Rabmunka a szabadban [1]
A közölt feljegyzés az általunk ismert első dokumentuma annak a törekvésnek, amely a börtönügy átalakítását és a rabmunkáltatásnak a szocialista tervgazdálkodás rendszerébe illesztését tűzte ki célul. „Csehszlovákiában az elítéltek túlnyomó többsége – ideértve a politikai bűntetteseket is – üzemekben és bányákban dolgozik 200–500 főnyi csoportokban. Ez a rendszer évek óta jól bevált, a szökés minimális és tapasztalataik szerint az átnevelés sokkal eredményesebb, mint a börtönökben berendezett műhelyekben végzett munka során.”
Bevezetés
A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesítésével létrehozott Magyar Dolgozók Pártja (MDP) figyelmét és energiáit a kezdeti időkben kettős feladat kötötte le: áttérés a hegemón pártrendszerről az egypártrendszerre, illetve a hatalmi intézményrendszer teljes körű átszervezése. Lényegében csak ezt követően kerülhetett sor arra, hogy a kommunista világátformáló intézet magyar laboratóriumában megkezdjék - vagy legalább előkészítsék - a konkrét kísérleteket. A közölt feljegyzés az általunk ismert első dokumentuma annak a törekvésnek, amely a börtönügy átalakítását és a rabmunkáltatásnak a szocialista tervgazdálkodás rendszerébe illesztését
A rabmunkáltatás csúcspontján, 1953. június 1-jén a letartóztatottak, internáltak és katonai elítéltek száma 40 734 fő, ebből a dolgozók száma 1952. októberi adatok szerint 45 helyen dolgoztak az elítéltek büntetés-végrehajtó (bv.) intézetekben, továbbá bv. intézeti őrparancsnokságok, bv. munkahelyek által .A dokumentum több más vonatkozásban is figyelmet érdemel:
•1. A Csehszlovákiában járt - külügyminisztériumi tagokkal kiegészített - igazságügy-minisztériumi küldöttség útjának a kormányzati iratokban nincs nyoma. A kísérőlevél tanúsága szerint a jelentést Hajdú Gyula igazságügyi államtitkár Kovács Istvánhoz, az MDP Központi Vezetősége (KV) Szervező Bizottságának tagjához küldte. (Kovács István egyidejűleg a KV Politikai Bizottságának póttagja és a KV Titkárságának is tagja volt.)
•2. A dokumentum Rákosi Mátyás titkári iratai között maradt ránk.
•3. A kísérő levél kiegészítő feljegyzéseket említ, maga a jelentés azonban - jelen ismereteink szerint - nem maradt ránk.
Forrás
Javaslat a csehszlovákiai börtönmunka rendszerének magyarországi bevezetésére
IGAZSÁGÜGYI ÁLLAMTITKÁR
2/1949. Hsz.
Magyar Dolgozók Pártja Szervező Bizottsága,
Kovács István elvtársnak
Budapest
Kedves Kovács Elvtárs!
A Prágában járt küldöttségünk kiegészítő feljegyzéseit csatoltan megküldöm.
Budapest, 1949. július 19.
Elvtársi üdvözlettel:
/Dr. Hajdu Gyula/
*
Tárgy: A csehszlovákiai börtönügyi viszonyokról
szerzett információk.
Feljegyzés
Megtekintettem Prága egyetlen nagy börtönét, a Pankrác börtönt, ahol ez idő szerint kb. 800 vizsgálati fogoly van, kiknek túlnyomó része politikai bűntettes. Ez a börtön teljesen a mi
börtönünknek felel meg, ugyanaz a rendszere is. Távolról sincs azonban olyan zsúfoltság, mint nálunk. A foglyok ellátása élelmezési és elszállásolási szempontból sokkal jobbnak látszik, mint nálunk. A vizsgálati foglyok túlnyomó része különböző igen jól felszerelt műhelyekben dolgozik.Alkalmam volt megbeszélést folytatni Dr. Gloss elvtárssal, a prágai igazságügy-minisztérium börtönügyi osztályának vezetőjével. A tőle beszerzett legértékesebb információm az, hogy Csehszlovákiában az elítéltek túlnyomó többsége - ideértve a politikai bűntetteseket is - üzemekben és bányákban dolgozik 200-500 főnyi csoportokban. Ez a rendszer évek óta jól bevált, a szökés minimális és tapasztalataik szerint az átnevelés sokkal eredményesebb, mint a börtönökben berendezett műhelyekben végzett munka során. Azt, hogy mely üzemekben és bányákban hányan dolgozzanak, és milyen munkát végezzenek, a tervgazdálkodási és munkaerő-gazdálkodási szervek irányítják, az igazságügy-minisztérium börtönügyi osztályával karöltve a létrejött keretszerződés alapján.
A régi börtöntiszteket a fontos helyekről leváltották, csak adminisztratív, főleg gazdasági ügyeket intézhetnek, a fegyőrök javarészét is kicserélték. Jelenleg 5 hónapos fegyőrképző iskolájuk működik Szlovákiában, és ott képezik ki az új kádereket.
A csehszlovák elvtársakkal folytatott beszélgetések alapján javasolom, hogy börtönügyi osztályunk vezetője menjen ki egy kb. 2 hetes tanulmányútra, amelynek kapcsán a helyszínen tanulmányozhatná a csehszlovák börtönöket, az üzemekben és bányákban folyó munkáltatást és a fegyőri iskolát. A csehszlovákok is ideküldenék utána az ő börtönügyi vezetőjüket tanulmányútra.
Budapest, 1949. évi július hó 19. napján.
A kísérőlevél (első példány) és a kiegészítő feljegyzések közölt darabja (másodlat) levéltári lelőhelye: MOL M-KS 276. f. 65. cs. 324. ő. e.