Bevezetés

A levél - akár magán, akár közérdekű tartalommal bír - mindig magán viseli egy meghatározott korszak lenyomatait.

Kiélezett történelmi helyzetben többszörösen is árulkodó lehet (eltérő motivációk miatt is) a levél írójának sorai mögött megbújó szándék. A pártállami időszak/évek az egyszerű párttag és a bizalmi poszton állást betöltő személy kezébe ideológiai meggyőződésből hajtott szenvedély és a hatalom útvesztőiben való lavírozás éppúgy tollat adhat, mint egy jobbítani akaró grandiózus ötlet.

Az itt közölt két levél talán tisztán besorolható valamelyik kategóriába. Döntse el a tisztelt olvasó mint az utókor kényelmesebb helyzetben lévő kutatója.

MSZMP KB APO iratai M - Ks - 288. f. 22. cs. 1980. ö. e.

Források

Kedves Győri Elvtárs!

Ne vegye zaklatásnak, de egy botrányos tv-riport és annak körülményei bizonyos dolgok leírására késztetnek. Arról a TV Híradóban közölt anyagról van szó, amely Kádár et. és Lázár et. OMÉK-on tett látogatását lett volna hivatva a nézők el tárni, ám kiállítási reklám-riport volt, és véletlenül két snittben belekerült Kádár et. is. Lázár Györgyöt pedig "likvidált". Sokan megdöbbenve kérdezték már tőlem, hogyan lehetséges ez? Nos én nem nagyon hiszek a véletlenekben, és tudom a következőket:

1. Ilyen nagy, protokoll anyagot nem szoktunk az "ügyeletes" stábbal készíteni. Ezen a napon a Belpolitikai Rovat több munkatársa is szabad volt /pl. Moldoványi Á., Pálfy István/. A Belpolitikai Rovat egyetlen tagja sem követte volna el ezt a hibát, ebben bizonyos vagyok.
2. Munkarendünk szerint az ilyen fontos anyagok szövegét minden esetben egyeztetni kell az MTI jelentésével. Erre mód lett volna, hiszen az MTI jelentése 18 óra előtt telexen volt.
3. Az operatőr által felvett anyagban benne volt Lázár György s, tehát kihagyása kizárólag szerkesztői hiba.
4. A szerkesztő, aki a riportot készítette csaknem két évtizede televíziós. Igaz, inkább a kötözködő riportokat szereti, mint a közéleti tudósításokat. Lehetetlen így is, hogy ne ismerje fel Lázár Györgyöt.
5. Ha nem hallottam volna saját fülemmel többször a riport szerkesztőjétől kormányfőnkről alkotott becsmérlő véleményét - talán elhinném, hogy pillanatnyi figyelmetlenségről van szó. Ám az a tény, hogy ő többször kifejtette: a kormányfői posztra ebben az országban egy ember illetékes, és ez Huszár István - engem nagyon elgondolkoztat, hogy itt inkább tudatos újságírói vélemény ravasz megfogalmazásáról volt szó, televíziós eszközökkel. Ez pedig politikai, ellenzékieskedő magatartás, amit a televízióban nem először tapasztalok. Ugyanakkor az is tény, hogy a történtek után a haja szála sem görbült meg. Pedig többünket ennél kisebb hibáért is megbüntettek már. Miért lehetnek egyesek teljesen gátlástalanok, és miért nem hibázhatnak mások kicsit sem? Amint hallom most az eredeti nyersanyagból 5-6 perces összeállítás készül a HÉT-nek, és ezért természetesen az ügyeletes stábot még külön díjazzák is. Szóval prémium is jár érte? És a korrekt, tisztességes elvtársakat ne üsse meg a guta?!

Kedves Elvtársak!

Magyarország egyik rádiója a Kossuth, sőt központi rádió. Bizonyára állami rádió. Ez egyáltalán nem biztos! 1980 február 28-án szuntelenül ez jallható a musorkezdéstől 8 óráig:

"Pintér Dezső ébreszti és köszönti önöket! Kossuth Rádió Budapest! Híreket mondunk?" "A mikrofonnál Pintér Dezső. Kossuth Rádió Budapest! Híreket mondunk?" "Stefka István lapszemléje következik?!" "A mikrofonnál Pintér Dezső"

Ez így rendkívül egyénies, önmutogató, önreklámozó, és anélkül, hogy valakit is gyanúsítana az ember, rendkívül veszélyes is. Először azért, teljesen elmosódik milyen rádióról lévén szó, milyen musor következik, mert azért még nem Pintér rádió a Kossuth rádió talán, vagy olyan nevu a rádiónk, aki éppen szolgálatot teljesít, musort vezet. Másodszor : Miért ébresztene Pintér Dezső? Ha hallom a hangját, akkor már csak bizonyára fennvagyok, valószínu az ébresztőóra ébresztett. Ha nem hallom, ne akarjon s nem tud felébreszteni.

Harmadszor: A hallgató számára nem az a fontos, hogy ki van ott szolgálatban. Na és az se, ki van "segítségére" őneki. Mert ugye ő a fej, a többiek kismiskák, beosztottak, alárendeltek. S mindez mellett szinte mellékesen kell megemlíteni a Kossuth rádiót, a musort stb.

Ám a legfőbb, ami miatt hangsúlyozottan írok, mert ez már nem egyéni szabadság - hanem szabadosság, amely nem engedhető meg, legalábbis szerintem nem, állambiztonsági okokból, bel- és külpolitikai megfontolásokból. Vallom, és kategórikusan az, hogy a jelen forma visszatetsző, nyálas, negative személyes, tehát józan ésszel itt és most elfogadhatatlan így. Még a kapitalista magánadók sem engednek meg ilyet. Hiszen ilyen alapon minden cipőn rajta kellene lennie a cipőgyár igazgatója neve, a főmérnöké, tervezőé, a munkásé stb. Miért kell a rádióhallgatónak szüntelen, de legalább félóránként azt hallania, hogy a mikrofonnál Pintér Dezső. És azután jön a Kossuth rádió, a musor közlése és így tovább? Lassan odajutunk, nem a rádiónak nyilatkozó szava, személye lesz a fontos, hanem azé aki ennek az orra alá dugja a mikrofont. Pedighát azért ez nem helyes. No nem magyarkodni akarok Kossuth nevével, vagy nézetemet, állításomat önökre oktrojálni.

A Rádió- és Televízióújság musorközlésénél szintén sok helyen ilyen jellegu a musorközlés. Illetve nem a musor, hanem a rádiósszemélyzet propagált. Talán fontosabb pl. egy mu tartalma, írója, jellege stb., mint az, hogy ki indítja el a magnót?

S végezetül visszatérve az állambiztonsági érdekre, természetesen úgy, hogy valakire vagy valamire szentenciát mondanánk ki, ezen már önök gondolkozzanak a gyakorlatban tapasztalható, előforduló tanulságok, valamint a részemről vázoltak kapcsán. - Ugyanis nem akarok mindenkinél okosabb, főleg rosszindulatubb lenni.-