MAGYAR-BOLGÁR GAZDASÁGI KAPCSOLATOK [1]
1979. június 30.
A magyar-bolgár kapcsolatok hagyományosan jók voltak, ebben a történelmi gyökerek, a magyarok szerepe Bulgária függetlenségéért ugyanúgy szerepet játszottak, mint az 1945 utáni nemzetközi helyzet realitásai, a Szovjetunióhoz való viszony hasonlósága. A nagyon jó és bizalmi alapokra épülő bolgár-magyar politikai-diplomáciai kapcsolatok mellett a felek törekedtek arra, hogy az együttműködést szélesítsék. A cikk összefoglalja a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok eredményeit, a továbblépés lehetőségeit.
A magyar párt- és kormányküldöttség múlt heti szófiai látogatása során megerősítették azt a dokumentumot, amely 1990-ig meghatározza a magyar-bolgár gazdasági, tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésének fő irányait. Magyarország kereskedelmi partnereinek a sorában Bulgária a KGST-országok között a hatodik. A kétoldalú áruforgalom dinamikusan növekszik, az együttműködésnek azonban még jelentős kihasználatlan tartalékai vannak.
A Magyarország és Bulgária közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés gyorsan fejlődik, az idei évre 240 millió rubel a kölcsönös kereskedelem előirányzata. A magyar kivitelben az egyik legjelentősebb tétel 250 csuklós és hegyi járatú Ikarus autóbusz. Mintegy 8 millió rubelért szállítanak élelmiszeripari, konzervipari, mezőgazdasági gépeket a magyar vállalatok. Behozatalunkban a legnagyobb tétel a különféle anyagmozgató gépek és az ezekhez tartozó alkatrészek; értékük megközelíti a 40 millió rubelt. Az importlista új tételei között szerepel a hűtőgépekhez való kompresszor-rendszer, amelyből 1,8 millió rubel értékű a behozatal. Fokozatosan növekszik a két ország közötti kooperációban gyártott termékek részaránya a forgalomban. Eddig jelentősebb együttműködés az autóbusz-, a számítógép- és a gyógyszeriparban alakult ki. A magyar és a bolgár vállalatok évente 10-10 millió rubel értékben szállítanak egymásnak a kooperáció keretében gyártott termékeikből.
A kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében bőven vannak még tartalékok – állapították meg a párt- és kormányközi tárgyalások során. – „Arra a közös megállapításra jutottunk – mondotta Todor Zsivkov –, hogy nem hasznosítjuk maradéktalanul a gazdasági együttműködés több fontos ágazatában, valamint a tudományos és kulturális cserében rejlő lehetőségeket.” A küldöttségek vezetői ezért újólag megerősítették azt a dokumentumot, amely 1990-ig meghatározza a két ország közötti gazdasági, műszaki-tudományos együttműködést és a szocialista integráció fejlesztésének fő irányait.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy a két ország konzultációkat folytat a gazdaságpolitika alapvető kérdéseiben a gazdasági együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése, új közös érdekeltségű területek feltárása, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztése céljából. Kölcsönösen tájékoztatják egymást a két népgazdaság fejlesztési irányairól, a legfontosabb szerkezeti változásokról, a tervezési és irányítási rendszer tökéletesítéséről.
Mindkét ország arra törekszik, hogy gazdasági együttműködésük segítse elő az alapvető népgazdasági ágazatokban a magas műszaki színvonal és hatékonyság elérését, a termelőkapacitások optimális terhelését, a szükségletek teljesebb kielégítését energiából, nyers- és alapanyagokból, korszerű gépekből és berendezésekből, bővítve a szakosítást és kooperációt, s alkalmazva az együttműködés más korszerű formáit a termelésben.
A kölcsönös gazdasági érdekeltség alapján a dokumentum a szakosítás, a termékcsere és a harmadik piaci együttműködés bővítését irányozza elő, többek között a vas- és színesfém-kohászatban, a számítástechnika, a rádiótechnika és az elektronikai ipar, az erősáramú ipar, a műszeripar területén, az autóbuszok, az emelő- és szállítóberendezések és egyes mezőgazdasági gépek termelésében. Bővíteni kívánják az együttműködést a növényvédőszerek és intermedierek, a gyógyszerek és a gumiipari termékek gyártásában is. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban az együttműködés kiterjed új, korszerű ipari termesztési technológiák bevezetésére a növénytermelésben és az állattenyésztésben, valamint agrokémiai központok, állattenyésztő telepek, terménytárolók együttes tervezésére és kivitelezésére.
A dokumentum előirányozza a két ország közötti idegenforgalom fejlesztését, és az ezt elősegítő közlekedési kapcsolatok további javítását.
A tudományos-műszaki együttműködést elsősorban azokon a területeken célszerű fejleszteni, ahol bővíteni kívánják a gazdasági kapcsolatokat.
A Magyarország és Bulgária közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés gyorsan fejlődik, az idei évre 240 millió rubel a kölcsönös kereskedelem előirányzata. A magyar kivitelben az egyik legjelentősebb tétel 250 csuklós és hegyi járatú Ikarus autóbusz. Mintegy 8 millió rubelért szállítanak élelmiszeripari, konzervipari, mezőgazdasági gépeket a magyar vállalatok. Behozatalunkban a legnagyobb tétel a különféle anyagmozgató gépek és az ezekhez tartozó alkatrészek; értékük megközelíti a 40 millió rubelt. Az importlista új tételei között szerepel a hűtőgépekhez való kompresszor-rendszer, amelyből 1,8 millió rubel értékű a behozatal. Fokozatosan növekszik a két ország közötti kooperációban gyártott termékek részaránya a forgalomban. Eddig jelentősebb együttműködés az autóbusz-, a számítógép- és a gyógyszeriparban alakult ki. A magyar és a bolgár vállalatok évente 10-10 millió rubel értékben szállítanak egymásnak a kooperáció keretében gyártott termékeikből.
A kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében bőven vannak még tartalékok – állapították meg a párt- és kormányközi tárgyalások során. – „Arra a közös megállapításra jutottunk – mondotta Todor Zsivkov –, hogy nem hasznosítjuk maradéktalanul a gazdasági együttműködés több fontos ágazatában, valamint a tudományos és kulturális cserében rejlő lehetőségeket.” A küldöttségek vezetői ezért újólag megerősítették azt a dokumentumot, amely 1990-ig meghatározza a két ország közötti gazdasági, műszaki-tudományos együttműködést és a szocialista integráció fejlesztésének fő irányait.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy a két ország konzultációkat folytat a gazdaságpolitika alapvető kérdéseiben a gazdasági együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése, új közös érdekeltségű területek feltárása, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztése céljából. Kölcsönösen tájékoztatják egymást a két népgazdaság fejlesztési irányairól, a legfontosabb szerkezeti változásokról, a tervezési és irányítási rendszer tökéletesítéséről.
Mindkét ország arra törekszik, hogy gazdasági együttműködésük segítse elő az alapvető népgazdasági ágazatokban a magas műszaki színvonal és hatékonyság elérését, a termelőkapacitások optimális terhelését, a szükségletek teljesebb kielégítését energiából, nyers- és alapanyagokból, korszerű gépekből és berendezésekből, bővítve a szakosítást és kooperációt, s alkalmazva az együttműködés más korszerű formáit a termelésben.
A kölcsönös gazdasági érdekeltség alapján a dokumentum a szakosítás, a termékcsere és a harmadik piaci együttműködés bővítését irányozza elő, többek között a vas- és színesfém-kohászatban, a számítástechnika, a rádiótechnika és az elektronikai ipar, az erősáramú ipar, a műszeripar területén, az autóbuszok, az emelő- és szállítóberendezések és egyes mezőgazdasági gépek termelésében. Bővíteni kívánják az együttműködést a növényvédőszerek és intermedierek, a gyógyszerek és a gumiipari termékek gyártásában is. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban az együttműködés kiterjed új, korszerű ipari termesztési technológiák bevezetésére a növénytermelésben és az állattenyésztésben, valamint agrokémiai központok, állattenyésztő telepek, terménytárolók együttes tervezésére és kivitelezésére.
A dokumentum előirányozza a két ország közötti idegenforgalom fejlesztését, és az ezt elősegítő közlekedési kapcsolatok további javítását.
A tudományos-műszaki együttműködést elsősorban azokon a területeken célszerű fejleszteni, ahol bővíteni kívánják a gazdasági kapcsolatokat.