Hibaüzenet

  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).

A Magyar kir. Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) feldarabolása

1948-1949

Az 1948-1949 folyamán lezajlott vállalati profilírozás során a feldarabolás sorsára jutott az 1944 előtti legnagyobb állami tulajdonban lévő, széles vertikumú nehézipari nagyvállalat, a Magyar kir. Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) is. Az alábbi források erre a folyamatra nyújtanak betekintést, jelezve, hogy a korabeli intézkedések nem az ésszerűség kívánalmainak megfelelően születtek, hanem a kommunista hatalom a szovjet mintát vette alapul.

Az egyes gyárakból alakítandó nemzeti vállalatok eredményes működésének biztosítása céljából az alábbiakat rendelem el.

1./ A vezérigazgatóság működése az egyes gyáraknak nemzeti vállalatokká alakulásával szűnik meg. A vezérigazgatóságnál szolgálatot teljesítő alkalmazottak új szolgálati beosztására vonatkozóan az 52. sz. körrendeletem intézkedik. A vezérigazgatósági osztályok munkaköre tekintetében külön intézkedem.

2./ F. é. október 1.-vel a diósgyőri D gyárban a /alatt idemellékelt táblázat szerint új osztályok felállítását, illetőleg a már megszervezett osztályok további kifejlesztését rendelem el. Az egyes osztálymegnevezések mellett az osztályok tervezett létszáma szerepel. Az osztály jelzéseket a gyárigazgatóság állapítsa meg.

További intézkedésig a C és D gyárak

beszerzési

beérkező számla ellenőrzési

eladási és számlázási, valamint

pénzügyi, kereskedelmi könyvelési és folyósítási

külön-külön működő osztályai, illetve részlegei Budapesten maradnak. Az itt szolgálatot teljesítő alkalmazottak C, illetőleg D gyár létszámába tartoznak. A pénzügyi, kereskedelmi könyvelési és folyósítási osztályoknak, illetve részlegeknek a C illetőleg D gyárakhoz történő átköltöztetése a legsürgősebben végrehajtandó feladat.

3./ A 2./ pont szerint felállított osztályok vezetőinek végleges kijelöléséig a b./ alatt sorolt melléklet az osztályok számszerinti sorrendjében sorolja fel az alkalmazottakat, akiket az osztályok teljes megszervezésével, jelen körrendeletemmel megbízok. A megbízott alkalmazottak felelősek azért, hogy az osztályok a feladatkörükbe utalt ügyeket f. é. október hó 1.-től kezdődően zavartalanul ellássák. A megbízott személyek munkáját az általam kijelölt vezérigazgatósági szakfelelősök (lásd: b./ melléklet) irányítják és támogatják.

4./ A diósgyőri C gyárból a diósgyőri D gyárba áthelyezett alkalmazottak névsorát a beosztási helyét a 143. sz. gyárigazgatói körrendelet tartalmazza. Az egyes osztályok működéséhez további személyzet biztosítása iránt, az indokolt szükségletnek megfelelő mértékben, intézkedem.

5./ A diósgyőri C és D gyári osztályoknak - a körülményeknek megfelelő - elhelyezése a C és D gyári gyárigazgatók hatáskörébe tartozik.

6./ Mindaddig, amíg igénylésük alapján a legszükségesebb irodaberendezési tárgyak beszerzése meg nem történik, a diósgyőri C és D gyár, valamint a gyárakon belül az egyes osztályok, kölcsönösen segítsék ki egymást. Elrendelem, hogy az áthelyezett alkalmazottak irodai berendezési és felszerelési tárgyaikat vigyék magukkal.

7./ További intézkedésig mindhárom gyárra kiterjedő hatáskörrel rendelkeznek, ennélfogva mindhárom gyár által közösen fenntartott szerveknek tekintendők:

B gyár, mint a MÁVAG jogutódja, a közös követelések és kötelezettségek liquidálására,

a vezérigazgatóságtól leváló jóvátételi részleg, valamint a B gyárnál szervezett

deviza,

tarifa,

árnyilvántartó és felszabadító csoport,

transit raktár,

igazgatósági nyugdíjasok és kegydíjasos számfejtősége.

 

C és D gyárra kiterjedő hatáskörrel tehát a két gyár által közösen fenntartott szervek működnek a C gyárnál szervezett

nyugdíj számfejtőség,

szállítási osztály,

energia osztály,

szociálisosztály és lakótelep gondnokság,

Hollerith csoport,

géptávíró.

A C gyári szállítási osztály látja el a D gyár összes gyáron kívüli vasúti-szállítási és fuvarozási ügyeit, C gyár végzi továbbá a D gyári árufeladást, az érkező áru átvételt, valamint a vámkezelést.

A D gyári energia központ közös műszaki vezetés és irányítás alatt áll.

A C gyári szociális osztály intézi mindkét gyárra kiterjedő hatáskörrel a közös rendeltetésű szociális, kulturális és sport létesítmények, valamint a lakótelep kezelését. A D gyár érdekeinek megfelelő képviseletet a D gyár létszámához tartozó, és egyébként a C gyári szociális osztályhoz kirendelt alkalmazott látja el.

8./ A 7./ pontban felsorolt felelős szervek működésével kapcsolatban a gyárigazgatók egymással egyetértve f. é. október hó 18-ig az alábbi kérdéseket részletesen szabályozó javaslataikat tegyék meg, amelyek jóváhagyásommal az egyes gyárak közötti elszámolás, az egyes gyárak nemzeti vállalatokká átalakulása után pedig a nemzeti vállalatok közötti megállapodás alapjául szolgálnak.

A C gyári szállítási osztály mily feltételek mellett látja el a 7./ pont szerint a D gyár részére végzendő munkákat.

A vasúti gördülő anyag, valamint a közúti járművek és gőzdaruk tulajdonjoga mikép[pen] oszlik meg a C és D gyár között. A D gyár tulajdonába adott vasúti gördülő anyag, stb. karbantartása és javítása miként történik.

C gyári energia osztály. A javaslat terjedjen ki arra, hogy a két energia központ által termelt áram mennyiség a gazdasági szempontokra figyelemmel kialakítandó, mily átlagos egységáron kerül elszámolásra a két gyár között. Az egységes műszaki irányítás miként biztosítható.

A többi közös részleggel kapcsolatban megállapítandó, hogy az egyes gyárakat a személyi- és dologi kiadásoknak mily része terheli. A diósgyőri C és D gyár Budapesten működő részlegei által használt helyiségek költségeit meg kell állapítani.

A gyárigazgatók a javaslatok megtételénél a kijelölt szakfelelősök észrevételeit vegyék figyelembe.

9./ A diósgyőri közös vagyontárgyak kezelésével és használatával kapcsolatban felmerült kérdéseket külön bizottság intézi, amelynek egy-egy tagját a C gyár igazgatója, Üzemi Bizottsága, valamint a D gyár igazgatója és Üzemi Bizottsága küld ki. A bizottság megszervezését elrendelem. Szavazat egyenlőség esetében a vitás kérdések döntés végett a NIK-hez, illetőleg - megalakulás után - Nehézipari Igazgatósághoz terjesztendők fel.

10./ A MÁVAG egyes gyárai között szoros cooperáció fenntartása érdekében bizottság megszervezését rendelem el, melynek tagjai:

B gyár részéről: Czakó Lajos és Dékány László

C "       "          : Klausz Lajos, Szaniszló Imre

D "       "          : Szilágyi Levente, Kosviczky Géza

és az egyes gyárak kereskedelmi igazgatói.

A cooperációs bizottság, további intézkedésig, vezetésem alatt működik.

11./ A D gyárnál megalakuló osztályok ügyvitelére nézve, továbbiakig, általában a C gyár vonatkozó osztályainak eddigi ügyviteli rendje az irányadó.

12./ A MÁVAG vezérigazgatóságánál és gyárainál az ügyirat aláírási, bankdispoziciói, utalványozási és csekkaláírási jogkör szabályozás tárgyában f. é. május 26-án kiadott 2. számú körrendeletem további intézkedésig hatályban marad, az alábbi módosításokkal:

Csekkaláírási jogkörrel felruházott pénztári tisztviselők jelenleg a következők:

B gyár

I. Tölgyesi József,                  II. Laczkó János,

I. Imecs Károly,                     II. Keresztély László

C gyár

I. Haraszti Károly,                  II. Papp József,

I. Köves Imre,                        II. Balázs István

D gyár

I. Réthy József,                      II, Papp Barna,

I. Kiszely Árpád                     II. Jónás Béla

Egyidejűleg felhívom az összes alkalmazottakat a hivatkozott és aláírási jogkört szabályozó 2. sz. körrendeletemben foglalt rendelkezések, fegyelmi vétség terhe melletti, pontos betartására.

13./ Az egyes gyárak között folyamatban lévő megrendelések mikénti elszámolására vonatkozóan nem a számlázás, hanem a leszállítás időpontja az irányadó. Ennek megfelelően az új nemzeti vállalatok cégének bejegyzése, vagyis a jogi értelemben vett megalakulás előtt leszállított megrendelések társgyári megrendelésként számoltatnak el, az azután leszállított megrendelések pedig a NIK vállalatok egymás közötti elszámolására vonatkozó rendelkezések szerint kezelendők.

A jelen rendeletemben foglaltak végrehajtásáról október hó 18-ig bezárólag a gyárigazgatóktól jelentést kérek. A végrehajtás során felmerülő részletkérdéseket a gyárigazgatók a kijelölt szakfelelősökkel tárgyalják le, és saját hatáskörükben végre nem hajtott kérdések megoldására részletes javaslatot terjesszenek elém, dr. Berczik vállalati felelős útján.

Jelen rendeletem végrehajtásánál szem előtt kell tartani, hogy a három gyár önálló gazdasági egységkénti működése minden körülmények között megvalósítandó és az esetleges nehézségeket feltétlenül el kell hárítani. Elvárom tehát, hogy a cél mielőbbi sikeres elérhetését mind alkalmazott teljes munkaerejével támogatja és biztosítja.

 

                                                           MAGYAR ÁLLAMI VAS-, ACÉL- ÉS GÉPGYÁRAK

 

Budapest, 1948. október 5.                                                              (Florek Gyula)

/Ks.                                                                                                   vezérigazgató

 

KAPJÁK:

V és B egyszámjegyű vezetői,

Di kirendeltség vezetője, tudomásulvétellel,

intézkedés és illetékesekkel leendő láttamozás

céljából.

 

Jelzet: MOL 1558 1911. doboz. Dr. Varjasi Béla a Mávag szétválásával kapcsolatos iratai.

Magyar országos Levéltár, M. kir. Vas- és Acélgyár, Diósgyőr Általános iratok.

Ezen a napon történt május 20.

1913

A fővárosban megnyílt az első Alkoholgondozó, jelentette az Abszti-nens című lap 7–8. összevont számában.

1942

Német csapatok lerohanják Krétát.

1988

Az MSZMP Országos Értekezlete. Kádár Jánost „felfelé buktatták”, a párt hatalom nélküli” elnöke lett. A párt főtitkára Grósz Károly...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Osztrák‒Magyar Monarchia ‒ nemzetiségi kérdés, felbomlás
 

„Détruisez l’Autriche-Hongrie!”, azaz „Zúzzátok szét Ausztria–Magyarországot!” – adta ki a jelszót Edvard Beneš 1916-ban Párizsban megjelent, nagy visszhangot kiváltó könyvében. A későbbi csehszlovák állam egyik alapítója, az ekkor még emigrációban élő Beneš azt próbálta bizonyítani hamis propagandával, hogy a németek, a Habsburgok és a magyarok a történelem folyamán mindig is egy antidemokratikus abszolutizmust képviseltek, állandó jelleggel fenyegették a „csehszlovákokat”, sőt mi több, az egész emberiség legveszélyesebb ellenségeinek számítanak. Egykori tanárával majd harcostársával, Tomáš Garrigue Masarykkal együtt Beneš a német- és magyarellenes hangulat felfokozásával igyekezett meggyőzni Franciaország, valamint a többi antantállam közvéleményét és döntéshozó köreit a Monarchia feldarabolásának szükségességéről. Ehhez hasonló törekvések már korábban is megjelentek. Robert William Seton-Watson történészprofesszor, ismertebb nevén Scotus Viator, az „utazó skót”, kezdetben a Habsburg Monarchia lelkes híve volt, később annak éles bírálójaként a föderalizálást szorgalmazta, végül pedig a Birodalom szétrombolásának egyik élharcosa lett. Seton-Watsonnak a századelő magyarországi állapotai vizsgálata során minden tévedésével, túlzásával, magyarellenes előítéleteivel együtt ‒ amint azt összeállításunk első írásában Jeszenszky Géza is kiemeli ‒ sok kérdésben igaza volt. A korabeli magyar közvélemény és a hivatalos körök azonban elutasítóan fogadták minden bírálatát, értetlen és ellenséges légkört alakítottak ki vele szemben.

A kettős monarchia és ezzel együtt a történeti Magyarország 1918. őszi felbomlása, az utódállamok létrejötte bonyolult, többtényezős folyamat eredménye volt. A központi hatalmak elveszítették az első világháborút, a soknemzetiségű birodalomban felerősödtek az elszakadási törekvések, a szomszédos kisállamok mértéktelen területi követeléseket fogalmaztak meg, a győztes nagyhatalmak pedig 1918 tavaszán-nyarán hosszas bizonytalankodás után véglegesen eldöntötték, hogy az Osztrák‒Magyar Monarchiának nincs helye az általuk elképzelt új Európa térképén. Gyarmati Enikő dokumentumközlése a szétesés „pillanatfelvételeit” nyújtja svájci követjelentések tükrében, hozzájárulva ezzel a felbomlásról alkotott külső kép rekonstruálásához.

Az összeállítás többi írása Budapest hídjainak 1945-ös felrobbantásával, a MÁV 1946-os helyzetével, Hruscsov 1958. évi tatabányai látogatásával, végül pedig a legendás huszárkapitány, Zubovits Fedor afrikai kalandozásaival foglalkozik.

 

Budapest, 2019. március 4.

 

A szerkesztők