archivnet.hu
Publikálta: archivnet.hu (https://www.archivnet.hu)

Címlap > Egy 1956-os csoport megkonstruálásának története és a IX. kerületi Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség

Egy 1956-os csoport megkonstruálásának története és a IX. kerületi Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség [1]

A IX. kerületi Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség (FISZ) egyik fő szervezője Petrák Lajos, 1956. október 28. után a DISZ megbízásából igyekezett minél több fegyverest megnyerni az újjászerveződő kommunista párt támogatására. Ugyanakkor az is lehetséges, hogy az egész „illegális kommunista fegyveres csoport” szervezésére vonatkozó történet Petrák Lajos 1957. áprilisi agyszüleménye abból a célból, hogy tisztázza magát az akkortájt ellene felhozott vádak alól.

Bevezetés

1956 történetírásában meghatározó szerepű a megtorlás során indított perekre épülő különböző típusú „csoportok" története, legyen szó „értelmiségi", „összeesküvő", „fegyveres" vagy más időlegesen egy peranyagba kerülő emberekről. E séma mögött az húzódik meg, hogy a korabeli hatalom az ellenük indított eljárások során előszeretettel jelenítette meg úgy az 1956 után politikai okokból elítélteket, mint akik csoportos bűncselekményt követtek el. Ezt a beszédmódot vették át a

Fehér könyvek szerzői is,
[X] Például: Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben. Minisztertanács. Tájékoztatási Hivatal. Bp., 1957; Nagy Imre és bűntársai ellenforradalmi összeesküvése, Bp., 1958; Ellenforradalmi események a gyulai járásban, Gyula, 1958; Ellenforradalmi események Tolna megyében. Bp., 1957; Az ellenforradalom Baranyában Pécs, 1957.
majd 1989 után az ellentétes előjelű interpretáció igénye miatt azok a szerzők, akik az 1956-os csoportok történeteivel foglalkoztak. Mindemellett az ügyészségek által létrehozott vádiratok gyakran ad hoc jelleggel helyeztek vádlottakat ugyanabba a perbe, így az ezekre épülő történetírás is a korabeli bíróságokra jellemző hierarchikus szemlélettel ábrázolja az '50-es évek társadalmát. Ennek nyomán számos olyan 1956-os „csoport" jött létre az iratokban, melyeknek elsődleges célja az volt, hogy kielégítsék az irattermelő szervek (esetünkben a bíróságok) érveléséhez szükséges csoportokra jellemző ismérveket. A különböző 1956-os csoportok periratokban történő megalkotásában legalább olyan, ha nem fontosabb szerepe volt az ügyészségnek és bíróságnak, mint az úgynevezett csoport-tagoknak.

Erre példa a IX. kerületi Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség (FISZ) történetének megkonstruálása. A csoport egyik fő szervezője, Petrák Lajos (1929-1986) a pártfőiskolán belüli Nagy Imre-féle „ellenzék" tagja volt, ami miatt - öccse Petrák József elmondása szerint - őt több támadás is érte a főiskolán,

fegyelmit kapott.
[X] Petrák József – interjú. Készítette Eörsi László 1995-ben. Az 1956-os Intézet Oral History Archívuma, 665. sz. 56. (Továbbiakban: Petrák J., OHA).
1953-1954-ben a pártiskolán a Rákosi-rendszer bírálatáért kapott fegyelmit. Az ötvenes évek első felétől a IX. kerületben függetlenített DISZ vezető volt, 1950-től a forradalomig a DISZ Központi Vezetőség tagja. Úgy tartják számon, mint aki 1956. október 28. után a DISZ megbízásából igyekezett minél több fegyverest megnyerni az újjászerveződő kommunista párt támogatására. 1957 tavaszától a MÁVAG esztergályosa, a hetvenes évektől a Budapesti Postaigazgatóság egyik
igazgatója lett.
[X] EÖRSI LÁSZLÓ: Ferencváros. 1956. Bp., 1997. 281.

1956. október 23-án este a DISZ Központi Vezetőségének székházában Petrák Lajos számos DISZ vezetővel együtt meghallgatta Gerő Ernő rádióbeszédét, majd küldöttséget küldtek a Párt Központi Vezetőségéhez, hogy a Központi Vezetőséget azonnal hívják össze. A küldöttség nem jött vissza, ezért a jelenlévők megállapodtak, hogy másnap reggel ismét összegyűlnek.

Október 24-én reggel csak néhányan mentek be a székházba és tanácstalanul lézengtek a folyosókon. Petrák Lajos többekhez hasonlóan telefonálgatott az általa illetékesnek vélt „elvtársakhoz", hogy mi a teendő, de sehol sem kapott határozott választ. Elmondása szerint október 25-én belázasodott, ezért 29-ig otthon feküdt, de nem tudott nyugton maradni. Persze otthonmaradásának más okai is lehettek, de erre nincsen más forrás. Újból felhívta a Pártközpontot megkérdezni, hogy mi a teendő? Egy titkárnő azt felelte, hogy a pártfőiskolások egy része bent van a Pártközpontban, „a többiekkel az az álláspont, hogy mindenki, ahol van, vagy lakik, csináljon amit tud". Petrák Lajos visszaemlékezése szerint ezt utasításként értelmezte és elment Nemes István pártfőiskolai hallgatóhoz, aki szintén a IX. kerületben lakott. Megbeszélték, hogy másnap reggel jelentkeznek a

IX. kerületi pártbizottságon.
[X] Petrák Lajos feljegyzése. 1957. IV. 4. 1–2. Eörsi László magángyűjteményéből.

Október 30-án reggel elmentek a IX. kerületi Pártbizottságra, ahol csak két embert találtak: Horváth nevű kerületi titkárt és Almásy Ferencet, a DISZ kerületi szervező titkárát. Horváth elmondta, hogy eddig védték a pártházat, de tovább nem bírják, már mindenki elment, és ő is elmegy a pártközpontba. Mialatt beszélgettek, befutott egy teherautónyi fegyveres csoport a pártház elé, akiknek tagjai a földszinten eldugott fegyvereket és lőszert felpakolták a teherautóra. Petrák Lajos szerint felkelők voltak. Közölték, hogy fél óra múlva visszajönnek, mire a székházban tartózkodók úgy döntöttek, hogy elhagyják a pártházat.
Petrák, Almásy és Nemes István megállapodtak, hogy „illegálisan" bemennek a felkelők közé. Ezt a későbbiekben Petrák Lajos azzal indokolta, hogy a kerületben a helyzet siralmas volt: a rendőrséget szétverték, a tanács apparátusa szétszaladt, ezért rendet kellett teremteni. Erre legmegfelelőbb eszköznek az tűnt, hogy a felkelőcsoportokba beépüljenek, és azok tevékenységét megfelelő mederbe tereljék.

Petrákék összehívtak gyorsan 6-8 fiatal DISZ-istát néhány üzemből és a Közgazdasági Egyetemről. Üzeneteket küldtek a Kilián laktanyába és a Tompa utcai csoporthoz azzal, hogy tárgyalni akarnak, mert megalakították a IX. kerületi ifjúmunkás tanácsot. Még ugyanazon a napon a Ráday utca 32. szám alatt lévő kultúrotthonban, - ami a zűrzavarban „melegedőhelyként szolgált", s bárki bejöhetett inni egy teát, vagy enni egy zsíros kenyeret - előállítottak egy röpcédulát, amelynek a „IX. kerületi Forradalmi Ifjúság Ideiglenes Tanácsának felhívása" címet adták. Ebben a felhívásban - az 1956 októberében megalkotott kiáltványok narratíváját követve - közölték, hogy október 30-án megalakult a IX. kerületi Forradalmi Ifjúság Ideiglenes Tanácsa a Kilián laktanya, a Közgazdasági Egyetem, a Sertésvágóhíd, a 15-ös Tefu (Teherfuvarozó Vállalat), a Marhavágóhíd és „több üzem ifjúmunkás" küldötteiből. A tanács székhelyeként a

Ráday u. 32. alatti kultúrotthont nevezték meg.
[X] Petrák Lajos feljegyzése. 1957. IV. 4; Petrák J. OHA. 69.; 1956 plakátjai és röplapjai. Bp., 1991. 180.

Petrákék elgondolása az volt, hogy a felkelőcsoportokkal úgy tárgyalnak, mintha szervezett erő, ifjúmunkás tömegek és tényleges hatalom állna mögöttük.

Bárány János
[X] Bárány János (1930–1959) „Bordósipkás Jancsi”; A Csepel és Fémművek szerszámkészítő lakatosa, fémgyalusa, kétszeres sztahanovista. 1956. október 25-étől a Tompa utcaiak parancsnoka. Részt vett a „Bástya” csoport szervezkedésében is. 1957. április 20-án letartóztatták, halálra ítélték, és 1959. február 18-án kivégezték. Részletesebb életrajz: EÖRSI: Ferencváros i. m. 265-267.
1957. április 25-i önvallomása szerint Märtz László („Vöröskeresztes Laci", a Bakáts téri kórházban dolgozott ideiglenesen) a tűzszünet alatt többször is szólt, hogy menjenek át a Ráday utcába, mert a Forradalmi Ifjúsági Szövetség (FISZ) megalakult és
szeretnének beszélni vele.
[X] Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) V–143260/2.
A találkozóra Bárány egyik vallomása szerint október 28-29-én került sor, ami ellentmond Petrák feljegyzésének és a megalakulást hírül adó
röplap dátumának.
[X] Bárány vallomása. 1957. V. 15. ÁBTL. V–143260/2.
Viszont, ha a találkozóra október 30-án került sor, akkor Märtz László nem szólhatott többször a FISZ megalakulásáról két okból sem: egyrészt a FISZ aznap alakult meg minden valószínűség szerint (ráadásul más néven); másrészt ugyanazon a napon találkoztak Petrákék Báránnyal, mint amikor „formálisan" megalakították a szervezetet.
Legvalószínűbbnek az tűnik, hogy Bárány Jánossal - akit elképzelhető, hogy már a Csepel Művekből is ismert - Märtz Lászlón keresztül lépett kapcsolatba a Petrákék által megalakított szervezet október 30-án. Ez a találkozó azért volt kulcsfontosságú a Petrák és Almásy vezette szervezet életében, mivel Bárány János volt az egyetlen olyan tényleges támogatottságot élvező felkelőcsoport vezető, aki komolyan vette a Ráday utca 32-ben tartózkodó társaságot, ezáltal informálisan is elismerték őket a környéken tevékenykedő csoportok.
Petrákék a Kilián laktanyában is látogatást tettek, és
Dudás Józseffel
[X] Dudás József (1912–1957); 1933–1939 között bebörtönözték a kommunista mozgalomban való részvétel miatt. A magyarországi Felszabadító Bizottság alapító tagja volt. 1946-ban FKgP-politikus lett, amiért 1947-től több évig raboskodott, 1951–1954 között romániai börtönben. 1956-ban programot szerkesztett, és létrehozta a Forradalmi Nemzeti Bizottmányt. A hozzá csatlakozó fegyveresekkel a Szabad Nép székházban rendezkedett be, és lapot indított. Tárgyalt a kormányfővel is. Ezt követően visszaszorult, november 3-ától már fegyveresei is szembefordultak vele. November 21-én tárgyalás ürügyén tőrbe csalták, és letartóztatták. Halálra ítélték, és 1957. január 18-án kivégezték. Eörsi László: Budapest ostroma, 1956. Budapesti Negyed, 2000/3–4.
is találkoztak ezek a tárgyalások azonban nem hozták a várt eredményt. Petrák József szerint Petrák Lajos, Almásy és Bárány János mentek át a Kilián laktanyába tárgyalni, ahol Maléter Pál fogadta őket. A beszélgetésen vita alakult ki arról, hogy kik képviselik valójában az ifjúságot. A küldöttség azzal jött vissza a laktanyából, hogy Maléter tanácstalan abban a kérdésben, hogy
kit támogasson.
[X] Petrák J. OHA. 73.
Ez arra enged következtetni, hogy Maléter burkoltan ugyan, de visszautasította a
Ráday utcai csoport képviselőit.
[X] Petrák Lajos 1957. IV. 4-ei feljegyzésében tagadja, hogy a Kilián laktanyával felvették a kapcsolatot.

Bárány János vallomása szerint Dudás csoportját október 31-én keresték fel. Petrák Lajos azt akarta elérni, hogy Dudás ne engedje meg embereinek, hogy átjöjjenek a IX. kerületbe, és lövöldözzenek az ottani fegyveresekre. Bárány úgy emlékezett vissza, hogy

„Dudás egyenesen kidobott bennünket".
[X] Bárány sajátkezű vallomása 1957. IV. 25. ÁBTL. V–143260/2.

Az egyedüli csoport tehát, amelyik támogatta Petrákékat, Bárány János Tompa utcai csoportja volt. Bárány János megbeszélte Petrákékkal, hogy a Tompa utcai fegyveres csoportból egy rendfenntartó részleget állítanak fel. A rendfenntartó csoport addig működik, amíg a rendőrség nem tudja biztosítani a közbiztonságot. Megbeszélték azt is, hogy embereket kell átvinni a Tompa utcából a Ráday utcába. Onnan nem igen akart átmenni senki, végül mégis sikerült 10-15 főt rávenni arra, hogy költözzenek át. A toborzásban Märtz László is részt vett. Ebből a 10-15 főből alakították meg a

Ráday utcában az őrséget.
[X] Uo.

A Ráday utcai diákotthonba (45. szám) átköltözők a környéken nemzetőri feladatokat láttak el. Köztük voltak a

Kabelács testvérek,
[X] Róluk életrajz: EÖRSI: i. m. 269–271.
Vass Lajos, László Imre, Major Rozália, "Csibész Jóska" és Kruck Erzsébet.
[X] EÖRSI: i. m. 239.

A megegyezés után a kerületi ifjúmunkás tanács a Ráday utca 32-ben négy napig működött (október 31. - november 3.). A legaktívabban a szervezet munkájában a következő személyek vettek részt Petrák Lajoson és Almásy Ferencen kívül: Almásy Ferencné, Nemes István, Hanermann Sándor (a DISZ IX. kerületi bizottságának munkatársa), Cziráki István (az Ifjúsági Expressz Vállalat munkatársa), Borsos Tibor (a Közgazdasági Egyetem DISZ-titkára), Tipold Ferenc (a Magtermelő Vállalat személyzeti osztályának vezetője, "régi IX. kerületi elvtárs"),

Petrák József és Petrák György.
[X] Petrák Lajos feljegyzése. 1957. IV. 4. 4. Petrák György (1936), szakmunkás. 1956-ban bátyjaival együtt tagja a Ráday utcai felkelőcsoportnak. Interjú. Oral History Archívum (

Petrák Lajos feljegyzése szerint a szervezet egyik legfontosabb tevékenysége volt, hogy megakadályozzák a kommunisták elleni atrocitásokat. Ennek jegyében azonnal megsemmisítették azokat a bejelentéseket és címeket államvédelmi katonákról, tisztekről és kommunistákról, ami a kezükbe került. Négy államvédelmi tisztet, akiket az utcán elfogtak,

megmentettek a meglincseléstől.
[X] Uo.
Persze ez a szövegrészlet azt is jelentheti, hogy Petrák Lajos így próbálta mentegetni saját tevékenységét 1957 áprilisában.
Mindazonáltal több vallomás és visszaemlékezés is tartalmazza, hogy Bojtor György IX. kerületi tanácselnököt Petrák Lajos, Almásy Ferenc és Bárány János együttes fellépése mentette meg attól, hogy magukat kisgazdapártinak valló fegyveresek
elhurcolják és megöljék.
[X] Bojtor György vall. 1957. I. 8; Bárány János vall. 1956. XII. 18; 1957. I. 9; Petrák J. OHA. 74-76.

A Ráday utca 32-be többen bejöttek nemzetőr igazolványért. Almásy Ferenc - aki mielőtt a DISZ függetlenített alkalmazottja lett volna, az államvédelmi hatóság főhadnagya volt - 1956 novemberétől Szilvásy fedőnéven jelentéseket írt a Budapesti Rendőrkapitányságnak. 1956. december 6-i jelentése szerint a négy nap alatt a Ráday utcában 350-400 nemzetőr igazolványt adtak ki, amiket Mester László szerzett a főkapitányság épületéből. Ugyanebben a jelentésben azt állítja, hogy a „politikai bűnözőket", akik nagy számmal jöttek igazolványért és segélyért - köztük Szálasi Ferencné is - elküldték azzal, hogy

nincs felvétel.
[X] Jelentés. 1956. XII. 6. ÁBTL. V – 142229/b.

A fenti jelentés szerint Almásyn keresztül került kapcsolatba a szervezet Märtz Lászlóval, aki még 1956 szeptemberében felkereste őt a IX. kerületi DISZ-nél sógornőjének elhelyezése ügyében. A Tompa utcai csoporttal való kapcsolatukról - ami voltaképpen Almásynak és Märtznek köszönhető - Almásy azt írta, hogy "Bárány, mint fegyveres parancsnok vett részt a bizottságban. Bárány azt csinálta, amit mi mondtunk neki. A fegyveresekkel őriztettünk egy sor gyárat - zálogház, Unicum, stb. A felkelők fegyvereivel felfegyvereztük a mi fegyvereseinket." Bárány János befolyásolhatóságát erősíti Petrák Lajos 1957. január 9-i vallomása, amelyben Petrák azt mondta: „Bárány [...] rólam tudta, hogy kommunista vagyok, mégis

hallgatott rám és szeretett";
[X] Petrák Lajos vall. 1957. I. 9. ÁBTL. V – 143260 / 2.
továbbá Bárány saját vallomása is, amelyben elmondja, hogy 1956. december 6-a körül bent járt a kommunista irányítás alatt álló Nagybudapesti Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség központjában, ahol Almásy Ferenc szólt neki, hogy menjen el a jogi egyetemre és hallgassa végig az
ottani MEFESZ
[X] Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége. 1945 nyarán alakult, mint az egyetemi és főiskolai hallgatók tömegszervezete, nevét 1948-ban Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szervezetére változtatta. A MEFESZ 1950-ig a kommunista párt ifjúsági szervezetének, a Dolgozó Ifjúság Szövetségének megalakításáig létezett. 1956. október 16-án a szegedi egyetemisták újra megalakították a MEFESZ-t, ezúttal Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége néven, példájukat az elkövetkező napokban követték az ország valamennyi felsőoktatási intézményének hallgatói. 1957 tavaszára a MEFESZ tevékenysége lehetetlenné vált, a KISZ-hez csatolt szervezetnek már pusztán formailag volt köze a korábban alapított szervezethez.
értekezletet és az ott hallottakról számoljon be Csepelen.
Bárány János így is tett.
[X] Bárány János vall. 1956. XII. 18. ÁBTL. V – 143260 / 2.

Petrák Lajos feljegyzése szerint november 1-jén kapcsolat jött létre köztük és a Budapesti DISZ Bizottság munkatársai által létrehozott Budapesti Ifjúmunkás Tanáccsal. Megállapodtak, hogy több kerületben felkutatják a velük szimpatizáló embereket, sőt Petrák állítása szerint szó volt arról is, hogy mivel náluk az „illegális munka" bizonyos eredményt ért el, átteszik a Budapesti Ifjúmunkás Tanács stábját a IX. kerületbe. Petrák Kovács Györgyöt nevezi meg tanúként a fentiek alátámasztására, akivel erről

több ízben beszélt.
[X] Petrák Lajos feljegyzése. 1957. IV. 4. 6-7. o.
Petrák Lajos verzióját látszik alátámasztani, hogy a Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség Budapesti Ideiglenes Bizottságának vezető tagjai között számos IX. kerületi FISZ-es volt, továbbá tagja volt a bizottságnak
Kovács György későbbi KISZ funkcionárius is.
[X] MOL M–KS 288. f. 21. cs. 1957/7. ő. e.

Petrák feljegyzésének egyik lényeges, ugyanakkor más források által meg nem erősített pontja szerint november 2-án elhatározták, hogy megkezdik az „illegális kommunista fegyveres gárda" szervezését. „Ehhez elvtársak, fegyverek, élelmiszer és helyiség kellettek." Bojtor György átadott a Ráday utca 57-ben egy emeletet a tanács helyiségéből a csoport számára. Nagymennyiségű konzervet szállítottak oda titokban. (A nagymennyiségű élelmiszerkészlet voltát megerősítette Petrák József is visszaemlékezésében, akit ennek ellenére november 3-án vidékre küldtek azzal a feladattal, hogy

szerezzen élelmiszert.
[X] Petrák J. OHA. 76–78. Ugyanakkor az élelmiszerkészlet felhalmozásnak ellentmond, hogy miután visszaértek az élelmiszerrel – amit Kisújszálláson szereztek adakozásból – két napig osztották az élelmiszert a IX. kerületben.
Fegyvert loptak a felkelőcsoportoktól, amit megerősít Almásy 1956. december 6-i jelentése, ugyanakkor furcsa, hogy ebben a jelentésében Almásy nem tesz említést a kommunista fegyveres csoport szervezéséről. Petrák feljegyzése szerint tervbe vették a Dudás-féle csoport megtámadását és szétverését.

November 3-án Almásy Ferencről kiderült, hogy az államvédelmi hatóság tisztje volt, de Petrákék megtudták, hogy le akarják fogni, ezért Petrák Lajos megállapodott Almásyval, hogy november 4-től kezdve átmegy a Ráday utca 57-be és ő lesz az illegális kommunista fegyveres csoport parancsnoka. Az utóbbi eseményről Almásy Ferenc 1956. december 6-i jelentéséről szót sem ejt, ami azért is furcsa, mert kevésbé jelentős „hőstetteire" kitér.
Petrák Lajos azzal indokolja a tényt, hogy nem alakult meg végül az illegális kommunista fegyveres csoport, hogy „november 4-én megjöttek a szovjet elvtársak". Mindezek tükrében továbbra is lehetséges, hogy az egész „illegális kommunista fegyveres csoport" szervezésére vonatkozó történet Petrák Lajos 1957. áprilisi agyszüleménye, abból a célból, hogy tisztázza magát az akkortájt ellene felhozott vádak alól. Ennek ellent mond, hogy Petrák könnyen megkérdezhető tanúkat (Almásy, Bojtor) említ a feljegyzésében. Az 1956. november 4-e után történtek - forrásközlésünk java - már teljességgel a korábbi időszakra vonatkozó konstrukcióknak felelnek meg: a IX. kerületi szervezet ennek fényében mindvégig rendszerbarát volt, csoportjellegű és szervezett.

A IX. kerületi FISZ története azoknak az elvárásoknak megfelelően jött létre, amelyeket a hatóságok a vizsgálat során a tanúkkal szemben támasztottak. A csoportjelleg, az antikommunista tevékenységgel szemben a kommunista-barát akciók, a spontaneitás helyett a szervezettség látszata mind olyan elvárás volt, amely nélkül egyetlen nyomozó vagy ügyész sem tudott volna létrehozni egy lehetséges és meggyőző vádiratot. Emiatt alapvető fontosságú volt, hogy az eljárás, a nyomozás és a megfigyelések során a jelentéseket - melyekből részleteket közlünk - egy lehetséges későbbi vádirat tükrében alkossák meg, amivel a szereplőket is arra ösztönözték, hogy saját tevékenységük ábrázolását alávessék a nyomozóhatóságok 1956-ról szóló elbeszéléseinek.

Források

Ügynöki jelentések
1956. december  

1.

BUDAPESTI RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG.                             17. [ügyiratszám]
SZIGORÚAN TITKOS!     

Jelentés
Budapest, 1956. december 1.

V/1.
1956. november 29-én jelenti:

A mai napon ismét voltam bent a Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség Ifjúság [Andrássy] útjai székházában. A már jelentetteken kívül az alábbiakról szereztem tudomást:
1./ Az Ifjúság Pártja név alatt működő szervezet ma 14 órakor a Művész klubban illegális értekezletet tartott. Az értekezleten részt vett az előző jelentésben szereplő Petrák György és - mint meghívott - Petrák Lajos is. Jellemző a konspirációra, hogy Petrák Lajosnak nem adták meg a találkozó helyét, csak egy utcasarkot jelölték meg, ahonnan elvezették.

Petrák Györgynek úgy sikerült a szervezetbe bejutnia, hogy elhíresztelték: ő volt a Ráday utcai felkelőcsoport parancsnoka. Az illegális szervezkedés vezetője egy

Szirmai Ottó
[X] http://www.rev.hu/sulinet56/online/szerviz/kislex/biograf/szirmai.htm
nevű félkarú, kb. 26-28-éves férfi, aki a szervezetben most fedőnév alatt tevékenykedik.

2./ Az előző jelentésben szereplő Kolozsvári Ernő - aki a SZOT-ban helyet nyújtott egy MEFESZ-részlegnek - öccse állítólag a szovjet szerveknek dolgozik. Pisztollyal jár és elmondotta bátyjának, hogy az NKVD nagy akcióra készül. Erről elég széles körben tudomást szereztek. Kérjük Kolozsvári személyének ellenőrzését a szovjet elvtársaknál.

Megjegyzés:
Petrák Lajos szerint a fenti eseményekről tud

Galambos
[X] Galambos (Háner) József, 1962-től III. Főcsoportfőnökség vezetője, belügyminiszter helyettes. (Bécs, 1921. október 9. – Bp., 1979. július 31.): politikus. Vasesztergályos szakmát tanult. 1936-tól vett részt a munkásmozgalomban, 1938-ban az MSZDP, 1944-ben a kommunista párt tagja lett. 1944-ben a fegyveres ellenállási mozgalom résztvevője. 1945–1948-ban a MADISZ nagybudapesti titkárságának tagja, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.-i és Pestszenterzsébeti szervezetének titkára. 1948-tól az MDP Központi Vezetősége párt- és tömegszervezetek osztályának munkatársa. 1945–1949-ben a pestszenterzsébeti képviselőtestület tagja. 1956-ban belügyi szolgálatba lépett. 1962–1966-ban a belügyminiszter első helyettese, 1966-tól személyügyi miniszterhelyettes, 1973-ban nyugalomba vonult. 1959–1966-ban az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, 1966–1970-ben tagja volt.
(Dodó?) elvtárs, aki a VI. osztályon dolgozott korábban. Kérjük sürgősen ellenőrizni az állítás valódiságát.

Értékelés:
A fenti szálakon keresztül megítélésünk szerint a következő illegális szervezkedéshez lehet eljutni:
1./ Ifjúsági Párt,
2./ MEFESZ egy csoportja,
3./ Magyar Függetlenségi Front,
4./ egy IX. kerületi fegyveres csoport

Javaslat:
1./ Ellenőrizni Galambos elvtárs mennyire tájékozódott a fenti dolgokban, milyen mértékben foglalkoznak vele. Engedélyt kérek arra, hogy vele személyesen is megbeszéljem a dolgot, a szervezkedések ellenőrzése végett.
2./ Amennyiben Galambos elvtárs vonalán még komolyabb lépések nem történtek, kérem engedélyezni, hogy az üggyel én foglalkozzam, mert több oldalról van lehetőségem a részletes felderítésre.

                                                                                                                      V/1.

2.

Jó vonal!
IX.ker. dec. 3.

Tudomásomra jutott Petrák Lajos a legális Ifjúsági Forradalmi Csoport tagjának elmondása alapján, hogy a IX. kerületben korábban felkelő csoportok, amelyeket szétvertek, egy Tavaszi Tamás fedőnéven szereplő egyén, eredeti neve Szirmai Ottó, ezeket a csoportokat újra szervezi és mint fegyveres erőket a Pilisi, vagy a bakonyi hegyekben akarja összpontosítani. A szervezésnek legális formát találtak, ugyanis az Ifjúsági Forradalmi Csoporton belül akarnak működni. Platformjuk párt-kormány és szovjetellenes.
Szirmai Ottó naponta megfordul az ifjúsági mozgalom helyiségében, volt Sztálin [Andrássy] út 124. alatt. Személyleírása: Kb. 180 cm. Magas, fekete, kopaszodó, hullámos hajú, öltözete barna színű városi prémbundás kabátot visel, hajadonfőt, kalap nélkül jár, különös ismertető jele, a jobb karja csonka, csonka kezén bőrkesztyű van.

Vele együtt dolgozik Pécsi László mérnök, aki állítólag a gépkocsikat szerzi, azoknak a személyeknek a részére, akik a pilisi táborba hajlandók kimenni. Általában olyan személyeket toboroznak, akiknek valamilyen oknál fogva tartani kell a letartóztatástól.

Az ügy további felderítése céljából a következőt javaslom:
Épüljön be innen a központból egy operatív munkás, a Szirmai Ottó
féle csoportba, melyre adva van az a lehetőség, hogy a kijelölt
operatív munkás keresse fel Petrák Lajost, az ifjúsági mozgalom
központjában /Sztálin u. 124./, aki az op[eratív] Munkás részére megbízó
levelet ad és azzal majd jelentkezik az általa elmondott helyen Szirmai
Ottónál.

Megjegyezni kívánom még, hogy a Szirmai Ottóék elgondolása és jelenlegi cselekedetük az, hogy a legális forradalmi ifiken keresztül szervezni az új fegyveres csoportokat és később egyesíteni az erőket az állítólag működő

Király Béla
[X] Király Béla addigra már elhagyta az országot.
csoportjával /volt vezérőrnagy/.

                                                                                              Bédi Ferenc r.őrgy.

Hámán Kató [Haller] u. 9. sz.  
 

3.

BUDAPESTI RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG                                   SZIGORÚAN TITKOS!
                                                                                                            Adta: I/2.

Jelentés.
Budapest, 1956. december 4.

1956. november 29-én régebbi ismeretségem felújítása céljából felkerestem Petrák Lajost, aki jelenleg az alakuló Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség egyik vezetője. Vele nem sikerült beszélnem, ellenben összetalálkoztam

Várnai Ferenc
[X] Várnai Ferenc (1928), a második világháború előtt a bőripari szakszervezetben az ifjúsági csoport vezetője, 1944-ben antifasiszta ellenálló, 1947-ben a MADISZ budapesti, következő évben országos vezetőségének tagja. 1952-1954 között pártfőiskolása, 1954–1956-ban a pártközpont államgazdasági osztályán munkatárs. 1956 után a KISZ egyik alapítója, majd KB-titkára. 1964-től 1984-ig a Népszabadság külpolitikai rovatvezetőjeként, 1985-től 1990-ig a Magyarország helyettes főszerkesztőjeként dolgozik. 1991 óta nyugdíjas.
elvtárssal, aki viszont az egész alakuló ifjúsági /haladó/ szervezetek vezetője. Tudta, hogy korábban a BM állományában dolgoztam és közölte, hogy jó lenne, ha kapcsolatot teremthetne, mert sok olyan körülményről tud, amivel a rendőri szerveknek is foglalkoznia kellene. Erre közöltem, hogy még ilyen kapcsolatom van. Ennek alapján megállapodtunk, hogy hajlandó nekem rendszeresen anyagokat adni az ifjúsági vonalról. E megállapodásunk értelmében a következőket közölte:

1./ Az Ifjúság útja /volt Sztálin út/ 124. sz. alatt működik egy ifjúsági párt nevezetű szervezet illegálisan. Ez a szervezet, - mint ismeretes - november 1-én alakult, olyan programmal, amely többek között Mindszenty-kormányt követelt. E szervektől megtudtam, hogy különösen az értelmiségi fiatalokat tömörítik, illegális találkozókat, sőt, egy illegális nagygyűlést is szerveztek valamelyik színházban. A tervük az, mihelyt legálisan működhetnek, ellenzékbe mennek. Jelenlegi taktikájuk, hogy demokratikus szervezetnek tüntetik fel magukat, azért, hogy legálisan működhessenek. A szervezetet valami

Bonis egyetemi tanár
[X] Bónis György (1914–1985) történész, jogtörténész, levéltáros, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok doktora (1969). Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt egyetemi tanári tisztségétől megfosztották. 1957-től nyugalomba vonulásáig (1974) Budapest Főváros Levéltárának munkatársa, majd osztályvezetője. Fő kutatási területe a középkori és a XVIII. századi magyar jogtörténet, valamint a magyar jogi néprajz.
vezeti és a vezetésben részt vesz
Vajdai Lajosné, az MNDSZ volt budapesti titkára
[X] Vajdai Lajosné Csadek Margit (1922), 1948-tól pártmunkás. 1951-től a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége budapesti titkára, 1953-tól országgyűlési képviselő. 1957-ben visszavonták képviselői mandátumát, kizárták a pártból. Ezt követően raktáros, majd az Építésügyi Minisztériumban középszintű vezető. 1973–1977 között az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Továbbképző Központjának igazgatója.
is. A szervezet működéséről mindent megtudhatunk, ha felvesszük a kapcsolatot 1. Petrák Gyurkával, aki azért épült be a szervezetbe, hogy 2. bátyját, Petrák Lajost és az alakuló ifjúsági /haladó/ szervezeteket tájékoztassa ennek munkájáról.

2./ A IX. kerületben még több fiatal mindég fel van fegyverezve és készülnek megint fegyveres harcra. Ezek kilétéről állítólag Petrák Lajosnak tudomása van, de mindezideig vele nem közölte.

3./ Az egyetemi forradalmi bizottság jelenleg a SZOT-ban székel. Közöttük olyan nézet van, hogy a letartóztatás veszélye miatt nem vesznek részt az ifjúsági munka megszervezésében. Itt is van néhány olyan személy, akivel kapcsolatba kerülhetnénk és adatokat szerezhetnénk terveikről.

4./ A Petőfi kör kizárta azokat, akik megszervezték a Petőfi munkabrigádot. A Kádár-kormánnyal nem azonosítják magukat. Vezetőjük

Pataki Ferenc
[X] Pataki Ferenc (1928), a Pázmány Péter Tudományegyetemen történelmet, szociológiát, filozófiát tanult, a moszkvai Lenin Pedagógiai Főiskolán pszichológia–pedagógia diplomát szerzett, 1953-ban. 1948-tól a Petőfi Sándor történészkollégium igazgatója, 1949-ben a NÉKOSZ főtitkára, részt vett a Petőfi Kör vezetésében, 1956-tól általános iskolai tanár. 1961-től pedagógiai továbbképző és kutató intézmények munkatársa, 1965 óta az MTA Pszichológiai Intézete munkatársa, 1972-től igazgatóhelyettese, 1976–1993 között igazgatója, 1993 óta kutatóprofesszora. Az ELTE-n szociálpszichológiát oktat, egyetemi tanár. A Pszichológia szerkesztőbizottságának elnöke. 1988–1990 a Minisztertanács Tanácsadó Testületének tagja. 1988-ban az Új Márciusi Front alapító tagja. 1985-től az MTA levelező, 1990 óta rendes tagja.
és
Hegedűs András,
[X] Hegedűs B. András (1930–2001). Budapesten született. Apja, aki a Kühne Gépgyár tisztviselője volt, 1943-ban munkaszolgálatosként halt meg a keleti fronton. Az érettségi után, 1949-től a közgazdaság-tudományi egyetem hallgatója volt, 1953-ban közgazdász és tanári diplomát szerzett. 1953–1957 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanársegédként dolgozott. 1945-től a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség tagjaként részt vett az ifjúsági mozgalomban, az Eötvös József Gimnázium diákszövetségi titkára volt. 1946-ban belépett az MKP-ba, majd az MDP tagja lett. 1953-tól Nagy Imre politikai irányvonalát támogatta. 1956-ban a Petőfi Kör egyik titkáraként szervezte a vitákat, többnek vezetője is volt. 1956. október 23-án reggel a Petőfi Kör nevében tárgyalásokat folytatott a pártközpontban a tüntetés engedélyeztetése érdekében. 1957-ben fegyelmi úton eltávolították az egyetemről. Egy évig a Központi Statisztikai Hivatalban dolgozott. 1958 októberében letartóztatták. A Mérei Ferenc és társai-perben a Legfelsőbb Bíróság 1959. április 1-jén két év börtönbüntetésre ítélte. 1960-ban szabadult. 1985-ben Kozák Gyulával megalapította az Oral History Archívumot. 1986 decemberében az Eörsi István lakásán rendezett illegális ötvenhatos konferencia egyik szervezője és korreferátora volt. 1988-ban egykori ötvenhatosok és kivégzettek hozzátartozói az ő lakásán alakították meg a Történelmi Igazságtétel Bizottságát, amelynek titkára, később ügyvezető alelnöke lett. Fő szervezője volt Nagy Imre és mártírtársai 1989. június 16-i újratemetésének. 1992-ben kivált a TIB-ből. 1990-ben az 1956-os Intézet egyik alapítója, 1999-ig ügyvezető igazgatója. http://www.rev.hu/html/hu/eletrajzok/hegedus.htm
akiket korábbról
személyesen ismertek.
[X] Mivel a Petőfi-kör ebben az időszakban nem rendezett vitákat, és alapvetően viták rendezésére létrehozott szervezet volt, ezért „létezése” ekkor valószínűleg csak meghatározó személyiségeinek tevékenységéhez kötődik. Hegedűs B. András ezekben a napokban összegyűjtötte a Petőfi-kör ülésein készült jegyzőkönyveket, zömmel ezekre alapozva készültek a későbbi forráskiadványok is. (A Petőfi Kör vitái hiteles jegyzőkönyvek alapján. I–VII. Bp., 1989–1994. Szerk. HEGEDŰS B. András).

A felsoroltak mind külön-külön fontos ügyet jelentenek. Ezért a javaslatom a következő:

1./ Amennyiben a központ helyesli ezeket, és a további kérdésekkel személyesen foglalkozom, de akkor kérem, hogy a központ részéről mást ne avassanak be, mivel könnyen fennáll annak a veszélye, hogy az ügyek dekonspirálódnak.

2./ Felveszem a kapcsolatot 1. Petrák Gyurkával és az ifjúsági párttal kapcsolatos összes kérdéseket tisztázom.

3./ Petrák Lajostól megtudom a IX. kerületi fegyveresek tartózkodási helyét és esetleg neveit.

4./ Kapcsolatot építek ki az egyetemi forradalmi bizottság azon személyével, akit alkalmasnak találok az ügynöki információs tevékenységre.

            5./ Hasonlóan kapcsolatot keresek a Petőfi-körrel is.

                                                                                                          I/2.

            Megjegyzés:

            Az Ifjúsági Párt név alatt működő illegális szervezet kifelé a Magyar Függetlenségi Front néven fut. Ilyen néven több uszító plakát jelent meg.

            A javaslattal egyetértek és különösen a kibontakozásig fontosnak tartom, hogy a személyes kapcsolatra építsünk.           

                                                                                                          I/1.


 

4.

BUDAPESTI RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG.                                  SZIGORUAN TITKOS!
                                                                                                            Tárgy: Ifjúsági Párt

Jelentés
Budapest, 1956. december 6.

A IX. kerületi felkelők közé 23-a után, kedden mentünk be Petrák Lajossal, Märtz Lászlón keresztül, aki 23-a előtt kb. 1 hónappal felkeresett a IX. DISZ-nél, sógornőjének elhelyezése ügyében. Ekkor találkoztam vele először. Majd a XI. PB épületének védelme alatt akkor a Tűzoltó utcai gyermekklinikáról hozott be élelmet a PB-re, ezután telefonon érintkeztem vele. Kedden telefonon odahívtam a PB elé és megmondtuk, hogy a felkelőkkel akarunk beszélni. Késő du. összehozott Bárány Jánossal, aki ment a parlamentbe tárgyalni. Hívtak minket is. Úgy beszéltük meg a Petrák Lajossal, hogy én megyek. A parlamentbe mikor bementünk, Kádár és Münnich elvtársaknál már ott voltak a többi parancsnokok: Tűzoltó u. BM-garázs Angyal István

/:Csengeri vagy Csengrodi:/ Olef
[X] Helyesen: Csongovai Per Olaf. (1930–2005), filmrendező, felkelő. 1956-ban részt vett a Magyar Rádió épületének ostromában, a Tűzoltó utcai felkelőcsoport helyettes parancsnoka, a Nemzetőrség Operatív Bizottságának tagja. A forradalom bukása után Franciaországba emigrált, ott a trockista mozgalom aktív tagja lett. 1988-ig egy filmvállalat tulajdonosa
Corvin közből Pruha - Tildynél később ott voltak szintén a Corvin közből a Gergely testvérek - a „Szöszi", a „Göndör", Bárány János, aki volt a „Pirossapkás", Märtz László, aki mindegyik csoporthoz bejáratos volt, de egyikhez se tartozott és én. Ezekre emlékszem.

A vitatkozás közben „bedobtam", hogy azokról a problémákról, amelyekben Kádár elvtárs és a fegyveres parancsnokok közös nevezőre jutottak, csináljunk egy rádiófelhívást. „A fegyveres felkelők felhívása az ország népéhez," ez a rádiónál magnetofonszalagon valószínű meg van. Az este a rádió még le is adta. Az elkészült felhívást hárman átvittük Maléter ezredeshez, aki Tildy előszobájában tartózkodott - Maléter egyetértett a felhívásban foglaltakkal. Ekkor jött ki szobájából Tildy és mikor meglátta ezt Maléter, odanyújtotta neki, hogy mondja meg a véleményét. Tildy nem értett vele egyet „mert a fegyveres harcot tovább kell folytatni". Mikor megmondtam, hogy ez már eldöntött tény, ami a felhívásban van, akkor azt mondta, hogy alaposabban elolvassa. Ennek eredménye az lett, hogy a Népköztársaságot kijavította Köztársaságra, a szocialista célt nagy célunkra, az ellenforradalmárok elleni harcot kihúzta, a szocialista Magyarországból a szocialistát kihúzta - ezekre határozottan emlékszem. A javítások miatt ¼ 10-től 10 óráig /este/ vitatkoztam vele. Vas Zoltán meg egy a szemüveges, kerekarcú vezérőrnagy mindenegyes kérdésben Tildynek adott igazat. A vitára odajött Nagy Imre s elmondtam, hogy miről van szó és kértem, hogy segítsen, hogy az ellenforradalmárok elleni harc stb. benne maradjon. De Nagy Imre nem segített, otthagyott. Ekkor este volt ott Kéthly Anna /SzDP/ és Nagy Imre Tildy előtt nyilatkozott és a további fegyveres harcra buzdított, amit magyar és külföldi újságírók jegyeztek. Ekkor már tűzszünet volt. A Dudás-frakció, Dudás és emberei, akik szintén ott voltak a parlamentben, nem akarták engedni a felhívást beolvasni. Ezek este tartottak valami gyűlést ott. A rádió ekkor már a felkelők kezén volt, 24 óra körül mentem el a fegyveres parancsnokokkal és a Tűzoltó utcába vittek. Ott találkoztam Szirmai Ottóval, aki előzőleg a Rádiónál dolgozott. Ő adta az eszmei irányvonalat a felkelőknek: továbbfolytatni a harcot és újabb követeléssel fellépni, hogy a pécsi urán a magyaroké legyen, és az amerikaiaknak adjuk el, stb.
Ezután Petrák Lajossal, Nemessel, Petrák Györggyel és feleségemmel a felkelők között dolgoztunk, a Ráday u. 32-ben. Bárány János fegyveres csoportja volt ott, a Tompa utcai részleg. Az imént f - e - l - sorolt nevekből állt lényegében a kerületi bizottság. Bárány, mint fegyveres parancsnok, vett részt a bizottságban. Bárány azt csinálta, amit mi mondunk neki. A fegyveresekkel őriztettünk egy sor gyárat - zálogház, Unicum, stb. A felkelők fegyvereivel felfegyvereztük a mai embereinket, pld. Kénsav, Lámpa, stb. gyárakat. Persze, olyan is előfordult, mint pl. Debrovszky József /:Fűrészeknél dolgozik:/ behozta a IX. kerületi Pártbizottság gazdasági felelősének, Toldi elvtársnak az iratait, valószínű, hogy ő rabolta ki a lakásukat is. Vagy hoztak be ávóst, pl. Zalaegerszegről érkezett szabadságra egy százados - úgy emlékszem Kerekes szds. - meg akarták lincselni. Bekísértették a Fő utcába. Emberek jöttek és jelentgették fel az ávósokat és pártfunkcionáriusokat. Ezeket a jelentéseket mi tettük zsebre, közülük Petrák, Nemes vagy én állandóan egyikünk ott volt és mi tárgyaltunk mindenkivel. Szálasi Ferencné is bejött igazolványért és segélyért, persze egyiket sem adtunk neki. A politikai bűnözők is nagyszámmal jöttek, hogy be akarnak lépni a fegyveresek közé, ezeket elküldtük azzal, hogy nincs felvétel. A nemzetőr igazolványok kiadása után - amit kb. 350-400 darabot adtunk ki az igazolványokat [!] - Mester László szerezte a főkapitánysági épületből. - Az emberek fele szétment. November 4-e utáni napokban Petrák Lajosnak sikerült elérnie, hogy Bárány az egységét feloszlatta, kb. - 70%-ban, 30%-a Mezeivel együtt maradt, akik illegalitásba mentek, röpcéduláztak és készültek fegyveres akcióra is.
Ezeknek valószínű a Dobróczky az emberük, a IX. kerületi ifjúmunkás-szövetségben.

Ezek után a budapesti Ifjúmunkás Szövetségbe mentem dolgozni. Itt vannak Hargitai Ferenc - Széll Kálmán téren harcolt fegyveresen - a Gázkészülékgyárban dolgozik, a XIII. kerületben. Most a budapestiben dolgozik: Petrák Lajos, Kovács György, Záhonyi Edéné és én.

                                                                       ./.

Amikor az Ifjúság Útja 124-be jöttünk, itt volt a Magyar Ifjúság Pártja, Függetlenségi Népfront cégér alatt. Ezek szervezték az üzemekben az Ifjúság Pártját. Céljuk: később ellenzéki pártként fellépni az MSZMP-vel szemben. Ezek akarták Mindszentyt szintén elnöknek.

A Függetlenségi Népfrontnak 5-tagu intézőbizottsága volt, amit tudomásom szerint kibővítettek. Amikor a kibővítés megtörténhetett, múlt hét hétfőjén, akkor eltűntek az épületből egy pár napra. Annak ellenére, hogy a jó barátságot próbáltuk velük kiépíteni, neveket nem akartak megadni, még azon a címen sem, hogy a mi reszortosaink felveszik az ő reszortosaikkal a kapcsolatot. Intézőbizottságban voltak: Vajdainé /:Népfronttól:/, Poór Dezső újságíró, Bonis tanársegéd, a másik két tagját nem mondák meg.

Köztük dolgozott a szervezési vonalon Derecskei helyettese, Ceglédi, ezen kívül még Földvári /:feketehajú, vékony, kis bajusza volt, mélyhangú:/, még Töröknével találkoztam.
 

5.

Feljegyzés

November 29-én csütörtökön ½ 3-kor összejövetel volt az Andrássy u. 23. III. emelet KISS GERGELY lakásán. /Előzőleg a Művész Klubban volt a találkozó, onnan az Ifjúság Színház mellett lévő színész klubba, majd innen mentek át a fenti lakásra:/ Jelen voltak kb. húszan, többek között:

SZIRMAI OTTÓ. Az egészet ő hívta össze, ö tartja az illegális csoportokkal a kapcsolatot, ő vezette az értekezletet. Illegális neve „Tavasz Tamás".

1949-ig az Ifjúsági Szövetségben dolgozott Rákospalotán. Utoljára a Rádiónál volt alkalmazásban.

POZSÁR az Egyetemi Forradalmi Bizottságból
VINCZE Az Egyetemi Forradalmi Bizottságból.
PETRÁK LAJOS a Forradalmi Ifjúmunkás Szöv. Budapesti Bizottságában
BONIS /:tanársegéd:/ a Függetlenségi Fronttól.
PETRÁK GÖRGY a IX. ker. Forr. Ifjúmunkás Szövetségtől.
Egy nő a Baross tér 17. sz. alatt székelt fegyveres csoport küld[te]?
A korvinisták parancsnoka.

Ezenkívül még kb. 10 tag, közöttük egy nő. A 10 tag közül feltehető, hogy ketten-hárman fegyveres csoportokat, egy-kettő illegális nyomda, illetve sokszorosító csoportot, egy-kettő vidéki csoportokat /:valószínű Tatabánya küldötte is ott volt:/ két-három tag pedig az egyetemeket képviselte.

A megbeszélés célja:

1./ Összeegyeztetni a különböző csoportok véleményét a bel és külpolitikai helyzetről.
2./ Eldönteni, illegálisan vagy legálisan dolgozzanak-e.
3./ Milyen akciók szükségesek.

A megbeszélés 3-tól 6 óráig tartott.

A külpolitikai helyzetről és Magyarország szerepéről Szirmai Ottó tartott beszámolót. Ennek a lényege a következő: A Szovjetunió az egész világ előtt kompromittálódott. A Szovjetunió imperialista, a legsötétebb és agresszívabb fasiszta állam, mindenre elvetemült.

Harmadik világháborút akar kirobbantani. A világon kezd egy egységfront kialakulni a Szovjetunió ellen. Kína Indiával tárgyal Amerikával ki fog egyezni. A Biztonsági Tanácsba be fogják venni Kínát és Indiát - a Szovjetuniót kizárják. Jugoszlávia, Lengyelország a Szovjetunió ellen van, közébe van ékelődve Magyarország.

Azt kell elérni - és ezért fontos a magyar helyzet - hogy Jugoszlávia, Magyarország Lengyelország egy egységes szovjet-ellenes frontot alkosson. A külpolitikai rész végső megállapítása - minden olyan dolog, mely a Szovjetuniót gyengíti, elszigeteli, az nekünk kedvez és örömmel üdvözöljük.

A Kádár kormánnyal kapcsolatban kijelentette, hogy a legsötétebb sztalinista, fasiszta kormány, és a végsőkig harcolni kell ellene minden eszközzel. Egyébként mindenkivel összefognak, akik hajlandók a Szovjetunió és a Kádár kormány ellen harcolni.

Hozzászólások:

1./

Pozsár
[X] Pozsár István (1931) 1945–1946-ban villanyszerelő-inasnak állt, majd NÉKOSZ-osként a budapesti Csanádi utcai kereskedelmi iskolába járt, ahol 1950-ben letette a kereskedelmi érettségit. 1950-ben – már MDP-tagként – szovjet ösztöndíjat kapott: Szverdlovszkban joghallgató, de „renitens” magatartása miatt 1951 nyarán az MDP Központi Ellenőrző Bizottsága megrovásban részesítette, és haza kellett térnie. Rövid ideig a szentendrei gépállomás főkönyvelője, ahonnan beiskolázták a Közgazdaságtudományi Egyetemre, amit 1952–1955 között végzett el. Másodéves korától Tánczos Gábor utódjaként a marxizmus tanszéken volt demonstrátor, majd 1955-től az ELTE Politikai Gazdaságtan Tanszékén tanársegéd. 1956. októberben az ELTE Bölcsészettudományi Karán az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság vezetője lett, az ő vezetésével alakult meg az Országos Egyetemi Forradalmi Diákbizottság. November 12-én a MEFESZ országos gyűlésén az ideiglenes intézőbizottság vezetőjévé választották, másnap részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom megalakításában. 1956 decemberében szovjetek tartóztatták le. 1958 júliusában 12 év börtönre ítélték. 1961 áprilisában szabadult. 1961–1963 között a Révai Nyomda korrektora, majd több helyen és munkakörben dolgozott rövidebb ideig.
- Nem szabad figyelmen kívül hagyni a Szovjetunión belül lévő antisztalinista erőket. Tudomása van róla /:nemrég hazajött ösztöndíjasoktól, azonkívül egy kint járt külkereskedelmi delegáció néhány tagjától:/ hogy Moszkvában nemrégen szolidáris, néma tüntetés volt a magyarországi eseményekkel kapcsolatban. Ezért 24 órára bezárták a moszkvai egyetemeket. Javasolja, hogy aktívan dolgozni kell a Magyarországon állomásozó orosz katonák között is orosznyelvű röpcédulákkal.

2./ Egy értelmiségi kinézésű tag: India rendkívüli megbízottja Magyarországra jön. Igen fontos, hogy felkészüljünk konkrét anyagot gyűjtsünk a felkelésről, a résztvevőkről, az oroszok kegyetlenkedéseiről, a rombolásról, az elesettekről, stb. Szükséges híranyag, fényképek, filmek konkrét anyagok. Pozsár közbeszólt: Már rengeteg adat van, filmhír... fényképek, stb. Egyébként mi folyamatosan eddig is elláttuk anyagokkal a nyugati hírügynökségeket.

3./ Egy másik tag: A nemzetközi helyzet igen kedvező számunkra és egyre inkább jobb lesz a jövőben. Az a baj, hogy mi el vagyunk maradva, és nem tudjuk jól, gyorsan felhasználni ezt a kedvező helyzetet.

Ezzel a külpolitikai rész befejeződött. Elfogadták Szirmai Ottó beszámolóját és a közben javasoltakat.

Szirmai javasolta, hogy vitassák meg az egységes ifjúsági pá[rt] létrehozásának lehetőségét, valamint azt, hogy lehet kiépíteni az illegális központot és milyen legális lehetőségek vannak.

Hozzászólások:

1./ A korvinisták parancsnoka /:szerinte 100 fegyveres ember képvisel:/ kijelentette, hogy a Kádár kormány legális lehetőséget nem ad. Egy út van, teljesen illegálisan szervezni az ifjúsági pártot, az illegális csoportokat, illegális központtal. Közölte, hogy csoportjuknak az a határozott véleménye, hogy azonnal fegyveres harcot kell kezdeni a szovjet csapatok ellen, és irtani kell őket, ahol csak vannak.

2./ Bónis - közölte, hogy ők már a felkelés kezdetekor elkezdték a forradalmi ifjúság pártjának a szervezését, de a második szovjet támadással megállt ez a munka. Jelenleg legálisan működnek a függetlenségi front neve alatt az Andrássy út 124-ben. Szerinte legálisan kell működni először a „Függetlenségi Front" név alatt /:addig az erőt kell gyűjteni:/ majd később, ha a politikai élet megindul, ki kell lépni a porondra a már előkészített forradalmi ifjúsági párttal.

3./ Pozsár - nem reálisan értékelitek a helyzetet. A meglévőkből kell kiindulni. Össze kell kapcsolni az illegális munkát a legális munkával. Legális lehetőség van dolgozni:

a./ A most újból létrejövő MEFESZ-ben. Már holnap létre kell hozni az országos ideiglenes bizottságot a mi embereinkből. Most nem számít az, hogy demokratikusan van-e megválasztva, vagy nem. Egyébként az összes vidéki egyetemekkel kapcsolataink vannak, és bázisát képezheti a további munkának.

b./ A középiskolai Diák Szövetségben, mely most kezd létrejönni.

c./ Az

EPOSZ-ban,
[X] Egyesült Parasztifjúság Országos Szövetsége. 1948–1950 között létező, DISZ-be beolvasztott, majd formailag 1956-ban újból feltámasztott, de a korábbitól tartalmában lényegesen eltérő, 1957 őszéig létező szervezet.
mely szintén most kezd mozgolódni. A parasztfiatalokkal sok mindent el lehet érni. E három szervezetben megvan a lehetőség, hogy a vezetés a kezünkbe kerüljön. A MEFESZ-ben már így is van.

d./ A forradalmi ifjúmunkás szövetség kérdése. Ez nem világos. Úgy néz ki, hogy itt a legnehezebb. Nem tudom mi az álláspontja az országos bizottságban a Petráknak és Kolozsvárinak. Egy közbeszólás - Kolozsvárival együtt dolgoztunk a felkelés alatt. Őneki is itt kellett volna lennie a megbeszélésen. Szirmai - majd a kis Petrák, aki szintén itt van, elmondja, mi a helyzet az Ifjúmunkás Szövetségben. Pozsár folytatja - ha így állunk, akkor lehetőség van a Forradalmi Ifjúmunkás Szövetségbe is bemenni.

e./ A szakszervezetekben.

f./ A munkástanácsokba. A Budapesti Központi Munkástanáccsal már megvan a kapcsolatunk.

Pozsár összefoglalva a következőket mondta: A feladat az, hogy a rétegszervezetekbe az alsó, de különösen a felső vezetést a kezünkbe vegyük. Majd sürgősen össze kell kapcsolni a rétegszervezeteket, illetve azok felső csúcsát a mi embereinkből és így megteremteni egy nagy legális központot. Tehát a lényege: bemenni és kézbe venni a legális szervezeteket és egy nagy lázas semmittevést kell csinálni, hogy a kormány hagyja e szervezeteket működni. E legális szervezetek mögé kell bujtatni az illegális szervezetet, amely egységes irányítást ad a rétegszervezetekben lévő embereinknek.

4./ A Baross tér 17. sz. alatt működő fegyveres csoport küldötte /:egy nő:/ Ti nagyon könnyen beszéltek illegális, vagy legális munkáról, de nem tudjátok, milyen nehéz helyzetben vannak azok, akik fegyverrel a kezükben ma is bujkálnak a pilisi hegyekben. Én több száz fegyveres nevében beszélek, mondhatnám azonban azt is - mert tudom - hogy ezernél többen is vannak a hegyekben. Ezek nem mehetnek haza, mert körözik őket, halálra keresik, ugyanakkor nincs élelmük, lőszerük kevés, nincs szállásuk. Mi legyen velük? Erre adjatok választ. Javasolta: hajtsanak végre partizánakciókat, mint ahogy ők nemrég felrobbantották valahol a vasutat, támadjanak meg foglyokat szállító, orosz autókat, kisebb orosz egységeket.

5./ Pozsár - azonnali fegyveres akciót nem helyeslem. Nem azért, mert félek, hiszen engem is kétszer letartóztattak, hanem azért, mert idő előtt elvéreznénk. Javasolta, hogy az összes fegyveres csoportokat Király Béla ezredeshez kell kapcsolni, aki biztonságosabb helyen van,

fegyverekkel, élelemmel és szállással el vannak látva.
[X] Király Béla (1912) A középiskola elvégzése után ösztöndíjasként felvették a Ludovika Katonai Akadémiára. 1940 nyarán részt vett Észak-Erdély megszállásában. 1940–1942 között kitüntetéssel végezte el a Vezérkari Hadi Akadémiát. 1942 decemberében századosi rangban a HM-be vezényelték. Először a szervezési osztályra irányították, később a HM I/A Osztály Elméleti Alosztályának az irányítását vette át. 1944 októberében átvezényelték a Kárpátalján harcoló I. magyar hadsereg kötelékébe, majd saját kérésére visszahelyezték korábbi beosztásába. 1945 márciusában jelentkezett a Kőszeg védelmére kialakított védőkörlet parancsnokává. Március végén egységével átállt a szovjet csapatok oldalára, hadifogolytáborba került. Székesfehérváron, majd Focsaniban volt táborban, de megszökött, amikor a Szovjetunióba szállították. 1945 nyarán belépett az MKP-be. 1946 elején a demokratikus hadsereg alezredese és az I. pápai hadosztály vezérkari főnöke. 1947-től a HM Kiképzési Osztályának vezetője, majd 1948-tól a honvédség gyalogsági helyettes parancsnoka, 1949-től parancsnoka. 1950 áprilisától a magasabb parancsnoki tanfolyam vezetője, szeptembertől vezérőrnagyi rangban a Honvéd Akadémia parancsnoka. 1951 nyarán háborús bűntett és államellenes tevékenység hamis vádjával letartóztatták. A Budapesti Hadbíróság 1952. január 15-én elsőfokon halálra ítélte, ítéletét a Katonai Felsőbb Bíróság 1952. január 29-én életfogytiglan tartó szabadságvesztésre és katonai rangjának elvesztésére mérsékelte. 1956. szeptember 2-án helyezték szabadlábra. A forradalom alatt október 30-án visszakapta rendfokozatát, másnap a Legfelsőbb Bíróság rehabilitálta. Október 30-án a Forradalmi Karhatalmi Bizottság Előkészítő Bizottságának elnökévé, majd a Forradalmi Karhatalmi Bizottság és a Forradalmi Honvédelmi Bizottság elnökévé választották. Október 31-én kinevezték a Nemzetőrség főparancsnokává és Budapest katonai parancsnokává. November 4-én Nagy Imre utasításának megfelelően megtiltotta a magyar csapatoknak a szovjet túlerővel szembeni ellenállást. Nagykovácsi térségében megkísérelte feltartóztatni a szovjeteket, ezt követően Ausztriába menekült. 1957 januárjában Strassbourgban a Magyar Forradalmi Tanács alelnöke lett. Az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Megalakította a Magyar Bizottságot, majd 1957 áprilisában a Szabadságharcos (Nemzetőr) Szövetséget.
Szirmai közbeszól - a fegyveres dolgokról ne beszéljünk most, majd a megbeszélés végén jöjjenek ide a fegyveres csoportok képviselői és külön megbeszéljük, hogyan kapcsolódjanak Király Bélához.

6./ Petrák Lajos - ahhoz, hogy valamelyest meg tudjunk egyezni, az szükséges, hogy legyen egy világos program, mi ez a szervezet és mit akar tenni? Addig nem tudom alávetni magam a társaság határozatának. Vannak nekem saját elképzeléseim, lehet, hogy ez nem egyezik a tiétekével, lehet hogy igen. Ha nem egyezik, maradok a magam útján. Tudom, hogy hasonló módon többen gondolkodnak így az Ifjúmunkások Forradalmi Szövetségében. Pozsár közbeszól - már megvan a program. Az értelmiség forradalmi bizottságában dolgozták ki a vezető okos emberek. Petrák folytatja - Egyébként a Pozsár javaslata a legreálisabb az illegális és legális munka összekapcsolásáról. Szirmai kérdése - mondd a bátyáddal az országos bizottságban és az öcséddel nincsenek vitáid? Válasz - van, de az alapvető kérdésekben megegyezünk. Szirmai - remélem így is van, szeretném, ha így lenne, mert ha nem igaz, akkor vannak eszközeink a félrevezetőkkel szemben. /:viccesen mondta:/

Szirmai összefoglalója:

1./ A kül- és belpolitikai kérdésekben azonos nézeteket vallunk.

2./ Elhatározzuk, hogy minden erővel arra törekszünk, hogy bemenjünk a négy rétegszervezetbe, a vezetést a kézbe vegyük. Sürgősen létre kell hozni a négy rétegszervezet országos bizottsága által kiküldött két-két tagból az országos egységes ifjúsági bizottságot. Holnaptól kezdve a különböző illegális csoportok küldöttei jelentkezzenek az Andrássy u. 124-ben, a függetlenségi front helyiségében, mert itt lesz a legális összekötő központ.

3./ Minden csoport intenzíven folytassa az áruló Kádár-kormány elleni agitációt önállóan. Röplapok tömegével kell elárasztani Budapestet, Kádár ellenes röpcédulákkal, sztrájkra és ellenállásra buzdító felhívásokkal.

4./ Fegyveres akció nem helyes, de kisebb partizánakciókat lehet folytatni.

A megbeszélés végén a fegyveres csoportok küldöttei ottmaradtak egy szűkebb megbeszélésre.

Észrevétel:

1./ A megbeszélés résztvevői között a többség ideológiailag teljesen meg van zavarodva, főleg értelmiségiek. Nyíltan egyik sem beszélt ellenforradalomról, de objektíve azt segítik. Feltehető, hogy vannak közöttük nem megzavarodott, hanem tudatos ellenforradalmi elemek.

2./ Szirmai Ottó a látható vezető, de ő is csak eszköz. Az igazi vezetők a háttérben vannak. A szervezkedés kapcsolatban van a forradalmi egyetemi diák bizottsággal, a MEFESZ. Országos bizottságával, az értelmiségi forradalmi bizottsággal, az Írószövetséggel, a Művész Klubbal, a Budapesti Központi Munkástanáccsal /:személy szerint

Rácczal
[X] Rácz Sándor (1933) Szegényparaszti családban született. 1946 augusztusától Budapesten volt előbb asztalos-, majd kádárinas. 1948-tól a Standard Elektromossági Vállalatnál – később Beloiannisz Híradástechnikai Gyár – helyezkedett el szerszámkészítő-inasként. 1950-re tanulta ki a szakmát és szerszámkészítőként dolgozott a gyárban. 1956. október 29-én összekötőként bekerült a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár választott munkástanácsába. November 14-én beválasztották a Nagy-budapesti Központi Munkástanács vezetőségébe és a Parlamentbe küldött bizottságba, másnap a Központi Munkástanács elnöke (KMT) lett. November 21-én és december 6-án újraválasztották. Többször tárgyalt – sikertelenül – a Kádár-kormánnyal. December 11-én tárgyalni hívták a Parlamentbe, ahol megérkezése után letartóztatták. 1958. március 17-én a Legfelsőbb Bíróság a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, benyújtott fellebbezését visszavonta. 1963-ban amnesztiával szabadult. A Híradástechnikai Ipari Szövetkezetnél dolgozott szerszámkészítőként. 1987-ben nyugdíjazták. 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja.
és
Sebestyénnel
[X] Sebestyén Miklós (1930) A Magyar Optikai Művekben (MOM) dolgozott műszerészmérnökként 1956-ban. Tagja lett a Nagybudapesti Központi Munkástanácsnak (KMT), annak sajtócsoportját irányította, szerkesztette a KMT tájékoztatóit, sajtókiadványait. Röpcédulákat fogalmazott, és ő fogadta a nyugati hírügynökségek tudósítóit. Kezdetben ő szervezte a KMT-ban a kerületi munkástanácsokat. Obersovszki Gyulával, Abód Lászlóval és más írókkal (Pl. Eörsi István) való megbeszélés alapján – amely saját lakásán történt a Keleti Károly utcában – december 3-án a KMT plenáris ülésén határozati javaslatot terjesztett be arra vonatkozóan, hogy a KMT csatlakozzon a december 4-re tervezett nőtüntetés szervezéséhez, adjon ki röplapot a nőkhöz való felhívással. Bár a KMT a javaslatot elvetette, Sebestyén a KMT 3-as számú tájékoztatójában a nőtüntetés után a tüntetést támogató cikket jelentetett meg. Sebestyén Miklós lett volna a szerkesztője a tervezett Munkás Újságnak, amelyet a volt Igazság című lap szerkesztői szerkesztettek volna. A KMT feloszlatása (1956. december 8.) után Sebestyén Miklós külföldre távozott.
:/ és helyi munkástanácsokkal.

3./ Az egész illegális szervezkedés több mint bizonyos, külföldi kémszervezetek irányítása alatt áll, több áttétellel.

Budapest, 1956. december 6.

2 pld. 5 lap.
 

6.

BUDAPESTI RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG.                                   SZIGORÚAN TITKOS!

                                                                                                                                            

Jelentés
Budapest, 1956. december hó 12-én.

A mai napon felkerestem ismét a „Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség" budapesti székházát azzal a céllal, hogy Petrák Lajost meggyőzöm arra, hogy vegye fel a kapcsolatot azzal az operatív munkással, akit bemutatok neki. Azonban Petrák elvtárssal nem sikerült beszélnem, mert mindig mással volt elfoglalva. Valószínű azonban az is, hogy nem akarja ezt a kapcsolatot, mert ha akarná az operatív szerveket segíteni, megtalálta volna annak a módját, hogy rajtam keresztül kapcsolatba lépjen. Megjegyzem, hogy egy korábbi beszélgetésnél már közöltem vele, hogy kapcsolatot tudnák teremteni közte és az operatív szervek között.

Ott tartózkodásom alatt sikerült beszélnem Almási Ferenc elvtárssal, akit ugyancsak korábbról ismerek, és megegyeztünk abban, hogy mindazt, amit tud, különösen az illegális ifjúsági pártról, jelentésben leírja. Ezt a jelentést nagyon hasznosnak tartom majd, mert a legtöbb kérdésben majdnem olyan tájékozott, mint Petrák Lajos. A jelentést szerdán 3 h-kor átadja egy találkozón. Tervem az, hogy mint informátort, felhasználom a későbbiekben is.

Találkoztam az előbbi jelentésben említett Tipold Ferenc elvtárssal is, aki Petrák Gyurkával együtt illegálisan beépült a Szirmai Ottó által vezetett csoportba. Közölte, hogy ma este megy sógorához, Galambos elvtárshoz, aki a központunkban dolgozik, és tájékoztatja őt az illegális szervezkedéssel kapcsolatban. Megbeszéltem vele, hogy felkeresem.

Amikor eltávoztam az Ifjúmunkás Szövetségből, szembetalálkoztam Várnai Ferenccel és Szirmai Ottóval, akik együtt jöttek be a székházba. Jóllehet, Várnai elvtárssal kapcsolatban állok, egymást nem ismertük fel. Ma este felkerestem Várnait a lakásán, és tájékozódom. Egyébként megtudtam, hogy Szirmai bejár az ifjúmunkás szövetség helyiségeibe is, és ott tárgyal az elvtársakkal. Állítólag azt akarja, hogy ők segítsék elő legalitásukat.

Fentiek alapján az alábbiakat teszem:
1./ Petrák Lajossal mindenképpen beszélek, és rábírom, hogy kapcsolatba lépjen az általam bemutatandó operatív munkással.
2./ Almási Ferenccel megtartom a találkozót, és a jelentést átveszem.
3./ Találkozom Tipold Ferenccel, és kikérdezem az illegális szervezkedés általa ismert kérdéseiről.
4./ Várnai Ferenccel találkozót beszélek meg, és általában tájékozódom az ifjúsági /MEFESZ/, stb./ kérdésekről.

Budapest, 1956. december 4.

                                                                                                                                 I/2.

5.

[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="Sajnos a szöveg ezen részletét az Állambiztonsági Szolgálatok Levéltára az adatvédelmi törvény miatt kitakarta."] valamint a Szirmaihoz vezető út egy Lili nevű összekötőn keresztül vezet. A Művész Clubban ilyenkor Lilit kell keresni és Szirmai után érdeklődni.
A beszélgetés során az alábbi személyek kerültek szóba:

Nemes: Volt Pártfőiskolai tanár, jelenleg a IX. ker. MFISZ vezetője. Politikai beállítottsága kissé zavaros. Nem volt hajlandó a Szirmai csoportba való beépülésre. Ezt erkölcsi okokkal indokolta.

Cziráki: Bűnöző, politikailag elvtelen, vagány. Több esetben segített az elvtársaknak is.

Mezei: Egyetemista, fekete, jóképű fiatalember, mikádó-kabátban, svájci sapkában járt. Eltűnt kb. 1 hete. A IX. ker. csoport november 4-én lett, amikor Bárány lemondott és csoportját feloszlatta. Kb. 400-500 embere volt. Kapcsolata volt a Bakács téri kórházzal. Onnan kaptak papírokat, vöröskeresztes autóval jártak, lőszert, élelmet, embereket szállítottak.

Bárány János: Állítólag Bécsben van, onnan üzent rádión.

Debrovszki József: Szovjet- és kommunistaellenes. Igen vad ember.

Fegyvere van hangoztatja, hogy őt nem lehet letartóztatni, mert előzőleg családját és magát is megöli. Rabolt és részvett gyilkosságban is. Munkás a Keltextben /és nem a Fürészeknél!/ dolgozik. Lakása a Rádai utcában van. Nős ember. Rendszeresen bejár a IX.ker. MFISZ szervezetbe.

Figyelemreméltó, hogy amióta Mezei eltűnt tele szájjal szidja őt, hogy elárulta a forradalmat. Valószínű ezeknek célja Mezei fedezése.

„Kabalás" testvérek:
[X] Kabelács testvérek. Eörsi i.m. 269-271. o.
5 testvér, egyikük meghalt. Igen vad, csibész társaság volt, a IX. ker.-ben nem ismerték. Hosszabb ideje nem látni őket.

Béres: A gépkocsivezető, fegyveres felkelő volt. A 15. TEFU Drégely u Dandár utcai telepen dolgozik.

Marján István:
[X] Marián István (1924–2004) a Műszaki Egyetem katonai tanszékének vezetője, 1956 októberében az egyetemi ifjúság egyik vezetője, majd a nemzetőrség egyik fő szervezője lett. Tevékenységéért 1958-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, ahonnan amnesztiával szabadult 1963-ban. 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottság egyik alapítója volt, és részt vett az ’56-os Emlékbizottság munkájában is.
Honvéd alez[redes] Volt. Előzőleg a Közg[azdasági] Egyetem Katonai tanszékének volt vezetője. Az ellenforradalom idején a karhatalmi parancsnokságon dolgozott, majd Maléter helyettese lett.

Hírek szerint a szovjet csapatok visszatérése óta nagyon fél, ideges, rendszerint otthon tartózkodik.

Tipold elvtárs megemlítette, hogy olyan hírek keringenek, mi szerint Marján a mi szervünknek dolgozik.

Vida: A Tompa u. 10. sz. ház házfelügyelője. Igen szoros kapcsolatban állott a felkelőkkel. A ház pincéjében dolgozott egy rádió-adó, amit Marjántól kaptak.

A beszélgetésből kitűnt, hogy a IX. ker. vonalán a fenti ügyben komoly munka nem folyik, az egész csoportról nincs tudomásuk. Ezért abban egyeztünk meg, hogy Tipold elvtárs 8-án P[etrák] Gyurkával leíratja, amit ő tud és azt eljuttatják nekem. A Tipold elvtárs segítségét, a megismert személyek és a még nem eléggé tisztázott körülmények felderítésére vesszük igénybe. Minthogy Galambos elvtársnak is Tipold számolt be, és neki sem mondott lényegesen többet, ezzel a vonallal sem kerültünk keresztezésbe.

Tipold elvtárs szerint a IX. kerületben a Ráday és a Köztelek utcában van a legtöbb fegyveres személy.

Megjegyzés:

1./ Szilvásival 8-án ismét kapcsolatba lépünk és tovább folytatjuk a megbeszélést.
2./ Felvesszük a kapcsolatot, Péteri Lajossal. Tőle is írásos jelentést kérünk.
3./ Megkapjuk P[etrák] György írásos jelentését.
4./ A jelentések, újabb értesülések és beszélgetések eredménye alapján részleteiben kidolgozzuk az egyes kapcsolatok további foglalkoztatásának módját és feladataikat.

Jelzet: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. V-142 229/b. A források eredetiek, és ugyanazon levéltári szám alatt találhatók.

Címkék: 
1956 [2]
DISZ [3]
Munkástanács [4]
pártbizottság [5]
MEFESZ [6]
Kiadás: 
6. évfolyam (2006) 6. szám

Forrás webcím:https://www.archivnet.hu/politika/egy_1956os_csoport_megkonstrualasanak_tortenete_es_a_ix._keruleti_forradalmi_ifjumunkas_szovetseg.html

Hivatkozások
[1] https://www.archivnet.hu/politika/egy_1956os_csoport_megkonstrualasanak_tortenete_es_a_ix._keruleti_forradalmi_ifjumunkas_szovetseg.html [2] https://www.archivnet.hu/cimkek/1956 [3] https://www.archivnet.hu/cimkek/disz [4] https://www.archivnet.hu/cimkek/munkastanacs [5] https://www.archivnet.hu/cimkek/partbizottsag [6] https://www.archivnet.hu/cimkek/mefesz