. A források főszereplőjének, Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettesnek nyakatekert magyarsággal megírt jelentései, feljegyzései is ezt a folyamatot bizonyítják. A valódi döntéshelyzetben lévő és a döntést bizonyára meg is hozó személyek - Aczél György, Óvári Miklós vagy Pozsgay Imre - neve a dokumentumokban csak elvétve vagy egyáltalán nem jelenik meg.
Források
Jelentések, feljegyzések, tájékoztatók a Katona József Színház létrehozása körüli döntésekről
1.
MŰVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM |
Kedves
Elvtárs,mellékelt feljegyzésem fogalmazásának végefelé jelezted azt az aggodalmadat, hogy az értekezleten miért nem vettek részt
és Meghívásuk mellőzésében részemről semmi nevén nevezhető „részrehajlás" nem motivált. Székely Gáborral az értekezletet megelőző napon beszéltem, alapintencióival megismerkedtem. Mindaz, amit elmondott, meggyőző volt számomra atekintetben, hogy az új színház alakításával kapcsolatos költségvetési, elhelyezési, létszám stb. problémák megoldására plauzibilis gyakorlati elképzeléseik vannak. Éppen ezen alapszik az a meggyőződésem - amit feljegyzésemben még aggodalmad tudomásul vétele előtt leírtam - , hogy t. i. az értekezleten elhangzott fenntartások jelentős hányada egy egyeztető eszmecsere során feloldható, illetve a miniszteri döntés révén a feloldás biztosítható. Ugyanakkor úgy véltem: nekem - többek közt éppen az új színház létrehozásának érdekében, működési feltételei biztosítása érdekében - azokkal a „képviseletekkel" kell leülnöm, akik az új színház létesítésének a bázisával rendelkeznek. Bevezetőm és zárszavam az elhangzottak ellenére azonos hangsúllyal nyomatékosította a döntés végrehajtásának elengedhetetlenségét, ami az adott összefüggésben az új színház megteremtését jelentette. Ilyen belső elhatározottság mellett teljesen feleslegesnek éreztem Székely Gáborék jelenlétét, mert attól egyebet, mint az eszmecsere terméketlen polarizálódását, nem várhattam. És ugyanezért ragaszkodtam az „újrafelosztási" tárgyalásokon történő teljes jogú részvételükhöz az értekezlet után is annak ellenére, hogy azonnali kinevezésük lehetetlenségéről személyesen meg vagyok győződve. - Etekintetben való tárgyilagosságomat úgy érzem, hogy a feljegyzésemben javasoltak tükrözik.Budapest, 1982. március 18.
|
Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)
2.
MŰVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM |
Feljegyzés
Pozsgay Imre miniszter elvtárs részére
A Nemzeti Színház vezető-váltásával, az ezzel szorosan összefüggő további kérdésekkel (a Várszínház leválasztása, a Nemzeti Színház kamaraszínházává alakítása; a Várszínház és a jövendő Népszínház viszonyának alakulása, a Katona József önálló színházzá történő alakítása stb.) kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében eddig a következőket tettem:
- A helyzetről a Várszínház vezetőinek felmentésében hatáskörileg illetékes I. kerületi párttitkárral, Fehér Józsefné elvtársnővel telefonon beszéltem és bővebben tájékoztattam, majd a mellékelt, a felmentést indokló levelet küldtem el hozzá. Az ügyben e hó 21-én, hétfőn reggel 8 órakor - a sürgősségre való tekintettel - rendkívüli VB-ülést hív össze.
- A Nemzeti Színház vezetőinek ügyében hatáskörileg illetékes VII. kerületi Pártbizottság titkárával, Nádasdi József elvtárssal ugyanilyen értelemben beszéltem, a mellékelt levelet, illetve beállítási javaslatokat küldtem el. Ígéretem van rá, hogy hétfő délig megkapjuk a Párt Végrehajtó Bizottság beleegyezését.
- A Katona József Színház és vezetői szempontjából illetékes V. kerületi Pártbizottság titkárának, Szűcs Istvánné elvtársnőnek ugyanígy szóbeli tájékoztatását követően a
- Személyes beszélgetést folytattam Székely Gáborral azért, hogy megismerjem intencióikat, igényeiket.
- A mai napon lezajlott (alább részletezendő) autentikus személyiségek részéről elhangzott egybeeső ajánló vélemények alapján, elkötelezettség nélkül ugyan, de megkérdeztem vállalja-e Józsefvárosi központban működő Várszínház nélküli Népszínház igazgatói teendőinek ellátását. Néhány napos gondolkodási időt kért, de benyomásaim szerint igent fog mondani.
- A mai napon (18-án reggel ½ 9-re) a meghívóban is bizalmasnak jelölt, a döntés gyors végrehajtásának biztosítását célzó megbeszélést hívtam össze, amelyen részt vettek: Svéd Pál, Für Sándor, Bukovszky Rezső és Pápista Lászlóné.
Az értekezletet a döntés gyors végrehajtásának szemelőtt tartásával vezettem és zártam mindenekelőtt azért, hogy a Nemzeti Színház és a Katona József Színház új vezetői kellő időben (még a jövő héten) megkapják a szerződési joguk gyakorlásához elengedhetetlen kinevezésüket. Ennek érdekében
- a várható pártjóváhagyások figyelembe vételével felkértem a Személyzeti Főosztályt a miniszter elvtárs által aláírandó felmentő és kinevező levelek március 15-i hatályú, a fizetéseket változatlanul hagyó előkészítésére;
- ha tudom, még ma elküldöm a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Színházi Szakosztálya számára az egyetértés megszerzése céljából a személyi és szervezeti változásokra vonatkozó döntést (javaslatot);
- az eszmecserén elhangzott meggondolások alapján felkértem Bukovszky Rezső elvtársat, hogy az új színház létesítéséhez szükséges, a miniszter elvtárs által aláírandó és a Pénzügyminisztérium egyetértését kérő levéltervezetet készítse el;
- javasoltam, majd zárszavamban megerősítettem, hogy az összes érdekelt vezetők (vagy azok megbízottai) a szakszervezet, az MM szakembereinek bevonásával a költségvetési, dolog, személyi stb. „újrafelosztás" ügyében a legrövidebb időn belül üljenek össze és tegyenek a miniszter elvtárs számára javaslatot;
- rögzítettük, hogy március 26-án pénteken délelőtt ½ 10 órakor a Nemzeti Színház, 11 órakor a Népszínház társulati ülést tart, amelyen a minisztérium képviselője a személyi és szerkezeti változtatásokról tájékoztatót tart. Javaslom, hogy a Nemzeti Színház társulati ülésén Pozsgay elvtárs vegyen részt, s amennyiben ezt vállalja, biztosítottam, hogy a Nemzeti Színház társulati ülésére (tekintettel az országgyűlésre) 27-én szombaton délelőtt ½ 10 órakor kerüljön sor. (Etekintetben kérem a miniszter elvtárs állásfoglalását.)
Ugyanakkor kötelességem jelezni az értekezleten elhangzott, a döntés végrehajthatóságát illetően korántsem megalapozatlan aggodalmakat, fenntartásokat, amelyek jóformán kivétel nélkül a Katona József Színház önálló színházzá átalakításával függtek össze. Nevezetesen:
- a Katona József Színház azonnali jogi megalakulása (ami a kinevezéseknek előfeltétele) megköveteli az új intézmény létrehozásának a Pénzügyminisztériummal történő egyeztetését. Ennek status- és költség-kihatások nélkül aligha lenne érdemi akadálya. Az új színház létesítése azonban (bekalkulálva a Népszínháznál felszabaduló, illetve átcsoportosítható 3-4 főt) a legszerényebb becslések szerint is, egy kb. 25-30 fős társulatot feltételezve 8-12 plusz, máshonnan nem elvehető statust igényelne. Az új színház igazgatói, főrendezői, gazdasági igazgatói, ügyvezető igazgatói igényeihez, valamint az előírásoktól meghatározott gazdasági részlegének, közönségszervezési stábjának létszámigényeihez - azok kielégítéséhez, vagy csökkentéséhez - a Nemzeti Színház (tekintve, hogy ott azonos nagyságrendű kamaraszínház-csere történik) semmivel sem tud hozzájárulni. Ez a kérdés - valamint az ezzel még összefüggő egyéb kérdések - valószínűtlenné teszik a Pénzügyminisztérium azonnali egyetértését, ily módon pedig egy jogilag nem létező intézmény élére nem tudunk vezetőket kinevezni.
- A Katona József Színház vezetőinek a szerződéskötéshez egyébként sem lenne elegendő a kinevezés; a szerződés-ajánló levelekben fel kell tüntetni a bér összegét. Ez nyilvánvalóan feltételezi béralapjuk megállapítását, ez pedig a „vagyonelosztás" erre a kérdésre is kiterjedő azonnali perfektuálását. A résztvevők többsége kételkedett ennek néhány nap alatt kivihető lebonyolításában, tekintve, hogy a bérösszeg a vagyonelosztás jóformán összes többi tényezőjének tisztázásától függ.
- Ami a Katona József Színház önálló működésének bázisát, a költségvetést illeti, az a Népszínház Várszínház-ra fordított költségvetési hányadának „átutalásával" nagyjából biztosítható. Nehezen áthidalhatónak, problémának mutatkozik azonban azoknak az alapvető tényezőknek a hiánya, amelyek a színház működőképességének feltételei. A díszletraktározás, a kosztümkészítés igényei nem, az adminisztrációs részlegek helyiségigényei csak részben, egyes vonatkozásokban csak a Fővárosi Tanács cselekvő egyetértése esetén biztosítható. Az e hiányok pótlására vonatkozó pluszköltségek jelzése pedig a Pénzügyminisztérium már említett egyetértéséhez szükségesek; ezek számszerű produkálása, illetve az ezzel kapcsolatban várható tárgyalások a pénzügyminisztériumi egyetértés szükségképpeni késlekedését jelenti, annak összes következményével együtt.
- Egyéb nehézségek is felmerültek: a költségvetés megosztás a naptári év közben igen nehézkes; a Katona József Színházba átmenők kiemelt Nemzeti Színház-i bérszintjének változatlanul tartását mi indokolja, illetve azt kívánatos lenne a fővárosi színházakéval egy szintre hozni; ugyanakkor a szakszervezet álláspontja, hogy az átszervezés senki számára nem jelenthet az eddiginél kedvezőtlenebb egzisztenciális helyzetet; „Úriember-egyezménnyel" biztosítani lehetne, hogy a Nemzeti Színház és a Katona József Színház továbbra is műsoron tartandó darabjainál a színészek ne kölcsönösen „vendégszereplők" legyenek, (ami a Nemzeti Színház szempontjából több milliós plusz kiadást jelentene) ez viszont az érvényes munkajogi szerződési viszonyoknak mondana ellent stb.
- E nehézségek többeket (Lampl Lajos, Venczel István, Vámos László) mások látható helyeslése mellett arra a kérdésre ösztönöznek: az új színház miért nem a Várszínházban alakul, ahol az önállóság minden feltétele megvan, ami nem érintené a Nemzeti Színház és a Katona József Színház szervezett viszonyát.
A jelzett nehézségeknek csupán egy hányada olyan, amely az új színház azonnali (jogi) létrehozását, az új vezetők szerződéskötési jogának gyakorlását ténylegesen korlátozza; nagy - és itt korántsem felsorolt - hányaduk olyan, amely az „újrafelosztási" tárgyalások során minden bizonnyal feloldható, vagy jelentősen enyhíthető. Egy bizonyos: a döntés maradéktalan végrehajtására törekedve is gyakorlatilag kivihetetlennek tartom a Katona József Színház azonnali, önálló színházzá alakítását, a vezetők azonnali kinevezését, szerződtetési jogaik azonnali érvénybeléptetését.
Javaslom a döntés olyanforma módosítását, hogy:
- történjék meg azonnal - e hó 26-27-ig - a Népszínház megosztása, a Várszínház Nemzetihez csatolása; ennek és a két színház vezetőváltásának társulati üléseken történő bejelentése - de az új színház megalakulására vonatkozóan csak az alábbiak keretei közt történjék utalás; illetve a nyilvánosság tájékoztatása is ez utóbbi tekintetben hasonlóképp történjék;
- Székely Gábor és Zsámbéki Gábor kapjanak 1982. augusztus 1-ig fizetett szabadságot azzal, hogy mint a kialakítandó önálló színház deszignált vezetői, teljes joggal részt vesznek a „vagyonfelosztási" tárgyalásokon; jogosultak arra, hogy személyes nexusaik alapján megindítsák a társulatszervezést, a következő évad műsorpolitikájának, egyáltalán színházuk művészeti arculatának kialakítását. A művelődési miniszter a „vagyonfelosztási" tárgyalások javaslatairól, az új színház koncepciójáról így megfelelő előkészítés után hozhat döntést;
- Most március folyamán még felmentésük, illetve kinevezésük előtt Sziládi János, Székely Gábor, illetve Malonyai Dezső és Vámos László - mindegyik a maga nevében és színházában - egymásközti kollegiális megegyezés alapján - küldje ki a színészek részéről áprilisban megválaszolandó szerződési ajánlatát, illetve - az átlagostól nem eltérő arányban - e hó végéig jelezze, hogy kivel nem kíván új szerződést kötni. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a Katona József Színház jogi önállósulásának pillanatától (a munkavállalók beleegyezésével persze) egyszerű áthelyezéssel létrehozható az új színház társulata. A felmentések és kinevezések ennek megfelelően ez év április 1-i keltezésűek lennének. A javaslat elfogadása esetén stornírozni lehetne a pártbizottságoknak ezzel kapcsolatban megküldött információkat.
E javaslat mellett megjegyzem: a Művelődési Minisztérium - és a döntésben résztvevő pártszervek - presztízsének rovására megy egy - az előkészítés során nem szerepelt variáns (t. i. egy új színház létesítése) konzultáció nélkül történő határozattá emelése. Egy ilyen új variáns tárgyalások során felmerült lehetőségei kapcsán 24, vagy 48 órán belül ugyanígy lehetőség lett volna annak alsóbb szintű döntés-előkészítő véleményezésére. Más összefüggésekben már voltam bátor jelezni azt a véleményemet, hogy a minisztériumra háruló döntéskötelezettségnek nem ellenlábasa, hanem alátámasztója a döntéshozatal körültekintő előzetes információkon, konzultációkon alapuló előkészítése.
Budapest, 1982. március 18.
| /Tóth Dezső/ |
3.
MŰVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM |
Feljegyzés
A Budapesti Pártbizottság a közelmúltban a Nemzeti Színházban pártvizsgálatot folytatott le. A vizsgálatnak a Budapesti Párt Végrehajtó Bizottság január 13-i ülésén történt lezárása nyomán, annak végrehajtásaként, a Művelődési Minisztérium javaslata alapján az MSZMP KB párthatáskör szerint illetékes titkára és osztályvezetője jóváhagyta Sziládi János elvtársnak, a Nemzeti Színház igazgatójának és Székely Gábor elvtársnak, a Nemzeti Színház főrendezőjének felmentését; illetve dr. Malonyai Dezsőnek, a Népszínház igazgatójának a Nemzeti Színház igazgatójává és Vámos Lászlónak, a Népszínház művészeti vezetőjének a Nemzeti Színház művészeti vezetőjévé történő kinevezését.
Ezzel összefüggésben olyan döntés született, hogy a Nemzeti Színház Katona József kamaraszínháza anyaszínházától elválik, önálló, a Fővárosi Tanács irányítása alá kerülő színházzá lesz; önállóságának gazdasági, jogi, személyi stb. feltételei megteremtésére a Művelődési Minisztérium kötelezett. A Katona József Színház önálló színház élére igazgatóként, illetve művészeti vezetőként Székely Gábor és Zsámbéki Gábor elvtársak kerülnek. Egyidejűleg a Népszínháztól leválasztandó Várszínház lesz a Nemzeti Színház kamaraszínháza; a Népszínház a Józsefvárosi Színház bázisán folytatja munkáját.
E február 19-én, pénteken nyilvánosságra került döntés végrehajtása során:
- e helyzetről a Várszínház vezetőjének felmentésében hatáskörileg illetékes I. ker[ület]i párttitkárral, Fehér Józsefné elvtársnővel; a Nemzeti Színház vezetőinek ügyében hatáskörileg illetékes VII. ker[ület]i pártbizottság titkárával, Nádasdi József elvtárssal; a Katona József Színház és vezetői szempontjából illetékes V. ker[ület]i Pártbizottság titkárával, Szűcs Istvánné elvtársnővel telefonon beszéltem, majd ezt követően - kinek-kinek a megfelelő - felmentési, illetve beállítási javaslatokat küldtem el.
- Ugyancsak előzetes személyes beszélgetést követően tájékoztató és hozzájárulást kérő levelet küldtem Lampl Lajos elvtársnak, a Színházi Dolgozók Szakszervezete titkárának.
- Személyes beszélgetést folytattam Székely Gáborral azért, hogy megismerjem az új színházzal kapcsolatos intencióikat, igényüket.
- Március 18-án reggel a meghívóban is bizalmasnak jelölt, a döntés gyors végrehajtásának megkezdését biztosító értekezletet hívtam össze, amelyen a Művelődési Minisztérium, az MSZMP KB, a Fővárosi Tanács, a Színházi Dolgozók Szakszervezete képviselői mellett részt vettek Malonyai Dezső, Vámos László (a Népszínház jelenlegi, a Nemzeti Színház kijelölt vezetői), valamint Vörös László, a Nemzeti Színház gazdasági igazgatója.
- Március 22-én Drecin József miniszterhelyettes vezetésével a Minisztérium illetékes vezetőinek, valamint a Nemzeti Színház és a Népszínház jelenlegi vezetőinek részvételével a rendelkezésre álló anyagi és személyi erők optimális átcsoportosítását, annak lehetőségét vizsgáló megbeszélés zajlott le.
- Fentiekkel egyidejűleg személyes beszélgetést folytattam Sziládi Jánossal elhelyezése ügyében, valamint Miszlay Istvánnal, a József Attila Színház volt igazgatójával, atekintetben, hogy elvállalná-e a Népszínház igazgatói posztját.
Fentiek röviden összesíthető eredménye a helyzet jelenlegi állása:
- Az új önálló színház (jogilag) azonnali létesítése nem lehetséges; ezért a miniszter Székely Gábort és Zsámbéki Gábort a jogilag 1983. január 1-vel megalakítandó önálló Katona József Színház élére nevezi ki igazgatóként, illetve művészeti vezetőként és megbízza őket az új színház kialakításának feladatával. Így lehetségessé válik, hogy március 31-ig szerződési joggal bírjanak, hogy a „vagyon-felosztás" tárgyalásain leendő színházuk érdekeit képviselhessék; egyáltalán, hogy ehhez a bonyolult művelethez a megfelelő idő rendelkezésre álljon. Ez alatt az idő alatt tisztázható az a pillanatnyilag nyitva hagyott kérdés, hogy a Katona József Színházat hogyan, milyen feltételek mellett veheti át a Fővárosi Tanács.
- Március 26-án tartja a Nemzeti Színház társulati ülését, amelyen a Művelődési Minisztérium képviselője tájékoztatást ad, bejelenti a felmentéseket, illetve kinevezéseket.
- Ugyanaznap zajlik le a Népszínház társulati ülése, hasonló módon, azzal, hogy a főrendező és a gazdasági igazgató személyének változatlansága mellett a miniszter a Népszínház igazgatójává 3 év meghatározott időtartamra Miszlay Istvánt nevezte ki.
- Malonyai Dezső és Vámos László, mint a Népszínház jelenlegi vezetői biztosítják a Várszínház előadásaira építő Józsefvárosi Színház ezévadi működésének zavartalanságát, folyamatosságát, a kinevezett új igazgató, Miszlay István pedig képviseli a Népszínház érdekeit az anyagi és szellemi erők átcsoportosításának munkája során.
- Malonyai Dezső és Vámos László mint a Nemzeti Színház vezetői, Székely Gáborral és Zsámbéki Gáborral történt megállapodás alapján, valamint a Nemzeti Színház általános érdekeit szem előtt tartva biztosítják a Katona József Színház és a Nemzeti Színház ezévadi, tervek szerint történő zavartalan együttműködését, valamint azt, hogy a Katona József Színház gyakorlatilag az 1982/83-as évad elején megkezdje működését.
Fentiekhez hozzátartozik: az érintett kerületi pártbizottságok titkárai, a Színházi Dolgozók Szakszervezete - bár a személyi és szervezeti döntéseket jóváhagyta - szóban, de írásban is nehezményezte, hogy hatásköri illetékességük, illetve közvetlen érdekeltségük ellenére a személyi és szervezeti változásokról a meghozott döntés előtt velük senki érdemben nem konzultált. A Színházművészeti Szövetség elnökségével sem folyt konzultáció, ezt azonban Vámos László főtitkári tisztsége mintegy „elfedte".
Ha nem is mentség, de magyarázat, hogy a meghozott döntés végrehajtását a szerződéskötési lehetőség március 31-i határideje kivételesen sürgőssé tette. Hogy a felsőszintű döntés, az azokkal kapcsolatos tárgyalások közben miért nem nyílt mód a tervek előzetes véleményeztetésére, azt - mert ezeken a tárgyalásokon nem vettem részt - nem tudom.
Budapest, 1982. március 23.
| /Tóth Dezső/ |
Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)
4.
MŰVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM |
Feljegyzés
Pozsgay Imre miniszter elvtárs részére
Parlamenti kötelezettségeid okán utólagos jóváhagyásra mellékelem az Agitációs és Propaganda Bizottság részére továbbított tájékoztatómat, valamint
elvtárshoz írt levelem másolatát. Óvári elvtárstól megkaptam az Agitációs és Propaganda Bizottság jóváhagyását.Mellékelem
elvtárshoz írt levelemet, amelyben igyekeztem stilárisan áthidalni azt az ellentmondást, ami aközt van, hogy a döntés szerint a Katona József Színháznak tanácsi irányításúnak kell, illetve kellene lennie, másfelől, hogy szükségképpen a Művelődési Miniszter nevezi ki a színház előkészítőit, vezetőit.Mellékelem visszavárólag a Színházi Dolgozók Szakszervezete ügyben hozzám eljuttatott levelét.
Megjegyzem, hogy mert részben a sürgősség kényszere okán, részben mert nem tudtuk, hogy melyik pártbizottság lehet az illetékes, Miszlay István kinevezését vissza kellett vonjam, a kommünikéből töröltettem. Az I. kerületi Pártbizottság titkára tiltakozott ugyanis, egyidejűleg azonban semmi akadályát nem látja, hogy a Párt VB április 8.-i ülése Miszlay István kinevezését jóváhagyja.
Mellékelem még Császtvay elvtársnak írt, a kommüniké publikálásával kapcsolatos, igazolójelentést kérő
Budapest, 1982. március 26.
| /Tóth Dezső/ |
5.
MűVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM | Másolat |
Feljegyzés
Információm szerint az Esti Hírlap március 26.-i száma lehozta a Nemzeti, illetve a Népszínházzal kapcsolatos kommünikét, nem beszélve arról, hogy állítólag a számok egy része említi Miszlay István kinevezését, más része nem - kérem annak kivizsgálását, hogyan hozhatta az Esti Hírlap a kommünikét, amikor Császtvay elvtárshoz írt, március 25-én kelt feljegyzésemben kifejezetten a következű szerepel: „A napi sajtó (az Esti Hírlapot is beleértve) csak a március 27-i, szombati számokban közölheti" a kommünikét.
Kérem a felelős megállapítását; amennyiben a Művelődési Minisztériumon belüli felelősségről van szó, javaslatot a fegyelmi büntetésre.
Budapest, 1982. március 26.
| /Tóth Dezső/ |
Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)
* * *
SAJTÓ ÉS TÁJÉKOZTATÁSI ÖNÁLLÓ OSZTÁLY
FELJEGYZÉS
Tóth Dezső miniszterhelyettes elvtársnak
A március 26-án kelt feljegyzésére vonatkozóan jelentem:
•1. A tájékoztatásban nagyfokú zavart idézett elő, hogy a szóban forgó eredeti feljegyzés azt tartalmazta: „a kommüniké csak változatlan szöveggel jelenhet meg", s ennek megfelelően embargózta és pro domozta kérésünkre a hírt a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala, ugyanakkor - mikor mindez már megtörtént, s a Magyar Távirati Iroda ennek megfelelően kiadta a hírt - péntek délelőtt külön utasításra változtatni kellett a szövegen. Az ekkor szükséges intézkedést a Tájékoztatási Hivatal pillanatok alatt megtette, s az Esti Hírlap szövegét a nyomdában henger alatt javították.
•2. Az az utasítás, hogy az Esti Hírlap csak március 27-én (szombaton) közölheti a hírt, tájékoztatási feszültséget és feloldhatatlanul visszás helyzetet idézett elő. Miután a reggeli lapok közölnek 27-én egy hírt, azt semmiféle utasítás nem írhatja elő, hogy az Esti Hírlap is közölje. Ilyen utánközlésre az Esti Hírlap történetében eddig nem adatott példa. Arról nem is szólva, hogy a hír - a kifejezetten leírt utasítás értelmében - 12 óráig volt embargós, ezért az Esti Hírlapnak senki nem tilthatja meg, hogy a hírt 12 óra 7 perckor a rádióban hallva ne közölje. Hiszen nyilvánosságra hozott hírről van szó, ezt egyetlen kormányszerv sem vonhatja hírzárlat alá, annál inkább, mivel az Esti Hírlap a déli hírek után egy óra hosszával kerül utcára. Mindezek ellenére külön kérésemre az Esti Hírlap rovatvezetője megígérte, hogy ha közlik az anyagot, a legkésőbb záró oldalon helyezik el, ezért bármi történik, utóbb még valamit javíthatnak rajta. E megoldást Bajnok Zsolt államtitkárral, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökével is megbeszéltem és így elhárítottuk azt, hogy egy rádióban már közölt hír közreadásából az Esti Hírlapot kizárjuk.
Felelősségem tudatában jelentem, hogy az eredeti tájékoztatási tervből következő visszás helyzetet [-] mérlegelve s ez alapján döntve [-] feloldottam, ezt a sajtó irányító szervekkel megbeszéltem, amikor pedig a csak változtathatatlan szöveggel közre adandó kommünikénk szövege az utolsó pillanatban megváltozott, - míg én a Parlamentben tartózkodtam a közművelődési törvény vitáján - a vezetésem alatt álló részleg példás fegyelmezettséggel, gyorsasággal és helyes mérlegelő készséggel önállóan döntött, s a Tájékoztatási Hivatal segítségét kérve a szöveg módosítása ügyében - mint az Esti Hírlap korrigált számai mutatják - nem eredménytelenül intézkedett.
Budapest, 1982. március 29.
| Császtvay István |
Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)
6.
MűVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM
TÁJÉKOZTATÓ
az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága részére
a Nemzeti Színházat és a Népszínházat érintű személyi és szervezeti változásról
Előterjesztő: Tóth Dezső
1982. március
A Budapesti pártbizottság a közelmúltban a Nemzeti Színházban pártvizsgálatot folytatott le. A vizsgálatnak a Budapesti Párt Végrehajtó Bizottság január 13-i ülésén történt lezárása nyomán, annak végrehajtásaként, a Művelődési Minisztérium javaslata alapján az MSZMP KB párthatáskör szerint illetékes titkára és osztályvezetője jóváhagyta Sziládi János elvtársnak, a Nemzeti Színház igazgatójának és Székely Gábor elvtársnak a Nemzeti Színház főrendezőjének felmentését; illetve dr. Malonyai Dezsőnek, a Népszínház igazgatójának a Nemzeti Színház igazgatójává és Vámos Lászlónak, a Népszínház művészeti vezetőjének a Nemzeti Színház művészeti vezetőjévé történő kinevezését.
Fentiekkel összefüggésben olyan döntés is született, amelynek értelmében a Nemzeti Színház kamaraszínháza a Várszínház, a Népszínház központja a Józsefvárosi Színház lesz; egy jogilag 1983. január 1-vel létesítendő új, a Fővárosi Tanács irányítása alá kerülő színház létesül, amelynek szervezeti, személyi és művészi előkészítésével a Minisztérium - jelenlegi munkakörük meghagyásával - Székely Gábort és Zsámbéki Gábort, a Nemzeti Színház főrendezőjét és vezető rendezőjét bízza meg. Az új színház a Katona József Színházban létesül.
A Nemzeti Színház új vezetői által kialakított koncepciót, programot, valamint az új színház koncepcióját és programját a Művelődési Minisztérium a közeljövőben az Agitációs és Propaganda Bizottság elé terjeszti.
A Művelődési Minisztérium kéri fentiek jóváhagyását.
Budapest, 1982. március 25.
Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)
7.
Kedves Óvári Elvtárs!
A színházi döntés végrehajtása kapcsán, tekintettel, hogy az egész ügyet legkésőbb e héten le kell zárni a szerződéskötések miatt, a rendkívül sok teendő, rendkívüli módon összesűrűsödött. (Három érintett pártbizottsággal való egyeztetés, a szakszervezettel való egyeztetés, az érintett személyekkel való beszélgetés, két ezzel kapcsolatos nagy értekezlet megtartása, illetve megszervezése, a procedúra különböző stádiumaiban három tájékoztató feljegyzés készítése, felmentések, kinevezések adminisztrálása stb.-
Holnap délelőtt már sorra kerülnek az ezzel kapcsolatosan megszervezett társulati ülések. Nyilván nem lehetséges, hogy egy ilyen intézkedés az Agit. Prop. Bizottság tájékoztatása, ill. jóváhagyása nélkül történjék. Ha ezt viszont nem kapjuk meg, minden felborul.
De mert az Agit. Prop. Bizottság tagjai közül Te, Aczél elvtárs,
elvtárs, Pozsgay elvtárs, elvtársnő tud az ügyről és egyetért azzal, abban reménykedem, hogy valamilyen - ha nem is teljes körű - telefonos egyeztetés alapján lehetséges a jóváhagyást megkapni.Nagyon kérlek, segíts ebben.
Annál is inkább, mert az ügy érdemleges részét: tehát a Nemzeti Színház koncepcióját, valamint az új színházét úgyis külön Agit. Prop. Bizottság elé fogjuk terjeszteni.
Közvetlen vagy közvetett értesítésedet nagyon várva,
Tisztelettel üdvözöl:
/Tóth Dezső/
Budapest, 1982. március 25.
Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)
8.
MűVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM |
Farkasinszky Lajos elvtársnak
Budapest Főváros Tanácsa
Elnökhelyettese
Budapest
Kedves Farkasinszky Elvtárs!
A Budapesti Pártbizottság a közelmúltban a Nemzeti Színházban pártvizsgálatot folytatott le. A vizsgálatnak a Budapesti Párt Végrehajtó Bizottság január 13-i ülésén történt lezárása nyomán, annak végrehajtásaként, a Művelődési Minisztérium javaslata alapján az MSZMP KB párthatáskör szerint illetékes titkára és osztályvezetője jóváhagyta Sziládi János elvtársnak, a Nemzeti Színház igazgatójának és Székely Gábor elvtársnak, a Nemzeti Színház főrendezőjének felmentését; illetve dr. Malonyai Dezső elvtársnak, a Népszínház igazgatójának a Nemzeti Színház igazgatójává és Vámos László elvtársnak, a Népszínház művészeti vezetőjének a Nemzeti Színház művészeti vezetőjévé történő kinevezését.
Fentiekkel összefüggésben olyan döntés is született, amelynek értelmében a Nemzeti Színház kamaraszínháza a Várszínház, a Népszínház központja a Józsefvárosi Színház lesz; egy jogilag 1983. január 1-vel létesítendő új, a Fővárosi Tanács irányítása alá kerülő színház létesül, amelynek szervezeti, személyi és művészi előkészítésével a Minisztérium - jelenlegi munkakörük meghagyásával - Székely Gábort és Zsámbéki Gábort, a Nemzeti Színház főrendezőjét és vezető rendezőjét bízza meg. Az új színház a Katona József Színházban létesül.
Tekintettel arra, hogy a felmentések és kinevezések lebonyolítása a szerződéskötési lehetőségek március 31-ig történő biztosítása érdekében rendkívül gyorsan kellett, hogy megtörténjék, - nem volt lehetséges, hogy a Művelődési Minisztérium a Fővárosi Tanáccsal az új színház felügyeletét érintő kérdés szükségképpen hosszabb időt igénybevevő megvitatásában kezdjen. Ezért az új színháznak a Fővárosi Tanács felügyelete alá való helyezésének intenciójáról csupán szóban „félhivatalosan" adtam tájékoztatást Neked, illetve az átszervezéssel kapcsolatos megbeszélésen a Tanácsot képviselő Venczel István elvtársnak.
Most azonban írásban is tisztelettel tájékoztatlak arról, hogy a Művelődési Minisztériumnak szándékában áll a továbbiak során Veletek együtt megvizsgálni azt, hogy milyen feltételek mellett lehetséges az új színházi alakulatnak a felügyelet szempontjából a Fővárosi Tanács által történő átvétele.
Azt is megismétlem, hogy a felsőszintű döntés intenciói szerint az új színház vezetői, Székely Gábor és Zsámbéki Gábor, a Nemzeti Színház jelenlegi főrendezője, illetve vezető rendezője. Így a Művelődési Minisztériumnak szükségképpen meg kellett bíznia kettejüket az új színház szervezeti, személyi és művészeti előkészítésével.
Nyilvánvaló, hogy az új színház felügyeleti átadásával kapcsolatos tárgyalási szándékunk, másfelől aközt, hogy az új színház előkészítésével nevezetteket mi bíztuk meg, ellentmondás van.
Tudom, hogy az átadással kapcsolatban számos, nem könnyen megoldható kérdés fog felmerülni. Arra kérlek, hogy a fent jelzett ellentmondás, illetve annak pillanatnyilag lehetséges feloldása a tárgyalások során ne legyen számotokra eleve kizáró ok.
Budapest, 1982. március 25.
| Elvtársi üdvözlettel |
Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)
9.
SZÍNHÁZI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE |
Budapest, 1982. március 23.
Tóth Dezső elvtársnak.
miniszterhelyettes
Művelődési Minisztérium
Budapest
Kedves Tóth Elvtárs!
A Nemzeti Színház, a Népszínház és a Katona József Színház vezetése változásában hozott személyi döntéseket az elnökség 1982. március 22-i ülésén tudomásul vette, azzal a megjegyzéssel, hogy a Népszínház létrehozásakor levont tanulságok ellenére, ismételten a döntés után kérték az elnökség hozzájárulását.
Az elnökség a nagyobb gondot az önálló Katona József Színház létrehozásának körülményeiben látja. Úgy ítéljük meg, hogy a jelenlegi állapotában, az épület nem biztosítja egy önálló színház működéséhez szükséges feltételeket. Semmiféle kiszolgáló (raktár, műhely stb.) helyiséggel nem rendelkezik, a minimális feltételei sem adottak egy önálló színház működésének.
A döntés indokoltságának elfogadása mellett meggondolásra ajánljuk, hogy a realizálás időpontját akkorra tegyük, amikor a színházi működés feltételei biztosíthatók. Ezek olyan alapvető élet és munkakörülményi feltételek, amelyektől elnökségünk nem tud eltekinteni.
A fenti legfőbb probléma mellett felvetődik a személyi és anyagi feltételek megteremtésének szükségessége is. Tóth elvtárs levelében is leírt, az idézett értekezleten is elhangzott szerződtetési forma jogszabály ellenes, ezért ahhoz elnökségünk hozzájárulását nem adhatja.
Megítélésünk szerint a döntés ily módon elhamarkodott, alapozatlan végrehajtása magában rejti az eleve kudarc lehetőségét, ami mind a társulatok tagjai, mind színházpolitikai szempontból igen káros következményekkel járhatnának.
Felhívjuk az elvtársak figyelmét, hogy ez a döntés, több mint 700 ember sorsát és 3 színház működését érinti, ezért igen áttekinthető, meggondolt végrehajtást igényel. A Népszínház létrehozásakor bekövetkezett sérülések, megpróbáltatások nem ismételhetők meg.
Kérem az elnökség nevében, hogy a végrehajtás módjáról, feltételeiről, időpontjáról folytassunk valamennyi érdekelt fél bevonásával további tárgyalásokat, annak tudatában, hogy mindannyiunk célja közös.
Elvtársi üdvözlettel:
| Lampl Lajos |
Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)
10.
Kivonat
A Művészeti Dolgozók Szövetségének a művészeti szakszervezeti szervek munkájáról, a dolgozók hangulatáról készített információs jelentésből (1982. március)
1.SZÍNHÁZI ÁTSZERVEZÉSEK, VEZETÉSI VÁLTOZÁSOK
Az információ készítés időpontjában döntés született a Nemzeti Színház és a Népszínház vezetését érintő káderkérdésekben. A változásokkal egyidejűleg szervezeti felépítésbeli módosításokra is sor került. A Nemzeti Színház Katona József Kamaraszínháza anyaszínházától különválik, önálló színház lesz, ezzel egyidejűleg a Népszínháztól elválasztják a Várszínházat, amely a Nemzeti Színház Kamaraszínháza lesz. A Népszínház pedig a Józsefvárosi Színház bázisán folytatja munkáját. (Tehát a Népszínház utazórészlege - a régi Déryné Színház - ismét önálló színházzá alakul.)
A szóban forgó döntés meghozatala a Színházi Dolgozók Szakszervezetének előzetes bevonása nélkül történt. (A Déryné Színház összevonásánál szintén ugyanilyen helyzet volt!) A legutóbbi SZDSZ elnökségi ülésen a testület tudomásul vette a Művelődési Minisztérium döntés-sorozatát azzal a megjegyzéssel, hogy a Népszínház létrehozásakor levont tanulságok ellenére ismételten a döntés után kérték a vezető testület hozzájárulását.
Az SZDSZ elnökségének véleménye szerint feltehetően gondot okoz majd, hogy az önálló Katona József Színház létrehozásának technikai körülményei nem biztosítottak, mert nem rendelkezik olyan kiszolgáló helyiségekkel, amelyek nélkülözhetetlenek egy önálló színház működéséhez.
Meggondolásra ajánlották továbbá, hogy a realizálás időpontját akkorra kell meghatározni, amikor a színházi működés feltételei biztosíthatók. Ezek olyan alapvető élet- és munkakörülményi feltételek, amelyektől az SZDSZ elnöksége nem tud és nem akar eltekinteni. Nyomatékosan hangsúlyozták, hogy csak olyan szerződtetési formákhoz adják hozzájárulásukat, amelyek nem jogszabályellenesek.
A testület aggódó megítélése szerint a DÖNTÉS feltételezhetően elhamarkodott, végrehajtása magában rejtheti a kudarc lehetőségét is, amely mind a társulati tagok, mind színházpolitikai szempontból igen káros következményekkel járhatnak. A Népszínház létrehozásakor bekövetkezett sérülések, megpróbáltatások nem ismételhetők meg.
A Színházi Dolgozók Szakszervezete felelősségét átérezve fokozottan figyelemmel kíséri a meggondolt végrehajtást igénylő döntést, amely több, mint 700 ember sorsát és három színház működését érintette. Pozitív közreműködés vállalásával arra törekszik, hogy az átszervezés lehetőségek szerint minél kisebb megrázkódtatással bonyolódjék le.
Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)
11.
MűVELŐDÉSI MINISZTER
Feljegyzés
| Kapják: |
Tárgy: A Nemzeti Színház és a Katona József Színház szervezésével kapcsolatos feladatok
Az új színház átszervezés elvi és személyi kérdéseiben a szükséges politikai döntések megszülettek. A végrehajtás megkezdődött. A párt- és társadalmi szervekkel való egyeztetések megtörténtek. Az egyeztetés során elhangzott kritikai észrevételeket is ismerjük. E kritikákból leszűrhető tapasztalatokra később még vissza kell térni.
A továbbiakban a végrehajtás felelőssége a minisztérium hatáskörébe tartozik. Ezért a különböző megoldásokat is minisztériumi feladatként és ügyként kell kezelni. A végrehajtásban résztvevők az alábbi szempontokra és szervezési eljárásokra legyenek tekintettel:
•1. A Nemzeti Színház koncepcióját, ehhez kapcsolódó művészeti programját és műsortervét minél előbb ki kell dolgozni. E munkában vegyék figyelembe a kulturális politika céljait, a Nemzeti Színházzal szembeni közmegegyezésen alapuló elvárásokat. A jövő évad műsortervében a bemutatók tervét már ennek a koncepciónak a jegyében kell elkészíteni.
•2. A Katona József Színház létrehozásával új színházi társulás jön létre. Törekedni kell arra, hogy a Katona József Színház olyan működőképes műhely legyen, amely megkapja a szükséges feltételeket és támogatást is tevékenységéhez a kulturális politika követelményei szerint.
•3. A viták elkerülése, és az átszervezés normális lebonyolítása érdekében az alábbiakat kérem figyelembe venni.
•o Az átszervezés nem járhat költségtöbblettel, illetve ha ilyen adódna, a többletet a Művelődési Minisztériumnak kell vállalnia. Ebben a szellemben kérem a Pénzügyminisztériumnak írt levél tervezetét újrafogalmazni.
•o A Katona József Színház személyi állomány 110 fő legyen, ezen belül 30-35 színészt foglalkoztathatnak.
•o Sürgős elszámolást kérek a Nemzeti Színház betöltött és üres státuszairól az 1982. március 1-i állapotnak megfelelően. Színész, műszaki és adminisztratív dolgozók bontásban.
•o Külön elszámolást kérek a Nemzeti Színház gazdasági igazgatójától arról a 20 státuszról, amelyet a Katona József Színház megnyitásakor a kamara színházhoz telepítettek.
•o Négy színész (Cserhalmi [György], Rajhona [Ádám], Gáspár [Sándor], Töröcsik [Mari]) szerződtetéséhez a jelenlegi státuszok béralapjának kiegészítésére 30 ezer forint kiegészítést a központi keretből kell átutalni.
•o Az Intézmény és Vállalatgazdálkodási Főosztály bocsássa a Katona József Színház rendelkezésére a Népszínház műszaki és adminisztratív dolgozóinak elhelyezésére szolgáló és az összevonás által feleslegessé vált Asbóth utcai helyiségeket. Az Intézmény és Vállalatgazdálkodási Főosztály vizsgálja meg, hogy a Katona József Színház színpadtere feletti üres lakás bérleményként készletraktár céljára hogyan szerezhető meg.
•4. A tárgyalások és az átszervezés operatív lebonyolításával Vass Csabát, Pápista Lászlónét és Földvári Lászlónét bízom meg. A tárgyalásokon vegyenek részt.
•5. Az ügy nyilvánosság előtti kezelését, a sajtó, rádió, televízió munkáját a minisztérium irányítsa. A Színházak vezetői kapjanak félreérthetetlen útmutatást a követendő magatartáshoz.
Ez a feljegyzés személyre szóló minisztériumi munkaokmány. A tárgyalásban résztvevő külső személyekre nem tartozik. A tárgyalások korrekt lebonyolítása érdekében felhívom a figyelmet, hogy az érintett felek mindig legyenek résztvevői ezeknek a tárgyalásoknak.
Az ügy kezelésében, intézésében egyértelmő állásfoglalásra, azonos szándékra és következetes végrehajtásra van szükség. Felelősek a címzettek. Az egészért felelős: Tóth Dezső miniszterhelyettes.
Budapest, 1982. április 6.
| Pozsgay Imre |
Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)
12.
MŰVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM |
Feljegyzés
Pozsgay Imre miniszter elvtárs részére
Mellékelem Malonyai Dezsőnek a Hétfői Hírek 1982. április 5-i számában megjelent nyilatkozatát, valamint a Sajtó és Tájékoztatási Osztály ezzel
Malonyai Dezső elvtársnak szemrehányást tettem, amiért - noha tanúja volt annak, hogy Miszlay István igazgatói kinevezését a Népszínház társulati ülésén az I. kerületi PB titkárnak jogos tiltakozására nem jelentettük be - interjújában mégis illetéktelenül közölte a nyilvánossággal, hogy a „Népszínház Miszlay István irányításával folytatja működését." Ezt illetően Malonyai Dezső határozottan leszögezte, hogy ő ezt az interjújában nem mondta, Garai Tamás ezt egyéb információk alapján írta be a szövegbe. Ugyancsak szemrehányóan tettem szóvá: miért a nyilatkozatból kell a Művelődési Minisztériumnak megtudnia, hogy a színház új irodalmi vezetője Hubay Miklós. Hangsúlyoztam: a Művelődési Minisztérium elvárja, hogy ilyen fontos posztok betöltéséről - különösen amikor a Magyar Írók Szövetsége elnökét érinti - az igazgató a minisztériummal konzultációt folytasson, illetve, hogy a minisztérium előzetes tájékoztatást kapjon.
Etekintetben Malonyai Dezső önkritikusan igazat adott nekem és ígéretet tett, hogy a jövőben ilyesmi nem fog előfordulni.
E két momentumon kívül a nyilatkozatban nem látok kifogásolnivalót.
A magam részéről kb. egy hétre szólóan kértem a nyilatkozatoktól való tartózkodást; Malonyai Dezső nyilatkozata a társulati üléseket követően több mint egy héttel jelent meg. Nem látok kifogásolnivalót abban, ha egy színházigazgató kijelenti, hogy kiknek a közreműködésére „számít". Hogy a Nemzeti Színháznak „nemzetinek" kell lennie s hogy tevékenységének középpontjában a magyar dráma kell álljon, az adott összefüggésben nem tudom illetéktelen „programnyilatkozatnak" felfogni, ezt a kijelentést legfeljebb semmitmondásért lehetne kárhoztatni, de mert a korábbi vezetők nyilatkozataiban ilyesmi nemigen hangzott el, - legalábbis nem hangsúlyosan - relatív jelentéssel bír.
Ugyanakkor az inkriminált mozzanatoktól eltekintve, a két színház mőködési folytonosságának hangsúlyozásával, a „szenzációs" átszerződtetési híresztelések tompításával, valamint azzal a véleményem szerint szubjektív elfogultságból eredő kijelentésével, hogy „a Várszínház kétségtelenül nagyobb formátumú játékhely, mint a Katona József Színház", az interjú a színházi és a szélesebb közvélemény csillapításának, nyugtatásának az irányába hatott.
Budapest, 1982. április 8.
| Tóth Dezső |
Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)
13.
MűVELŐDÉSI MINISZTER
Székely Gábor elvtársnak
mb. igazgató
Katona József Színház
Budapest
•1. A Katona József Színház - 1983. január hó 1. napjától kezdődően - önálló költségvetési intézményként folytatja működését.
•2. A Katona József Színház székhelye: Budapest, V. Petőfi Sándor u. 6. Működését székhelyén fejti ki, azonban - korlátozott számban - vidéken is tart előadásokat.
•3. A Színház feladata, hogy a művelődési célokkal összhangban, a szocialista humanizmus jegyében és magas színvonalon működő, a lakosság minden rétegét vonzó, mai életünk kérdéseit elkötelezetten tárgyaló alkotóműhelyként gazdagítsa művészeti életünket. Működése során a Színház műsorválasztásában alakítsa ki a prózai és zenés művek, a klasszikus és modern drámák megfelelő arányát, segítse elő új magyar drámák alkotását. A színház korszerű stílus kialakításával hozzon létre eladásokat.
•4. Az önálló társulattal rendelkező Színház - maradványérdekeltségű költségvetési szervként - a Művelődési Minisztérium közvetlen irányítása alatt működik, fenntartási és működési költségeinek fedezetét a Művelődési Minisztérium fejezet költségvetésében kell előirányozni.
•5. A Színház élén igazgató áll. Az igazgatót, a művészeti vezetőt, valamint a gazdasági vezetőt a Művelődési Minisztérium nevezi ki, a Színház többi dolgozóját az igazgató alkalmazza.
•6. A Színház gazdálkodására a 203/1981./M.K.12./MM-PM számú együttes utasítás rendelkezései, a dolgozók besorolására és alapbérének megállapítására a 203/1974. /M.K.7./ MM-MüM. számú utasítás rendelkezései az irányadók.
•7. A Színház szervezeti és működési szabályzatát a Művelődési Minisztérium hagyja jóvá.
Budapest, 1982. június 15.
| Pozsgay Imre |
Jelzet: MOL XXVI-I-8-1982 57. d. (Magyar Országos Levéltár - Nemzeti Színház iratai - igazgatósági iratok, színház átszervezési iratok)
14.
MűVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM | Szigorúan bizalmas! |
TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS
az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága részére
az 1982/83-as színházi évadról, a színházak 1983/84. évadi előzetes műsortervéről és az 1983. évi nyári színházi műsorról
Előterjesztő: Tóth Dezső miniszterhelyettes
Budapest, 1983. június
[...]
1982-ben évadkezdés előtt sor került több színházunk átszervezésére, vezetésének megújítására.
A Nemzeti Színház új kötelezettségekkel indult neki az évadnak: magyar drámai hagyomány ápolását, a klasszikusok és félklasszikusok műveinek bemutatását, az új magyar művek rendszeresebb színrevitelét vállalva. Programjának valóra váltása természetszerőleg több időt igényel. Nehezen bontakozik ki a színház vezetése körül egy olyan művészi mag, amely egyaránt vonz rendezőt, tervezőt, színészt. A közönség „visszahúzódása" megszűnt, érdeklődése a színház iránt fokozatosan erősödött.
A Katona József Színház a műsorpolitikában és a színpadi megfogalmazásban egyaránt elemző, az emberi és társadalmi problémákat lemeztelenítő, analitikus színházat valósított meg, jellemzően magas színvonalon, kiemelkedő színészi, rendezői teljesítményekkel, kevés tévedéssel. Működési feltételei, a társulat munkakörülményei elég rosszak. A lehetséges mielőbbi megoldás érdekében már történtek lépések.
Jelzet: MOL M-KS 288. f. 41. cs. 385. ő. e. (Magyar Országos Levéltár - MSZMP Központi Szervei - Agitációs és Propaganda Bizottság - 1983.