archivnet.hu
Publikálta: archivnet.hu (https://www.archivnet.hu)

Címlap > Az ügynökök bére

Az ügynökök bére [1]

Vita a "bizalmas jellegű közbiztonsági kiadások" növeléséről

A titkosszolgálatok titokzatos világával kapcsolatban számos legenda és féligazság olvasható. Kevés szó esik azonban az anyagi háttérről, illetve az állami apanázs felhasználásának pontos struktúrájáról. Önmagában az is izgalmas tétel, hogy mennyi pénz jut az információk megvásárlására, illetve ezzel összefüggésben a beépített vagy a „céggel" kapcsolatban lévő „ügynökök" munkájának megfizetésére. Az alábbi források erre világítanak rá két minisztérium levélváltásán keresztül az első világháborút követő pénzínséges világban.

Bevezető

A titkosszolgálatok, illetve az ún. „politikai rendőrség" titokzatos világával kapcsolatban számos legenda és féligazság olvasható a különböző népszerűsítő könyvekben, illetve napjainkban már számos internetes portálon is. Van azonban egy olyan része ennek a világnak, amelyről egyrészt kevés szó esik, másrészt, amelyeket ezen szervezetek utódai a mai napig igyekszenek titokban tartani, vagy legalábbis ködösíteni. Ez pedig nem más, mint az anyagi háttér, illetve az állami apanázs felhasználásának pontos struktúrája és aránya. Önmagában is izgalmas tétel, hogy mennyi pénz jut az információk megvásárlására, illetve ezzel összefüggésben a beépített vagy a „céggel" kapcsolatban lévő emberek - vagyis divatos, de rossz szóval élve az „ügynökök" - munkájának megfizetésére. Sajnálatos tényként kell rögzítenünk, hogy a két világháború közti időszakban a politikai és az államrendészeti ügyekben eljáró rendőrségi osztályok megmaradt szerény mennyiségű iratanyagban sem található az előbbi problematikát bemutató irat. Nem így a Magyar királyi Pénzügyminisztérium általános iratokat őrző anyagában (K-269)! Hisz finanszírozási kérdésekben nem lehetett megkerülni a szakminisztériumot, ahol aztán szerencsénkre néhány morzsa megmaradt mindenféle háborús pusztulás ellenére is...

Rakovszky Iván [2]

Az alábbiakban szó szerint közöljük
Rakovszky Iván
[X] Nagyrákói és kelemenfalvi Rakovszky Iván (1885–1960). Jogi tanulmányai befejezése után Turóc vármegyében kezdte hivatali pályafutását. 1910. és 1918. között munkapárti, majd az I. világháború után 1920. és 1935. között Egységes Párti képviselő volt a törvényhozásban. 1922. június 16.–1926. október 15. között belügyminiszter. 1928. és 1935. között a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke. 1941. április 28-tól a Közigazgatási Bíróság elnöke és felsőházi tag. 1944. augusztus 29. és 1944. október 16. között vallás- és közoktatásügyi miniszter a Lakatos-kormányban. 1951-ben kitelepítették, nem térhetett vissza Budapestre.
belügyminiszter
Kállay Tibor
[X] Nagykállói Kállay Tibor (1881–1964). Jog és államtudományi doktorátust szerzett. 1912-ben már a pénzügyminisztérium költségvetési osztályának vezetője. 1919-ben átkerül külügyi állományba, s ő lett a Felszámoló Hivatal elnöke. Ez végezte az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása utáni az osztrák magyar, valamint a kivált utódállamok pénzügyi szétválasztását, a szanálást. 1921. december 4-én bízták meg Pénzügyminisztérium vezetésével, fő feladata államháztartás egyensúlyba hozatala volt. 1922-ben a Nagykanizsai választókerület képviselője lett. 1923 májusától a Népszövetséggel folyó pénzügyi tárgyalások vezetője. 1924. február 20-án, a korona-derout megakadályozása céljából belső kényszerkölcsön felvételére kért felhatalmazást, de azt leszavazták, ezért lemondott.
pénzügyminiszternek írt két levelét: keletkezési idejük 1922 júliusa és szeptembere. Az első levél lényegi eleme, a már 1867 óta a „bizalmas természetű közbiztonsági kiadások" fedezetére szánt összeget a belügyi tárca ne csak egyszerűen, „szokás szerint" megkapja, hanem, hogy azt növeljék a duplájára. Érdemes megjegyezni, hogy az összeg megduplázása nem volt légből kapott ötlet, hisz az 1920-as kerethez képes az 1921-es is majd 66-67%-kal nőtt. Ennek hátterében egyértelműen a még használatban lévő korona érezhető értékromlása, 1922 nyarától pedig egyenesen jelentős inflációja állt. Az infláció pontos mértékét azonban nehéz meghatározni, ugyanis pontosan ebben az időszakban készültek el az első inflációs számítások Magyarországon. Nyilvánvaló, hogy a különböző számítási módszerekkel készített adatsorok más-más inflációs rátát mutattak, az azonban
megállapítható
[X] BOTOS JÁNOS: A korona, pengő és forint inflációja (1900 2006). Szaktudás Kiadó Ház, Bp., 2006.
, hogy ezek már mind két számjegyűek 1922 derekán.

Érdemes megvizsgálni a levelek keletkezésének időpontjában a magyar belpolitikai helyzetet is. Az ország túl volt a „forradalmak korán", az 1919-1920-as zavaros időkön. Immár Horthy Miklós volt a kormányzó, az ország pedig a bethleni konszolidáció mindennapjait élte. A kialakult hatalomgyakorlói kör ekkor már igyekezett minél jobban bebiztosítani saját pozícióit. Bethlen 1922 februárjában

megszervezte
[X] A megalakulás körülményeiről részletesen lásd SIPOS JÓZSEF: Az Egységes Párt megalakulásának történeti problémáiról, Múltunk, 2002. 1. sz. 243-257.
saját kormánypártját (Keresztény-Keresztyény Kisgazda- Földmíves és Polgári Párt, közismert neve: Egységes Párt).[4] [3] Két hét sem telt el az Egységes Párt létrejöttétől, amikor március 2-án megjelent a 2200/1922 sz. kormányrendelet. Ez alapvetően megváltoztatta a választási rendszert, amelynek lényegi eleme volt a választójog szűkítése és az ország nagyobbik részén a nyílt szavazás visszaállítása. Ennek a rendszernek is köszönhetően az 1922-es választásokon az Egységes Párt a szavazatok 58%-át szerezte meg, s biztosította a stabil nemzetgyűlési hátteret Bethlennek és kormányának.

A stabil háttér és a már valóban békéssé vált körülmények eredőjeként 1922. június 26-án

megszűnt
[X] A kivételes hatalomról szóló 1912. évi. LXIII tc.-t 1920-ban, a VI. tc. meghosszabbította, még pedig oly módon, hogy 1 §-a kimondta: „Tekintettel a háború és a forradalom következtében előállott rendkívüli viszonyokra, a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényekben foglalt felhatalmazásokon alapuló kivételes hatalom időtartama a békeszerződés megerősítésétől számított egy évre meghosszabbíttatik.” Utóbbi törvény teljes szövegét lásd: http://www.1000ev.hu/index.php?a
a végrehajtó hatalom számára a háború esetére szóló hatalom gyakorlása.

A stabil belpolitikai helyzet mellett az ország külpolitikai helyzete messze nem volt ennyire bíztató. A trianoni béke után, Magyar Királysággal, mint vesztes hatalommal, nem sokan akarták kapcsolataikat elmélyíteni. Mi több, a szomszédos államok saját szövetségi rendszert hoztak létre a magyar revízió ellen, ami kisantant néven került be a magyar közbeszédbe. Egy ország volt, amely nem zárkózott el mereven a Magyarországgal való kapcsolatok elől, ez pedig a

Szovjetunió
[X] A roppant összetett tárgyalásokat elemezte SERES ATTILA: A magyar–szovjet diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok főbb problémái, 1922–1935 (doktori disszertáció, Pécsi Tudományegyetem, elérhető: http://doktori.btk.elte.hu/hist/seres/diss.pdf (letöltés ideje: 2012. február 11.) 18-23. és 53-71.
volt. A bolsevik állammal szemben azonban a magyar félnek komoly ideológiai fenntartásai voltak, s a tárgyalások legfontosabb elemének a háború során orosz hadifogságba esett magyar foglyok hazahozatalát tartotta. E tárgyalások keretében azonban nem csak a magyar hadifoglyok térhettek haza, hanem
cserébe
[X] KOLONTÁRI ATTILA: Népbiztosokért tiszteket: Magyar–szovjet cserebere. Rubicon, 2010. 4–5. sz. 64-69.
a magyarországi kommunisták - köztük több egykori elítélt népbiztos - a Szovjetunióba távozhatott. Tehát kvázi akár úgy is tűnhetett, hogy a gyűlölt kommunista mozgalom elveszíti vezetőinek, tagjainak, szimpatizánsainak nagy részét...

Ilyen körülmények között kérte tehát Rakovszky, hogy emeljék fel a már említett „bizalmas természetű közbiztonsági kiadások" fedezetére szánt keretösszeget. Sajnos a hivatalos pénzügyminisztériumi válasz nem maradt fenn, csupán az aktára írt levéltervezet. Ebben azonban a kérdések és a kifogások domináltak:

„... méltóztassék velem közölni azokat a különös indokokat, amelyek az ország mai súlyos pénzügyi helyzete dacára is indokolttá tennék azt, hogy a közbiztonsági alap kétszeresére, azaz 1 millió K-ra felemeltessék.

Ez alkalomból tisztelettel közlöm Nagyméltóságoddal azt is, hogy mivel úgy a számviteli törvény helyes keresztülvitele, mint a kormány érdeke szempontjából is kívánatosnak tartom, hogy a bizalmas természetű kiadásokról vezetett számadások az ellenőrzések alól ne mentesüljenek, elvileg az egyes tárcáknak rendelkezésére álló alapok mielőbbi

megszüntetését
[X] MOL K–269, 189. cs. 81. t. 6/b. és 11.
szükségesnek tartom."

Kállay Tibor [4]

A második Rakovszky levélből kiderül, hogy végül sikerült elérni a keret megemelését, csak nem 1 000 000 koronára, hanem 8 000 000-ra (!). Az ily mértékű növelést pusztán az inflációval nem lehet magyarázni, mélyebb okokat kell sejtenünk, különösen a zajló szovjet-magyar tárgyalások és az Oroszországból visszatérő hadifoglyok tömegének a fényében. Látható tehát, hogy a pénzeszközökért folyó csatát megnyerte a belügyi vezetés. A levélből ugyanis kiderül, hogy már nem „csak" a következő évi megemelt keret biztosított a belügy számára, hanem a negyedéves különbséget visszamenőleg, mint korábban fel nem használt pénzt kérte a már említett alap számlájára átutalni. A Pénzügyminisztérium válaszlevele ebben az esetben sem maradt fenn, csupán annak tervezete. Ennek a hangneme azonban teljesen más, mint a bő egy hónappal korábbi esetében. A sokkal készségesebb és barátságosabb levéltervezetben ezt
olvashatjuk
[X] MOL K–269, 189. cs. 81. t. 8.
: „van szerencsém Nagyméltóságodat értesíteni, hogy a „Közbiztonsági és közrendészeti szolgálat" cím „Közbiztonsági alap" rovatán az 1922/23 évi I. negyedi hiteligénylésben már engedélyezett 125 000 K-án felül pótlólag 1875 000 K-t bocsátott Nagyméltóságod rendelkezésére."

A pénz felhasználása vélelmezhetően a továbbiakban sem a számvitelre vonatkozó korabeli jogszabályok maradéktalan betartásával történt. Ezen azonban nem lehet csodálkozni, az információk megvásárlása és a „b" egyének honorálása nehezen lett volna nyugta ellenében elképzelhető. Az már nyilván csak a sors fura játéka, hogy az alapot a mindennapi életben kezelő Postatakarékpénztár egyik alkalmazottja, Opris Oszkár lett a két világháború között a rendőrség egyik legfoglalkoztatottabb „b"

egyéne
[X] KOVÁCS TAMÁS: Jelenetek egy vérbeli besúgó pályafutásából. Kommentár, 2009. 5. 83.
...


1.

Kérelem a bizalmas természetű közbiztonsági kiadások fedezésére szolgáló keret növelésére

  

4970/eln./BM sz.                                            M. kir. Pénzügyministerium

                                                                       Érkezett: 1922. JÚL. 27.

 

A mindenkori belügyminiszternek bizalmas természetű közbiztonsági kiadások fedezésére az 1867. év óta fennálló gyakorlat szerint, évenként egy bizonyos - nyilvános elszámolás alá nem tartozó - hitelösszeg bocsáttatik rendelkezésre.

E célra az 1920. év június hónapjának végéig évenkint 300 000 korona volt a belügyi tárca költségvetésének előirányozva, ettől az időtől kezdve pedig ezen a címen 500 000 korona van a költségvetésben évenkint felvéve.

az általános drágulás folyamat következtében beállott értékcsökkenés folytán a fent számjelzett hitelösszegből ma már nem áll módomban a közbiztonsági és államrendészeti bizalmas természetű szükségletek fedezéséről való gondoskodás, úgy hogy az e címen előirányzott 500 000 koronának felemelése múlhatatlanul szükségesnek mutatkozik.

Erre való tekintettel, az államháztartás jelenlegi nehéz helyzetének is a figyelembevételével, van szerencsém Nagyméltóságodat tisztelettel arra kérni, hogy a belügyi tárca folyó évi I. évnegyedi szükségletéről szerkesztett hiteligénylési kimutatás alapján a közbiztonsági alap rovaton már rendelkezésemre bocsájtott havi 41 666 korona hitelösszeg helyett folyó évi július hó 1-től kezdődőleg havi 83 332 koronát engedélyezni s egyidejűleg intézkedni méltóztassék az iránt, hogy a belügyi tárca 1922/23. évi költségvetési tervezetében a „Közbiztonsági és közrendészeti szolgálat" cím „Közbiztonsági alap" rovat az eddigi 500 000 korona helyett évi 1 000 000 koronával vétessék fel.

Nagybecsű elhatározásáról értesítést kérek.

 

Budapest, 1922. évi július hó 21-én

 

Rakovszky (eredeti aláírás)

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Nagyméltóságú,

Dr. Kállay Tibor úrnak,

magyar királyi pénzügyminiszter

Jelzet: Magyar Országos Levéltár K-269, 189. cs. 81. t. 10.


2.

Kérelem a hitelkeret „pótlólagos" felhasználására

 

6001/eln./BM sz.                                                        M. kir. Pénzügyministerium

                                                                                  Érkezett: 1922. SZEPT. 7.

 

Az 1922. évi augusztus hó 25-én tartott

minisztertanács
[X] Aznap a minisztertanács ülésén 62 napirendi pont szerepelt, ezek közül tíz esetben a belügyminiszter volt az előterjesztő. Jelzésértékű, hogy ezeket a minisztertanácsi ülés elején tárgyalták meg. A 8. napirendi pont volt „a belügyi tárca bizalmas kiadási” című. Tán nem mellékes, hogy a következő, 9. napirendi pont „az államellenes mozgalmak betörésére előirányzott hitel felemelése” volt. A napirendet lásd: http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/?f
hozzájárult ahhoz, hogy az 1922/23. évi költségvetési tervezetbe a belügyi tárca „Közbiztonsági és közrendészeti szolgálatok" címénél „Közbiztonsági alap" című rovatában az 1921/22 évi költségvetésben felvett 500 000 koronával szemben Nyolcmillió (8 000 000) korona irányoztassék elő, illetőleg az 1922/23 évi költségvetési tervezet alkotmányos tárgyalásáig a felemelt hitelösszeg már ennek alapján bocsátassék rendelkezésemre.

Miután az 1922/23. évi költségvetési év I. negyedére vonatkozó hiteligénylési kimutatásba a fenti rovaton csak az 1921/22. évi költségvetésben felvett 500 000 koronának megfelelő egy negyede vétetett fel, van szerencsém ennélfogva Nagyméltóságodat tisztelettel arra kérni, hogy az 1922/23 költségvetési év I. negyedéről szóló hiteligénylési kimutatásban felvett hitelösszeg és a jelenleg felemelt hitelösszeg közt mutatkozó különbözetnek megfelelő hitelösszeget, vagyis Egymillió-nyolszázhetvenötezer (1 875 000) koronát pótlólag már most rendelkezésemre bocsátani méltóztassék.

Egyben van szerencsém Nagyméltóságoddal közölni, hogy az 1922/23. évi költségvetési év II. negyedére vonatkozó hiteligénylési kimutatásba a fenti rovaton már a felemelt hitelösszegnek megfelelő hányada vétetett fel.

Végül tekintettel arra, hogy a fenti rovaton eddig rendelkezésemre bocsátott hitel a felmerült kiadásokra nem elegendő, tisztelettel kérem Nagyméltóságodat, hogy nagybecsű elhatározását velem mielőbb közölni méltóztassék.

 

Budapest, 1922. évi augusztus hó 31-én.

 

Rakovszky (eredeti aláírás)

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Nagyméltóságú

Dr. Kállay Tibor úrnak,

magyar királyi pénzügyminiszter

Jelzet: MOL K-269, 189. cs. 81. t. 8.

Címkék: 
ügynök [5]
Egységes Párt [6]
Pénzügyminisztérium [7]
belügyminisztérium [8]
titkosszolgálat [9]
rendőrség [10]
Bethlen István [11]
1922 [12]
Kiadás: 
12. évfolyam (2012) 1. szám

Forrás webcím:https://www.archivnet.hu/politika/az_ugynokok_bere.html?oldal=1&page=1

Hivatkozások
[1] https://www.archivnet.hu/politika/az_ugynokok_bere.html [2] http://keptar.oszk.hu/010400/010493 [3] https://www.archivnet.hu/../tinymce/jscripts/tiny_mce/plugins/paste/blank.htm%23_ftn4 [4] http://holmi.nagykar.hu/irasok/4585/1.html [5] https://www.archivnet.hu/cimkek/ugynok [6] https://www.archivnet.hu/cimkek/egyseges-part [7] https://www.archivnet.hu/cimkek/penzugyminiszterium [8] https://www.archivnet.hu/cimkek/belugyminiszterium [9] https://www.archivnet.hu/cimkek/titkosszolgalat [10] https://www.archivnet.hu/cimkek/rendorseg [11] https://www.archivnet.hu/cimkek/bethlen-istvan [12] https://www.archivnet.hu/cimkek/1922