Bevezetés

1968 tavaszán a Budapesti Rendőr-főkapitányság illetékeseinek egy számukra új problémával kellett szembenézniük: az általuk beat-hippi jelenségnek elkeresztelt "mozgalommal". Jóllehet az Egyesült Államokból kiinduló, majd pedig Nyugat-Európában is elterjedt hippi-mozgalom ekkor már több éves múltra tekinthetett vissza, a magyar belügyi szervek - saját bevallásuk szerint - csak 1968 március-áprilisában figyeltek fel a Budapesten megjelenő és magukat már többé-kevésbé tudatosan hippiknek nevező fiatalokra. A BRFK az 1960-as évek első felétől megfigyelés alatt tartott különféle, többnyire fiatalokból álló csoportokat, galeriket, akiket huligánokként kezeltek. A galerikhez tartozó fiatalokat külön galeri-nyilvántartásba vették fel. A beat zene térhódítása is külön "megpróbáltatások" elé állította a rendőrséget. A BRFK az 1968 tavaszán megfigyelt hippi-jelenséget részben a galeri-problémakörhöz, részben pedig a beat-jelenséghez kötötte. A jelentésekből kitetszik egyfajta tanácstalanság, hiszen a belügyi szervek egy olyan társadalmi jelenséggel, szubkultúrával találkoztak, amelynek egyik lényegi mondanivalója a vietnámi háború ellenzése, a pacifizmus volt, mindez a rendszer számára tulajdonképpen akár pozitív és támogatandó is lehetett volna. Azonban olyan társadalmilag veszélyesnek tartott konnotációkat véltek a hippikhez kötni, mint "a munkakerülés, a szexualitás felfokozása, ferde hajlamok kifejlesztése, kábítószer-élvezet". Ezenkívül a rendőrséget aggodalommal töltött el minden olyan társadalmi jelenség, amelyet politikailag összefüggésbe lehetett hozni a csehszlovákiai és lengyelországi eseményekkel. A BRFK illetékesei éppen ezért tartották fontosnak, hogy ne csak megfigyeljék ezeket a csoportokat, hanem rendőrileg is fellépjenek a hippik ellen. A szervek jelen voltak az akkortájt a Kádár-konszolidáció kultúrpolitikája részeként beengedett nyugati beat-zenekarok koncertjein és azt követően, ha kellett, gumibotot is használtak a járda helyett az úttesten közlekedő fiatalokkal szemben. Őrizetbe vették az utcán kódorgó hippiket és motozás, kihallgatás után ezeket a többnyire 18-20 éves fiatalokat felvették a galeri-nyilvántartásba, a különösen veszélyesnek tartott személyekre pedig a kerületi kapitányságok figyelmét hívták fel, szükség esetén 15-30 napra le is csukták őket.

[2]

Képgaléria megtekintése [2]

A rendőrség érdeklődését külön is felkeltették a beat-misék, amelyek révén akár az egyháznak a fiatalokra történő nagyobb befolyását tételezhették fel, ezért "ellenkoncertek" szervezését tartották ajánlatosnak. (Az egyik előállított fiatal motozásakor megtalált biblia megemlítését is ez indokolhatta.) Mivel a hippik egyik fő ismertetőjele a feltűnő öltözködés mellett a különféle kitűzők, jelvények viselése volt, ezért a rendőrök igyekezték ezeket elkobozni. A jelentésekben külön osztályozták a főként angol nyelvű jelvényeket "társadalmi veszélyességük" szerint, sőt az egyik, általuk különösen veszélyesnek tartott "Mi keményebben próbálkozunk" magyar feliratú jelvény eredetének tisztázása végett a BM. III/III. csoportfőnökség illetékeseihez fordultak.

A jelentésekhez csatoltak egy, a Magyar Nemzet 1968. június 11-i számában "Magyar hippik" címmel megjelent újságcikk fotómásolatát is. Az újságcikk tartalmából kiderül, hogy rendőrségi kiszivárogtatás esetével állunk szemben, ugyanis az újságcikkben előfordulnak olyan részletek, amelyeket a szerző csak az itt közölt iratok ismeretében fogalmazhatott meg. Erre utal a cikkben szereplő jelvényszövegeknek a jelentésekből egy az egyben történt átvétele, a jelvénykészítő tervező-mérnök "fusizásáról" szóló kitétel, illetve az egyik fiatalnál motozás során előkerült "kis kockás noteszba" feljegyzett elmés szentencia - egyébként pontatlan - szó szerinti idézete. Természetesen a cikknek üzenetnek kellett lennie, útmutatónak, hogy hogyan is kell viszonyulnia az öntudatos szocialista állampolgárnak a hippikhez. A fő ideológiai probléma, a pacifizmus "lekezelése" sem okozhatott gondot a marxista dialektikán nevelkedetteknek: "Vajon hogyan fogja elmagyarázni a jelvényekhez ragaszkodó ifjú, ha erre sor kerül, hogy mi a különbség az igazságos és az igazságtalan háború között? Az Egyesült Államokban a bátor ifjak tüntetnek a vietnámi piszkos háború ellen, szembeszállnak a karhatalommal, eltépik a behívóikat. Az a passzív és szárnyaszegett, romantikus és fellengzős csoport, a hippik [...] a vietnámi agresszió elleni tiltakozásukat fogalmazták meg a maguk módján: "Szeretkezz, ne háborúzz!" Mi azonban a megtámadott Vietnám mellett állunk. Mit keres hát nálunk ez a jelszó?" A szerző kritikátlanul veszi át a rendőri jelentés hibás megfogalmazásait is, egészen komikus pl. az egyik jelvény szövegével kapcsolatban tett megállapítás: ""Én felsőbbrendű ember vagyok." Ez már gőg. Nem hinném, hogy Nietzsche-hívő az illető, csupán azt vallja, hogy törvények felett áll és nem fogadja el a társadalmi együttélés szabályait." A rendőrségi jelentésben szereplő jelvényfelirat angol eredetije így hangzik: "I'M A SUPERMAN". Az amerikai képregény- és filmkultúrában járatlan rendőrségi fordító félrefordítása szinte már filozófiai vitára késztette a cikkírót.

A kiszivárogtatás a belügyi szervek egyik tudatos eszköze volt, hiszen a BM-nek minden lapnál megvolt a maga belügyi tudósítója, akit részletesen elláttak információval, sőt adott esetben még a titkosított iratokba is betekinthettek.

1968 nyár végén a BRFK illetékesei már a hippi-jelenség felszámolására tett intézkedések eredményességéről tettek jelentést, külön kiemelve a sajtó szerepét, miszerint az újságírók "józan, megfontolt és elvileg helyes cikkeikkel járultak hozzá a közvélemény kialakításához és a fiatalok neveléséhez." Hogy a hippi-problémát mégsem sikerült rendőri úton végleg rendezni, arra az ORFK Bűnügyi Osztályának 1969 végén készített jelentése is rámutatott.

Az alábbiakban közölt két jelentést a BRFK vezető bűnügyi II. helyettese, Bíró Sándor rendőr alezredes, valamint a BRFK vezető bűnügyi I. helyettese, Györök Ferenc rendőr alezredes jegyezte. Az 1. sz. alatt közölt forrás esetében problémásnak tűnik az irat keletkezésének időpontja, ui. a jelentés címlapján május 4-i, míg a végén május 2-i dátum szerepel. Mindkét jelentés (1-2. sz.) ugyanazon iktatószámon futott (115-0399/1968.), ugyanakkor az 1. sz. alatti iraton - valószínűleg tévedésből - elírták az iktatószámot (15-0399/1968). A 3. és 4. számú forrás a 2. sz. jelentés mellékletét képezte.

Tudjuk, hogy a két jelentést számos helyre megküldték, többek között Dr. Götz János fővárosi főügyésznek is. Az iratokba - a kézbesítő karton szerint - a főügyészen kívül még öt beosztott ügyész is betekintett. Az 1. sz. alatt közölt jelentést Benkei András akkori belügyminiszter is látta, erről tanúskodik az irat BM Központi Irattárban őrzött példányának címlapján található, tudomásul vételt szolgáló szignója.

Az 5-7. sz. alatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság 1968. évi negyedévi jelentéseinek a hippi-jelenségre vonatkozó részeit, 8. sz. alatt pedig az ORFK Bűnügyi Osztályának 1969 novemberében az ifjúsági bűnözésről és egyéb jelenségekről készített jelentésének vonatkozó részét tesszük közzé.

A forrásokat a legújabb forrásközlési elveknek megfelelően a mai helyesírás szerint közöljük, azonban formailag törekszünk visszaadni az eredeti írásképet. A helyesírás tekintetében megtartjuk a használt idegen nyelvű (főként angol) szövegek, szavak eredeti helyesírását. A közölt forrásban szereplő személyek - a közszereplőket leszámítva - személyes adatait, - az adatvédelmi és a levéltári törvény vonatkozó paragrafusainak megfelelően - anonimizálva közöljük. A személyneveket az eredeti névtől eltérő monogramokkal helyettesítettük, a kihagyott személyes adatok kategorizálását (pl. anyja neve, születési hely, házszám) [ ]-ben félkövérrel jelölve adjuk meg. Az egyes szereplők személyes adatai közül azonban megadjuk a születés évét, illetve fővárosi lakcím esetén a kerület és utca megnevezését, mivel a forrás történeti értékét nagymértékben meghatározza, hogy az itt hippiként kategorizált személyek hány évesek voltak, milyen lakókörnyezetben éltek. Valamennyi a szöveghez a kiadó által fűzött megjegyzés szintén félkövérrel [ ]-ben szerepel.

Itt szeretném megköszönni a forrásközlésben nyújtott szakmai segítséget Pintér Tamásnak (Belügyminisztérium Központi Irattár) és Horváth J. Andrásnak (Budapest Főváros Levéltára).

Források

Tájékoztató a hippie jelenségről és az eddig bevezetett rendőri intézkedésekről

1968. május 2-4.
A Budapesti Rendőkapitányság tájékoztatója a beat-hippi jelenségről és a bevezetett rendőri intézkedésekről

T Á J É K O Z T A T Ó

A fővárosi rendőri szervek 1968 elején, de különösen március és április hónapokban találkoztak a hippie-jelenséggel, melynek lényege, hogy egyes fiatalok - esetenként csoportokba verődve - feltA»nő öltözködésükkel (többszörösen foltozott farmernadrág, virágos, színes ingek, egyeseknél - főleg angol nyelvű - jelvények) és magatartásukkal tetszelegnek és hívják fel magukra a figyelmet.

"Hippie hatalom"
"Szeretem Mao-t"
"Én felsőbb rendűember vagyok"
"Kortyolj sört, ne tanulj"

"Szuper lányra van szükségem"
"Több LSD-t akarok"
"Szeretem az LSD-t"
"Lány kerestetik, gyakorlat nem szükséges"
"Szexuális partnert keresek"

Az ilyen jelvények propagálása felfokozza a fiatalokban a nemi kérdések iránti érdeklődést, elősegítheti a szexuális bA»nözés tovább terjedését. Egyébként mind a III. Prágai, mind a IV. Budapesti Nemzetközi Kriminalisztikai szimpóziumokon már utalás történt arra, hogy több szocialista országban emelkedik a prostitúció és a szexuális bA»nözés. A "Szabad szerelem" hamis és félrevezető jelszavának, a nemi szabadosságra és kábítószer élvezetre való felhívások fokozzák a fiatalok züllését és bűnözését[sic!]. Különös veszélyeket rejthet magában a kábítószer élvezet.

- Egyéb hippie jelenségre felhívó jelvények:

Ezek is csak látszólag ártatlanok, mert a "Nekem minden mindegy", "Én hippie vagyok", "Hagyjatok békén", és más feliratok társadalomellenes magatartást, közömbösséget és cinizmust szülnek.

A május 1-jére kitA»zött találkozókra vonatkozó előzetes információink jórészt igazolást nyertek, megelőző intézkedéseink eredménnyel jártak.

A korábbi kirándulásokhoz hasonlóan, a résztvevők zömmel az V., Vigadó téri hajóállomáson gyülekeztek. 7.30 h-tól folyamatosan a "Petőfi", a "Dunaföldvár", a "Zebegény", az "Óbuda" és a "Táncsics" személyszállító hajókkal mintegy 3000 főnyi 14-25 éves fiatal utazott el. Többségük az időjárásnak megfelelő kiránduló öltözékben volt. Mintegy 10-15%-uk jellegzetesen elhanyagolt külsővel, többszörösen foltozott, kopott, szakadt ruházatban (virágos ing, kifordított bekecs, stb.) hosszú hajjal, szakállasan, egyszóval hippie-huligán külsővel jelent meg.
A leányok a résztvevőknek mintegy harmadát tették ki. A kiránduló fiatalok jelentős része munkás fiatal volt. Nagy számban voltak azonban - mint azt az igazoltatások is alátámasztották - középiskolások, ipari tanulók, foglalkozás nélküliek.

A fiatalok közül csak néhányan viseltek hippie gombjelvényt. Megállapítást nyert, hogy a Vigadó térbe torkolló utcák bejáratánál hangadók figyelmeztették a jelvénnyel érkezőket, szerveink jelenlétére és mindenkit felszólítottak a jelvények elrejtésére.

A behajózástól a visszaérkezésig számos jelből egyértelmA»en megállapítható volt, hogy a tömeg széttagolt, egymást ismerő - azonos külsejű- fiatalok csoportjaiból tevődött össze. Központi irányítás, szervezés vagy egybefogottság jelét semmilyen vonatkozásban nem tapasztaltuk.

A biztosításban résztvevő rendőri szervek - közrendvédelmi állomány, egyenruhás fotósok, nyomozók láttán sokan még a hajóállomáson szétszéledtek, visszafordultak, lemondtak a kirándulásról.

Megelőző intézkedéseink hatását látjuk abban realizálódni, hogy a korábban megismert hangadók - akik az április 4-ei találkozó szervezésében és lebonyolításban kiemelkedő szerepet játszottak - ez alkalommal nem jelentek meg a Dunakanyarban.

A fiatalok a hajókba történő beszálláskor, az utazás és kiszállás alkalmával tartózkodóak voltak, rendbontást nem követtek el.

Leányfalun mintegy 400 fő táborozott, a fennmaradó rész Visegrád térségében töltötte el a napot. Főleg az utóbbi helyen mélyen a hegyek közé, kis csoportokra szétszóródva behúzódtak.

A legkirívóbb öltözékA»eket megismerésük érdekében és bizonyos visszatartási jellegű meggondolásokból igazoltattuk, személyi adataikat feljegyeztük, egyeseket közülük elszámoltattunk.
Az ily módon megismert fiatalok száma 190 volt. Közülük 4 fő ellen büntető-, 5 fő ellen szabálysértési eljárást indítottunk, 45 főt rendőrhatósági figyelmeztetésben részesítettünk.

Komplex intézkedéseink összhatása a viszonylag nagy létszámú tömeg visszafogottságában tükröződött.
A tömeg politikai arculatát a teljes közömbösség s passzivitás jellemezte. Olyan kategóriának tekinthetjük ezeket a fiatalokat, akik politikailag teljesen tájékozatlanok és iskolázatlanok, éppen ezért különösen ki vannak téve ellenséges tendenciák fertőző veszélyének.
Érdeklődésük mindenekelőtt a közös szórakozásra, túrázásra, sportolásra, játszásra irányult.

A viszonylag nagy létszámú tömeget, a hippie találkozó résztvevőit főleg külföldről és feltehetően tudatos elemek által sugalmazott és propagált, egy ugyanazon "divat" iránti szimpátia tartja össze. A "hippie"-problematika rendezése rendőri eszközökkel lehetetlen. Megoldása, illetve a fiatalok jóindulatú rétegeinek megnyerése és aktív erőkké formálása megítélésünk szerint elsősorban társadalmi szervezeteinkre ró feladatokat.

B u d a p e s t, 1968. május 2.

Tájékoztató a beat-hippie jelenség május havi megnyilvánulásairól

1968. június 1.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatója a 1968. május havi beat-hippi jelenségről

T Á J É K O Z T A T Ó

a beat-hippie jelenség május havi megnyilvánulásairól.

A BRFK ifjúságvédelmi szervei az elmúlt hónapban hagyományos feladataik ellátása mellett tevékenységüket egyrészt a Nashville Teens angol beat zenekar fővárosba érkeztének és fellépései biztosítására [sic!], másrészt a beat-hippie jelenség megnyilvánulási formáinak további visszaszorítására koncentrálták.

B e a t-r e n d e z v é n y e k .

1968. május 18-án Budapestre érkezett a Nashville Teens angol beat zenekar. Az együttes június 6-ig hangversenyezik Magyarországon, a fővárosban május 26-án lépett fel és június 2-án lép még fel. (Az Esti Hírlapban megjelent azon téves hírt, hogy május 25-én, a Műszaki Egyetemen is szerepelnek - felhívásunkra helyreigazították, 25-én ugyanis Tatabányán léptek fel.)

A külföldi beat zenekarokkal kapcsolatos korábbi tapasztalataink alapján valószínu volt, hogy ezen együttes fellépései alkalmával is egyes rendbontó elemek a forró zenétől felizgatott fiatalokat, azok tömeghangulatát zavargás előidézésére igyekeznek felhasználni.

Egyes belvárosi galeri-csoportok hangadói a Ferihegyi repülőtéren több száz fős demonstratív fogadást akartak szervezni. Téves információ alapján a Közgazdasági Egyetem egyik hirdető tábláján, plakáton hívták fel a fiatalok figyelmét, hogy az ORI által indított külön autóbuszokon mind többen menjenek ki a fogadásra. (Jelzésünk alapján a Budapesti Pártbizottság Közigazgatási és Adminisztratív Osztálya az egyetem felé az illetékeseken keresztül a szükséges intézkedéseket megtette.)

A repülőtérre a gép megérkezéséig így is mintegy 300 - többségében rendes öltözékű és magatartású - fiatal gyűlt össze. Hangoskodás, kirívó viselkedés, rendzavarás kezdeményezése - elsősorban a körültekintő fogadásból (a fiatalok az együttessel nem juthattak közvetlen kontaktusba) kifolyólag - nem volt. Hét főt kellett igazoltatni, az adat megállapításon túl más intézkedés nem vált szükségessé.

A zenekar május 26-i délelőtti és délutáni Kisstadionbeli fellépésének biztosítására - elsősorban a The Spencer Davies együttes tavalyi szereplésének tapasztalatai alapján - szélesköru intézkedési tervet dolgoztunk ki, mely mind a nézőtér, mind a Kisstadion környéke rendjének fenntartását, a huligán megnyilvánulások megelőzését, meggátlását célozta. Nagyobb számú operatív és közrendvédelmi erőt vontunk össze, melynek elsődleges feladatul a részünkről ismert garázda, illetve hippie elemek, a feltunően öltözött elhanyagolt külseju, vagy már az előadás előtt hangoskodó fiatalok előzetes figyelmeztetését szabtuk meg.

Mindkét előadásra a jegyek két héttel korábban elővételben elkeltek. A jegy nélkül maradtak az előadások előtt (kb. 200-300-an) a Kisstadion bejáratánál és a kerítések mentén csoportokba tömörülve agresszív magatartást tanúsítottak, hangoskodtak, igyekeztek a nézőtérre illegális úton bejutni, ezt azonban a rendezők és az odavezényelt rendőri erők megakadályozták.

Mind a délelőtti, mind a délutáni musor zavartalanul bonyolódott le. A beat zene hatására bekövetkező - már megszokott - üvöltéseken, sikításokon, fütyüléseken, ütemes rángatózásokon túl, az előadások alatt nagyobb csoport által szervezett rendbontás, rongálás, gyújtogatás, rakétafellövés, stb. nem történt.
A közönség az előadások befejezése után a nézőteret rendben elhagyta és az utcán sem következtek be - egy kivétellel - nagyobb arányú garázda megnyilvánulások A Rákóczi úton egy kb. 50 fős hangoskodó, az utat teljes szélességben elfoglaló csoportot kellett szétoszlatni: gumibot használat azonban ez alkalommal nem vált szükségessé. Egy másik csoport oszlatásánál - közvetlen a délutáni előadás után - a Baross tér közelében, a Thököly úton, egy-két személlyel szemben volt szükséges gumibotot használni, de a rend ott is gyorsan helyreállt (az úttesten haladókat kellett rendreutasítani).

Intézkedni általában csak kisebb jelentőségu esetekben kellett. Így: a délutáni musor után két kisebb csoport újságpapírból még a nézőtéren tüzet akart gyújtani, az előadásról távozóban egy fiatal a Thököly úton riasztópisztolyból lövéseket adott le, egy mások sörösüveggel világítótestet akart megrongálni. Előállítást kellett eszközölni egy, az előadáson igazolvány nélkül megjelent fiatal esetében, aki egy nagy kolomppal felszerelve, bőrkabátja hátán "SHUT UP" (Pofa be) felirattal jelent meg.

A rendezvénnyel kapcsolatosan 33 fiatalt igazoltattunk, 5 főt állítottunk elő, 3 személlyel szemben szabálysértési, másik hárommal szemben büntetőeljárást kezdeményeztünk, ötöt rendőrhatósági figyelmeztetésben részesítünk.

Az előadáson megjelent fiatalok 60-70%-ának öltözéke rendes, megfelelő volt. A fennmaradó részben kirívó ruházatú (kopott, szakadt, piszkos farmernadrág, rikító színu bútorszövetből készült "öltöny", kifordított bekecs, keménykalap, stb.) személyekkel találkoztunk.

Tapasztaltuk azt is, hogy a tömegben egyes, feltunő eleganciával öltözött, méltóságteljes viselkedésu hippie-galeri "főnökök" kitüntető üdvözlésként szájon csókolták a tagok egy részét (a tagok között ugyanekkor ez nem szokás).

B e a t - m i s é k .

Új jelenségként tapasztaltuk a beatmisék szervezését. Ilyen "zenei áhítattal" először 1968. április közepén találkoztak a BRFK politikai nyomozó szervei.

Az I., Mátyás templomban, első alkalommal folyó év április 14-én, húsvét vasárnapján délelőtt 1 9 órakor, majd május 5-én szintén 1 9 órai kezdettel tartottak - szentmise keretében - ú. n. modern zenei áhítatot.

Dr. Tóth János kerületi esperes, a Mátyás templom apát-plébánosa elmondotta, hogy a május 5-ei, modern zenei áhítat, a húsvéti megismétlése volt. Elmondása szerint erre a Magyar és az Osztrák Televízió kérésére - a Magyar Rádió közremuködésével - került sor, ugyanis a május 5-ei, 1 -9-es mise teljes zenei és egyéb anyagát az osztrák TV felvette.

A május 5-ei zenei áhítat esetében - mint Tóth esperes elmondotta - az történt, hogy a szomszédos Szentháromság tér 1. sz. alatti kollégiumban délelőtt az Illés zenekar tartott koncertet, ahová azonban a viszonylag kis terem miatt sokan nem tudtak bejutni. Így azután az ott helyhez nem jutott fiatalok áttódultak a Mátyás templom modern zenei áhítatának meghallgatására.

Tóth János esperes közlése szerint templomukban (minden egyéb híresztelés ellenére) nem az Illés-zenekar, hanem a Mátyás templom ének- és zenekara muködött közre, mindkét zenei áhítat alkalmával. A személyi összetétel tekintetében csupán annyi eltérés történt, hogy az Óbudai, illetve a Vörösvári úti plébánia énekkarának egy hegedülni, és egy gitározni tudó tagjával bővítették ki zenekarukat.

Az előadott zene szerzője Szilas Imre, akinek ilyen irányú szerzeményeivel most foglalkozik az OMCE. (Cecília Egyesület.)

Szilas Imre az egyházi zenét beat-ütemben dolgozta fel. Ezzel kapcsolatosan megjegyezte Tóth János, hogy a közeljövőben ún. Ruba-misét, azaz modern zenei feldolgozású néger katolikus áhítatot szeretnének előadni. Beszélt arról is, hogy értesülése szerint Pest-megyében, Ercsiben és Budakeszin is tartanak hasonló jellegu zenei áhítatokat, misék kertében.

A XVI. kerületben, református papi körök figyeltek fel arra, hogy a Mátyásföldi plébánia templomában Dr. Rajz Mihály plébános is próbálkozott zeneértő fiatalokkal modern zenét előadni, de ez ott botrányba fulladt, mivel a fiatalok nem voltak hajlandók a fegyelmezett munkára és külön egyházzenei koncertet tartottak engedély nélkül (saját maguk részére) a mátyásföldi katolikus templomban, úgy, hogy végül a sekrestyés zavarta el őket.

A mátyásföldi plébánia egyházképviselő-testületének tagjai is felháborodtak, hogy a fiatalok engedély nélküli koncertet rendeztek a templomban, és arra akarták rábeszélni Rajz Mihály plébánost, hogy jelentse fel a fiatalokat a rendőrségen. Rajz Mihály azonban lebeszélte erről az egyházképviselő-testület tagjait.

Az eddigi jelzések alapján felkészülhetünk arra, hogy a jövőben az egyházak részéről tágabb teret nyerhet a modern zenei áhítatok istentisztelet keretében történő megrendezése. Elsősorban a KISZ feladata lenne, megfelelő vonzó konkurenciát teremteni - úgy, hogy a fiatalok inkább a KISZ által rendezett koncerteket látogassák.

Az I. kerületi Tanács VB egyházügyi megbízottjának, Bánki László oktatási osztályvezető elvtársnak a Fővárosi Tanács egyházügyi előadója javasolta, hogy esetleg a Halászbástyán, vagy a Gellért-hegyi Ifjúsági Parkban, a Vár-kioszkban, akár az Illés-zenekar részvételével is, a Mátyás-templomi egyházi rendezvények idejére, helyes lenne modern zenei anyagú hangversenyeket rendezni.

A BRFK illetékes politikai nyomozói és a bunügyi ifjúságvédelmi szervei továbbra is figyelemmel kísérik a beat-hippie jelenség egyházi vonatkozásait.

A    b e a t - h i p p i e   j e l e n s é g   e g y é b   m e g n y i l v á n u l á s a i.

Az április hónapban és a május 1-jén tett intézkedéseink hatására csökkenő tendenciát mutatott a vasárnapokon a Duna-kanyarba kiránduló hippie fiatalok száma. Átlag 1000-1500 fiatal utazott hajóval Leányfalura, illetve Visegrádra. Rendbontást, csoportos garázda magatartás tanúsítását nem tapasztaltuk.

Májusban szerveink mintegy 50 gombjelvényt (ebből 26-án a Kisstadionban 15-öt) vontak be. Nagyrészt idegen nyelvű a legkülönbözőbb reklámcélokra készült vagy a hippie életvitelre felhívó tartalmúakkal (pl. "Hippie vagyok", "nekem mindegy", stb.) találkoztunk. Megjelentek a - nagyrészt egyedileg készített - magyar nyelven írt jelvények is pl.: "Szeretkezz, ne háborúzz". "Mit nézel", "Nem adom", stb.

Egyedi jelenség, de a legveszélyesebb tünetként kezelhető egy főiskolai hallgatótól lefoglalt "Mi keményebben próbálkozunk" magyar feliratú, az Egyesült Államokban készített jelvény. Eredetének tisztázása végett a BM. III/III. Csoportfőnökség illetékeseivel együtt folytattunk felderítést.

Az újabb jelvények tartalmukat, formájukat és jellegüket tekintve nemigen térnek el a korábbiaktól:

Május végére egyes kerületekben kezdtek elszaporodni a tüntetően egységes hajviseletu és öltözéku, főleg 17-22 éves fiatalok hippie csoportosulásai. Megfelelő eligazítás alapján a rendőri szervek - elsősorban a hippiek megismerése érdekében, valamint megelőző jellegű visszatartás céljából folyamatosan igazoltatják az ilyen fiatalokat, indokolt esetben, ha magatartásuk is kirívó, elő is állítják a toprongyos, elhanyagolt külsejű hippieket.

Így került sor ilyen hippie-csoport előállítására és igazoltatására a VII. kerületi Rendőrkapitányság járőre részéről május 30-án 22. 40 órakor.