Bevezetés

1946 és 1949 között polgárháború dúlt Görögországban, amelyben a jobboldali erők az angol kormány, majd később, 1947-től kezdve az Egyesült Államok támogatását élvezték. A polgárháború a jobboldali erők győzelmével és a királyság megszilárdulásával végződött. Görögországot, a polgárháborút követően, jelentős számú baloldali érzelmű állampolgár hagyta el, többségüket a szocialista országok fogadták be.

1959 őszén az athéni magyar követségről jelentés érkezett a magyar Külügyminisztérium Politikai Osztályára, mely a görög a sajtóból származó információként ismertette egy Nagy Imrét ábrázoló bélyeg kiadásának tervét.

Miután a görög antifasisztának, Manolisz Glezosznak az arcképével a Szovjetunióban postabélyeget bocsátottak ki, a görög kormány a Szovjetunió ezen akcióját a belügyeibe való beavatkozásnak tekintette, és a Magyar Népköztársaságot is érintő ellenintézkedésről döntött. A görög kormány a bélyegek megjelentetése elleni tiltakozásul és egyben ellenintézkedésként, az 1958 június 16-án kivégzett Nagy Imre arcképével postabélyegek megjelentetését vette tervbe. Az athéni magyar követ érdeklődésére a Görög Királyság Külügyminisztériumának államtitkára megerősítette a sajtóhíreket, egyben a szokásos külügyi gyakorlatnak megfelelően kifejezte, hogy a bélyegek kiadását országa nem a Magyar Népköztársaság elleni barátságtalan lépésnek szánja.

[2]

Képgaléria megtekintése [2]

A magyar kormány érvei szerint "minden olyan megnyilatkozás, amely az ismert tények ellenére Nagy Imre személyét bármely formában nyilvánosan népszerűsíti, sérti a Magyar Népköztársaság szuverenitását és a magyar belügyekbe való beavatkozással egyenlő." Itt a Külügyminisztérium jegyzéke a magyar forradalomról és Nagy Imre szerepéről készült - a Magyar Kormány hivatalos álláspontját tükröző - Fehér Könyvre utalt.

A jegyzékben a Kormány hangot adott azon feltételezésének, hogy a görög kormányt a bélyegek kiadásával Magyar Népköztársaságot sértő szándék nem vezérelte, a lépést tévedés vagy körülmények nem körül tekintő vizsgálata sugallta, egyben kifejezi a magyar Kormány azon elvárását, hogy a görög kormány jó szándéka bizonyítékaként intézkedéseként tesz a Nagy Imrét ábrázoló bélyegek kiadásának megakadályozása érdekében.

A Magyar Külügyminisztérium, miután sikertelennek bizonyultak a megjelenés megakadályozását célzó diplomáciai manőverei, kidolgozta a Nagy Imre bélyegek görögországi megjelenését követő ellenlépéseket tiltakozásuk kinyilvánítására, amelyeken keresztül a görög kormányra igyekezett nyomást gyakorolni.

1959. december 9-én az athéni magyar követ felkereste Himariost a görög Külügyminisztérium főosztályvezetőjét és a magyar kormány nevében, szóban tiltakozott a görög kormány barátságtalan magatartása miatt. Himarios kijelentette, hogy a görög kormány azért adta ki a Nagy Imrét ábrázoló bélyeget, mert Nagyot a szovjet csapatok tartóztatták le. Az athéni követ válasza szerint a lényeg az, hogy Nagy Imre magyar állampolgár volt, ezért a görög lépés egyértelműen barátságtalan lépésnek minősül.

Magyarország athéni követének látogatását követően olyan hírek jelentek meg a görög sajtóban, hogy a görög posta nyomdahiba miatt (Nagy helyett Naghi-t írtak) visszavonja a bélyegeket a forgalomból. Ez azonban nem történt meg. A görög posta közölte, hogy a bélyegek továbbra is forgalomban maradnak, mert ha, kivonnák a forgalomból, teret nyerne a különleges és korlátozott számban forgalomban lévő bélyegek esetében ismert spekuláció, ami- szól a nyilatkozat: kárt okozna a bélyeggyűjtőknek.

Az athéni magyar követség a görög sajtónak adott sajtónyilatkozatában fejezte ki tiltakozását. A magyar kormány megütközéssel vette tudomásul, hogy az előzetes diplomáciai lépések ellenére, a Nagy Imre arcképét ábrázoló bélyegsorozat megjelent.
Kifejtette, hogy a "magyar kormány semmiféle okot nem szolgáltatott a görög kormány e barátságtalan magatarására", amely nem vette figyelembe a "két nép évszázados, őszinte barátságát". A sajtókonferencián az athéni magyar követ közölte, hogy a magyar posta minden Nagy Imre bélyeggel ellátott küldeményt visszaküld a feladónak.

A Külügyminisztérium levelezése lehetséges ellenlépésként tartalmazta még:

• MTI közlemény kiadását a nemzetközi sajtó részére.
• A magyar sajtóban elhelyezendő 2-3 rövid kommentár a bélyegekkel kapcsolatban, illetve bírálva a görög kül- és belpolitikát, és említve meg a görög politikai foglyok helyzetét.
• A görög külpolitika bírálata a Magyar Rádió görög nyelvű adásaiban.
• Kilátásba helyeztek egy gyűjtést a görög politikai foglyok részére.

A budapesti ideiglenes görög ügyvivő 1959. december 9-én látogatást tett a Külügyminisztérium Politikai Osztályának osztályvezetőjénél. A görög ügyvivő hangsúlyozta, hogy a bélyegek kibocsátása nem a magyar kormány ellen irányult, hanem a Szovjetunió elleni megtorló lépés, az ott kibocsátott Manolisz Glezosz bélyegek miatt. A magyar kormány álláspontjaként a megbeszélésen a magyar fél megfogalmazta, hogy a bélyegek kiadását egy magyarellenes kamp&a acute;ny részének tekintik, és hivatkozott arra, hogy a bélyegek kibocsátása után közvetlenül, nagy mennyiségű ilyen bélyeggel ellátott levél érkezett a Külügyminisztérium címére. Utalt arra, hogy Görögország az ENSZ legutóbbi ülésszakán a magyar kérdésben Magyarország ellen szavazott, noha az előző szavazáson a kérdésben tartózkodott a szavazástól. Szóba került Kanelopulos görög miniszterelnök azon állítása, miszerint több európai népi demokratikus országban iskolákon képzik ki az ott élő görögöket egy görögországi új akció érdekében. A görög belügyminisztérium adatai szerint Magyarországon két ilyen iskola működött, az elmondottakat a magyar fél cáfolta.

1959. decemberében, a kiadást követő héten, a Külügyminisztériumba rendelték a budapesti csehszlovák, lengyel és NDK nagykövetségek képviselőit felkérték, hogy közvetítsék kormányuk felé a magyar kérést, miszerint a Nagy Imre arcképével ellátott bélyeggel érkezett postai küldeményeket küldjék vissza a feladónak.

A külügyi ügyirat véget ér ennél a pontnál. A nemzetközi bélyeg-katalógusok közlése szerint a bélyegek forgalomból való kivonása, a bérmentesítésre való alkalmatlanná nyilvánítással 1959. december 17-i dátummal megtörtént. Szintén a katalógus-adatokból állapítható meg a bélyeg értéke alapján, hogy nem történt meg a bélyegek visszagyűjtése, hiszen a bélyegek jelenleg is viszonylag csekély: 2,5 DM értéket képviselnek. Futott levélen viszont, tehát a postai forgalomba került példányok 150 DM-et érnek. Az ilyen típusú eltérés a második világháborút követő bélyegeknél ritka, mértéke pedig ezen belül is kiugró. Így megalapozottan gondolhatjuk, hogy a kormány nyilván a diplomáciai ellenkezés hatására, érvényt is szerzett intézkedésének.

Bélyeg adatai: a görög posta 1959. december 8-án bocsátotta ki a Nagy Imrét ábrázoló két értékből álló bélyegsort. A bélyegpár két értéket tartalmaz, 4,5 drachma és 6 drachma. Színei narancsbarna, fekete-barna, illetve ibolyakék, világoskék, fekete.

Források

Köszönet

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG
KÜLÜGYMINISZTÉRIUMA

A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma tiszteletét fejezi ki a Görög Királyság Budapesti Követségének és az alábbiakat hozza tudomására:

Az utóbbi napokban a görög sajtóban olyan hírek láttak napvilágot, hogy

A Magyar Népköztársaság athéni követe felkereste Pericles D. Skeferis urat, a Görög Királyság Külügyminisztériumának állandó államtitkárát, hogy tőle hivatalos véleményt kapjon a hír valódiságára vonatkozóan. Skeferis úr a sajtóhíreket megerősítette, s egyúttal kijelentette követünknek, hogy a bélyegek megjelentetése nem jelent a Magyar Népköztársaság ellen irányuló barátságtalan magatartást.

A Magyar Kormány- tekintettel a két ország közötti kölcsönös megbecsülésre- különös figyelemmel vizsgálta meg Skeferis úr kijelentését, s ennek alapján úgy döntött, hogy azt kizárólag a Magyar Kormány elleni barátságtalan megnyilatkozásának tekinti.

E vélemény kialakításakor a Magyar Kormány mindenekelőtt arra volt figyelemmel, hogy a Görög Kormány a nemzetközi kapcsolatok gyakorlatában teljességgel szokatlan és eléggé el nem ítélhető módon más országgal fennálló nézeteltéréseiből kifolyólag a Magyar Népköztársasággal szemben kíván szankciókkal élni, s nem tudni mi okból, olyan nézeteltérésbe vonja be a Magyar Kormányt, melyhez ezideig semmi köze nem volt. A nemzetközi kapcsolatok történetének számos tapasztalata nyilvánvalóvá teszi, hogy az egyes országok közötti vitás kérdések más országokra történő kiterjesztésének ilyen módja mérgezi a nemzetközi együttmuködés légkörét, s nem segíti elő a nemzetközi helyzet enyhülését, melynek szaporodó jeleit az egész világ békeszerető népei örömmel és megelégedéssel támogatják.

A Magyar Kormány fel kívánja hívni továbbá a Görög Kormány figyelmét, hogy az általa kinyomtatásra szánt postabélyegen szereplő Nagy Imrét törvényes magyar bíróság, törvényes bírósági eljárás lefolytatása eredményeként hatályos magyar jogszabályok alapján hazaárulásért és az államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezésére és vezetése miatt ítélte halálra. Nyilvánvaló, hogy minden olyan megnyilatkozás, amely az ismert tények ellenére Nagy Imre személyét bármely formában nyilvánosan népszerusíti, sérti a Magyar Népköztársaság szuverenitását, s a magyar belügyekbe való illetéktelen beavatkozással egyenlő.

A Magyar Kormány a két ország közötti eddigi normális kapcsolatokra alapozva, valamint Skeferis úr azon kijelentéseiből kiindulva, hogy Nagy Imre arcmását ábrázoló bélyegek megjelenése nem kíván bartátságtalan lépés lenni Magyarország iránt, nem feltételezi, hogy a Görög Kormány a bélyegek kiadásával a Magyar Népköztársaságot sértő szándék vezérelte.

A Magyar Kormány erősen reméli, hogy a lépés megtételét téves vagy a helyzet nem eléggé körültekintő vizsgálatának eredményei sugallta, s elvárja, hogy a Görög Kormány jó szándéka bizonyítékaként intézkedéseket tesz a Nagy Imrét ábrázoló postai bélyegek kiadásának megakadályozása érdekében.

GÖRÖG KIRÁLYSÁG KÖVETSÉGÉNEK

Budapest

Budapest, 1969. november 18.

MOL XIX-J-1-j-Görögo.-006650/1959. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok 006650/1959.)

Ellenakció

I. sz. Politikai Osztály
Görög referatura
Misur György attaché

423/Bo.-

SZIGORÚAN TITKOS
Puja F. miniszterh.
Várkonyi Péter osztályvezető
Követség
TÜK
Osztály

Feljegyzés

Tárgy: Ellenakciónk a Görögországban
kiadásra kerülő Nagy Imre-
bélyegekkel kapcsolatban.

Itthon lévő athéni követünk, Ráth Károly elvtárs tájékoztatása szerint, szinte teljesen biztosra vehető, hogy a Görög Kormány- tiltakozó jegyzékünk ellenére- kiadja a Nagy Imre képével ellátott postabélyeget. Ezt azóta hírügynökségi jelentések is megerősítették, december 6-banjelölve meg a bélyeg megjelenését. Fentiek miatt szükségesnek látszik, hogy ezzel kapcsolatos további magatartásunkat és megtorló intézkedéseinket kidolgozzuk.

Intézkedéseinket meghatározhatjuk oly módon, hogy tiltakozásunk súlya vagy Magyarországra vagy Görögországra essen. A görög politikai helyzetre való tekintettel, jelen esetben helyesebbnek látszik az utóbbit választani.

A görög kormány ugyanis Hruscsov elvtárs amerikai utazása óta, belső és nemzetközi nyomás alatt áll. Camp David után ugyanis a Görög Kormány közvéleményének változása ellenére, semmilyen tanujelét nem adta annak, hogy az enyhülés szellemét támogatni igyekszik, ellenkezőleg, ebben az időszakban jelentette be, hogy az amerikaiaktól Honest John tipusú rakétákat vásárol, továbbá, hogy a rakéták kezelő-személyzetét Nyugat-Németországban tanítják meg a fegyverek használatára. hasonló képen továbbra is továbbra is elutasító és teljesen merev a Görög kormány álláspontja a balkáni békekonferencia és az atommentes övezet kérdésében.

Ilyen körülmények között a görög haladó és polgári ellenzék is a legutóbbi nemzetgyulési külpolitikai vitában nagyon erősen támadta a kormány külpolitikáját. ezzel egyidejuleg fokozódott a balkáni szocialista országok külpolitikai nyomása is Görögországra, ami egyrészt Joja román miniszterelnökhelyettes athéni látogatásában, másrészt számos román, bolgár és albán hivatalos nyilatkozatban és sajtócikkben nyilvánult meg.

Nyilvánvaló, hogy a Nagy Imre- bélyeg kiadására tett teljesen logikátlan és ügyetlen görög lépés- amit egyébként a görög polgári ellenzéki sajtó is bírált- kitunő alkalom arra, hogy ezt a nyomást fokozzuk, s a görög közvéleményen keresztül kellemetlenségeket okozzunk a Görög Kormánynak.

Ennek alapján az alábbi intézkedéseket javasoljuk:

1. A bélyeg megjelenésének napján athéni ügyvivőnk/ vagy amennyiben már visszautazott , akkor követünk/ látogassa meg a görög Külügyminisztérium illetékes vezetőjét és a Magyar Kormány nevében szóban tiltakozzon a Görög Kormány barátságtalan magatartása ellen.
2. Ezt követőleg Követségünk adjon nyilatkozatot a görög sajtó számára, melyben az eset megtörténte miatt, hivatkozzon az enyhülés szellemére, a két ország közötti jó kapcsolatokra- ezt részletezze- előzetes tiltakozásunkra, s fejezze ki a magyar közvélemény felháborodását.
3. A bélyeg megjelenésének másnapján a Magyar Kormány szóvivője vagy Magyar Távirati Iroda -illetékes helyről nyert felhatalmazás alapján- ismertesse az esetet a magyar és külföldi újságírókkal hasonló hangnemben, mint athéni követségünk fenti nyilatkozata.
4. A magyar sajtóban jelenjen meg 2-3 rövid kommentár a bélyegekkel kapcsolatosan, a Népszabadság egy hosszabb cikkben bírálja a görög kül- és belpolitikát, s e cikkben említse meg a görög politikai foglyok jelenlegi helyzetét is. /A politikai foglyok az utóbbi hetekben kéréseket jutattak el a Magyar Kormányhoz és a Magyar Vöröskereszthez, melyben leírják a görög hatóságok embertelen bánásmódját és támogatást kérnek./
5. A Magyar Rádió görög nyelvu adásaiban néhány alkalommal közöljön élesebb kommentárokat a görög külpolitikáról.
6. Ha a megtorló intézkedéseinknek még nagyobb súlyt akarunk adni, alkalmasnak látszik gyujtés indítása a görög politikai foglyok részére. Ezt természetesen össze kell hangolni a Pártközpont véleményével.

Budapest, 1959. december 4.

MOL XIX-J-1-j-Görögo.-006650/2/1959. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok 006650/2/1959.)

Nagy Imrét ábrázoló bélyeg forgalomba hozatala

Magyar Népköztársaság Követsége

212/1959. szig. titk.
készült 3 pld.-ban
2 pld. Központnak
1 pld. Köv. archiv

SZIGORÚAN TITKOS!
Athén, 1959. december 17.

Tárgy: Nagy Imrét ábrázoló bélyeg forgalomba hozatala
Mell.: 2 bélyeg
Előadó: Gárdos L.

A görög posta december 8-án kibocsátotta a Nagy Imrét ábrázoló 2 értékből álló bélyegsort /mellékelten felterjeszettem/.

December 9-én másutas rendelet alapján felkeresetem Himariost a görög Külügyminisztérium főosztályvezetőjét és a magyar kormány nevében tiltakoztam a görög kormány barátságtalan magatartása miatt. Himarios a már előzőleg ismert görög állásponthoz hasonlóan azt igyekezett bizonygatni, hogy ez az akció nem ellenünk irányul, ők velünk továbbra is kívánják a kapcsolatok fejlesztését és ezt a bélyeget a Szovjetunióban kiadott Glezosz bélyeg retorziójaként adták ki. Válaszomban kihangsúlyoztam, hogy ez az érvelésük abszolút logikátlan és elfogadhatatlan, Nagy Imre magyar állampolgár volt, akit a magyar bíróság a magyar nép ellen elkövetett buneiért ítélt el, ezért egy őt ábrázoló bélyegsor kiadása mindenképpen barátságtalan lépés Magyarországgal szemben. Himarios ezután kijelentette, hogy ők azért adtak ki Nagy Imrét ábrázoló bélyeget, mert Nagyot a szovjet csapatok tartóztatták le. Azt válaszoltam, hogy összekeveri a dolgokat, mert ez a kérdés nem tartozik a tárgyhoz. a magyarországi ellenforradalomról és Nagy Imre szerepéről a magyar kormány Fehér Könyvet adott ki, amelyet annakidején részükre is megküldtünk. Ebből világos tájékoztatást nyerhetnek ebben a kérdésben is. Leszögeztem, hogy a szovjet csapatok a törvénye magyar kormány kérésére segítettek a magyar népnek az ellenforradalom leverésében. Ez Magyarország belügye. Különben is a lényeg az, hogy ők egy magyar állampolgárt ábrázoló bélyeget adtak ki, amely lépést egyértelmuen irányunkban tanúsított barátságtalan magatartásnak tekintjük.

Ezt követően Himarios kénytelen volt visszakozni és kijelentette, reméli a bélyegek nem sokáig maradnak forgalomban és ez az ügy nem fog rontani a kapcsolatainkon. Erre megjegyeztem, - és ezzel a látogatás be is fejeződött- hogy talán azt gondolja, hogy ez elősegíti kapcsolataink továbbfejlesztését, amire ő a beszélgetés során célzott/ azaz, hogy a maguk részéről továbbra is kívánják a kapcsolatok fejlesztését/.

Látogatásomat követő másnap olyan hírek jelentek meg a sajtóban, hogy a görög posta nyomdahiba miatt / Nagy helyett Naghi-t írtak/ visszavonja a forgalomból a bélygeket. Ez azonban nem történt meg. A posta közölte, hogy a bélyegek továbbra is forgalomban maradnak, mert ha kivonnák a forgalomból, teret nyerne a spekuláció és ezzel kárt okoznának a bélyeggyujtőknek. Természetesen ez a magyarázat kissé sántít, az igazi ok feltehetően az, hogy mindenképpen forgalomba akarják tartani egy bizonyos ideig a bélyeget, azzal sem törődve, hogy hibásan nyomták.

Ráth Károly
követ

MOL XIX-J-1-j-Görögo.-006650/6/1959. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok 006650/6/1959.)

Tiltakozó jegyzék Nagy Imre görögországi kiadása miatt

Misur György

A követség tájékoztatására mellékelten megküldöm a Nagy Imre- bélyeg ügyében a görög követséggel lefolyatatott levelezésünk másolatát.

Közlöm a Követséggel, hogy a bélyeg kiadásával kapcsolatos egyik ellenakciónk athéni követségünk sajtónyilatkozata lesz.

Követ elvtárs, visszaérkezése után egy-két nappal rendezzen sajtókonferenciát a Követségen, melyre hívja meg néhány nagyobb görög lap, valamint Athénben dolgozó nemzetközi hírügynökségek képviselőit.

Tájékoztassa a jelenlévőket ügyvivőnknek a görög külügyminisztériumban ezzel kapcsolatban tett tiltakozásáról. Kissé bővebben ismertesse a magyar-görög kapcsolatokat, a kölcsönös személycseréket, s olvassa fel a mellékelten megküldött nyilatkozatot.

A nyilatkozat szövegét bocsássa az újságírók rendelkezésére francia nyelven.

Az újságírók esetleges kérdései elől Követ elvtárs térjen ki.

A rendelet végrehajtásáról és visszhangjáról folyamatos tájékoztatást kérünk.

Budapest, 1959. december 12.

Boros Róbert
az I. sz. Politikai Osztály
mb. vezetője

Ui: Követ elvtárs közölje a sajtókonferencián, hogy a Magyar Posta minden Nagy Imre- bélyeggel ellátott postai küldeményt visszaküld a feladónak.

SZIGORÚAN TITKOS
Puja F. miniszterhelyettes

A Magyar Kormány megütközéssel értesült arról, hogy Görögországban az előzetes magyar diplomácia lépések ellenére, magyar bíróság által hazaárulásért elitélt és kivégzett magyar állampolgár, Nagy Imre képével ellátott bélyegsorozatot jelentettek meg.

Ez arra mutat, hogy egyes görög kormánytényezők sajnálatos módon nem veszik figyelembe a két nép őszinte barátságát és a két nép között az utóbbi években fejlődésnek indult politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat. A Görög Kormány e lépése megzavarhatja az eddig jól fejlődő államközi kapcsolatainkat, amely meggyőződésünk szerint nem lehet érdeke egyik államnak sem.

Ismeretes, hogy a Magyar Kormány semmiféle okot nem szolgáltatott a Görög Kormány e barátságtalan magatartására. Ilyen körülmények között e lépést csakis azoknak a háborús köröknek az évek során tett és jelenleg is megismétlődő magyarellenes lépéseihez lehet hasonlítani, melyek fő feladatuknak tekintik a békés egymás mellett élés egyre terjedő szellemének visszaszorítását.

Budapest, 1959. december 10.

MOL XIX-J-1-j-Görögo.-006650/1/1959. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok 006650/1/1959.)

Karamanos görög ideigl. ügyvivő látogatása

I. sz. Politikai Osztály
BOROS RÓBERT
mb. osztályvezető

425/Bo.-

SZIGORÚAN TITKOS
Sík E. miniszter
Puja F. miniszterhelyettes
Szucsné osztályvezetőh.
Athén
TÜK
Osztály

Feljegyzés

Tárgy: Karamanos görög ideigl. ügyvivő
látogatása

Ma délelőtt kérésemre felkeresett Karamanos görög ideigl. ügyvivő, akivel az alábbiakat közöltem:

A Magyar Kormány nagyon sajnálja, hogy Görögországban előzetes hivatalos magyar lépések ellenére kibocsátották a Nagy Imre képével ellátott bélyegeket. A Magyar Kormány e lépést, mint ismeretes, a magyar belügyekbe való beavatkozásnak, barátságtalan magyarellenes lépésnek tekinti, ezért elhatározta, hogy a maga részéről megtorló intézkedéseket fog alkalmazni. Magyar postai szervek utasítást kaptak, hogy a Nagy Imre képével ellátott leveleket és egyéb postai küldeményeket küldjék vissza a feladónak.

Karamanost az ügy láthatólag nagyon kellemetlenül érintette, feszenget a helyén, majd kijelentette, hogy végtelenül sajnálja, amiért ilyen kényes kérdésben neki a magyar kormánnyal és személyesen velem szemben kell állnia, s csak azt tudja mondani, amit annakidején Skeferi külügyminiszterhelyettes mondott athéni követünknek, nevezetesen, hogy a bélyeg kibocsátása nem a magyar kormány ellen irányul, hanem a Szovjetunió elleni megtorló lépés az ott kibocsátott Manolisz Glézosz bélyeg miatt.

Emlékeztettem Karamanost, hogy érvelésüket ismerjük, azonban mint már korábban közöltük-nem fogadhatjuk el. A bélyeg kibocsátását- mondottam- magyarellenes kampány részének kell tekintenünk, amit az is bizonyít, hogy a bélyeg kibocsátása után közvetlenül nagy mennyiségben kaptunk ilyen bélyeggel ellátott leveleket. Utaltam arra, hogy a görög delegátus az ENSZ legutóbbi ülésszakán az úgynevezett magyar kérdésben ellenünk szavazott, míg az elmúlt évben ugyanebben a kérdésben tartózkodott a szavazástól. Ez lépés visszafelé. Elmondottam továbbá, hogy a görög felelős kormányférfiak részéről olyan állítások láttak napvilágot, melyek alkalmasak a Magyarország elleni antipátia felkeltésére. Kérésére megmutattam neki a Messager d'Athenes december 8-i számát, melyben ismertetik Kanellopulos görög miniszterelnökhelyettesnek azon állítását, hogy több európai népi demokratikus országban iskolákon képzik ki az ott élő görögöket Görögország elleni új akciók érdekében, Magyarországon- mondotta Kanellopulos- 2 ilyen iskola létezik. Ilyen iskola- mondottam- Magyarországon nics.

Karamanos e tényekre azzal válaszolt, emlékeztetett az ENSZ-ben történő szavazások esetében szokásos kisebb- nagyobb politikai manőverekre, egyezkedésekre: az iskolákra vonatkozóan pedig kijelentette, hogy az utóbbi néhány évben a görög Belügyminisztérium adatai szerint Bulgáriából és Albániából mintegy ötszáz kémet és szabotőrt dobtak át hozzájuk, akiket ilyen iskolákban képeztek ki.

E kérdésekről nem kívántam vitát indítani, s ezért azzal a megjegyzéssel zártam le, hogy a tények azok tények maradnak, bárhogy is igyekszik őket interpretálni; utaltam arra a furcsa helyzetre , hogy más or4szágokkal fennálló nézeteltéréseiket kiterjesztik a magyar- görög kapcsolatokra.

Karamanos ezek után kijelentette, hogy ő kormányának csak egy tisztviselője, s most hivatalos véleményt nem tud mondani az általam kifejtettekre, mindenesetre annyit mondhat, hogy a Görög Kormány nem viseltetik ellenszenvvel a Magyar Koránnyal szemben, s amit ő tehet az csak annyi, hogy a beszélgetés tartalmáról minél hamarabb informálja a Görög Kormányt, s amint bármilyen válasz érkezik, azt azonnal közli velem.

Elvárjuk- mondottam végül-, hogy a Görög kormány legalább annyit tesz a két ország közötti kapcsolatok érdekében, mint a Magyar Kormány tett és tenni fog a jövőben. Karamanos erre kijelentette, hogy ezt ő is reméli, sőt- mondotta kijavítja magát- ebben biztos is.

A beszélgetés komoly hangnemben 30 percig tartott. Karamanos végig láthatóan kellemetlenül érezte magát, a zavarát alig tudta leplezni.

Budapest, 1959. december 15.

MOL XIX-J-1-j-Görögo.-006650/3/1959. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok 006650/3/1959.)

Görögök által kibocsátott Nagy Imre-bélyeg

II. sz. Politikai Osztály
Rác Lajos II.o. tanácsos
osztályvezetőhelyettes

39/II.Pol.

SZIGORÚAN TITKOS
Készült: 8 pld-ban.
1./ Puja min. h.
2./ Tömpéné oszt. vez.
3./ Boros oszt. vez. h.
4./ Nagykövetség Prága
5./ Nagykövetség Berlin
6./ Nagykövetség Varsó
7./ Osztály
8./ TÜK

Feljegyzés

Tárgy: Görögök által kibocsátott Nagy Imre-bélyeg

Mai napon bekérettem Vincze elvtársat, a Csehszlovák Nagykövetség II. titkárát, Mosczenski tanácsost a Lengyel Nagykövetség első beosztottját, Bart titkárt, az NDK Nagykövetség első beosztottját.

1. Vincze elvtárssal kb. félórás beszélgetést folytattam.
   Bevezetőben tájékoztattam őt a Nagy Imre-bélyeg kibocsátásával kapcsolatos korábbi lépésünkről. Közöltem, hogy az eljárásnak eredménytelen volt, így görög részről a bélyegek kibocsátásra kerülnek. Megkértem őt, közvetítse azt a kérésünket, miszerint ha Csehszlovákiába Görögországból Nagy Imre-bélyeggel ellátott postai küldemény érkezik, küldjék vissza a feladónak.
   Vincze közölte, hogy az ügyet ismeri, ezt figyelemmel kísérte.
   Kérésünket azonnal továbbítja.
   Megítélése szerint azt végrehajtják.

   Tájékoztattam Vincze elvtársat arról, hogy 1960 I. 11-én magyar-osztrák vagyonjogi albizottsági megbeszélések kezdődnek.
   Megígértem neki, hogy a kérdésről annak idején megfelelő információkat fognak kapni.
   Vincze elvtárs megköszönte a tájékoztatást.

2. Mosczenski tanácsost ugyancsak tájékoztattam a Nagy Imre- féle bélyeggel kapcsolatban, kértem őt is továbbítsa kérésünket.
   Nevezett nem ismerte az előzményeket, amikor megmagyaráztam, hogy mi az eredője, akkor azt mondta, hogy most már emlékszik, a piros- csíkban olvasta valahol. Megjegyezni kívánom nem volt tudomása arról, hogy mi az előzménye.

   Aztán feltette a kérdést, hogy kinek a megbízásából történt a közlés. Azt mondtam, hogy természetesen a Külügyminisztérium megbízásából közlöm, amely a kormány álláspontja.
   Megígérte, hogy kívánságunkat továbbítja.
   A beszélgetés kb. 10 percet tartott.

3. Bart elvtárs, az NDK első beosztottja, bejelentésemet tudomásul vette, megígérte, hogy soron kívül továbbítja, és leghatározottabban kijelentette, hogy kívánságunkat az NDK postája végre fogja hajtani.

Budapest, 1959. december 15.

MOL XIX-J-1-j-Görögo.-006650/5/1959. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok 006650/5/1959.)