Bevezetés 

A kalapom cilinder,
Nem holmi csekélység:
Ha fölteszem: magasság,
Ha leveszem: mélység

A mottóul választott sorok majd száz évvel az alább közölt dokumentum keletkezése előtt íródtak, mégis aktuálisnak tűnnek, hiszen rámutatnak arra, hogy ugyanaz a jelenség egyszerre több nézőpontból is szemlélhető. A közölt forrás tanúsága szerint a magyar diplomaták öltözködése - a versbeli cilinder viselkedéséhez hasonlóan - erősen ellentmondásos volt, a költőt parafrazeálva: a cilinder hol ott volt a magyar diplomaták fején, hol pedig nem.

Az athéni követség vezetőjének feljegyzése több kérdést is tárgyal, a közölteken, a magyar diplomaták öltözködései szokásain túl kitér arra is, hogy a takarékossági intézkedések távol állnak a józan meggondolástól. Kiragadva néhány példát: a követségre küldtek többezer "A Magyar Népköztársaság Nagykövetsége" fejléccel ellátott levélpapírt - bár raktáron még volt többezer hasonló fejlécű papíros -; a központ csak arról feledkezett meg, hogy az athéni képviselet még nem nagykövetség. Természetesen a visszaküldésük többe került volna, mint az értékük. A képviselet páncélszekrény-vásárlásra kért engedélyét takarékossági megfontolásokból elutasították, a Bukarestbol küldött - ott fölöslegessé vált - darabot pedig súlya miatt nem tudták elhelyezni (az emeleti födém nem bírta volna el, a földszinten nem volt elég hely), egyébként a vasútállomásról a követségre szállítása annyiba került volna, mint egy helyben vásárolt páncélszekrény ára házhozszállítással. A külképviselet épületének reprezentativitását valószínüleg nem emelte, hogy a csupasz falakon láthatók voltak az előző tulajdonos által elvitt képek nyomai.

A reprezentáció a diplomáciai tevékenység egyik fontos eleme, s ez nemcsak az épületre, hanem a diplomáciai testületre is vonatkozik. Az alábbi forrásrészlet elolvasása után csak egy kérdés marad - ugyanannak a jelenségnek két olvasata: Tragikus, vagy komikus?

Forrás

114-1957. szig. titk.
Készült 3 pld.-ban
2 pld. központnak
1 pld. köv. archiv.

A Magyar Népköztársaság külügyminiszterének,
Budapest.

1. Ruházati kérdések: Eddigi tapasztalataimból is megállapítottam már, hogy a központ (hasonlóan néhány testvéri ország központjához) elhanyagolható kérdésnek tekinti a diplomaták alkalmi ruházatának kérdését. A frakk, a szmoking és a zsakett - amelyek kapitalista országokban nélkülözhetetlen ruhadarabok és gyakran szükségesek - központunk szemében olyan kellékek, amelyeket alkalmanként kölcsön is lehet kapni. Ebből fakad, hogy népi demokráciánk képviselői sokszor a legképtelenebb szabású és nagyságú ilyen ruhadarabokban jelennek meg hivatalos aktusokon, mivel egymástól, vagy jelmezkölcsönzőtől kölcsönzik ki azokat. Megbízólevelem átadásakor hárman három különböző szabású és korból származó frakkban voltunk, ami aligha járulhat hozzá országunk tekintélyének öregbítéséhez. Egyikünk cilindere pl. olyan kicsi volt, hogy a fejére sem tudta tenni, a frakkja pedig legalább 40 évvel ezelőtt készült és kétszer is belefért volna.

Tekintve, hogy ezek a ruhadarabok valóban nagyon drágák (csupán a frakk, cilinder, megfelelő kesztyűk, ingek és egyéb hozzávalók kb. 10.000 drachma, vagyis egy átlagos diplomata egyhavi fizetése), véleményem szerint meg kell találni a módját annak, hogy tökés országokban az ott szolgálatot teljesítő diplomatáknak ilyen célokra megfelelő összeget bocsássanak rendelkezésre, viszont ennek ellenében kötelezzék őket arra, hogy ezeket a ruhadarabokat mérték után, rájuk szabva beszerezzék. Mindez nem oldható meg azzal, hogy illetményéből az idők folyamán futja erre is, hiszen ezek a ruhadarabok éppen a kezdeti időkben szükségesek a leggyakrabban. [...]

Ráth Károly
követ

MOL. XIX-J-1-j-Gör.-II-13 t.-004821-1957. (Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium, központilag kezelt titkos iratok, Görögország, II-13 tétel /a követség és a központ kapcsolata/, 004821-1957 számú ügyirat)