Bevezetés 

Az országgyűlés 1953. július 3-4-én tartotta meg az 1953. május 17-i választások utáni első ülését, amelyen újjáválasztották a kormányt. A kormány új elnöke Nagy Imre miniszterelnök országgyűlési beszéde elsősorban a június 28-án elfogadott Központi Vezetőségi határozat harmadik, a közvetlen teendőket tartalmazó részére épült. Ezt az alapszöveget azonban Nagy kibővítette, politikailag itt-ott áthangolta. Így például kijelentette: "a most összeült országgyűléssel fejlődésünkben új szakasz veszi kezdetét, amelyben fokozottabban kifejezésre kell jutni a nép szuverenitásának, a parlament nagyobb szerepének az állami élet törvényes irányításában, a felelős kormányzás alapelveinek és célkitűzéseinek meghatározásában, valamint az országgyűlés alkotmányos jogainak gyakorlásában".

Az állam irányító szervei 1953 júliusában hozzáfogtak az igazságszolgáltatás továbbfejlesztéséhez, a törvényesség és a jogrend "megszilárdításához", valamint a sérelmek orvoslásához. Július első felében törölték a beadás elmulasztása miatt kivetett kártérítéseket, elengedték a beadási hátralékokat, csökkentették a termelőszövetkezetek beadási kötelezettségeit. A minisztertanács július 23-án megszüntette a belügyminiszter helyi tanácsok feletti felügyeleti jogkörét. Július 25-én az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet adott ki a közkegyelem gyakorlásáról. Hatálya a két évet meg nem haladó politikai büntetésekre terjedt ki, kivéve a háborús, népellenes, népi demokratikus államrend elleni, a népköztársaság megdöntésére irányuló bűnöket és a hűtlenséget. Július 26-án felszámolják az internáló táborokat, megszüntetik a kitelepítéseket. Július 30-án az Elnöki Tanács újabb törvényerejű rendeletével létrehozta a Legfőbb Ügyészséget, és elrendelte az ügyészi szervezet országos kiépítését.

A Központi Vezetőség júniusi határozatának a belügyi szervekkel foglalkozó része már előrevetítette az átfogó szerkezeti átalakítás valószínűségét, a ÁVH korábbi struktúrájának nagymértékű átalakítását. A korábbi helyzetet élesen bírálva a Központi Vezetőség az "adminisztratív módszerek elharapózásával" és a lakossággal szembeni önkényeskedésekkel magyarázta a büntetések és adminisztratív intézkedések aránytalanul magas számát.

Amikor Gerő Ernő 1953. július 4-én a minisztertanács első helyettesi poszt mellé a belügyminisztérium vezetését is megkapta, már tudta, hogy az ő feladata lesz az Államvédelmi Hatóság betagolása a Belügyminisztériumba. A magyar pártküldöttség 1953. június 13-i moszkvai látogatásuk során ugyanis már szembesültek azzal az állásponttal, hogy az ÁVH rossz munkavégzésére az egyetlen válasz a Belügyminisztériummal való egyesítés lehet. Ráadásul ez a "mintaértékű" szervezeti integráció Sztálin halála után a Szovjetunióban igen gyorsan be is következett. Az Államvédelmi Hatóságot létrehozó 4.353/1949. (XII. 28.) MT. sz. rendeletet a Minisztertanács az 500/6/1953. (VII. 11.) MT. sz. határozatával helyezte hatályon kívül, így az ÁVH mint önálló szerv megszűnt illetve összeolvadt a Belügyminisztériummal.

Az összevonással párhuzamosan csökkentették a központi létszámot, ugyanakkor növelték a vidéki államvédelmi területen dolgozók számát. A belügyi kollégium 1953. augusztus 25-i ülésén határoztak a BM egységes területi - vagyis vidéki és budapesti - szerveinek létrehozásáról, megállapítva, hogy "az államvédelmi munka egyes területén, mint pl. ipari és mezőgazdasági szabotázs-elhárítás, kémelhárítás vonalán, az operatív munkások létszáma nem elegendő. Egy sor fontos járásban egyáltalán nincsenek államvédelmi szervek, ahol vannak, viszont rendkívül gyengék. Így igen fontos területek jelenleg hálózattal, operatív munkával egyáltalán nincsenek biztosítva." A területi szervek átszervezésének a célja "megerősíteni, megjavítani vidéken mindenekelőtt az államvédelmi szervek operatív hálózati munkáját. Minden fontos területet, objektumot át kell fogni hálózattal, hogy időben megakadályozzuk, megelőzzük az ellenség romboló tevékenységét. [...] Megteremteni a szervezeti előfeltételét annak, hogy a területi pártbizottságok fokozottabb ellenőrzést és irányítást gyakoroljanak az illetékes BM szervek munkája felett. Célszerű létszámcsökkentés, megtakarítás egyes területeken, a bürokrácia és a felesleges anyagi kiadások megszüntetése." Ennek jegyében hozták létre a fővárosban és valamennyi megyében a Belügyminisztérium egységes megyei főosztályait. Ezzel egységes vezetés alá helyezték az államvédelmi, rendőrségi, tűzrendészeti, a légoltalmi valamint a büntetés-végrehajtási szerveket.

Az MDP Politikai Bizottsága 1954. áprilisi 28-i ülésén átfogó értékelését adta munkájának, illetve levonta a Belügyminisztérium és az Államvédelmi Hatóság összevonásaiból adódó tapasztalatokat. Továbbra is fenntartotta a Politikai Bizottság korábbi célkitűzéseit, mindenekelőtt azt, hogy az államvédelmi és belügyi szerveknek elő kell segíteni a Központi Vezetőség júniusi határozatának és a kormányprogramnak a megvalósítását, illetve hogy az államvédelmi, belügyi szervek munkájában következetesen meg kell valósulnia a pártellenőrzésnek.

A Politikai Bizottság szerint az egységes Belügyminisztérium létrehozása jelentős anyagi megtakarítást is eredményezett - és éppen ez volt a hivatalos magyarázata az integrációnak. Az államvédelmi szerveknél a központi és vidéki szervek létszámának a megyék illetve a járások javára történő megváltozását olyan tényezőnek tekintette a határozat, mint amely "döntő szervezeti feltétele az országban lévő ellenséges kategóriák szélesebb átfogásának, az operatív hálózati munka, a megelőzés, az ellenség időbeni felderítésének és leleplezésének, az ellenség ellen folytatott harc eredményei növelésének". Így ugyanis az erők elosztása jobban alkalmazkodik az ország, a főváros, az egyes megyék, járások és városok adott operatív helyzetéhez.

A Politikai Bizottság az átszervezés során elért egyik legfontosabb eredménynek azt tartotta, hogy a munka súlypontja - az államvédelmi és a rendőri szervek munkájában egyaránt - az operatív-hálózati munka irányában tolódott el. Ez azonban a következő "káderproblémákkal" járt: 1. Az átszervezés vidéken nagyobb számú államvédelmi operatív beosztott beállítását tette szükségessé. 2. Az operatív-hálózati munkában új, tapasztalt vezetőket és beosztottakat kellett külföldi munkára kiküldeni. 3. "A volt ÁVH áruló vezetőjének [ti. Péter Gábor] és társainak leleplezése után, valamint az átszervezés során viszonylag nagy számban kellett elbocsátani az államvédelmi munka területéről politikai, erkölcsi és egyéb okoknál fogva alkalmatlan személyeket". A megyékben egyébként 518 új beosztottat vettek fel államvédelmi-operatív munkára "a párt megyebizottságainak segítségével", a rendőri és egyéb belügyi szervektől pedig 268 főt vettek át. Ezzel együtt az államvédelmi-operatív szerveknél - döntően a megyéknél - 334 fő operatív beosztott hiányát jelentették.

1953 első felében - tehát amikor már sor került az addig önálló Államvédelmi Hatóság és a Belügyminisztérium összevonására - jött létre a belügyminiszter véleményező és tanácsadó szerveként a BM Kollégium. Feladatai körébe tartozott a területi szervek beszámoltatása is. Ennek kapcsán került sor a kollégium 1954. szeptember 7-i ülésén a Csongrád megyei Főosztály (tulajdonképpen a megyei Rendőrkapitányság) jelentésének tárgyalására.

A BM Kollégium 1953. augusztus 25-i ülésén született döntés arról, hogy a megyei szervek vonatkozásában Csongrád megyében egy főosztályvezetői, egy operatív helyettesi és egy rendőrségi helyettesi (megyei rendőrkapitány) vezetői státuszt biztosítanak, miközben tizenkét megyében két operatív helyettest is kineveztek. 1953. szeptember 8-án fogadta el a kollégium a megyei vezetőkre tett előterjesztést - akik az 1954-es jelentéstétel időpontjában is a megye vezetői voltak. Csongrád megyében főosztályvezetőnek Vörös-Balog István rendőr-alezredest, a Csongrád megyei rendőrkapitányság vezetőjét, operatív helyettesének Kelemen Miklós államvédelmi századost, a Csongrád megyei államvédelmi osztály helyettes vezetőjét, rendőri helyettesnek pedig Farkas Frigyes rendőr őrnagyot, a Pest megyei rendőrkapitányság helyettes vezetőjét javasolták. Utóbbit annak ellenére, hogy e napirend vitájában Gerő Ernő belügyminiszter nyomatékosan kérte, hogy "megyei vezetőket a megyék területéről kell biztosítani". Ráadásul az előterjesztés a nyugati és a déli határ-menti megyékbe kifejezetten államvédelmi és nem rendőri területről kívánt főosztályvezetőt javasolni.

A Jelentés felvázolta a megye általános gazdasági, társadalmi helyzetét, amelyből az operatív helyzet sajátosságaira figyelve körvonalazódtak az "ellenséges vonalak" jellegzetességei, illetve a Főosztálynak ebből adódó feladatai. Csongrád megye területén - 5 városban, 59 községben és az Alföldre jellemző tanyavilágban - 1954-ben mintegy 440 000 lakos élt. A megye döntően mezőgazdasági jellegű volt, bár 46, főleg könnyűipari gyárában kb. 18 000 dolgoztak. Jelentős volt az iskolai tanulók és a felsőoktatásban tanulók száma, és speciális helyzet adódott a Jugoszláviával való déli szomszédságból.

A beszámoló az 1953. szeptemberétől 1954. júniusig terjedő időszak, immár egyesített szervezeti keretek között működő belügyi munkájának összegzését tartalmazza. Kiemelt jelentőséget tulajdonít Szegeden helyzetének, annak ellenére, hogy a megye székhelye ekkor Hódmezővásárhely. Az operatív helyzetet figyelembe véve ezt az ellenséges elemeknek - volt csendőrök, katonatisztek, leventeoktatók, a korábbi jobboldali pártokhoz tartozók, szociáldemokraták, a délszláv nemzetiség, "megbízhatatlan" értelmiségi körök stb. - Szeged városba történt koncentrálódásával indokolja a jelentés. Az ellenséges elemek széles katalógusából a Csongrád megyei Főosztály nem csak a Jelentés beszámolási időszakában, de az annak nyomán kiadott belügyminiszteri utasítás végrehajtása során is tulajdonképpen két ellenséges kategóriára fordított kiemelt figyelmet. Ezek a jugoszláviai ügynökök illetve az aknamunkájukkal a mezőgazdaságot továbbra is veszélyeztető kulákok.

Források

Jelentés

J E L E N T É S
A BM. Csongrád megyei Főosztály munkájáról.

A Belügyminisztérium kollégiuma határozata alapján a BM. Csongrád megyei Főosztálynál végzett munka egészéről teszek jelentést 1953. szeptembertől 1954. júniusig terjedő időszakra.

I. A megye általános helyzete
Csongrád megye kb. 753 000 kh. területén kb. 440 000 lakos él 5 városban, 59 községben és az Alföldre jellemző tanyavilágban. Bár a megye székhelye Hódmezővásárhely /itt működik a Párt megyei Végrehajtó Bizottsága és a Megyei Tanács VB./, a Főosztály elhelyezési problémák miatt Szegeden van.
A megye mezőgazdasági jellegű, bár 46 zömében könnyűipari gyára is van, melyek kb. 18 000 dolgozót foglalkoztatnak. A mezőgazdaság szocialista szektorát a termőterület kb. 25 %-án 194 tsz. és tszcs. /kb. 15 000 taggal/, 19 állami és tangazdaság adja. Az állami gépállomások száma 20.
A Főosztály szerveinek feladatát a megye mezőgazdasági helyzete, az elsősorban textil- és élelmiszeripari üzemek, a 65 km-es jugoszláv határ, az ellenséges elemek nagy száma határozza meg.

A Párt K.V. 1953. júniusi határozatát és a kormányprogramot a megye dolgozói lelkes helyesléssel fogadták, ami a mezőgazdaságban a termelési kedv fellendülésében és a tsz-hez való ragaszkodásban mutatkozott meg. A III. Pártkongresszus határozatai végrehajtása érdekében az ipari dolgozók gyakorlati segítséget nyújtanak a mezőgazdaság dolgozói számára, pl. tavaszi mezőgazdasági munkáknál, aratásnál. Az új szakasz politikájának megvalósításáért a Párt vezetésével lelkesen harcolnak a megye dolgozói és eredményeik jobb munkára, erőteljesebb, bátrabb harcra buzdítják a Főosztály dolgozóit is.

Ez annál is indokoltabb, mert az imperialista ügynökségek aktivitása a megyében élő ellenséges elemekre támaszkodva az utóbbi időben fokozódott. A megyében 753 csendőr, 3500 kulák, 700 volt katonatiszt, 390 volt horthysta rendőr és rendőrtiszt, 60 leventeoktató, kb. 100 volt tőkés, több ezer szektás és volt jobboldali pártoknak tagja él. A nemzetiségieket kb. 2500 délszláv, ezer román és tót képviseli. Ezeknek nagy része Népköztársaságunk hü állampolgára, de különösen a délszlávok között az ellenséges ügynökségek segítőket is találnak. Szeged püspökségi székhely, jelentős egyetemei, iskolái vannak. A megye államhatalmi és államigazgatási szervei a Párt ellenőrzése alatt szoros kapcsolatban működnek össze a feladatok megoldásában.

Az operatív helyzetet vizsgálva az állapítható meg, hogy Pártunk K. V.-nek júniusi és októberi határozata óta eltelt időben az ellenséges tevékenység általában aktivizálódott úgy a belső, mint a külső ellenség részéről. A kulákok és a velük kapcsolatban álló egyéb osztályidegen ellenséges elemek fő tevékenysége különböző rémhírek terjesztésében nyilvánul meg, ami arra irányul, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozó parasztságot a tsz.-ek ellen hangolják, az adó és beszolgáltatás ellen lázítsanak. Ellenséges tevékenységük volt földtulajdonuk törvénytelen visszaszerzésére is irányul.

Az UDB részéről az elmúlt hónapok során az ügynökök átdobásában is megnyilvánuló aktívabb tevékenység tapasztalható. Volt olyan két nap, amikor két ügynököt dobtak át egyszerre. Köztük pl. Varga József UDB ügynököt is, felfegyverezve, futárfeladatokkal és olyan utasítással, hogy feladata végrehajtása érdekében szükség esetén fegyverét is használja.

A klérus fokozódó tevékenysége illegális csoportok szervezésében nyilvánul meg. A volt horthysta erőszakszervezetek tagjai és az FKGP jobboldali elemei szintén illegális csoportok létrehozására irányítják munkájukat.

II. A Főosztály feladatai az átszervezés után

A Főosztály feladatait elsősorban Pártunk K. V. júniusi és októberi határozatai, a III. Kongresszus határozatai, Miniszter Elvtárs és helyettesei parancsai és utasításai, az értekezleteken adott eligazítások, a Belügyminisztérium Kollégiuma határozatai szabták meg. Ennek megfelelően az alábbi tevékenységet végeztük:

a./ Államvédelmi munka területén
1./ Az egyes osztályoknak a vonalán általában minőségi ügynökség létrehozásával foglalkozunk az egyes konkrét ügyekben. A Belügyminiszter Elvtárs parancsának megfelelően megtisztítottuk hálózatunkat a kétkulacsos, dekonspirálódott, áruló és egyéb alkalmatlan ügynöktől. Hiányossága munkánknak, hogy az ügynökség között még ma is 38 % a párttag. Létrehoztuk megerősítettük a konspiráció körülményeit, találkozási és konspiratív lakások szerzése útján. Jelenleg Főosztályunknak 47 ilyen lakása van: az államvédelmi munka területén. Foglalkoztunk továbbá a hálózat nevelésének útján aktivitásának megjavításával, olyan értelemben, hogy fokozottabban kihasználjuk az ügynökök szélesebb lehetőségét, valamint kapcsolataikat az e1hárító munka során az ellenséges elemek körében. Ily módon növeljük az ügynökségek elhárító készségét. Ez a munka az ügynökségekkel folytatott rendszeres ellenőrző találkozások során lett megoldva. továbbá az operatív hálózatunknak nyújtott más iránya segítségen, valamint a hálózati jelentések értékelése és ennek alapján tett intézkedések útján. Több ízben alkalmaztuk és alkalmazzuk jelenleg is - amit ez ideig nem használtunk ki - az ügynökség bevezetésének módszerét az egyes konkrét ügyekben.

2./ A legfontosabb személyi és csoportdossziék, operatív ügyek feldolgozását tűztük napirendre, ennek megoldása érdekében aktív hálózati intézkedések és kombinációk végrehajtása történt. A tapasztalt és ellenőrzött ügynökséget és annak lehetőségeit széles körben felhasználtuk az egyes ügyekbe való bevezetés útján. Felülvizsgáltuk valamennyi borítólapos ügyet.

3./ Kiválasztottuk és felhasználásra előkészítettük a nyugati és jugoszláv hírszerző szervekbe juttatandó ügynökséget. Ez ideig 3 ügynökünket juttattuk ki külföldre hírszerző feladatra.

4./ Szervezett ellenséges tevékenység felderítésére és cselekmények megakadályozására intézkedéseket tettünk úgy a mezőgazdasági, mint az ipari szabotázs és kártevő tevékenységek felderítés érdekében.

5./ Biztosítottuk a vizsgálati munka minőségének megjavítását és a szocialista törvényesség megsértését megakadályoztuk. Ennek tudható be, hogy eddig egyetlen esetben sem fordult elő a törvényesség megsértése.

b./ Rendőrség vonalán

1./ Intézkedéseket tettünk a rendőrség ügynökségének megerősítése és munkájának megjavítása s a bűncselekmények megelőzése érdekében. A szocialista törvényesség megszilárdítása érdekében fokoztuk a politikai munkát.

2./ A közlekedési fegyelem megteremtésére növeltük a megelőző módszerek alkalmazását.

3./ Az őrszemélyzet szakmai oktatását a jobb tanulmányi eredmények elérése érdekében alaposabban ellenőriztük.

c./ Tűzrendészet vonalán:

1./ Feladatunknak tekintettük a tűzrendészet beosztottai harckészségének fokozását. A megelőző tűzrendészet érdekében a nevelő eszközök rendszeres alkalmazását, a mentő tűzrendészet érdekében a beosztottak szakmai, elméleti és gyakorlati tudásának növelését, a műszaki eszközök gondos ápolását.

2./ Az üzemi és községi tűzoltószervek megerősítését, a nyári mezőgazdasági munkákra felkészülést célul tűztük.

d./ Büntetésvégrehajtás vonalán:

1./ Biztosítottuk a büntetésvégrehajtási apparátusnak a megerősítését a biztonságos őrzés érdekében.

2./ A BV. Parancsnokon keresztül biztosítottuk, hogy az őrszemélyzet a rabokkal a szocialista törvényesség szellemében foglalkozzanak, valamint azt, hogy a rabok nevelése a szocialista büntetésvégrehajtás elveinek megfelelően történjen.

e./ Légoltalom vonalán:

1./ Kiegészítettük a légoltalmi szolgálat személyi állományát.

2./ A Párt megyei V.B. támogatását kértem az önvédelmi csoportok fontosságának tudatosításához

III. A végzett munka értékelése:

a./ Államvédelmi vonalon:
1954. januárjától júliusig 34 személy ügyében folytattunk vizsgálatot, akik közül 3 UDB ügynök volt. Ez idő alatt Főosztályunk beszervezett 26 ügynököt, 62 informátort, 3 rezidenst és 5 találkozási lakást. Fel lett fektetve 7 személyi dossziéi, 2 csoport dosszié, 4 körözési dosszié és 14 előzetes ellenőrző dosszié.

A Főosztály jelenleg összesen rendelkezik 236 ügynökkel 44 rezidenssel, 585 informátorral és 49 találkozási lakással.

A fenti időszak alatt hálózatunkból kizártunk 163 személyt. A kizártaknak nagy többségét azon hálózati személyek képezték, akiket a honvédségi elhárító szervektől vettünk át.

I. osztály:
Az, hogy megyénk Jugoszláviával határos, döntő mértékben megszabja az osztály tevékenységének fő vonalát. Éppen ezért zömmel a jugoszláv vonatkozású ügyekkel, valamint angol, amerikai, operatív vegyes bázissal és felkutató vonallal foglalkozik. Az osztályon jelentősen megnőtt a minőségi ügynökök beszervezésének száma a konkrét ügyekben és az egyes vonalakon. Amíg 1953. második félévben 9 ügynökségi tagot, addig 1954. januártól júliusig 27 ügynökségi tagot szerveztünk be.

Több olyan személyi dosszié lett felfektetve, amelyek operatív értéket képviselnek. Az aktív és konkrét operatív munka eredményeképpen 1954. év első felében dosszié alapján előzetes letartóztatásba lettek helyezve, majd bíróságnak átadva, mint működő UDB ügynökök Vági Ferenc és Szili József szegedi lakosok.

Felkutató vonalon is aktív operatív munka folyik annak érdekében, hogy az UDB illegális csatornáit felderítsük és az így bejövő ügynököket elfogjuk, vagy esetleg visszafordítsuk. Továbbá, hogy ezen csatornákat felhasználjuk arra, hogy ügynökeiket kijuttassuk a Jugoszláviában levő fasiszta magyar emigrációba, valamint azokba a táborokba ahonnan az UDB ügynöki kontingenseit választja ki Népköztársaságunk elleni aknamunkára.

Több beszervezést készítettünk elő annak érdekében, hogy beküldjük az angol, amerikai, izraeli és jugoszláv követségekre abból a célból, hogy ügynökeinket beszervezzék és rajtuk keresztül fel tudjuk deríteni azt, hogy megyénk viszonylatában mi az, ami ezen hírszerző szerveket elsősorban érdekli és ezen keresztül kombinációkat hajtsunk végre.
Tekintettel arra, hogy nem rendelkezik az osztály a határ menti községekben megfelelő minőségű és mennyiségű ügynökséggel az UDB illegális csatornáinak felderítésére, valamint az átdobott UDB ügynökök gyors elfogására, az 1954. II. féléves tervben egyik legfontosabb pontként foglalkozunk ezen a téren meglévő hiányosságok felszámolásával.

Az osztály jelenleg 43 ügynökkel, 50 informátorral, 12 találkozási lakással rendelkezik.

IV. osztály

Az osztály munkájának irányt szab az a körülmény, hogy megyénk területén igen nagy számban vannak a volt horthysta erőszakszervezet tagjai, aktív a klerikális reakció tevékenysége, különböző volt jobboldali politikai pártok tagjai s egyéb ellenséges elemek csoportosulnak.

A Főosztály felállítása után ezen az osztályon kezdetleges körülmények között kezdtük el a munkát. Első feladatként tekintettük az egyes konkrét és komolyabb ügyek kiválasztását és ezekben az ügyekben minőségi ügynökség létrehozását. Az aktív operatív munka eredményeképpen a IV. osztályon is megnőtt ebben a félévben a minőségi ügynökök célszerű beszervezésének a száma az egyes vonalakon, valamint a konkrét ügyekben. Ezt bizonyítja az, hogy míg 1953. szeptembertől decemberig egy ügynöki beszervezés lett végrehajtva, addig 1954. januártól júliusig 9 minőségi ügynök beszervezése lett eszközölve Személyi, valamint csoportdosszié lett felfektetve, amelyekben aktív operatív munka folyik és az ügyek ügynökséggel biztosítva vannak. Aktívan foglalkozunk az FKGP kizárt jobboldali vezetőivel is, akik közül többen illegális csoportokat alkotnak. Ezen csoportokban, valamint a régebben felfektetett személyi és csoport dossziékban előkészületben van több belső ügynök beszervezése, akiket ebben a félévben fogunk beszervezni.

Az osztály aktívan foglalkozik a volt cionistákkal is, valamint azon személyekkel, akik az izraeli követséggel tartanak fenn kapcsolatot. Az osztály rendelkezik olyan adatokkal, mely szerint Makó városában kb. 60 személy rendelkezik elővízummal Izraelbe való kivándorlás céljából. Ezen személyek közül beszervezést fogunk eszközölni annak érdekében, hogy az izraeli követségen keresztül majd kijuttassuk Izraelbe.

Az aktívabb operatív munka eredményeképpen 1954-ben dossziék alapján 9 személyt vettünk őrizetbe, olyanokat, akik népellenes bűncselekményeket követtek el. Tekintettel arra, hogy a Nyugatra kiszökött különböző jobboldali pártok vezetői aktív kém- és ellenséges tevékenységet fejtenek ki Népköztársaságunk ellen, tanulmányozzuk "Vadász" fedőnevű ügynökünket - aki régi közismert szociáldemokrata vezető volt - azon célból, hogy az Ausztriában levő szociáldemokrata emigrációba bejusson és felderítse a Magyarország ellen irányuló ellenséges tevékenység központjait.

A Vatikán külföldi centrumának felderítése céljából tanulmányozás alá vonjuk "Keresztes" fedőnevű ügynökünket, aki hosszabb ideig Rómában tanult. Ezen ügynökünket megfelelő kombinációs legenda kidolgozása után a Vatikánba kívánjuk kijuttatni abból a célból, hogy rajta keresztül a Vatikán Magyarország felé folytatott tevékenységét felderítsük.

Az osztály nem rendelkezik megfelelő mennyiségű és minőségű hálózattal az egyes községekben a volt FKGP vezetőségi tagok körében, valamint a volt horthysta erőszakszervek vonalán annak érdekében, hogy ezen személyek valamint a klérus és egyéb ellenséges elemeknek a kulákokkal fennálló kapcsolatát felderítsük.

Az osztály jelenleg 70 ügynökkel, 41 informátorral, 3 rezindenssel és 6 találkozási lakással rendelkezik.

V. osztály

Az ipari osztály 1954. május havában alakult még. Dacára annak, hogy megyénk nem nagy ipari centrumokkal rendelkezik, /zömmel könnyűipar/ vannak olyan ügynöki jelentéseink, amelyek azt mutatják, hogy az élelmiszer- iparban a szegedi Ruhagyárban valamint a téglagyárakban, ahol az ellenséges elemek vannak, ellenséges tevékenységet szabotázzsal gyanúsítható tevékenységet fejtenek ki. Ezeknek az ügynöki jelentéseknek a beellenőrzésével folyamatban van ezen ügyekben is belső ügynökök beszervezésének előkészítése. Ez a munka azóta aktivizálódik jobban mióta az ipari osztály létrejött. Ugyanis a volt egyesített mezőgazdasági és ipari osztály keretén belül nem fordítottunk kellő gondot az iparra. Az osztály összesen 19 ügynökkel, 36 informátorral, 4 rezidenssel és 4 találkozási lakással rendelkezik.

VI. osztály

A mezőgazdasági osztály munkájának jelentősége a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározatok után különösen előtérbe került. A fokozott feladatok szabta követelményéknek az osztály nem tud hiánytalanul eleget tenni, mivel nem rendelkezik megfelelő számú és minőségű ügynökséggel. Az osztály több konkrét üggyel foglalkozik személyi és csoport dosszié alapján. Így hálózati munka eredményeképpen 1954. első felében 7 személy lett előzetes letartóztatásba helyezve. Így csoportdosszié alapján lett előzetes letartóztatásba helyezve Brunner Tibor volt uradalmi intéző, aki a Joint mezőgazdasági szakembere volt, valamint Brydl Gyula volt uradalmi ispán, akik a pankotai állami gazdaságban tudatosan elkövetett kártévő és szabotázs cselekményükkel 15 millió forintos kárt okoztak. Brunner Tibor és Brydl Gyula hálózati és vizsgálati anyagából megállapítottuk, hogy hozzájuk hasonló egyéb ellenséges elemek befurakodtak a megyében lévő szocialista szektorokba és ott bomlasztó munkát végeznek, szabotázs és kártevés útján. Hálózati jelentéseink bizonyítják azt, hogy több állami gazdaságban folyik ezen személyek részéről ellenséges tevékenység. Pl. az algyői tangazdaságban, ahol Hámori Mátyás volt uradalmi intéző és társai a gazdaság vezető posztjait volt horthysta tisztekkel és egyéb volt vezetőkkel töltötték meg.

A mezőgazdasági osztály több állami gazdaságban, állami gépállomáson termelőszövetkezetben nem rendelkezik hálózattal, amit mutat a pankotai állami gazdaság esete is és ennek következtében az ellenséges tevékenységet kifejtő személyek felsőbb kapcsolatai nem lettek felderítve. Ennek a komoly hiányosságnak felszámolása érdekében és az ellenséges elemeknek a szocialista szektorokban folytatott kártevő és szabotázsmunkájuk felderítése érdekében intézkedéseket hajtunk végre oly formában, hogy minőségi hálózatot hoztunk és hozunk létre azokban az állami gazdaságokban, állami gépállomásokon és tsz-ekben, ahol nincs megfelelő hálózatunk, szakembereknek a beszervezését készítjük elő. A beszervezések azokból a kontingensekből lesznek végrehajtva, amelyek megfelelő kapcsolattal, tekintéllyel és hírszerző lehetőséggel rendelkeznek az ellenséges elemek között. Megnéztük és tanulmányoztuk a kulák elemek koncentrációját a megyében, valamint a közöttük lévő hálózat elhelyezését. Megállapítottuk, hogy sok kulák hálózati megfigyelés nélkül maradt: az 1954. második félév folyamán kibővítjük hálózati apparátusunkat a kulákok körében nagy széles kapcsolatokkal rendelkezők beszervezése útján.

Hálózatunknak a figyelmét a kulákoknak a jobboldali FKGP tagok és a klérussal való kapcsolatukra irányítjuk, akiket ők fel tudnak használni ellenséges tevékenységük végzése során.

Hálózati megfigyelés alá vonjuk azon kulák, vagy egyéb osztályidegen személyeket, akik propagandát folytattak a tszcs-ből való tömeges kilépés érdekében. Ezek mellé a kontingensek mellé beszervezések és bevezetések vannak folyamatban. Ügyükben aktív operatív munkát folytatunk ellenséges tevékenységük felderítése érdekében.

Az osztály területén lassú ütemben folyik a hálózat építése, fő1eg a szocialista szektorokban és az ellenséges kategóriák között. Az osztály nem rendelkezik megfelelő mennyiségi rezindenssel, így a hálózattal való kapcsolattartás nehéz és ezért sok a meghiúsult találkozó. Az ügynökök hírszerző lehetősége nincs teljes egészében kihasználva, kevés a megfelelő minőségi ügynökség a kulákok között. Ezért az 1954. évi második féléves tervben mint egyik legfontosabb kérdéssel foglalkozunk az e téren lévő hiányosság kiküszöbölésével. Kevés a konspirált és találkozási lakások száma, így a szabadban lefolytatott találkozásokon az ügynökség tagjai nem kapnak megfelelő szakmai és politikai nevelést.

Az osztály 49 ügynökkel, 164 informátorral, 27 rezidenssel és 12 találkozási lakással rendelkezik.

Vizsgálati osztály:

Az osztály 1953. szeptembertől 1954. júliusáig 49 személy ügyében folytatott vizsgálatot. Ebből a hálózati munka eredményeképpen őrizetbevett személyek száma 21 fő. Ez idő alatt szabadlábra lett helyezve 2 személy, az egyik elmebeteg, a másik pedig kiskorú volt. Az osztályon komoly mértékben javult a felvett jegyzőkönyvek minősége, amit bizonyít az is, hogy a bíróságnak átadott ügyekben egyetlen egy esetben sem kellett a bíróságnak szabadon bocsátást eszközölni. A vizsgálati munkában a minőség emelését mutatja pl. a határsávban jogtalanul tartózkodó Páncsics Károly ügye, akinél módszeres vizsgálat során bebizonyítást nyert az, hogy 1949 óta az UDB ügynöke és több személlyel együtt át akart szökni Jugoszláviába.

Az osztály ma már rendszeresen használ egyes ügyekben fogdaügynököket és pl. Brunner Tibor őrizetes ügyében a VI. osztállyal karöltve kombinációt hajtottak végre oly formában, hogy az egyik fogdaügynököt kiszabadítottuk és felkereste az őrizetes rokonait, akiktől több értékes adatot kaptunk felsőbb kapcsolataikra vonatkozóan.

Az elkészített kihallgatási tervek minősége is javult, aminek eredményeképpen több, Jugoszláviából átdobott UDB ügynökgyanús személynél sikerült bebizonyítanunk, hogy UDB ügynök. Az osztálynál a szocialista törvényesség megsértése - őrizetesek bántalmazása stb. - nem fordult elő egyetlen esetben sem.

b./ Rendőri munka értékelése

A Párt és a Belügyminisztérium útmutatásai alapján a rendőri szervek munkája bizonyos mértékben javult. Bár a fejlődés nagymérvű a rendőri munka minden vonalán, az elért eredmények mégsem kielégítőek és a munka minden vonalán, az elért eredmények mégsem kielégítőek és a III. Pártkongresszus által meghatározott feladatok megoldásának elősegítésére javítani kell továbbra is a rendőri munka színvonalát.

A 325-ös közös BM és IM utasítás eredményes végrehajtása szilárdította a szocialista törvényességet, csaknem teljesen megszűnt a dolgozók indokolatlan zaklatása, bántalmazása, 1953. II. felében 3 esetben, 1954. első felében egy esetben fordult elő.

Javult a kapcsolat a dolgozókkal, nagyobb megbecsüléssel fordulnak a rendőrség felé. A Párttal, a Tanács és egyéb állami szervekkel is jó a kapcsolat, csak ritkán fordul elő kifogás egyes alsóbb szervek, esetleg azok tagjai ellen, ezeket azonban megvizsgálva nyomban orvosoljuk.

Közvetlen a Kormányprogram után volt kisebb fokú bizonytalanság az egyes rendőrök és parancsnokok részéről, ami Pártunk politikájának nem eléggé alapos ismeretét bizonyította. Ezt a bizonytalanságot felsőbb pártszervek, a politikai osztály, az alapszervezetek, szakmai vezetők segítségével rövid idő alatt megszüntettük, az osztályellenség rendbontó kísérletei már politikailag helyesen állást foglaló rendőri szervekbe ütköztek.

Az operatív munka színvonala emelkedett és ebből következőleg a rendőrség bűnüldözési munkájának eredményessége is növekedett. Ma már minden komolyabb ügyben az operatív hálózati munkát aktívan alkalmazzuk. Több szokásos bűnözőt /összesen harmincat/ vontunk operatív felderítés alá.

Az operatív munka javulása következtében számtalan olyan bűncselekményt tudtunk megelőzni, felderíteni, vagy bűncselekményt elősegítő okot megszüntetni, amire nyílt úton nem lett volna lehetőség.

Az ügynökségek száma jelentősen nőtt: 1953. dec. 31-én 414 fő, 1954. jún. 30-án 575 fő volt foglalkoztatva. Nőtt aktivitásuk is, mert amíg a múlt év második felében csupán 67 %, addig ez év első felében 73 % adott érdemleges jelentést. A társadalmi tulajdonvédelmi osztály pl. 1954. első hat hónapjában 47 beszervezést hajtott végre.

A közbiztonság megszilárdulását mutatja a bűncselekmények számának csökkenése. 1953. II. felében 3 691, 1954. I. felében 2 745 bűncselekmény fordult elő, a csökkenés több mint 25 %-os. A kárérték ugyanezen időszakban mintegy 260 ezer forinttal csökkent, a megtérült kár 200 ezer forinttal nagyobb.

A közlekedésrendészet - a nagyszámú megelőzést célzó propaganda előadás és a gyakori ellenőrzés eredményeképpen - jelentős fejlődést ért el: a balesetek száma az 1953. II. félévi 79 esettel /7 halálos/ szemben 1954. I. félévben 26 esetre /2 halálos/ csökkent.

Az őrszemélyzet szakmai tanulmányi színvonala emelkedett, de az általános műveltség továbbra is igen alacsony színvonalú. A "T" egyének száma /1953. II. félév: 1 572, 1954. I. félév: 1 703/ és eredményessége /valóságnak megfelelő jelentések 1953. II. félév: 3 942, 1954. I. félév 4 472/ javult.

c./ Tűzrendészeti munkáról:

Gazdaságpolitikánkban elkövetett hibák visszatükröződnek Csongrád megye tűzrendészeti helyzetében is. Amíg az iparban 1951. évben 134 tűzeset fordult elő, éppen az ipar fokozott előtérbe helyezése és a munkások nagyobb ébersége folytán ez a szám 1953. évben 61 tűzesetre csökkent, a kár kb. 300 000 forintos csökkenése mellett, addig a mezőgazdaságban az 1951. évi 61 tűzesettel szemben 1953. évben 204 tüzeset fordult elő és a kárérték is 200 ezer forintos emelkedést mutat. Éppen ezért indokolt a megelőző tűzrendészet érdekében a mezőgazdaság vonalán az a fokozottabb munka, melyet megyénk tűzrendészeti szervei a figyelő és készültségi szolgálat jobb megszervezése, készültségi fogatok biztosítása, a tűzrendészeti előírások betartása terén végeztek.

Hiányosság az, hogy a Főosztályvezető hosszú időn át elhanyagolta a tűzrendészeti szervek parancsnokainak ellenőrzését. Nem követelte meg a tűzrendészeti előírások következetes végrehajtását, nem megfelelő az önkéntes községi tűzoltók mozgósítása sem. Hiányosságok vannak a figyelő és készültségi szolgálatosok pihenőhelyeinek biztosításában. Mindezek hozzájárulnak, hogy a megyében igen lassú a fejlődés tűzrendészet terén: az 1953. első félév 142 tűzesetével szemben 13o tüzeset fordult elő, a kárérték csökkenése csupán 11.000 forint.

d./ A büntetésvégrehajtásról:

A büntetésvégrehajtás vonalán sikerült megszilárdítani a biztonságos őrzést. A Főosztály felállása óta egyetlen szökés nem fordult elő, egy csoport szökési kísérletét az őrség ébersége meghiúsította. A bv. referens beállítása biztosítja a kapcsolat jobbá tételét a bv. parancsnokával. Az államvédelmi és rendőrségi operatív munkások gyakran kérik a bv. operatív dolgozóinak támogatását. A törvénysértések, fegyelmezetlenségek száma igen csekély. A rabok nevelése a KÖMI vállalat segítségével, a kulturális és sporteszközök alkalmazásával a szocialista büntetésvégrehajtási céloknak megfelelő. A rabok egészségügyi helyzete kielégítő.

e./ A légoltalom munkájáról:

A légoltalmi parancsnokságok személyi állományát új felvételekkel biztosítottuk. A légoltalmi létesítmények kiépítése, törzsparancsnokságok szervezete megszilárdulása terén mutatkoznak eredmények. Hiányosságok voltak a kiképzési munka terén, ahol hatósági vonalon 70-80 %-ban, önvédelmi vonalon 50-60 %-ban jelentek meg csupán az oda beosztottak a hiányos politikai munka, a gyenge felvilágosítás következtében. A Főosztály és a városi és járási osztályok önvédelmi csoportjainak megszervezése a Belügyminiszter Elvtárs I. Helyettese 15. számú parancsa szerint megtörtént, a kiképzés eredményessége érdekében gyakorlati bemutatókat tartottunk.

f./ A káderosztály tevékenységéről:

1./ A káderosztály az eléje állított követelményeknek nagyobbára eleget tett a létszámhiány felszámolásával. Az összes alapvetően fontos államvédelmi operatív osztályok létszáma ki van töltve a lefigyelő csoport kivételével. Ez a csoport megfelelő épület hiányában nem tud felállni egyelőre, kádereit pedig csak más megyékből biztosíthatjuk.

A Főosztály felállásakor államvédelmi vonalon 59 fő, egyéb vonalon összesen 237 fő hiány mutatkozott. A jelenlegi hiány államvédelmi vonalon 9 fő /az előbb említett csoport/, egyéb állományban 40 fő.

A káderosztály 10 hónap alatt összesen 380 főt vett fel, viszont mint kompromittáltat elbocsájtott 67 főt. Az eredmények eléréséhez jelentős segítséget adott a Párt megyei Végrehajtó Bizottsága. A káderosztály személyi összetétele a létszámhiány felszámolása utáni nevelési feladatokra alkalmas. Az újonnan felvett elvtársak részére szervezett iskolák, a fiatalabb kádereknek tapasztaltabb káderek mellé állítása, a vezetés részéről a munka jobb végzéséhez nyújtott segítség, az ellenőrzés során tapasztalt hibák azonnali feltárása, a Főosztály Pártbizottságának és alapszervezeteinek segítsége a politikai nevelő munkában azt eredményezte, hogy a fiatal káderek túlnyomó többsége helyét jól megállja és a kezdeti bizonytalankodást leküzdve eredményesen dolgozik.

A különböző szakvonalon dolgozó elvtársak egymás iránti megbecsülését, egymás munkájának támogatását sikerült megszilárdítani. Ez különösen megmutatkozott az ősz folyamán a tsz-ek megvédéséért folytatott harcban, de a legutóbbi idők konkrét példáin ezt bizonyítják. /Pl. rendőr területfelelős "T" egyéne útján Jugoszláviából átjött UDB ügynökgyanús személyt fogott el júliusban a határsértés helyétől kb. 35 km-re és erről értesítette azonnal az I. oszt. Vezetőjét./

Az átszervezés bizonyos mérvű fegyelemlazulást is okozott, éppen a tömeges áthelyezések folytán. Szigorú fellépésre volt és van szükség - a nevelés állandó folytatása mellett - a fegyelmezetlenkedőkkel szemben. 1953. IX-XII. hónapban 42 esetben, 1954. I-VI. hónapban 89 esetben kellett fegyelmi fenyítést alkalmazni, sok esetben részeges egyéneket, a szervek állományából eltávolítani. Tisztek ez idő alatt 3 ízben kerültek becsületbíróság elé. Jutalom, dicséret, kitüntetés, soros előléptetés, soron kívüli előléptetés 1953. IX.-XII. között 388 esetben, 1954. I-VI. között 474 alkalomul került alkalmazásra. Különösen a korábban személyi foglalkozás szempontjából elhanyagolt büntetésvégrehajtási állománynál, de a többi szakvonalak beosztottainál is, sikerült a jobb fegyelmezettségre, nagyobb munkakedvre kiható eredményt elérni az időben alkalmazott elismeréssel. A munkaidő betartása terén a káderosztály szigorú ellenőrzést gyakorol. Az alapszervezetek nevelő munkája ebben jelentősen segíti.

2./ A beosztottak anyagi és kulturális igényeinek nagyrészbeni kielégítéséhez a BM. Anyagi és Technikai Főosztálya jelentős segítséget adott. Sikerült pl. 52 lakást szerezni, jelenleg 14 lakás építés alatt van. Az elhelyezés, technikai felszerelés jónak mondható.

3,/ A Párt-alapszervezetek átszervezésesnek megoldása eredményesen lendítette előre a Főosztály egészének munkáját. A Pártbizottság titkárával a szakmai feladatok megoldását elősegítő politikai kérdéseket mindenkor megtárgyaljuk. A Párt megyei Végrehajtó Bizottsága első titkárát rendszeresen tájékoztatom és biztosítom a K.V. pártellenőrzéséről szóló határozatának megvalósítását. 1954. május 14-én a Csongrád megyei Pártválasztmánynak a Főosztály munkájáról beszámoltam, javaslataimat a választmány elfogadta. A pártellenőrzés jelentős segítséget ad a káderekkel való foglalkozás színvonalának emeléséhez is egyes jelentős személyi kérdés megtárgyalásán keresztül.

4./ A vezetés színvonala emelése érdekében még sok a tennivaló, a vezetés hiányosságai között első helyen kell megemlítenem a városi és járási osztályvezetőkkel való rendszeres foglalkozás hiányától. Az alkalomszerű helyi ellenőrzés és beszámoltatás, az időszakonkénti referáltatás a Főosztályon kevés és nem megfelelő arra, hogy jelentős változást eredményezzen a városi és járási osztályok vezetőinek munkájában. Az államvédelmi munka minél alaposabb elsajátításában is mutatkozik hiba, mert a vezetés hosszú idő után sem rendelkezik hálózattal.

Kevés a tűzrendészeti és büntetésvégrehajtási szervek munkájának ellenőrzésére fordított idő, bár e téren az utóbbi időben javulás mutatkozik. Helytelen, hogy a vezető sok apró, a vezetés szempontjából jelentéktelen kérdéssel foglalkozik. Szükséges ezeknek a feladatoknak a megosztása a helyettesekkel és a Titkárság vezetőjével. Gyenge a kapcsolata a Főosztály vezetőjének a központi osztályok és főosztályok vezetőivel. Keveset igényli ezek segítségét, tapasztalataik átadását.

Az államvédelmi helyettesnek és a rendőri helyettesnek gyakrabban és hosszabb ideig kell a városi és járási osztályoknál ellenőrzést folytatni az eddigieknél. A megfelelő szakvonalakon támogatásuk még hiányos.

H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T

1./ A főosztály államvédelmi, rendőri és egyéb munkájának alapja és kiinduló pontja az MDP III. Kongresszusának határozatai és a Központi Vezetőség júliusi határozata és a kormányprogram szabja meg. Legfontosabb feladat a Párt- és Kormányhatározatok Csongrád megyére vonatkozó végrehajtásának útjából elhárítani azokat az akadályokat, amelyeket az ellenséges elemek jelentenek. a./ A főosztályvezető alapos tanulmányozás után részletesen dolgozza ki a Párt és a Kormányprogram végrehajtásából adódó államvédelmi feladatokat. Ennek alapján minden központi és járási osztály dolgozza ki részletes és konkrét tervét.

Határidő: október 15.
Felelős: Főosztályvezető

b./ A főosztály időben reagáljon a Kormányprogram végrehajtását akadályozó jelzésekre és azonnal vezessen be vizsgálatot, ha ellenséges tevékenységet észlel. A vizsgálatot az ügy teljes tisztázásáig folytassa.

2./ Emelni kell a vezetés színvonalát, el kell érni, hogy a vezetés képes legyen az erőket a legdöntőbb feladatokat végrehajtására összpontosítani, ehhez a legmegfelelőbb kádereket biztosítani és a feladatok végrehajtását menetközben is ellenőrizni, abban segítséget nyújtani.
a./ A főosztályvezető - azáltal, hogy helyettesei és az osztályvezető jogkörét, felelősségét növelje - szabadítsa meg magát az apróbb problémák tömegétől és határozottan kapcsolódjék be a konkrét operatív munkába.
b./ Állandóan és folyamatosan tanulmányozza a megye operatív helyzetét és az abban végbemenő változásokat az ellenség elhelyezkedését, tevékenységének irányát, módszereiben beálló változásokat. Ezt három hónaponként osztályvezetői értekezleten értékelje és osztályonként konkrétan határozza meg az elhárítás irányát.

Határidő: december 1. és folyamatos
Felelős: Főosztályvezető

c./ A főosztályvezető haladéktalanul gondoskodjon, hogy az operatív értekezleten megszabott feladatokat a főosztály minden területén megfelelően alkalmazzák és az elkövetkezendő munkatervekbe következetesen bedolgozzák.

Határidő: folyamatos
Felelős: Főosztályvezető

3./ Komoly mértékben emelni kell a hálózati operatív munka eredményességét és színvonalát. Elsősorban meg kell javítani az ügynökség munkáját.
a./ Valamennyi területen felül kell vizsgálni az 1952-53 és 1954-ben beérkezett hálózati jelentéseket, az értékeseket kiemelni, leellenőrizni és a felmerült ellenséges személyre megszervezni a hálózati operatív munkát.

Határidő: december 31.
Felelős: Főosztályvezető

b./ A már felderített és nyilvántartásba vett kompromittált személyeket, akikre már elegendő ellenőrzött anyag bizonyítja az ellenséges tevékenységet, ügydossziét kell nyitni és megszervezni benne a célirányos hálózati munkát.

Határidő: december 1.
Felelős: Főosztályvezető

c./ Konkrét ügyekben célirányos operatív terveket kell készíteni és biztosítani, hogy valamennyi dossziés ügyben megfelelő számú minőségi ügynök dolgozzon. A fentiek figyelembe vételével kell kidolgozni az elkövetkezendő munkatervet.

Határidő: folyamatos
Felelős: Főosztályvezető

d./ A főosztályvezető és helyettesei gondoskodjanak arról, hogy a beszervezésre javasolt személyek minden tekintetben megfelelőek legyenek az operatív szakmai előírásoknak. Ne engedélyezzék az olyan beszervezést, mely nem az ellenséges körbe beépülésre irányul. Elsősorban növelni kell az ellenséges kontingensekből beszervezendő ügynökök számát.
e./ Növelni kell a találkozási lakások számát és el kell érni, hogy 1954. év végéig valamennyi ügynökkel és rezidenssel csak konspirált találkozási lakásban találkozhassanak.
f./ Az objektumi és területi elv szerint dolgozó államvédelmi szervek területén 1954. év végéig ki kell építeni a rezidentúrákat, melyhez az összes konkrét ügyben nem dolgozó informátorokat kapcsolni kell.
g./ Az operatív beosztottakat állandóan oktatni kell az ügynökség fokozottabb nevelésére, operatív készségeik növelésére, a konkrét ügynöki feladatok végrehajtásának megmagyarázására, az ügynök magatartásának helyességére, az ügynökség lehetőségeinek szélesebb körű kihasználására és a konspiráció megszilárdítására a hálózati munkában. A vezetők rendszeresen ellenőrizzék a találkozókat és adjanak segítséget a beosztottaknak.

4./ A mezőgazdaság területén folytatott államvédelmi munka fő feladata a Párt- és Kormányprogram mezőgazdaságra vonatkozó része végrehajtásának operatív biztosítása a mezőgazdaság szocialista szektorainak ellenség elleni védelme.
a./ Alaposan fel kell mérni a területet, elsősorban a kulákság, a volt horthysta elemek, földbirtokosok, ispánok és egyéb ellenséges személyek elhelyezkedése és tevékenysége szempontjából.

Határidő: 1954. november 20.
Felelős: Főosztályvezető

b./ A mezőgazdaság megyei irányító szerveibe szakképzett ügynökséget kell beépíteni és fel kell deríteni az ellenség itt kifejtett tevékenységét.

Határidő: december 31.
Felelős: Főosztályvezető

c./ Fel kell deríteni a tszcs-k felbomlására törekvő ellenséges gócokat és személyeket, akiket azután aktív operatív feldolgozás alá kell vonni.

5./ A kémelhárító osztály alapvető feladata a megye területén nagyszámban élő és az imperialista hírszerzés bázisát képező kontingensek minőségi ügynökökkel történő állandó operatív feldolgozása és ellenőrzése kell, hogy legyen. Továbbá az UDB illegális csatornáinak felderítése és az átdobott ügynökök elfogása, vagy visszafordítása.
a./ El kell végezni a megye tervszerű operatív feltérképezését, elsősorban a jugoszláv, az angol, amerikai és francia kolónia tagok vonalán. A háborús események következtében és főleg a felszabadulás után kiszököttek hozzátartozóit, imperialista követségekkel kapcsolatot tartók, az amerikai, angol, francia hadifogságban volt horthysta tisztek és iskolázott személyiségek vonalán, és az imperialista országokkal gyanús levelezést folytatók vonalán.

Határidő: december 31.
Felelős: Főosztályvezető

b./ A felderített ellenséges kontingensek között minőségi ügynökséggel kell beépülni és a legaktívabb elemeket hálózati feldolgozás alá vonni.

Határidő: folyamatos
Felelős: Főosztályvezető

c./ Kutatómunkát komoly mértékben meg kell javítani és minden segítséget meg kell adni, erről a vonalról lehetőségek teljes kihasználásával a BM II. osztályának ki kell szélesíteni a kutatás vonalán dolgozó ügynöki hálózatot. Ügynökségeket kell szervezni elsősorban: a jugoszláv határmentén lévő községekben az átdobott UDB ügynökök gyors elfogására, a háborús események során, illetve a felszabadulás után az imperialista országokba szököttek itthon maradt hozzátartozói közé, különös figyelemmel az 1948-tól Jugoszláviába, Nyugat-Németországba, Franciaországba és Izraelbe szököttek hozzátartozói között.
d./ A jugoszláv határ mentén lévő községekben fel kell deríteni azokat a helyeket és személyeket, melyek alkalmasak arra, hogy a BM szervei a Jugoszlávia felé folytatandó kutatómunkájuk során számításba jöhetnek, illetve alkalmasak arra, hogy itt illegális csatornát tudunk létrehozni.

Határidő: folyamatos
Felelős: Főosztályvezető

6./ A belső reakció elleni harc területén az operatív munka fő iránya az ellenséges csoportok és irányító gócaikba történő beépülés kell, hogy legyen. Az erőket elsősorban a jobboldali szoc.dem., volt FKGP, horthysta tisztek, volt csendőrök, VKF/2 besúgók és a szekták, a cionisták és a rk. egyház volt szerzetesrendi tagok ellenséges tevékenységének felderítésére kell irányítani az egyéb ellenséges kontingensek biztonságos operatív ellenőrzése mellett.

a./ Fel kell deríteni a megye területén élő olyan szoc.dem.-eket és trockistákat, akik a felszabadulás előtt és után jelentős szerepet töltöttek be az SzDP-ben, közeli kapcsolatban álltak az SzDP vezetőivel és esetleg külföldi kapcsolataik is voltak. Beszervezéseket elsősorban ezekből a kategóriákból ke1l végrehajtani.

Határidő: 1954. december 31.
Felelős: Főosztályvezető

b./ A meglévő operatív anyagokból kiindulva fel kell deríteni a megyében élő jobboldali szociáldemokraták és trockisták bázisait annak érdekében, hogy felsőbb kapcsolatait felderítsék. E célból a meglévő anyagok, s jelzések figyelembe vételével kell a beszervezéseket ezen a vonalon eszközölni

Határidő: 1954. december 31.
Felelős: Főosztályvezető

c./ Fokozni kell a felderítő munkát a volt horthysta tisztek, csendőrök, rendőrök, VKF/2-es elhelyezkedése és tevékenysége vonalán. Elsősorban olyan beszervezéseket kell végrehajtani, melyek révén lehetőség nyílik a vezető kategóriák egymással való kapcsolattartásuk, valamint külföld felé irányuló kapcsolatuk felderítésére, továbbá jugoszláv határmentén lévő községekben a fenti kategória körében megfelelő ügynökséget kell kiépíteni.

Határidő: folyamatos
Felelős: Főosztályvezető

d./ Fokozni kell a felderítést a cionisták vonalán, elsősorban azon személyek körében, akik feltehetően az izraeli követséggel tartanak fenn kapcsolatot. Ezen személyek közül megfelelő képességgel és hírszerző lehetőséggel bíró személyek ügynöki beszervezését kell eszközölni.

Határidő: folyamatos
Felelős: Főosztályvezető

e./ Komoly figyelmet kell fordítani a katolikus egyházi vonalon feloszlatott, vagy meglévő szerzetesrendek és a papság ellenséges tevékenységének felderítésére - különös figyelmet kell fordítani azokra a jelrésekre, amelyek arra utalnak, hogy a katolikus egyház vonalon az ifjúság körében ellenséges csoportokat hoznak létre. Aktív hálózati operatív munkát kell folytatni a felderített ellenséges személyek dokumentálása érdekében.
f./ Az osztálynak szorosan együtt kell dolgoznia a mezőgazdasági osztállyal, ki kell dolgozni a közös feladatokat azzal a céllal, hogy leleplezzék az FKGP s egyéb jobboldali politikai pártok volt vezetőinek, volt csendőrök és katonatisztek, valamint az egyház reakciós erőinek támadási irányát, amelyet kifejtenek a mezőgazdaság terén.

Határidő: folyamatos Felelős: Főosztályvezető

g./ Összpontosítani kell az erőket a konkrét ügyek minőségi feldolgozására, elsősorban a fenti ellenséges kontingensek vonalán. A legfontosabb ügyek összefoglaló jelentéseit meg kell küldeni a BM. IV. osztályának.

7./ Az ipari szabotázselhárító osztály feladata, hogy az ipar fejlesztése, valamint a kormányprogram végrehatása útjából hárítsa el az ellenséges elemek által támasztott akadályokat. Ez évben meg kell teremteni az eredményes operatív munka alapját ahhoz, hogy az osztály betöltse alapvető feladatát, a szabotázselhárítást.
a./ Ki kell dolgozni a Párt- és Kormányprogram Csongrád megye iparára vonatkozó államvédelmi feladatokat, s ennek megfelelő részletes operatív tervet.

Határidő: december 31.
Felelős: Főosztályvezető

b./ Az ipari objektumokban, a kereskedelemben fel kell deríteni az ott dolgozó volt katonatiszteket, kulákokat és egyéb ellenséges elemeket. Elsősorban ezek közé a személyek közé kell képzett ügynököket beépíteni.
c./ A konkrét ügyek operatív feldolgozása érdekében végzett hálózati munkát ne csak az adott objektumon belül végezzék, hanem terjesszék ki a feldolgozás alá vont személyek lakhelyére, baráti, ismerősei és egyéb kapcsolatai körére is. A munkát a társosztályokkal szoros együttműködésben kell végezni.

Határidő: folyamatos Felelős: Főosztályvezető

d./ A rendkívüli és megtörtént események vizsgálatának színvonalát meg kell javítani. A nyomozást mindaddig nem szabad befejezni egy-egy ügyben, míg a felelősség kérdése nem tisztázódott, illetve még megállapítást nem nyert, hogy bűncselekmény történt-e vagy sem. A megtörtént események vizsgálatát fel kell használni továbbá az ellenséges gócok felderítésére és az ügynökség megerősítésére.

Határidő: folyamatos
Felelős: Főosztályvezető

8./ A vizsgálati munkát tervszerűvé kell tenni, s minőségileg javítani. Az őrizeteseket minden esetben ki kell hallgatni. Az őrizetessel kapcsolatos ellenséges kontingens egészére vonatkozóan is. A vizsgálati tervek jobb felhasználásával biztosítani kell a jobb vizsgálati eredményt.

Határidő: folyamatos
Felelős: Főosztályvezető

Rendőri vonal:

1./ A hálózatot tervszerűen tovább kell fejleszteni a mezőgazdaságban, iparban, kereskedelemben általában a társadalmi tulajdonvédelmi osztály keretében. Ezeken a vonalakon a minőségi beszervezések útján arra kell venni a fő irányt, hogy a bűncselekményeket megelőzzük, illetve felderítésüket biztosítsuk.

a./ A szokásos bűnözők közé a beépülést minőségi hírszerző lehetőségekkel rendelkező ügynökökkel kell biztosítani. Felül kell vizsgálni és csökkenteni kell tervszerűen a hálózatban meglévő párttagok számát.

Határidő: december 31.
Felelős: Főosztályvezető és rendőri h.

b./ Az aktívabb operatív munka végzése és a bűncselekmények megelőzése érdekében a felderített és nyilvántartott összes szokásos bűnözőket hálózati megfigyelés alá kell vonni.

Határidő: december 31.
Felelős: Főosztályvezető és rendőri h.

c./ A meglévő informátori hálózatot tervszerűen rezidentúrába kell szervezni. A meglévő és nem foglalkoztatott rezidenseket felül kell vizsgálni olyan szempontból, hogy alkalmasak-e arra, hogy informátorokat hozzákapcsoljanak. Amennyiben a rezidensi teendők ellátására alkalmasak, úgy az operatív szempontok szem előtt tartásával informátorokat kell hozzájuk kapcsolni.

Határidő: november 15.
Felelős: Főosztályvezető és rendőri h.

d./ Főosztályvezető és rendőri helyettese köteles 3 hónaponként rendszeresen értékelni a megye bűnügyi helyzetét, az objektumok fertőzöttségét annak érdekében, hogy súlypontot tudjanak képezni a bűnöző elemek felszámolása érdekében.

Határidő: december 1 és folyamatos
Felelős: Főosztályvezető és rendőri h.

e./ A szocialista törvényesség biztosítása érdekében rendszeres kapcsolatot kell teremteni az ügyészség tagjaival. Szakmai tanácsaik ellenőrző munkák igénylésével emelni kell az eredményes nyomozásokat, csökkenteni kell a nyomozás megszüntetését kimondó határozatok számát.

Határidő: folyamatos
Felelős: Főosztályvezető és rendőri h.

Tűzrendészeti vonal:

1./ Fokozni kell a mezőgazdaság vonalán a megelőző tűzrendészeti munkát. Emellett meg kell követelni az ipari objektumok vezetőitől a tűzrendészeti előírások maradéktalan végrehajtását. Meg kell javítani a propaganda- munkát, a tömegszervezetekre fokozottabban kell támaszkodni.
a./ Szervezettebbé kell tenni az együttműködést a nyomozó hatóságokkal, biztosítani a kölcsönös segítségnyújtást.
b./ A kiképzés gyakorlatias jellegét kell túlsúlyba helyezni. Ehhez adjon segítséget az Országos Tűzoltó-parancsnokság is.
c./ A bekövetkezett tűzesetek okát, az intézkedések gyorsaságát elemezni kell. A tapasztalatokat fel kell használni az oktatásban. Ezzel párhuzamosan bírálni kell a műszaki felkészültség helyzetét.

Határidő: folyamatos
Felelős: Főosztályvezető

Büntetésvégrehajtási vonal

1./ Biztosítani kell az őrszemélyzet erkölcsi-politikai színvonala emelését, a meg nem alkuvó, bátor, harcos kiállást a szökések további magakadályozása, a rabokkal való összejátszás elkerülése érdekében.
a./ Szélesíteni kell a büntetésvégrehajtás dolgozóinak kapcsolatát a főosztály többi dolgozójával kulturális és sport rendezvényeken keresztül

Határidő: folyamatos
Felelős: Főosztályvezető és Tihanyi bv. őrnagy

Légoltalmi vonal

1./ Biztosítani kell a légoltalom műszaki, anyagi létesítményei gondos őrzését, ápolását. Fel kell készülni az önvédelmi csoportok őszi oktatásra, értékelni kell az elmúlt év oktatási tapasztalatait.

Határidő: szeptember 10.
Felelős: Főosztályvezető

a./ Légoltalmi munkásoknak fokozottabban kell támaszkodniok a Párt és tömegszervezetek támogatására, a tömegekkel való kapcsolat kiszélesítésére.

BMKI. - Kollégiumi ülések - 205-4496/54. (Jelentés a BM Csongrád megyei Főosztály munkájáról. Belügyminisztérium Csongrád megyei Főosztálya d. n. Készült a BM kollégium 1954. IX. 7-i ülésére. BM Központi Irattár Kollégiumi ülések jegyzéke 33. doboz, i. sz.: 205-4496/54.)

Utasítás

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERÉNEK
16. számú UTASÍTÁSA
Budapest, 1954. október hó 7-én

A Kollégium 1954. szeptember 7-i ülésén tárgyalta a Csongrád megyei Főosztály munkáját és az alábbiakat állapította meg:

I.

A Csongrád megyei Főosztály államvédelmi és rendőri munkájában van fejlődés. Szervezettebben és célirányosabban folyik az ellenség felderítése. Minőségi javulás tapasztalható az ügynökség összetételében.

A törvényesség betartása terén jelentős változás, javulás mutatkozik. Az operatív osztályokon a létszámhiány feltöltése lényegében megtörtént. A kádermunka lényegesen javult.

A rendőri szervek munkája bizonyos mértékben javult. Emelkedett az operatív munka színvonala és ezzel párhuzamosan növekedett a rendőrség bűnüldözési munkájának eredményessége is. Csökkent a bűncselekmények száma.

A főosztály vezetése azonban még nem éri el a megfelelő és kívánt színvonalat, a főosztályvezető és helyettesei, valamint az osztályvezetők nem kapcsolódnak be kellő mértékben az operatív munka gyakorlati végzésébe. /A főosztályvezető nem tart ügynökséget./

A főosztályvezető nem készített magának munkatervet a feladatok elvégzésére, így az osztályok részéről a beszámoltatások tervszerűtlenül vagy egyáltalán nem történték meg, s ennek eredményeként elhanyagolták a városi és járási osztályok munkájának ellenőrzését.

A februári és júliusi vezetői értekezleten kapott igen fontos operatív szempontokat a vezető a gyakorlati munkában nem hasznosította teljes egészében az operatív munka színvonalának emelésére.

A főosztályvezető és helyettesei, valamint az osztályok vezetői az újonnan felvett fiatal operatív beosztottakkal keveset foglalkoznak, így nem eléggé gyorsan adják át tapasztalataikat. A vezetők nem merik bátran megbízni egyes feladatokkal a fiatal operatív beosztottakat. A főosztály fennállása óta nem számolt fel egyetlen imperialista kémrezidentúrát, vagy ellenséges szervezkedést sem, ami a hálózati munka gyengeségének a jele.

Nem megfelelően aktivizálódott a hálózati operatív munka, különösen a mezőgazdasági és ipari szabotázselhárítás terén a Párt Központi Vezetőségének júniusi, októberi, decemberi határozatának és a III. Pártkongresszus határozatainak megfelelően.

Az operatív állomány nem tartja be azt az alapvető operatív elvet, hogy az egyes ügyekben ne a perifériákra építsék az ügynökséget, hanem minőségi belső ügynökséget foglalkoztassanak, illetve szervezzenek be. Még mindig nem elég széles mértékben alkalmazzák az egyes osztályok konkrét ügyekben a minőségi ügynökök bevezetésének a módszerét.

A meglévő ügyek feldolgozása nem elég mélyreható, az ellenséges csoportok külföldi imperialista kapcsolatai nincsenek felderítve. A tervbe vett egyes intézkedéseknél a kombinációkat, beszervezéseket, ügynöki beszervezéseket túlzottan lassú ütemben, tervszerűtlenül hajtják végre.

A főosztály és operatív osztályai nem tanulmányozták elég mélyen és alapossággal a megye ellenséges operatív bázisait az egyes kontingensek vonalán, gyenge minőségi hálózattal rendelkeznek, aminek az eredményeképpen a belső reakció elleni elhárító osztály nem ismeri megfelelőképpen a megyében az ellenség tevékenységét és nem leplezi le azok szervezett ellenséges aknamunkáját. /Pl. 1850 a volt horthysta erőszakszervek tagjainak száma, akik között mindössze 18 ügynök van foglalkoztatva./

A főosztályvezető és helyettesei, valamint az osztályvezetők nem ellenőrzik megfelelő mértékben a beosztottakat, a találkozókra való felkészülést, az ügynökséggel való foglakozást. Találkozásokat bonyolítanak le a szabad ég alatt, ami csökkenti a hálózati munka minőségét. A laza, liberális ellenőrzésből fakad, hogy 1954. augusztus hó folyamán a találkozóknak 14,4 %-a meghiúsult.

Az államvédelmi munkában az alábbi főbb hiányosságok vannak:

1./ Kémelhárítás vonalán nem folyik elég eredményes és következetes harc az imperialista hírszerzőszervek aknamunkája ellen, nincsenek felderítve és ügynökséggel biztosítva az imperialista hírszerzőszervek behatolási csatornái. Alacsony színvonalú az operatív munka az angol-amerikai operatív vegyes bázis vonalán.

A jugoszláv határ menti községekben az osztály nem rendelkezik megfelelő számú hálózattal, melynek következtében nem tudják elfogni az átdobott UDB. ügynökök zömét.

Felkutató vonalon igen kevés a megfelelően kidolgozott aktív, bátor, operatív kombináció. Ezen a területen folyó operatív munka alacsony színvonalú és nincs meg a megfelelő kezdeményezőkészség és nincsenek kihasználva a rendelkezésre álló lehetőségek sem.

Nincsenek kellően felderítve és ügynökséggel biztosítva a Jugoszláviába és Nyugatra kiszökött személyek hozzátartozói és egyéb kapcsolataik. Különösen gyenge az operatív hálózati munka az olyan kiszökött személyek ügyében, akik alaposan gyanúsíthatók azzal, hogy az imperialista hírszerzőszervek ügynökei voltak.

2./ A belső reakció elleni elhárítás vonalán az imperialisták belső ügynökségét képező bázisok nincsenek kellően feltérképezve és ügynökséggel kellően átfogva. Gyenge a trockisták, jobboldali szoc.demek, klérus és a szekták elleni hálózati operatív munka.

Nincsenek hálózati ellenőrzés alá vonva a volt horthysta erőszakszervek azon tagjai, akik a jugoszláv határ mentén lévő községekben élnek, és bázisul szolgálnak a titóista hírszerzésnek. Nincsenek felderítve és ügynökséggel átfogva a belső reakció erőinek imperialista kapcsolatai és külső bázisainak csatornái.

3./ Az ipari szabotázselhárító osztály nincs felkészülve arra, hogy meg tudja akadályozni a területén lévő objektumok ellen irányuló esetleges diverzáns, szabotázs vagy kártevő tevékenységet, mivel nem rendelkezik megfelelő minőségi hálózattal az objektumokban. A kereskedelem vonalán az osztály nem rendelkezik megfelelő számú és minőségű ügynökséggel.

4./ A mezőgazdasági szabotázselhárító osztály területén igen lassú ütemben folyik a hálózatépítés az e11enséges kategóriák között, amelyek a szocialista szektorban tömörülnek. A mezőgazdasági csúcsszervekben az állami gazdaságokban, állami gépállomásokon és termelőszövetkezetekben elhelyezett hálózat nincs eléggé célirányosan ráállítva az ellenséges elemek aknamunkájának felderítésére.

A kulákság és a velük kapcsolatban álló belső reakció erőinek ellenséges tevékenysége nincs megfelelően felderítve és minőségi ügynökséggel biztosítva.

A vizsgálati osztály munkája nem eléggé határozott, az őrizetbevett ellenséges elemek leleplezése terén. Nem alkalmaznak - csak igen ritka esetben - megfelelő fogdahálózatot az ügyek vizsgálata során, s a lehetőségekhez mérten nem használják ki a szabadon lévő ellenséges kapcsolatok felderítése érdekében.

A rendőrség munkájában az alábbi főbb hiányosságok vannak:

A rendőri operatív apparátus nem dolgozik megfelelően minőségi hálózatépítés tekintetében. Nem tudnak eléggé mélyen behatolni a bűnözők közé, s így nem képesek - döntően a bűnüldözési és körözési vonalon -, a bűncselekményeket elkövető személyeket felderíteni, még kevésbé az egyes bűnöző személyek, vagy csoportok által tervbe vett bűncselekményeket felderíteni és megakadályozni. A rendőri vonalon lévő ügynökség összetétele rossz. 64 % MDP tag, így nem tud a bűnözők között eléggé eredményes felderítő munkát végezni.

A társadalmi tulajdonbiztosítása nem kielégítő. Nem rendelkeznek a társadalmi tulajdonvédelmi vonalon megfelelő számú és jól működő rezidentúrával a különböző objektumokban. Ezért a társadalomtulajdon elleni bűncselekményeket nem tudják minden esetben felderíteni.

Hibák okai:

1./ A főosztályvezető és helyettesei nem nyújtottak kellő gyakorlati segítséget a beosztottaknak az operatív munka végzésében és nem ellenőrizték tervszerűen az operatív apparátust, ami azt eredményezte, hogy nem volt meg a megfelelő aktivitás az egyes ügyek felszámolása terén.

2./ A főosztály hálózati operatív munkájában felmerülő hiányosságok egyik oka, hogy az átszervezés előtt nem fordítottak kellő figyelmet a megfelelő minőségi ügynöki apparátus létrehozására. A beszervezéseket elsietve hajtották végre, nem vették figyelembe a jelöltek hírszerző lehetőségeit.

3./ Nem tanulmányozták az operatív bázist és az ellenség koncentrációját a megyében, s ennek következtében rosszul osztották el a hálózatot. Ez oda vezetett, hogy az átszervezés után igen sok ellenséges kontingens hálózata ellenőrzés nélkül maradt.

4./ A felmerülő hálózati anyagok és ügyek ellenőrzése nem történt meg kellő időben, és nem hajtották végre az ellenség szervezett aknamunkája felderítéséhez szükséges intézkedéseket, nem nyitottak személyi és csoportdossziét.

5./ Az államvédelmi operatív apparátust nem nevelték az egyszerű és eredményes intézkedések szellemében, aminek következtében az ügyek intézése elhúzódott.

A fenti hiányosságok megszüntetése érdekében főosztályvezető elvtársat az alábbiakra

u t a s í t o m:

1./ A főosztály államvédelmi és rendőri munkájának alapja a kormányprogram és az MDP. III. Kongresszusa határozataiból adódó államvédelmi feladatok, valamint a miniszteri utasítások végrehajtása legyen.

2./ Emelni kell a vezetés színvonalát, el kell érni, hogy a vezetés képes legyen az erőket a legdöntőbb feladatok végrehajtására összpontosítani és a feladatok végrehajtását menetközben ellenőrizni és abban segítséget nyújtani.
a./ A főosztályvezető határozottan kapcsolódjon be a konkrét gyakorlati operatív munkába. A legfontosabb ügyekben az ügynökség irányítását végezze, valamint az operatív beosztottakat ellenőrizze a gyakorlati operatív munka végzése során.
b./ Állandóan és folyamatosan tanulmányozza a megye operatív helyzetét és az abban végbemenő változásokat, az ellenség elhelyezkedését, tevékenységének irányát, módszereibe beálló változásokat. Ezt 3 hónaponként osztályvezetői értekezleten értékelje és osztályonként konkréten határozza meg az elhárítás irányát.

Határidő: folyamatos

3./ Fel kell számolni a vezetők és parancsnokok részéről a fegyelem kérdésében megnyilvánuló liberalizmust. Meg kell szilárdítani a katonai fegyelmet.
a./ A végzett munkáért érvényesíteni kell az alsóbb parancsnokok, vezetők felelősségét, meg kell követelni az alaposabb eligazításokat és a feladatok maradéktalan végrehajtását.

Határidő: folyamatos

4./ Komoly mértékben emelni kell a hálózati munka operatív munka eredményességét és színvonalát, elsősorban meg kell javítani az ügynökség munkáját.
a./ Növelni kell a találkozási lakások számát és el kell érni, hogy 1954. végéig valamennyi értékes és ellenőrzött hálózati személlyel csak konspirált találkozási lakásban találkozhassanak.
b./ Az operatív beosztottakat állandóan oktatni kell az ügynökség fokozottabb nevelésére, operatív készségeik növelésére, a konkrét ügynöki feladatok végrehajtásának megmagyarázására, az ügynök lehetőségeinek szélesebb körű kihasználására. A vezetői rendszeresen ellenőrizzék a találkozókat, adjanak segítséget a beosztottaknak.

Határidő: folyamatos

5./ A kémelhárító osztály alapvető feladata az imperialista hírszerzés bázisát képező kontingensek operatív feldolgozása és ellenőrzése. Továbbá feladata az UDB illegális csatornáinak a felderítése és az átdobott ügynökök elfogása, vagy visszafordítása.
a./ A jugoszláv határ mentén lévő községekben megfelelő számú, minőségű ügynökséget kell létrehozni, amely képes az UDB ügynökök elfogására.

Határidő: 1955. április 1.

b./ Fel kell deríteni azon személyek hozzátartozóit és kapcsolataikat, akik 1948-tól Jugoszláviába, vagy Nyugatra szöktek ki. Ezek körében megfelelő minőségi hálózatot kell kiépíteni.
c./ A kutatómunkát komoly mértékben meg kell javítani, s a rendelkezésre álló lehetőségek teljes kihasználásával megfelelő operatív kombinációkat kell kidolgozni, amit jóváhagyás végett a BM I. osztály vezetőjéhez kell felterjeszteni.

Határidő: folyamatos

d./ Az angol-amerikai, operatív vegyesbizottság vonalán megfelelő számú és komoly minőségű, jó kapcsolatokkal rendelkező ügynökséget kell beszervezni, amely képes a Budapesten működő imperialista követségekre bejutni, vagy külföldre küldhető ki. Ezen feladatok végrehajtásához segítséget kell, hogy adjon a BM I. osztálya.

Határidő: folyamatos
Felelős: főosztályvezető
és a BM I. Oszt. Vez.

6./ A belső reakció elleni harc területén az operatív munka fő iránya az ellenséges csoportok és irányító gócaikba történő beépülés kell hogy legyen.
a./ Fel kell deríteni a megye területén élő olyan szociáldemokratákat is trockistákat, akik a felszabadulás előtt és után jelentős szerepet töltöttek be az SzDP-ben. Közeli kapcsolatban álltak az SzDP volt vezetőivel, s esetleg külföldi kapcsolataik is voltak. Konkrét célirányos minőségi ügynökséget kell ezen kategóriákba beszervezni, s rajtuk keresztül felderíteni ezek külföldi ellenforradalmi központjait és egyes ügynököket ide kijuttatni.

Határidő: folyamatos

b./ Katolikus egyház vonalán meglévő olyan hálózati jelzéseket, melyek arra utalnak, hogy ellenséges csoportok működnek, megfelelő beépülések útján sürgősen ellenőrizni kell. Ezekben az ügyekben aktív hálózati, operatív munkát kell folytatni.
c./ Fel kell deríteni és megfelelő minőségi ügynökséggel biztosítani a különböző szekták ellenséges tevékenységét.

Határidő: folyamatos

d./ A meglévő személyi és csoport-dossziés ügyekben jól képzett, megfelelő hírszerző lehetőséggel bíró ügynökséget kell szervezni.

Határidő: december 31.

7./ Az ipari szabotázselhárító osztály feladata, hogy az ipar és kereskedelem vonalán elhárítsa a kormányprogram végrehajtását akadályozó ellenséges elemek tevékenységét.
a./ Az ipari objektumokban megfelelő számú és minőségi ügynökséget kell létrehozni, mellyel biztosítani tudják az objektumokat az ellenséges kártevés, diverzió vagy szabotázzsal szemben.
b./ A megfelelő és nem konkrét ügyben foglalkoztatott informátori hálózatot rezidentúrában kell összekapcsolni.

Határidő: folyamatos

c./ Kereskedelem vonalán fel kell deríteni azon ellenséges gócokat, amelyek akadályozzák a lakosság jobb ellátását. Ezekbe az ellenséges gócokba minőségi ügynökséggel kell beépülni.

Határidő: folyamatos

8./ A mezőgazdaság területén folytatott államvédelmi munka fő feladata a Párt- és kormányprogramnak a mezőgazdaságra vonatkozó része végrehajtásának operatív biztosítása és a mezőgazdaság szocialista szektorának az ellenség elleni védelme.
a./ Fel kell deríteni a tszcs-k felbomlasztására törekvő ellenséges személyeket és kulák-gócokat. Felderíteni ezek szervezett ellenséges tevékenységét és kapcsolatait a volt jobboldali politikai pártok vezetőivel. Ezeket aktív operatív feldolgozás alá kell venni.
b./ A mezőgazdasági csúcsszervekben, állami gazdaságokban, gépállomásokon elhelyezett ügynökséget az ellenséges aknamunka felderítésére kell irányítani. A mezőgazdaság megyei irányító szerveiben szakképzett ügynökséggel kell beépülni.

Határidő: folyamatos

9./ Fel kell tölteni megfelelő káderekkel a lefigyelő csoport állományát és meg kell szervezni, hogy ügynöki bizalmas nyomozás alatt álló ellenséges személyek kapcsolatait felderítsék.
Határidő: december 31.

Felelős: főosztályvezető
és a BM VIII. osztály vezetője

10./ A vizsgálati munkát célirányossá kell tenni az ellenséges elemek leleplezésére. A lehetőségekhez mérten operatív kombinációkat kell alkalmazni a szabadon lévő ellenséges kapcsolatok felderítésére. A vizsgálati tervek jobb felhasználásával biztosítani kell a nagyobb vizsgálati eredményeket.

Határidő: folyamatos

11./ Be kell hatolni mélyen a bűnöző elemek közé s el kell érni, hogy a bűnözők bűnös szándékairól, elkövetett bűncselekményeiről időben értesüljenek. A nyomozásnál a tettesek ismeretlensége miatti megszüntetését minimálisra kell csökkenteni.
a./ Létre kell hozni, s állandóan fejleszteni a bűnöző alvilág tagjaiból kiválasztott minőségi ügynöki hálózatot.
b./ A találkozásokhoz szükséges konspiráció biztosítására az ügynökség tagjainak a benevelésére megfelelő számú találkozási lakást kell létesíteni.

Határidő: december 31.
Felelős: főosztályvezető
és a rendőri helyettes

c./ A hálózatépítést úgy kell irányítani, hogy a párttagok arányszáma állandóan csökkenjen és ennek érdekében a párttag hálózati személyeket folyamatosan ki kell zárni a hálózatból.

Határidő: folyamatos
Felelős: főosztályvezető
és a rendőri helyettes

12./ Biztosítani kell a társadalmi tulajdont az ellenséges támadásokkal, fosztogatásokkal szemben. A társadalmi tulajdon fosztogatóit, hanyag kezelőit, gyors és szigorú eljárás alá kell vonni.
a./ A minőségi ügynökök beszervezése mellett döntő feladatként kell kezelni a jól működő rezidentúrák kiépítését, melynek át kell fogni valamennyi döntő fontosságú objektumot, hogy a társadalmi tulajdon elleni bűncselekményekről időben jelzést kapjanak.

Határidő: folyamatos
Felelős: főosztályvezető
és a rendőri helyettes

13./ Fentiek alapján a főosztályvezető elvtárs gondoskodjon a főosztály előtt álló feladatok eredményes végrehajtásáról.

14./ A főosztály vezetője vegye figyelembe a MDP. III. Kongresszusa által megjelölt és a közeljövőben megvalósítandó feladatokat, így a Hazafias Népfront megalakítása, a tanácsok választása végrehajtását, biztosítsa ezek zavartalan lefolyását.

Határidő: folyamatos

BMKI. - Parancsgyűjtemény - 29. d. - 10-50/1450/1954. (A Magyar Népköztársaság belügyminiszterének 16. számú utasítása a Csongrád megyei Főosztály munkájáról. 1954. október 7. BM Központi Irattár Parancsgyűjtemény. 29. doboz, i. sz.: 10-50/1450/1954.)