"Ércnél maradandóbb" [1]
„Az emlékmű ebben az esztendőben semmi körülmények között nem lesz kész, mert az öntéstechnikailag lehetetlenség, annál is inkább, mivel a "Géniusz" gipszmodelljeivel a Fischer testvérek legjobb esetben karácsony táján készülnek el. Ha tehát a műemlék felavatásánál el is tekintenénk egyelőre a "Fáklyás" és a "Sárkányölő" szobrok felállításától, a műemléket ebben az esztendőben akkor sem lehet felavatni, mert jelenleg csupán a felállítandó "Katona" szobrot öntötték teljesen le, ennek az összeállítása, valamint a helyszínen való felállítása is legalább 4 hetet fog igénybe venni.”
Bevezetés
1945 után az új politikai hatalom kiemelt feladatának tekintette a közterek politikai-eszmei tartalommal való megtöltését. A korszak jellemző köztéri alkotása a politikai emlékmű, amelynek alakja többnyire optimizmust és dinamizmust sugározva egy szebb jövő bíztató ígéretét hirdette. A politikai emlékműveknél a hangsúly nem annyira az esztétikumra, mint inkább az aktuális politikai-ideológiai tartalomra helyeződött.
A megrendelő lehetett magánszemély vagy maga az állam, de az engedélyező - a társadalmi nyilvánosság, illetve a nagy anyagi ráfordítás igénye miatt - mindig a mindenkori politikai hatalom volt.
A szovjet emlékművek felállítása része volt a Szovjetuniónak fizetendő háborús jóvátételnek. Az orosz katonai hatóságok kívánságára létesítendő emlékművek sorába tartozik a Gellért-hegyi szovjet emlékmű is.
1945. január 27-én a Budapesti Nemzeti Bizottság - Varga Bélának, a Független Kisgazdapárt társelnökének, javaslatára - pályázatot hirdetett a "Vörös Hadsereg katonáinak hősiessége megörökítésére."
Ugyanebben az időben Vorosilov marsall a Városligetben autójából kitekintve felfigyelt egy szoborra. A szobor Kisfaludi Stróbl Zsigmond Íjász című alkotása volt. Rövid időn belül felkérte a művészt, egy szovjet hősi emlékmű elkészítésére. Stróbl ebben az ügyben először Vörös János honvédelmi miniszterrel tárgyalt. 1945. szeptember 1-én pályázat kiírása nélkül a kormánytól megbízást kapott az emlékmű elkészítésére.
A művész emlékirataiban így ír erről: "Csodálatos érzés volt, hogy újra dolgozhatok! És lehet-e szebb feladat, mint életünk, népünk megmentőinek, felszabadítóinak, azoknak, akik értünk pusztultak el, hősi emlékét kőben, bronzban megörökíteni. Több vázlatot készítettem. A marsall gyakran meglátogatott és élénken részt vett a tervek kialakításában. Mielőtt azonban a vázlatokat elfogadták volna, helyszíni szemlét tartottak de a kijelölt helyszínek közül egyiket sem tartották alkalmasnak az emlékmű számára.
Rövidesen közölték, hogy az emlékmű felállításának helyét a Gellért-hegy ormán jelölték ki. Ez természetesen új terv elkészítésére kötelezett. A helyszíni szemlén megjegyeztem, hogy ezt a hegyoldalt itt fenn alaposan át kell építeni, és ez igen sok pénzbe kerül.
Ezzel ne törődjék - válaszolt Vorosilov - csak dolgozzon, a többi a mi gondunk!"
Megjegyzendő - s erről Stróbl "elfelejtkezik" - hogy a készülő emlékmű főalakját a művész már korábban megformázta. A későbbi "Géniusz" Horthy István kormányzóhelyettes ismert halálos légiszerencsétlensége után, az ifjabb Horthy emlékére készült, s ezt emelték be a szoborcsoportba.
A tervezés és a kivitelezés munkálatait 1946. augusztus 10-ig a Honvédelmi Minisztérium irányította.
A Gazdasági Főtanács 1946. augusztus 3-i 6447/1946. sz. határozata alapján a munkálatok irányítása átkerült az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium felügyelete alá.
Hiába született meg a végső határozat, sem a minisztérium, sem a főváros nem tudta vállalni az emlékmű kivitelezését. A Minisztertanács úgy döntött, hogy a kivitelezés költségeit az állam vállalja. Erre 2 800 000-Ft-ot különítettek el. Ez az összeg azonban csak valamennyi tárca 1946-47. évi beruházási és magasépítési költségvetési hitelkerete terhére volt biztosítható.
1946 elejére alakult ki az emlékmű végleges formája, melynek kialakítása a szovjet igényeknek megfelelően történt. Ehhez Vorosilov marsall Moszkvából Budapestre kérette az emlékmű-tervezetek megtekintésére Geraszimov szovjet festőművészt, és Jofán szovjet műépítészt.
Az alapkőletételre 1946. április 4-én került sor. Orosz részről a mű befejezését először 1946. december 15-re irányozták elő. Végül a Géniusz 13,5 méter magas szobrát, orosz kérésre 1947. február 23-ra, a Vörös Hadsereg születésnapjára állították fel.
1947. április 5-én pedig felavatták a teljes emlékművet.
A hatalmas Géniusz fájdalmas, de egyúttal meghatott mozdulattal emeli a dicsőség pálmáját a hősi halált halt szovjet katonák emléke fölé. Előtte a szovjet katona 6 méteres bronz alakja, kezében zászlóval, arcán a győztes nyugodt, öntudatos kifejezése. A talapzaton elhelyezett fáklyával rohanó ifjú jelképesen a fényt, a világosságot, a szabadság eszméjét, a másik küzdő alak a fasizmus felett aratott diadalt fejezi ki. A két oldalt lévő dombormű a szovjet magyar találkozást és a lendületes országépítést ábrázolja. A hátul elhelyezett katona hősi halált halt bajtársainak porai felett áll őrt.
Az emlékmű ott állt a hegy szirtjén, hogy hirdesse a szovjet katonák hősiességét és a magyar nép háláját, amint ezt a felirat is bizonyította: "A felszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar nép -1945."
1956 októberében a szovjet katona szobrát ledöntötték. Stróbl a szobrot újra megmintázta, és 1958. február 10-én visszaállították az emlékműre.
A rendszerváltozás után kérdésessé vált az emlékmű sorsa.
Az "üzenete" már aktualitását vesztette, kétségtelen tény viszont, hogy a pálmaágat feje fölé tartó Géniusz az elmúlt négy évtized alatt Budapest jelképévé vált. Végül megszületett a döntés, az emlékmű némi "kis" korrekcióval a helyén maradt. A szovjet katona szobrát 1992 januárjában eltávolították az emlékműről, és áthelyezték a Szoborparkba. A szovjet csillagot, a domborműveket és a feliratot szintén eltávolították. A szovjet csapatok kivonulásának első évfordulóján fehér lepelbe burkolták a Géniusz szobrát. Ezzel mintegy jelképesen, megtisztították a "múlt szellemétől" a jövő Szabadság-szobrát.
Források
Gellérthegyi Orosz Emlékmű
Jakóby László I.sz. jelentése
Általános tájékoztató
Fentebbi rendelet értelmében eddig eljártam f. évi november 12-én, 13-án, 14-én, 15-én és 16-án a megfelelő helyszíneken, külön megvizsgáltam Krausz Ferenc szoboröntőnek, Kucsma u. 12. és Vígnály Raffael, Jász u. 74. szám alatti üzemét. Tájékoztatásomra a munka előrehaladását illetőleg, kiszálltam Fischer Ferenc és Fischer Ágoston szobrászoknak Czobor u.-i telepén és tisztelgő látogatást tettem Stróbl Alajos szobrászművész tanárnál, hogy a műemlékről teljes tájékoztatást nyerjek. F. évi november 18.-án, hétfőn még ki fogok szállni a MÁVAG fémöntödéjébe, amely a "Géniusz" szobornak alapjait önti, a vállalkozók alvállalkozásában. E hetem tehát az általános tájékoztatásban merült ki főleg. Mindazonáltal betekintettem már az öntésekbe és nagy vonásokban az elszámolásokba is.
Könyvelés A könyvelést a vállalkozók eddig külön-külön vezették, azonnal intézkedtem, hogy az egész munkára egységes könyvelést vezessenek, megadtam a speciális öntödei könyvelésnek a módozatait, úgyhogy az öntödei könyvelésnek a felfektetése máris folyamatban van. Miután az összesítést az anyagokról és a régiekről nem tudtam ezen a héten megcsináltatni, csak általános tájékoztatást szereztem. Annak megállapítása, vajon a vállalkozók átalány összegben elvállalt munkája elfogadható-e, még legalább néhány hetet fog igényelni.
Határidő kérdése
Bár megbízatásom a határidő kérdésének a megítélésére nem terjed ki, mégis a t. Minisztérium tájékoztatására a dolog természeténél fogva, mint műszaki ember, tisztelettel jelentem, hogy az emlékmű ebben az esztendőben semmi körülmények között nem lesz kész, mert az öntéstechnikailag lehetetlenség, annál is inkább, mivel a "Géniusz" gipszmodelljeivel a Fischer testvérek legjobb esetben karácsony táján készülnek el. Ha tehát a műemlék felavatásánál el is tekintenénk egyelőre a "Fáklyás" és a "Sárkányölő" szobrok felállításától, a műemléket ebben az esztendőben akkor sem lehet felavatni, mert jelenleg csupán a felállítandó "Katona" szobrot öntötték teljesen le, ennek az összeállítása, valamint a helyszínen való felállítása is legalább 4 hetet fog igénybe venni.
Előleg felhasználásának kérdése
A rendelkezésemre bocsátott kimutatások szerint, a vállalkozók eddig felvett összege 426 500 Ft. Ebből a pénzből eddig kereken igazolható számlák szerint kb. 300 000 forintot fizettek ki, amelybe én betekintést nyerhettem. Bemondásuk és külön-külön vezetett pénztárkönyvük szerint kb. még 50 000 forintot tesz az az összeg, amelyet kifizettek, a vállalkozókat a számlák bemutatására a jövő hét folyamán köteleztem. Az eddig kifizetett fontosabb tételek a következők:
Mávag előleg | 50000 Ft |
Állványozó előleg | 30000 Ft |
Eddig igazolt fém- vásárlási számla | 60000 Ft |
Szerszám számlák | 16 000 Ft |
Koksz számla | 23 000 Ft |
Kifizetett munkabérek | 36 000 Ft |
Igazolt régiek | 41 000 Ft |
Fuvarok | 20 000 Ft |
Egységárak
Nem alakult ki még egységesen a véleményem az önköltségre vonatkozólag, mert az egyik vállalkozó homokba formáz, a másik pedig viaszba önt, nem döntöttem el még eddig vajon kilogrammban vagy négyzetméterben fogom a revíziót megtenni.
Jövő heti tájékoztatóm részletesebb lesz.
Teljes Tisztelettel
Jakóby László
Költségvetés
Pro domo:
A honvédelmi minisztérium 1945 októberében kezdte meg a Magyarország területén harcolt orosz katonák emlékét megörökítő gellérthegyi orosz hősi emlékmű építési munkálatait. A Gazdasági Főtanács határozata értelmében 1946. augusztus 10-e után a munkák irányítását az újjáépítési minisztérium vette át. A Gazdasági Főtanács által nyújtott 128 408/1945. sz. csekk számlahitel: 179 000 forintból ma mindössze 21 000 forint áll rendelkezésre. 158 000 forintot az emlékmű építését végző vállalkozók elmaradt járandóságaira, illetve a bronzöntők munkáinak biztosítására fizettük ki.
IV/a. osztályunk elkészítette az emlékmű befejezésére vonatkozó hitelszükséglet tervezetét, mely szerint a munkálatok befejezéséhez az alábbi részletezésben összesen 2 800 000 forint szükséges:
1946. szeptemberében | 800 000 forint |
1946. októberében | 800 000 forint |
1946. novemberében | 800 000 forint |
1946. decemberében | 400 000 forint |
összesen: | 2 800 000 forint |
Fenti összeg csupán valamennyi tárca 1946-47. évi beruházási és magasépítési költségvetési hitelkerete terhére biztosítható. Ezért előterjesztés lenne teendő a minisztertanácshoz az irányban, hogy részünkre a tárgyban megjelölt célra 2 800 000 forintot a költségvetési beruházási és magasépítési hitelkereten belül bocsásson rendelkezésre. A 2 800 000 Ft. valamennyi tárca 1946-47. évi beruházási és magasépítési hitelkeretét ugyanolyan - tehát 78,46% illetve 21,54% - arányban terhelné, ahogy a két célra felvett 195 millió forintos keret megoszlik.
Az egyes tárcák költségvetési hitelkeretét úgy terhelné meg a fenti összeg, amilyen arányban részesülnek az 1946/47. évi beruházási, illetve magasépítési hitelkeretből. A tárcák részéről a magasépítési hitelkeretet terhelő összeget 7 egyenlő havi részletben 1947. I. 1-től - 1947. VIII. 1-ig kell levonni.
Az előterjesztés előtt a pénzügyminisztérium költségvetési osztályával tárgyalást folytattunk és így az előterjesztést a pénzügyminisztériummal egyetértőleg tennénk meg.
Ennél fogva tervezzük: |
Előterjesztés a Minisztertanácshoz:
I.
A pénzügyminiszter úrral egyetértően kérem a t. Minisztertanácsot szíveskedjék a Magyarországon harcolt orosz katonák emlékét megörökítő gellérthegyi hősi emlékmű építési munkálatainak költségeire 2 800 000 azaz: kettőmilliónyolcszázezer forintot azaz költségvetési beruházási és magasépítési hitelkereten belül az alábbi részletekben rendelkezésemre bocsátani.
1946. szeptemberében | 800 000 forint |
1946. októberében | 800 000 forint |
1946. novemberében | 800 000 forint |
1946. decemberében | 400 000 forint |
összesen: | 2 800 000 forint |
A 2 800 000 Ft valamennyi tárca 1946-47. évi beruházási és magasépítési hitelkeretét ugyanolyan - tehát 78,46%, illetve 21,54% - arányban terheli, ahogy a két célra felvett 195 millió forintos keret megoszlik.
Az egyes tárcák költségvetési hitelkeretét úgy terheli meg a fenti összeg, amilyen arányban részesülnek az 1946/47. évi beruházási, illetve magasépítési hitelkeretből. A tárcák részéről a magasépítési hitelkeretet terhelő összeget egyenlő havi részletekben 1947. I. 1-től - 1947. VIII. 1-ig, míg a beruházási hitelkeretet terhelő összeget egyenlő havi részletekben 1947. III. 1-től - 1947. VIII. 1-ig kell levonni.
II.
A honvédelmi minisztérium 1945 októberében kezdte meg a Magyarországon harcolt orosz katonák emlékét megörökítő gellérthegyi orosz hősi emlékmű építési munkálatait. A Gazdasági Főtanács határozata értelmében 1946. augusztus 10-e után a munkák irányítását az újjáépítési minisztérium vette át. A Gazdasági Főtanács által a felmerült hátralékok kiegyenlítésére nyújtott 128.408/1945. számú csekkszámlahitel: 179 000 forintból ma mindössze 21 000 forint áll rendelkezésre.
Középítési osztályom idevonatkozó hitelszükséglet tervezete szerint az emlékmű befejezéséhez fenti részletekben összesen kettőmillónyolcszázezer /2 800 000/ forint szükséges. Ez az összeg csupán a költségvetési beruházási és magasépítési hitelkeretből fedezhető, mert a célra máshol nem áll fedezet rendelkezésre.
Budapest, 1946. szeptember hó 18-án |
Mistéth Endre |
MOL XIX-D-1-a 68. doboz - Újjáépítési Minisztérium Elnöki és általános iratok