Népvédelmi propaganda a Turul Szövetségben [1]
A Turul Szövetség, a két világháború közötti időszak legerősebb társadalmi- és egyetemi szervezeteként jelentős befolyással rendelkezett a korszak közgondolkodására, és szolid érdekérvényesítő képessége folytán – különösen Gömbös Gyula és Darányi Kálmán miniszterelnöksége alatt – bizonyos fokig alakította a politikai döntéseket is.
Bevezető
A Turul Szövetség eszmei széttöredezése
Az 1930-as évek első felére az ekkor hozzávetőlegesen 30 000 fős tagságot számláló fajvédő tömegszervezet az egyetemisták mellett a felsőoktatási tanulmányaikat befejezetteket is magába foglalta, 1932-től pedig - miután Végváry József fővezér meghirdette „Turul-mozgalmat", és ennek révén ún. vegyestörzseket hoztak létre - a paraszti és munkásszármazású fiatalok ugyancsak
lehettek.A korabeli szellemi-politikai mozgások, a falukutatók mozgalma, részben a nemzetközi kommunista mozgalom nyomása, majd pedig a náci típusú szélsőjobboldal előretörése a Horthy-kor második évtizedének közepére erősen kikezdték, és megváltoztatták a Turul Szövetség ideológiai arculatát, amely korábban szinte kizárólag az egyetemi zsidóverésekben, illetve zsidónak minősített hallgatókkal szembeni
manifesztálódott.A népi mozgalom hatására a Horthy-korszak második évtizedének elejére az egyetemi bajtársi szervezetekben is egyre-másra jutottak szóhoz a falukutatók. Az 1932 októberében hatalomra került Gömbös Gyula elsőként látta meg a népi mozgalomban rejlő lehetőségeket. Gömbös, akinek politikai nézetei centrumában a fajvédelem állt, elsősorban keresztény gazdaságokat, „magyar fajú" kisbirtokokat akart. Ennek a - nézete szerint - zsidóság elleni küzdelemnek leginkább a korszakban elszegényedett, kulturálisan és gazdaságilag bomlásban lévő parasztság felelt meg. Ezért számtalanszor hangoztatta általános elveit: az anya- és csecsemővédelmet, az egyke elleni harcot, a közegészségügy államosítását, a vidéki egészségügyi viszonyok gyors javítását, a vidéki kultúra
A népi írók szóhasználata és bizonyos pontokon ideológiájuk megegyezett Gömbösével. Sikerük kulcsa a nacionalizmus és a baloldali-liberális erők korabeli gyengesége és elzárkózása volt (a kommunisták kivételével), kiegészülve ez előző fél évtized szellemi A heterogén összetételű népi írók egy része azonban elfordult tőle, amikor kiderült, hogy a kormányfőnek nincs határozott szándéka és ereje a földkérdésen, az iskolázottság növelésén, a közegészségügy helyzetén döntően változtatni.Az 1935-re végbemenő törvényhozói elitváltásban viszont helyet kaptak a reformnemzedék tagjai is, köztük azoknak a radikális jobboldali szervezeteknek a vezetői, akik egyetértettek az említett programmal. Így lett 1935-ben parlamenti képviselő Bánsághy (Velcsov) György, a Csaba vezére, a Turul Szövetség alapító tagja és Végváry (Verbovszky) József orvos, a Turul
is. Mandátumuk, és immár a Turulra vonatkoztatva alsóbb szinteken megjelenő segítségnyújtások sorozata természetesen magával vonta elköteleződésüket a Gömbös-kabinet iránt is. A szövetségen belüli - Jászai Lajos, Roboz Zoltán, Halka Sándor, majd egyre inkább fémjelezte - „népi szárny" soraiban is felerősödött az igény, hogy a „törzsökös" magyarság problémáit fel kell mutatni, ezáltal kell majd - földosztással egybekötött demokratikus reform révén - az általuk hanyatlásnak indult nemzetet újjáépíteni. A munkásság, és a középosztály egyes csoportjai felé nyitás igénye tehát egyre terjedt, majd 1937-re elsősorban vidéki tagszervezetek csatlakozásával ún. terebélyesedett. Így kapcsolódott össze a népi mozgalom és a kormánypolitika közös óhaja, amely számos eredményt hozott a is.
A Turul Szövetség dísztáborozása a Vigadóban
1935. október. Magyar Világhíradó 610. Forrás: Filmhíradók Online [2]
Ugyanakkor az sem elhanyagolható, hogy éppen ezidőtájt a szélsőjobboldal is fokozott súlyt kapott a szövetségben. Végváry József fővezérnek, kihívásként szembe kellett néznie az 1930-as években megjelenő a nyilas típusú pártokkal,
is. Az égető problémát a fővezérség kezdetben az egyes erőcsoportok összebékítésében látta. A kiöregedő (25 és 35 életévük közötti) azonban nem engedtek korábbi - jórészt egyetemi zsidóverésekben, provokációkban kimerülő, úgynevezett „burschenschaftos" - felfogásukból. Mellettük az új, nemzetiszocialista szélsőjobboldal prominensei között is számos ismerünk (Kémeri Nagy Imre, Kemény Zoltán, Radó Endre, Salló János, Oláh György, Zsabka Kálmán és mások). Utóbbiak teljes őrségváltást, a zsidósággal szembeni jóval radikálisabb megoldást akartak, ráadásul sokszor erős németellenes éllel. Nem véletlenül jegyezte fel már 1936 őszén egy rendőrségi : „Egyetemi hallgatók - főleg Turulisták - gyakran keresik fel a nemzetiszocialista szerveket azzal, hogy zsidóellenes akciókra készülnek és érdeklődnek, hogy számíthatnak-e a párt részéről támogatásra." Az ehhez hasonló gyakori, többnyire helyi szervezkedéseket sem a Belügyminisztérium, sem a Nemzeti Egység Pártja nem nézte jó szemmel, s a Turul Szövetség követtáborain (tisztújító nagygyűlésein) csakhamar kiéleződtek az ellentétek. Bár nézeteikkel jórészt Végváry is egyetértett, döntenie kellett: a Turul Szövetséget radikális jobboldali irányba kormányozza, vagy kormánytámogató-jobboldali vonalon halad, s idomul a Nemzeti Munkatervhez. Végül a sikeresebbnek ítélt utóbbi utat választotta, miközben a népiek egyes elképzeléseit is igyekezett beépíteni. Jóllehet a Szabó Gyula diákvezér irányította nyilas turulisták több prominensét 1933-1934-re kizárta, a Turul szélsőjobb csoportjainak többsége mégis megmaradt Végváry támogatójának, mert ettől remélték, hogy megtörik az általuk túlságosan baloldali elhajlónak tartott, „népfront-politikát" folytató, jobbára aktív egyetemistákból állók erejét.Akciók: a Magyar Egészség Hete, az Egészségvonat és a Magyar Nép Hete
A Turul Szövetség fővezérsége ezért olyan akciósorozatra szánta el magát, amely egyezett fajvédő-nacionalista törekvésekkel, de hatottak rá a népieknek a parasztság problémáira radikálisan rámutató elképzelései is. Dérczy Ferenc országos vezér elnökletével 1935 nyarán programiroda létesült, amelynek keretében országos méretű szociális felmérést és anyaggyűjtést rendeztek, amelynek során a devianciák (egyke, tisztálkodási- étkezési- és lakhatási szokások stb.) vizsgálatára helyezték a hangsúlyt. Ezzel párhuzamosan a kormányzattal egyeztettek egy őszre tervezett nagyszabású - a gyűjtésekre alapozó - propaganda akció ügyében. A munkálatok Kozma Miklós belügyminiszter és Szily Kálmán kultuszállamtitkár hathatós támogatásában
A Magyar Egészség Hete névre keresztelt program október 20 és 28. között valósult meg. Ennek keretében a városligeti Iparcsarnokban Népegészségügyi kiállítást tartottak, mely hatalmas tömegeket vonzott. Az ötletes, tematikus pavilonokba rejtett, látványelemekkel tűzdelt tárlat Koncepcióját Végváry és Dérczy alakították ki. Szendy Károly polgármester segített összehozni a tárlatot, tudományos anyagát pedig Antal Lajos főorvos és Born József tisztiorvosok dolgozták ki a Turul bajtársainak előzetes falufelméréseit is Legerősebb eleme a magyarság népegészségügyi viszonyait bemutató pavilon volt, amely nemcsak a népegészségügyi helyzetet dokumentálta, de rá is mutatott a gyógyítás módjára: egészségesebb birtokmegoszlás, telepítés, egészségvédelem, az egészségbiztosítás kiterjesztése, iskolai sportoktatás erősítése. Igaz, a zsidóságot ezúttal is a bajok egyik fő okaként bélyegezték meg. A Hét ezzel párhuzamos eseménye egy nemkülönben sikeres, az Orvosegyesület székházában (Szentkirályi u. 21.) megtartott tudományos előadássorozat volt, neves tudósok bevonásával. A Hét záróeseménye a Vigadóban, politikai és gazdasági vezetők részvételével tartott Turul Szövetség „népegészségügyi dísztábora" volt. A kormány, valamint számos állami vállalat által támogatott Magyar Egészség Hetét elénk sajtókíséret övezte, amely nemcsak a Turul Szövetség megítélésére hatott pozitívan, de szolid propagandát jelentett a falusi nép problémáinak is. A Turul központi hetilapjában, a Bajtársban a népegészségügyi kérdések mellett egyértelműen megjelentek a szövetség mögöttes céljai is. Kostyál László a gömbösi politikát dicsőítő cikket közölt, amely ugyanakkor a rendezvénysorozat lényegén, és erősen fajvédő, antiszemita jelleget sugárzott.
Egészségügyi kiállítás a Turul Szövetség rendezésében az Iparcsarnokban
1935. október. Magyar Világhíradó 609. Forrás: Filmhíradók Online [3]
A szövetség fővezérsége meglovagolta a sikert: elhatározták, hogy a kiállítási anyagot újra hasznosítják, mégpedig úgy, hogy vonatszerelvényre szerelve, lerövidítve országszerte vándoroltatni
Ezért a következő év első felében megalakult az Egészség Vonata Rendezőbizottsága, melynek sikerült elérnie, hogy a MÁV-tól kölcsönkapjanak egy 23 vagonból álló szerelvényt. Lobbijuk ismét azért lehetett sikeres, mert a kormányzat felismerte a Turulban lévő propagandalehetőségeket, Gömbös, Kozma és Winchkler István kereskedelemügyi miniszter is nagyon jó véleménnyel voltak az előző évi kiállításról. Az egykori egyetemi diákvezér, Bornemisza Géza miniszter elnökletével 1936 júniusában az Iparügyi Minisztériumban, július 21-én pedig a Közegészségügyi Intézetben tárgyaltak róla, ahol az iparügyi miniszter, illetve Mikecz Ödön, a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője támogatásáról a Rendezőbizottságot. (Az említett politikusok egytől-egyig a Turul Szövetség dominus tagjai voltak.) Ennek megtörténte után Végváry és Dérczy irányításával a Magyar Egészség Vonata néven propagandaakció vette kezdetét, védnökségét Szendy Károly budapesti polgármester és Kozma Miklós vállalta magára. A Gyermekvédő Liga által rendelkezésre bocsátott, 23 vagonból álló szerelvény 1936 októberében néhány hét alatt 35 állomáson állt meg, ahol az érdeklődők 20 filléres jegy megváltása ellenében megtekinthették a tárlatot, meghallgathatták a vonatot kísérő turulisták és orvosok népegészségügyi előadásait, melyekben központi szerepet kapott a telepítés, azaz a föld nélküli parasztság kisbirtokhoz Minden állomáson ajándékokat adtak a legegészségesebb családnak és gyermeknek, egy aznap született gyermek számára pedig életbiztosítási kötvényt, sőt, a MÁV is kedvezményeket biztosított. Ugyanakkor pozitívumnak tekinthető, hogy a bajtársaknak a vonat pénzkereseti lehetőséget , mert részt vehettek a kiállítás installációinak elkészítésében, a plakátok kivitelezésében és a vonat kísérésében. Az akció reklámbevételekből fedezett költségei 25 000 pengőre rúgtak. |  |
Az egészségvonat plakátja. Nemzeti Újság, Képes Melléklet, 1936. augusztus 2. | A Magyar Nép Hete plakátja Függetlenség, Képes Melléklet, 1936. szeptember. 8. |
Végváry és Dérczy folyamatosan tájékoztatta Kozmát a Magyar Egészség Vonatáról, a készülő Magyar Nép Hetéről egyaránt. A vonaton látható volt annak a mintaháznak a modellje, amit Tibolddarócon épített a kormány egy barlanglakó családnak; a rádió és az MTI bőségesen
mindkét akcióról.A Magyar Egészség Vonata bevezette az előző év folytatásának tekinthető testvérakciót: a Magyar Nép Hetét, amelynek gondolata már 1935-ben, a Magyar Egészség Hete idején megfogalmazódott, forgatókönyve pedig az előző évi propagandaakciót másolta. Ez esetben is sikerült megnyerni a kormányzat támogatását és szponzorációs pénzekhez jutnia. Programját az 1936. július 16-ai, az Iparügyi minisztériumban, a belügyminisztérium képviselőivel tartott
véglegesítették. A koordináló rendezőbizottság élén álló Dérczy Ferenc külön propagandakönyvet [popup title="jelentetett meg" format="Default click" activate="click" close text="Turul Szövetség. A Magyar Nép Hete program. Kiállítás, kongresszus, előadások. 1936. október 2–11. Bp., Turul Sajtóvállalat Kft, [1936.]"] az alkalomra. Az 1936. október 1. és 8. közötti rendezvényre a Turul Szövetség az Iparügyi Minisztériumtól és magánvállalatoktól kapott jelentős (sajnos nem ismert) összeget. Ez tette lehetővé, hogy a 6000 m2-es Iparcsarnokban rendezett, 340 pavilonból álló és másfél száz hazai cég és közintézmény „népvédelmi tevékenységét" taglaló kiállítást rendezzenek a Turul Szövetség tagjainak bevonásával. A tárlattal egy időben október 5-e és 10-e között Nép-Föld-Egészség címmel konferenciát tartottak a Magyar Mérnök és Építész Egylet termében (Budapest, IV. [ma V.] Reáltanoda u. 13-15.), ahol a népvédelemről tudományos és ismeretterjesztő előadást tartott a népi írók, a falukutatók és a népegészségügyi szakemberek színe-java.
A Magyar Nép Hete megnyitására érkező belügyminisztert a „Turul Szövetség" vezérei fogadták
1936. október. Magyar Világhíradó 659. Forrás: Filmhíradók Online [4]
Tagadhatatlan azonban, hogy a Magyar Nép Hete rendezvénysorozatot már nem övezte akkora társadalmi lelkesedés, és a sajtóvisszhang is visszafogottabb volt a korábbinál. Ennek egyik oka, hogy október 5-én zajlott Budapesten a falu problémáival súlyozottan foglalkozó katolikus nagygyűlés, a másik pedig Gömbös Gyula október 1-jén bekövetkezett halála. Sokan a gömbösi társadalompolitika újabb erőtlen kísérletének, sőt egyik propagandafogásának
az egészet. Másutt a Turul önreklámjának aposztrofálták, s ilyen a falunak is elege van. Emellett a kiállítás jobboldalról is bírálatot kapott, mondván a mondanivaló nem elég „nemzeti" és zsidó szerzők is benne. A mezőgazdasági munkásság és cselédség sorsát tényszerű adatokkal ábrázoló viszont szakmai és közéleti szimpátia övezte.Az alább bemutatott két forrás egyedülálló, hiszen nem maradt fenn más ilyen részletes
a Turul Szövetség népvédelmi propagandájáról, amely hitelesen adja vissza a Turul Szövetség ezirányú céljait. A szervezet bármennyire is erős gyökerekkel kapaszkodott ekkorra a népiek követeléseihez, nem tudott elszakadni a mögötte mindvégig jelenlévő fajvédelmi töltettől, ami ugyanakkor propagandájának gátló tényezőjévé is vált.Források
1.
Memorandum a Turul Szövetség propaganda akciójáról
1936. július 10.
TURUL SZÖVETSÉG
1936. évi
PROPAGANDA AKCIÓJA
Központi iroda:
Budapest, IV. [V.] Petőfi S. u. 9.
Telefon: 893-60.
MEMORANDUM
A Turul Szövetség 1936. évi
propaganda akciója ügyében.
A Turul Szövetség a múlt évi nagyjelentőségű Magyar Egészség Hetének folytatásaképpen az 1936. évben két nagyjelentőségű propagandaakció megvalósítását vette tervbe, s azokhoz megnyerte az összes illetékes helyek legteljesebb támogatását:
I. A Magyar Egészség Vonatát indítja ez évi augusztus 15-én útnak, mely az első magyar vonatkiállítás keretében a magyar egészség problémáit közvetlenül a vidék lakosságához viszi el.
Részleteit a mellékelt
tartalmazza.Itt csak azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy ez a kiterjesztett értelemben vett egészségügyi vonat-kiállítás magában foglalja
az egészségügyi intézmények
az egészségügyi ipar
az egészségügyi kereskedelem
reprezentatív, nívós, művészi bemutatója mellett
a népegészségügyi tudomány újszerű riportját
a maga meggyőző adataival és megoldásai formáival.
A Magyar Egészség Vonata nem foglalkozik az árusítással, de 60 állomás helyével kiválóan alkalmas, olcsóságánál, újszerűségénél fogva is, a komoly reklámértéket jelentő kereskedelmi és ipari propagandára.
Olcsóságának jellemzésére csak azt említjük meg, hogy a cca. 60 állomáson való bemutatás állomásonként és négyzetméterenként 9,35 P[engő]be, a 106 kiállítási napot figyelembe véve egy-egy napra négyszögméterenként mindössze 4,85 P-be kerül s ezért adjuk a propagandán felül a 2767 kilométeres vontatást, a kiállítási terület teljes építkezését, oldalfal és mennyezet kiképzéssel (esetleg üvegezett kirakatokkal), teljes elektromos berendezéssel, áramszolgáltatással, színes világítással stb. Hozzátesszük még, hogy Budapesten a Szent István-hét forgalmában 8 napos bemutatója lesz a vonatnak. Ezek a helydíjárak a szokásos áraknak alig egynegyedét teszik ki.
Egyébként a vonat-kiállítás teljes reprezentatív jellegét a rendelkezésre álló kevés hely s a magas nemzeti és erkölcsi célok is előírják.
II. Az ősszel rendezendő Magyar Föld Hete és a Turul Szövetség másik nagy propaganda akciója, melyet szeptember 26 és október 5 között rendezünk meg. Ennek keretében az Országos Mezőgazdasági Kamarával karöltve megrendezzük:
az Őszi Termény és Exportkiállítást és a Magyar Föld és Népe kiállítást, mely utóbbi
a népegészségügy
a néptáplálkozás
a szociális vonatkozások
és gazdasági problémák
tudományos és művészi riportját vetíti a szemlélő elé, és nívójával, hatásában felül fogja múlni a múlt évi kiállításunkat.
Egészen újszerű fénypropagandánk első nagyszabású magyar kezdeményezés lesz, mely a kiállításon résztvevő vállalatok számára a modern reklám minden előnyét biztosítja.
A tavalyi siker után a magyar közvélemény máris várakozással tekint ez évi rendezésünk elé és a kiállítás látogatottságát biztosítja az e célra engedélyezett félárú vasúti jegy.
Az Őszi Termény és Export kiállítás magában foglalja a magyar föld terményeinek összes
termelési
feldolgozási és
értékesítési vonatkozásait.
Ehhez képest nem maradhat el onnan az ezekben résztvevő
ipar és
kereskedelem
egyetlen reprezentáns vállalata sem, annyival is inkább, mert
a külföldiek látogatására
az export és
propagandalehetőségekre
a legnagyobb súlyt helyezzük, és mindent elkövetünk a tömegsiker biztosítására is.
Ebben a két propaganda akciónkban kérjük a szakmai érdek-képviseletek megértését, támogatását és a reprezentatív részvételét, külön hangsúlyozván, hogy szigorú elvünk értelmében a két akció közül csak az egyikre kérjük egy-egy vállalat bekapcsolódását, nehogy bárkit is két helyen terheljünk meg.
Az erre vonatkozó elhatároló terveinket az egyes érdekképviseletekkel külön részletesen fogjuk közölni.
Közelebbről az a kérésünk, hogy az egyes érdekképviseletek - méltányolván kitűzött nagy nemzeti céljainkat s a közre hasznos munkásságunkat - a hozzájuk tartozó számba vehető vállalatokat külön-külön szakmai értekezletre összehívni s azon bennünket teljes súllyal támogatni és sikerünket biztosítani szíveskedjenek.
Ezeken az értekezleteken terjesztjük elő az egyes szakmákat érintő részletterveinket.
A Turul Szövetség hatalmas munkát vállalt, s ezt csak teljes sikerrel lehet megoldanunk. Ehhez kérünk megértést az összes érdekeltségek részéről, melyek bizonyára méltányolják azt, hogy akcióink a magyar egészség mellett forgalmat, a gazdasági élet minden vonatkozását vannak hivatva eredményesen szolgálni.
Budapest, 1936. július 10.
TURUL SZÖVETSÉG
A MAGYAR EGYETEMI ÉS FŐISKOLAI
BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS KÖZPONTJA
[Dérczy Ferenc szignó] [Dr. Végváry József szignó]
orsz. vezér fővezér,
országgyűlési képviselő.
Jelzet: MOL K 148 934. cs. 17. t. 3055. sz. Turul Szövetség Magyar Nép Hete, 7-10.
2.
Memorandum a Turul Szövetség „Magyar Egészség Vonat" kiállításról
1936. április 17.
TURUL SZÖVETSÉG
MAGYAR EGÉSZSÉG VONAT
PROPAGANDÁJA
Iroda: Budapest,
IV. [V.], Petőfi Sándor u. 9.
Telefon: 893-60
MEMORANDUM
a Turul Szövetség által rendezendő Magyar Egészség Vonat
propaganda kiállítás ügyében
A Turul Szövetség, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Bajtársi Egyesületek Országos Központja a m. kir. kereskedelemügyi Miniszter Úr Őnagyméltósága támogatásával a m. kir. Államvasutak által rendelkezésre bocsátott 23 egységes típusú, termékké átalakított személykocsiból álló, a magyar népegészség érdekeit szolgáló, látványos kiállítást tartalmazó kiállítási vonatot indít útnak, mely két turnusban járja be az országot és cca. 61 városban mutatja be a vidék közönségének ezt a kiállítást.
Külföldön, Belgiumban, Hollandiában, Angliában és Franciaországban már évek óta járnak kultúra, a forgalom és a propagandaügy szolgálatában álló hasonló kiállítási vonatok, melyek önmagukat fenntartva, országaiknak jelentős szolgálatot tesznek. Magyarországon most tette lehetővé a MÁV, hogy mi is követhessük a modern példát, és ezzel az újszerű kiállítási és propaganda objektummal lépjünk a magyar közönség elé és ezzel egyben szolgálhassuk a magyar vidék, elsősorban a magyar városok forgalmi, idegenforgalmi, egészségügyi és kulturális céljait.
A kiállítási vonat
A Turul Szövetség kiállítási vonata a MÁV által kijelölt és erre a célra alkalmas
23 kocsiból áll, melyek darabonként 15 m, összesen 345 m hosszúságban, egyirányú közlekedés mellett 21 teremben mutatják be a kiállítás anyagát, a népélelmezés, lakás, vízellátás, anya- és csecsemővédelem, a betegségek elleni védekezés, iskola egészségügy, egészséges táplálkozás stb. stb. tárgyköreit, valamint az egészségüggyel kapcsolatos mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi vonatkozásokat és végül az egészségügyi intézmények munkáját. A kiállítási vonat hossza kb. a hosszának felel meg, tehát impozáns terjedelmű. Belső felépítésében, kiképzésében és megoldásaiban a modern kiállítási művészet és tudomány minden eszközét, a technika és elsősorban a fénytechnika minden vívmányát felhasználjuk ahhoz, hogy minden tekintetben elsőrendűt produkáljunk és a külföldi példákat is felülmúljuk. A Turul Szövetség múlt évi egészségügyi kiállításának, Tudományos Riportkiállításának , mely európai sikert aratott, példája volt az ilyen kiállításnak. Ezt a példát akarjuk továbbfejleszteni és tökéletesíteni a kiállítási vonaton. Maga a kiállítás az egységes hatás céljából kizárólagosan mesterséges világítással nyer megoldást. Reflektorok, rejtett világító-testek teszik lehetővé a kis terület perspektívájának a közönség számára művészi hatást nyújtó kihasználását. E tekintetben a kiállítás rendkívül hatásos és maradandó élmény lesz minden látogató számára.A kiállítás menetrendje.
A Magyar Egészség Vonat építését és az abban elhelyezett kiállítás művészi és technikai kiképzését úgy óhajtjuk befejezni, hogy ez a budapesti Szent István-hét ünnepségei alatt, 1936. évi augusztus hó 15-én rendkívüli ünnepélyes keretek között legyen felavatható. Ezeknek az ünnepségeknek fényét mindenesetre emelni fogja az, hogy a Miniszterelnök úr Őnagyméltósága és a kormány teljes támogatását helyezte kilátásba.
A megnyitás után 8 nappal a budapesti közönségnek és a Szent István-heti külföldi vendégeknek mutatnók be a kiállítást és onnan indulna el az őszi körútra. Az őszi körút a Dunántúl és részben az Alföld városait járná be. Útvonala: Budapest
- Celldömölk - Sopron - Szombathely - Körmend - Zalaegerszeg - Nagykanizsa - Kaposvár - Barcs - Szigetvár - Pécs - Szekszárd - Baja - Bácsalmás - Kiskunhalas - Kiskőrös - Kalocsa - Fülöpszállás - Kunszentmiklós - Kecskemét - Lajosmizse - Cegléd - Budapest ny. p.u. Ez a turnus 27 vidéki állomást foglal magában, nagyobb városokban két-három nap, kisebb helyeken egy nap az időzése. 52 kiállítási napot vesz igénybe. E turnusban a vonat 1439 km-t tesz meg. A téli szünet után ugyancsak Budapest ny. p.u.- ról indul ki a tavaszi útvonalra, amely az Alföldet, Tiszántúlt és a Felvidéket foglalja magában. Útvonalai: Kiskunfélegyháza - Csongrád - Szentes - Hódmezővásárhely - Szeged - Orosháza - Békéscsaba - Gyula - Gyoma - Mezőtúr - Szolnok - Kisújszállás - Karcag - Debrecen - Hajdúböszörmény - Nyíregyháza - Szerencs - Sárospatak - Sátoraljaújhely - Miskolc - Eger - Gyöngyös -Hatvan - Salgótarján - Aszód - Balassagyarmat - Vác - Budapest. E turnusban 27 állomáson 52 kiállítási napot tölt el a vonat és 1324 km-es távolságot fut be. Összesen tehát Budapestet nem számítva 54 vidéki állomás, 106 kiállítási nap és 2763 km a két turnus teljesítménye. Meg kell jegyeznünk, hogy az állomások a MÁV kijelölése szerint állapíttattak meg. Ugyanis a vonat csak a technikai befogadásra alkalmas pályaudvarokon állhat meg.A vonatkiállítás propagandája.
A vonatkiállítás a M. Á. V. felügyelete alatt külön műszaki és felügyelő személyzettel van ellátva, mely egyúttal a kiállítási közönségnek a szükséges magyarázatokat is tudja nyújtani. A személyzet részére külön hálókocsi lesz a szerelvényhez csatolva. Itt említjük meg, hogy egy külön vasúti kocsiban saját áramfejlesztő telepével szolgáltatja a kiállítási vonat az egész kiállítás világítási áramszükségletét.
A Magyar Egészség Vonat propagandáját a legszélesebb körben indítjuk meg. Felhasználjuk a modern propaganda minden eszközét: sajtót, plakátot, röpiratot, rádiót, mozit, a szín és fényhatásokat, melyek egyébként a kiállítás művészi részében is döntő tényezői lesznek a sikernek. Az egyes állomáshelyek környékét külön autókaraván járja be előzetesen, mely rádió és reklámkocsikkal felszerelve adja hírül az egyes kiállítási helyek környékén, minden faluban a kiállítás idejét és részletes programját. Ez az újszerű propaganda egyben megfelelő közérdekű egyéb propaganda-szolgáltatásokra is alkalmas.
A vidéki kiállítások programja.
Az egyes városokban (kiállítási helyeken) nemcsak a vonatkiállítást óhajtjuk bemutatni, hanem a vármegyékkel, az érdekelt városokkal (nagyközségekkel), a Magyar Városok Szövetségével, továbbá a helyi kulturális, társadalmi, mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi érdekeltségekkel, valamint a Turul Szövetség ottani szervezeteivel együttműködésben olyan program összeállítását vettük tervbe, amely alkalmas arra, hogy a népegészségügy szolgálata mellett a helyi érdekeket, főként a forgalmat megfelelően szolgálja. A kereskedelemügyi minisztérium részéről megvan a hajlandóság, hogy a MÁV-val együttesen később összeállítandó pontos menetrend- szerinti napoknak megfelelően az egyes helyekre félárú menetjegy-kedvezményt biztosíthassunk a vonatkiállításra utazók számára. Mindez hatalmas szervezetet és még nagyobb szervezést igényel s ezért már eleve kérjük az összes érdekelteket, hogy a Turul Szövetség központi propaganda irodája (Budapest, IV. [V.] Petőfi Sándor u. 9. Telefon: 893-60) részéről ez ügyben érkező megkereséseket ez ügy érdekében sürgősen és mindenkor érdemben elintézni szíveskedjenek. A központi propaganda iroda minden tekintetben és azonnal készséggel nyújt felvilágosítást az érdeklődőknek, s csak azt kéri, hogy e nagyszabású országos akcióban úgy a hatóságok, mint az érdekeltségek a leg messzebbmenő támogatásban részesítsék.
Budapest, 1936. április 17.
TURUL SZÖVETSÉG
A MAGYAR EGYETEMI ÉS FŐISKOLAI
BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS
KÖZPONTJA
[Dérczy Ferenc - szignó] [Dr. Végváry József - szignó]
országos vezér fővezér
országgyűlési képviselő
Jelzet: MOL K 148 934. cs. 17. t. 3055. sz. Turul Szövetség Magyar Nép Hete, 11-14.