Nem csonka bank(csonk)ok [1]
Az 1948-as államosítás után csakhamar kiderült, hogy számos pénzintézetnél nem sikerült a részvények 100%-át megszereznie a magyar államnak, így nem tudta felszámolni ezeket. Papíron ezeket a pénzintézeteket tovább kellett működtetni: tehát kellett bejelentett székhely, igazgatótanács, felügyelőbizottság, közgyűlés, alkalmazottak, pecsét, folyószámla az MNB-nél stb. Másrészt ezeknek a pénzintézetek tovább élése azt is jelentette, hogy követeléseik, letéteik, ingatlantulajdonlásaik is élők maradtak, és bankcsonkokként évtizedekig tovább vegetáltak.
Bevezető
A magyar közgondolkodásban és közbeszédben erősen él az a ‑ valljuk be, kissé sematikus kép -, hogy az 1945, de különösen az 1948 utáni Magyarországon - leszámítva a mesterségesen létrehozott szövetkezeteket ‑ csak és kizárólag állami vállalatok működtek. Ez az állítás több okból is pontosításra, finomításra szorul. Egyrészt, a II. világháború utáni Európában az államosítás teljesen bevett eljárás volt, bár kétségtelen különböző okokra visszavezethetően. Franciaországban például a kollaboráns, vagyis a megszálló németekkel együttműködő vállalatokat államosították. Másrészt több országban - főleg a Szovjetunió által megszállt Közép- és Kelet-Európai országokban ‑ problémát jelentett a külföldi tulajdonhányadok sorsa. Bár a jaltai megállapodás kvázi rendezte a német tulajdonhányadok sorsát (ezeket háborús jóvátétel címén a Szovjetunió kapta meg), de ez az út nyilván nem volt járható más államok
. Vagyis régiónkban és így Magyarországon is működtek 1945 külföldi tulajdoni hányadú .Magyarországon az államosítás folyamata - legalábbis a törvényi szabályozás szintjén - már 1945-ben, elkezdődött. Míg a bányákat vagy éppen a nehézipart igen korán, 1945-1946-ban államosították, addig a gazdaság motorját jelentő bankok esetén ez a lépés, pontosabban lépések csak 1947-ben és 1948-ban történtek meg, az 1947. évi XXX. és 1948. évi XXXVI.
.Az államosító hatalom azonban itt is szembesült mind a bankrendszer sokszínűségével, mind pedig a tulajdonosi szerkezet
. Az államosításokig - még a trianoni országhatárokon belül is - több tucatnyi pénzintézet működött. Ezek állami kézbe vétele összetett feladat volt.Szabadság tér, Magyar Nemzeti Bank épülete (1966) Fotó: Fortepan 03988 |
Ennél lényegesen összetettebb probléma volt a magyar pénzintézetek, különösen a nagybankok tulajdonosi szerkezetében a nem egyszer jelentős külföldi tulajdonrész léte. Még az 1924-ben létrejött Magyar Nemzeti Bankban is jelentős külföldi tulajdonrész volt. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy vajon egy jórészt külföldi tulajdonban lévő jegybankkal miként lehet egy kommunista elvek szerint központosított gazdaságpolitikához szükséges monetáris politikát támogattatni. Az MNB csak 1967-ben került 100%-ig a magyar állam tulajdonába az 1967 évi 36. tvr. egyik
. A magyar állam ekkor - elsősorban a külföldi, illetve a külfölddel való tranzakciók lebonyolítását - teljes mértékben az általa felügyelt keresztül hajtotta végre. Érdemes megjegyezni, hogy a PK gyakorlatilag a rendszerváltásig kiemelkedő szerepet játszott a magyar állam és állampolgárok külföldi, illetve külföldi állampolgárok, sőt egyes esetekben államok magyarországi követeléseinek lebonyolításában. Így például a II. világháború után a PK feladata volt, hogy a Németországba „kivitt" magyar vagyonelemek után kutasson; de komoly feladata volt a PK-nak a BEG (Bundesentschädigungsgesetz - Szövetségi Kártérítési Törvény) és a BRÜG (Bundesrückerstattungsgesetz - Szövetségi Visszaszolgáltatási Törvény) kárpótlások magyarországi is.Az államosítás során szintén generális, s kvázi egyfajta technikai probléma volt az adott vállalat vagy bank részvényeinek begyűjtése. Ne feledjük, a részvények ekkor még materializáltak, s annál volt a szavazati jog, akinél a részvények!
Az 1948. évi XXXVI törvény a külföldi tulajdonhányadok tekintetében az 1948. évi XXV. törvény 11 §-át tekintette irányadónak:
„(1) A jelen törvény alapján történő állami tulajdonbavétel nem terjed ki külföldi állampolgárok és külföldön székhellyel bíró jogi személyek tulajdonára (részvényeire, érdekeltségére), feltéve, hogy a tulajdonszerzés az annak időpontjában hatályos magyar jogszabályoknak megfelelt.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha a tulajdonszerzés az 1945. évi január hó 20. napja után történt. Ha azonban a tulajdon az 1947. évi XVIII. törvénybe iktatott békeszerződés 28. cikke alá tartozik, vagy a tulajdonszerzés jogszabályon, illetőleg államközi egyezményen alapszik, az állami tulajdonbavétel alól a szerzés időpontjára tekintet nélkül mentes.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából külföldi állampolgárnak csak azt lehet tekinteni, aki korábban magyar állampolgár nem volt, vagy akinek magyar állampolgársága az 1931. évi augusztus hó 8. napja előtt elbocsátás vagy más törvényes rendelkezés folytán megszűnt, s valamely külföldi államban ugyanezen határnap előtt állampolgárságot szerzett.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából nem lehet külföldinek tekinteni azt a külföldi székhellyel bíró jogi személyt, amely magyar állampolgárok vagy belföldi jogi személyek érdekeltségébe tartozik, feltéve, hogy a belföldi érdekeltség az 50%-ot eléri."
Bár 1948-ra az államosítás már „csúcsra járt", csakhamar kiderült, hogy számos pénzintézetnél nem sikerült a részvények 100%-át megszereznie a magyar államnak, így nem tudta felszámolni ezeket. Ez nem csupán „szépséghiba" volt. Ez azt is jelentette, hogy papíron ezeket a pénzintézeteket tovább kellett működtetni: tehát kellett bejelentett székhely, igazgatótanács, felügyelőbizottság, közgyűlés, alkalmazottak, pecsét, folyószámla az MNB-nél stb., stb. Másrészt ezeknek a pénzintézetek tovább élése azt is jelentette, hogy követeléseik, letéteik, ingatlantulajdonlásaik is élők maradtak! Több mint puszta érdekesség, hogy még a 2000-es években is volt olyan telek Budapesten, ahol az építkezés azért nem tudott elindulni, mert egy már nem működő banknak még mindig élő jelzáloga volt az adott telken [2]. Ezek az egykori pénzintézetek kvázi működésük miatt a hivatalos magyar pénzügyi zsargonban bankcsonkokként voltak ismertek. Kétségtelen tény, bizonyos szempontból ezek a bankcsonkok is jelentettek egyfajta kapcsolatot a „nyugattal" akár tulajdonosaikon, akár követeléseiken keresztül.
1977-ben - bár az állam igyekezett folyamatosan felszámolni ezeket a bankcsonkokat - még mindig 18 ilyen, csak papíron lévő egykori pénzintézet (vagy néhány esetben pénzügyi tranzakciókat is végrehajtó cég) szerepelt a nyilvántartásában:
1. Angol Magyar Bank
2. Általános Váltóüzlet Rt.
3. Belvárosi Takarékpénztár
4. Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár
5. LEBOSZ (Földbirtokrendezés Lebonyolítására Alakult Szövetkezet)
6. Magyar Általános Bank és Áruforgalmi Rt.
7. Magyar Általános Hitelbank
8. Magyar Forgalmi Bank Rt.
9. Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank
10. Magyar Pénzintézetek Záloglevél Kibocsátó Szövetkezete
11. Magyar Postatakarékpénztár
12. Nemzeti Takarékpénztár
13. Országos Magyar Ipari Jelzálogintézet Rt.
14. Országos Szövetkezeti Hitelintézet
15. Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület
16. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank
17. Sigma Rt.
18. Immobilia Rt.
Az alábbiakban három eddig nem közölt dokumentumot teszünk közzé, mintegy példaként felhozva a fentiekben vázoltakra. Mindhárom forrás a Pénzintézeti Központ iratanyagában (MNL OL XIX-L-20) található meg.
Az első egy dokumentum összesítés ezeknek a bankcsonkoknak a kezén lévő ingatlanokról. Nem annyira a földterület nagysága, hanem sokkal inkább földrajzi eloszlása miatt érdemes kicsit elveszni a forrásban. Hisz nem csak fővárosi, hanem szép számmal Balaton parti ingatlanokat is találunk a listán.
A második a gyakorlatilag 1960 óta még papíron sem működtetett Budapest Székesfőváros Községi Takarékpénztár R. T. felszámolását írja körül, illetve tesz rá javaslatot.
A harmadikként közölt dokumentum az 1977-ben még működő bankcsonkokat és azok vezetőit sorolja fel, mintegy alátámasztandó, hogy ezek működtetése is pénzt, időt és energiát emésztett fel. Vagyis a közkeletűen „lepapírozásnak" mondott dolog sem mindig oly egyszerű a gyakorlatban...
Források
1.
A Pénzintézeti Központ feljegyzése különböző „bankcsonkok" tulajdonában lévő bankcsonkokról
1969. október 31.
DEVIZA
FELSZÁMOLÓ CSOPORT
34-100.000-1/60
Feljegyzés
A nagybankok nevén álló, igénybevételre nem került ingatlanokról.
Hivatkozással „a nagybankok államosítás alá nem került ingatlanairól" szóló, f. évi október hó 30-i feljegyzésükre, alábbiakban közlöm a nagybankok nevén álló azon mezőgazdaságilag hasznosított ingatlanok adatait, amelyek nyilvántartásaink szerint kisajátítás, vagy egyéb jogcímen nem lettek még igénybe véve.
Kérem Vezérigazgató elvtárs hozzájárulását, hogy az illetékes telekkönyvi kivonatoktól a vonatkozó szemléket, az illetékes községi tanácsoktól pedig a vonatkozó adó- és értékbizonyítványokat beszerezhessük és az utóbbiak alapján az értékesítésükhöz szükséges lépéseket megtehessük.
30102. ANGOL MAGYAR BANK
Ószentiváni 407
, 1856 , 2 , 86 szikes kaszáló. Használója Takács Márton, Ószentiván.
30104. BELVÁROSI
Ecséd, 2934 tkvi betét, 1347/5, 1347/6 172 és 60 n.öl rét, szántó.
30109 Magyar Általános Hitelbank
Budapest, XVIII., 8939 tkvi betét, 449, 450, 451, 452, 453 hrsz., 2166 n.öl rét. (
nevén áll!).Budapest, XIX., Kispest, 8939 tkvi. betét, 317, 380, 1100, 197, 172 hrsz. rétingatlan.
Budapest, XVI., Sashalom, 1702 tkvi betét, 2594/4-5-13-14-22-2594/6-9-15-21 hrsz, 1434 n.öl telek.
Gödöllő, 1702 tkvi betét, 157, 182, 150, 147, 210 hrsz. 138 n.öl telek.
Soroksár, 6555/1, 11123/1, 760/2m, 761/1 k[özös] hrsz. 92, 48, 89, 50, 290 n.öl telekingatlanok.
Budapest, XX., Pesterzsébet, 6551/1, 11123/1, 760/2m, 761/1 k[özös] hrsz. 92, 48, 89, 50, 290 n.öl telekingatlanok.
Mór 4949 tkvi betét, 4146, 7245, 7246 hrsz., 277, 1165 n.öl rét.
Cece /Fejér m./ 2480 tkvi betét, 1026/3 hrsz., 1165 n.öl szántó.
Pákozd /Fejér m./ 1659 tkvi betét, 1096, 1097 hrsz., 601 n.öl szántó.
Szőcs /Veszprém m./ 3 kh. 640 n.öl szántó.
Taliándörög /Veszprém m/ 1474 hrsz. erdő (
nevén bekebelezve!)Kistarcsa /Pest m./ 572 tkvi. betét, 755/4-, 755/10-a, 755/11-a, 755/12-a, 12, 140, 100, 7 n.öl szántó ingatlan.
Mór /Fejér m./ 505, 5068 tkvi betét, 9760, 1761, 10406-7-8-9 hrsz, 674 n.öl szántó (MÁT nevén bekebelezve!)
Salföld - Kékkut, /Veszprém m/ 679 n.öl.
Kővágóőrs /Veszprém m/ 2 kh. 3 n.öl.
Székesfehérvár, 12102
7267/4 hrsz. 602 n.öl7267/5 hrsz. 600 n.öl
7267/6 hrsz. 341 n.öl
7267/7 hrsz. 341 n.öl
Székesfehérvár 3245 bsz. 10871/9 hrsz. 8 kh. 1024 n.öl külterület /kat. Birtokív 2658. Eredetileg 22 kh. 1024 n.öl, volt.
Balatonszőlős /Veszprém m./
347 bsz. 671 birtokív 2695 hrsz. 1348 n.öl erdő, !
347 bsz. 671 birtokív 2696 hrsz 202 n.öl út, ! használók:
347 bsz. 663 birtokív 2697 hrsz 367 n.öl rét, ! Bakos Jolán 2/9
347 bsz. 7 birtokív 2698 hrsz 287 n.öl rét, ! Bakos István 2/
347 bsz. 665 birtokív 2699 hrsz 299 n.öl szőlő, ! MÁH 3/9
347 bsz. 665 birtokív 2700/1 hrsz 388 n.öl erdő !
347 bsz. 665 birtokív 2700/2 hrsz 467 n.öl erdő !
376 bsz. 222 birtokív 2886 hrsz 152 n.öl erdő ! Mórócz Sn 12/3
376 bsz. 222 birtokív 2887 hrsz 2 kh.1428 n.öl szántó ! MÁH 1/3
Debrecen 2018 bsz. 7007/5, 7006/6, 7008/6, 7008/7, 7008/8, 7008/9 hrsz. összesen 1800 n.öl házhely.
30114. Magyar Jelzáloghitelbank
Budapest, III. Zaránd u. 41. sz. 15682 bsz. 23672 hrsz., 360 n.öl
Budapest, III. Zaránd u. 39. sz. 15683 hrsz bsz. 23673 hrsz., 360 n.öl.
használó: Haluskay Sándor mérnök
Budapest, VIII. Baross u. 116.sz., 12174 bsz. 35489 hrsz, 311,67 n.öl / ½ rész, tehát 155,80 n.öl/.
30117 MAGYAR OLASZ BANK RT:
Mezőkeresztes, 2883 bsz. 1372 hrsz, 201 n.öl kert.
használója: Bán Imre, Mezőkeresztes
Kisújszállás 4796 bsz., 12354, 12355-6 és 12360/2 hrsz. 35 kh. 1227 n.öl mezőgazdasági ingatlan
Szentmártonkáta 4124 bsz. 1689 kat. birtokív
954/8, 3357, 33841 hrsz. 4 kh. 85 n.öl szántó
3384/2, 3384/3 hrsz. 1 kh. 448 n.öl rét
3384/4, 3384/7, 5014 hrsz. 1135 n.öl szőlő.
5042, 5049, 5050, 5061, 5062, 5063, 5064 hrsz. 6 kh. 200 n.öl legelő.
30121 NEMZETI TKP RT.
Alag /Pest m/ 1041 bsz. 72/6, 239 n.öl, 74 hrsz., 239 n.öl belterület
Gyömrő 2173 bsz. 2030/100 hrsz. 490 n.öl legelő,
855 hrsz. 332 n.öl szántó.
Monor 7029 bsz. 3802/3 hrsz. 1103 n.öl /Paplanosi tanyán szőlő.
használója: Pásztor János, Hunyadi János u. 3. és Kormos István, Forgách u. 31.
Balatonkenese
975 bsz. 3726 hrsz. 447 n.öl szántó
975 bsz. 3727 hrsz. 565 n.öl rét
975 bsz 3728 hrsz. 362 n.öl kert
975 bsz. 3731/1 hrsz. 593 n.öl szántó
975 bsz. 3730/3 hrsz. 339 n.öl szántó
975 bsz. 3732 hrsz. 87 n.öl homok
975 bsz. 3733 hrsz. 1248 n.öl szántó
974 bsz. 3735/1 hrsz. 190 n.öl szántó
974 bsz. 3735/4 hrsz. 141 n.öl szántó ½ rész
974 bsz. 3746 hrsz. 170 n.öl rét
1850 bsz. 3729 hrsz. 188 n.öl szántó ½ rész
1850 bsz. 3730 hrsz. 449 n.öl út ½ rész
975 bsz. 3736 hrsz. 1616 n.öl rét
30124 PESTI HAZAI ELSŐ TKP EGY.
Szeged, 32363 bsz. 35401 hrsz. 97 n.öl legelő
Alsónemesapáti /Zala m./ 1170 bsz. 4808, 4809, 4811 hrsz 2 kh. 1077 n.öl erdő
Botfa /Zala m./ karácsonyfa hegy 372 bsz. 1765 hrsz 429 n.öl
Hajduszoboszló /Hajdu m./ 1277 tjkv. 6463/2, b6463/3,6464/1 hrsz 1335n.öl kert és szőlő
Gyula /Békés m./ 8128 bsz. 1081/4, 1081/5, 1081/6 hrsz. 814 n.öl beltelek. Használja:
Budapest, II. Fillér u. 17.sz. 10603 bsz. 13158/1 hrsz. Csákána Károly 1/20 rész illetősége. Árverési vételár címén.
Balatonkenese 1452 bsz. 3995/20 hrsz. villatelek. Csákány Károlyné sz. Kormos Margit illetősége árverési vétel címén.
Budapest, 1969. október 31.
(olvashatatlan aláírás)
Jelzet: MNL OL XIX-L-20 - Az államigazgatás felsőbb szervei, Pénzintézeti Központ - Eredeti, aláírással ellátott irat.
2.
Feljegyzés Budapest Székesfőváros Községi Takarékpénztár R. T. felszámolásáról
1970. december 30.
DEVIZA FŐOSZTÁLY
Felszámoló Csoport
34-100.000/82.
FELJEGYZÉS
Dr. Dezséri László vezérigazgató elvtárs részére.
Tárgy: Budapest Székesfőváros Községi Takarékpénztár R. T. felszámolása.
A Budapest Székesfőváros Községi takarékpénztár R. T.-ra vonatkozóan a Fővárosi Bíróságnál, mint cégbíróságnál a mellékelt feljegyzésben foglalt cégadatok találhatók. Megállapítottam, hogy a Takarékpénztár részvényei 99,8%-ban a Főváros (Magyar Állam) tulajdonát képezik. A Cégbíróságnál az időközi változások (telephely, igazgatósági tagok, valamint a cégjegyzésre jogosult vállalati tisztviselő személyében történt változás), bejelentés hiányában nem nyertek keresztülvezetést.
A Takarékpénztár utoljára 1960. december 31-vel készített évi mérleget. A mérleg az előző évi veszteségeket is figyelembe véve 25,338/m Ft vagyonhiányt mutat. Itt jegyzem meg, hogy a mérlegkészítés alkalmával, figyelemmel a folyamatban lévő államközi tárgyalásokra, a Takarékpénztár minden kötelezettségét felvették, leírásokat nem eszközöltek. (Ez volt a PÜM állásfoglalása is.)
A Takarékpénztár 1960 évtől kezdve mérleget nem készített. A számlákat vizsgálva megállapítottam, hogy azóta nagyobb változások nem is történtek. Megemlítem, hogy a Takarékpénztárnak a Magyar Nemzeti Banknál vezetett számláit megszüntették, és azokat az Általános Értékforgalmi Bankhoz tették át. A számla jelenleg 101 198,95 Ft követel egyenleget mutat, míg a Nemzeti Banktól átkerült zárolt számla, mely szintén az Általános Értékforgalmi Bankhoz került 2 159 026,84 Ft követel egyenleget jelez.
A fent előadottak után helyesnek tartanám, ha a Takarékpénztár felszámolását a Pénzügyminisztérium a 4.247/1949. /IX. 22./ M. T. számú rendelet 1.§. /1/ bek. a. pontja alapján elrendelné és felszámolóul intézetünket jelölné ki.
Ez esetben ugyanis, figyelemmel az időközben lefolytatott államközi tárgyalásokra, valamint belföldi viszonylatban a követelések elévüléséről szóló Ptk. 325.§. /1/ bekezdésére, a felszámolás során leírások formájában nagyobb mérvű mérlegrendezést lehetne végrehajtani.
A leírások után a Takarékpénztár felszámolási vagyonkimutatása a következő vagyoni állapotot tükrözné:
VAGYON:
Pénzügyi eszközök:
Általános Értékforgalmi Bank R. T. folyószámla: 2 260 225,79
Hosszúlejáratú kihelyezések:
Értékben 9 122 178,95
Sv[ájci] fr[ank] értékben 815 800 84 9 937 979,79
-----------------------------------------------------
12 198 205,58
TEHER:
Pénzintézeti Központ felszámolási költség 30 000, -
Hosszúlejáratú kihelyezések ellenszámlája 9 937 979,79
Takarékbetétek id. értékben, belföldi betevők 9 882,16
Folyó- és csekkszámla betétek, belf. betétek idegen értékben 64 735,28
-----------------
10 042 597,23
Összevetés:
Vagyon 12 198 205,58 Ft
Teher 10 042 597,23 Ft
Vagyontöbblet 2 155 608,35 Ft
A vagyontöbblet teljes egészében a Magyar Államot illeti, egyrészt, mint részvénytulajdonost, másrészt miután az államközi tárgyalások során a Takarékpénztár kötelezettségeinek a Magyar Állam tett eleget.
Az 1960 évi mérlegben szereplő ingatlanok mind valamely jogszabály alapján állami tulajdonba kerültek. A Pénzintézeti Központ végzett munkájáért 1967 óta semmiféle költséget nem számított fel /bérleti díj, munkadíj, stb./. A felszámolói mérlegben a hosszúlejáratú kihelyezéseket
a vagyon, illetve a teher oldalon az alábbi elgondolások alapján vettem be. A kihelyezett jelzálog kölcsönök fedezetét részben házas ingatlanok, részben földingatlanok képezik. Azt a körülményt, hogy a fedezetül lekötött ingatlanokból mennyi került állami tulajdonba, megállapítani nem lehet. A Takarékpénztár idegen értékben kihelyezett követelései a 30/1950. Tvr. 7.§-a alapján nem évültek el. /Elévülés nyugvása./ A Pénzügyminisztérium Nemzetközi Ügyek Főosztályának leirata szerint ezen követelések biztosításául lekötött ingatlanokra törlési, illetve résztehermentesítési engedélyt csak fizetés teljesítése mellett adhatunk ki, ha az adós az arányosan reá eső forintellenértéket /3 évi 15%-os kamat betudásával együtt/ befizeti. Tájékoztatásképpen közlöm, hogy az elmúlt...[olvashatatlan]...indoklással, hogy a követelés elévült. Ilyen pereink voltak. A bíróságoknál követelésünk jogosságát minden esetben a mérlegekkel bizonyítottuk. Ha a felszámolói mérlegben ezen összegszerűleg fiktív követelésünket nem vennénk fel, megtörténhetne, hogy a bíróság arra az álláspontra helyezkedne, hogy követeléseink leírása az adós tartozását nem igazolná.A Takarékpénztár felszámolását a fent előadottakon kívül az
179, illetve 201-209 §-ai alapján is be lehetne bizonyítani. Ez esetben a Takarékpénztár felszámolását csak közgyűlési határozattal lehet kimondani.
Végzetül közlöm, hogy a Takarékpénztárnak letétében kezelünk
1./ Belföldi és külföldi tulajdonú Egyesült Izzó részvényt,
2./ Nem államosított magyar kibocsátású értékpapírokat, ügyfelek letétében,
3./ Beszolgáltatott ipari részvényekről kiállított
elismervényeket,4./ Ügyfelek tulajdonában lévő magyar kibocsátású kötvényeket és
zálogleveleket.
A letétek értéket nem képviselnek és azok rendezése 1960 év óta folyamatban van.
Budapest, 1970. december 30.
olvashatatlan aláírás
főelőadó
Melléklet:
1 db, 1960. december 31-i mérleg,
1 db, cégbírósági feljegyzés.
Jelzet: MNL OL XIX-L-20 - Az államigazgatás felsőbb szervei, Pénzintézeti Központ - Eredeti, aláírással ellátott irat.
3.
Kimutatás a még működő bankcsonkoknál alkalmazott személyekről
1977. január 27.
I. sz. K I M U T A T Á S
A Fővárosi Bíróságnál, mint cégbíróságnál bejegyzett és ma is fennálló azon cégekről, amelyeknek ügyintézését a Pénzintézeti Központ látja el, illetve a cégaláírásokra a Pénzintézeti Központ dolgozói jogosultak.
Betétszám: | A cég neve, telephelye, és az aláírásra jogosult személyek: Törlendők: | Bejegyzendők: |
40520 Angol Magyar Bank
V. Bajcsy-Zsilinszky u. 32. helyett: V. Dorottya u. 5.
Ideiglenes vezetőként a cégnél a Pénzintézeti
Központ van bejegyezve.
Cégvezetők: Könings Félix 4 cégvezető
Bauer Lajos
Horváth István
Kasch József
Társasági tisztviselő:
Sánta György 1 tisztviselő
40010 Általános Váltóüzlet Rt.
VIII. Fiumei út 4. helyett V. Dorottya u. 5.
Igazgatósági tagok:
Horváth István 3 új igazgatósági tag
Kálbori Zoltán
Dr. Szentirmay Ödön
40702 Belvárosi Takarékpénztár
IV. Deák Ferenc u. 5 helyett V. Dorottya-u. 5.
Ideiglenes vezetőként a cégnél a Pénzintézeti
Központ van bejegyezve.
Cégvezetők: Bauer Lajos 5 cégvezető
Greisinger Béla
Dr. Koczog István
Horváth István
Kasch József
40705 Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár
VIII. Fiumei út 4. helyett V. Dorottya u. 5.
Igazgatósági tagok:
Bauer Lajos 5 új igazgatósági tag
Fülöp Géza
Dr. Szentirmay Ödön
Virág Mihály
Dr. Kisvölcsey Jenő
Horváth István
Kasch József
Cégjegyzésre jogosult tisztviselő:
Sánta György 1 tisztviselő
50066 Földbirtokrendezés Pénzügyi Lebonyolítására
Alakult Szövetkezet
V. Dorottya u. 5.
A cégbejegyzések időközben rendezést nyertek,
Így intézkedni nem kell.
40434 Magyar Általános Bank és Áruforgalmi RT.
VI. Sztálin út 12. helyett V. Dorottya u. 5.
Igazgatósági tagok:
Sándor János 8 új igazgatósági tag
Sánta György
Virág Mihály
Tétényi Zoltán
Fülöp Géza
Dr. Koczog István
Dr. Kisvölcsey Jenő
Dr. Rényi Imre
40500 Magyar Általános Hitelbank
V. József nádor tér 2-3. helyett V. Dorottya u. 5.
A cégbejegyzések időközben rendezést nyertek,
Így intézkedni nem kell.
40608 Magyar Folyam- és Tengerhajózási RT.
V. Dorottya u. 5.
A cégbejegyzések időközben rendezést nyertek,
így intézkedni nem kell. Ügyeit az Ellenőrzési
Osztályunk végzi.
40157 Magyar Forgalmi Bank RT.
VIII. Fiumei út 4. helyett V. Dorottya u. 5.
Igazgatósági tagok:
Csaplák János 3 új igazgatósági tag
Horváth István
Dr. Szentirmay Ödön
40022 Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank
V. Dorottya u. 6. helyett V. Dorottya u. 5.
[kézírással beszúrva a gépelt példányba!]
50423 Magyar Pénzintézeti Záloglevél Kibocsátó Szövetkezete
V. Dorottya u. 5.
Igazgatósági tagok:
Bauer Lajos 7 új igazgatósági tag
Fülöp Géza
Vajda Árpád
Dr. Glatz Olivér
Dr. Lengyel István
Dés Mihály
Sándor János
1469 Magyar Postatakarékpénztár
V. Dorottya u. 5.
Egyedüli aláíró: Bíró Mihály vezérigazgató
Cégvezetők:
Bauer Lajos 4 új igazgatósági tag
Sánta György cégvezető
Horváth István
Kasch József
[Nevek kézzel áthúzva, intézkedni nem kell! - megjegyzés]
Vállalati tisztviselő:
Galló Béla törölve [kézírással beszúrva] 1 vállalati tisztviselő
40144 Nemzeti Takarékpénztár RT.
IV. Somogyi Béla u. 20. helyett V. Dorottya u. 5.
Igazgatósági tagok:
Bauer Lajos 6 új igazgatósági tag
Fülöp Géza
Virág Mihály
Horváth István
Kasch József
Sándor János
Cégvezető: Kékesi Antal 1 vállalati tisztviselő
40425 Országos Magyar Ipari Jelzálogintézet RT.
IV. Petőfi Sándor u. 2. helyett V. Dorottya u. 5.
1976. évben rendezést nyert a cégjegyzés ügye, intézkedni nem kell.
50220 Országos Szövetkezeti Hitelintézet
VIII. Fiumei út 4. helyett V. Dorottya-u. 5.
1974. október 15-én a cégjegyzésre jogosult
PK dolgozók töröltettek, de újabb bejegyzés nem történt.
1 vezérigazgató
3 ig. h.
1 cégvezető
40062 Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület
IV. Deák Ferenc u. 5. helyett V. Dorottya u. 5.
A cégnél ideiglenes vezetőként a Pénzintézeti
Központ van bejegyezve.
Cégvezetők:
Bauer Lajos 3 új cégvezető
Horváth István
Kasch József
40632 Pesti Magyar Kereskedelmi Bank
V. Dorottya u. 5.
A cégnél ideiglenes vezetőként a Pénzintézeti Központ van bejegyezve.
Cégvezetők:
Székács Imre
Dr. Virág Ferenc
Bauer Lajos
Kálbori Zoltán
Sánta György
Horváth István
Kasch József
Dr. Kisvölcsey Jenő
40948 SIGMA RT.
V. Dorottya u. 5.
A cégbejegyzések rendezve, intézkedést nem igényel.
40991 IMMOBILIA RT.
V. Dorottya u. 5.
A cégbejegyzések rendezve, intézkedést nem igényel. Az Rt. ügyeit az Ellenőrzési Osztály intézi.
Budapest, 1977. január 27.
Dr. Lengyel István
Jelzet: MNL OL XIX-L-20 - Az államigazgatás felsőbb szervei, Pénzintézeti Központ - Eredeti, aláírással ellátott irat.