Szálasi naplójának sorsa

Amikor 2008 januárjában Toronyi Zsuzsa, a Magyar Zsidó Levéltár vezetője a kezembe adta Szálasi Ferenc kézzel írott naplójának „C"-füzetét [2] , még csak reménykedtem abban, hogy egyszer majd valahonnan, valakitől előkerül az „A" és a „B"-füzet is. Tavaly októberben keresett meg Frojimovics Kinga, a Yad Vashem Archives Magyar Részlegének vezetője azzal, hogy a Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeuma nemrég kapott egy jelentős irathagyatékot, melyben van néhány olyan dokumentum, melyek azonosításához a segítségemet kéri a cfáti Emlékmúzeum igazgatója, Ron Lustig úr. Örültem, hogy segíthettem, és pár nappal később már meg is érkeztek az első e-mailek, a csatolmányok között pedig döbbenten fedeztem fel Szálasi naplója „A" és „B"-füzetének fedőlapját. Idén januárban azután Jeruzsálemben Lustig úr a kezembe adta a Napló fénymásolt változatát, és elmondta, hogy arra Jichák Peri erdélyi származású izraeli történész hatalmas, több teherautónyi irathagyatékában bukkantak. A hagyatékban nem volt semmiféle irat, dokumentum azzal kapcsolatban, hogyan, kitől kerülhetett Szálasi naplója az Izraelbe 1948 után bevándorolt történészhez, akinek fia sem tudott semmit a Naplóról. Lustig úrral abban állapodtunk meg, hogy miként a „C"-füzetet, így az „A"-ból előkerült hat oldalt, és a „B" 178 oldalát előszóval, lábjegyzetekkel, teljes terjedelmében publikálom. Lustig úr csak annyit kötött ki, hogy jelezzem, a Napló eredeti példánya az ő Múzeumában található (G 2993-as leltári szám alatt).

A Napló hitelességéhez kétség nem férhet, ezt tartalmi és formai bizonyítékok sorával lehet igazolni. Kezdjük a formai bizonyítékokkal: Szálasi kézírása jellegzetes, jól olvasható, még helyesírási hibáiban is következetes, egy-két esettől eltekintve például rendszeresen két p-vel írja Ribbentrop német külügyminiszter nevét. Nem kell grafológusnak lenni ahhoz, hogy belássuk, ugyanaz a személy, maga Szálasi írta ezt a naplót is. Elegendő összehasonlítani az „A-B-C"-füzeteket a szintén kézzel írott börtön-naplóival (Szálasi mind 1938-1940-es fogsága idején a szegedi Csillag-börtönben, mind 1945-1946-ban az Andrássy út 60-ban, a 39. sz. pincezárkában, majd kivégzéséig [1946. március 12.] a Markó utcai fegyházban is írt naplót) amelyek Budapest Főváros Levéltárában, a Szálasi-per

találhatók. A 2008-ban (ismét) előkerült „C"-füzet 1943. szeptember 15-től, a 876. sz. „tételtől" 1944. július 18-ig, az 1026. sz. tételig tart, a most előkerült „B"-füzet a 875. sz. tételnél ér véget. Szálasi szorgalmasan alkotta a magyar nyelvben előtte és zömmel halála óta sem létező szavakat, ezekből néhányat megtalálunk ebben a Naplóban is. Például „életvakok", „életsüketek", „életbénák" mindazok, akik nem látják be, nem hallják meg, nem követik az ő igazságát. (670.), „tényezőháromság" (691.) stb.

Most már azt is tudjuk, miért kezdett el naplót írni: az 1-486. sz. tételekkel kapcsolatban leszögezte, hogy ezek „csak nyersvázak, melyeket felhasználásuk alkalmával dolgozok fel véglegesen, és rögzítek végleges formába. A tételek tehát csupán felvillanó gondolatok, melyek azonnali rögzítése szükséges, hogy megint el ne tűnjenek." Új, „rögzítésre" méltónak talált „gondolatok" viszonylag ritkán jutottak Szálasi eszébe, és mint a fenti bejegyzésből is látható, nagyon félt, hogy ha ezeket nem jegyzi le azonnal, akkor „eltűnhetnek", elfelejtheti ezeket. Feljegyzésre érdemesnek talált gondolatai egy részét azután beépítette azokba az elméleti-ideológiai alapvetésnek szánt nagy beszédeibe, amelyeket 1942 őszén-telén tartott a munkásról, a parasztról és az

Némi jóindulattal azt is mondhatnánk, hogy Szálasi talán önkritikus éllel jegyezte föl naplójába: „nem az a fontos, hogy valaki szellemileg felkészült-e vagy nem, tárgyi ismeretekben gazdagabb vagy szegényebb, lelki élményekben mélyebb vagy sekélyebb, hanem elsősorban az, hogy van-e hite abban az igazságban, melyet hirdet; mert ha van, tud hitet fakasztani, még akkor is, ha buta; vagy ostoba tanultság, felkészültség, tudás szempontjából; mert ha hite van, mindig hite szerint, tehát jól cselekszik és hitből valós cselekvésre tudja serkenteni mindazokat, akik az ő nagy hitén keresztül kapták meg saját hitüket is." (670.)

Mint egyik naplóbejegyzéséből kiderül, ő nagyon büszke volt arra, hogy amit egyszer kimondott, vagy leírt, azon soha többet nem volt hajlandó változtatni. (829.) Hozzátehetjük, hogy még akkor sem, ha érvelése könnyen cáfolható volt, vagy az események rácáfoltak várakozásaira, jóslataira. Ráadásul ezek az eszmefuttatások egy félművelt katonatiszt képzelgései csupán, akinek például történelmi ismeretei is meglehetősen hiányosak. Tudjuk, hogy ha máskor nem, akkor Szálasi a hadiakadémián tanult hadtörténetet. Ám már a történelem érettségin megbuktatták volna, ha ott azt állította volna, amit látszólag komolyan a naplójában papírra vetett: Oroszország a történelme során soha nem nyert-, és Németország pedig soha nem veszített háborút. (638.) Szálasi az I. világháborút az olasz, majd a flandriai fronton harcolta végig, már csak saját, személyes tapasztalatából is emlékezhetett volna arra, hogy Németország és Oroszország is a vesztesek oldalán fejezte be az első világháborút. Arra is illett volna emlékeznie, hogy például Waterloonál (is) az orosz cár csapatai a győztes koalíciót erősítették.

A napló írásának időszaka Szálasi életének egyik legnehezebb, és mindenképpen legreménytelenebb periódusa. 1941-1942 folyamán az 1939-ben még erősnek, egységesnek tűnő nyilaskeresztes képviselőházi frakció felbomlott, tekintélyes, kipróbált szélsőjobboldali politikusok sora (Hubay Kálmán, Baky László, Ruszkay Jenő, Gruber Lajos stb.) szakított vele, vagy ő zárta ki őket pártjából. Mozgalmának legnépszerűbb napilapja, a Magyarság a „pártütők", a „szakadárok" szócsöve lett, amelyben sorozatosan jelentek meg a hozzá hű maradt nyilasokat (Vajna Gábort, Csia Sándort, Kovarcz Emilt, Wirth Károlyt) becsmérlő, olykor rágalmazó cikkek. Naplófeljegyzéseiből is kiderül, Berlinben figyelemre sem méltatták, nem voltak hajlandók szóba állni vele, az pedig fel sem merült, hogy a német nemzetiszocialista párttól, az NSDAP-tól pénzt, vagy legalább valamiféle politikai támogatást kapjon. „Ugyancsak [...] kérni kell újra és nyomatékosan a német nemzetiszocialista párttól, hogy küldjön ki teljhatalmú megbízottat" - írja Szálasi, itt is elárulva, hogy ilyen teljhatalmú megbízott kiküldését már többször kérték az NSDAP-tól, de hiába. Ekkoriban, tehát 1943 januárjában jut eszébe, hogyan lehetne nem csak a háborút megnyerni, hanem az is, hogy mi a legsürgősebb feladat: össze kell hívni az európai népi nemzetiszocialista mozgalmak vezetőit egy „európakongresszusra". Ezen a kongresszuson azután majd kijelölik az egyes mozgalmak feladatait és kötelességeit. (574.) Ugyanezt az ötletét 1944 nyarán Hitlerhez intézett hosszú memorandumában is

majd. Itt, ebben a naplóban rögzíti először azt a gondolatát, amelyet később részletesen, többször is leír, elmond a nyilvánosság előtt is. Rájön arra, hogy az olasz fasizmus és a német nácizmus mellett a harmadik nagy világnézet az ő hungarizmusa, amely legalább egyenrangú, ha nem jobb, átfogóbb, teljesebb, mint a másik kettő. (543.) Szálasi szerint például a fasizmus csak területtel, a nácizmus csak néppel vezet, míg a Hungarizmus területtel és néppel is. (812.) Mindebből logikusan következik Európa-, sőt világmegváltó ötlete: meg kell szervezni a nemzetiszocialista Európa Legfelső Döntéshozó szervét az „európanagytértanácsot" [!]. Ennek a német, az olasz és a szláv „politikai nemzet" vezetőjén (Hitleren és Mussolinin kívül talán a nácik oldalára átállt Andrej Vlaszov tábornokra gondolt itt Szálasi) kívül a „magyar politikai nemzet" vezetője lenne tagja. A Legfelsőbb Tanács döntene, nyilvánvalóan a legmagasabbrendű ideológia, világnézet, vagyis a Hungarizmus képviselőjének bölcs útmutatásait követve a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a katonai kérdésekben. A kiadott feladatok irányítása, a végrehajtásuk ellenőrzése valamiféle ködösen, általánosságban körülírt „európanagytér-vezérkarra", vagy minisztériumra várna, amelyben a négy vezető nép szakemberei foglalnának helyet. (701.) Azt Szálasi még csak megindokolni sem volt hajlandó, hogy miért vennék be negyediknek a magyar „politikai nemzetet" a vezetőnépek elitcsoportjába. Ezt ő nyilvánvalóan teljesen természetesnek gondolta, hiszen e „vezetőnép" kebelében született meg ő, a Hungarizmus Igazságának prófétája. Magabiztosságát növelhette az a meggyőződése, hogy Magyarország „a tengely legfontosabb háborús területe". (811.) A magyar nép „hatóterületének", vagy úgy is fogalmazhatnánk, hogy a Hungarizmus „akciórádiuszának" hatókörét igen nagyvonalúan vonta meg Szálasi: „Középeurópa a következő határokkal: Északon a Keleti és az Északi Tenger, Nyugaton Rajna-Rhône vonala, Délen Konstantinápoly-Róma vonala, Keleten Nyemen visztulai Bug, Dnyeszter vonala." (825.) Hogy ehhez Hitler, Mussolini, vagy esetleg Antonescu mit szólt volna, Szálasi szemmel láthatóan sem most, sem élete végéig nem törődött. Ritka világos pillanatainak egyikében egyetlen egyszer veti papírra halovány kételyét a Hungarizmus végső győzelmével kapcsolatban: „a Hungarizmus nem idegenből importált eszme, hanem Délkeleteurópa életszükségéből parancsolt rend és rendszer, amelynek csak egyetlen dolog árthat: ha a vele érintett délkeleteurópai népek nem fogadnák el." (769.) Szálasi azt is előre látja, sőt tudja, hogy „Ebben a világnézeti háborúban összeomlik Nyugateurópa és a földrész vezetését átveszi Középeurópa; de összeomlik ÉA-Amerika is és helyébe lép Japán." (740.)

A Vasgárda 1941. januári bukaresti puccskísérletének kudarcából is okulva, Szálasiban fel sem merül, hogy erőszakos úton, felkeléssel próbáljon hatalomra kerülni. Arra pedig hiába vár, hogy Horthy kormányzó fogadja őt. Végső elkeseredése, reménytelen helyzete magyarázza kifakadását: a Horthy-rendszer, az angolszászok és a tengelyhatalmak csak egyben értenek egyet: ki akarják irtani pártját és mozgalmát, „csak nem tudják még, hogyan tegyék, mert ez a mozgalom váratlanul erősebbnek bizonyult, mint ahogyan képzelték vagy csak sejtették volna is." (768.)

Ebben a naplóban is többször leírja régi rögeszméjét, mely szerint Németországot nem Hitler és nem is az NSDAP vezeti, irányítja. (489.) Ilyesmi persze nem történhet meg majd Magyarországon, ha az általa vezetett Párt és Mozgalom hatalomra kerül, mert hiszen ők, a nyilasok a bátrak, a meg nem alkuvók, övék az Igazság, és Útjukon rendíthetetlenül haladnak Céljuk felé, hiszen ők alkotják a Nemzetet. (491.) Szálasi, mint a hungarizmus igazságának prófétája, tudatosan készült a mártírhalálra, azt remélve, hogy miként Krisztus kereszthalála a kereszténység diadalát, úgy az ő halála a hungarizmus győzelmét fogja elősegíteni. (581.) Vagy, ahogy a napló egy másik helyén megfogalmazta: „Mi, akik vérrel, hittel és hűséggel alapozzuk az új életet, talán meghalunk az öröm élvezete nélkül, talán már a hant jelöli annak az útnak a végét, mely a biztos célt jelöli, mert kötelességet kellett teljesíteni, hidat kellett építenünk testünkkel, lelkünkkel, minden életünkkel a régiből az újba." (703.) A Szálasi-Krisztus mártírhalál párhuzam a legnyilvánvalóbban egy későbbi bejegyzéséből tűnik ki: „Minden embernek, aki az igazságért küzd, ezt a harcos hivatását mindhalálig kell betöltenie; sőt, csak halálával és halála után tölti be tulajdonképpen hivatását." (749.)

Megfogalmazása, és még inkább nyelvtani tévesztése is árulkodó: ő, egyes egyedül ő volt a Hungarizmus Igazságának meglátója, sőt szülője, mégis, a mondatot még többes számban kezdi, de egyes számban fejezi be: „A Hungarizmus szülői és úttörői nagyon büszkék, gőgösen büszkék rá, hogy teljesen külön utakon járva ugyanazokra az igazságokra bukkant, ugyanazokat az igazságokat akarja és fogja adottságainak megfelelően a gyakorlati életünkbe átültetni, mint amilyen igazságokat a fassizmus és a Völkische Bewegung találtak és fedeztek fel." (544.) Politikai ellenfeleiről egy helyen gúnyosan jegyzi meg, hogy: „Elfelejtik, hogy a H[ungarizmus] szülője én vagyok és nem ők." (569.) Ugyanakkor Szálasi, néha legalább is úgy tűnik, ekkoriban, vagyis 1942 végén, 1943 elején még tudta, hogy saját világnézetét, ideológiáját még nem dolgozta ki, nem írta meg a Hungarizmus összefoglaló Nagy Könyvét. „A H[ungarizmus] ideológiájában: Istenről - emberről - földről hármas főfejezetben kell rendszerezni a problémákat és gyakorlati alapjaikat. Tehát erkölcs - szellem - anyag; vagy szép - igaz - jó." (560.) Itt és most, ebben a naplóban bukkan fel először Szálasi nem túl terjedelmes, írásban fennmaradt életművében a „nemzetvezető" szó. Azt a személyt, vagyis Szálasit jelöli, aki egy tanácsadó testület élén a legfontosabb politikai, gazdasági, társadalmi és katonai kérdésekben „határoz". (701.)

Szálasi a második világháborúról

1942. július 6-án kezdte a Naplóját írni. Hosszú lenne felsorolni azoknak a világháborús eseményeknek a listáját, amelyekről Szálasi egyetlen szót sem írt. Nehéz, ha nem lehetetlen megítélni, hogy azért nem, mert nem nagyon talált, nem is találhatott olyan jelentősebb hadműveletet, vagy csatát, amelyről ő, a képzett volt vezérkari tiszt nyugodt lelkiismerettel leírhatta volna, hogy a közelgő, nagy, végső győzelem fontos állomása. Ezért inkább meg sem említi, hogy 1942. október 23-án Montgomery El-Alameinnél megtámadta, majd visszavonulásra kényszerítette Rommel csapatait. Szó nélkül hagyta a Vörös Hadsereg sztálingrádi győzelmét (1942. november 19. - 1943. február 2.) és a második magyar hadsereg katasztrofális voronyezsi vereségét is. Látszólag hidegen hagyta az angolszász csapatok észak-afrikai partraszállása (1942. november 8.) és Észak-Afrika elvesztése (1943. május 13.) éppen úgy, mint a második világháború addigi legnagyobb páncélos ütközete, a kurszki csata is (1943. július 5 - július 15.). Miközben újra és újra visszatér arra az ötletére, melynek megvalósítása előtt semmiféle akadályt sem lát, nevezetesen arra, hogy Japánnak és Németországnak egyszerre kellene megtámadni a Szovjetuniót (625, 645, 709, 781, 797, 859.), még említés szintjén sem kerülnek szóba a Csendes-óceániai hadműveletek, az a tény, hogy a japán haderő egymás után kénytelen feladni az 1941-1942-ben elfoglalt nagy szigeteket (Guadalcanal kiürítése 1943. február 8.; a Bismarck-szigeti nagy japán vereség 1943. március 2.; a Salamon-szigeteki amerikai partraszállás 1943. június 30. stb.). Nem volt hajlandó megérteni, hogy miközben Japán élet-halál harcot vív a vele szemben fokozatosan hatalmas fölénybe kerülő amerikai haditengerészettel, nem képes még egy frontot nyitni és jelentős szárazföldi erőkkel megtámadni a Szovjetuniót, bármilyen logikusnak is tűnjön ez Szálasi számára. Nem tudta alapvetően optimista világképébe illeszteni az angolszász erők szicíliai partraszállását (1943. július 10.) és Mussolini bukását, a fasiszta rendszer felszámolását Olaszországban (1943. július 25.) sem. Konokul, a tényektől magát zavartatni nem hagyva hajtogatja naplójában, hogy a Szovjetunió már haldoklik, már (szinte) el is pusztult, már „nem jelent katonai veszedelmet", már csak egy utolsó nagy támadás kellene. (625., 626., 684., 799.) Magabiztos optimizmusát az a meggyőződése is táplálja, mely szerint „a csatákat nem az nyeri, aki túlsúlyban van, hanem az, aki a győzelem feltétlen hitével rendelkezik, ebben töretlen és állhatatos tud maradni, és igazában hűségesen kitart." (762.)

Szálasi azt is „tudja", hogyan kellett volna a Szovjetuniót még 1941-ben legyőzni: „Tagadom, hogy a szovjet ellen ne lehetett volna villámháborút lefolytatni; és pedig a következőkben láttam annak idején a lehetőséget: nyári támadó hadjárat és erre azonnal rá a téli támadó hadjárat. Tehát két egymásrakövetkező ütéssel kellett volna a szovjethadsereget megsemmisíteni." - szögezi le magabiztosan (684.) Azt hiszi, hogy Sztálin a nyugati hatalmak utasítására, követelésére oszlatta fel 1943 tavaszán a Kommunista Internacionálét. Nagyon megörül a hírnek, mert ebben is töretlen optimizmusa újabb bizonyítékát találja meg: Japánnak most már azonnal be kell lépnie a Szovjetunió elleni hadjáratba, hiszen a szovjet már megbukott, kiderült, hogy olyan gyönge, hogy a nyugati hatalmak kikövetelhették tőle a nemzetközi kommunista szervezet feloszlatását.(799.) Arra nem is gondol, hogy Churchillnek vagy Rooseveltnek esze ágában sem volt a Kominternnel foglalkozni, ennek feloszlatása Sztálin egyéni döntése volt. A Komintern vezetői is csak az újságokból értesültek arról, hogy kimondták a nemzetközi kommunista szervezet feloszlatását. A náci vezetést egy helyen azért bírálja, mert szerinte nem készítette elő „totálisan" a Szovjetunió elleni támadást, hiszen ha így járt volna el, akkor már egy év alatt legyőzhette volna a szovjetet. (763.) Láthatóan nem érti, hogy az angolszászok Németország és szövetségesei ellen intézett légitámadásait miért nem torolják úgy meg, hogy az agresszoroknak elmenjen a kedvük a további vandalizmustól. (850.)

Szálasi - úgy tűnik - csak Goebbels hírszolgálatának leírásait, elemzéseit olvasta, nem hallgatta az antifasiszta koalíció rádióadásait, nem figyelte a semleges országok sajtóját sem. Valószínűleg nem tudott arról, hogy Hitler megpróbálta Portugália, Törökország és főleg Spanyolország bevonását a tengely oldalán a háborúba, de kudarcot vallott.(850.) Szálasi hitt a németek és szövetségesek végső győzelmében, mert ebben akart hinni, mert ez állt érdekében, ebből merített erőt, bátorságot harca folytatásához. Valószínűleg komolyan elhitte, amit rajta kívül már csak nagyon kevesen, hogy a német tengeralattjárók még azok után is, hogy Dönitz admirális zömüket visszarendelte a kikötőkbe, még mindig egyharmaddal több hajót tudnak elsüllyeszteni, mint amennyit az angolszászok pótolni tudnak. (772.) Tudta, hogy Dönitz visszarendelte a német tengeralattjárókat, de ebből nem arra következtet, hogy az antifasiszta szövetségesek konvoj-taktikája sikeresnek bizonyult, a német tengeralattjárók egyre nagyobb veszteségeket szenvedve egyre kevesebb hajót tudtak elsüllyeszteni. Most is túlságosan optimistán ítéli meg a helyzetet, mert így akarja megítélni: ez a lépés is csak egy nagyobb, átfogó terv része. A terv pedig nem más, mint az angolszászok tervezett olaszországi partraszállásának megakadályozása. (784.) Azt megint csak természetesnek tekinthetjük, hogy amikor a német tengeralattjáróknak nem sikerült megakadályozniuk az angolszász erők szicíliai partraszállását, erről naplójában egyetlen sort sem írt le. Nem látja, mert nem akarta látni a második világháború e szakaszában, tehát 1942-1943 folyamán az erőviszonyok valóságos alakulását. (647.) Akkor ábrándozik a „szovjet" végső vereségéről, a tengelyhatalmak nagy, végső, és számára bizonyosnak tűnő győzelméről, amikor már világszerte és még Magyarországon is egyre többen ismerték föl: a nácik és szövetségeseik elveszítették a második világháborút.

Érthetetlen, hogy az 1941 decemberében leváltott Walter von Brauchitsch tábornokot, akit szívrohama után Hitler az 1941-es keleti „villámháború" kudarcáért bűnbaknak tett meg és leváltott, Szálasi miért „nevezte ki" 1943. április 26-án egyik nagyralátó tervezetében a „totális hadsereg" parancsnokának. (770.) Valószínű, hogy nem tudta: a súlyosan beteg tábornoknak semmiféle befolyása sem volt már ekkor. Egy, az átlagosnál csak kicsit értelmesebb, érdeklődőbb, és nem csak Goebbels propaganda szólamait, és a náci haditudósítók „helyzetelemzéseit" olvasó, hanem a nyugati hírszolgálatok tudósításait is figyelemmel kísérő ember biztosan nem írta volna le 1942. december 17-én, hogy „Darlan nem alkuszik." (530.) Ekkor már köztudomású volt, vagy legalábbis ha valaki akarta, tudhatta, hogy Darlan admirális igenis hajlandó volt „megalkudni", amint az amerikaiak fogságába esett, parancsot adott az észak-afrikai francia erőknek a fegyverletételre.

Szálasi a zsidókról

A Naplóban hemzsegnek a zsidókról, a zsidó világhatalomról, destruktív befolyásáról szóló eszmefuttatások. Szinte természetesnek tekinthető, hogy Szálasi jelentősen, mintegy ötmillió fővel a valóságosnál többre, 16 millióra becsüli a világon élő zsidók számát. (699.) Arról sem tud, hogy a második világháború előtt Európában élő mintegy kilenc millió zsidó közül 1942 végéig a nácik és kollaboránsaik már közel négymilliót meggyilkoltak. A „zsidó" szó, önállóan, vagy szóösszetételekben 130-szor fordul elő a Naplóban. Szálasi vadul, elementáris erővel gyűlölte a zsidókat, mélyen hitt a zsidó világhatalomban, a zsidó világösszeesküvésben (521., 623., 842.). Emlékszik Prohászka Ottokár egyik antiszemita hasonlatára, melyben a székesfehérvári püspök azzal érvelt a zsidók jogegyenlősége ellen, hogy azon az alapon nem lehet a zsidóknak megadni az állampolgári jogok teljességét, hogy ők is emberek, hiszen a tyúk is állat, a görény is állat, gondos gazdaasszony mégsem teszi a tyúkok közé a görényt. Most Szálasinál ugyanez a gondolat a következőképpen hangzik: „A zsidó nem tud se nacionalista, se szocialista lenni, ahogyan a poloska nem tud háziállat és a görény tyúkőr lenni." (592.) Szálasi „tudja", hogy a háború okai a zsidók (584.). 1943 szeptemberéig nem rendelkezik olyan információkkal, amelyek alapján leírhatná, hogy a zsidókat még a világháború alatt el fogják pusztítani. Ekkor még csak arról tud, hogy a németek a zsidókat „elszigetelték", gettókba zárták. (699., 787.) Viszonylag óvatos formában ebben a naplóban csak egyszer utal arra, hogy valamilyen információja már van arról, mit művelnek a nácik a zsidókkal. A zsidók most elpusztulnak, írja, „mert az évezredes rendetlenséget felváltja a rend, mely anarchiaokozókat nem tűr meg, bárhogyan is hívják, bárki is választotta ki az életre.

A rendet egyedül a honképes és talajgyökeres népek tudják megalkotni, a zsidó pedig nem tartozik ezek közé, természeténél fogva nem tartozhat közéjük; a[z] emberiség társadalmának hüllő korszaka véget ér, így a hüllők mind ki is fognak pusztulni, bármi is idézi elő az új korszakot." (813.)

A zsidókérdés megoldása Szálasi szerint csak a kitelepítés lehet, mégpedig a világháború után, az Amerikai Egyesült Államokba. (699.) A zsidóság szerinte nem más, mint „ittfelejtett néproncs", amelynek tagjai, ha megkapják önálló államukat, saját magukat fogják elpusztítani. (591.) Azt viszont értetlenül fogadja és bírálja, hogy mind a náci Németországban, mind a szlovák bábállamban vannak kivételezett, mentesített zsidók. „Az egész világon túl sokat beszélnek a zsidókról, talán azért, mert nem akarnak ellene cselekedni. Szlovákiában például - hallottam, hogy Németországban is - vannak úgynevezett tiszteletbeli árják, zsidók, akiket kivételeztek. A Hungarizmus kivételezett zsidókat nem fog megtűrni, nem fog tiszteletbeli árjákat ismerni - zsidókban, ezt a tiszteletet hagyja az árjáknak és ezt a megtiszteltetést a zsidóknak." (546.) Hatalomra kerülése után Szálasi erről az „ígéretéről" gyorsan megfeledkezett. Nem csak a különféle kormányzói, belügyminiszteri stb. mentesítéseket, hanem még a semleges követségek védleveleit és védőútlevelet is elismerte, pedig tudta, hogy ezeknek semmiféle

sincs. Viszont kétszer ismétli meg, keményen bírálva a tényt, hogy Magyarország az európai zsidóság utolsó „sündisznóállása" (811., 824.), ahol szerinte a „legvadabb hivatalos és nem hivatalos zsidóbújtatás folyik" (567.) Egyik legkeményebb politikai ellenfelét, sőt ellenségét, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisztert csak egyszer hajlandó teljes nevén megnevezni (573.), leggyakrabban „Fischer Ferenc"-nek (490., 647., 648., 711., 837., 851., 868., 870.), sőt, kétszer csak „Fischer"-nek (553, 768.) hívja, ezzel is mintegy a zsidók közé sorolva őt.

Szálasi, mint igazi nemzeti-szocialista, „osztályharcos alapon" is antiszemita volt. „A burzsoázia tulajdonképpen nem más, mint a minden erkölcsi - szellemi - anyagi gátlás nélküli világzsidóság." - szögezte le 1943. január elején. (588.)

Összefoglalás

Szálasi naplóját olvasni olykor fárasztó, sőt kifejezetten unalmas is lehet. Egy félművelt katonatiszt, más, értelmesebb tevékenységet, mint pártvezető nem tud magának kitalálni, szinte kényszeresen, csaknem minden nap néhány sort, vagy akár hosszú oldalakat ír tele, gyakran ismételve önmagát. Gondolatszegénysége, ideológiája tartalmatlansága abból is kiderül, hogy milyen gyakran ismételgeti például a családdal, a férfival, a nővel, a nemzettel kapcsolatos véleményét. (7., 522., 542., 549., 551., 614., 615., 616., 617., 623., 651., 653., 703., 752., 754., 755., 779., 790., 810.) Utópista ábrándozásai szerint a Hungarista Birodalomban béke és jólét lesz, ahol az állam mindenkinek biztosítja majd a tisztes megélhetés lehetőségét. Ezt pedig könnyű megoldani, csak mindenről kell alkotni egy törvényt. Szálasi megfogalmazásában: „Országépítésben előkészíteni a következő törvénytervezeteket, mint alaptörvényeket: törvény a parasztról és a földről; törvény a munkásról és a munkáról; törvény az értelmiségről és a nemzetvezetésről; törvény a nőről és a családról; törvény a gyermekről és a nevelésről; törvény a katonáról és a fegyveres nemzetről; törvény a dolgozó nemzetről; törvény a népről, a nemzetről és az államról; törvény az államvezérkarról, a szakvezérkarról, a hivatásrendekről; és így tovább mind azok a törvények, amelyek a Hungarista Magyar Birodalom új nacionalista és szocialista rendszerét és rendjét törvényesítik, biztosítják, védik és szentesítik." (658.)

A szövegközlésről

Az „A" és „B"-füzetet, illetve ahány oldal ezekből jelenleg rendelkezésünkre áll, teljes terjedelmében, betűhíven közöljük, a durvább helyesírási hibákat [!]-el jelöljük, a szavakból esetleg hiányzó betűket szögletes zárójelben pótoljuk. A fontosabb nevek annotálását, az egyes, kevésbé ismert események magyarázatát a jegyzetekben végeztük el.

A szöveg helyesírásánál igyekeztünk megtartani az eredeti helyesírást, így a kultúra szó különböző előfordulásainál megtartottuk a rövid „u" jelet, ami nyilvánvalóan a szerző németes „kultúrájának" a része. Tókiót is magyarította, a japánok is japánik nála. Az ékezetek több esetben szabadon használja, pl. szalónképesen, guzsbakötés.

Több esetben egybeír olyan kifejezéseket, amelyek nyilvánvalóan Szálasi tudatában egy fogalmat jelentenek, szorosan egymáshoz tartoznak, ilyen pl. a „Délkeleteurópa", „németbirodalmi" ember, „tengerperemvidék", „Európaközösség", velükszületett stb. kifejezések is. Érdekes több tulajdonnév használata nála, pl. Föld-Közi tenger. Az ószövetség, Ó-szövetség, újszövetség, Új-szövetség írásmódja szintén nem egységes, meghagytuk itt is az eredeti írásmódot.

Néhány eredeti formájú oldalt megjelentetünk, hogy az olvasó tisztán lássa a szerző mondatainak ilyen értelmű zavarosságát is.

Igyekszünk megtartani a szöveg formahűségét, mindezt azonban olyan áttekinthető rendszerbe illesztve, ami megkönnyíti az olvasást, ugyanakkor pontosan látható, hogy az adott „gondolatsor" milyen tételszám alá tartozik, és mikor, milyen alkalomból kívánta felhasználni írója.

Forrás

Szálasi Ferenc naplója

 

1-160 számozott lap

Oldal.

 

Szálasi Ferenc

 

A.

  

1942. július 6. - 1942. december 13.

1-486. sz. tételek. A tételek csak nyersvázak, melyeket felhasználásuk alkalmával dolgozok fel véglegesen és rögzítek végleges formába. A tételek tehát csupán felvillanó gondolatok, melyek azonnali rögzítése szükséges, hogy megint el ne tűnjenek.

Rövidítések:

NVNT XII. 27.   Nemzetségvezetők Országos Nagy Tanácsán megtartva 1942. december 27, felhasznált tételek;

PONT I. 9.          A Nyilaskereszt Párt Országos Nagytanácsán 1943. január 9-én felhasznált tételek;

OMNT. X. 18.     Országos Munkás Nagytanácson, 1942. október 18-án felhasznált tételek;

OPSZT XI. 22.    Országos Parasztszéktartók Nagytanácsán 1942. november 22-én felhasznált tételek;

1942. VII. 6.

1. NVNT XII. 27.    Az erkölcsi, szellemi anyagi [három olvashatatlan szó]-ről: Kultura [!]; az erkölcsi, szellemi, anyagi felfogás az emberi fejlődésről, ennek menetéről céljáról: világnézet.

2. NVNT XII. 27.    Minden népnek van kulturája és világnézete. Ha nincs, nem nép hanem laza egymás mellett élése egyes egyéneknek. Zsidóságnak kulturája, világnézete nincs, mert nem nép.

3. NVNT XII. 27.    A magyar nép világnézete egybeesik a német és az itáliai népek világnézetével, velük együtt létezik.

PONT I. 9.          Kulturnép [!] az, amely önmagából világnézetet

4. NVNT XII. 27.    ki tud alakítani, ha erre képtelen, szétesik és más kulturnép vezetése alá kerül.

A kulturigények [!] kielégítése, megvalósítása,

5. NVNT XII. 27.      részesítése a közösség minden egyes tagjára: civilizáció.

Eszköze az államhatalom politikai gazdasági és társadalmi rendje és rendszere.

A kultúra foka végeredményben az államhatalom gyakorlatában jut kifejezésre.

A kereszténység és az Evangélium. A pozitív és

6.                                                            negatív kereszténység, az erről szóló vita.

Az egyszeri ember esete a 2 x 2x = 4-el. [olvashatatlan szó] és [olvashatatlan szó]: azt mondom 2 x 2= 4 és nem azt, hogy 2 x 2 = pozitív négy. Ha az egyház rossz, nem jelenti, hogy a kereszténység rossz: és ha a kereszténység rossz, nem jelenti, hogy a Tan rossz.

Egyáltalán éltünk-e már keresztény éltetet a Tanokért, az Egyházért és az [két olvashatatlan szó] tűnhet fel, hogy igen! [olvashatatlan szó] állapot kezdődik csak el. Csak másokért fog felelni mint eddig volt ; mert nem felelős minden egyház, hogy másokért fog fizetni; [olvashatatlan szó] az Egyházat támadó, mert nem alapozza az eddigi gyakorlatára az álkereszténységnek.

Pozitív, aminek értéke van; minden érték pozitív is.

7. NVNT XII. 27.    Negatív nincs. Az élet nem ismer negatívumokat; a bűn sem az hanem valójában nem más, mint a pozitívum éles háttere vagy előtere; a legszörnyűbb negatívum és bűn a marxizmus, mégis sokat köszönhetünk nekik: a zsidóság teljes pozitívumokban nyugvó megszervezését, a társadalom megépítésének bajait és helyes rendjének alapjait, a kultura, civilizáció és technika - gazdálkodás teljes világosságát a közösségekben, az egyén, a család, a faj, a nép, a nemzet, az ország, a hatalom, az állam tényét és valóságát, igaz értelmét és gyakorlatát; a legostobább negatívum a mai rendszerünk, mégis neki köszönhető magyar népünk legnagyobb pozitívuma [olvashatatlan szó] tudatát, tudatra ébresztését.

8. NNNT XII. 27.    [olvashatatlan szó] a kultura igényeit [olvashatatlan szó] valósággá, szabadsággá tesszük: ez az államhatalom feladata politikai, gazdasági és társadalmi [olvashatatlan szó]. [olvashatatlan szó] az államhatalom kiket részesít az új igazság, új valóság, új szabadság [négy olvashatatlan szó].

[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A 2. és a 68. számozott oldal közötti rész hiányzik."]

234.                          A délkeleteurópai, [!] germán és a szláv életterek természetes adottságaiknál fogva egymást kiegészítik, így politikai, gazdasági és társadalmi életösszhangjuk és szüksége kézenfekvő. Ez az életösszhang és látszólagos túlsúly nem lehet politikai, gazdasági és társadalmi kárára a latin élettérnek. Délkeleteurópa életterének egyik felelős feladatát abban is látom, hogy a latin élettér ne kezeltessé[k] „limes-en túl"-inak, mert ebből veszedelem származik egész Európára.

235. PONT I. 9.       Az angolszászok azon spekulálnak, hogy a németek imperialisztikusan fogják Európát megszervezni és így az összes európai népeket egymás ellen fogják heccelni, ami azután kedvező alkalom lenne az angolszászoknak a németekkel való leszámolásra. Az angolszászok eddig mindig rosszul spekuláltak ebben a kérdésben és el fogják spekulálni magukat és az egész úgynevezett világbirodalmukat.
 

[!] IX. 5.     A legfelsőbb vezetés alapváza a totális fnemzet igazgatásában - HB - [popup title="a magyar" format="Default click" activate="click" close text="A naplóban több esetben előfordul, hogy értelmileg egy adott ponthoz tartozó mondatot, félmondatot az előző sorba jegyez le, s a sor elejét dátummal is ellátja. Ezeket a mondatokat a sor elején [!]-lel jelöljük meg."]

236. NVNT XII. 27.  élettérben:

Államfő

Nemzetvezető 

Népnagyok Tanácsa                                                         Országnagyok Tanácsa

Népnagyok                    Államvezérkar             Országnagyok

 Népigazgatás              Államigazgatás            Szakigazgatás

 

ellenőrzés, felügyelet

legfelső vezetők

 

B.-1.

Fő katonai tervek 1943 évre.

Melléklet a személyes jegyzetek B. füzetének 282. oldalán lévő 783. tételszámhoz.

 

haditervei:

Terv:          Szovjet megsemmisítése, védelem angolszászok ellen.

Az év döntő csatái: - Moszkva és Volga között,

- Amur és Bajkál tó között,

- Földközi tenger terében;

Angolszászok partraszállási kísérlete a Rajna-Szajna területben nem lehetetlen, de valószínűtlen.

Búvárnaszád-háború az összes világtengereken,

súly Atlanti és Csendes óceán, valamint Föld-Közi [!] tenger.

 

1943. május 22-én

 

161-350. számozott lapoldal.

 

Szálasi Ferenc.

  

B.

 

A 335-350. lapoldalig felhasználtam az 1943. I. 9. nagytanácsi beszédem összeállításához.

1942. december 13. - 1943. szeptember 14.

487 - 875. tételszám-

 

Mellékletek:    B. -1.: Feltételezhető katonai tervek

B. -2.: Az 1943-as tavaszi helyzet hadászati

 

A 205-206. oldalakat eltávolítottam, helytelen felhasználás miatt. A 204. oldal szövege tehát a 207. oldalon folytatódik hiánytalanul.

 

Szövegvázlatok:                274. oldalon      770. tételszámhoz

                                             278. oldalon      779. tételszámhoz

                                             286. oldalon      789. tételszámhoz

                                             308. oldalon      823. tételszámhoz

 

Megőrzésre átvettem [1]943. szeptember 15-én

 

Folytatás az A. füzetből.

 

a 486. tétel folytatása

1942. XII. 13.

[...] ciójának és technikájának, mert hiszen sajátságos kulturája ezt egyenesen megköveteli. Ez az ő sajátságos civilizációja és technikája nem lehet az európai és amerikai összefogása és áthasonítása a japáni adottságoknak megfelelően, mert ha így lenne, akkor az európai és az amerikai civilizáció és technika elpusztulása esetén a japáni megállana, és nem fejlődhetne tovább. [olvashatatlan szó] valamit vagy nem fogott meg helyesen, vagy valamit nagyon helyesen elhallgatott.

Szeretnék japáni embertől írt Japán történetet áttanulmányozni. Meg vagyok győződve, hogy áttanulmányozása után meg tudnám mondani, hogy [olvashatatlan szó] rosszul fogta-e meg a tárgyat, vagy pedig ha elhallgatott valamit, mit hallgatott el.

Úgy tudom, vannak egyes néptörzsek, melyek nem mernek a lélekről beszélni, mert félnek, ha megteszik, lelkük elszáll és ők rabszolgaságba jutnak.

487. NVNT. XII. 27. Az egészségesen megépített emberben három alaptényező parancsol: a

fajszeretet, a hazaszeretet és a munkaszeretet. A Hungarizmus erkölcsi alapjába ennek kell beágyazva lennie. Nézetem szerint a vallás is csak úgy jó, fedi az ember gyakorlati életkötöttségét is, ha ezt a hármat az erkölcsi magaslatra tudja emelni. Vonatkozásai e háromnak a kulturához, a civilizációhoz és a technika-gazdálkodáshoz elvitathatatlanok.

488. PONT I. 9.       Az északafrikai [!] partraszállással[7] [3] az angolszászok részéről élesen tisztázta egész Európában és így minálunk is, hogy kik az igazi, megnemalkuvó nemzetiszocialisták,

mely népi mozgalmakra lehet a hármashatalmak támaszkodniok.

1941. elején, tehát közel két év előtt, egy németbirodalmi embernek arra a kérdésére, hogy tulajdonképpen mi a különbség a mi nemzetiszocializmusunk és a Pártunkon kívül álló, más pártokban hangoztatott nemzetiszocializmus között, azt válaszoltam, hogy: először is ottan csak legfeljebb hangoztatják azt, ezt is nagyon halkan és mintegy bocsánatkérően teszik; másodszor pedig, hogy nem kívánom, hogy az eddigi győztes hadviselésben a tengely részéről akár csak átmeneti visszaesés is álljon be, mert akkor azonnal tudni fogják, mi különbség a két nemzetiszocializmus között. Az illető német úr elértette szavaimat. És mennyire igazságot kaptam az élettől: még csak rosszul sem megy a hadszíntereken a tengelycsapatoknak, legfeljebb látszata lehetne egy átmeneti fordulatnak és mennyire megtalálták egymást azok, akik a nemzetiszocializmust csak hangoztatták azokkal, akik a nemzetiszocializmust csak átmeneti és szükséges rossznak tartják. Émelyítő és undorító. Lehet tanulni és okulni mindazoknak, akik a tanulásra és okulásra még képesek és hajlandók.

489. Még 1942. februári események előtt mondottam

sőt is - gondolom notesza igen értékes adattal szaporodott, az ostoba! -, hogy Európa végleges és igaz, valóságos és szükséges nacionalista és szocialista rendezése előtt tisztáznia kell viszonyát és egész diplomáciai eljárásához. Gondolom, hogy ennek az ideje elérkezett a franciaországi eseményekkel kapcsolatosan. Kíváncsi volnék arra, hogy Németországban mikor fogja már egyszer a nemzetiszocialista párt átvenni a dolgok vezetését. A legfőbb ideje volna. Úgy mondják: légy hideg vagy meleg, mert ha langyos vagy, 1940. június 15. óta túl langyos lett minden Berlinben és Rómában, ideje volna már annak, hogy mind a két helyen jó nagyot és egészségeset kiköpjenek.

490. PONT. I. 9. 

úgy gondolja, hogy eljött az ideje annak, hogy a által jogfosztottá, a által törvényen kívüli állapotba tett csürhét most már minden jogi és törvényes következmények nélkül meg is lehet lopni.

491. PONT I. 9. 

úr kijelentése, hogy szembe fognak szállani minden párthatalommal és nemzetbomlasztási kísérlettel. Reméljük, hogy mindezt a szalonszabadkőművesség irányítása alatt álló szocdem. és hasonló szőrű pártokra értelmezte, mert ha véletlenül ránk gondolt volna e dodonai kijelentésével - ő pedig mindig a nagy dodonai volt -, úgy szeretettel csak annyit jegyzünk meg, hogy [a] mi hatalmunk már régen nem párthatalom, ilyen sohase nem volt, hanem már a megszületésétől kezdve a nemzet hatalma, mely egyedül és kizáróan a Nyilaskeresztes Párton keresztül jelentkezik mint hatalom, mint akarás és mint követelés, mely nem nagyon fogja tudomásul venni egy tárcanélküli, így tartalom- és hatalomnélküli látszatminiszter éktelenkedését.

[!] XII. 15. A totális nemzet akkor van meg, ha az öt nemzettényező: a paraszt, a munkás, a

492. nő, a katona és az értelmiségi hatalmában van és a vezetés őket életösszhangban tartja.

493.                          A tanácstalanság egyedüli gyógyszere a cselekvés. A cselekvés minden helyzetet azonnal, félreérthetetlenül tisztáz.

494.                          Európa fejlődésében eddig három történelmi tényező munkálkodott elhatározóan: a görög-római, a keresztény és a germán-román. Térben és időben egymással vagy egymás ellen.

495.                          A középút és a középszerűség között nagy különbség van.

496. PONT I. 9.       A francia nép becsületének megvédésére nem a magyar cenzúra hivatott, hanem a francia nép; ha pedig erre képtelen, úgy a legkevésbé tudja azt megvédeni a jelenlegi világnézetietlen, ennélfogva politikai becsület nélküli kormányunk. Ahogyan minden valamirevaló embernek megvan a becsülete, éppenúgy [!] minden valamirevaló politikának is meg kell lennie a világnézetének. A nép becsülete arányban áll politikájának világnézetével, ha ennek nincs világnézete, amannak és vezetőinek igen fura felfogásuk kerekedik a becsületről.

497. PONT I. 9.       A belpolitikában érdekes a felhatalmazási vita során kapott benyomás:

kivételével minden más párt, így a pártszövetség is, és elsősorban valósággal felajánlkoztak Kállaynak; Kállay viszont utánozhatatlan gesztussal - dobta őket. Igen: ez is a „titokzatos" Afrika következménye volt, a felajánlás, az ajánlkozás és a dobás is.

498. PONT I. 9.       Úgy látszik hatalmas koncentrációt akartak bemondani a felhatalmazási vitában, de a tervet Afrika felborította. Ebből a koncentrációból természetesen ki akarták hagyni a NyP-ot, amit csak helyeselünk, mert ilyen koncentrált ostobaságot mi nem óhajtunk elfogadni.

499. PONT I. 9.       A NyP és a HM az egyedüli keret és közösség, melyben nemzetünk még meg tud állani és szükségszerű kibontakozását saját erejéből végre tudja hajtani.

500. PONT I. 9.       Lopnak tőlünk szemérmetlenül, és hazudnak rendületlenül. Kíméletlen harcot kell indítani mindazok ellen, akik a hungarizmus ellen vannak nemzetünk életterében,

bármelyik oldalon is álljanak. Nemzetünk életterében csak a hungarizmus gyakorlata és rendje valósítható meg.

501.                    Ismerünk téged,

Talán ez volna a helyes jelszó az álnemzetiszocializmus leküzdésére.

502. PONT I. 9.      

éket szeretne verni a német nép és Hitler, valamint az itáliai nép és Mussolini közé. Minálunk ezt a szerepet az álnemzetiszocialisták töltik be, és éket szeretnének verni a magyar nép, nemzetünk és a Hungarista Mozgalom és eszköze, a Nyilaskeresztes Párt közé. Eredmény mindenhol ugyanaz lesz.

503. PONT. I. 9.      Most decemberben már remélhetem, hogy az 1942 februárjában szükséges műtétnél nemcsak a műtét sikerült, hanem a súlyosan beteg is megmarad, és erőteljes gyógyulásában tovább fog haladni Nemzetünk legnagyobb örömére és

504.                          1914-18-ban minden aranyat becseréltek vasra. A végén kiderült, hogy a háború vezetésére nem arany kell, hanem vas, mindenben vas: gépben, emberben, akaratban, idegben.

505. PONT I. 9.       pártiskoláról és a pártiskolázásról külön meg kell majd emlékezni a nagytanácson, mert amit eddig végeztek, és amit végeznek minden dicséreten felül áll.

506.                          Churchill és

rosszabbak az ördögnél, mert ez sohase kérte eddig Isten segítségét aljasságai elkövetéséhez.

507.                          Az Úristentől az 1943-as évre nem kérek több segítséget, mint amit eddig nyújtott és nagyon, de nagyon meg leszek elégedve.

508.                          A mesebeli sárkánytojás hármas burka: az első az alkotmány, a második a parlamentarizmus, a harmadik a

ebben van a sárkánytojás: a zsarnokság.

509. XII.16.             Antal magaviselete Kállay beszéde után: a lélek elszállt, elhagyta a testet.

A nemzetiszocializmus ezt a háborút már csak ostobaságból veszítheti el.

[!] Ez viszont

510.                          jól érzi magát az angolszászoknál és a zsidóknál.

511. NVNT XII. 27.  A korszerű tudományokban nem foglalkoznak annyit és annyira a polgársággal, mint a proletariátussal. Valószínűen azért, mert a polgárság egy részéből proletár lett, míg a másik, elenyészően kisebbik része politikai, gazdasági és társadalmi vezetőhelyet kapott vagy nyert el.

512. NVNT XII. 27.  Érdekes a polgárság és a proletariátus kölcsönvonatkozása. A polgárság bizonyos - még pedig nagy része - elproletárosodik, a proletárok bizonyos - még pedig kis része - elpolgárosodik. Ezért van az, hogy minden nép az anyagelvű rendszerekben elproletárosodik és félműveltté süllyed.

513. NVNT XII. 27.  A polgárság összetételét az anyagelvű rendszerekben a következőképpen lehet megszerkeszteni:

a burzsoázia, a polgárság vezetőrétege; a pénz, a kereskedelem, az  ipar, az agrárgazdálkodás vezetői, a termelési javak korlátlan urai, a jövedelmek korlátlan élvezői, a korlátlan, felelőtlen jövedelmek urai; termelési eszközöket profitra értékesítik, kapitalisztikusan;

az ipari középosztály, mely kisebb-nagyobb mértékben tőketulajdonos, ezek nagy része mind inkább lejjebb kerül, igen kis része kerül feljebb mint középnagyságú tőketulajdonos;

a magánalkalmazottak annak dacára, hogy a megélhetés szempontjából tiszta proletárok; bizonyos vonatkozásban ők képezik az újközéposztályt, ami azonban számukra nem emelkedést, hanem süllyedést jelent, mert az új középosztály már proletár inkább, mint polgárság; a kettő között áll; mondjuk ez a frakkos-proletár osztályát képezi; ez az osztály az, amelyik a leginkább keresi a kiutat ebből az általános lehetetlenülésből, kiábrándult, a leginkább fogékony politikai, gazdasági és társadalmi kérdések iránt;

a hivatalnokok, mint a papok, a bírák az igazgatás, a nevelés és oktatás emberei, az orvosok; ugyanannak minősülnek, mint a magánalkalmazottak;

a szabadfoglalkozásúak, mint az orvosok, az ügyvédek, mérnökök, írók, művészek, színészek, újságírók; ezeknek élharcosai, kiválasztottjai belenyúlnak egészen a burzsoáziába, tehát a legelső polgári rétegbe; ezeknek tagjai legtöbbnyire szélsőségesek, egészen az anarchizmusig; utálják a nyárspolgáriasságot, de utálják az úgynevezett hordaszocializmust is, a minőség menthetetlen megsemmisülését látják a minőségbe; tragédiájuk, hogy nem tudnak elszakadni a nyárspolgáriasságtól, de nem tudnak maradéktalanul újjászületni a forradalmi cselekvésre; a legkevésbé állják meg helyüket, amikor nagy hullámzások vannak a mozgalmakban és erős, kitartó lelkiségre van szükség; ennek a típusnak iskolapéldányai

Málnási Ödön és [popup title="Pálffi [!] Fidél;" format="Default click" activate="click" close text="Pálffy Fidél (Pozsonyszentgyörgy, 1895. május 6. – Bp., 1946. március 2.), gróf, földbirtokos, 1932-től nemzetiszocialista mozgalmi és pártvezető, a Meskó Zoltán vezette Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkás Párt, majd az Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt egyik vezetője. A szélsőjobboldali pártok összefogása után 1939-ben Győr vármegyében választják képviselővé, de egy hírlapi cikke után bírói ítélettel, az 1921. III. tc. alapján mandátumától megfosztják. 1940. szeptember 17. után a Nyilaskeresztes Párt vezető tanácsának tagja, Szálasi egyik helyettese, hivatalosan „pártszemlélő”. 1941-ben Imrédy Béla MMP-jéhez csatlakozik. A nyilas kormányban földművelésügyi miniszter. Népbíróság elé állítják, halálra ítélik, kivégzik."]

a proletárpolgár, aki a proletár sorsból küzdötte fel magát a polgárság elismerésével; már tulajdonosnak tudja magát, de nem az; a proletárvonatkozásait igyekszik elfelejteni és elfelejtetni; kitűnően fér meg az újközéposztálybelivel, a frakkos-proletárral; legtöbbnyire a szociáldemokrata pártból polgárosodnak.

514. NVNT XII. 27.  A polgárság abban a félelemben és tudatban él, hogy a szervezett burzsoázia és a szervezett munkásság malomkövei között felőrlődnek; ez a félelem benne van a parasztban is. Ebbeli harcában nem mer a burzsoázia ellen fordulni, tehát a proletárok ellen áll be. Ebből adódik azután a burzsoázia harcmodora is: vagy a kispolgárt szolgáltatja ki a proletárnak, vagy pedig a proletárt szolgáltatja ki a kispolgár bosszújának.

515. NVNT XII. 27.  A tőke nagyhatalmasai elhitették az úgynevezett közvéleménnyel - pénzzel vagy más erőszakkal -, hogy a tőke urai gyengék, tehetetlenek és ellenállásra képtelenek és azt, hogy csak egy alulról jövő osztályharc van, felülről jövő nincs, amit ők művelnek az nem osztályharc, hanem közérdekű ténykedés. Tény, hogy a tőke nagyurai éppen olyan ádáz, ostoba és buta osztályharcot vívják, mint a proletárok. Ebben pedig valami nagy érdekesség van, az ugyanis, hogy a proletárdiktatúra és a plutokratadiktatúra között nincs minőségi különbség, mindegyik egyedül csak a saját szűk anyagi érdekeit akarja, a saját jóhasznát, egyéni jólétét, profitját és ebből a nép többi, és pedig óriási százalékát kizárja, bennük csak kizsákmányolható lehetőségeket lát. A proletár célja, hogy őbelőle plutokrata lehessen, a plutokrata célja, hogy senki helyébe ne kerülhessen mint profitgazda.

A plutokrata ebben a harcában szövetkezik a magasabb hivatalnokokkal, a proletár viszont az alacsonyabb hivatalnokokkal. Hogy ilyen harc ostoba és buta és egyedül a zsidóknak kedvez: természetes mindazok előtt, akik a nemzetet egyetemességében látják.

516.                          Az abszolutizmusban alakult ki a tőkés burzsoázia és a hivatalnokság. Ez a kettő azóta együtt dolgozik a következő alapon: hagyja az uralkodót abban a hitben, hogy abszolút uralkodik, a valóságban ők ketten uralkodnak: a tőkés szabadkezet kap a hivatalnoktól üzelmei számára, a hivatalnok olyan elismerést, ahogyan azt a tőke szolgálatában kiérdemelte.

517. NVNT XII. 27.  A felülről jövő reform és az alulról jövő forradalom érdessége ez: felülről soha nem jön reform, hacsak azt ki nem kényszerítik, mert felül mindig igen jól érzik magukat az emberek; alulról sohase önkezdeményezésből jön a forradalom, hanem mindig akkor, amikor a felülről várt reformok nem akarnak jönni, mert felül az emberek mindig úgy gondolkoznak: várjunk még egy kicsit, hátha nem kell semmit se csinálnunk.

518. NVNT XII. 27.  Magyarországon nincs burzsoázia, csak proletár, mert a vezetőréteg annyira népidegen, nemzetünktől távolálló, hogy nem számítható magyar, legfeljebb idegen burzsoáziának. Ebben vezet, veretlenül első a zsidó.

519. NVNT XII. 27.  A főnemesség és a főpapság is nyugodtan a polgárságnak abba a rétegébe sorolható, amelyet a burzsoázia undornévvel lehet illetni.

520. NVNT XII. 27 A gazdagok közé tartoznak az istentől kiválasztottak, a szegények közé az istentől eltaszítottak; hogy kik az eltaszítottak, kik kerülnek ebbe a sorsba, azt is azonban a kiválasztottak döntik el, mert istentől erre felhatalmazást nyertek. Kis „i" betűvel írom ezt az istent, mert csak az ő istenük.

521. NVNT XII. 27.  A világnézeti háború következményei lesznek:

Földgömbünk jószágkészletének elosztása a népek között;

az angolszász-zsidó világhatalom parancsolóan szükséges felszámolása;

az anyagelvű Én-rendszerek és a marxizmus végleges megsemmisítése;

a nacionalista és szocialista rendszerek megépítése; az elproletárosodás megszüntetése;

a nagytérszervezkedések és szervezetek beállítása és ezzel kapcsolatosan a gyarmatosításnak megszüntetése és felszámolása,

522. NVNT XII. 27.  Az értelmiségi úgy van csak helyén, hivatását úgy tölti be, ha a család, a nemzet és Európa érdekeit erkölcsi, szellemi és anyagi vonatkozásban összehangolni és biztosítani tudja mind a három életalap jóhasznára.

523. NVNT XII. 27.  Az értelmiségi és összehangoló munkája kiterjed: nacionalizmus - szocializmus - vallásra; kultura - civilizáció - technikára; erkölcs - szellem - anyagra; nemzet - élet - igazságra; politika - gazdaság - társadalomra; alkotmány - törvény - jogra; hungarizmusra, nevelésre - oktatásra; nemzetgazdálkodásra - családi, népi jólétre; fajnemesítésre, szellemi összhangra; államvezérkarra; vezéri elv - diktatúra - tekintélyi elvre; totalitásra; egypártrendszerre.

524.                          A szovjet márcsak [!] katonai tényező és nem politikai vagy éppenséggel világnézeti. Az 1917-1925-ig terjedő merev dogmatikus marxizmus elbukott.

525.                          Az Észak-afrikai angolszász vállalkozás csak bevezető lépése a tulajdonképpeni második arcvonalnak, melyet talán Európa Nyugat vagy Délkelet részeiben akarnak kialakítani. Ha

és kénytelenek lennének hibás beállítás folytán Észak-Afrikát kiüríteni, úgy egy délkeleteurópai meglepetés az angolszászok részéről nem lehetetlen. December és január sok mindent fog eldönteni.

526.                          Amerika és Ázsia Európa kárára akarják hatalmukat kiterjeszteni; ha Európa vezetőhatalmai nem ügyelnek, úgy két és csak kettő nagytér fog kialakulni: az ázsiai és az amerikai. Európába pedig úgy fognak majd jönni a turisták, mint ahogyan látogatták eddig Európában a görögöket. A nacionalista és szocialista világnézetnek nagyon sokat kell bebizonyítania. Elsősorban azt, hogy még mindig élettényező és elmellőzhetetlen.

527.                          A rádió és a motor korszakában egyik nemzet sem függetlenítheti magát a világ eseményeitől, történjenek ezek akár Tókióban [!], akár San-Francisco-ban, akár Sidney-ben, akár politikai, gazdasági, társadalmis síkon.

528. NVNT XII. 27.  Ebben a válságban mindenkinek színt kell vallania és nem lehet elbújnia hangzatos frázisok és kijelentések mögé. El kell döntenie: a régi vagy az új világot akarja-e és döntése szerint kell vállalnia minden kockázatot, veszedelmet. A régit is szeretni és az újat is „megjátszani" nem lehet: mert vagy a régi temeti maga alá vagy az új veti ki magából. „Légy hideg vagy meleg, mert ha langyos vagy, kiköplek!"

530.                          Vannak erőtényezők, melyek nem alkusznak meg, mint

és Ezt tudomásul kell venni azzal, hogy mindegyiket be lehet építeni a nagy kezdeményezésbe. A kérdés megoldása azonban semmiképpen sem lehet

530. XII. 18.            Vannak idők, melyek nem tűrnek sem általánosításokat, sem pedig kétértelműséget, amikor nevén kell nevezni a gyermeket és félreérthetetlenül kell dönteni minden kérdésben.

540.                          Ha már nagylelkűségről beszélünk az ellenség iránt és vele szemben nagylelkűséget is gyakorlunk, úgy legyen törvény, hogy necsak [!] akkor legyünk vele szemben nagylelkűek, ha nem tudjuk teljesen megverni, hanem akkor elsősorban, amikor tényleg megvertük. A kérdés mindig csak az, hogy érdemes-e nagylelkűséget gyakorolni. Ha úgy döntöttünk, hogy igen, úgy vállalnunk kell az ezzel járó mindennemű és sokoldalú kockázatokat is és különösen azt a nagy kockázatot, hogy az ellenség nem hajlandó tudomásul venni a nagylelkűséget és nem fog erre becsületesen válaszolni. Ebből pedig adódik a legfontosabb tanulság, hogy a nagylelkűség legyen előrelátó, bölcs, olyan kezdeményezés, melynek átható ereje van az ellenségre is. Ha mindez nem biztosítható, legyünk ridegen számítóak, kíméletlenül egyoldalúak, mert csak ezzel lehet az ellenség aljasságait és becstelenségeit már csírájában elfojtani.

A két véglet között ne keressünk sohase középutat, legfeljebb csak abban az esetben, ha az ellenség részéről félreérthetetlen cselekvéseket tapasztalunk, hogy hajlandó becsületes munkára, mert megtörték teljesen.

541.                          Érdekes tény, hogy mindazok a liberális kormányzatok és rendszerek, melyeknek sikerült egyezményt kötniök a nemzetiszocialista és fasiszta hatalmakkal és ezen át megkapni, elnyerni elismertetésüket: arra használják mindezt fel, hogy a legkíméletlenebbül lépjenek fel az összes belső nemzetiszocialista-fasiszta népi mozgalmakkal szemben. Ennek iskolapéldái: Bulgária, Románia, Magyarország, Svédország, Franciaország.

542. NVNT XII. 27.  A mi világnézetünk a Hungarizmus, belpolitikailag a családba szervezett egyének nemes társadalmasítását tűzte ki céljába, külpolitikailag viszont a nemzetek nemes társadalmasítását. Belpolitikailag tehát a totális nemzet megépítése, külpolitikailag a

, a nemzetközösség gyakorlata.

543. NVNT XII. 27.  Ha hiúsági kérdést gyártanak abból a tényből, hogy nemzetiszocialista világnézet van, melynek különböző, az egyes népi adottságok szerinti gyakorlatai vannak, melyeket mi más és más elnevezés alatt ismerünk, például: fassizmus, [!]

, Hungarizmus és úgy mondják, hogy a fassizmus külön világnézet, mely itáliai földön született meg, a nemzetiszocializmus külön világnézet, mely német földön született meg, és nem kiviteli cikk: úgy legyen meg a hiúságnak akarata szerint és mi azt valljuk, hogy van Európában egy harmadik világnézet is, melyet Hungarizmusnak hívnak és magyar földön született, és mely világnézetnek nem kell magát szégyel[l]nie, nem kell elmaradnia egyik mögött se, megvan határozott nézete mindenről, nem kell a szomszédba mennie, és nem kell a szomszédtól semmit kölcsön kérnie.

A Hungarizmus társadalomtudományi rendszerező munkájában úgy találta helyesnek, a gyakorlati élet eddigi tapasztalatai és tanulságai alapján úgy kellett döntsön, hogy a nemzetiszocializmus, mint világnézet leváltja a liberalizmust, de nemcsak egyes népekben, hanem az egész földgömbünkön és mert ezt cselekszi, nem kötött, nem lehet kötött határokhoz; ellenben kifejezési és gyakorlati formái és megnyilvánulásai fognak az adottságoknak megfelelően változni. Ezért nevezzük ennek a világnézetnek itáliai gyakorlatát fassizmusnak, német gyakorlatát Völkische Bewegungnak, spanyol gyakorlatát fallangizmusnak, [!] magyar gyakorlatát hungarizmusnak. Ha egyeseknek ez a megállapítás nem tetszik, tegyenek róla; mindenesetre a Hungarizmus egész felépítésénél fogva nyugodtan beállhat világnézetnek is, és felveheti a versenyt bármely ideológiával, sőt, ha megvalósul - és meg fog valósulni sok ellensége dacára, melyek között olyanok is vannak, melyek máskülönben jelenleg világnézeti ellenségek - gyakorlatával nem fog egyáltalában hátra maradni a többi rendszerekénél.

544.                          A Hungarizmus szülői és úttörői nagyon büszkék, gőgösen büszkék rá, hogy teljesen külön utakon járva ugyanazokra az igazságokra bukkant[ak], ugyanazokat az igazságokat akarj[ák] és fogj[ák] adottságainak megfelelően a gyakorlati életünkbe átültetni, mint amilyen igazságokat a fassizmus és a Völkische Bewegung találtak és fedeztek fel. Ha ez a tény egyes ostobáknak fáj, úgy vegyük derűs nyugalommal tudomásul, hogy az ő ostobaságuk el fog múlni, ellenben a három külön úton meglátott igazság nem fog elmúlni.

545.                          Az angolszászok megegyezéses békére fognak törekedni, amint nem kapnak más népet és nem lesz más nép, melyet maguk helyett az első arcvonalba küldjenek. Ez pedig már bekövetkezett 1942 végével. Amint kénytelenek lesznek saját irhájukat tűzbe vinni, nagyon hamar békét fognak akarni kötni.

546.                          Az egész világon túl sokat beszélnek a zsidókról, talán azért, mert nem akarnak ellene cselekedni. Szlovákiában például - hallottam, hogy Németországban is - vannak úgynevezett tiszteletbeli árják, zsidók, akiket kivételeztek. [!] A Hungarizmus kivételezett zsidókat nem fog megtűrni, nem fog tiszteletbeli árjákat ismerni - zsidókban, ezt a tiszteletet hagyja az árjáknak és ezt a megtiszteltetést a zsidóknak.

547.                          Az árják Európa tengerperemvidékét lakják, és Európa összlakosságának legfeljebb 25-30%-át teszik ki.

548. NVNT XII. 27.  Az államvezérkar főfeladata: területgazdálkodás, anyaggazdálkodás, erőgazdálkodás az erkölcsi, szellemi és anyagi jólét biztosítására.

549. NVNT XII. 27.  Az értelmiségi vezetése úgy jó, ha a család, a nemzet és Európa sorsközössége szempontjából és érdekében történik és ezt a hármas közösséget életösszhangban tudja tartani. A család nem kapcsolható be az Európaközösségbe a nemzet nélkül, mert ez az ő első élet-, társ- és sorsközössége, az elsődleges élettere.

550.                          Nemzeti öncélúság nincs, és nem lehet az életterek és nagyterek korszakában. Van azonban: nemzeti hivatás, feladat, kötelesség és felelősség, melyek alapjai annak a hatalmi és jogi helyének, amelyet az európai nagytér nemzeteinek sorában megkövetelhet a nemzet. Ahogyan nincs egyéni öncélúság a Hungarizmusban, úgy nincs nemzeti öncélúság sem. Mindent a közcélúság szemszögéből nézünk és cselekszünk, mert az egyént is a nacionalista és szocialista közösségben tudjuk csak elképzelni, de anélkül, hogy az egyén hasznát, kezdeményezését, igényeit elvesztené.

551. NVNT XII. 27.  A világnézeti háború felszámolja az évezredes anyagelvű rendszerek által előidézett és állandósul életzűrzavart és a politikai, gazdasági és társadalmi zűrzavart erőszakosan fenntartó, abból búsás hasznot húzó érdekhatalmi rendszereket, és mindenben rendet fog teremteni, mindent arra a helyére fog ültetni, amelyben hivatását tényleg be tudja tölteni és megadja azokat az eszközöket, melyek segítségével hivatásának eleget is tud tenni. Minden élettényező meg fogja kapni igaz értelmét, igaz tartalmát, igaz kereteit, igaz hivatását és igaz helyét. Tehát: a paraszt, a munkás, az értelmiségi, a nő és a család, a katona éppenúgy, [!] mint a nacionalizmus és a szocializmus és a vallás; mint a Haza, a nemzet, a nép, a politika, a gazdaság, a társadalom a kultura, a civilizáció, a technika; és így tovább az összes értéktényezők, melyeket eddig csak árúba [!] bocsájtottak profit szempontjából. Az értelmiségnek a feladata, hogy mindezt végrehajtsa.

552. PONT I. 9.       A mindjobban [!] erősödő kommunista mozgalom szervezkedését fel kell használni arra, hogy a Hungarista Mozgalomba kell tömöríteni mindenkit, mert ez a mozgalom az egyedüli, amely komoly ellenfele és harcos, kíméletlen ellensége a kommunizmusnak. Sokan panaszkodnak, hogy a kormány nem tesz semmit ellene; ezeknek tudniok kell, hogy minálunk a kommunista mozgalom mögé az angolszászok hívei is húzódnak.

Marxizmus és angolszászok elleni propaganda lényege ez legyen: volt idejük hosszú évszázadokon át, hogy bebizonyítsák rátermettségüket a vezetésre és a szociális jólét megteremtésére, és mégis mindenhol anarchiát és nyomort ültettek be. Ha olyan nagyszerűek volnának, igazán felesleges lenne minden fasiszta, nemzetiszocialista és hungarista mozgalom, mert rendben és jólétben ilyen mozgalmak még csak kezdeti megnyilvánulásukra sem tudtak volna jutni.

553. PONT I. 9.       A kommunista mozgalom ellen egyedül a Nyilaskeresztes Párt tudja csak a harcot felvenni. A MÉP erre képtelen, mert vezére, Kállay kijelentette, hogy a szélsőségek jelentéktelenek, tehát nem foglalkozik ilyen jelentéktelenséggel; a Fischer viszont kijelenti, hogy kommunista veszély nincs; a pártszövetség tömegnélküliségénél fogva erre képtelen, de mint ernyedt és vánszorgó, álnemzetiszocialista képződménynek minden előfeltétele hiányzik arra, hogy a kommunista szervezkedést még csak meg is értse, az úgynevezett társadalmi egyesületek pedig annyira el vannak foglalva önmaguk jelentéktelenségével és az ellenünk való fegyveres beállításukkal, annyira tudják, hogy illegitim fegyveres megszervezésüknél csak ürügy a jelszó: hogy nem akarunk többé 1918-at látni, hogy egyszerűen nem törődnek vele és nem is akarnak vele törődni. A rendőrség és a csendőrség viszont csak a nyilasokkal és hungaristákkal foglalkozik, őket veri, úgy hogy nyugodtan kimondható: a kommunisták a rendszer támogatása mellett dolgozik a jelszó alatt: míg a kormány a hungaristákat üti, addig a kommunista szervezkedik.

[!] XII. 28. Úgy mondják bizonyos angolszász és álnemzetiszocialista körök, hogy úgy a

554. PONT I. 9.       fassizmus, mint a német nemzetiszocializmus hivatalos államvezetői és kormányszervei csak kihasználják és felhasználják céljaiknak megfelelően az egyes országok fasiszta vagy nemzetiszocialista népi mozgalmait, hogy célelérés után dobják őket; azért van az - úgy mondják -, hogy ezek az új rendszerek végig paktálnak az egyes liberális-szabadkőműves kormányzatokkal, és a világnézetüket valló népi mozgalmakat legfeljebb felhasználják fenyegetésre addig, míg meg nem kapják az eredményt kívánságuk szerint. Ezekből tehát tisztán meg lehet állapítani az imperialisztikus törekvést, melynek egyáltalában nem fekszik a népi mozgalom, olyan, mely teljesen elütő módon és utakon akarja céljait elérni a nép érdekében.

Ha ez így van, úgy örüljenek ezek a baljós emberek, hiszen akkor vágyálmuk: Itália és Németország bukása, teljesülni fog, mert imperialisztikus alapok rövidebb-hosszabb idők után mindig teljesen megsemmisülnek. Ezért is mondják az álnemzetiszocialista körökben, hogy nem a tömeg kell, hanem csak a szakember; leginkább azért mondogatják ezt, mert nem tudnak népi mozgalmat szervezni, így eredménytelenségüket szépítik ilyen és ehhez hasonló hamis megállapításokkal.

555. PONT I. 9.       Biztosak lehetünk afelől, hogy hamarosan vége lesz az egész hírszerző, tippelő, pletyka és notesz-nemzetiszocializmusnak és annak, hogy ezek miatt támadják az igaz és tiszta magyar nemzetiszocialista népi mozgalmat, a Hungarizmust.

556. PONT I. 9.       Bizonyosan el fog jönni az idő, hogy a notesz-nemzetiszocializmus, a hírszerző pletykák és tippelők dacára össze fognak jönni a H[hungarizmus] és F[asizmus] és a V[ölkische] B[ewegung] felelős vezetői és meg fogják állapítani, hogy mind a három népi mozgalom a parancsoló életszükség közös bölcsőjéből született, mi az életviszonyuk egymáshoz, és mely terület képezi természetes működésének helyét.

557.                          A megelégedettebb élet ellen azok tiltakoznak a legerélyesebben, akik már oda kerültek az élet napos oldalára és megelégszenek azokkal a verebekkel, amelyeket a mának szerencsésebb kimenetelű tülekedésében loptak el mások már kinyújtott karja és orra elől.

558.                          Boldogság szószoros [!] értelemben nincs, de van megelégedettség, jólét, melyek mind elérhetők mindenki által, csak becsületes vezetés kell hozzá. A H[ungarizmus] ezt akarja és fogja biztosítani; egyik nagy célja.

559.                          Ha a rabszolga lázad, tegye abban a tudatban, hogy vagy úr lesz belőle vagy meg kell halnia, mert ha lázadása hiábavaló volt, és mégis élve marad, jobb lett volna, ha meg sem születik.

560.                          A H[ungarizmus] ideológiájában: Istenről - emberről - földről hármas főfejezetben kell rendszerezni a problémákat és gyakorlati alapjaikat. Tehát erkölcs - szellem - anyag; vagy szép - igaz - jó.

561.                          Ha valaki tagadja Isten létét, ez még egyáltalán nem jelenti, hogy nincs Isten, vagy, hogy Isten mérgében azonnal oda fog csapni, mint a mérges ember saját orrára, ha nem tudja a legyet elfogni; hanem egyszerűen azt jelenti, hogy az illető ostoba és meg fog bukni abból a tantárgyból, melyben súgni nem lehet, melynek neve: az élet.

562. PONT I. 9.       A szovjetet halálra ítélték; érdekessége ennek az ítéletnek, hogy végrehajtója:

.

563.                          Szocialista az, aki a szociális viszonyok megteremtéséért és fenntartásáért harcol.

564.                          Érdekes: örökkévalóságra nem kell megszületni; ellenben a halhatatlanságra igen. Az abszolút tehát az örökkévalóság, a relatív a halhatatlanság. Érdekes az is, hogy aki megszületik, annak előbb meg kell halnia, hogy halhatatlanná legyen, vagy az örökkévalóságba kerüljön, helyesebben: visszakerüljön. Ebből sok minden következik. A legfontosabb: hogy nincs halál, csak változás van, melyet felmérni nem tudunk agyunkkal, ami nem is csodálatos, mert ha tudnók, az abszolút előttünk feltárná legnagyszerűbb lényegét. A másik legfontosabb pedig az, hogy a relatív nem anyagelvű életet jelent, hanem egy részét, parányát az abszolútnak, melyet idővel és térrel, kiterjedéssel mérni nem lehet.

565. PONT I. 9.       Mi a saját erőnkből akarunk uralomra kerülni, viszont a régi rendszer csak idegen segítséggel tud uralmon maradni, tudja magát tartani a nemzet ellenére. Szükség van jogfosztásra, törvénytiprásra és az angolszász győzelemre, hogy megmaradhasson.

566. PONT I. 9.       Olyan időket élünk, amikor nem azért bírálják kijelentéseinket, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz az úgynevezett szent megbékélés jegyében, hanem azért, hogy még jobban mélyítsék az ellentéteket. Szorgos tintazsidók és tintatitánok és szent fazekak nem azt keresik, ami összehoz, hanem azt, ami szétválaszt. A megértés tehát teljesen kizárt; ha ezt akarjuk, gyengeségnek minősítik, ha nem erre törekszünk, nemzetárulók vagyunk, akik az egységet bontjuk, és ocsmány jelzőkkel illetnek bennünket hivatalosan és nem hivatalosan. És nagyon jó, ha minden így van. A kiút: nemzetünk hite irántunk. Bensőséges, forró összhangon alapuló élet-, társ- és sorsközösségünket minden eszközzel fenn kell tartanunk nemzetünk és Pártunk, valamint Mozgalmunk között; ennek az élet-, társ- és sorsszövetségnek nem szabad lazulnia pillanatokra se; ennek egyedüli előfeltétele: a mi személyes példaadásunk, mellyel felénk áradó hitét és bizalmát látja méltányolva.

567. PONT I. 9.       A zsidókérés jelenlegi állapota ostoba, méltatlan és jellemtelen. Ostoba, mert nem segít, méltatlan, mert nemzetünk ezt és így akarja, jellemtelen, mert a legvadabb hivatalos és nem hivatalos zsidóbújtatás folyik.

568. PONT I. 9.       Mi nem úgy akarunk cselekedni, ahogyan az a kormánynak jó, hanem úgy, ahogyan az a nemzetnek jó és hasznos és szükséges. A kormány és a nemzet 1938 óta mindjobban eltávolodott egymástól, a szakadék teljesen áthidalhatatlanná vált.

569. PONT I. 9.       Megalakult a „Mentsük meg őt" politikai mentőegyesület, mely nem foglalkozik mással, mint a HM és személyem megmentésével. Ne fáradjanak vele; nem akarjuk, hogy ezek a politikai orvlövészek mentsenek meg bennünket csak azért, hogy utána ők is verjenek agyon. Rossz szolgálatot tesznek ezek a fráterek bizonyos köröknek, melyek magukat félhivatalos német személyeknek hazudják, mert úgy olvasható ki gondolatszegénységükből, hogy a német félhivatalos és egész hivatalos körök segítőköre mellett gyilkolták le Romániában a

Elfelejtik, hogy a H[ungarizmus] szülője én vagyok, és nem ők. A legnagyobb pimaszság azonban az, hogy a nevemet használják fel pártjuk elnevezésénél.

570. PONT I. 9.       Először meg akartak semmisíteni, nem sikerült; utána rágalmaztak, hogy elválasszanak a mozgalomtól és párttól, nem sikerült; legújabban meg akarnak menteni engem is, mozgalmamat is olyan egyének számára, akik eddig veszedelmes és gyanús összhangban cselekedtek ellenünk. Ezek az egyének a „Mentsük meg őt" politikai önkéntes mentőegyesületben képezik az igazgatóságot és pedig:

a magyar nemzetiszocializmus legkiválóbb politikusa, a tál-lencse-politikus; a magyar nemzetiszocializmus legkiválóbb katonája, a katona-diplomata; a magyar nemzetiszocializmus legkiválóbb tudósa, az européer, az egyedüli, akit a németek elfogadnak a magyar élettérből; és nem utolsó, hanem utolsóelőtti sorban a magyar nemzetiszocializmus legkiválóbb harcosa, a mozgalom Hamlet-ja. Egész díszes társaság, igazán együvé valók és gondoskodni kell majd róla, hogy minden időkre együtt is maradjanak.

1943.

I. 8.        Mennyi aljas terv esik kútba csak azért, mert mi vagyunk és maradunk.

571.                          Mi kényszerítjük ezeknek a terveknek készítőit arra, hogy terveiket ne tudják a látszatigazság mezében, alattomosan végrehajtani, hanem erőszakkal és nyíltan legyenek kénytelenek fellépni; ezzel csak elősegítik, hogy a józan és becsületes nép ráeszméljen még inkább a mi nagy igazságunkra és az ő nagy aljasságukra.

572.                          A zsidókérdés megoldásával nem bízható meg a honvédelmi miniszter, mert nem az ő hatáskörébe tartozik, hanem egyedül csak a belügyminiszter, aki érthető okoknál fogva lerázza magáról ezt a feladatot, vagy a kormánypárt, amely mint „világnézeti párt" köteles ezt a kérdést szakszempontból is véglegesen rendezni.

573.                          Jó és biztos tudomásunk szerint múlt esztendőben december 16-án gr.

megbeszélés volt, melyen a következő tárgyakról folyt megbeszélés:

1.)   meg kell fontolni a háborúból való kilépésünket, hadseregünket vissza kell hívni;

2.)   a kormány lehetséges emigrációját elő kell készíteni;

3.)   Horvátországban a rend fenntartását ki kellene kérni és át kellene venni;

4.)   a délkeleteurópai államszövetség tárgyában teljes felhatalmazással rendkívüli követet kellene küldeni Lisszabonba - talán

- ( állítólag már ott is van, állítólagos kereskedelmi tárgyalások ürügye alatt?!);

5.)   a dkeurópai államszövetség

császársága alatt, melynek egyik királysága a magyar állam lenne a Horthy-nemzetség királysága alatt.

Ezeken a megbeszéléseken, biztos tudomásunk szerint többek között - akiknek neveit ugyancsak ismerjük - részt vett

Kállay Miklós, Keresztes-Fischer Ferenc.

Úgy mondják, hogy ezt a megoldást Amerikából hozták, mint az

tárgyalásoknak eredményét, és pedig hozta magával állítólag

574.                          Összefoglalása az eddigi kezdeményezéseinknek a kibontakozást illetően nagyon szükséges, meg kell csináltatni. Ezzel összefüggésben rögzíteni kell:

Pártunk és Mozgalmunk szabad kezének biztosítása a kibontakozásban, különösen a német hivatalos körök felé.

Ugyancsak ezzel kapcsolatosan kérni kell újra és nyomatékosan a német nemzetiszocialista párttól, hogy küldjön ki teljhatalmú megbízottat, akivel tisztázni lehetne véglegesen a következő alapvető kérdéseket:

•1.) Pártunk, Mozgalmunk és személyem elleni rágalmak tisztázása;

•2.) A Hungarizmus ideológiája és gyakorlati megépítése az európaközösségben a Fassizmushoz, a Völkische Bewegunghoz és a Turáni népi mozgalomhoz való viszonyában;

•3.) Az európai nemzetiszocialista, népi mozgalmak vezetőinek összehívása európakongresszusra és rögzítése annak, hogy az egyes népi mozgalmaknak mik a feladatai és kötelességei a világnézeti háború tartamára, tekintet nélkül arra, hogy birtokon belül vannak-e vagy még kívül.

A kezdő lépéseket erre nézve ez év január 5-én és a januári nagytanács alkalmával bevezettem.

575. Egy szép napon arra fogunk ébredni, hogy volt kormányunk, nincs kormányunk. Hűlt helye. Elment külön utakra. Előbb azonban még törvényt fognak hozni, hogy akik nem követik őket, elvesztik magyar állampolgárságukat. Ezeknek a felfordult időkben minden lehetséges. Csak egy nem: hogy ez a rendszer becsületes harcban múljon el népünk életéből.

576. A ma rendszerének megbuktatása még egyáltalán nem jelenti az állami és társadalmi rend felforgatását, hanem csak azt, hogy már tudja hivatását betölteni, a sorsfeladatokat megnyugtatóan és az élettől követelten végrehajtani, kiöregedett, elaggott, ezér[t] a nemzet lerázza magáról, de éppen azér[t], hogy az állami és társadalmi rendjét megőrizhesse, mert a régi rendszernek tűrése állandósult, az állami és társadalmi rend felforgatásának veszélyét hordja méhében és jelenlétében. Ezt azután már igazán tudnia kellene minden jogvédőnek. Aki idején túl él, mindenkinek útjában van. Már nem jelent semmit, de miatta még nem indítható meg semmi, amire azonban nagy szükség lenne.

577. Azért hajtogatják olyan kétségbeesetten, hogy a Nyilaskeresztes Párt már nincs, hogy annál szemérmetlenebbül lophassanak Hungarizmusunkból.

578. A pártiskola Pártunknak és Mozgalmunknak pajzsa és kardja. Pajzs, melyről minden neveletlenség, ostobaság és aljasság halálra zúzottan lepattan; kard, mely Nemzetünk számára életutat vág az európaközösség és az európai sorsazonosság erkölcsi, szellemi, anyagi új rendjébe. Nemzetünk ezzel a karddal vágott életúton képes csak hivatását betölteni nacionalista és szocialista életterében saját erejéből, elhivatottságában való törhetetlen hittel, akarattal és kötelességtudattól áthatott felelősséggel.

579. 

szocdem. képviselőt állítólag fogadta a kormányzó. Utána kell járnunk, mi igaz ebből a szocdem-éktől származó biztos hírből, mert ha nem igaz, könyörtelenül rájuk kell tiporni.

580. Úgy mondják: Japán már megnyerte a háborút, Hitler már nem vesztheti el. Ki lesz tehát a vesztes és a győztes: az még kétséges. Jellemző ez a bakugrándozás a logikában a liberális körökben. Még mindig nem ébredtek annak tudatára, hogy a régi világ de facto már megsemmisült, még csak de iure véglegesítése hiányzik az új világ részéről.

581. Nincs abban semmi lealázó számomra, ha fejfámra ezt fogják vésni: akarta nemzete nagyságát, de nem érte meg.

582. Barátságunk Itáliához, Németországhoz, Japánhoz osztatlan, egyik a másikat nem zárhatja ki, mert mindannyian az új világ megteremtésén fáradoznak. Tehát nem az a lényeg, hogy ki mennyit tud zsákmányolni a régi világ csődtömegéből, hanem az, hogy tényleg új világot teremtsünk, mely nem zsákmány szemüvegén keresztül ítél mindent, hanem a népek új élet után való természetes vágyódásán keresztül lát mindent és a megelégedettséget akarja megteremteni erkölcsi-szellemi-anyagi téren egyaránt.

583.                          Ez a plutokrata világrend nemcsak a háború miatt fog elpusztulni. A háború nem más, mint kegyelemdöfés számára, mert elpusztult volna háború nélkül is, ha a plutokraták nem is robbantják ki. A háborúra azonban szükség volt minden körülmények között, akkor is, ha nem a plutokraták robbantották volna ki, mert nélküle az anarchizmus pusztította volna ezt a rendszert, olyan anarchizmus, melyet ugyancsak a plutokratarendszer idézett volna fel azáltal, hogy a már el nem odázható nagy emberi sorskérdéseket erkölcsi, szellemi - anyagi tehetetlensége, elbecstelenülése miatt nem tudta volna megoldani, s így politikai, gazdasági és társadalmi anarchiának adott volna helyet. Ez az anarchia viszont végzetessé vált volna Európa számára. Időben, méreteiben, kihatásaiban nagyobb lett volna, mint az, amelyet Kína szenved el már több évtizede. Ezt az anarchiát igyekszik Japán legyűrni politikai, gazdasági, társadalmi és katonai fegyverekkel, hogy újra az építő erők kerüljenek uralomra az ököljog uralma helyett.

Ilyen nagy, hatalmas anarchia teljesen kilátástalanná tették volna, hogy Európa népei a fejlődés következő fokozatát elérhessék, vagy talán csak rengeteg erőtényező és élettényező elpusztítása, felesleges elrombolása, haszontalan megsemmisítése árán tudott volna a nemzetiszocializmus új rendet és új rendszert építeni. Az anarchia mindig többet emészt, mint a legvéresebb háború, a legnagyobb háborúvesztés. Ennélfogva azt mondhatjuk, minden álszemérem és álokoskodás nélkül, hogy a jelenlegi háború megmentette Európát olyan katasztrófától, mely talán elpusztíthatta volna Európa teljes kulturális, civilizatórikus és technikai életét és zsákmányává tette volna a zsidók által vezetett anarchiának.

584.                          A világzsidóság újabb harmincéves háborút akarna felidézni, hogy az egymást marcangoló népeket, miután véres-fáradtan földre rogyva háborúképtelenné és életfáradtakká váltak, újra igájukba hajtsák, jármukba tudják fogni újabb ezer esztendőre. A hatalmas erődítmény, amelyben ezt kivárni akarják, számukra az amerikai világsziget, az É[szak] A[merikai] Egyesült Államokkal mint erődmaggal, fellegvárral.

585.                         

kijelentése: Nem az ember tudata határozza meg létét, hanem fordítva: társadalmi lét határozza meg tudatát. Ilyent tényleg csak totális zsidó tud mondani, akinek teljes lénye és tudata csak az anyagon tud eligazodni, amint erkölcsi és szellemi tényekkel is szembekerül, mindig csődöt mond, és hogy ebbe bele ne pusztuljon, inkább az erkölcsi-szellemi tényeket és hordozóit pusztítja el.

586.                          Minden tudatos lény feleletet akar kapni elsősorban a lét értelmére és céljára. Ezt pedig nem adja a történelmi materializmus Marx apostola. Ezért is bukott meg. Mert száj, gyomor és végbél nem értelme és célja a létnek. Legfeljebb ennek elődeinek: a zsidóságnak. Egyszóval magyarán: nem azért élünk, hogy együnk - ez tulajdonképpen a történelmi materializmus létmagyarázata -, hanem azért eszünk, hogy az élet értelmét és célját megismerjük, annak szolgálatában álljunk.

587.                          Ha a marxizmus tényleg szocializmus lett volna, soha nem bukhatott volna meg. Marxból a zsidóság csinált valakit és valamit, az ostoba

pedig elhitték, készpénznek vették az egész nyakatekert, érthetetlen megnyilatkozást.

588.                          A burzsoázia tulajdonképpen nem más, mint a minden erkölcsi - szellemi - anyagi gátlás nélküli világzsidóság. Ha tehát a proletárokat tényleg felszabadítaná a marxizmus, úgy ez törvényszerűen és szükségből nemzetiszocializmusba vezetne, mert hiszen megsemmisítve a zsidóságot, kiküszöbölné azt a réteget, mely sötét butaságban tartja, és eddig nem engedte meg, hogy életkérdéseit tisztán, sallangmentesen lássa.

589.                          A Hungarizmus nemzetünkből fakad, nemzetünkön nyugszik, nemzetünk akaratából van és nemzetünk erkölcsi - szellemi - anyagi érdekeit és jóhasznát szolgálja.

590.                          Imrédy mondja: ő fejlődik. Én mondom: fejlődni jó, de megtérni jobb. A zsidók mindig csak fejlődnek, megtérni, tehát újjászületni nem tudnak, erre képtelenek.

591.                          A zsidóság ittfelejtett néproncs, mely nem tudja, mit kezdjen önmagával, túlélte önmagát, így mindenkinek, de leginkább saját magának van és áll útjában. A zsidósággal nem tudták mit csináljanak. Most már tudják: vissza fogják adni a lehetőséget számukra, hogy államban élhessenek, ezzel biztosan elpusztítja önmagát.

592.                          A zsidó nem tud se nacionalista, se szocialista lenni, ahogyan a poloska nem tud háziállat és a görény tyúkőr lenni. Nem tud nacionalista lenni, mert sehol nem volt honképes és talajgyökeres; nem szocialista, mert fogalma nincs a társközösségről, ennek nem tud megteremtője, kialakítója lenni, hanem csak kizsákmányolója, mohó kiszipolyozója. Éppen ezért a marxizmusban nem lehet se nacionalizmus, se szocializmus és tényleg nincs is, hanem: a szegény zsidóság, a hatalomból kitaszított zsidóság harca és a hatalomban levő gazdag zsidóság ellen abból a célból, hogy vele osztozkodjék a zsákmányon. Ezt a célját el is érte volna, ha közbe nem lép a népek józansága, a nemzetiszocialista világnézetben tisztánlátást nyert népek cselekvő akarata, mely mind a két zsidótípust kilöki az egészséges, életakaró népek testéből.

593.                          Az erfurti szocialista

mely 1891. október 20-án jött létre, volt az alapja a többi országok szocialista programjainak 1921. szeptember 18-ig. előadásában született meg, aki természetesen zsidó volt. Utána - 1921. IX. 18-án - a , majd módosította ezt 1925-ben a heidelbergi Ez aztán tényleg külföldi minta, mert még csak a fáradságot sem vették maguknak, hogy a mi viszonyainknak megfelelően átalakítsák.

594.                          A szocdemek szocializmus alatt értik: a termelőeszközök, vagyis az új gazdasági javak előállítására szolgáló eszközök köztulajdonba vételét. Társadalmi Lexikon 645. oldalán található ez a szellemszegény, léleküres fogalommagyarázat, melyhez fogható bárgyúság ezer év óta nem

.

595.                          Értelmiségünk nem juthatott vezetőszerephez, [!] mert ezt megakadályozta az évszázados ellenkiválasztódási folyamat. Ez nem azt jelenti, hogy nincs értelmiségünk, csak azt, hogy nincs a helyén, mert elfojtották.

596.                          Minden új eszme három fokozaton megy át: a mellőzésen, az elhallgatáson, közönyön; másodszor az üldözésen, magánemberek, társadalmi rétegek, végső fokon az állam részéről történő fokozatokban; harmadszor: az elismerés, a régi eszme megsemmisítése.

597.                          Elfogulatlanság, tárgyilagosság nincs; aki ezt állítja, téved vagy hazudik. Ha pedig ezek a körök mégis úgy veszik, hogy elfogulatlanság, tárgyilagosság van, úgy alatta semmi körülmények között nem érthetjük azt, amit a többség vall.

598.                          Mindig tőlünk hódítanak át az úgynevezett nemzetiszocialista pártok. Ezzel pedig csak azt bizonyítják, hogy egyedül mi jelentjük a megszervezett nemzetet, és hogy ők nem tudnak szervezni, meggyőzni, megnyerni. De azt is jelenti, hogy nemzetünkben nincs már olyan rész, mely szervezkedésünkből kimaradt volna; ha volna, ezek a pártocskák csak be tudták volna magukat fészkelni.

599.                          A Hungarizmus totális nemzetépítésében életösszhangot jelent fajta, nép és állam között is.

600.                          Úgy mondják egyes disznók, hogy az lesz majd, amit a németek parancsolnak és ezzel úgy tüntetik fel a dolgot, mintha akkor nem úgy lesz, ahogyan azt az élet megköveteli.

601.                          Mindenki, aki vezető akar lenni, először szolgál, csak azután parancsol.

602.                          Az ember és környezete folyton változik. Ha mind a kettő egymást serkentve változik, fejlődésről beszélhetünk; ha csak az ember változik, elidegenülésről, ha csak a környezet, elszolgaisságról [!] beszélhetünk. Ha egyik sem változik, lefáradásról, életképtelenségről beszélhetünk.

603.                          A

lépjen be a MÉP-be, ez lenne a legokosabb, s ne éktelenkedjék a magyar kibontakozásban, de akarja a magyar nemzetiszocializmus már feltárt kapuit újra megnyitni, vagy azokon döngetni.

604.                          A Hungarizmus minden egységesíteni, összhangba hozni akar, míg a kormány mindent atomizál, szétporlaszt: divide et impera elv alapján, mert csak így tud még uralmon maradni. Ebben hatalmasan segítségükre vannak a pártszövetség egész álnemzetiszocializmusával [!].

605.                          Mindent százfelé szakítanak, hogy egység ne jöhessen létre, de folyton egységről beszélnek, hogy alantas szándékukat és cselekedetüket leplezzék.

606.                          A konclesés nagy konjunktúrája van. Nagyon jól tudják, hogy a nemzetiszocialista kibontakozás jön olyan biztosan, mint a kétszer kettő-négy. De miután nem tudják megvalósítani saját erejükből és hitükből, ezt a képtelenségüket a nemzetre hárítják egészen visszataszító módon és kívülről várják a csodát és természetesen azt, hogy a hatalmasak asztaláról leesett morzsákat ők illetékesek elsősorban a felszedni [!]. Vannak egyes nagyon ügyeskedők, akik úgy vélik, hogy nem várják meg a morzsát, amíg az asztalról lehull, hanem suttyomban felnyúlnak érte, ha meg észreveszik ezt, úgy megbocsájtásra számolhatnak a hatalmasoknál, mert olyan alázatosak valának, hogy nem zavarták őket falatozásukban.

607.                          Mondják: miért nem ütjük a zsidókat, de ütjük az úgynevezett nemzetiszocialista többi pártokat. Válasz: az álnemzetiszocializmus agyonverésével agyonvertük a zsidót is, azért ütjük az „úgynevezetteket".

608.                          Azt mondták az „úgynevezettek": 1942 őszéig agyon kell a hungaristákat verni, mert ha nem sikerül, ők vernek bennünket agyon. 1942 ősze bekövetkezett, agyon is verték őket, de nem a hungaristák, hanem a nemzet, a tisztánlátó nemzet, ami tulajdonképpen egyet jelent. Tehát jóslatuk most az egyszer

609.                          A zsidók népünk nyakába varrták saját tulajdonságaikat vagy azokat beszélték bele, amelyek arra voltak jók, hogy kényüknek-kedvüknek teljesen kiszolgáltassa őt.

610.                          A belső békét sohase a Hungarista Mozgalom veszélyeztette, hanem mindig a rendszer, amely a „belső béke" hangzatos és hazug frázisának zenekísérete mellett akarja mozgalmunkat kiirtani.

611.                          Ha Imrédyt azonnal megjelenésekor támadjuk, ahogyan akartam, de Ruszkay minden igyekezetével igyekezett tompítani - ekkor láttam át a nagy játékot, melyet velem akarták végigjátszatni! -, úgy Imrédy sehol nem volna, nem tudta volna még az eddigi csekély eredményeket sem elérni. A játékot elfogadtam és csodálkoztam rajta, hogy meglett emberek mennyire naivak, de ostobák is tudnak lenni.

612.                          Ez a rendszer egy lépést nem tett a recesszió tényleges megtörténéséért, de nem tesz semmit se a Berlin-Róma által vezetett új Európa megvalósításáért sem. Valószínűen így bosszulja meg, hogy a recessziót el kellett szenvednie akarata ellenére.

613.                          Kapcsoljuk ki a politikát, hogy az értékek bekapcsolása lehetséges legyen - ez a legújabb és legdivatosabb, de legsötétebben-buta szólam. De ezenfelül: úgy látszik a nemzet értékei mind nálunk vannak, különben nem tették volna ezt a bárgyú kijelentést. Teljesen igazuk is van. Csak egyben tévednek: mi többet csinálunk, mint politikát: mi új országot teremtünk, melyben nekik és politikájuknak semmi terük, helyük, idejük nem lesz. Ha ez ellen védekezni akarnak, úgy tényleg nem jelenthetnek ki mást. Csak követőt nem fognak találni.

[!] I. 11.   Az első és kezdetleges élet- társ- és sorsközösség a férfi és nő egyesülése a család-

614.                          ba és az otthon első, kezdetleges megépítése. Az otthon a család élettere. Az emberiségnek ezt a sorsdöntő, sorsfordulatot jelentő lépését a nő tette meg, nem a férfi.

615.                          A nő és férfi életközösségéből, a család és az otthon közösségéből születtek meg a ma szemünk előtt fekvő társközösségek: népek, nemzetek, nagyterek és ezek hatalmi kifejezői: az államok, a birodalmak. A mag mindenütt a férfi és a nő közössége, a család és otthon megbonthatatlansága.

616.                          A család központja a nő; az otthon felelős vezetője, védője a férfi. A család a fajtában találja legmesszebbmenő kiágazását, az otthon a Haza valóságában, a honban, a Hazában.

617.                          Három alapviszony határozza meg az erkölcsi-szellemi-anyagi életünket: viszonyunk a családban és otthonban, ezen belül, nevezzük talán az Én-központi viszonynak; viszonyunk egy másik családhoz és otthonhoz, nevezzük talán társadalom-központi vagy Mi-központi viszonynak; és harmadszor viszonyunk az abszolúthoz, nevezzük talán a Mindenség-központi vagy Isten-központi viszonynak.

Az első viszonyból fejlődik ki a nacionalizmus ténye, valósága, gyakorlata; a másodikból a szocializmus; a harmadikból a vallás. De: az első a szellemi, a második az anyagi, a harmadik az erkölcsi életünk alapjait is képezi.

Ez a három együttesen alkot csupán egységet. Ha akármelyik hiányzik belőle, akkor már nem egységet jelent, hanem végzetesen kettéhasad és ennek a széthasadásnak lesz áldozata.

618.                          Délkeleteurópa és ebben Hazánk mint kulcsterület jelenti a zsidók számára az utolsó európai fellegvárat, melyet minden [olvashatatlan szó] eszközzel tartani akarnak. Ha ezt elvesztik nemcsak Európát, hanem Afrikát is elvesztik.

619.                          Meg kell azért nagyon szenvedni, hogy rövid ideig élhetünk.

620.                          Az ember életalapjait talán ebben láthatnók meg, találhatnók: a gyermekszoba, az iskolapad, a kötelességteljesítés. Ha ez hiányzik: neveletlen, ostoba és aljas; ilyenekkel a közösség nem tud mit kezdeni, ennélfogva kiveti őket testéből. Ha erre képtelen, megindul a folyamat, melyet ellenkiválasztódásnak neveznek és szenvednek el a gyakorlatban a népek mindaddig, míg valamely mozgalom újra az egészséges, természetes állapotokat be nem ülteti, és nem biztosítja.

621.                          Sokan felháborodnak, hogy 1943. január 17-én, Petőfi 120. születésének évfordulóján, a marxi-szabadkőműves-plutokrata-zsidó együttes - felsőházi tagokkal súlyosbítva - még nyilvánosan pimaszkodhat természetesen a nemzetiszocializmus és a Hármas Hatalmakkal

. Ne háborodjanak fel, hanem cselekedjenek; mondjuk lépjenek be a Nyilaskeresztes Pártba, vallják magukat hungaristáknak, és álljanak éppen úgy rendbe és sorba, mint mi.

[!] II. 2.      A Hármashatalmi szerződés bírálata időszerű lett, amióta ezt kiegészítették -

622.                          talán inkább helyreigazították vagy talán hibáit kiküszöbölték - a Berlin-Tókió és Róma-Tókió között kötött gazdasági szerződéssel. Ennek az úgynevezett gazdasági szerződésnek érdekességei:

hogy a szerződéskötésnél egyetlen egy gazdasági szakember sem vett részt;

hogy Tókió bilaterálisan kötötte; még nem ismeretes, hogy ilyen formai alapon való kötés kinek a kezdeményezéséből történt;

hogy Berlin-Róma között még nincs gazdasági szerződés az európai nagyteret illetően, de már gazdasági szerződést kötnek Tókióval;

hogy a még egyáltalában, gazdasági vonatkozásban meg nem szervezett Berlin-Róma tengelyhatalmak megkötik a gazdasági szerződést a gazdaságilag is már erőteljesen beállított és szervezett keletázsiai nagytér totalitását kifejező Tókióval;

hogy a szerződés 3. pontja - ha jól emlékszem az a pont, mely egész összeállításánál fogva inkább arra mutat, hogy nem a gazdasági szükség szülte meg e szerződést, hanem az 1940. szeptemberében kötött szerződés hiányosságai és az azóta bekövetkezett nagy változás a földgömbpolitikai helyzetben; és végül, mint következtetés:

hogy külpolitikai és hatalompolitikai meggondolások képezik az alapját ennek a gazdasági szerződésnek és nem gazdasági kényszerszükségek. Ennélfogva a gazdasági szerződésnek valamit tisztáznia kellett, amit a hármashatalmi szerződés tisztázatlanul hagyott egyszerűen azért, mert a Szovjet jelenléte a tiszta szerződés megkötését gátolta, mert a Szovjet is szerződéses viszonyban volt abban az időben mind a három hatalommal.

623.                          A Hármashatalmi szerződés megkötése után érdekes volt megfigyelni Berlin-Róma-Tókió vezetőférfiainak megnyilvánulásait egészen a gazdasági szerződés megkötéséig és az utána történő megnyilvánulásokat. 1940. szeptember 27-től 1943. január 20-ig az elvi álláspontok az alábbiakban összegezhetők:

német: harc a plutokrata-szabadkőműves-zsidó világuralom ellen, ennek megsemmisítése, helyébe az északi fajta világuralma kerül; ezért soha nem beszéltek az angol világbirodalom és az

világuralmának megdöntéséről és felszámolásáról, hanem csak a bennük levő rendszerek és uralmi tényezők megsemmisítéséről, mert a tényleges anyagi világ hatalmi erőit örökölni akarták csorbítatlanul, területveszteség nélkül;

itáliai: nem nyilvánított véleményt, mert nem érthetett egyet a némettel, viszont nem akarta nyíltan magáévá tenni a japáni felfogást;

japáni: harc az angolszász világhatalom tényleges megdöntésére, végleges felszámolására, ennélfogva kijelentette minden alkalommal, hogy addig nem teszi le a fegyvert, amíg az angol és az ÉA EÁ világuralmát meg nem semmisíti; érthető: csak ilyen cél elérése után tudja csak szűkebb célkitűzését, a keletázsiai nagytér megvalósulását elérni és biztosítani; - ugyanez áll Itáliára nézve is: csak a két világhatalom tényleges megszűnése jelenti számára afrikai terveinek végrehajthatóságát és biztonságát -; ebből adódik:

német örökölni akar, japán és itáliai felosztani akarja a földgömböt az új koreszmének megfelelően és kimondottan a nagytér gyakorlati megvalósítását követeli elérendő végcélnak.

1943. január 20-tól kezdődően: úgy látszik az itáliai-japáni álláspont kezd érvényre jutni; német álláspontot Hitler igyekezett valamivel világosabban körvonalazni - egész biztosan Róma és Tókió megnyugtatására. Ez a német álláspont: a német nemzet germán állama, a nemzetiszocialista nagynémet birodalom, mely az európai népek családját meg fogja óvni a jövőben is a kelet veszedelmeitől; ezzel a nagynémet birodalommal szövetséges nemzetek közösen fogják biztosítani azokat az élettereket, melyekre anyagi létük fenntartása érdekében ezeknek a népeknek szükségük van. Ebből kivehető, hogy a német birodalom lesz az európai nagytér vezetője, hogy szövetséges viszonyban akar lenni a többi nemzetekkel és ezekkel együtt akarja a megfelelő életteret biztosítani különösen kelet felől - Japán?! - jövő veszedelmekkel szemben.

Ez az éles álláspont bizonyos irány felé mutatja, hogy az eredeti német álláspont kényszerű helyzetek miatt való feladása, az erről való lemondás, bizonyos tekintetben elkeseredést szült német hivatalos körökben. Annak a kényelmes álláspontnak, hogy csak gazdacsere lesz a háború után és bizonyos, ezzel együttjáró, de csak formai, lényegtelen változások fognak bekövetkezni: teljesen csődöt mondott, megbukott Hitler

; tehát bizonyos német körök imperialisztikus törekvései lekerültek a szőnyegről és helytadnak a sorsazonosságon épülő nacionalista és szocialista Európaközösségnek, minden nemzet részéről akart, és együttesen épített politikai, gazdasági és társadalmi nagytér egységnek. Igaz, még csak nagyon távolról körvonalozott a terv, de megadott, hivatalosan lefektetett, tehát nem lehet már felelőtlen elemeknek mellébeszélni és zavart kelteni.

624.                          A Hungarizmus teljes ideológiai és gyakorlati felépítésének jóságát, igazát, szükségességét, európai elhivatottságát igazolja, bizonyítja újra az 1943 januárjában lepergett eseményláncolat és a belőle kikövetkeztethető tanulság.

625.                          A hadászati tervet 1942-re és 1943 tavaszáig az alábbiakban gondoltam:

1942-ben a szovjet teljes katonai kikapcsolása, megsemmisítése;

Rommel harca időnyerésért; Franciaország bekapcsolása a nagy harcba; Portugália-Spanyolország bekapcsolása az atlanti-óceániai védelembe, úgyhogy Narviktól az Új Guineai öbölig hatalmas hadászati védelem alakulhat ki.

1942 decemberétől 1943 tavaszáig egyesült roham az angolszász világuralom megdöntésére:

németek: Törökországgal vagy rajta keresztül Perzsa öböl és Szuez csatorna;

itáliaiak: Északafrikán át Egyiptom, Szuezi csatorna, Níluson fölfelé Szudán, Etiópia; Málta kikapcsolása;

spanyolok: Gibraltár kikapcsolása, francia Marokkó védelme, talán itáliaiakkal együtt;

japánik [!]: Himalayatól délre Perzsa-öböl, Ceylon-Aden-Karachee háromszög biztos kézbevétele.

1943 tavaszától 1944 tavaszáig általános rendezést és lélekzetvételt [!] gondoltam, egyedül az angol szigetek és Ausztrália ellen véltem repülő és tengeralattjáró háborút a legkíméletlenebb formájában, ahogyan azt Anglia csinálja 1941 ősze óta. 1945-öt gondoltam annak az évnek, melyben a régi világot utolsó tényezőiben is fel lehet számolni.

Ezt a lehetséges tervet meg is mondtam a szervezetekben az értelmiség egyik értekezletén - ha jól emlékszem novemberben. Saját tervem volt, sajnos az is maradt, pedig minden előfeltétele megvolt 1942 tavaszán, hogy végrehajtásra is kerüljön.

1943[-ban] sürgősen a következőket látom megvalósíthatónak:

1943 tavaszától a szovjet végleges kikapcsolása, megsemmisítése, de japánnal [!] egyetemben; a szovjet kikapcsolása nélkül nem lehet az angolszászokat megsemmisíteni; meglehet, hogy a szovjet önmagában is összeomlik; az erre való német spekulációk azonban mind nem váltak valóra; a fizikai megsemmisítést tehát végre kell hajtani, még akkor is, ha minden amellett szól, hogy tényleg össze fog omlani; a szovjet már jelenleg sem jelent már katonai veszedelmet Európára nézve, de passzív jelenlétével is lehetetlenné teszi a világot szükségszerűen átfogó hadászati terv sikeres végrehajtását és a háborús és világnézeti cél elérését;

1943 nyarán az északafrikai helyzet tisztázása olyképpen, hogy innen a hadászati lökés a Szuezen át Kelet felé biztonságosan végrehajtható legyen;

1943 telén és 1944 tavaszán végre kellene hajtani azt, amit már az előző tervben lefektettem, de 1942-43 ugyanilyen évszakaira; ezután ugyanazokat a lépéseket kellene megtenni, mint az előző tervben.

Nézetem szerint ez a háború, ha ebben a menetében marad, talán 1948-50-ig is el fog tartani. A győzelem nem kétséges; csak a tervek legyenek mindenkor világosak, tiszták; de különösen kell ügyelni arra, hogy a hármashatalmak mindig egymásfelé [!] fordulva harcoljanak, mert ha hátat fordítanak egymásnak, nagyobb ellenségei lesznek egymásnak, mint azok, akik ellen élet- társ- és sorsszövetséget kötöttek.

626.                          Igen érdekes hírt közölt a magyar rádió február 2-i 13^h 45'-es híradásában: ankarai hivatalos közlés szerint Churchill hivatalos látogatást tett

ez alkalommal megtárgyalták a két ország viszonyát a most folyó háborúban és a háború után, és megállapították a nézetek és az álláspontok azonosságát; azonkívül: Inönü elfogadta Churchill ajánlatát, hogy anyagilag segítségére lesz Törökországnak, hogy ez biztonságát növelhesse.

A következő eshetőségek lehetségesek:

a német diplomácia éppen úgy kudarcot vallott ebben az esetben, mint a franciaországiban; diplomáciai kudarcot nem lehet fegyverrel jóvátenni; Törökország a németek ellen szeretne beállani; vagy

a törökök nem tudnak másképpen ellentállani [!] az angolszász nyomásnak, csak úgy, ha diplomáciailag engednek a végső határig; Törökország a továbbiakban is szigorúan semleges marad, és az ellen fordul, aki őt megtámadja; de támadásnak vehető-e már az is, ha valakiben a megtámadottság érzése van csupán, anélkül, hogy fegyveres támadás de facto vagy de iure bekövetkezett volna; vagy

az angolszászok sejtik vagy már tudják is talán, hogy a szovjet és

[olvashatatlan szó] már csak ideig-óráig tudják tartani magukat; tudják, hogy ezek kikapcsolása után feltétlenül rájuk kerül a sor éspedig ázsiai részek elleni döntő támadások sorozatával: mindent elkövetnek, hogy a törökök tényleg semlegesek maradjanak, hogy semlegességük csupasz tényével fedjék hadászatilag Iránt, Irakot, a Perzsa öblöt, a Szuez ázsiai oldalát a várható német támadással szemben; azonkívül pedig - angolszász győzelem esetére - már eleve úgy kapcsolódjék Törökország, ahogyan az az angolszász érdekeknek a leginkább megfelel; ez az angol diplomácia utolsó kísérlete, hogy a törököket maga mellé állítsa.

Vannak diplomáciai lépések, melyekre nem lehet fegyverrel, hanem csak ellendiplomáciai lépéssel válaszolni.

Kíváncsi vagyok, hogy Churchill mikor fog megjelenni Madridban és Lisszabonban; ha pedig ezeken a helyeken nem fog látogatást tenni, mint diplomata, úgy két dolog következhet be:

egyrészt hiábavalóvá válik ankarai látogatása vagy

másrészt: Madridba és Lisszabonba fegyveresen fog majd látogatást tenni, mert már tudja, hogy mint diplomatát úgy sem fogadnák.

Minden esetre: ez a látogatás nagyon fel fogja zaklatni az európai népek idegeit, hatalmas zavar keltésére kiválóan alkalmas. Nem is akarok arról beszélni, hogy itt minálunk mit fognak művelni a zsidók, a szabadkőművesek, a kommunisták, és hogy mindezt milyen örömmel fogja tűrni ez a kormány.

Véleményem: az ankarai Inönü-Churchill találka hasznát Japán fogja lefölözni, kívánom is nekik tiszta szívemből. Véleményem még az is, hogy Ankara nagyon hallgat Tókió véleményére, még jobban, mint Londonéra.

Várom ennek a Churchill-sakkhúzásnak, melyet Törökország rovására tett, kihatásait Görögországra, Albániára, Horvátországra, Bulgáriára, Romániára, Szlovákiára és természetesen Magyarországra is; és a Szovjetre elsősorban. Remélni merem, hogy ez a lépése nem volt meglepetés se Berlin, se Róma, se Tókió számára.

Minden esetre a legérdekesebb az lesz, ha a Hármashatalmak részéről nem következnek be ellendiplomáciai lépések. És ez a tény lenne a legmegnyugtatóbb is.

627.                          A gyöngelelkűek és a kárörvendők lelkendezve beszélnek arról a végveszélyről, melyben Németország van, mert már mozgósítja összes épkézláb férfiát és nőjét. Nem tudok ebből végveszélyt megszerkeszteni; egyszerűen azért nem, mert úgy látom, hogy a németek eddig, tehát több mint három háborús esztendőn át nem dolgoztak teljes kapacitással, háborúképességüknek és hatásfokuknak csak egy részét vették igénybe és tartalékolták a többit a nagy ütésre. Németország tehát roppant erős, hogy csak a háború negyedik évében kellett rátérnie teljes képességének és hatásfokának latbavetésére. Szovjetoroszország például egy éves háború után, Anglia viszont másféléves háború után kellett már teljesen beálljon, pedig utóbbi komoly harcot eddig még nem is vívott hadseregével.

628.                          A Hármashatalmi egyezmény bírálata összefoglalóan, csak igen rövid és vázlatos indoklással:

1940. szeptember 27-én még korai arról beszélni, hogy van a keletázsiai nagytér és egy nagytér, melynek határai még teljesen bizonytalanok; korai volt a Szovjet miatt; angolok ezt fel is használják Moszkvában, ennek folytán a német-szovjet viszonyban 1940 őszétől kezdődően tényleg romlás állott be;

a Keletázsiai nagytérhez tartozik a Léna-tól Keletre fekvő terület is, tehát szovjetterület; ha nem tartozik ide, úgy nem kellett volna a Keletázsiai nagytér elnevezést adni;

miért kell az amúgy is bekövetkező ázsiai öntudatra ébredést éppen csak Keletázsiára szorítani, amikor tudott dolog volt, hogy „Ázsia az ázsiaiaké!" jelszó Japánban és Indiában született meg;

a szovjet határozottan maga ellen irányulónak tekintette a szerződést annak dacára, hogy számára egy megnyugtató pontot vettek fel a szerződésbe; vannak megnyugtatások, melyek akkor nyugtalanítanak a legjobban, ha megtörténnek és nem akkor, amikor elmaradnak;

Németország - igen helyesen és az utolsó pillanatban - megkezdi harcát a Szovjet ellen; Japán nem üzen hadat a Szovjetnek, mert ebben az esetben nem kötelezi a hármashatalmi szerződés; Itália hadat üzen, pedig őt sem kötelezi erre a szerződés;

Japán - igen helyesen és az utolsó pillanatban - villámgyorsan kivédi kezdeményező lépéssel az ÉAEÁ és az angol világbirodalom távolkeleti nagy támadását országa és érdekei ellen; Németország és Itália hadat üzennek az angolszászoknak, pedig a hármashatalmi szerződés értelmében nem kellett volna;

a Hármashatalmi szerződés tehát olyan kérdéseket hagyott tisztázatlanul és nyitva, amelyek a szerződő felek egyöntetű és egységes fellépését a nagy kérdésekben nem tették lehetővé, és amelyek az 1942-es év tulajdonképpeni tétlenségére vezettek annak dacára, hogy abban az évben Anglia és a Szovjet döntő éveit élte, és meg is verettek;

végkövetkezésképpen: az 1943 januárjában megkötött hármashatalmi gazdasági szerződés valószínűen kiküszöbölte mindazt, amit az 1940. szeptember 27-i szerződés, mint eredeti hibát magában rejtett, és lehetővé fogja tenni, hogy a három új világhatalom együttesen és egységesen számolja fel a régi világot.

629.                     Ezt a háborút a nemzetiszocializmus már nem vesztheti el, csak az emberi ostobaság. A nemzetiszocializmus pedig jönni fog, győzedelmesen, feltartóz[tat]hatatlanul, minden emberi ostobaság dacára is.

[!] II. 3.      1943. január és február hónapok sorsfordulóján megállapítható a nagyhatalmak

630.                          erőtényezőinek minősége:

angol:           diplomácia jó, hadsereg rossz;

szovjet:         diplomácia rossz, hadsereg rossz;

jenki:             diplomácia erőszakos, hadsereg még nem tudta jóságát vagy rosszaságát bizonyítani;

német:          diplomácia rossz és erőszakos, hadsereg jó;

itáliai:            Mussolini nagy, az eszköz elégtelen, hogy célját elérje;

japáni:          diplomácia jó, hadsereg jó.

Az összes nagyhatalmak előtt veretlenül jár Japán minden vonatkozásban; eddig ő jött tanulni Európába, most Európa mehet tanulni Japánba: bölcsességet, higgadtságot, önfeláldozást.

631.                          Úgy mondják: mindaz, ami messze van vagy messziről jön, az csodálatos; ha ez csodálatos tud maradni akkor is, ha közel jön és közelről tekinthető: úgy az a

632.                          Korszakfordulókon soha ne tévesszük szem elől, hogy a minisztériumok nem jelentik az államot, de a hivatalnokok se a minisztériumot; hogy a kormányzat nem jelenti a felelősséget; hogy a rendszer nem jelenti a nemzetet, a vezetőréteg nem a népet. Pedig mindezek tulajdonképpen egyet kellene, hogy jelentsenek, egymástól nem választhatók el. De korszakfordulókon elválasztódnak, mély szakadék támadhat közöttük, eltávolodnak egymástól, mert a minisztérium, a hivatalnok, a kormányzat, a rendszer és a vezetőréteg öncéllá fajult, viszont az állam, a felelősség, a nemzet és a nép azokra az utakra lép, amelyeken már az új élet követelte koreszme parancsol és nem a haldokló tenyérnyi látóköre, amelyen túl számára már minden elérhetetlen távolságra fekszik; amiben igaza is van: nem érheti el, mert meghal.

633.                          Aki tényleg alkot, megéli egyszerre a legnagyobb szenvedést és a legnagyobb gyönyört is.

634.                          Mindig a belső ellenség az igazi és az életveszélyes és nem a külső.

635.                          A mozgalmat mindig azok teszik tönkre, akik abból a bizonyos egy százalékból jönnek, akik mindenkor és minden mozgalomból lefölözik saját cél[j]ukra a profithasznot és mindig csak ezt nézik. Ezekkel kell kíméletlenül elbánni, ha tényleg azt akarjuk, hogy a mozgalom mindig a Nemzettel a Nemzetért legyen és maradjon. Az ellenségnek mindig meg lehet bocsájtani, a mozgalom e ronda vámszedőinek azonban soha; megtűrni kell őket mindaddig, amíg totális megsemmisítésük be nem állítható.

637.                          Érdekes: a nyugati demokráciák revideálták álláspontjukat a marxizmussal kapcsolatban; hazai szocdemek elhatározták, hogy nem a moszkvai marxi magyarázatot és ideológiai alapot fogadják el, hanem azt, melyet a nyugatiak magukévá tettek. Készül tehát a 4. vagy 5. internacionálé, mely - a zsidókérdéstől eltekintve - a nemzetiszocialista felfogást is figyelembe szándékszik venni. Aki revideál, életének egy részét megsemmisíti, hogy ezen át átalakított részformát tudjon hozzáilleszteni a még megmaradt - csonka egészhez.

638.                          Az oroszok mindig hadászok voltak a védelemben és harcászok a támadásban, ezért nem tudtak eddig semmi háborús sikert felmutatni egész történelmükben. A németek viszont hadászok a támadásban és harcászok a védelemben, ezért tudtak eddig történelmükben mindenkor háborús sikert felmutatni. Tény azonban az is, hogy az oroszok eddig soha nem vesztették el a háborút, mert elvesztése előtt eddig mindig összeomlottak.

A világtörténelemben három személy van, aki egyetlen csatát sem vesztett:

, a makedóniai, és az idősebb , és eddig egyetlen nép, aki egyetlen háborúját sem vesztette el: a japáni.

639.                          Mi a különbség a plutokraták és a krataplutók között? A plutokraták pénzen keresztül jutnak a hatalomhoz, a

pedig a hatalmon keresztül jutnak a pénzhez.

[!] II. 23.    Minden életben van integrálódási és differenciálódási folyamat; egyike a másik

640.                          nélkül nincs, viszont élet sincs nélkülük. De mintha úgy látnám: az integrálódási folyamatból megszülető életegység mindig nagyobb, mint az előző folyamatban létrejött egység; viszont a differenciálódás ugyan kisebb mérvű, mint az előző, de erélyesebb, erőteljesebb, minőségileg kiválóbb. Ez azonban semmiben nem akarja azt jelenteni, hogy a differenciálódási folyamat meg fog szűnni az integrálódás javára. Ez lehetetlenség lenne, mert ezzel az élet is megszűnne; az élet pedig nem szűnhet meg, mert mindig van; soha nem volt és nem lesz, hanem mindig van.

641.                            A németek legújabban nagyon érzékenyek a keleti hordák iránt. Mindenben ázsiai hordákat látnak, mindig kelet felől várják a nagy veszedelmet. Mondják:

hordái dúlták fel a germán kulturát; de elfelejtik, hogy megdöntöttek olyan közösségi életet a római világbirodalomban, melyet a germánok egyedül Attila vaskeze és vasszervezete alatt tudtak megdönteni.

De elfelejtik azt is, hogy a Keletet legfeljebb a Nyugatról importált eszmék, mint a marxizmus tették hordává. A Nyugat tehát Kelettől mindig azt kapja vissza, amit neki adott.

642.                          A

bizonyítania kellett, hogy a munkásjólétet és a szociális alapokat meg lehet teremteni marxizmus és nemzetiszocializmus nélkül is. Hogy előbbi nélkül még meg lehetne csinálni, aláírom. De bebizonyosodott, hogy utóbbi nélkül nem lehet szociális alapokat lefektetni. Tehát feltétlenül rendszerváltozásra van szükség, ha szociális alapokat akarunk adni egy közösségi életnek.

643.                          A vezérnek háború idején a háborút kell vezetnie és nem a hadsereget. Háború esetén a hadsereg vezetésére vonatkozó rész - ha az egész vezetést száznak vesszük - annak legfeljebb egy egysége.

A háborút mindig úgy kell vezetni, hogy a hadsereg győzelmét felesleges véráldozatok nélkül érhesse el. Az önfeláldozás az az erény, mely lehetővé teszi, hogy a hadsereg szükséges véráldozatát ne lépje túl a szükségtelen felé.

[!] III. 5.     A természet nem mond ellent saját magának; az ember se tegye meg és ne

644.                          mondjon ellen a természetnek.

[!] III. 9.     Az 1943-as esztendőnek - a Hármas Hatalmak szempontjából - nem lehet más

645.                          célja, mint a szovjet teljes politikai, gazdasági, társadalmi és katonai megsemmisítése. Ezt a célkitűzést, mint kézenfekvőt és szükségeset, az angolszászoknak is ismerniök kell, ezzel számolniok kell. A szovjet megsemmisítésének totális feladata Németországra és Japánra vár; japáni együttműködés nélkül nagyon nehezen tudom elképzelni a szovjet totális olyanformán való megverését, hogy ebből a háborúból, mint erőtényező teljesen kikapcsolódjék.

A Hármas Hatalmak szövetségesei[nek] Itália vezetésével azt a hadászati feladatot kell kapják 1943-ra, hogy az angolszászoknak minden kísérletét arra vonatkozóan, hogy az európai szárazföldet politikailag, gazdaságilag, társadalmilag és katonailag megtámadják, visszaverjék. Az angolszászoknak mindent el kell követniök, hogy a Szovjetet a megsemmisüléstől megóvják, mert tudniok kell, hogy a Szovjetvég után feltartóztathatatlanul be fog következni az ő megsemmisítésük is.

A Hármas Hatalmak soha nem voltak és nem lesznek oly közel a győzedelmes végkifejlődéshez, mint 1943-ban vannak. Ha ezt az esztendőt elmulasztják, igen súlyos helyzet elé kell majd tekinteniök. Ennek az esztendőnek tehát alapfeltételeiben a következőkön kell nyugodnia:

1.) a szovjetet megsemmisítően meg kell verni és véglegesen ki kell kapcsolni a földgömbről legveszedelmesebb hatalmi területében;

2.) az angolszászokkal nem köthető különbéke semmi körülmények között;

3.) a Hármas Hatalmaknak meg kellett egyeznie abban, hogy az angolszászok világbirodalmát felszámolják de facto és de iure;

4.) a totális háborút csak totálisan beállított nemzetekkel lehet vezetni és viselni, éppen ezért a leggyökeresebben fel kell számolni a német és az itáliai diplomáciának azt az elavult módszerét, mely csupa opportunitásból és sanda második szándékokból megtűri, hogy a velük szövetséges államok egy részében még mindig olyan kormányzatok vannak, amelyek kétszínűek kifelé, befelé azonban egyértelműen a London-Moszkva-Washingtoni terveket szolgálják.

Az 1943-as esztendőt előkészítették diplomáciailag: az 1940. szeptember 24-én [!] kötött hármashatalmi egyezmény; az

meghosszabbítása; az 1943. január 20-i hármashatalmi gazdasági egyezmény; az 1943. január 30-i Hitler kiáltvány; az 1943. február 24-28-i Mussolini-Ribbentropp [!] római találkozás és hivatalos rögzítése a

Véleményem az, hogy a négy alapfeltétel egyidejű beállítása nélkül totális háború nincs, nélkülük 1943-ban a végtelenül kedvező politikai, gazdasági, társadalmi és katonai helyzet nem állítható be felesleges súrlódásoktól mentesen a győzedelmes végkifejlődés szolgálatába.

646.                          Kállay részéről kijelentés hangzott el, mely szerint - depolitizálni kell a hadsereget annyiban, hogy a zsidókérdésről különösen a tisztikar előtt és a földkérdésről különösen a legénység előtt ne beszéljenek. Jellemző.

647.                          A jó Istentől a Hungarizmus és a személyem eddig háromszor kapott elégtételt:

1.) gr. Teleki Pál halálával, hogy engem orvospszichológiai jelenségnek nevezett a képviselőházban, ezzel megindította és hivatalosan elindította ellenem a tébolyodottságom nagy és ocsmány hullámát, mely csúcsát 1942 februárjában érte el, amikor Ruszkay és Hubay gr. Teleki Pállal ebben szövetkeztek; elégtételem meglett: Teleki Pál beszámíthatatlanságában öngyilkosságot követett el; bolondnak kellett nyilvánítani egyházhivatalosan, hogy az egyház eltemethesse.

2.) 1943. január 30-án Hitler kiáltványában a német nép célkitűzésében leszögezte, mint célt a német nemzet germán államát; egyszóval: ugyanazt, amit a Hungarizmus ideológiájában lefektetett: a germán politikai nemzet megteremtésének természetes volta és szüksége, ugyanígy a latin politikai nemzeté, a szláv politikai nemzeté és a magyar politikai nemzeté.

3.) 1943. február 24-28-án Rómában lefektette Mussolini és Ribbentropp először hivatalosan, hogy az új Európa mint nagytér fog megszerveződni Berlin ÉS Róma vezetése alatt; ezzel a Hungarizmus gyakorlati alapja kapott elégtételt mindazokkal szemben, akik csak Berlin kizárólagos vezetése alatt tudták az új Európát elképzelni; a Hungarizmus mindig azt hangsúlyozta, hogy az új Európát Berlinnek és Rómának kell vezetnie és hogy az új Európáért küzdő népek nem a német imperializmusért és ennek szűkalapú csak németcentrikus gyakorlatának megvalósításáért küzdenek, hanem a tényleg és valóban megépítendő nacionalista és szocialista új európai rendért és rendszerért.

648.                          Fischer Ferenc belügyminiszter kijelentette

képviselőtestvérünk előtt, hogy nem akarja feloszlatni a szocdem pártot, mert szüksége van rá a kommunisták elleni harcában. Förtelmes! Halálos sértésnek kell minősítenem ezt a kijelentését, mert annyira tökkelütöttnek képzel bennünket, hogy ezt el is hisszük neki. Valószínűnek tartom, hogy fütyül arra, hogy mi vagy mások mit hiszünk. Éppen ezért ne csodálkozzék azon, ha mi is fütyülünk rá. Aki ahogyan kiált, kapja vissza visszhangját.

649.                          1942-43 telén úgy festettek hazai állapotaink, mintha nem Berlin-Róma-Tókióval lett volna szerződésünk, hanem London-Moszkva-Washingtonnal. Ezek kezdenek már tompulni, ezek a félreérthetetlen állapotok, mert hát hiába, megjön nemsokára a tavasz és az első hóvirágok a Minsz[k] és a Donec [!] vidékén sok-sok hiú ábrándot elolvasztottak. Hiába a politikában is úgy van, mint a közmondásban: szerelem az élet sója, ábrándozás a megrontója. A politikában is van szerelem és van ábrándozás.

650,                          A totális zsidó uralmat fel kell váltsa a totális magyar nemzet uralma. Éppen ezért nem lehet nemzetünknek megalkudnia, osztozkodnia az uralmán. A NyP és HM is a totális nemzetet szervezi, ezért a totális hatalom és minden eszközének osztatlan birtokába akar is jutni. Tehát: nem 10 vagy 20, vagy 60 részét akarja a hatalomnak és az uralomnak, hanem mind a 100 részét.

651.                          Minden közösségnek, ha közösség akar lenni és mint ilyen élni akar, három alapja van: a család, melynek kerete az otthon; a nép, melynek tartalma a család és kerete a hon; a nemzet, melynek tartalma a nép és kerete az állam. Ennek a három alapnak politikai, gazdasági és társadalmi összefogása az ország, a birodalom; erkölcsi, szellemi és anyagi valósága, teljessége a Haza.

652.                          Nem tudtam, hogy minálunk csak akkor politikus valaki, ha főpap, főnemes, főzsidó, fő[d]zsentri, főszabadkőműves vagy főelvtárs és hogy legfelsőbb helyen csak ilyeneket lehet fogadni, mert ezek egyszersmind közjogi méltóságok is. Ha viszont ez nem igaz, akkor viszont nagy gazemberség úgy feltüntetni a dolgot, mintha igaz volna.

653.                          A közösséget úgy szolgáljuk igazán, ha minden tényezőjét a közösség tagjai számára hozzáférhetővé és elérhetővé teszünk. A közösséget élő valósággá a családok élet-, társ- és sorsközössége és azonossága teszik. Talán úgy határozhatnánk meg: a családok életközösségét és azonosságát népnek hívjuk, mint ennek valóságát éljük; a családok társközösségét és azonosságát államnak hívjuk, mint ennek valóságát éljük; a családok sorsközösségét és azonosságát nemzetnek hívjuk, mint ennek valóságát éljük.

654.                          Párhuzam megvonása a Roosevelt-féle New-deal és a Beveridge-féle terv között. Párhuzam szembeötlő. Mindkettő szociális kérdéseket akart megoldani plutokratarendszerben. El kellett a terveknek bukniok, mert plutokratarendszerekben ilyen kérdéseket megoldani nem lehet, mert akkor az a rendszer mint ilyen megbukna, hiszen lényegéhez tartozik az antiszociális mivolta és az úgynevezett karitász, ami nem más, mint a társadalmilag elismert, törvényesített, szentesített, védett és biztosított koldulás.

A farkas és a bárány esete adódik a plutokrata és a szociális kérdés esetében: a farkas felfalja a bárányt, így megszűnvén alany, amely miatt a szociális kérdések felvetődtek, a szociális megoldás tárgytalanná lett. A marxizmus is ilyen formában oldja meg a kérdést: az állam plutokratizmusa megöli az embert, és mint az egyéni plutokratarendszerekben, ő is proletárt farag belőle. A proletár tehát az az élőlény, mellyel kapcsolatosan nem merülhetnek fel szociális kérdések, mert ez az élőlény már nem rendelkezik szociális kívánságokkal, nincsenek benne szociális igények és igényességek. A proletár ennélfogva annyiban különbözik az állattól, hogy utóbbit gondozásban részesítik, tehát kielégítik állati igényeit, míg a proletár nem követelhet magának állati gondozást, mert nem állat, hanem ember, de nem követelhet szociális gondozást sem, mert nem emberszámba vett élőlény, hanem csupán proletár, hogy másnak gondját űzze.

655.                          A bíróság azért van - szerény meglátásom szerint -, hogy megtoroljon és nem azért, hogy elavult és széteső politikai rendszereket és intrikáikat szentesítsen és hatalomakarásukban alátámasszon.

656.                          Mi fogalmuk van ezeknek a kicsinyes, naiv, imperializmust neveletlenül játszó éretlen félembereknek arról, hogy mi az imperializmus és hogy mi hungaristák milyen óriási harcot vívtunk a világ legförtelmesebb imperializmusa ellen már akkor, amikor ők még azt sem tudták, mi fán terem a nemzetiszocializmus, és amikor ők még a legnagyobb szolgálatkészséggel szolgálták éppen azt az imperializmust, amely ellen mi ádáz harcunkat vívtuk.

657.                          A PONT előtti jelentésben megemlíteni az angol lepénzelési lépéseket mindaddig, míg a makacs ellenállásunk és megnemalkuvásunk miatt meg nem indult ellenünk a szabadkőműves-plutokrata-zsidó hajsza és fegyházba nem juttatott bennünket.

658.                          Országépítésben előkészíteni a következő törvénytervezeteket, mint alaptörvényeket: törvény a parasztról és a földről; törvény a munkásról és a munkáról; törvény az értelmiségről és a nemzetvezetésről; törvény a nőről és a családról; törvény a gyermekről és a nevelésről; törvény a katonáról és a fegyveres nemzetről; törvény a dolgozó nemzetről; törvény a népről, a nemzetről és az államról; törvény az államvezérkarról, a szakvezérkarról, a hivatásrendekről; és így tovább mind azok a törvények, amelyek a Hungarista Magyar Birodalom új nacionalista és szocialista rendszerét és rendjét törvényesítik, biztosítják, védik és szentesítik.

659.                          Minőség és mennyiség kérdéséhez: a minőséget mindig az ember adja, a mennyiséget pedig a gép biztosítja. Tehát igenis: lehet minőségi és mennyiségi termelés egyszerre, de a gépet a felelős munkakörbe állított embernek kell alárendelni mint eszközt.

De népmozgalmaknál is áll a minőség és mennyiség kérdésének egymást követő jelenléte: minőségi és mennyiségi szervezés nélkül nincs népi mozgalom; csak minőségi szervezés tehetetlenné, csak mennyiségi szervezés féktelenné teszi a mozgalmat. Aki tehát azt mondja: én csak minőségi szervezést csinálok, nem kell a mennyiség, nincsen tisztában a népi mozgalom és ennek szervezésszaki alapkövetelményeivel.

660.                          Az 1867-ben végrehajtott kiegyezés nem a liberalizmust szentesítette, mert az kiegyezés nélkül is belekerült volna nemzetünk gyakorlati életébe, hanem a Habsburgok és a feudális rendszer közötti békét biztosította. A feudális rendszer még külön is kiegyezett a liberalizmussal, amennyiben csak álliberális formáját és nem liberális lényegét engedte nemzetünk életébe.

Úgy ítélem a helyzetet, hogy új kiegyezésre készül a feudalizmus, mely megint nem a nemzetiszocializmust fogja szentesíteni, mert ez kiegyezés nélkül is bekerül nemzetünk gyakorlati életébe, hanem a békét lesz hivatva biztosítani a Berlinvezette Középeurópa és a magyar

még ma is élő rendszer között. Ha ez sikerülne, úgy ezek a feudális urak még külön ki fognak akarni egyezni a nemzetiszocializmussal úgy, hogy ennek csupán álnemzetiszocialista formája és ne nemzetiszocialista lényege kerüljön nemzetünk gyakorlati életébe. A Hungarista Mozgalom elsőrangú kötelessége, hogy ez ne következhessék be.

662.                          Büszke nagy fájdalommal vesszük tudomásul, hogy a NyP és HM tagjai, akik 1942-ben kivonultak a szovjet ellen beállított 2. magyar hadsereggel, az 1943. január 12-20-ig tartó nagy téli csatában mindhalálig, a végsőkig kivették részüket. Igen nagy százaléka a kivonultaknak lett hősi halott. Emléküket különös nagy kegyelettel fogjuk megőrizni és példájukat különösen méltatnunk kell.

663.                          Ifjúság és nevelés kérdéseinek kölcsönhatása; gyerekszoba a családnevelésre és otthonkívánásra, iskolapad a szaktudásra és munkaszeretetre, becsület az önfeláldozás, a hűség és a kitartás alapja; gyereknevelés, nemzetnevelés, pártnevelés, katonanevelés = telj[es]értékű ember, férfi és nő; világnézeti nevelés a nemzetnevelés gerince.

664.                          Ifjúság híd a régi és az új között; hit és tudás kérdése az ifjúságban; ki mint neveli ifjúságát, látja nemzete jövőjét; és ki mint építi nemzetét, látja ifjúságának jövőjét.

665.                          Olyan rendszernek a megépítése, amelyben szegények és gazdagok vannak, nem művészet; művészet olyan rendszernek a megépítése, melyben nincsenek szegények és gazdagok, hanem jólét van benne. Ilyen rendszernek a megépítése az egyedüli felelős államépítő munka, a többi felelőtlen.

Ahol jólét van, ott nincs gazdagság és szegénység, mert a jólét ezt a két végletet kizárja. Ahol ez a két véglet megvan, jólét nem lehet, legfeljebb koldulást kendőző vagy farizeusmódra feltáró karitász van. A Hungarizmus céljában a jólét van, amit biztosítani is tud, akar, fog, mer.

666.                          Felvetődik a kérdés: ha a hivatalos német vezetés úgy mondja, hogy nem avatkozik be a vele szövetséges kis államok belpolitikájába és az abban levő világnézeti pártok harcába: vajon miért segítse az illető állam nemzetiszocialista népi, de birtokon még kívül álló pártja és mozgalma a németeket? Válasz: a nemzetiszocializmust segíteni kell, mert jó, hasznos és egyedüli segítség a népek új korszakában, éppen ezért ez a segítés független kell attól legyen, [!] hogy a németek közben hogyan viselkednek más nemzetiszocialista népi mozgalmakkal szemben. A nemzetiszocializmus jó akkor is, ha nem a németek állították volna be a gyakorlati életbe, és jó marad akkor is, ha az új koreszmével szemben a németek hibákat követnek el, legfeljebb nehezebb, göröngyösebb lesz átültetése a gyakorlati életbe.

667.                          Semmi kifogásunk az ellen, ha valaki úgy véli, hogy a legjobban mint politikai csirkefogó tud érvényesülni; ezt tegye azonban saját számlájára és kárára, és ne akarja ebbe a csirkefogó szemléletébe egész nemzetünket bele vinni.

[!] III. 13.   Megnyugtató, hogy olyan nehezen kell megküzdenünk igazunkért, hogy olyan

668.                          nehezen kerülünk a hatalom eszközeinek birtokába; tehát uralomra. Célbaéréskor legalább meg fogjuk becsülni önmagunkat, méltók fogunk maradhatni nagy áldozatainkhoz, felelősséggel fogjuk tudni majd úgy vezetni az ügyeket, ahogyan azt Nemzetünk egyetemes érdeke megköveteli. E harcokban minden gátlás lemál[l]ik, leválik rólunk, minden felesleges sallang letisztul és megmarad a tiszta, egyedül valóságos, elérhető és szükséges cél, a tiszta, egyedül járható, becsületes út és azok az eszközök, melyekkel meg kell valósítanunk célkitűzéseinket a nemzet érdekében és szolgálatában.

669.                          Hogy valaki szegény, annak nem a magántulajdon elve és gyakorlata az oka, hanem a rendszer, amely a megrablását és meglopását a felebarátnak megengedi a magántulajdon szentségének örve alatt. Jólétet kell teremteni mindenki számára, ennek azonban nem lehet áldozatul dobni a magántulajdont, mert ennek megsemmisítésével magát a jólétet is megsemmisítik, megölik. Magántulajdon és jólét egymástól éppenúgy elválaszthatatlan, mint ahogyan olyan rendszerekben, melyek a gazdagság és szegénység elvén épültek, nincsen és nem lehet jólét. Mert olyan gazdagság, amely úgy jön létre, hogy szegénységet idéz elő javainak halmozásánál, nem jólét, hanem félve és féltve őrzött zsákmány, melyet a szegénység forradalma elpusztít és így a szegénység sem tudja jólétét elérni.

670.                          Vannak egyesek ellenségeim között, akik úgy mondják, hogy azért vannak sikereim, mert nem nagy művészet csupa ostoba között okosnak lenni és csak a buták számára vagyok okos. Egyet ebben az okoskodásban vagy butáskodásban vagy ostobáskodásban nem értek: hogyan lehetséges az, hogy ők mint legeslegokosak, miért nem tudnak több butát maguk köré gyűjteni mint én?! A helyzet világos: nem az a fontos, hogy valaki szellemileg felkészült-e vagy nem, tárgyi ismeretekben gazdagabb vagy szegényebb, lelki élményekben mélyebb vagy sekélyebb, hanem elsősorban az, hogy van-e hite abban az igazságban, melyet hirdet; mert ha van, tud hitet fakasztani, még akkor is, ha buta; vagy ostoba tanultság, felkészültség, tudás szempontjából; mert ha hite van, mindig hite szerint, tehát jól cselekszik és hitből valós cselekvésre tudja serkenteni mindazokat, akik az ő nagy hitén keresztül kapták meg saját hitüket is.

Minden korszakfordulóban vannak emberek, akik az életvakokat látóvá, az életsüketeket hallóvá tudják tenni, az életbénákat cselekvésre tudják gyógyítani. Ne csodálkozzanak tehát azon, ha ezek a meggyógyultak azok után mennek, akik őket tényleg meggyógyították és nem azok után, akik a már meggyógyítottakhoz közelednek azzal, hogy nem jól gyógyultak, mert nem a szemükkel, hanem lábbütykükkel kell látniok, nem a fülükkel, hanem a zsebükkel kell hallaniok és nem a lábukon, hanem a fejükön kell járniok.

671.                          A szovjet nem a háborút dönti el, hanem meghatározza döntően azt a rendszert és ennek azt a rendjét, amelyen az új Európát meg kell építeni. Bizonyít tehát véresen a nacionalista és szocialista európaközösség és népei sorsazonosságának szüksége mellett és Németország és Itália vezetésre való hivatása mellett.

672.                          A diplomácia úgy jó, ha a hadseregnek nem kell vérrel jóvátennie diplomáciájának kudarcait, hanem a jó diplomácia eredményeit véres áldozatok nélkül hasznosítja a háború győzelmes befejezésének szolgálatában. A diplomácia lépései soha ne tegyék kétségessé a hadseregnek szent véráldozatokkal elért eredményeit.

Okos és bölcs dolog, ha a háborúban nem a diplomácia és nem a hadsereg döntenek, hanem mind a kettő okos és bölcs eszköz az államférfi kezében. Amint az egyik túlsúlyba kerül, az államférfi a háborúvezetést illetően elveszti tisztánlátását és vagy rossz diplomata, vagy rossz hadseregfőparancsnok lesz belőle, akivel úgy játszanak az események, ahogyan akarják.

A háború vezetése mindenkor hármat követel: a cél tiszta megfogalmazását és tisztán való tartását; az összképben való élést, melyben a politikai, gazdasági és társadalmi összképeknek is benn kell lenniök; a cél szempontjából szükséges nagy, átfogó tervek tiszta megszerkesztése, előkészítése és végrehajtatása.

673.                          Mindig akkor vannak hívatlanul jelen és lábatlankodnak, amikor a nemzetiszocialista erkölcsről van szó; de elfutnak, ha saját erkölcsükről kellene „tárgyilagosan" elszámolniok.

674.                          Nem művészet az olyan rendszernek a megépítése, amely a gazdag-szegény szükségének elvén épül, de nagy művészet fenntartani, biztosítani, megvédeni azt. Nagy művészet az olyan rendszernek a megépítése, amely a jólét szükségének elvén épül, mert súlyos harcot kell vívnia a legbrutálisabb erőszakkal fenntartott és erőszakszentesítette gazdag-szegény elvén felépült rendszer ellen; és nem nagy művészet a jólét elvén épült rendszer fenntartása, biztosítása, megvédése, mert mindenki fenn akarja tartani, biztosítja, megvédi, mert mindenki jólétben akar maradni, senki elveszíteni nem akarja azt, legfeljebb az ostoba. Ebből adódik a jólét-rendszer legfontosabb törvénye: a jólét egyenes arányban áll a neveléssel, viszont a szegény-gazdag rendszer fordított arányban áll a neveléssel.

675.                          Erkölcs, szellem és anyag hármasságával párhuzamba állítható az érték, a lét és a valóság.

676.                          A monizmus elve az egység, a pluralizmusé a sokaság, a dualizmusé az ellentét, a trializmusé az életösszhangban képződő egység, melynek három alaptényezője van életösszhangban: a szép, a jó és az igaz vagy az erkölcs, az anyag és a szellem.

677.                          A létező és a sejthető életösszhangját ebben látom: a létezőt kell megszervezni, a sejthetőt pedig úgy kell beépíteni erkölcsi és szellemi életünkbe, hogy ne gátolja, ne akadályozza, hanem serkentse és erkölcsössé tegye a létező megszervezését.

678.                          1940. szeptember 17. óta eddig háromszor kaptam elégtételt

először: Teleki Pál halálával, akit csak úgy temetett el a magas egyház, hogy először beszámíthatatlannak hirdette; ez az öngyilkosság pontot tett arra a rágalomhadjáratra, melyet Teleki Pál indított személyem ellen 1940 novemberében, hogy orvospszi[c]hológiai jelenség vagyok, tehát hogy bolond a nevem, „raka"; ezen az elégtételen már az sem tudott változtatni, hogy 1942 februárjában a NyP-ból kitessékeltek újból nagyhangon és teli torokkal üvöltötték bolondlétemet országba-világba, nem sikerült, mert ennek időszerűsége elmúlott Teleki Pál dicstelen halálával;

másodszor: Hitler 1943. január 30-án kelt kiáltványában kijelenti, hogy a német nép célja a német nemzet germán állama; ezzel Hungarizmusunkat igazolta, amely azt vallja, hogy Európa északnyugatán meg fog születni a germán politikai nemzet; ezzel azonban megszűnt minden nemhivatalos német imperialista törekvés és célkitűzés;

harmadszor: 1943. február 24-28-án Mussolini és Ribbentropp közötti tárgyalás leszögezte először hivatalosan az európai nagyteret és azt, hogy ezt a nagyteret Berlin és Róma fogják megszervezni és vezetni és nem egyedül Berlin; ezzel a Hungarizmus gyakorlati politikai beállítottsága is - a feltétlen tengelyvezetés Európában és annak parancsoló szüksége - teljes és gyakorlati szentesítést kapott.

Vajjon mit szólnak mindehhez

--Pálffy-Ruszkay-Hubay-Málnási és társaik, akik a Völkische Bewegungban egyedül és kizáróan csak német imperializmust láttak és ennek alapján akarták magukat minden feltétel nélkül alávetni a németeknek, viszont a Hungarizmusban nem voltak hajlandók mást látni, mint idejétmúlt és éppen ezért idült makacsságot és a Hungarizmus felelős vezetőjének tébolyát. És Imrédy--?!

679.                          Túlszervezés éppen úgy nincs, mint túligazság. Bürokrácia, bürokratizmus ugyanis egyáltalában nem jelent túlszervezést, hanem ellenkezően: a bürokratizmus mindig ott burjánzik, ahol teljes és totális rendetlenség van. Éppenúgy a jogászállam nem jelent túligazságot, hanem ellenkezően: a jogászosság mindig parancsoló velejárója, lényege és magja olyan rendnek, melyben dühöng az igazságtalanság, de melyet annak a rendszernek bürokratizmusa akar valamelyes elfogadható formába önteni, szervezni.

A társadalmi rendetlenségben a mag, a lényeg a jogászosság, a szervező a bürokratizmus. Akik tehát bennünket a túlszervezéssel vádolnak, azoknak fogalmuk sincs arról, mi a szervezés, a szervezet, mi a rend, mi az igazság. De legtöbbnyire olyanok mondják, akik nem tudnak semmi eredményt elérni szervezésben, akik lusták, akik nem akarnak felelős munkát vállalni, csak bírálgatnak és okosakat szeretnének mondani, hogy meddőségüket szépíthessék.

A szervezés az, ami bennünket a tökéletes felé akar vinni a gyakorlatban is. Ezt tehát nem lehet túlszervezni vagy túligazzá tenni, csak szükségessé és elfogadhatóvá.

680.                          Úgy gondolják egyesek: pártszervezetek? ez semmi. Ellenben kapcsolatok, összeköttetések: ez minden! Úgy mondják ezek a körök: jó német összeköttetés többet ér bármilyen számú magyar nemzetiszocialista szervezetnél. Ennélfogva ők mindig német kapcsolataikkal hivalkodnak, és úgy érzik, ezért uralomképesek és hatalomra jogosultak. Mennyire tévednek ezek a rövidlátó politikai stréberek. Tévednek a németeket illetően, mert ezek nemcsak kapcsolatot keresőket akarnak, hanem hűséges, igaz, a magyar nép akaratán nyugvó élet-, társ- és sorsszövetségest. Tévednek magyar népünket illetően is, mert nem a német kapcsolatok révén akarja népünk a szükséges, időkövetelte kibontakozást végrehajtani, hanem saját erejéből saját jól felfogott érdekében.

A NyP. és HM. mindenkor egyetlen kapcsolatban látja hatalomképességét és uralomképességét: a magyar nemzettel való igaz, jó és szép, elszakíthatatlan kapcsolatában.

[!] III. 15.   Teozófia: istenbölcsészet, mely anélkül, hogy vallás akarna lenni, foglalkozik

681.                          Istennel és az embernek Istenhez való viszonyával.

Melyik az a tudomány, amely azt merészeli magáról hirdetni, hogy foglalkozik Istennek az emberhez való viszonyával? Úgy mondják: az Ó-szövetség és az Új-szövetség. Én mondom: nem. Az ószövetség nem tudomány, hanem elferdített népi monda- és népi történelem-halmaz, az Újszövetség pedig több mint tudomány: hit. Mindaz, aki magyarázni akarja az Újszövetséget, hitrombolást végez. Az Újszövetséget olyan sokféleképpen lehet magyarázni, ahány ember van a földön; a csodálatos az, hogy a különféle magyarázat dacára mindenki Krisztusban találkozik. Talán azt merném állítani, hogy Krisztusban kell hinnünk úgy, ahogyan bennünk Krisztus élővé tud válni és nem az egyházakban, melyek legfeljebb arra használják fel a hitmegnyilvánulásokat, hogy az embereket egymásnak uszítsák annak dacára, hogy mindenki Krisztust hiszi.

682.                          Hogy megszülethessünk, ennek sok előfeltétele van; hogy meghaljunk: csak egy, mindig csak egy. Tehát: hogy ez a világmindenségkép megszülethetett, ennek végtelen sok előfeltétele volt; hogy elpusztuljon: csak egy lesz.

683.                          Animizmus: a mindennek-lelke-van hit, lélekvándorlás tana ennek kicsúcsosodása.

Monizmus: a világnak származtatása egyetlen ősfolyamatból, őselvből.

Manizmus: az ősök tiszteletének hite és hitrendszere.

Polárosság: bizonyos testekben mutatkozó ellentétes erők vagy tulajdonságok, melyek egymással egyesítve egymást semlegesítik.

Dualizmus: a világ minden jelenségét két egymástól független, talán ellentétes alapelvből magyarázza. Szellem és anyag ellentéte. Nézetem szerint a dualizmus ilyen formájában nem állja meg a helyét sehogyanse [!]. Szerintem szellem és anyag életösszhangjából kell magyarázni minden jelenséget, még a negatívokat is, amelyek úgy jönnek létre, hogy a szükségszerű életösszhang nem jön vagy nem jöhetett létre. Szerintem tehát a mi Krisztus-vallásunk sem a dualizmuson alapszik, ahogyan ezt jelenleg állítják, hanem az Egységnek három önmegnyilatkozó képességén. A Hungarizmusnak ez a bölcseleti, eszmerendszeri és gyakorlati alapja is.

Panteizmus: Isten és a világ azonosulásának tana és rendszere; ellentéte a dualizmusnak, mely külön Istent és világot különböztet meg. Nézetem: a dualizmus nem lehet alaprendszere az Istenhitnek. A dualizmus legfeljebb a világ tüneményeit kapcsolhatja rendszerbe, de nem Istent, mert ez olyan torz antropomorf materializmust jelent, melyet el kell vetnünk magunktól, ha Istent, mint Istent akarjuk beállítani egész életünkbe.

Teizmus: Isten létének megvallása.

Deizmus: Istent, mint elvont, bölcseleti valamit fogja fel, mint a matematika az irracionális számokkal való számítást: szükséges, de nem létező, hanem feltevés. Szerinte: Isten teremtette a világot, de azután magára hagyta, úgy látszik mint a gyermek a megunt játékot, vagy: Isten gondoskodik a világról, de nem forrása az erkölcsnek; vagy: halál utáni élet nincs; vagy: elveti a kinyilatkozást, de elfogadja természetes vallás igazságait, tehát, hogy ne lopj, ne ölj, ne csináld ezt, ne ted[d] amazt: ez mind helyes és erkölcsös kinyilatkoztatás nélkül is.

684.                          Nézetem szerint az orosz síkságon, de általában is, minden úgynevezett végtelen területen, katonailag mindig mozogni kell. Ebből adódik azután, hogy a védelem sem lehet merev, hanem mindig területkihasználó kell legyen, ami annyit jelent, hogy területfeladással és hirtelen ellentámadásokkal kell a védelmet végrehajtani. Tehát úgy a védőnek, mint a támadónak hihetetlen nagy esélyei vannak ilyen végtelen területeken folytatott műveleteknél és kimondható a tétel: hogy a győzelmes mindig és kizáróan az a fél, aki minőségileg a jobb. A végtelen területeken ugyanis - akár földről, akár vízről, akár levegőről legyen szó - nem a több határoz, hanem a jobb, mert a jobb pótolni tudja hatványozottan a számbeli kisebbségét azáltal, hogy a végtelen terület minden kínálkozó előnyét a maga számára biztosítja: meglepések, megrohanások ezerarcú lehetőségei. Tagadom, hogy a szovjet ellen ne lehetett volna villámháborút lefolytatni; és pedig a következőkben láttam annak idején a lehetőséget:

nyári támadó hadjárat és erre azonnal rá a téli támadó hadjárat.

Tehát két egymásrakövetkező [!] ütéssel kellett volna a szovjethadsereget [!] megsemmisíteni. Ezt tudnia kellene azonban azoknak is, akik a nagy leszámolást vezetik a szovjet ellen. Hiszen az egész orosz hadtörténelem kézenfekvően bizonyítja, hogy az orosz hadseregek a legszívesebben télen állottak támadó rendbe, tehát télen kell őket is megtámadni.

685.                          Isten nem ver meg senkit, csak jóváhagyja, ha valaki önmagát veri meg.

686.                          Azt mondják a németekről, hogy csak a háborúra vannak tekintettel, éppen ezért nem törődhetnek más népek problémáival. Ez nem lehet igaz. Mert ha a totális háborút akarják vezetni, úgy minden népben - már mint a velük szövetséges népben - nem tűrhetők meg olyan problémajelenlétek, melyek a totális háborúnak totális vezetését akár csak a legkisebb mértékben is veszélyeztetnék. Ha pedig tényleg nem törődne ezekkel a problémákkal, úgy nem szabad majd csodálkozni azon, ha a totális háború nem vezetne totális eredményhez, hanem csak olyan részeredményhez, mely nem fog arányban állani a kiontott embervér nagyságával és új háború magját fogja magában hordani, mintegy sárkánytojásként.

687.                          Hogy mi a megelégedés?! Aprópénzre felváltott boldogság, ami tehát a boldogságból tényleg a gyakorlatban elérhető és célként kitűzhető.

688.                          Nem a tudomány állítja fel az új elméleteket, hanem a gyakorlati élet kényszerít elsősorban erre; a tudomány csak rendszerezi, igyekszik törvényszerűségét megállapítani, és amint ebből a törvényt kialakíthatta, át kell adja eredményét a gyakorlati életnek, amelynek azután kötelessége, hogy fel is használja.

689.                          A gazdasági függetlenség, a relatív függetlenség, a relatív függőség és a teljes függőség szabatos megmagyarázása szükséges az országépítésünkben.

690.                          A nagyterek egymásközötti viszonya adódik az anyagi egymásrautaltság nagyságától. A nagyterek tehát inkább erkölcsi és szellemi vonatkozásban lesznek zárt egységek, anyagi vonatkozásban teljes nyíltságuknak fenn kell állania. Az természetes, hogy anyagi szükségleteiket elsősorban saját területük anyagi kincseiből fogják elsősorban meríteni. De nyíltaknak kell maradniuk anyagilag, hogy a másik anyagi kincseit szabadon beengedhessék.

691.                          Erkölcs, szellem és anyag nem addicionális tételek. Tehát: ha az erkölcs nulla, zéró, úgy a szellem és anyag nem marad meg külön és nem adható össze valamely rendszer szolgálatában. A liberalizmus nagy tévedése, vagy tudatos észbotlása volt abban, hogy ezt a három élettényezőt mint addicionális tényezőt állította be egész rendszerébe és így a hármat egymástól teljesen és mesterségesen elkülönítette, mondván, együtt is előfordulhatnak, de ez nem törvény, hanem csak egy eset a sok egymásmelletti előfordulásuknak.

A Hungarizmus alaptétele ezzel szemben, amelyen egész rendszere nyugszik és amely teljmagját képezi, az, hogy erkölcs-szellem-anyag egymástól elválaszthatatlanok, az a tényezőháromság, melynek minden egységben jelentkeznie kell, mert csak így egy az egység. Tehát a gyakorlatban is ennek kifejezésre kell jutnia. Tehát: ez a három tényező, mely mindenkor viszonyban van egymáshoz és pedig egymásraható egyenes viszonyban. Így:

az erkölcs és a szellem egészséges viszonyából tud csak fakadni az anyag jó beállítása, mint élettényező;

a szellem és az anyag egymáshoz való viszonya viszont elárulja, hogy az életrendben minő helyet tudott magának az erkölcs biztosítani;

az erkölcs és az anyag viszonyában viszont kiütközik a szellemképesség, mely az anyag helyes felhasználásával az erkölcs tudatos gyakorlatát kívánja szolgálni.

A gyakorlati élet szempontjából megszerkeszthető az első viszonyból a technika-gazdálkodás alapja, a másodikból a kultura, a harmadikból a civilizáció alapja. Ezek szerint tehát:

a technika-gazdálkodás nem más, mint az anyagi rend megvalósítása abból a célból, hogy ez a rend az erkölcs-szellemi alapot szilárdítsa;

a kultura nem más, mint az erkölcsi rend abból a célból, hogy az igény a szellem-anyagi alapból kielégíthető legyen;

a civilizáció nem más, mint a szellemi rend abból a célból, hogy az erkölcs-anyagi alap egészséges, hasznos viszonyban úgy maradjon meg, hogy tényleg ki is elégítse az életszükségleteket.

692.                          A dualisztikus felfogásban tulajdonképpen csak szellemről és anyagról van szó. Egyetlen szóval sem emlékezik meg az erkölcsről, amely tulajdonképpen alap. Felfoghatatlan, hogy Krisztus óta hogyan lehetséges még az elavult dualisztikus elképzelés, amikor élesen meglátható az életalap: az egységben törvényszerűen levő trializmus. Érdekes: a zsidók és árják dualisztikus felfogásával szemben a többi fajták egység elvének trialisztikus megépítése.

693.                          Az értelmi játékképesség korlátozott, az érzelmié viszont korlátlan akár pigmeusról, négerről vagy európairól, világtudósról van szó.

694.                          A jog nem ismeri az örök törvény tényét, csak erkölcsi szükségét és ennek alaki kialakítását; ha elismerné, úgy a törvényhozás nem tudná egy újabbal hatályon kívül helyezni a régit, az új jogalkotás a régit minden folytonosság nélkül. A folytonosság ugyanis azt jelenti, hogy minden új a régiből jön, a régiből következik anélkül, hogy vele a régi elmúlna; ez lehetetlenség. Az örök jog és örök törvény - mint államhatalmi tényezők - ellenkezik a törvényhozás lényegével is. Túl kényelmes álláspont is volna, hogy Árpád meghozta a törvényeket, a többiek sokezer év után is eszerint élhetnek. Ha pedig ez így van a jogban, a törvényben, mennyivel van ez még inkább meg az életben, az eszmékben, a korszakokban; sőt: ezek azok, melyek egyszerűen megsemmisítik a régi jogot és régi törvényeket, és minden folytonosság nélkül megteremtik azt az új jogot és új törvényt, melyet az élet új fordulója megkövetel minden egészségesen élni akaró közösségtől.

695.                          Hitler I. 30-án, Mussolini-Ribbentrop február 24-28-án lefektetik az új Európa nagy alapelveit. Alig pár napra rá a Pester Lloyd vezércikkezik, és kijelenti, hogy még túl korai Európa újrarendezésére vonatkozóan terveket kovácsolni, mert ilyenek csak veszedelmesek lehetnek. Ezt a pimaszságot; amikor az angolszászok délkeleteurópai terveiről

egész hazánkban felelőtlen csirkefogósággal politikai csavargók és sehonnai bitangok: a Pester Lloyd zsidó-szabadkőműves-plutokrata szellemi házassági háromszög hallgatott. Most, hogy komoly, döntő alapok lettek a tengelyhatalmak részéről lefektetve, melyek tényleg megnyugtattak mindenkit, ez a politikai tintasvihák belefröcsköl méregtintájával a komoly európatervek alkotóiba, duzzogva bölcselkedik a tengelyhatalmak terveiről és óva int túl korai tervkovácsolásoktól. Perfídia.

696.                          Március 15-t nem ünnepelhetik a nemzetietlenek, tehát a szocdem. és a szabadkőműves Petőfi-társaság se. Nemzeti szabadságünnepek megülését hagyják azoknak, akiknek tiszta, félreérthetetlen meggyőződésük az, hogy egy fajtához tartoznak, melynek nemes és szükséges kiélési és kifejezési formája a nép, a nemzet.

697.                          Új eszmének nem kell mindig idegen eszmének lenni; és idegen eszmének nem kell mindig új eszmének lenni. Talán túlzás, de véresen igaz: az új, de rosszul működő eszme mindig jobb, igazabb és szebb, mint a régi és jól működő eszme. Az új ugyanis mindig szükséges, szükségből fakad, akár milyen rosszak is gyakorlati tényei; viszont a régi mindig tehetetlenségből, kényelemből, konokságból, maradiságból tudja csak tartani hatalmát és uralmát és nem azért, mert gyakorlati tényei jók.

Új eszmének pedig csak az nevezhető, amely nem azért új, mert ilyen még nem volt, hanem azért, mert szükség van rá az emberiség fejlődésének érdekében.

698.                          A liberalizmusban is van totalitás: a zsidóé és az erőszaké. A Hungarizmusban is van: a nemzeté és az életösszhangé.

699.                          A zsidók lázadása az új nacionalista és szocialista világrend ellen, melyet Róma-Berlin épít, tulajdonképpen érthetetlen, hiszen számukra is országot, hazát akar biztosítani, természetesen nem olyat, amilyent képzelnek, hanem amilyent megérdemelnek. Palesztina hazugságtelepítésével felszámolandó, és komoly telepítéssel kell 16 millió zsidónak helyet biztosítani Amerikában; máshol ugyanis már nem lehetséges, mert nem hihető, hogy akár az európai, akár az ázsiai nagytér megtűrné területén azt a népséget, melyet túlontúl jól meg- és kiismert.

Ha tehát mégis lázadnak, lázadásukba belerántják egész földgömbünket, mert úgy vélik, hogy csak nekik szabad a világuralmat bitorolniok: ne csodálkozzanak, ha ezt a népek nem fogadják el, és mint lázadóval fognak vele elbánni.

700.                          1939-1942 teléig mindig a hármashatalmak voltak támadásban. 1942-43 telén megkísérelték az ellenségek, hogy a kezdeményezést kiragadják az újvilágot építők kezeiből. Átmenetileg sikerült, de 1943 márciusától újra a hármashatalmak kezében van a kezdeményezés.

Érdekes: az angolok kijelentették, hogy öt évre készültek fel, amire a németek annak idején válaszolva kijelentették, hogy ők viszont egy évvel tovább fogják bírni, mint Anglia. Ha ez igaz, úgy Anglia teljes krízisbe fog jutni 1944-ben. Kíváncsi vagyok. Németország nem juthat krízisbe ellátás miatt, mert akár ezerévig is vihetné a háborút Anglia ellen abban a biztos tudatban, hogy Angliának ebbe az időháborúba bele kell buknia, mert élelmezés szempontjából a földgömb legfüggőbb állama.

[!] III. 16.   Legújabban olyan hírek merültek fel, hogy a nacionalista és szocialista európai

701.                          új rendet olyképpen fogják felépíteni, hogy a katonai és gazdasági vezetés közös lesz, míg a politikai vezetésben önállóak lesznek az európaközösség nemzetei. Nem tudom, miért eregetnek folyton és folyton butábbnál-butább kísérleti léggömböket, amikor a megoldása az európai problémának igazán végtelenül egyszerű. Akik úgy gondolkoznak, ahogyan leírtan, az imperialista célkitűzéseiket akarják csak burkolni, de meglehetősen otrombán.

A Hungarizmus európaépítő terve szerint ugyanis a következő európanagytérszervezés és alkotmány lenne a legcélszerűbb:

1.) Legfelső döntő szerv egy európanagytértanács, melynek tagjai:

a germán politikai nemzet vezetőnépének, a német népnek vezetője;

a latin politikai nemzet vezető népének, az itáliai népnek vezetője;

a szláv politikai nemzet vezető népének, valószínűleg a kialakuló orosz népnek a vezetője;

a magyar politikai nemzet vezető népének, a magyar népnek vezetője.

Ennek a tanácsnak döntése kell végrehajtásra kerüljön az egész európai nagytérben. A végrehajtás kötelező.

Ezt a legfelsőbb európanagytértanácsot és az európanagytér-alkotmányt az európai nagytérbe tartozó népeknek és nemzeteknek általános titkos népszavazással kell szentesíteniök.

Európának ezt az élet-társ és sorsközösségét biztosító alkotmányát a négy vezetőnép vezetője dolgozná ki együttesen.

Ez a legfelsőbb tanács döntene ennélfogva úgy politikai, mint gazdasági, mint társadalmi, mint katonai kérdésekben és fektetné le azokat a részfeladatokat, melyeket a nagy cél szolgálatában minden politikai nemzetnek feltétlenül teljesítenie kell. A kiadott feladatok irányítása, ellenőrzése európanagytérviszonylatban Berlin-Róma feladata volna, amelynek ecélból rendelkezésére kell álljon egy olyan európanagytér-vezérkar vagy minisztérium, vagy hivatal, melyben a négy vezetőnép szakemberei foglalnak helyet és melyek a négy vezető nép vezetőjének megbízásából kerülnek oda.

2.) A döntéseket az egyes politikai nemzetek kötelesek végrehajtani a vezető nép irányítása, vezetése alatt.

Az egyes politikai nemzetek belső legfelsőbb vezetése vetülete kell legyen az európainagytér legfelsőbb vezetésének. A Hungarizmus így szervezte meg a magyar politikai nemzet legfelsőbb vezetését:

a.) nemzetvezető és első tanácsadó testülete, mely a magyar politikai nemzet által fedett terület politikai, gazdasági, társadalmi és katonai kérdéseiben határoz. Ebben a tanácsban, a javaslatok meghallgatása után, a nemzetvezető fellebbezhetetlenül dönt.

A legfelsőbb tanács tagjai: a magyar politikai nemzet területén élő és testét képező népcsaládok és népcsoportok vezetői.

A tanács határozatait a tanácstagok hajtják végre.

A nemzetvezető rendelkezésére áll, mint munkatárs és munkatörzs az államvezérkar és az államigazgatás, a népcsalád- és csoportok vezetői számára a népigazgatás.

Az államigazgatás nyelve a vezető nép nyelve, a népigazgatás nyelve az anyanyelv.

b.) a magyar politikai nemzet alkotmányát és testét, valamint erkölcsi, szellemi és anyagi életalapját az életterületében fekvő és lévő népek népszavazással kell szentesítsék.

Az egyes politikai nemzetek kötelesek, hogy az Európanagytér legfelsőbb akaratát totálisan, időre, a legjobb tudás és legnagyobb erőkifejtés latbavetésével végrehajtsák. Aki ebbe a sorsközösségbe beállani nem akar, annak sorsáról Berlin és Róma dönt, de annak a vezetőnép vezetőjének bevonásával, akinek területébe a sorsközösséget és a totális beállást megtagadó tartozik.

A Hungarizmus így látja az új Európát és úgy véli, hogy csak ilyen felépítés mellett lehet az élet- társ- és sorsközösséget tudatosítani és sorsazonosságot élő gyakorlattá, parancsoló szükséggé tenni és természetes módon kialakítani. Felfogásunk szerint minden más megoldási kísérlet mellébeszéd, és valamilyen fajta imperializmust akar takarni jól-rosszul.

702.                          A külföld közömbössége, irigysége, célzatos közbelépése, második szándékkal való közbelépése, vereség, kudarc, kishitűség, csalódás, reménytelenség, gyengeség, köznevetség, gúny, lekicsinylés, agyonhallgatás mind nem tudták elérni azt, hogy Pártunk, Mozgalmunk és Nemzetünk igaz tagjai meginogtak volna hitükben, hűségükben, elszántságukban, kitartásukban, áldozatkészségükben, szenvedni-tudásukban és becsületükben, nem tudják megakadályozni a győzelmet, akaratunk végrehajtását. Egyet elértek: az idealistákból fanatikusokat, az elővigyázatosakból némákat, a kunjunktúrásokból árulókat csináltak.

703.                          El fog jönni, mert el kell jönnie az időnek, amikor az erkölcsi, szellemi és anyagi rabszolgaságunk bilincsei le fognak törni rólunk és minden szívben, minden szájon felharsan a győzelem rivalgása; amikor az anya örülni fog gyermekének, a paraszt az ekéjének, a munkás a kalapácsának, az értelmiségi a felelősségnek, a katona a fegyverének, a család a jólétnek, a nemzet a földbéke, a munkabéke, a társadalmi béke életösszhangjából születő nemzetbékének, melynek neve: Pax Hungarica, és Európa minden nemzete a nacionalista és szocialista rendnek. El fog jönni, mert el kell jönni ennek az időnek. Mi, akik vérrel, hittel és hűséggel alapozzuk az új életet, talán meghalunk az öröm élvezete nélkül, talán már a hant jelöli annak az útnak a végét, mely a biztos célt jelöli, mert kötelességet kellett teljesíteni, hidat kellett építenünk testünkkel, lelkünkkel, minden életünkkel a régiből az újba. Mi kötelességet és csak kötelességet kell teljesítsünk, mert a mi nemzedékünknek kell pótolnia, jóvátennie mindazt a kötelességmulasztást, melyet nemzedékek követtek el nemzetünk mérhetetlen kárára. De abban a biztos tudatban teljesítjük kötelességünket, hogy nemzetünk élete ezt így követeli és parancsolja. Csak ebből az általunk teljesített önfeláldozó totális kötelességteljesítésből születhet meg a következő nemzedéknek az a totális joga, hogy a nacionalista és szocialista rendszert és rendet felépítse. Nemzetünkben a család, a nemzet és az európaközösség erkölcsi, szellemi és anyagi jóhasznára. Ez az a viszony, amit mi állítunk közénk és az utánunk jövő fiatalság közé, melyet a mi vérünk, hitünk és hűségünk biztosít, és az ő nevelésük, tudásuk és becsületük kell szentesítsen.

704.                          Remélem, hogy a németeken nem fog beteljesedni az igen híres és igen tanulságos

meséje.

705.                          Igen nagy szerephez fognak jutni a világnézeti háború után a légitámaszpontok. A hajótámpontok szerepe valószínűen veszíteni fog súlyából. De, úgy gondolom, a támpont politika maga is erőteljesen meg fog változni, mert a nagytérrendezés inkább a területek erőtényezőinek megszervezésén fog alapulni és nemcsak erőpontokon.

[!] IV. 5.     Az USA helyettes elnöke, [popup title="Wallace" format="Default click" activate="click" close text="Wallace, Henry Agard (1888–1965) az USA alelnöke 1941–1945 között. Szálasi a Conference on Christian Basos of World szervezésében 1943. március 8-án „Avoid a Third World War [Elkerülni egy harmadik világháborút]” címmel elmondott beszédére utal (Delaware, Ohio). Wallace nem csak azt mondta, hogy akkor lesz harmadik világháború, ha a nyugati demokráciák és Oroszország között még a háború vége előtt nem épül ki a bizalom és egyetértés. Azt is kifejtette, hogy ha az Egyesült Államok és Oroszország között nem épül ki szoros és bizalmon alapuló egyetértés, akkor Németország és Oroszország előbb vagy utóbb összefog. Abban az esetben is lehetségesnek vélte a harmadik világháború kirobbanását, ha Oroszországban ismét trockista irányvonal jutna hatalomra és a világforradalmat akarnák támogatni, vagy ha az angolok úgy vélnék, hogy hasznos lenne számukra, ha Németországban Oroszország ellenes irányvonalat támogatnának. Végül felhívta a figyelmet arra is, hogy nem szabad megismételni az USA-ban az első világháború után elkövetett hibákat, egy hitelező állam nem emelheti fel védővámjait, nem akadályozhatja meg, hogy adósai árucikkekkel törlesszék adósságaikat, mert ez kereskedelmi háborúhoz, majd vérontáshoz vezethet."], Ohioban beszédet mondott márciusban,

706.                          melyben bejelentette az elkerülhetetlen harmadik világháborút abban az esetben, ha a demokráciák nem találnák meg a feltétlen bizalom légkörét a szovjettel; ez vezetne a szükséges fegyveres elintézésre, tehát háborúra a demokráciák és a szovjet között.

Wallace ezzel nagy lehetőséget biztosított az USA-nak és rajta keresztül az úgynevezett demokráciáknak, hogy a világnézeti háborúban tönkresilányított szovjetet - angolszász győzelem esetén - a demokráciák bármilyen erkölcsi ürüggyel megtámadhassák és maguknak a világ leggazdagabb területét legtehetetlenebb népségével biztosítsák, mint gyarmat- és kimeríthetetlen zsákmányterületet még mielőtt a szovjet újra erőre tudna kapni.

707.                          Az országot termelési körzetekre kell osztani, melyek egyeznek a közigazgatási beosztásokkal, és amelyek a termelés egész menetére vonatkozóan legyenek megszervezve. Növényi, állati, ásványi, vízi körzet - termelés, ellátás, fogyasztás, beszerzés, értékesítés, hitel.

708.                          A tengelyhadseregeknek Oroszországból történő ellátása lehetővé teszi, hogy a tengelyhadseregek Ázsiába bármilyen mélyen belökhessenek, [!] a szovjet megsemmisítése viszont lehetővé fogja tenni, hogy háborús ipar szempontjából is sebezhetetlenekké váljanak a tengely államai, mert egy év alatt - a jelenlegi technikai felkészültség mellett - a háborús tengelyipar akár Moszkva-Magn[y]itogorszk területeibe is áthelyezhető.

709.                          1943-nak csupán egyetlen célja lehet: a szovjet megsemmisítése. Ez pedig egyedül német és japán katonai együttműködéssel érhető és valósítható meg. A többi országoknak csak egy feladatuk lehet: a szovjet megsemmisítése alatt meg kell akadályozniok, hogy az angolszászok ezt katonai, politikai, gazdasági vagy társadalmi síkon megakadályozzák vagy késleltessék.

Japánnak a szovjet elleni fellépésre megvan minden oka. Azon kívül: a keletázsiai nagytér nem tud eleget tenni hivatásának, ha a távolkeleti szibériai tengervidék nincs a legteljesebben úgy bekapcsolva a nagytér gazdálkodásába, hogy ne kelljen minden évben halászati szerződések szeszélyétől függővé tenni a legfontosabb népellátási cikket: a halat.

710.                          Az egész rendszerünket jellemzi a vakulj-magyar hazafiaskodás és a vakulj-tengely bizalmaskodás és álbarátság.

711.                          A kibontakozást illetően nálunk a következő csoportok lelhetők fel:

kibontakozás a zsidó-plutokrata segítséggel, fősegítő az angolszászok; régi alapokon;

kibontakozás a zsidó-marxista segítséggel, fősegítő a szovjet, alap a szovjet;

kibontakozás a zsidó-szocdemmarxi segítséggel, fősegítő Anglia, alap a 2. internacionálé;

kibontakozás a felvilágosult liberalizmus segítségével, fősegítő az angol haladó rész a Beveridge-tervvel, alap a megreformált régi;

kibontakozás a nemzetiszocializmus világnézetével, fősegítő a német, alap a német nemzetiszocializmus gyakorlata;

kibontakozás a nemzetiszocializmus világnézetével, fősegítő a magyar nemzet, alap a magyar nemzetiszocializmus gyakorlata.

Az egyes kibontakozás csoportjait vezetik, a felsorolás sorrendjében: Bethlen István, Rátz Kálmán, Fischer Ferenc, Kállay Miklós, Imrédy Béla, Pálffy Fidél, Szálasi Ferenc. Ebből megállapítható a két pólus, a két malomkő, melyek között a többiek mind fel fognak morzsolódni, megállapítható egész belpolitikai helyzetünk és az, hogy tulajdonképpen ki az a kettő, aki a tényleges harcot vívja. A többi mind csak fullajtár, velejáró, egyszer tompító-gátló, másszor serkentő-erősítő, de csak eszköz, és nem vezető, irányító;

712.                          Megállapítható, hogy a fejlődés iránya a politikai nemzetek kialakításának szüksége felé mutat, tehát olyan népeknek nemes társadalmasítása felé, melyek politikailag, gazdaságilag és társadalmilag egymást követelik, tehát élet-, társ- és sorsközösséget jelentenek a gyakorlati életben éppen élet-, társ- és sorsazonosságuk miatt. Ebből fakad, hogy nemcsak a német nemzet germán állama fog megvalósulni, tehát nemcsak a germán politikai nemzet fog kialakulni, hanem ugyanez csak gyakorlati és természetes szükségből az itáliai nemzet latin állama, vagyis a latin politikai nemzet, az orosz nemzet szláv állama, vagyis a szláv, politikai nemzet és a magyar nemzet hungarista állama, vagyis a hungarista politikai nemzet.

713.                          Felhívás a pártban való munkára, a rokonszenvezők kapcsolódására a legközelebbi PONT-án, melyet tartani fogok.

714.                          A divide et impera gyakorlatnak és elvnek meg kell semmisülnie a liberalizmus világképének megsemmisülésével. Az élettér és nagytér gyakorlata ilyen és hasonló elveket nem ismerhet, mert felépítése nem imperialisztikus, hanem életösszhangon, munkaegységbe foglalt munkarendszeren épül.

715.                          Ahogyan igazságot kaptunk politikai alapjaink szempontjából, éppen úgy igazságot fogunk kapni, amint megkezdjük országépítő terveink végrehajtását.

716.                          Nemzetünk akaratát és követeléseit meghamisítani már nem lehet.

717.                          Az esetleges májusi beszéd[et] a kibontakozást illetően a következőképpen lehetne csoportosítani: külpolitikai kibontakozás - belpolitikai kibontakozás - pártpolitikai kibontakozás - összefoglalás - 1943 képe katonapolitikailag - végkövetkeztetések - elhatározás és döntés, feladatok a párt mozgósítása és a nemzethez felhívás, szózat a párt részéről. A parlament feloszlatása vagy olyan törvények hozatala, melyek totális kapcsolódásunkat a hármas hatalmakhoz nem teszik kétségessé, kétszínűvé, letagadhatóvá.

718.                          A PONT a nemzet legnagyobb nyilvánossága, éppen ezért ezen csak felelős kijelentések hangozhatnak el; az egyedüli nemzetképviselet és gyűlés, ha úgy akarjuk parlament, mely mindig összeül és a nagy sorskérdésekben döntést mer, tud, akar hozni és pedig olyan döntéseket, melyek parancsolóan szükségesek és melyek elől az álparlament mindig kitér.

719.                          Ha rögzítjük az elvet, hogy feleslegesnek tartunk minden kezdeményezést pártszövetséget illetően, mert nemzetünk már döntött és megtalálta azt a helyét, mely jóhasznát jelenti: úgy nem tehetünk mást, mint tudomásul vettük a tényleges helyzetet, mely 1942. február 23-a óta kialakult, bennünket igazol, elhatározásainkat szentesítette, és felment minden hamis érzelgősség, de felelősség alól is, és ezt azokra hárítja, akik 1942 februárja óta láthatják, ha nem vakok, hallhatják, ha nem süketek, megcselekedhetik, ha nem bénák, hogy a Hungarizmus helyes és jó úton jár úgy nemzetünket mint a nacionalista és szocialista új Európa rendet illetően is. Ez letagadhatatlan tény, őszinte és rideg, felemelő és hatalmas, melyet százezrek s hungaristák és milliók a híveink és velünk rokonszenvezők közül büszkén tudomásul vehetnek abban a tudatban, hogy a hit és a hűség csodáját már megtette, a hit a Hungarizmusban és a hűség Nemzetünk szolgálatában.

720.                          Érdekes: a nők nem ismerik a csúnya férfi tényét úgy olyan formában, ahogyan a férfiak a csúnya nőt. Így tehát a nőben sokkal hatalmasabban és visszafojthatatlanabbul van meg a kívánság a szaporodás iránt, mint a férfiakban. Így azonban a férfi inkább lepke, a nő inkább virág. Érdekes nagyon. Elszólások mi mindent takarnak.

721.                          Nemcsak a bolsevizmus rombol, hanem a plutokrácia is; az egyik alulról a gyökereket támadja, a másik felülről a fakoronát. De mindkettőt ugyanaz a féreg: a zsidóféreg, melynek két variánsa van: a földalatti és a földfeletti, és kettejük között olyan az életviszony, mint a csimasz és a cserebogár között. Az osztályharc ennélfogva szükséges életeszköze a zsidóságnak, életfeltétele, hogy világuralomra tegyen szert.

722.                          A zsidóság az anyagi világban biztosította uralmát és hatalmát éspedig:

a pénz és tőke által birtokolja az ipart és a termelő eszközöket;

személyi bekapcsolódásával uralja a termelési rendet;

kereskedelmi szervezeteivel uralja az áruelosztást;

kapcsolataival mindenkor arra képes, hogy anyagban és árúban [!] szűkét idézzen elő.

723.                               Érdekes ellentét: a németek mindig arról beszélnek, hogy Európa népei szövetkeztek a szovjet-angol-amerikai háromság és cinkosai ellen, míg a tengellyel szövetséges államok felelős tényezői mindig csak arról beszélnek, hivatalos kijelentéseik mindig csak arról szólnak, hogy csak a szovjetet kell leküzdeni.

724.                          A németeknek tisztán meg kellene látniok a helyzetet Délkeleteurópában: minél inkább tartják vissza a természetes kibontakozást ezen a területen, annál inkább lesz

, helyett még abban az esetben is, ha ők akarnák az egész kibontakozást kezükbe venni. Gondolom: éppen ez utóbbi esetben lenne teljes az Umsturz és válna teljesen illuzórikussá az Umstellung még csak leghalványabb lehetősége is.

725.                          A nemzetiszocialista világnézet azáltal, hogy a közösségi élet szükségét és fegyelmét teszi az emberek második természetévé, emellett azonban az első természet legteljesebb kibontakozását is elősegíti és megköveteli, nem a marxizmus vagy az univerzalizmus felé viszi az emberi társadalmakat, hanem tulajdonképpen az ideális anarchián épülő emberi rend felé, mert az emberközti, emberközi élet mint természetes szükség fog fennállani minden szabályozó szerv segítségének szüksége nélkül. Az emberek egymás közötti viszonyát a másod természete az embernek [!]: a feltétlen közösségi szükség és ennek fegyelme fogják szabályozni. Érdekes volna ilyen irányregény megírása a négy leghatalmasabb élettényező szempontjából: a vallás, a nacionalizmus, a szocializmus és a család szemszögéből.

726.                          Munkásságunknak a marxizmus és plutokraták ellen kell harcolnia, parasztságunknak a parasztszövetség ellen, mely áldemokráciába akarja lustítani

kisgazdapárti képviselő vezetésével és ennek a kormány részéről történt támogatásával.

727.                          Mindent oda ígérnek a haldokló Szovjetnek az angolszászok, csakhogy még erőben tudják tartani, vagy ezzel csodát tudjanak művelni, hogy a tengely még ne fordulhasson teljes erejével ellenük. Haldoklónak mindent lehet ígérni, sőt: a haldokló az, amely minden ígéretet készpénznek vesz, és ezek alapján hosszú életre rendezkedik be; az egyedüli ő, aki ígéretekben, nem teljesített ígéretekben már nem tud csalódni, mert halála lehetetlenné teszi számára a csalódást és érzékelését. Tehát: az angolszászok egészen nyugodtan ígérhetnek bármit a szovjetnek: angolok egész Európát, amerikaiak pedig a földgömb keleti teljes felét Angliával egyetemben. És Japán viszont nyugodtan megkötheti halászati egyezményét újra a

, abban a biztos tudatban, hogy nemcsak szerződést kötött, hanem örökségi jogát is bejelentette ezzel a szerződéssel Szibéria Csendes óceáni partvidékére és talán Szibériának arra a részére is, mely természetes módon jelenti a keletázsiai nagytér egyik fontos tartozékát még akkor is, ha a japáni miniszterelnök kijelenti ünnepélyesen, nyomatékosan, de nem eléggé meggyőzően, hogy jelenti a keletázsiai nagytér északi területvidékét és határát. Szerintem ugyanis a Keletnek vagy Nyugatnak mindig az Északi és Déli sark az Északi és Déli határa és nem valamely ország, melyre ilyen kétesértékű [!] határértéket megállapítanak igen egyoldalúan. Az egyoldalú megállapító azután távolról sem Japán, hanem az a bizonyos valami, melyet talán 1943 nyaráig kényszerhelyzetnek kell neveznünk.

728.                          Hogy vezethet valaki olyan népet, amelytől fél, vagy félnie van oka. Jelenleg pedig ez a helyzet nálunk is.

729.                          A félelem éppen olyan rossz tanácsadó, mint az üres gyomor.

730.                          Plutokráciában és az úgynevezett vele együttható és járó demokráciákban oly nagy az egyenlőség, hogy igen nehezen lehet különbséget tenni bankár és bandita, dáma és szajha között. Minden újszülött számára békét biztosítanak, a nőknek szerelmet, a férfiaknak üzletet.

731.                          Arany, adó, kamat - együtt kell bukjék, és nem külön-külön; helyükbe munkaképesség, munkaóra és munkateljesítmény, jólét.

732.                          Érdekes, hogy akik miniszterelnökök voltak, mint ilyenek mindig elutasították a németeket, mint megbukottak, mind felfedezik a németeket.

733.                          Nem lepne meg egyáltalában, ha az USA nemes egyszerűséggel kilépne a háborúból, mint az a fél, aki már megnyerte, amit akart, és akinek olyan ellenfele van, akivel szemben nem tarthatja magát eléggé erősen: Japán.

[!] IV. 13.   Minden félreértés elkerülése végett: a limes nem jelent két ellentétes életfelfogás

734.                          közötti válaszfalat, hanem két különböző életfelfogást, mely életösszhangba hozható. A nagyterek és életterek meghatározásánál erre ki kell térni!!!

735.                          Aki azt mondja: nincs csoda, teljesen értetlenül áll szemben az élettel, mert maga az élet is mi más, mint az egyedüli csoda, az egyedülálló csoda, das einmalige Wunder.

736.                          Ki a kozmopolita: aki mindenhol úr akar lenni, az urasággal járó minden kötelezettség nélkül, aki mindent birtokol és tulajdonol, aki mindenkit szolgájának tart, és aki úgy véli, hogy Isten a világot ő érette teremtette; aki mindazokat, akik ez ellen lázadnak, megsemmisítendőknek tartja; akinek minden megnyilatkozás arra jó, hogy azzal visszaéljen.

737.                          Kilengésnek kell neveznünk mindazt, ami a természetes fejlődés, a szükséges rend és a józan ész és követelménye ellen van. Ma tehát kilengés a liberalizmus minden gyakorlati tényezőjével és megnyilatkozásaival egyetemben, a kapitalizmus, a plutokrácia. A legnagyobb kilengés azonban a mai kormány egész összetételénél fogva.

738.                          A németek állítólag! azért nem törődnek a magyarországi kormányzati eseményekkel, mert katonailag nem érünk semmit, a kormány extratúráit az angolszászok felé csak irodalmi értékűnek ítélik.

739.                          Igaz-e az a liberális felfogás, hogy csak a másik vagy valaki más kárára lehet nyerni. Nem igaz, mert ami igazságosan van elosztva, az se nem nyerés, se nem kár, hanem az igazságos rész, melyet az élet követel.

740.                          Ebben a világnézeti háborúban összeomlik Nyugateurópa és a földrész vezetését átveszi Középeurópa; de összeomlik ÉA-Amerika is és helyébe lép Japán.

741.                          A partraszállás nagyon is lehetséges bárhol a motor segítségével, természetesen olyan katonaanyaggal, amely teljesen át van itatva annak szükségességétől. Ilyen katona: a német és a japáni. Ebből folyik, hogy a legnagyobb mértékben kételkedni lehet az angolszászok partraszállásával kapcsolatosan, de annál inkább el kell fogadni annak a lehetőségét, hogy a németek és a japániak partra fognak szállni az angolszászok területein.

742.                          A sárga faj veszedelmével szembe állítható az európai népek szolidaritása, melynek alapja a kereszténység lehetne, az a világnézet, mely eddig minden európai népben gyökeret tudott verni és mely a gyakorlati életben a nemzetiszocializmust szülte meg.

743.                          Ezt a világnézeti háborút nem lehet a Nyugat alkonyának nevezni és a Kelet felragyogásának. Ez mindkettőnek felragyogását kell magával hozza; ha nem teszi, az egész földgömbünk általános erkölcsi, szellemi és anyagi anarchiába fog zülleni, mely mérhetetlen értékeket fog elpusztítani és melyet a világtörténelem „az emberiség első világkatasztrófája" címszó alatt fog tanítani.

744.                          A rendőrség úgy mondja: álláspontjuk a NyP-val szemben igen kényelmes, mert csak addig engedik fejlődni, ameddig ők akarják és nekik megfelel. Hála az Istennek, hogy ennyire ostobák, mert a párt már régen olyannyira fejlődött, hogy elmellőzhetetlen tényezője nemcsak Hazánknak, hanem Európának és a szükséges nagytérkifejlődésnek is.

[!] IV. 14.   Az angolszászok elfogadják a rosszat, hogy a rosszat megsemmisítsék. Ezért

745.                          akarják a totális államhatalmat és a tekintélyuralmat elsajátítani és kisajátítani; ezért ígérgetik mindazt, amit a nemzetiszocializmus részben már megvalósított, és ami már belőle jónak bizonyult, de nem azért, mert végre is akarják hajtani, hanem hogy kiszedjék Berlin-Róma-Tókió vitorláiból a szelet.

746.                          A Hungarizmus leszögezte évekkel ezelőtt, hogy a nacionalista és szocialista új világrend nagyterekben és életterekben fog megszerveződni; hogy a politikai nemzet a következő fokozat a népek nemes társadalmasítása felé; hogy európai politikai, gazdasági, társadalmi és katonai sorsazonosságon alapuló sorsközösség van kialakulóban, hogy vezetőnépek szükségesek az egyes politikai nemzetek kialakításánál. A NyP. kibontakozási tárgyalásainak mindig ezek voltak az alapjai, és ezeket az események és a felelős döntő tényezők - Mussolini, Hitler,

- kijelentései mind alá is támasztották.

747.                          A kormány kétértelmű magatartása a tengelypolitikában, Eckhardt-Barcza személyeivel kapcsolatos tisztázatlan magaviselete arra kényszerítik a NyP-ot és a HM-at, hogy Nemzetünk becsülete és sorsa-jövője szolgálatában Nemzetünk létérdekeinek megfelelő és tőle parancsolt pártkülpolitikát kezdeményezzen, mely egyértelműen, félreérthetetlenül a Hármas egyezmény és a komintern ellenes egyezmény alapján áll és ezeknek tényleges, szószerinti és értelemszerű végrehajtását biztosítja. Addig, míg ez a rendszer nem változtatja meg kétszínű magatartását a Hármas Hatalmak felé, a NyP. nem hajlandó hozzájárulását adni a kormánynak külpolitikai lépéseihez és kezdeményezéseihez, mert a kormány személyi összetételénél és a kormányzat államszervezési felépítésénél fogva nem jelent kellő biztosítékot arra, hogy tengelypolitikáját úgy folytatja, ahogyan azt nemzetünk akarata és Európa jövője tőle megkövetelik.

[!] IV. 22.   A nagytereket egyedül a nemzetiszocialista világnézet tudja úgy megépíteni,

748.                          hogy belőlük minden nagyteretalkotó népnek erkölcsi, szellemi és anyagi jóhaszna legyen.

749.                          Minden embernek, aki az igazságért küzd, ezt a harcos hivatását mindhalálig kell betöltenie; sőt, csak halálával és halála után tölti be tulajdonképpen hivatását.

750.                          A nemzetköziség és az egyetemesség nem közösség, hanem szűk érdekszövetség, mely addig áll fenn, míg a szűk érdek fennáll. Alapja a személy és érdeke. A nemzetközösség életparancsolta szükség, alapja a nemzet és érdeke, mely csak akkor biztosítható, ha a másik nemzettel élet- társ- és sorsközösségbe hozható, tehát szükséges életösszhangot jelent.

751.                          A német világnézet fejlődése: faji felsőbbség, népi felsőbbség, vezetőnép, élettér, politikai nemzet, nagytérben levő politikai nemzetek életösszhangja. De mindegyikben az irtózat a Kelet ellen a Drang nach Osten

Inkább megbocsájtja a nordicus irtóháborúit a német területek ellen a történelem folyamán és most is a britek és amerikaiak részéről a légi támadásaikkal kapcsolatosan, mint azokat a keletről jött, évszázadokkal ezelőtt lezajlott nagy támadásokat a hunok, a tatárok-mongolok, a törökök részéről, melyek legfeljebb elenyésző tört részét képezik azoknak a pusztításoknak, melyeket a nordikus fajtestvéreik követtek el kulturális, civilizatorikus és technikai életük, értékeik ellen. Mindez igen érdekes gátlás a német nép vezetőiben, és ha nem vetik le magukról, úgy igen súlyosan meg fog fizetni ezért a vezetésük alatt álló német nép, anélkül hogy megérdemelné.

752.                          Az emberiség három alapsejtje: az üzem, a munka; a telep, a vezetés; a család, az élvezet kifejezői. A hungarizmus az üzemben a gazdasági élet, a telepben az állami élet, a családban a népi élet alapját és elsődleges tényezőjét látja.

753.                          A nemzet az alapja az államhatalomnak vagy államnak és nem az állam az alapja a nemzetnek; a nemzet mindig állandó, teremtő; az állam mindig változó és teremtett ennélfogva csak eszköz lehet, míg a nemzet mindig cél marad.

754.       Az egy húsból, vérből, nyelvből, hagyományból adódó családok élet- társ- sorsközösségéből alakul a nép;

az egymásrautalt népek élet- társ- sorsközösségéből adódik a nemzet;

az egymást erkölcsi, szellemi, anyagi vonatkozásban kiegészítő nemzetek élet- társ- sorsközösségéből épül a nagytér;

a nagyterek erkölcsi, szellemi, anyagi életösszhangjából adódik földgömbünk erkölcsi, szellemi, anyagi javainak igazságos elosztásának egyedüli előfeltétele és alapja.

755.                          A család élettere az egész földgömb; a népé az a földterület, amelyen a hozzája tartozó családok honképessé és talajgyökeressé tudnak válni; a nemzet határozott országhatárok között él és életterének határai egyenlőek annak a nagytérnek határaival, amelynek nagytéralkotó eleme; a nagytér ennélfogva minden őt alkotó nemzet számára politikai, gazdasági és társadalmi életalapokat jelent.

756.                          Mi azt tartjuk legmagasabbnak, amit a zsidók velükszületett alacsonyrendűségüknél fogva, gyűlölnek: Istent, Krisztust, hősi életszemléletet, Hazát, népet, nemzetet, tudást, munkát, szellemet, családot. Ennélfogva a zsidó csak olyan világnézetet támogat, mely alacsonyendűségének a legmegfelelőbb és így alacsonyrendű kell legyen; ilyen: a liberalizmus, a marxizmus, a kizsákmányolás, a kegyetlenkedés, minden életnek szétporlasztása, mindannak a lerombolása, elpusztítása, amit a magasrendűség szépnek, igaznak, jónak ítél, tart.

757.                          Az országépítésben és ennek ismertetésénél tárgyalni kell: a nemzetnagynál a családot és jólétet; az államnagynál a települést és a vezetést; a tárnokmesternél az üzemet és a munkabért; a pártnagynál a politikai nemzetet és a zsidókérdést; a rendnagynál a dolgozó nemzetet és a hivatásrendet; az országbírónál a jogbiztonságot és a hungarista alkotmányt; a vezérnagynál a fegyveres nemzetet és a nemzetbiztonságot; a Kancellárnál a konnacionalizmust és a nagyteret; az államvezérkarfőnökénél a nemzetszervezést, az állami és népi vezetést, az országépítés tervét; a nemzetvezetőnél a totális családot, a totális népet, a totális nemzetet, a totális nacionalista és szocialista európaközösségben élő totális nemzetet.

758.                          A szovjet államgyakorlatában be van ültetve a tudatosan kinevelt és megszervezett alacsonyrendűség embertelensége.

759.                          Imperialista megoldási kísérletek Délkeleteurópa hatalmi rendezésénél egyes nem hivatalos személyek részéről olyan politikai, gazdasági, társadalmi és erkölcsi, szellemi, anyagi zűrzavart keltettek ezen a területen, hogy nemzetiszocialista felépítésének majd hogy elbukásához nem vezetett egyszerűen azért, mert ezt a felelőtlenkedést lelkiismeretlen és gátlásnélküli személyek felhasználták olyan kétszínű játékra, mely Délkeleteurópának szétzüllesztését és teljes eltávolodását különösen Berlintől majdnem teljessé tette.

Ezek az imperialista felelőtlenkedések voltak legbensőbb okai az 1941. szeptemberi, 1942. februári és júliusi eseményeknek, melyek a NyP-ban

és azoknak a szabotázsoknak, melyeket a rendszer hajtott végre a tengely ellen az angolszászok javára.

•760.                                                    A NyP és HM voltak az egyedüliek, melyek kivédték egyrészt a mindig világnézetnélküli, a világnézetet legfeljebb hazug és hamis cégérül felhasználó imperialisztikus törekvéseket, másrészt azokat a támadásokat, amelyeket a rendszer intézett szabotázsaival a tengely ellen, felhasználva ugyancsak hazug és hamis propagandájában a felelőtlen imperialisták visszataszító működését és játékát. Mindkét törekvés - ez a rendkívüli érdekessége - a nemzetiszocialista világnézet mezében, köntösében jelentkezett. Ahogyan a Rot[h]schildok megjátszották a Waterloo-i csatavesztés előbb

, éppenúgy ját[s]szák meg ezek a gengszterek a csatákban már kiontott és még kiontandó hősök vérét.

•761.                                                    Tulajdonképpen nem értjük semmi dolognak a lényegét, magvát, legbensőbbjét, csak használjuk azokat jól vagy rosszul. És mégis: annak dacára, hogy ez így van, vannak egyesek, akik felülnek sajátkészítette lovukra, és innen magyarázzák mi Isten, hogy van-e vagy nincs és ilyenkor természetesen magasabbnak, lényegesebbnek tartják önmagukat nálánál; vannak mások viszont, akik elbújnak Isten mindenhatósága és Krisztus palástja mögé, de nem azért, hogy őket tudomásul vegyék, hanem kizáróan csak azért, hogy velük mint eszközökkel magyaráztathassák érdekeik mindenhatóságát, egyedülhelyességét, [!] egyedülvalóságát.

•762.                                                    Nézetem szerint: minél tovább tart a háború, annál inkább válik érthetetlenné mindazok előtt, akik nem tisztázták eléggé a célt, amiért kitört; ilyenek azonban mindig többen vannak azoknál, aki tudják, hogy a háború nem ok, hanem okozat és nem más, mint a labilissá vált életbiztonságot kiegyensúlyozó vihar, amely után azonban már nem a vihar előtt állapotok maradnak meg.

Ugyancsak nézetem: minél tovább tart a háború, annál inkább lehet narancshéjon elcsúszni, azaz; annál kisebb ok kell ah[h]oz, hogy az egyik fél hirtelen, minden átmenet nélkül elbukjon.

Nézetem tehát végeredményben ebben a kérdésben az, hogy a háborút nem az nyeri, aki az utolsó rajjal rendelkezik, mint ahogyan a csatákat nem az nyeri, aki túlsúlyban van, hanem az, aki a győzelem feltétlen hitével rendelkezik, ebben töretlen és állhatatos tud maradni és igazában hűségesen kitart.

•763.                                                    Minden olyan háború tart hosszú ideig és lesz belőle gyomor és idegháború minden undorával, amelyet rosszul készítettek elő a békeévekben. A „

" vastörvénye kötelez. Teljesen felesleges volt és ma is az a négy éven át tartó háború, vagy a két esztendő óta tartó szovjet elleni támadás. Ha totálisan készítették volna elő abban a tudatban, hogy Anglia - mint ahogyan az előrelátható volt - ebben a háborúban is egész Európát bele fogja keverni a háborúba a legnagyobb ellensége ellen, úgy már vége is lenne a háborúnak az európai földrészen és már legalább egy esztendő óta épülhetne a nacionalista és szocialista új európakép az összes népek életösszhangja alapján.

•764.                                                    Az új koreszme megnyitja a korszakát a nagy nemzettervek és a tervszerű közösségi életnek. Milyen messze nyúlhat előre egy ilyen terv? Hány esztendős lehet? Úgy gondolom, ez attól függ, hogy a tervetalkotó [!] nemzet erkölcsi, szellemi, anyagi súlya együttesen milyen nagy saját életében és viszonyában más nemzetek életéhez. Nem utolsó sorban füg[g] ez attól is, hogy a nagytér milyen erkölcsi, szellemi, anyagi lehetőségeket nyújt, milyen biztonságot jelent, milyen alapfeltételeket határoz meg erőtényezőinek figyelembevételénél:

Szerintem: minden nemzedéknek meg kell csinálnia tervét nemzedékének idejére, és azt végre is kell hajtania. Az egyes nemzedékterveknek egymásba kell kapcsolódniok; az utód pedig csak abban az esetben vetheti el elődjének nemzedéktervét, ha maga az alap, amelyen épült, kell megszűnjön az új élet parancsoló szüksége és követelménye miatt.

•765.                                                    Árja, nordikusz viszonya a zsidósághoz. Példák: USA, Anglia, Svédország, Norvégia, Dánia, Hollandia, Franciaország, Itália, Spanyolország. Gondvánai viszonya a zsidósághoz. Ellentéte az árjáénak.

•766.                                                    Példabeszéd a rabbi nagylelkűségéről a féreggel szemben és Krisztus ebbeni nagylelkűségéről; a hungarizmus erkölcsi alaptétele: a megsegítés.

•767.                                                    Jelenlegi belpolitikai helyzet: szövetség a szabadkőműves-burzsuj szocdem és a félelem alsónadrág ideológiáját mesteri tökélyre vitt rendszer között, mely szövetkezést politikának neveznek, és mellyel rémesen meg vannak elégedve.

a polgári ostobaság és a zsidó gátlásnélküliség véres emlékeztetője; sír, melybe eltemették az utolsó maradványát annak, amit polgárságnak hívnak, de egyidőben és egyhelyen sír a marxizmus és a zsidóság számára is, melyet magának ásott meg.

•768.                                                    A kormány és a szocdem közötti nagy barátkozás úgylátszik bevezeti a választásokat; melyeket Fischer úr puccsszerűen akar megtartani. A zsidóság a fekete piacon át lekötheti a parasztságot saját érdekeinek, a Fischer úr a szocdemekkel együtt beszervezi a munkásságot és terrorizálja az értelmiséget és természetesnek kell vennünk, hogy a NyP-ot és HM-at minden rendelkezésre álló eszközzel tönkre fogják tenni: a választás tehát egyhangú többséget és „egységet" fog biztosítani a rendszernek. Ez mind bekövetkezhet a rendszer, az angolszászok és a tengelyhatalmak jóvoltából. Igaz, hogy furcsán hangzik, de úgy van, hogy ezek a hárman egyek abban, hogy a hungarista mozgalmat ki kell irtani Délkeleteurópából, csak nem tudják még, hogyan tegyék, mert ez a mozgalom váratlanul erősebbnek bizonyult, mint ahogyan képzelték vagy csak sejtették volna is.

•769.                                                    A rendszer úgy véli: hogy a külföldről szabad mindazt importálni, szabad mindazokat az idegen eszméket megvalósítani, melyek a tengelyhatalmaknak ártanak. Ezek az importeszmék nekünk, hungaristáknak nem árthatnak, mert a Hungarizmus nem idegenből importált eszme, hanem Délkeleteurópa életszükségéből parancsolt rend és rendszer, amelynek csak egyetlen dolog árthat: ha a vele érintett délkeleteurópai népek nem fogadnák el.

[!] IV. 26.   A német vezetés szervezésszaki felépítése 1943-tól kezdődően hozzá kell

770.                          épüljön a totális háború szükségleteihez és követelményeihez. A totális háború követelménye: a totális háborúkészség és totális

; a totális hadsereg és totális vezetése; a totális hátország és totális vezetése; a totális biztonság és ennek vezetése; a totális diplomácia és totális vezetése; és mindennek a négy totalitásnak totális összefogása egyetlen kézbe, Hitler kezébe. Ennélfogva Hitler nem merülhet el részletkérdésekbe, hanem a háború vezetését kell kezében összpontosítania. A legfelsőbb német vezetés vázlatosan, az általam gondolt személyekkel, mint totális vezetőkkel:

Hitler, a totális háború vezetője
Göbbels [X] Helyesen: Goebbels, Joseph (Rheydt, Rajnavidék, 1897. október 29.–Berlin, 1945. május 1.) német nemzeti-szocialista politikus. Filozófiai és irodalmi tanulmányokat végez a heidelbergi egyetemen, dongalába miatt alkalmatlannak minősítik a katonai szolgálatra. A hölgyek körében rendkívüli népszerűségnek örvend, irodalmi ambícióit viszont nem tudja kielégíteni. 1922-ben csatlakozik a náci párthoz. Bombasztikus stílusú újságíró, hatékony szónok és propagandista, az NSDAP-n belül eleinte Gregor Strasser baloldali vonalát támogatja. Hitler 1926-ban Berlinbe küldi, ahol komoly eredményeket ér el még a hagyományosan „vörös” munkásnegyedekben is. 1927-től 1935-ig saját hetilapot ad ki Der Angriff (Roham) címmel. 1929-től az NSDAP főpropagandistája, a rádiót és a filmet az elsők között állítja a nácik szolgálatába. 1933 márciusától a Birodalmi Propaganda és Népfelvilágosítás minisztere. 1933. május 10-én megszervezi Berlinben a zsidó, marxista és más „felforgató” írók könyveinek nyilvános elégetését. 1938 novemberében a Birodalmi Kristályéjszakának nevezett országos pogrom egyik fő szervezője. A második világháború idején fáradhatatlanul ontja a cikkeket és tart beszédeket, melyeket általában a rádió is közvetít. Személyesen felügyeli a berlini zsidók deportálását 1941–1942-ben. 1944 júliusában a Totális Háború Teljhatalmú megbízottja. Hitler politikai végrendeletében (1945. április 29.) kancellárrá nevezi ki, vezére halála után megmérgezi hat gyermekét, majd egy SS-katona őt és feleségét parancsára agyonlövi, holttestüket elégetik. : a totális háborúkészség vezetője	Brauchitsch [X] Brauchitsch, Walter von (1881–1948) német tábornok, 1938–1941. a német szárazföldi erők főparancsnoka. Jelentős a szerepe a nyugati hadjáratban, a végső terveken jelentős módosításokat végez. A Szovjetunió elleni támadás idején szívrohamot kap, vezetői feladatait nem tudja ellátni, Hitler őt teszi felelőssé a keleti hadjárt kudarcáért, és 1941. december 10-én leváltja. A háború további részében visszavonultan él, 1944-ben nyilatkozatban ítéli el a Hitler elleni merényletet. : a totális hadsereg vezetője	Göring [X] Göring, Hermann (Rosenheim, 1893. január 12.–Nürnberg, 1946. október 15.) náci politikus, a Luftwaffe főparancsnoka. Dúsgazdag család gyermeke, 1912-től katona, az I. világháború idején az egyik legsikeresebb német vadászpilóta. 1922-től Hitler híve, 1923-ban a „sörpuccs” idején súlyosan megsebesül, a felelősségre vonás elől Ausztriába szökik. 1928-tól az NSDAP parlamenti képviselője, az 1932. július 31-ei választási siker után a Reichstag elnöke, Hitler első kormányában tárca nélküli miniszter, az egyik legnépszerűbb náci politikus. 1933-ban porosz belügyminiszter, tárca nélküli miniszter, a Gestapo parancsnoka. 1934. június 30-án, a Hosszú Kések éjszakáján Berlinben irányítja az SA-vezetők lemészárlását. 1935. március 1-től a Luftwaffe parancsnoka. 1936-tól a Négy Éves Terv végrehajtásának teljhatalmú megbízottja. 1938-tól a zsidó vagyonok árjásításának irányítója, 1939. szeptember 1-től Hitler kijelölt utóda. 1940 júliusától Birodalmi Marsall, népszerűsége akkor kezd csökkenni, amikor kiderül, hogy a német légvédelem képtelen az ellenséges bombatámadások elhárítására, amelyek a civil lakosság körében több kárt okoznak, mint a hadiiparnak. A zsidókérdés „végső megoldásának” egyik kidolgozója, végigraboltatja Európát műkincsekért. Nürnbergben bíróság elé állítják, halára ítélik, cellájában öngyilkos lesz. : a totális hátország vezetője	Himmler [X] Himmler, Heinrich (München, 1900. október 7.–Lüneburg, 1945. május 23.) náci politikus, az SS Birodalmi Vezetője (Reichsführer der SS). 1922-től Hitler híve, a müncheni „sörpuccs” egyik résztvevője. Megszállott fajvédő, a Föld és Vér mítoszának rabja, az SS megszervezője. 1929-től Hitler testőrségének parancsnoka, 1930-tól parlamenti képviselő. Irányítása alatt 1933-ban az SS taglétszáma eléri az 52 ezer főt. A náci hatalomátvétel után a politikai rendőrség parancsnoka, Poroszország kivételével, ahol a Gestapo Göring ellenőrzése alatt áll. 1934-ben az SA-val való leszámolás irányítója. 1936-tól az SS mellett a német rendőri erők parancsnoka. A koncentrációs táborok egyik fő megszervezője, a zsidókérdés „végső megoldásának” irányítója, a brutális náci megszállási politika kidolgozója. A háború végén Hitler megtudja, hogy Himmler az angolszászokkal titkos tárgyalásokat folytat, kizárja a pártból és minden tisztségétől megfosztja. A fegyverletétel után menekülni próbál, angol fogságba kerül, öngyilkos lesz. : a totális biztonság vezetője	Rib[b]entrop: a totális diplomácia vezetője

Mint hatodik vezető tekintetbejönne [!] olyan személyiség, aki a nacionalista és szocialista Európa politikai, gazdasági és társadalmi felépítését, ennek bel- és külpolitikai előfeltételeit készítené elő, egyszóval az új Európa építését.

Ennek a hat totális vezetőnek kell mindenkit alárendelni, és meg kell szüntetni azt a fura szervezésszaki képet, amit jelenleg nyújt a német államszervezés azzal a rengeteg, közvetlenül Hitlernek alárendelt személlyel, akik nem tudván Hitlernél előadni, úgy intézkednek, ahogyan az nekik jól esik, és csak zűrzavart keltenek a vezetésben. Rengeteg kiskirály jött így létre; véleményem, hogy a sok kiskirály között elvész a császár.

771.                          Szerény véleményem szerint a Hármas Hatalmaknak tisztában kellett lenniök azzal, hogy egészen új világképet kell hozniok, hogy a régit meg kell semmisíteniök minden vonatkozásában. De különösen azzal kellett tisztában lenniök, hogy amikor megkötötték a szerződést, ezzel azt is eldöntötték, hogy a háborút közösen kell viselniök közös terv alapján, és hogy külön-külön nem kerülhetnek ki győztesen ebből a háborúból, csak közösen. Ha pedig mindezekkel tisztában voltak, úgy tudniok kell, hogy a jelenlegi fegyveres viszályt egész földgömbünkre kiterjedő területeken kell végig harcolniok, tehát 40 000 km-es távokban is, ha erre a szükség kényszerít.

Ha pedig minderre nem voltak felkészülve, mindezt nem vették figyelembe, úgy igen súlyos áldozatok és feleslegesen kiontott vér fogja őket majd figyelmeztetni arra, hogy egész földgömbünk rendjét megváltoztató korszakban véres dilet[t]antizmusra vall az, ha csak szűkkorlátolt [!] célkitűzés számára elegendő az erőfeszítés.

772.                          Anglia nehéz helyzete 1945-től kezdődően következhet be, amennyiben az angolok tényleg csak öt esztendős háborúra készültek fel és a német tengeralattjárók mindig egyharmaddal többet tudnak elsüllyeszteni, mint amennyit az angolszászok pótolni tudnak. Ebből adódik a terv mindkét fél számára: a Hármashatalmaknak 1945-ig minden gátló körülményt ki kell küszöbölniök, hogy abban az esztendőben teljes erejükkel megtámadhassák, és döntően megverhessék a megsemmisítésig az angolszászokat; ennek új végpontja tehát a szovjet totális megsemmisítése; az angolszászoknak 1945-ig mindent el kell követniök, hogy egyrészt a szovjetet teljesen ütőkész és háborúképes állapotban megtartsák és hogy addig az időpontig a Hármashatalmakat demoralizálják, háborúkészségüket a hátországban aláássák.

Ha ennek a két tervnek mérlegét vonjuk, úgy hatalmas méretekben domborodik ki a Hármashatalmak nagy fölénye és az a tény, hogy aranytálcán hozza a sors istenasszonya a győzelem tényét a Hármashatalmak számára, ha - együtt dolgoznak és együttesen hajtják végre az együtt alkotott terveket.

Máskülönben lásd a B. füzet 645. és 709. sz. tételeit.

773.                          Az angolszászok éppen úgy sajátítják ki a német nemzetiszocializmust saját érdekeiknek megfelelően, mint a magyar kormányzat a hungarizmust. A saját bőrükön tapasztalhatják a németek, mit jelent propagandalehetőség szempontjából az, ha az ellenségnek megvan a hatalma „a szeleknek a vitorlákból való kifogására".

774.                          Érdekes az angolszász s a német és a japán propaganda összehasonlításukban. Az angolszászok mindig arról beszélnek, hogy milyen lesz a háború utáni világkép; a németek mindig arról beszélnek, milyen nagyszerű háborús sikereik vannak; a japánok nem beszélnek, hanem tényleg építik az ő sajátos világukat, tehát gyakorlati példaadással építenek és a háború számukra tényleg nem más, mint szükséges eszköz akart és követelt életük gyakorlati megvalósítására és a megvalósított élet biztonságossá tételére.

775.                          A népek és nemzetek fejlődése, haladása, aranykora mindig az ifjúság történelme volt és marad, míg a hanyatlás, a tengődés, a véres kor mindig az öregség történelme volt és marad.

776.                          gyerekszoba a jellem és a becsület formálója; az iskolapad a tudás formálója; a szaktudás a felelősség formálója. A teljes férfi így a gyerekszobán, az iskolapadon, a szaktudáson át tudja csak elérni azt, hogy teljessé válhasson azáltal, hogy három értéktényezőjét magáénak tudja: a becsületet, a tudást és a felelősséget.

[!] V. 1.      A női és ifjúsági országos nagytanácson elmondandó beszédek gerince: a nőinél

777.                          a család mint élvezője az erkölcsi, szellemi és anyagi jószágkészletnek, az ifjúságinál a hősi életszemlélet, a fegyveres nemzet mint a totális nemzet védője, életbiztonsága, biztos, szilárd jelene és jövője.

778.                          Anglia és USA az északi fajta legalább nyolcvan százalékát öleli fel. Náluk misztikus formában - mondjuk Isten segítségül hívásával - bizonyították, hogy ők Isten kiválasztott népe, mint ahogyan azt a zsidóság is beállította. Vannak viszont mások, akik tudományos mezbe öltöztetik ugyancsak kiválasztott lényét az északi fajtának, olyannyira, hogy számára már külön istent is teremtenek, mint a zsidók a saját különbejáratú hasznokra és alkalmazására Jahvét teremtették. Gondolom: az északi fajtának ez az erőltetett kiválasztott beállítottsága éppen úgy, de hamarosabban fog csődbe kerülni, mint a zsidóságé.

779.                          A család szervezésszaki épülete az emberiségben, társadalmi közösségei, és pedig a természetes társadalmi egységei:

 

A nemzetközösség

a nagytér       

a kulturális- civilizatorikus

technika-gazdálkodás alapja[ÓZ1] [4] 

 

780.                          A japán diplomácia sokszor kilométerekkel megelőzi a hadsereget; ebből a tényből adódik, hogy a japán hadsereg felesleges véráldozatok nélkül tudja a kitűzött, igen súlyos feladatokat végrehajtani. A német hadsereg ezer és ezer kilométerrel előzi meg a diplomáciát, mely jelenleg tényleg csak Berlinben van; ebből a tényből adódik, hogy a német hadsereg sok felesleges véráldozattal kellett megoldja nehéz feladatait, mert előtte nem dolgozott vagy legalábbis csak, mint diplomácia dolgozott a diplomácia, tehát l'art pour l'art dolgozott.

Hadvezetés és diplomácia között, különösen a mai időkben, meg kell legyen a legteljesebb összhang. A legrövidebb út az, amely a legkevesebb véráldozatba kerül: ez öreg törvénye a harcnak. A legrövidebb út megteremtése hadászatilag a diplomácia feladata. Aki pedig hadászatilag csak a legvéresebb út megteremtésére képes, az nem diplomata, hanem hentes.

[!] V. 2.      Az angol szászok abbeli rémületükben, hogy a szovjet otthagyja őket, mindent

781.                          megígérnek és mindent elnéznek neki, csakhogy rábírják arra, hogy agyonveresse magát az ő szent szolgálatukban.

szovjet-angolszász viszonnyal kapcsolatosan egyes álmodozók - nem veszedelmes, hanem ostoba álmodozók - úgy vélik, hogy japán diplomáciája csendben, de annál hatásosabban előkészíti a német-szovjet megegyezéses békét. Ezt a kezdeményezését abban az időben akarja megtenni, amikor Németország rádöbben, hogy 1943-ban nem tudja megsemmisíteni a szovjetet, a szovjet viszont ugyancsak rádöbben egyrészt, hogy az angolszászok 1943-ban is éppenúgy orruknál fogva vezetik őket, mint tették ezt, amióta az orosz nép Európa történelmébe kapcsolódott és az angolszász politika világhatalmának kiépítése és biztosítása érdekében szükségesnek találta az anarchiának Európában való állandósítását, másrészt, hogy a németeket nem tudják legyűrni. Egyszóval, amikor a Keleti hadszíntéren a háború holtpontra jutott, a japánok ezt felhasználva ki fogják, és ki akarják kényszeríteni a két fél megegyezését. Meglehet, hogy ez vágyálom kezd lenni a zsidóság részéről, amely nagyon is jól tudja, hogy csak addig van talaja Európában, amíg a szovjet fennáll, bukásával ő is bukik.

Véleményem:

1.)     Ilyen japán kezdeményezést korlátoltnak és együgyűnek kell tartani, a helyzet teljes és tökéletes félreismeréséből származna. Új világot kell teremteni, ebben a régi gátolja Berlin-Róma-Tókió szándékait és terveit. A régihez tartozik az angol, az USA, a francia és a szovjet világbirodalom. Új világot csak a régi teljes és tökéletes felszámolásával lehet építeni, a régit tehát meg kell semmisíteni úgy erkölcsi, mint szellemi, mint anyagi rendszerében. Ennélfogva a japánok nem lehetnek kímélettel a szovjettel, a németek az angolszászokkal szemben, mindkettőnek be kell látnia, hogy a régi alapokon vagy annak csupán maradványain nem lehet azt az új világot felépíteni, melyet az összes népek megkövetelnek.

2.)     Berlin-Róma-Tókió csak úgy tudják eredményesen és gyorsan és tökéletes eredménnyel befejezni ezt a háborút, ha minél előbb megteremtik a közvetlen, minden gátló körülménytől megtisztított érintkezésüket és egységüket. Ezt pedig csak úgy tudják megvalósítani, ha a szovjetet végérvényesen - úgy politikai, gazdasági, társadalmi, mint katonai erőtényezőt - kikapcsolják.

3.)     Az angolszászok ellen Berlin-Róma-Tókió egyszerre kell fellépjenek. Ezt azonban csak úgy tudják elérni, ha minden más oldal felé szabadok, és teljes erejüket a megsemmisítő csapásba fektethetik, melyet együtt megalkotott terv szerint kell végrehajtaniok. Éppen ezért fontos, hogy a szovjet, mint legerősebb hátráltatója az angolszászokkal való végleges leszámolás lehetőségének, 1943-ban megsemmisüljön, mert ez létérdeke úgy Berlinnek, mint Rómának, mint Tókiónak. A szovjet megsemmisítésével bukik Csungkingkína, buknak az összes partizán fészkek és buknak mindazok a kormányok és rendszerek Európában és Ázsiában, de az egész

is, amelyek még mindig az angolszászokat támogatják titokban vagy nyíltan.

Nézetem szerint Japánnak feltétlenül be kell avatkoznia Kelet felől a nagy leszámolásba a szovjet ellen. Sőt: a hármashatalmi szerződés szerint már attól a perctől kezdve, hogy

[!]történnek szovjet számára.

Buta dolog lenne, ha nem ilyenformán történne minden. A józan ész, a népekkel szemben érzett felelősség és a lelkiismeret így parancsolja. Minden más megoldás félmegoldás és olyan narancshéj, melyen minden hősi életszemlélet, áldozat és szenvedés elbukhat és kárba vész.

782.                          Találós kérdés: mi az, ami a Mindenségben nincs és ha lenne, a Mindenség véges volna; és mi az, ami az emberben nincs és ha lenne, az ember örökéletű volna? És ennek folytán, mi az, ami a Mindenségben van és az emberben nincs, és mi az, ami az emberben van és a Mindenségben nincs?

Válasz: A Mindenségben nincs múlt és jövő, mert ha lenne, elmúlna és újra lenne; az emberben nincs jelen, mert ha lenne, az ember volna a Mindenség. Ennélfogva a Mindenségben csak jelen van, ami az emberben nincs, és az emberben múlt és jövő van, ami viszont a mindenségben egyáltalán nincs.

[!] V. 22.    Feltételezhető katonai tervek 1943 hadműveleti évre a mellékelt B.-1. sz.

783.                          mellékletből

.

Az angolszászok haditerve 1943-ra lehet a következő:

a szovjet megsegítése közvetlenül azáltal, hogy a közelkeleten levő hadseregek átkelnek a Kaukázuson és Sztalingrád-Rosztov vonalából támadnak a német hadsereg déli oldalába; ezzel a német hadsereg 1943-ra szóló támadó hadművelete a Szovjet ellen megállítható és a Szovjetnek a megsemmisítése elkerülhető; és

Itália koncentrikus megtámadása és megsemmisítése.

Ezzel a hadműveleti tervvel az angolszászok megteremthetik az előfeltételeit annak, hogy 1944-re döntő rohamot intézhessenek Németország ellen úgy diplomáciailag, mint katonailag, mint világnézetileg.

Mindebből tény: 1943 után úgy fognak alakulni, éspedig rohamosan az események, ahogyan a Szovjet elleni vagy melletti tervek sikerülnek. Véleményem: a Szovjet 1943-ban ki lesz kapcsolva a világnézeti háború további menetéből, így 1943. tényleg a végkifejlődés éve is lesz.

784.                          Az az érzésem, hogy a búvárnaszádok azért olyan hangtalanok és zajtalanok, azért működnek kevésbé az angolszászok utánpótló forgalma ellen, mert összevonták talán az angolszászok partraszállási kísérlete ellen, melyet Itália ellen szeretnének végrehajtani.

785.                          Véleményem: az angolszászok hadműveleteiket akkor fogják megkezdeni, amikor a német hadseregek a Moszkva és Volga közötti döntő csatában állanak. Amennyiben az angolszászok engednek a szovjet sürgetésnek, úgy korábban is meg fogják kezdeni. Ilyen hiba azonban nem tételezhető fel az angolszász tervek megépítésénél, mert a korábban való megindulásuk a hadtörténelem legnagyobb eddig ismert ostobasága volna. Ilyen őrületes ostobaság már igazán nem tételezhető fel még erről a szatócs- és kufárhadászatról sem, melyet az angolszászok visznek végbe.

[!] V. 23.    Nézetem: a Szovjetnek feltétlenül meg kell verekednie Moszkva-Volga között,

786.                          nem térhet ki a döntő csata elől. Nyugodtan állíthatjuk tehát, hogy 1941-től 1943-ig mind a két fél részéről nem történt más, mint ennek a döntő csatának előkészítése, éspedig:

a németek részéről, hogy ez a döntő csata megvívható legyen, még mielőtt az angolszászok közvetlenül segítségére lehetnek a szovjetnek;

a szovjet részéről, hogy ez a döntő csata elkerülhető legyen mindaddig, míg az angolszászok beavatkozása hatását éreztetni kezdi.

Oroszország ellen általában a Moszkva-Volga térségben lehet csak a döntő csapást mérni. Eddig a területig feladhatja a szovjet is területeit, ezen túl azonban - a jelenlegi helyzet miatt - nem mehet Kelet felé vissza, mert akkor összeomlik, elveszti hatalmát és a háborút is. Az az ellenfél pedig, aki eddig követni tudja az oroszt, kibírja a távolságokozta [!] krízist, kibírja a látszólagos végtelenségét a térnek, amibe az orosz csalja, ráeszmél arra, hogy oroszország [!] hatalma egyedül és kizáróan a Moszkva-Volga térségben dönthető meg fegyveres erőszakkal, és ezt a döntő csatát megvívni meri: az a legnagyobb biztonsággal számolhat győzelemre a támadásokat igen rosszúl [!] és fegyelmezetlenül bíró orosz hadseregekkel szemben.

Napóleon 1812-ben tehát azért vesztette el az oroszok elleni háborúját, mert a döntő helyen nem tudta döntő csatáját megvívni, úgy vélvén, hogy az oroszok akár a végtelenségbe is mehetnek el előle.

Hitler pedig azért fogja megnyerni az oroszok elleni háborúját, mert tisztán látja - remélem - a helyzetet, ugyanúgy, ahogyan én is látom és minden józaneszű embernek látnia kell.

Mindebből tehát végkövetkeztetés: a szovjetnek döntő csatába kell bocsájtkoznia akár akarja, akár nem; a német viszont a döntő csatát minden áron ki akarja, tudja, meri és fogja kényszeríteni és győzni is fog.

A szovjet elleni hadjárat szempontjából fontos hadászati alapelemek vázlatát a B.-2.

tünteti fel.

787.                          A nemzetiszocializmusnak alapelve a kölcsönös megsegítés. Így az egyes népek egymás melletti élete is ezen az alapelven kell nyugodjék. Ebből adódik azonban talán a legfontosabb tétel: Európát nem lehet az egyes népek gettójává tenni, tehát nem lehet úgy elzárni őket egymástól, ahogyan azt szükségből és parancsolóan a zsidókkal kell megtenni mindaddig, míg számukra az amerikai nagytérben utolsó menedékhelyük berendezve nincs.

788.                          Vázlat a nemzetvezetésről szükséges lesz, amikor a pártépítés és az országépítés kérdéseit tárgyaló értekezletet kell megtartanom. Ennek alapfelépítése:

az élet követelményeibe és szükségleteiben cselekvő és álló családok közvetlen összeköttetésének alapjai a nemzetvezetővel és fordítva:

a nemzetvezető és családtartó munkájának közvetítése a családba, ennek jóhasznára, valamint

a nemzet népi közösségének és Európa nemzetközösségének szolgálata.

789.                          A váz a vezető és a család közötti kapocsra így szerkeszthető meg[ÓZ2] [5] :

 

790.                          A családban levő Én viszonya a fajtához, a néphez, a nemzet népi közösségéhez és más nemzet népi közösségéhez: nacionalizmus;

a családban levő Én viszonya a nemzet gazdálkodási rendjében a többi családhoz és a társközösséghez: szocializmus;

a családban levő Én viszonya az abszoluthoz: vallás;

a nacionalizmus, a szocializmus és a vallás életösszhangban való rendje a család, a nép és a nemzet jóhasznára: hungarizmus;

a hungarizmus életösszhangja a Völkische Bewegung, a Fassizmus és a Japáni Turán Mozgalom rendjeihez : nemzetiszocializmus;

az európai nagytérben levő nemzetek életösszhangja és rendje a nacionalista és szocialista világrendben: konnacionalizmus.

791.                          Önismeret nélkül nincs emberismeret.

792.                          A vezetőszellem az, aki az új igazságot, az új valóságot, az új szabadságot, egyszóval az új életet teljes teljességében először látta meg, először hirdette meg, érte először áldozott és cselekedett, először tudatosította ott, ahol az új életet szomjúhozzák, akarják és követelik, először foglalta rendszerbe és rendbe, és hajtotta végre az új élet új igazságának, új valóságának és új szabadságának megfelelően és jóhasznára.

793.                          Az erkölcsi, szellemi és anyagi értéktényezők a marxista, a plutokrata és a hungarista rendszerben és rendben.

794.                          Az élet értéktényezői mindig ugyanazok, tehát nincsenek változásoknak alávetve. Változóak csupán azok a viszonyok, ahogyan az ember szabályozza életét ezekhez az örök értéktényezőkhöz. Ezekszerint [!] jönnek és mennek, mennek és jönnek az egyes korszakok, melyeket úgynevezett világnézetek határoznak meg.

Az életnek három alapvető értéktényezője van: az erkölcs, a szellem és az anyag. Ezeknek mikénti egymáshoz és az emberhez való viszonya - ami teljesen emberi, így változó, sőt nagyon is változékony dolog - hozza létre az emberi értéktényezőket, tehát azokat a relativumokat [!], mondjuk alaprelativumokat, [!] melyek mindenkor meg kell legyenek, mert ha nem lennének, elmúlnának, úgy ez annak volna a jele, hogy elmúlt az abszolut [!] is, amelyből fakadnak, ez pedig nem lehetséges. Így adódik:

az ember viszonyából az erkölcshöz: a vallás;

az ember viszonyából a szellemhez: a nacionalizmus; és harmadszor:

az ember viszonyából az anyaghoz: a szocializmus.

Ha a világnézet és a világszemlélet rendszerét és rendjét keressük valamely korban,

ha annak a kornak tényleges életét és eredményeit keressük, úgy ha

az ember viszonyát az erkölcshöz kutatjuk, megtaláljuk annak a kornak kulturáját; ha viszonyát a szellemhez kutatjuk: a civilizációját, ha viszonyát az anyaghoz kutatjuk, úgy a technika-gazdálkodást kapjuk, ezekről nyerünk tiszta, félre nem érthető képet.

Ha viszont valamely korban a tényleges élet tényleges jólétét akarjuk megvizsgálni, ahogyan az ember élt, vagy ahogyan szabad volt élnie, úgy az embernek viszonyából az erkölcshöz megállapítható annak a kornak társadalmi, a szellemhez való viszonyából a politikai, az anyaghoz való viszonyából a gazdasági élete, biztonsága és jóléte.

A Hungarizmus azt vallja, hogy a liberalizmus és a marxizmus ezt a három élet és értéktényezőt egymástól szétszakította, mesterségesen egymástól távol és széttartja csak azért, hogy a népek és a nemzetek igaz, szép és jó életüket ne kezdhessék meg, és a továbbiakban is rabszolgái maradjanak a betegesen önző embereknek, elsősorban a zsidóságnak, mely csak ilyen eszköz segítségével képes világuralmát beállítani és biztosítani.

A Hungarizmus azt is vallja, hogy egész és teljes rendszerében és rendjében a három élet és értéktényező: a vallás, a nacionalizmus és a szocializmus, a belőlük fakadó

kultura, civilizáció és technika-gazdálkodás, és az ezekből adódó

társadalmi, politikai és gazdasági élet, valamint ebből leszűrhető és kikövetkeztethető

erkölcsi, szellemi és anyagi jólét a legteljesebb életösszhangban van, újra olyan viszonyba került egymáshoz, mely szép, igaz és jó, tehát biztonságos alapjait képezheti az új világrendnek is.

795.                          Érdekes: nem a minisztereket küldik el, hanem a

Ez is megoldás. Sőt: számunkra a legjobb. A kormány és az általa kiszolgált rendszer így elrúgta az utolsó erkölcsi alapot, amelybe több-kevesebb eredménnyel kapaszkodhatott volna.

796.                          Kállay először azt mondta: a parlamentre büszke, ez kell; egy szép napon azt mondta: a parlamentre büszke, ez kell; egy szép napon azt mondta: a parlamentre büszke, de nem kell, és eldobta, és azt mondotta: elég lesz a párt és a bizottságok munkája. Egy szép napon majd azt fogja mondani: nem kell a párt sem, elég lesz a bizottság; és azután pedig majd azt fogja mondani: nem kell parlament, nem kell párt, nem kell bizottság, semmi sem kell, csak én kellek, és be fogja ültetni parlamentárisan, alkotmányosan és törvényesen a legteljesebb meztelenségében azt, ami már ma is megvan, csak burkolt formában: egy kisebbség gátlásnélküli zsarnokságát és diktatúráját, melynek egyetlen célja, még saját sírján túl is az lesz, hogy hatalmát a nemzet akarata ellenére és dacára mindörökre biztosítsa. El fog jönni azonban az idő, amikor a nemzet fel fogja ismerni megmásíthatatlan akaratát, hogy a parlament, a párt és a bizottságok nélküli parlamentáris, alkotmányos és törvényes életét Kállay nélkül akarja élni és ennek megfelelően is fog cselekedni.

797.                          Sokan és sokat vitatják a kérdést, hogy be fog-e lépni Japán a Szovjet elleni háborúba is. Nézetem szerint fölöslegesen vitatott kérdés, mert a józan ész és előrelátás kimondottan megköveteli, hogy Japán a Szovjet ellen is háborúba lépjen, és illene Németországgal megalkotott közös hadműveleti terv alapján járjon el. Hogy miért?

Felfogásom, hogy az angolszászokat kell megsemmisíteni minden hatalmi eszközükben. Ezt azonban mindaddig nem lehet végrehajtani, míg a Szovjet fennáll - akár háborúban van a hármas hatalmakkal, akár nincs. Mert ha történetesen nem volna, megvárná azt a kedvező helyzetet, melyet az angolszászok elleni háború számára nyújtana, és minden gátlás nélkül, a megkötött szerződésekre való teljes tekintet nélkül, rárohant volna elsősorban a hármashatalmakra.

De mindettől eltekintve, az angolszászok ellen csak a legteljesebben tisztázott háttal lehet fordulni. Ennek előfeltétele pedig a Szovjet tökéletes kikapcsolása és felszámolása. Ezzel ugyanis el lehet érni, hogy a teljes szabad kéz biztosítása mellett az angolszászok ellen, rohamosan felszámolható a kínai kérdés Csungkingkínával, felszámolhatók az összes partizán és kommunista fészkek egész Európában és Ázsiában, és nem utolsó sorban felszámolhatók mindazok az állítólagos szövetséges kormányok, amelyek a Hármashatalmi szerződésük dacára és ellenére, még mindig a legvisszataszítóbban hintáznak, és az angolszászok oldalán cselekszenek burkoltan, nem azért, mert az angolszászok erejében, hanem mert a Szovjet erejében bíznak, mely az angolszászok végső győzelmének letéteményese.

Mindebből pedig az következik, hogy Japán csak úgy tudja megkapni Németország és Itália teljes erejét az angolszászok elleni küzdelemre, ha először a Szovjet lesz véglegesen felszámolva úgy katonai, mint világnézeti szempontokból. Ez pedig csak úgy érhető el, ha Japán is belép közös hadműveleti terv alapján a Szovjet ellen.

A Szovjet elleni japáni lépés időpontjára nézve talán a következő meggondolások jöhetnének - véleményem szerint - tekintetbe:

Első eset: Japánnak azonnal meg kell indítani a támadást, ha a 9. és 10. angol hadseregek szovjetföldre tennék lábukat, akár Törökországon át is és a kaukázus [!] északi vidékén át akarnának működni a döntő csatát vívó német hadsereg déli szárnya ellen; vagy

ha a szovjet előkészületeket tenne arra vonatkozóan, hogy Amerikának támpontokat akarna átengedni; vagy

ha a szovjet lépne fel támadólag Japán ellen, amit - véleményem szerint - már meg is tett, amint hadianyagot fogadott el az[popup title="[...] " format="Default click" activate="click" close text="E ponton a Naplóból egy lap, Szálasi eredeti oldalszámozása szerint a 293-as számú, hiányzik. Ezen volt (van…) a 798-as sz. tétel is."]maradna, ami a további fekélyesedést Európában és Ázsiában még inkább lehetővé tenné, mert eltokosodott állapotából, amilyen volt 1941.

, nyílt állapotba kerülne a végső katonai kardvágás miatt és egész erkölcsi, szellemi és anyagi gennytartalma szétömlene egész Európán és Ázsián.

Tehát: ha a Hármashatalmak úgy döntöttek, hogy teljesen elegendő a szovjet katonai kikapcsolása csupán a háború további menetéből, úgy nem lényeges és fontos Japán közbelépése, csak abban az esetben, ha Amerika a Szovjet katonai vereségét Szibériai támaszpontok egyoldalú megszerzésére akarná felhasználni. Ellenben:

ha a Hármashatalmak úgy döntöttek, hogy a Szovjet végleges világnézeti kikapcsolása is szükséges, és soha többé nem jöhet vissza mint rend és rendszer, úgy Japánnak a beállása e kérdés gyökeres elintézése miatt semmi körülmények között nem maradhat el.

Nézetem, hogy az utóbbi esetet kell elfogadni, mert különben semmi körülmények között nem építhető meg a Berlin-Róma-Tókió vezetése alatt álló új erkölcsi, szellemi és anyagi világkép, világrendszer és világrend. Meglehet, hogy túl dogmatikusan hangzik, amit állítok, de nem tehetek róla, hogy ez a meggyőződésem, még akkor is, ha másképpen jönne; mert ellenkező esetben tényleg minden nagyon és másképpen jönne.

799.                          Sztalin elrendelte a komintern [!] összes szerveinek feloszlatását, működésüket beszüntette éspedig az angolszászok kérésére, talán inkább

. Ez igen fontos tény. Nem az, hogy Sztalin becsapásokkal próbálkozik. Utóvégre már senki sem hisz neki, így az angolszászok sem. Ellenben a csupasz tény, hogy Sztalin ilyen lépés megtételére kényszerült és ilyen lépést ki lehetett kényszeríteni tőle: ez már maga azt jelenti, hogy Sztalin mint hatalom megbukott a külföld előtt. Ez a lényeges. Mit jelent ez, különböző szempontokból nézve ezt az intézkedést:

Marxista szempontból: ahogyan el lehetett rendelni a komintern működésének beszüntetését - talán inkább szüneteltetését, éppenúgy [!] majd annak idején újra vissza lehet vonni ezt a működési tilalmat, és újra el lehet kezdeni a nyílt szervezkedést; jelenti még, hogy ezek a szervek mind meg fognak bújni az úgynevezett polgári szervezetekben, és ezekben halálos bomlást fognak előidézni; jelenti tehát azt, hogy abban az esetben, ha 1943-ban a szovjet teljesen fel lesz számolva Európában és Ázsiában, működését mint világnézeti szerv tovább fogja zavartalanul folytathatni; át fog mentődni London és Washington polgári köreibe, és innen fogja a világ további bomlasztását végezni.

Angolszász szempontból: megvan az erkölcsi és ténybeli alap arra vonatkozóan, hogy az angolszászok bármikor a legélesebben és a legkíméletlenebbül léphessenek fel a náluk levő kommunista üzelmek ellen hivatkozva Sztalin parancsára; jelenti azonban azt is, hogy az angolszászok annyira gyöngének és tehetetlennek ítélik már most a szovjetet, hogy tőle ilyen követelésük teljesítését kicsikarhatták, és ezzel biztosították maguknak a teljes szabad kezet a kommunisták véres leverésére, ha 1943-ra a Szovjet tényleg megsemmisülne, és a komintern üzelmeit London és Washington érdekterületeire szeretné átmenteni; de jelenti azt is, hogy az angolszászok ezzel kapcsolatosan igyekezni és törekedni fognak arra, hogy a nemzetiszocializmus és a fassizmus világnézetének vitorláiból kifogják a szelet, tehát világviszonylatban ugyanúgy járjanak el propaganda szempontjából Berlin-Róma-Tókió kezdeményezéseivel szemben, mint ahogyan a magyar kormány cselekszik immáron közel tíz esztendeje a Hungarizmus és a Nyilaskeresztes Párt ellen.

Hungarizmus és új világnézet szempontjából: roppant és angolszászokat végtelenül idegesítően gyenge lábon állhat már a szovjet és az egész marxizmus, ha olyan kezdeményezést kell tennie, mely

teljesen idegen elveket kénytelen elfogadni, hogy megmenthesse önmagát; jelenti, hogy a marxizmus teljesen megbukott, hogy ennek orosz gyakorlati rendszere: a bolsevizmus teljesen megbukott, és jelenti a leghatalmasabbat: hogy az új világnézet világnézeti síkon már győzött, még mielőtt fegyverei végleges pontot tettek az egész marxista-szabadkőműves-zsidó-plutokrata világszégyenre; jelenti, hogy a nemzetiszocializmus, a fassizmus, a Turáni népi mozgalom és a Hungarizmus annyira lenyűgöző, annyira átölelő és egyetemes, annyira a közösség erkölcsi, szellemi és anyagi jóhasznát és jólétét szolgálja, hogy előtte vissza kell vonulni minden sötétségnek, hogy minden megsemmisül, ami ellene van, és neki ellentáll; jelenti, hogy már az összes népek, így az angolszászok népei is látnak és hallanak, hogy már nem lehet előttük sem tovább bohóckodni; és jelenti, hogy ez kétségbeesett lépés úgy a szovjet mint az angolszászok részéről, hogy az 1943-as esztendő végső kibontakozását, végkifejlődését megállítsa.

Így látom a tényből adódó helyzetet és gondolom, hogy ez a helyzetkép a legteljesebben megnyugtathatja mindazokat, akik eddig még mindig aggodalmaskodtak e világnézeti küzdelem mikénti kimenetelét illetően.

[!] V. 27.    Felvetik a kérdést, hogy mi lesz, ha a hármashatalmak 1943-ban nem fordulnak a

800.                          Szovjet ellen, hanem védekeznek egész éven át. Véleményem: ez csak abban az esetben következne be, ha Németország és Japán nem lennének felkészülve utánpótlást eszközlő eszközökkel, vagy ha teljes biztonsággal elérhető lenne, hogy az angol szigetvilág repülőerőkkel és búvárnaszád zárral térdre kényszeríthető. Máskülönben a Szovjet ellen kell menni, mert [ez] az ugrópontja az egész háborúnak.

801.                          Sokat beszélnek arról, hogy a Szovjet különbékét fog kötni a tengellyel, mert teljesen legyengült, belső Szibériában éhínség dühöng, a japánok igen erősen befolyásolják Sztalint, Sztalin is azért szüntette be többek között a komintern működését, hogy a hármashatalmaknak megkönnyítse a helyzetét a különbéke szempontjából. Nem tagadom: lehetséges, hogy ez így is van. Viszont igen erőteljes megegyezésre kell ebben az esetben jutni, különösen a marxizmust és a zsidókérdést illetően. Én nem egyezkednék, különösen akkor nem, amikor tudom, hogy milyen gyenge az ellenség, hogy csak egy hatalmas ütésre van szüksége, hogy utána széthulljon.

Mindezenkívül pedig az eddig elhangzott kölcsönös kijelentések, melyek a legteljesebb megsemmisítését mondták ki az ellenségnek, kissé lehetetlenné teszik az egyezkedést. Véleményem: a megvert szovjettel lehet egyezkedni talán olyan alapon, amilyenen egyezkedett 1866-ban Bismarck az

, de a meg nem vert szovjettel való egyezkedés olyan erőtöbbletet hozna a szovjetnek és egész rendszerének, melynek hatalmas kihatásai lennének az új európai rend kialakítására, aztán mindenki azt mondhatná és teljes joggal: a marxizmust nem lehetett leverni, a szovjet leverhetetlen, ezért kellett megegyezésre lépni vele. Ennek pedig nem szabad előfordulnia, mert a katonai leverhetetlenségén át hatalmas propagandalehetőséget kap arra vonatkozóan, hogy kijelenthesse, hogy azért verhetetlen, mert egész politikai, az egész gazdasági és társadalmi berendezkedése olyan, mely leveretését lehetetlenné teszi egyszerűen azért, mert a szovjet népei mind megvédik örömest, mert számukra csak jólétet jelent, és minden más rendszer és rend még csak meg sem közelítheti. Tehát: a szovjetet meg kell verni, meg kell semmisíteni.

[!] VI. 2.     A zsidóság vallása kimondottan fajta kötött vallás. Évezredes volta dacára

802.                          egyedül csak a zsidóság vallása, valamint erkölcsi, szellemi, anyagi világnézete tudott maradni. Más világnézetek, amelyek az emberek kötését jelentik az abszoluthoz többszázmillió lelket tudtak meghódítani, míg a zsidóság csak méreg tudott lenni, mely szétporlasztott minden olyan közösségi életet, mely az elfogadott erkölcs alapján akart épülni.

803.                          Miért kell [törekedni] tudatosan kialakítandó, gyakorlati világképre? A válasz egyszerű: mert eddig még nem volt, és a zsidóság a kultureszközök birtokbavételével olyan világképet festettek, [!] amilyen csak nekik volt jó a gyakorlatban, és amelyet úgy tüntettek fel, mintha ennek megvalósítására elsősorban a rajtuk kívül álló emberiségnek lett volna szüksége.

804.                          A zsidóság nem tartotta önmagát az emberiség keretébe tartozónak, hanem mindig rajta kívül állónak tekintette önmagát, mint akinek nincsenek kötelességei és kötelezettségei az emberiséggel szemben. Így ne csodálkozzék azon, ha az emberiség most ezt mind tudomásul veszi és gyakorlati világképének kialakításánál és megszervezésénél őket kívül is hagyja minden időkre.

805.                          A rajparancsnoknak századszemszögből, a szakaszparancsnoknak zászlóalj, a századparancsnoknak ezred, a zászlóaljparancsnoknak hadosztály, az ezredparancsnoknak hadtestszemszögből és így tovább minden parancsnoknak mindig a magasabb nézőpontból kell ítélni, határozni és dönteni. Hogy lehet akkor meg egy nemzetvezető világnézeti szempont nélkül. Ez lehetetlenség még akkor is, ha Magyarországon élünk, és ha Kállay a rendszer előretólt [!] pojácája.

806.                          A szellem ereje ellen nem lehet harcolni anyagi fegyverekkel, tehát emberek mennyiségével sem, hanem csak szellemmel. A szellem vélt vagy vallott igazságával szemben csak a másik szellem vallott vagy vélt igazsága győzhet és nem az, hogy az egyik igazat csak egyetlen ember képviseli, a másikat pedig énmiattam akár ezermillió.

Az igazság meglátása, meghirdetése és megcselekvése: ez a három az alaptényezője a szellemi erőnek. Ami nem így indítja meg a küzdelmet: nem szellemerő, hanem legfeljebb erőszak a szellemen.

807.                          A Hungarizmusnak mindazt fel kell fednie, elő kell készíteni, meg kell látnia, rendszerbe kell foglalnia, amit a Völkische Bewegung, a Fassizmus és a Japáni Turán Mozgalom nem fed fel, nem készít elő, nem lát meg, nem épít rendszerbe, nem azért, mert nem akarja, hanem mert nincs rá ideje élet-halál harcában. A Hungarizmusnak tehát ideje van, hogy a nacionalista és szocialista világkép kialakítását tudományosan, az ideológiája és az új világszemlélet alapján lealapozza, és munkálkodásának eredményeit a vezetőhatalmak rendelkezésére bocsássa abból a célból, hogy a világkép gyakorlati kialakításánál necsak [!] azok a szempontok érvényesüljenek, amelyeket a fegyveres kér, és a háború[k] durvítanak.

808.                          Úgy vélem: amit megmondhatsz ma, ne halaszd holnapra; nehogy a véleménynyilvánítás lustasága a döntéstől való irtózáson át a nemzetet végveszélybe sodorja.

Mindent meg kell mondani és azonnal, de különösen az igazságot. A hazugságnak az az óriási előnye, hogy szemérmetlenségénél fogva azonnal rendelkezésre áll. Azért is van a hazugságnak mindig nagyobb tábora.

Tehát; ha igazunk van, beszéljünk róla, de ne magunkról. Aki az igazat elvéti személyével, hazudik, éspedig a legveszedelmesebb hazudozó.

809.                          Hazánk Délnyugat-Északkelet iránya az Itália vezetése alatt álló élettér és orosz élettér egymás közötti gazdasági érintkezés miatt. [!] Hazánk hatalmas szerepe az európai és általában a földgömb belvízi hajózásában, különösen a világnézeti háború befejezésekor. Pártépítés - országépítési értekezleten kifejteni.

810.                          A családok óriási többségében tervgazdálkodás volt minden időkben. A fixfizetés volt ennek a kényszeralapja. Az a családi tervgazdálkodás teljesen ebek hányadára került a plutokrata rendszerekben, melyekben nem törődtek a család kötöttségével, hanem a zsiványüzlet és látszatpiac között dobták az árút, hogy minél busásabb haszonra tegyenek szert. A családok pedig a legteljesebb ellátási rabszolgaságba kerültek, mert egyedül és kizáróan csak részletfizetésekkel tudták kislétüket fenntartani. Ezt még inkább sulyosbította [!] az a tény, hogy a magyar kormány - egészen biztosan zsidó kívánságra - beszüntette minden átmenet nélkül a részletekre való bérkielégítést, így a családok mind, kivétel nélkül lerongyolódnak, mert hihetetlenül alacsony anyagi alapjuknál fogva készpénzben semmit nem tudnak lefedezni. Ez az aljas játék kormány és a zsidóság között vezetett azután a jelenlegi helyzetbe, hogy a zsidók, annak dacára, hogy látszólag kiszorultak a vezetésből, tulajdonképpen erősebben tartják kezükben a vezetést, mint valaha.

811.                          Hazánk a világ egész plutokrata-szabadkőműves-zsidó-marxista rendszernek utolsó európai sündisznóállása, amelyet ez a rendszer az utolsó leheletéig védeni fog az új világnézet ellen. Ha másként nem fog menni, anarchiába fogja süllyeszteni Hazánkat, hogy a tengely legfontosabb háborús területe a Hármashatalmak számára is veszendőbe menjen.

812.                          Az állam vezetési egysége a terület, a nemzeté a nép. Az állam így a területek egysége, a nemzet a népek egysége. Összehasonlításul: a Fassizmus területtel vezet, a Völkische Bewegung a néppel, a Hungarizmus a területtel és a néppel. A nemzetnek ugyanis a terület és a nép szerves összhangja az alapja.

Az állam, a birodalom, az ország ebből a szempontból tehát nem ugyanaz, hanem úgy viszonylanak egymáshoz, mint a terület, a nemzet és a nép.

813.                          A zsidók kérdése, ha egyáltalában felmerül ilyen náluk, talán az lehet: miért éppen mi pusztuljunk, miért nekünk kell elpusztulni.

Válasz:

•1.)      Minden nép előbb-utóbb elpusztul, amelyik úgy viselkedik, mint ők.

•2.)      Eddig csak azért nem pusztult el, mert anarchia volt egész földgömbünkön, melyet magaviseletével még öregbített, és amelyben végtelenül jól érezte magát.

•3.)      Most elpusztul, mert az évezredes rendetlenséget felváltja a rend, mely anarchiaokozókat nem tűr meg, bárhogyan is hívják, bárki is választotta ki az életre.

•4.)      A rendet egyedül a honképes és talajgyökeres népek tudják megalkotni, a zsidó pedig nem tartozik ezek közé, természeténél fogva nem tartozhat közéjük; a[z] emberiség társadalmának hüllő korszaka véget ér, így a hüllők mind ki is fognak pusztulni, bármi is idézi elő az új korszakot.

•5.)      A zsidóság hiába jelentkezik országért, hazáért, nem kap, nem kaphat, már lekésett, eljárt a honfoglalások ideje [a] feje fölött. Más vérével és más verejtékével nem lehet hont szerezni, alapítani és megtartani, legfeljebb rabolni, kizsákmányolni és eladni.

•6.)      A zsidóság kiválasztottsága nem más, mint örök figyelmeztetés az összes népek számára, hogyan nem lehet, nem szabad élni.

•7.)      A zsidóság mindent elkövetett, hogy más népek vérével és verejtékével az egész világot beállítsa hazájának, országának. Számára az internacionálé volt a honszerzés, honalapítás és honmegtartás eszköze. Elment ebbeli törekvésében Katyn-ig és megásta saját sírját. Az új rend küszöbén itt van a régi világból, mint az emberiség legvéresebb, legaljasabb, legbecstelenebb anakronizmusa, melyet megszüntetni minden rendcsinálás első feltétele és alapja, mert ha nem teszik, anakronizmusának szennye újra elönti az új világot is.

       A

[!] beteljesedik ezen az itt felejtett emberi fölöslegen is.

•8.)      A népek történelmébe úgy fog kerülni a zsidóság, mint Pilátus a Credoba: történelmi bizonyítékul az elrettentő példának.

A zsidóságon be fog teljesedni az átok, melyet közel kétezer esztendővel mondottak önmagukra, amikor annak az embernek a halálát követelték, akinek halálát a nemzetiszocialista világnézet fogja megbosszulni, szószerint úgy, ahogyan az kétezer évvel ezelőtt zsidószájakból elhangzott: vére legyen

Rajtuk is lesz!

814.                          Az ifjúsági országos értekezleten: vallás, nacionalizmus, szocializmus, zsidókérdés, fegyveres nemzet, dolgozó nemzet; erkölcsi-szellemi-anyagi élet a nemzetben; hősi életszemlélet; reformáció kérdése az egyházakban és nem a Tanban; dogmakérdés: egy van, a Tan; minden más, kivétel nélkül ami belőle következik, ami alól állítólag kivétel nincs, már emberi gyarlóságon alapuló érdekdogma vagy másodlagos dogma.

815.                          Kállaynak nem volt meg a joga ahhoz, hogy a Kormányzó döntését elhallgassa, és ürügyre várjon, amikor döntését megváltoztathatja. Ezért Kállaynak felelni fog kelleni, [!] mert önkényesen megváltoztatta a kormányzó

816.                          Legújabban azt híresztelik rólam, hogy letérek a hungarista alapról és hozzá fűzik, pedig milyen kár, mert csak ilyen alapon lehet segíteni. Úgy látszik, csirkefogók utolsó erőszakos lépése, hogy a Hungarizmust végleg saját maguknak lopják el, bennünket pedig úgy állítsanak be, mintha mindent elhagynánk a hatalom birtokbajutásáért.

817.                          Népünk átmeneti számbeli gyengeségét pótolni kell magas szellemi erőkkel, tudással és példás hungarista magatartással. Így meg fog törni minden kísérlet, hogy félreállítsák ravaszkodással, ármánykodással, vagy hamissággal és

áligazságban gyökerező erőszakkal.

818.                          Az élet értékei, értéktényezői mindig változatlanok, de nem is változtathatók meg; ellenben egymáshoz és az emberiséghez való viszonyuk változik meg. És ahogyan ezt az új viszonyt elfogadja az emberiség, jönnek létre a korszakok. Az emberiség fejlődése tehát nem más, mint ezeknek a változtathatatlan értéktényezőknek mindinkább helyesebb, jobb viszonyba állítása s gyakorlata az emberiség erkölcsi, szellemi és anyagi életében.

A népi mozgalmak tulajdonképpen nem teljesítenek más hivatást, minthogy kötelességszerűen megjavítják az értéktényezők eltorzult, egymáshoz való rossz viszonyát.

819.                          Nagy különbség, hogy valaki utolsó töltényig vagy utolsó leheletig harcol, mert csak az győz, aki utolsó leheletig menő harcra képes a háború elején éppen úgy, mint a háború vége felé.

820.                          A magyar nemzetnek választania kell: a zsidó jólétet vagy a magáét választja-e. Ha a zsidóét, úgy szavazzon a kormánypártra, ha a magáét, szavazzon a hungarista mozgalomra. A kérdés igen egyszerű. Lehet választani. A fekete piac gyors meggazdagodásának lehetősége és öröme nagyon rövid ideig fog tartani; ha a zsidók kerülnek vissza, kamatostul fogják visszavenni mindazt, amit adtak és azon felül mindent, ahogyan eddig tették, mert olyanok, mint az emberevők: meghizlalják először áldozatukat, utána megfalják [!]. Ha már most az áldozat annyira bárgyú, hogy nem veszi észre, vele mi történik, az ő baja. Ha meg idejekorán észreveszi, menekülni tud bajából. A menekülés útját adja a Hungarizmus. Ez a lényege mindennek.

Aki úgy véli, hogy hungarizmus és marxizmus között van még egy harmadik eset is: veszedelmes álmodozó. A liberális, plutokrata világ a szépzsidókkal, kisgazdapárttal, szociáldemokrata párttal, polgári körökkel és kaszinókkal soha többé nem fog visszatérni. Aki pedig nem akar dönteni, az már is a marxizmus, a zsidójólét mellett és a magyar családok millióinak ellenére döntött, így ugyanolyan ellenség, mint a zsidó, csak ennél veszedelmesebb, mert nem látható.

[!] VI. 3.     A tengelyhatalmak győzelmeikkel nem törölték el az egyes országokat Európa

821.                          térképéről, hanem régi rendszereiket semmisítették meg és az országokat népeikkel egyetemben beépítik az új nacionalista és szocialista rendbe.

822.                          Machiavelli a kitűnő és hatalmuk, valamint uralmuk megtartása miatt kétségbeesetten harcoló liberális rendszerek képviselőihez képest politikai pitiáner. Ő csak a köz érdekében vallotta, hogy minden eszközt igénybe lehet venni a cél érdekében. Ezek azonban ronda, elfajzott, betegesen eltorzult önző érdekeiket mázolták be közérdekű színnel és követelik, hogy énjük rondaságait közérdekűnek elismerjék, ha pedig erre nem hajlandók, úgy minden eszközt igénybe vesznek, hogy erőszaklétüket elismertessék.

 

 

823.                          Az 50 000 éves emberi múlt nagy megindulási alapjához térünk vissza: a fajtához. Ez így is van rendjén. Felmerülhet a nagy kérdés: mi az emberiség építőkockája: a fajta-e vagy a népek. Határozott véleményem: a népek, mert ők nem mások, mint a fajtáknak a földrajzi, valamint történelmi, gazdasági, társadalmi és jogi adottságaiból származó változatai. A fajta maga az épület; a nép a tégla benne.

A jelenlegi fajtakép és fajtamozgalom alapján már kikövetkeztethető az uralkodó fajták uralkodó területei is. Éspedig: az árja Amerika és Afrika, a gondvánai Európa-Ázsia-Ausztrália területeit fogja teljesen benépesíteni.

Lásd még: a 308. oldalon levő szövegvázlat.

[!] VI. 15.   A jelenlegi kormány azzal bolondítja a nemzetet, hogy addig fog távol maradni a

824.                          a háborútól, amíg kezében van a hatalom; amint a nyilasok veszik át a hatalmat, a nemzetet bele fogják rántani a totális háborúba. Ezt a tételt akarja a kormányzat a választási harcokba is dobni. Vélemény: Roosevelt is ilyenformán szédítette az amerikaiakat és még jobban belevitte, mint ahogyan saját maga is gondolhatta és előre

Nagy időkben nem lehet a piszkos kényelem álláspontjára helyezkedni és nem lehet a könnyen kiváltható gyáva magatartásra hivatkozni vagy fellebbezni. Aki ezt megteszi, csirkefogó, és aki meghallgatja, és aszerint cselekszik, ostoba fráter.

Akik szeretnek az erkölcsi, szellemi, anyagi sárban fetrengeni, benne jól érzik magukat, ne csodálkozzanak, ha disznóknak nézik, és különösen ne csodálkozzanak, ha vezetőnek kondást kapnak és jóbarátnak hentest.

Szerintem: a jelenlegi rendszer a választásokkal alapot akar kapni erőszak útján arra, hogy a hármashatalmakkal és különösen a tengellyel kötött magállapodásokat nyíltan is felbonthassa. Ennek legbensőbb indító oka pedig csak az lehet, hogy a kormányzat vak, engedelmes eszköze a világzsidóságnak, mely Hazánkban utolsó európai sündisznóállását építette ki és ezt körömszakadtáig, minden eszközzel védi mindaddig, amíg a világzsidóság bérhadai a szerintük biztos győzelmet ki nem vívják a hármashatalmak ellen. A minden eszközben benne van az is, hogy a jelenlegi rendszer, ha szükséges, át fog vedleni nemzet[i]szocialistává, hungaristává, tehát az fog náluk bekövetkezni, amit pimaszul a hungaristákra mondtak: görögdinnyévé lesznek: kívül zöldek, belül vörösek.

825.                          Magyar népünk kimutatható eddigi európai hatóterülete és határai: Középeurópa a következő határokkal: Északon a Keleti és az Északi Tenger, Nyugaton Rajna-Rhône vonala, Délen Konstantinápoly-Róma vonala, Keleten Nyemen visztulai Bug, Dnyeszter vonala. Ebből a területből kapott, ebbe a területbe adott. Túllépték ezeket a határokat magyar népünk részéről a tőle népidegen zsidóság, papság és nemesség, melyek teljesen nemzetközivé lettek, sőt nemzetköziség volt szülőanyjuk és táptalajuk. Európa liberális nemzetköziségének, inkább nemzetnélküliségének képezték e hárman alkotórészét. Így kialakult Európában a nemzetközi zsidóság, a nemzetközi papság és a nemzetközi nemesség, melyek nemzetközi politikai, gazdasági és társadalmi rendszerek megépítését szorgalmazták saját jóhasznukra. Így tehát Hazánkat nem építették be természetes hatóterületeinek szükségébe, hanem sajátos nemzetközi érdekeik szemszögéből.

826.                          Véleményem szerint meg kell csinálni a választásokat; de már nem ez a kormány, hanem egy félreérthetetlenül nemzetiszocialista kormány kell végrehajtsa; mert ha a jelenlegi fogja megcsinálni, úgy ez az ország minden népével teljes anarchiába fog zülleni, vagypedig, [!] ami még valószínűbb, megszállás lesz a vége, ami a magyar nép katasztrófáját nem fogja tudni már feltartóztatni. Tehát: kell választás, de ezt már csak a hungarista mozgalom készítheti elő és hajthatja végre.

827.                          Ha Európában teljesen rendet teremtünk, kifüstölik az összes ellenállási gócokat, minden népben a benne tényleg gyökeret vert népi mozgalom viszi a kormányzat és a hatalom ügyeit, úgy a háborút bármilyen hosszú ideig lehet folytatni.

828.                          Az ifjúsági nagytanács alkalmával ki kell térni a többek között: fajtakérdésre, az árja és a gondvánai, mint uralkodó fajták világszemléletére; az árja fajta liberalizmusa, a gondvánai hősi életszemlélete, nacionalizmusának és szocializmusának természetes volta; anyagközösségi és emberközösségi nézetek a két fajtában, magaviseletük a zsidósággal és más fajtákkal szemben, az árja fajta fajtaellenszenve, de keveredése az összes fajtákkal, a gondvánai fajta türelme, de ösztönszerű tartózkodása a más fajtákkal való keveredéstől.

829.                          Mondanivalómon gondolataim kialakításánál változtatok, és csak akkor ejtem ki gondolataimat, ha rajtuk már változtatni nem kell. Tehát: ha valamit megmondtam, azt megmondtam, és nem vonom többé vissza.

830.                          A Fassizmus, Völkische Bewegung és a Hungarizmus hatóterületei talán így volnának rögzíthetők:

a Fassizmus olyan területekben kell, amelyekben több különböző ősváltozatból származó népek élnek;

A Völkische Bewegung működési területének vehető a nagy területben élő egyazon ősváltozatból eredő nép;

a Hungarizmus viszont ott állja meg talán a leginkább a helyét, amely területben találkoznak egy ősváltozatból adódó több nép egyetlen szükségszerű egymásmelletti élete.

831.                          A Hungarizmus egész ideológiáját a fekete és a vörös piacon akarják értékesíteni egyesek és mindannyian innen veszik, a kormány is és marxistáink is. A kormánynak, a marxizmusnak és a plutokratáknak ugyanis nincs ideológiájuk, világnézetük, hacsak az egész emberiség zsidó rabszolgaságban való tartását nem nevezik ennek és így. De: egész nemzeti jövőnket és sorsunkat is kínálgatják és árulják a nemzetköziség fekete és vörös piacán és el is adták volna már, ha a hungaristák puszta jelenlétükkel ezt meg nem akadályozzák. De ezen kívül is: teljes erkölcsi, szellemi és anyagi életelsötétítés alatt lopják el gondolatainkat, ezért őket nemzetünk a fennálló liberális törvények és rendeletek alapján statárium elé fogja állítani.

832.                          Csak az választhat, aki a választásokból folyó totális kötelezettségeknek eleget is tud és mer tenni. De: választásokkal a bajokon segíteni már csak az tud és az képes, aki a kapott hit és bizalom alapján teljesen új alapokra, életkövetelte alapokra tudja fektetni teljes életünket. Azért választatni, hogy újra a régi rendszer vezesse az ügyeket a régi irányban: bűn és ostobaság, anarchiát, teljes zűrzavart hoz. Ha ez lenne a kormányzat célja, úgy teljesen jogosult a választási manővere.

833.                          Ha annyira és unalomig hangoztatott szabadgazdálkodás helyett a legmeggondoltabb parancsokon át a gazdasági parancsuralmat, zsarnokságot akarják beállítani az angolszászok és a zsidók.

834.                          Tény, hogy a nemzetiszocialista rendszerek kifejlődésének idejében mindezideig Délkeleteurópában egyedül a Hungarizmus jelenti a nemzetiszocialista eszmerendszer délkeleteurópai gyakorlatát, mely életösszhangba akarja hozni ennek a területnek összes erőtényezőit.

835.                          Aki úgy gondolja, hogy el lehet egymástól választani a marxizmus elleni küzdelmet a plutokraták ellenitől, az veszedelmes álmodozó. A kettő olyannyira egybefonódott, hogy mindegyikük eszköz is meg cél is, mert mindkettő a világzsidóság célkitűzéseit szolgálja.

836.                          A szerződő felek egymáshoz való viszonya éppen olyan, mint a szerelmesekké [!]: kétoldalúnak kell lennie. Ha csak egyoldalú a szerelem, úgy az a fél, aki komolyan veszi a szerelmet vagy gyilkossá vagy öngyilkossá lesz. A tengely és a magyar kormány egymáshoz való viszonya lényegében egyoldalúnak mondható, mert csak a tengely veszi komolyan, míg a magyar kormány egyáltalában nem tartja önmagát kötelező szerződéses viszonyban a tengellyel. Ebben az esetben pedig már nem lehet szó szerződéstársi viszonyról, hanem legfeljebb egyoldalú óhajról, hogy ez a szerződéstársi viszony legalább a látszat szerint még fennálljon.

837.                          Ha Sztalin elrendelte a III. internacionálé [!] feloszlatását, nyugodtan feloszlathatja Fischer Ferenc a hazai II.

838.                          Senkinek nincs joga, hogy hitet romboljon, de életparancsolta szükség, hogy hamis hitet pusztítsunk. És hogyan lehet az igazat a hamistól megkülönböztetni? Nézzük meg, hogy ki hirdeti, és hogyan cselekszik, úgy megtudjuk, hogy igaz hirdeti-e az igazat, vagy hamis a hamisat.

839.                          Amikor az egész világ két határozott táborba oszolva, véresen harcol életbenmaradásáért minden nép: úgy mindenkinek illik tudnia, hogy a vagy-vagyról van szó. És ilyenkor vannak vakmerőek, akik bolondnak tartják népüket, és el akarják vele hitetni, hogy nem kell egyáltalában részt vennie a háborúban, kimaradhat belőle, és csak a jóhasznot fogja zsebrevágni. A kérdés roppant egyszerű: vagy a népekben élő családok jóléte vagy a zsidók jóléte. Vagy a magyar nemzet vagy Juda. E kettő között kell választani. Aki harmadik esetet mond, az tudatosan hazudik, hogy ilyen van, vagy ha tényleg van, úgy ebben a harmadik esetben van elbújtatva Juda azért, hogy ne legyen olyan kirívó fellépése. Mi a magyar nemzetet választjuk és éppen ezért a Hármashatalmak és a Tengely oldalán van a helyünk jóban-rosszban, háborúban-békében, örömben-bánatban, egyszóval életben-halálban. A rendszer a harmadik lehetőséget mondja, tehát burkoltan Judát mond, őt támogatja, és aki nem választ, nem dönt, az közömbösségének tudatával ugyancsak Judát mond, őt támogatja.

Ha a rendszer el is érné célját, és elszakítaná nemzetünket a tengelytől, úgy a zsidók addig nem nyugodnának, amíg nemzetünk erőszakosan, furfanggal és aljassággal át nem állana a tengely ellenségeinek oldalára, amíg a tengely elleni háborúba bele nem kényszerítenének. Erről gondoskodna az egymillió zsidó és csatlósai[k], bérenceik. Hogy ez viszont végveszélyünket jelentené, annyira biztos, hogy bűn róla még csak beszélni is.

Vannak idők, amikor minden népnek színt kell vallania, amikor a keresztútjánál döntenie kell sorsáról, amikor ezt a döntését tőle kikényszerítik. Választania kell élet vagy halál között; és amelyik nép ebben az esetben nem választ, hanem állva marad a piszkos kényelem és gyávaság mezében: elveszett, akárhogyan is dől el a nélküle eldöntött világharc.

840.                          Korszakfordulókon semlegesség nincs, de van kendőzése annak, hogy valaki nem mer nyíltan az ellenség oldalára állani. Ez pedig már határozott állásfoglalás. Az ilyen alig várja, hogy bekövetkezzék az általa óhajtott helyzet, hogy igazi arculatát megmutathassa minden veszély és kárvallás nélkül.

841.                          Az új Európa nemcsak abból áll, hogy felszámolja a marxizmust és a zsidókérdést, mert ha csak ezt teszi, úgy a régi maradhat. Mindent fel kell számolni és új erkölcsi, szellemi és anyagi alapokra kell helyezni Európa egész életét.

[![ VI. 30.   A marxista tanokat különféleképpen lehet beállítani és magyarázni, de mindegyik

842.                          beállítás és magyarázat egyetlen cél felé mutat. Ez pedig elvitathatatlanul a zsidó világuralom. Meglehet, hogy Marx nem gondolt ennyire a zsidó világuralomra, mint célra. De hogy a zsidók a marxizmusban találták meg a legjobb eszközt zsidó világuralmi céljaik megvalósítására, az bizonyos, és be is bizonyított. Az úgynevezett felső rétegekben a liberalizmus és szabadkőművesség eszközével készítették elő az úgynevezett alsó néprétegekben a marxizmussal lázítottak, de mindkettőben az alacsonyrendűséget ébresztették, mindkettőben az aljas ösztönökre építettek, egyszóval elzsidósították, mert a zsidóság két alapvető, veleszületett tulajdonság: az alacsonyrendűség tudata, ez vezeti, hogy mindent kiirtson, ami felette áll, így lesz belőle a világpusztító és az aljas ösztönből való cselekvése, az alacsonyrendűség szükséges velejárója, mely gátlás nélkül tör ki belőle és teszi minden cselekedetét mohóvá, kegyetlenné, anarchisztikussá, rombolóvá. És mindez azért annyira veszedelmes, mert természete, így természetesnek tartja, nem ütközik meg rajta és mindent ostobaságnak tart, ami nem alacsonyrendű és aljas. Sőt: saját tulajdonságait tartja egyedül istennek-tetszőnek, isten-kiválasztottnak, így egyedül megengedettnek és lehetségesnek. A világot tehát nem az abszolút látható törvényeinek képére akarja alakítani, hanem saját undorító és ronda képére.

843.                          Egyesek úgy mondják, hogy minden tehetséges ember lusta. Ebből a lusták kialakították a mondást, hogy így tehát minden lusta tehetséges és csak a lustáknak köszönhető az emberiség fejlődése.

Véleményem: a tehetséges sohase lusta, hanem ellenkezően: nagyon is dolgos, szorgalmas. A tehetséges tehetségét csak eredményein és sikerein át mérhetjük. Ha lusta volna, nem tudna sikereket felmutatni. Igaz: vannak a lustaságban is tehetséges emberek; ilyen volt Mátyás király hétlustája, és be is bizonyította, mennyire lusta,

a ház. Ez is siker, eredmény, nem tagadható, csak kevesen kérnek belőle. Még a lusták sem.

A tehetségek látszólagos lustasága abban áll, hogy nem tud állandóan, reggel hattól este hatig tehetséges lenni és eredményeket felmutatni, hanem lökésszerűen dolgozik, ennek azonban hatalmas, gyakran évszázadokra menő kihatása is van. Az, aki reggeltől-estig folyton csak eredményeket mutat fel, szorgalmas dolgozó, kihatása legfeljebb addig ér, ameddig munkaütemének kapcsolata van egy másikhoz. A tehetséges két lökésszerű munkaüteme között van az az időtartam, amelyben látszólag nem dolgozik, tehát lusta. Ez nem helyes megfigyelés, mert véleményem szerint éppen az úgynevezett látszólagos szünetben készíti elő a lökésszerű munkaütemét, ennek előfeltételeit.

Tehát röviden: aki alkot - a tehetséges - mindig alapfeltételeket teremt, ezek pedig nem számosak; aki végrehajt - a dolgozó - a megteremtett alapfeltételeken dolgozik, ezen pedig mindaddig dolgozni kell, amíg a tehetséges által alkotott alapfeltétel megállja a helyét, és nem kell helyt adjon egy másik alapfeltételnek.

844.                          A hősi életszemléleten alapuló rendszerekben az adó a vér és nem a pengő. A pengő csupán eszköz, nagyon fontos eszköz, hogy a véradót szükségesnek, természetesnek, hasznosnak és jónak ítéljék. Tehát: az erkölcsi, szellemi és anyagi jólét és életbiztonság első feltétele a hősi életszemléletnek.

845.                          Legújabban arról regélnek bizonyos körök, hogy a marxizmus nem akarja forradalmi úton megvalósítani rendszerét, hanem a természetes fejlődés útján. Igen, ez mind gyönyörűséges. A baj csak ott kezdődik, hogy közel száz esztendő ideje volt arra, hogy a természetes fejlődés útján megvalósulhasson, hiszen semmi nem állott útjában, és mégsem tudott így megvalósulni, hanem csak rövid időre azokban az országokban, melyekben forradalmi úton jutott hatalomra és uralomra.

846.                          A mai magyar zsidókiszolgáló rendszer mindent elkövet, hogy a Balkán zűrzavara felhúzódjék egészen a Burgenlandig, és így bekerüljön a Duna mentén egész középeurópába. [!]

847.                          Rögzíteni érdemes az eddig nem ismert tényt, hogy a kultura [!] mindig megmarad egy népből, csak a civilizációja és technikagazdálkodása tud elpusztulni. De csak addig marad meg ez a kultura, míg egy másik nép ugyancsak kulturájából kifolyóan [!] fel nem jegyzi annak a népnek életét, ezt szükségesnek és kívánatosnak nem tartja. Az a nép, amely nem szeret írni, nem is tud történelmet írni se tollal, se karddal.

Az írás tehát a legnagyobb kulturadomány [!], és túlnő még a tűz nagy szerepén is.

Ha egy nép kulturája eltűnik, megszűnik maga a nép is. Halhatatlanságából leesik az elmulásba. [!]

848.                          A hazai kommunisták azt mondják, nem kell a Szovjetbe menni, hogy nyomortanyákat lássunk, maradjunk csak itthon, találunk belőlük eleget nálunk is. Ez nagyon helyes megállapítás. A jó kommunista azonban elfelejti, hogy ebből a helyes megállapításból csak egyetlen következtetés adódik, és pedig az, hogy se a liberalizmus, se a kommunizmus nem tudott a nyomoron segíteni, tehát mind a kettő rossz és a szemétdombra kell dobnunk, arra, amelyen az általuk előidézett nyomor virágzik. Ez csak világos. Helyükbe tehát újat kell hozni és ez a Hungarizmus, mert a másik kettő nem tudta megvalósítani, valóra váltani a hozzá fűzött reményeket. Ha a Hungarizmus sem fogja tudni valóra váltani a hozzáfűzött reményeket, egészen biztosan szintén a szemétdombra fogja dobni a magyar nép, és nemzetünk és addig fog így cselekedni, míg megtalálja nyomorából való kivezető utat. Hogy meg fogja találni: az egészen biztos.

Hungarizmusunkkal azt valljuk, hogy meg fogja szüntetni a liberalizmus és a marxizmus nyomorrendszerét és tényleg be fogja tudni állítani minden családunknak és Nemzetünknek erkölcsi, szellemi és anyagi jólétét és életbiztonságát.

849.                          Munkaóra, anyag, termelési eredmény együtt = pénz- és hitelpolitika alapja.

Munkaóraszükséglet és meglevő munkaóra = a jólét szintjének az alapja.

A meglevő és a szükségelt munkaóra közötti feszültséget, különbözetet a technikagazdálkodás efektusának [!] emelésével kell kiküszöbölni.

Kapacitás és efektus egymáshoz való viszonya a munkaóra alapján álló gazdasági rendszerekben hatalmas befolyással van mindenre. Az országépítésben erre vonatkozóan az egyes munkatörzseket be kell állítani.

850.                          A jelenlegi hadihelyzet igazán érdekes. Ha a hármashatalmak akarják, akár páholyból is nézhetnék ezt az évet. Egyedüli feladatuk ebben az esetben csak az lenne, hogy megtorolják úgy az angolszászok repülőtámadásait, hogy ezeknek elmenjen a kedvük a további vandalizmustól.

Az angolszászok viszont kénytelenek támadni, különben nagyobb vereséget szenvednek azzal, hogy csak repülőtámadásokat hajtanak végre, mintha partraszállási kísérletüknél vereséget szenvednének. Az angolszászok abba a kellemetlen helyzetbe kerültek, hogy már nincs több olyan állam, melyet háborúba lehetne kergetni, így kénytelenek már ők tényleg megmutatni háborúdöntő erejüket éspedig a legsúlyosabb körülmények között. Kísérletezéseik Törökországgal, Spanyolországgal és Portugáliával egyelőre kudarcba fulladtak, habár feltételezhető, hogy kétségbeesésükben ugyanolyan lépésre fogják magukat elszánni ezekkel szemben, mint Görögországgal tették. Úgy gondolom azonban, hogy ebben az esetben Török, Spanyol, Portugál azonban nem velük, hanem ellenük menne.

Ha - mondjuk - úgy döntöttek volna német részről, hogy a Szovjetet csak katonailag küszöbölik ki egyellőre [!] a háború további viteléből, teljesen elegendő - véleményem szerint -, ha a német hadsereg csak augusztus közepe táján indulnak [!] rohamra, mert a Volga teljes elérése a tél bekövetkezte előtt még mindig kényelmesen lehetséges. A Szovjet ugyanis a Volgától keletre dobva, kénytelen zömével már az Ural mögé vonulni, és ezzel teljesen elveszti katonai háborús jelentőségét. Ugyancsak elégséges idő maradna a japánok számára is, hogy keletszibériában [!] a véghelyzetet a Szovjet és az USA felé beállíthassák.

Ez mind így is van. Véleményem azonban változatlanul megmarad: a Szovjetet 1943-ban végleg meg kell semmisíteni, minden más mellékes. Egyedüli kiegészítő véleményem: külön német-olasz repülőhadsereget kell felállítani, amelynek más feladata nincs, mint Angliának éppenolyan [!] tönkrebombázása, mint teszik az angolszászok.

A német tengeralattjárók harcszünete szerintem nem jelenthet mást, minthogy összevonták és helyezték az angolszász partraszállás esetére. Nagyon helyes. Ez után még mindig lesz idő és alkalom rá, hogy az angolszászok tengerhajózását végleg megsemmisítsék.

851.                          Vannak emberek, akik az egyik nemzetköziséget, mondjuk a harmadikat, a másik nemzetköziséggel, mondjuk a másodikkal akarják agyonverni. Hogy ezek az emberek hol tettek érettségit a logikából, nem tudni; csak annyit, hogy ennek dacára, sőt ennek érdemére fontos vezetőállásokban vannak. Vezet közöttük az a Fischer Ferenc belügyminiszter, aki valamikor már hivatalból is a nemzetköziség bármilyen megnyilvánulási formája ellen kellett legyen, és aki jelenleg is csak úgy tenne eleget az ország külkötelezettségeinek, ha hivatalosan ellene lenne.

Mindebből pedig következik: ha bizonyos alkotmányos tényezők úgy látják, hogy a szociáldemokrata párt ellenszere a kommunizmusnak, tehát, hogy az egyik nemzetköziség meg tudja semmisíteni a másikat, még helyesebben, hogy a világzsidóság elleni harcban be lehet állítani [olvashatatlan szó] a zsidóságot: úgy az alkotmányos tényezők valamelyikében valami meghibbant.

Nemzetünk akarja és követeli, hogy megkérdezzék ebben a sorsesztendejében, mert nagyon sok mondanivalója van azok számára, akik eddig csak belőle és nem érte éltek és van dönteni valója azok számára, akik mindig érte áldoztak és szenvedtek azok ellen, akik mindig rajta és kárára hatalmaskodtak és erőszakosan uralkodtak.

[!] VII. 10. Ne legyünk a németek cselédje - hangoztatják bizonyos körökben. Biztosíthatjuk

853.                          ezeket az álaggodalmaskodókat, hogy először is: a németek nem akarják, hogy cselédei legyünk, mert cseléd-magyarokkal nem tudnának mit kezdeni; másodszor is: hogy a magyar nép tudni fogja, hogyan védekezzék, ha a németek cselédsorsra akarnák juttatni, de tudja azt is, hogy a jelenlegi vezetők és aggodalmaskodók ilyen sorstól nem tudnák megvédeni; és harmadszor: magyar népünk nemcsak a németek cselédje nem lesz, hanem a zsidóké sem, az angolszászoké sem, a szovjeté és marxistáé sem, a plutokratáké sem, és negyedszer: nagyon jól tudja magyar népünk, hogy nem azért akarnak bennünket megóvni a német cselédsorstól, mert sorsa annyira a szívén fekszik azoknak a bizonyosoknak, hanem azért, hogy bizonyos cseléd-dirigáló komornyikok tovább is betölthessék szerepüket a zsidóknál, az angolszászoknál, a szovjetnél és marxistáknál, a plutokratáknál, hogy népünk ne tudjon kikerülni évszázados cselédsorsából.

854.                          Legyen hitünk szikrája lánggá, melyben minden keserűségünk elégjen - mondotta Pilisvörösváron a járás hungarista vezetője. Nagyszerű mondás.

855.                          A hungarista birodalomban vezetőket kell nevelni és felelős feladattal megbízni és nem felelőtlen képviselőket.

856.                          Vannak állítólag egyes németek, akik csodálkoznak, hogy a hungaristák nem akarnak egyesülni a többi úgynevezett szélsőjobb pártokkal. Ezek feleslegesen csodálkoznak és ezzel felesleges energiát pazarolnak el. A hungaristák sohase mondták, hogy legyen több párt, soha nem szakadtak szét, nem ők lettek más pártokból, hanem ezek lettek belőlük. Miért kell ezen csodálkozni. A hungaristák soha nem tiltották meg a többi pártok tagjainak, hogy ne lépjenek be a Nyilaskeresztes Pártba, de nem akartak belépni, mert egyrészt nem voltak párttagjai[k], legfeljebb pártujságjaik, [!] másrészt pedig belőlük alakultak meg, tehát szégyenlik a visszalépést, harmadrészt pedig sokkal kényelmesebbnek tartják jelenlegi párthelyzetüket, mert nincsenek üldöztetésnek kitéve és így kényelmesen, minden veszedelem nélkül vészelhetik át az időt mindaddig, amíg az új koreszme nélkülük, segítségük nélkül is úgyis győzni fog és remélik, hogy addig a Nyilaskeresztes Párt és a Hungarista Mozgalom annyira fel fog őrlődni az elsővonalbeli harcban, hogy megadható a tőrdöfés részére a kényelmesek, elővigyázatosak részéről. És mindezen kívül: vajon sikerült-e a nemzetiszocialista német mozgalomnak hatalmon kívül egyesíteni az úgynevezett szélsőjobbot? Vajon miért fulladt kudarcba az úgynevezett

Tehát: ami törvény a kialakuló új élet szempontjából Németországban, ugyanaz törvény Magyarországon is, és az egész világon, mint ahogyan törvény, hogy a magyar anyának éppenúgy kell szülnie, mint a német, a néger, a japán, az indián vagy bármely más anyának. Mindebből az következik, hogy vagy nincsenek meg a valóságban ezek a kérdezősködő, csodálkozó németek, legfeljebb egyes rövidagyú politikusok képzeletében élnek, akik saját gondolataikat állítólagos csodálkozó németek szájába adják, vagy pedig ha vannak ilyen csodálkozók, úgy ezek vagy elfelejtették már a nagy harci időt, amit végig verekedtek, vagy pedig soha életükben nem voltak mozgalmi emberek és még hátra van számukra az élet részéről nekik szánt nyakleves, hogy felesleges csodálkozásukkal felhagyhassanak és gondolatvilágukat hasznosabb és eredményes területekre tereljék és ne csodálkozzanak, hanem úgy cselekedjenek, hogy még barátjaiknak is elmenjen kedvük a csodálkozástól.

857.                          Kíméletlen vagyok magammal szemben, tehát jogom van, hogy kíméletlen legyek másokkal szemben is. A kíméletlenséget azonban mindig magamon és nem máson kezdem, és akkor kezdem, ha meg vagyok győződve, hogy ezzel is Nemzetünk szolgálatát végezhetem és belőle Nemzetünk jóhaszna származik.

A Hungarizmus tehát nem kér, de nem is ad kegyelmet se magának, se másnak.

858.                          Bizonyos német köröknek már igazán illene tudni, hogy mi a Hungarizmus, de különösen azt, [hogy] a Hungarizmus a legtisztább, legnemesebb nemzetiszocializmus, tehát az az új közösségi koreszme, mely a nacionalizmusnak és a szocializmusnak gyakorlati életösszhangjából születik valósággá. Ha nem akarják tudomásul venni a Hungarizmust, úgy ne csodálkozzanak, ha a magyar nép bizonyos ellenszenvvel kíséri azoknak a bizonyos német köröknek minden lépését.

De különösen furcsa, ha olyan kijelentés hangzik el Volksbund-szájból, mint tette ezt Mezőberényben úgynevezett N. Schultz József, aki azt mondta, hogy a magyar nép már kiélte magát, fáradt, nem alkalmas vezetésre, éppen ezért a németek fogják felváltani a zsidókat és a zsidók helyébe

N. Schultz József úr címére: ha németek tényleg ezt akarnák megcsinálni, ne csodálkozzanak, ha a zsidók sorsára fognak jutni. N. Schultz József úr elfelejti, hogy a zsidókérdés mellé felvetődött a német kérdés is, éspedig a német imperializmus miatt; elfelejti, hogy Európa népei nem a német imperializmusért harcolnak, hanem az új koreszme megvalósításáért. És ha ezt a német imperializmus elsikkasztaná, úgy ne csodálkozzék se N. Schultz József úr, se azok, akik vele hasonlóan gondolkodnak, hogy a nemzetiszocialistává vált Európa népei mind szabadságharcot kezdeményeznének a német nép ellen, melynek kimenetele egyáltalában nem lenne kétséges.

[!] VIII. 3.  Az új világ emberei nem szövetkezhetnek a régi világ embereivel, hogy az új

859.                          világot győzelemre segítsék. A régi világ emberei mindent el fognak követni, hogy az új világ embereit elbuktassák, még akkor is, ha velük szövetkeztek, mert nagyon jól tudják, hogy az új világ győzelme esetén ők elbuknának akkor is, ha szövetségben voltak az új világgal.

A németek azért harcolnak olyan nehezen, azért kell olyan sulyos [!] és igen sokszor felesleges véráldozattal küzdeniük az új világért, mert a régi világnak minden körülmények között és minden áron való fenmaradásáért [!] nyíltan vagy burkoltan harcoló kormányokkal vannak szövetségben, és ezt a szövetséget reálisabbnak tartják, mint azt, hogy elsősorban az új világot képviselő, alapozó emberekkel döntsék el a nagy kérdéseket. Érdekes tünete az európai eseményeknek: Európa majd minden népében megindultak igen erőteljes népi mozgalmak, melyek az új nacionalista és szocialista közösségi világszemlélet alapján állottak és állanak; ezzel szemben még mindig a régi világ kormányzata, valamint politikai, gazdasági és társadalmi rendszere van ezekben a népekben; és tapasztalat egész Európában, hogy az új világot jelentő német rendszer hivatalos tényezőivel a régi rendszert képviselő kormányzatokkal szövetkezik. Hogy ez mennyiben reális vagy irreális diplomácia, azt majd az események fogják eldönteni.

[!] IX. 9.     Az egyik nagytanács alkalmával a legrészletesebben ki kell fejteni, milyen

860.                          szörnyű terror alatt áll a NyP és HM, és ennek a guzsbakötésnek [!] dacára mégis milyen hatalmas eredményeket tud felmutatni.

861.                          Az angolszászok a szovjet nélkül akarnak győztesen kikerülni a háborúból, azt akarják, hogy a szovjet teljesen elbukjon, megsemmisüljön, a Szovjet viszont az angolszászok teljes megsemmisítését akarják, ezért követnek mindent el, hogy először a németeket végleg megsemmisítsék, és ezzel megteremtsék végső céljuk előfeltételeit. A szovjet hajlamossága egy japán szövetségre az angolszászok ellen már nem lehet kétséges.

862.                          Ne gondolják a plutokraták és a marxista szovjetvezetők, hogy a háború után tovább fogják tűrni népeik az önkényt, amellyel eddig bántak velük. Ennek az önkénynek vége lesz. És mert vége lesz, mert minden népnek kinyílott a szeme, és saját életét és jólétét fogja követelni, a nemzetiszocializmus minden bizonnyal minden népben diadalmaskodni fog.

863.                          Nem tudok arról, hogy Krisztus rabszolgaerkölcsöt adott volna akár Rómának, akár a világ bármely népének. Ellenben tudok arról, hogy a zsidóság, a liberalizmus, a marxizmus, a plutokratarendszerek igenis rabszolgaerkölcsöt kényszerítettek a népekre kiváltképpen azáltal, hogy Krisztus erkölcstanát mesterségesen és erőszakosan kiirtották az érintett népek gyakorlati életéből.

864.                          A nemzetiszocializmus, fassizmus és hungarizmus elleni gyűlöletük nagyobb, mint a Haza, az ország, a nép, a nemzet, a családok sorsa iránti aggodalom; inkább készítik elő a vörös uralmat, az anarhiát [!], csak ne jöjjenek a hungaristák.

865.                          A közösségi világnézetek bírálatát meg kell adni. Közösségi világnézetnek kell tekinteni: az univerzalizmust, a marxizmust, a nemzetiszocializmust, a hungarizmust, a fassizmust.

866.                          A Hungarista Mozgalom egyes mozzanatainak jellemzése:

1935-36-ban agyonhallgatták;

1937-ben kigúnyolták, megvádolták;

1938-ban megfélemlítették, kiközösítették;

1939-ben megrágalmazták;

1940-ben németbérencnek mondták;

1941-ben kommunistának mondták;

1942-ben németellenesnek mondták;

1943-ban kisajátították.

867.                          Kállay miniszterelnök külpolitikailag hintázik Berlin és London között, belpolitikailag Hungarizmus és Bethlen között.

868.                          Nyolc belpolitikai csoport különböztethető meg Hazánkban, amelyek egymástól többé-kevésbé függetlenül, vagy többé-kevésbbé [!] függően akarják a szükséges kibontakozást végrehajtani:

Első csoport: az angolszászok csoportja; ide tartoznak a liberalizmus feudális főpapjai, főnemesei, főzsidai; főképviselőik, vezető személyiségük Bethlen -

-

második csoport: kimondottan zsidócsoport; vezetője

harmadik csoport: kimondottan szovjet csoport, nyíltan és szalónképesen [!] kommunisták; vezetője Rátz Kálmán;

negyedik csoport: kimondottan népfront és II. internacionálé; ide tartoznak szocdemek, kisgazdák, a független Kossuth párt; vezetőik Peyer -

- mecénásuk Fischer Ferenc, vezérük Eckhardt Tibor;

ötödik csoport: kimondottan hintázók; idetartozik MÉP; vezetőjük Kállay -

hatodik csoport: felvilágosult liberálisok csoportja, főgerince a MMP; vezetőjük Imrédy Béla;

hetedik csoport: kimondottan német nemzetiszocialista gyakorlatot beültetni akaró csoport, a magyar nép elhivatottságában nem hisz, a magyar nép saját nagy erejéből történő szükségszerűen magyar kibontakozásában még kevésbé hisz, ide tartoznak az úgynevezett egyesült nemzetiszocialista párt; vezetőjük Pálffy - Baky - Rupprecht;

nyolcadik csoport: kimondottan tiszta magyar nemzetiszocialista csoport, hungaristák; idetartozik Nyilaskeresztes párt.

[!] IX. 14.   Émelyítően dicsérik napjainkban mindazokat, akik nap mint nap állami, nemzeti,

869                           népi és társadalmi felforgatást követnek el vagy alamuszin vagy gyáván-burkoltan vak és engesztelhetetlen gyűlöletükben mindaz ellen, ami nemzetiszocialista és hungarista; undorítóan követelik megsemmisítését mindazoknak, akiknek tulajdonképpen egész nyugalmukat, békességüket, minden érdemtelen jólétüket köszönhetik.

870.                          Politizálásnak minősítik ma, ha a tiszt alapos aggodalmát fejezi ki az irány fölött, amelyben ma Nemzetünk halad. Politizálás, ha a tiszt a zsidókérdéssel behatóan foglalkozik, ha a jobboldali pártok valamelyikének elgondolását rokonszenvesnek tartja, ha szélsőjobboldali lapot olvas, illetve olyat, amely derűlátóan foglalkozik a háborús eseményekkel éspedig német oldal felé. Nem politizálás ellenben, ha zsidólapokat olvas, ha az angolszászok hadászati terveit méltányolja, ha a szovjet kiapadhatatlan erőforrásairól értekezik, ha zsidókhoz jár vacsorázni, miután a Don kanyarban elvesztette lélekjelenlétét, ha zsidóbridzs-partikon vesz részt. Ebből ellentmondás adódik a 23 év óta hirdetett elvek és a gyakorlat között. A ma rendszerének jelszavai, és ami mögötte van:

„Erős nemzet vagyunk" - de háborúellenes propaganda folyik minden újság betűjében, a pacifizmus nyálas fertőjébe taszítanak, aki gyenge és ellenállóképtelen.

„Egységes nemzet vagyunk" - de csak a mindent züllesztő baloldalt tűrik meg, a nemzetiszocialistákat halálra üldözik, akár erkölcsi, akár szellemi, akár anyagi, akár testi halálra;

„Szegedi gondolat" - a liberalizmus felszámolása helyett mindent elzsidósít;

„Egyetlen ellenség a szovjet" - de megtűrik a marxizmusnak minden formáját. Fischer Ferenc belügyminiszter radikális nemzeti és faji szervezet felesküdött titkos tagja volt, ma viszont a szocdemeket megbízhatónak és veszélytelennek minősíti a legszélsőbb nemzeti és faji alapon álló pártokkal szemben.

„A németek mellett döntöttünk," - de ezzel éppen ellenkező cselekedetek sorozata; Kállay 1943. január 13-án kijelenti PV-nek, hogy a kormányzó és ő - Kállay - a legteljesebben hisznek a német győzelemben, de a beszélgetés folyamán szemrehányást tesz a PV-nek, hogy miért szalad a németek elé;

„Erős, fegyelmezett hadseregre van szükség" - de semmit nem tesznek, hogy a hadseregben szellem legyen, hiszen szellem nélkül nincs fegyelem, nincs semmi;

kijelenti, hogy „vak fegyelemre" van szükség, és hagyják abba az öntudatos, szellemtől vezetett fegyelemről való bárdolatlanságot.

871.                          Az idegháború fő kellékei: a hazugság és az ostoba.

872.                          Inkább legyenek halott vértanúk, mint élő hősök, mondják és cselekszik mindazok, akik a vértanúságról és a hősiességről csak azt tudják, hogy felesleges érzelgősség szüleményei, amelyeknek semmi közük nincs a gyakorlati élethez. Vértanuk és hősök: ők ketten az egyedüli tényezői a gyakorlati életnek, mert nélkülük nincs gyakorlati élet lehetősége.

873.                          Irányított gazdálkodás nélkül nem lehet csinálni irányított közellátást.

874.                          A nemzet és a vezetői között mély szakadék van; ez mindjobban elmélyült; a nemzet így kénytelen új vezetőréteget alkotni, amely megszervezi, és a régi vezetők ellen vezeti, hogy újra saját életét élhesse, saját jólétét láthassa, és saját életbiztonságát építhesse.

875.                          Már nemcsak a nagyvárosoknak és világvárosoknak van nyomortanyája, hanem majd minden falunak.

 

Folytatás a C. füzetben [2]