Bevezetés

Bármennyire is hihetetlen, de Jézus Krisztus 1957 nyarán többször is megjelent ... Bugyiban. A nagybetű nem a ruhadarab kiemelt tiszteletének köszönhető, egyszerűen csak a Pest megyei településre utal. A Magyar Szocialista Munkáspárt (= MSZMP) budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei című forráskiadvány szerkesztői munkálatai közben akadtam a csepeli pártbizottság iratanyagai közt arra az információs jelentésre, amit a Magyar Posztógyár párttitkára küldött a fenti megdöbbentő eseményről a budapesti csúcsszervnek.

A csepeli Magyar Posztógyárat Weiss Manfréd és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapította 1920. november 17-én, 25 millió korona alaptőkével Magyar Posztógyár Rt. néven. Miután a cég 1948-ban állami tulajdonba került, 1950. szeptember 1-jén a 8230/1948. Korm. sz. rendelet 3.§-a értelmében, a 90/6/1950. NT. határozat szerint

1956-ban, a forradalom leverése után az MSZMP XXI. kerületi szervezete november 8. és 10. között

1957. március végéig szervezetileg egységes volt a csepeli pártszervezet, egy időben indult a párt szervezése a lakókerületen és a gyári pártcsoportokban. A XXI. kerület és a Csepel Vas- és Fémművek ideiglenes intéző bizottságainak választását

A Magyar Posztógyárnak önálló MSZMP alapszervezete volt, és - bár a több mint 2600 vállalati dolgozóból csupán

- a Budapesti Pártbizottság 1957. augusztus 26-án jóváhagyta a Magyar Posztógyár üzemi pártszervezetének

Az idézett információs jelentést Kertész József, a Magyar Posztógyár MSZMP Végrehajtó Bizottságának titkára írta. A diktatórikus Kádár-rendszer igyekezett ellenőrizni nem csak a társadalom tagjainak tevékenységét, de azok gondolatait is, és a kontroll hatékony eszközének tartották a hangulat- és információs jelentéseket. A jelentésírók nem mindig a valóságot írták meg, hanem gyakran amit a jelentések olvasói látni akartak. Bár a pontos igazságot a jelentésekből kihámozni nagyon nehéz, sokszor lehetetlen, mégis

A posztógyár párttitkára ez esetben nemcsak a vezetés által elvárt folyamatokról: így a racionalizálás állásáról, a pártszervezés helyzetéről, a bérrendszer megítéléséről írt, de egy, a gyárban terjedő babonáról is beszámolt. A Fehér Könyv megjelenése, a sikeres május 1-jei felvonulás és a júniusi pártértekezlet után furcsán csóválhatták fejüket a csepeli pártbizottságon arra az „ideológiai zűrzavarra", miszerint „Kádár elvtárs [1956. november 1-jén] disszidált, elhagyta az ország területét." A hivatalos ideológia folyton visszatérő szereplője, a kapitalista restauráción fáradozó klerikális reakció nem tétlenkedett Csepelen sem:

De a legfurább iromány mégiscsak a megbilincselt Jézusról szólhatott. A jelenésről szóló jelentés önmagában talán csak mulatságos lenne, de a legtanulságosabb a lap tetején található kézzel írott feljegyzés: „Jelentve lett a Bp-i PB-nek. Ezenkívül a posztógyári pártnapon a dolog meg lett cáfolva. Bp. VIII. 15." Csak azt sajnálhatjuk, hogy a pártnapokról és az aktívaértekezletekről készült jegyzőkönyvekben nem található további fejlemény az eseményről.

Ez után a rövid bevezető után lássák Önök is a majdnem pontosan fél évszázada, 1957 vibrálóan forró nyarán Bugyi község határában megesett „csodáról" szóló beszámolót!

Forrás

A Magyar Posztógyár MSZMP Szervezetének jelentése Jézus jelenéseiről

F. hó 18-án, az éjszakai műszak alkalmával a fésűsfonodai üzemrészünkben elterjedt az a hír, hogy:

„Bugyi község határában megjelent a Jézus, meztelenül, nagy szakállal az égből ereszkedett le. Annyira csúnya volt, hogy megijedtek tőle, hogy rendőrt hívtak, aki odament és megbilincselte, a bilincs lepattant a kezéről. A Jézus nyugodtan állva, kijelentette, hogy „száraz volt a tavasz, vizes a nyár, véres lesz az ősz, és télire nem marad ember."

Egy másik helyen egy kenyeret sütő asszonynál jelent meg, és azt mondta az asszonynak, hogy vegye ki a kenyeret a kemencéből, aki nem akarta kivenni, mert nem telt le a sütés ideje, mire mégis engedelmeskedett, kivette a kenyeret és felvágta, aminek a belsejében bél helyett egy búzakalász volt. Jézus utasítására megszámolta a búzakalász szemeit, amire azt mondta a Jézus, hogy a világon csak annyi ember marad meg, amennyi búzaszem volt a kalászban."

Arról beszélnek, hogy még több helyen is meg fog jelenni, és ennek hatására a fésűsfonó üzemben nem merték az éjszaka folyamán az ablakot nyitva tartani.

A bibliára hivatkozva arról beszélnek, hogy az emberiség nem fogja megérni a 2000. évet.

Ezt a problémát az aktíva értekezleten is felvetette

aki azt mondta, hogy beszéltek róla a dolgozók, és úgy válaszolta meg, ilyennel ne foglalkozzanak, mert ez lehetetlen, egy a klerikális reakció újabb rémhíre.

A szövödei dolgozók a háromgépes rendszerről beszélnek, nincsenek megelégedve a keresettel, mivel ez

Ugyancsak a szövödében merült fel, hogy azok a dolgozók, akik ellenforradalmi magatartásuk miatt el lettek távolítva, jobb beosztásba kerültek, és

Úgy vetették fel, hogy a Népidemokráciában [sic!] a büntetést legszigorúbban a kommunistákkal szemben alkalmazzák.

A rémhírt Jézus megjelenésével kapcsolatban megbeszéltük a PB ülésén, olyan formában, hogy ha ezzel az elvtársak találkoznak, magyarázzák meg a dolgozóknak, hogy ez a klerikális reakció által lett elterjesztve, ilyen nem fordulhat elő. A párttagság magyarázza meg a dolgozók előtt, hogy miért terjesztenek ilyen és ehhez hasonló dolgokat.

Aktíva értekezletet tartottunk az elmúlt héten, ami jól sikerült, jegyzőkönyvet a

Budapest, 1957. július 12.

Elvtársi üdvözlettel: Kertész József, párttitkár.

(BFL MSZMP XXI. kerületi bizottsága 1956-1957. évi apparátusi iratai (XXXV.26.b). 14. őe. 49/a-b. p. Gépelt másodlat Kertész József aláírásával és az MSZMP XXI. kerületi Magyar Posztógyár pártszervezetének pecsétjével.)