Norvégia felmondja a Svédországgal való unióját.Tovább
50 éve épült a berlini fal
„néhány kórházban egy-egy osztályt be kellett zárni, mert nem volt orvosi személyzet. Modler elvtárs (az állami ellenőrzésnél főellenőr) pl. elmondotta, hogy egy Hallétól nem messzire levő kisvárosban a kórház szülészeti osztályán dolgozó orvosok, anélkül, hogy a tervről valaki is tudomást szerzett volna, egyik napról a másikra úgy, ahogy voltak, teljes létszámmal „leléptek”. Drezdában járva a tanácsi dolgozók elmondották, hogy az egész városban mindössze két magánpraxist folytató szemorvos van, a klinika viszont a túlzsúfoltság miatt november vége előtt nem fogad betegeket.”
Bevezetés
1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és
. Az akkori keleti politikai megítélés szerint Nyugat-Németországot meg kellett fosztani attól a lehetőségtől, hogy Nyugat-Berlinből bármilyen módon is akadályozza a Német Demokratikus Köztársaságban folyó szocialista építést, valamint azt, hogy a nyugati propaganda hatására állampolgárok hagyják el Kelet-Berlint és az NDK-t. Augusztus 13-án a Kelet-Berlint Nyugat-Berlintől elválasztó határvonalat egyszerűen államhatárrá alakították, és korlátozott számú átkelő pontot állapították meg. Az NDK határain és Nyugat-Berlin nyugati határain olyan ellenőrzést vezettek be, mint akármilyen más szuverén állam határán szokásos volt.Forrásközlésünkben emlékezve az 50 évvel ezelőtt történtekre, a Magyar Országos Levéltárban található külügyi dokumentumokra alapozva megpróbáljuk bemutatni a fal építéséhez vezető eseményeket és reakciókat, koncentrálva Berlin helyzetére, az azt körülvevő nemzetközi hidegháborús feszültségre. A téma nemzetközi beágyazottsága és fontossága miatt a történész szakma a német kérdést az európai hidegháborús hatalmi politika kontextusában vizsgálta. Nyugat-Európában és 1990 után Magyarországon számos tanulmány és dokumentumgyűjtemény látott napvilágot a kérdésről, azonban még igen sok az ún.
A szakirodalom tanulmányozása után megállapítható, hogy a berlini fal felépítéséről jelenleg sokkal kevesebb információval rendelkezünk, mint annak lebontásáról és az oda vezető folyamatról. A tanulmány alapjául szolgáló források közül több már napvilágot látott Ruff Mihály , aki tanulmányában a berlini magyar nagykövetség 1961. évi jelentéseit vette alapul, amelyek közül többre itt is hivatkozunk. A berlini magyar nagykövetség jelentései a német kérdésnek és ezzel párhuzamosan az NDK és az NSZK kül- és belpolitikai eseményeinek összefüggésében Berlin státuszának mindig is kiemelt figyelmet biztosított, és értékes jelentésekkel látta el a A jelentések azért is fontosak számunkra, mert tükrözik az adott politikai helyzet és a tömeghangulat romlását. Írásunkban egyes dokumentumokat fontosságuk miatt másodszor Elsősorban olyan dokumentumokat válogattunk, amelyek leginkább tükrözik az 1950-es évek és az 1961. év emblematikus eseményeit, nemzetközi és belpolitikai kérdéseit, mint például a disszidensek és az ún. „határjárók" problémája. Különösen érdekes egy 1961. decemberi rejtjeltávirat, amely egy külügyminisztériumi utasítás alapján bemutatja a berlini nagykövetségen és a kereskedelmi kirendeltségen - békés, kritikus (rendkívüli állapot) és háborús időszak esetén - kötelezően végrehajtandó intézkedések .![]() |
Megszállási övezetek (zónák) MOL XIX-J-1-k NSZK Admin (1945-64) |
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 07.
Első világháború: a messines-i csata: Az antant utászai felrobbantják a német vonalak alá telepített aknákat, ezzel 10 000 német katonát...Tovább
Románia előbb az április 23-án Csehszlovákiával, majd a június 7-én a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal megkötött szerződése révén...Tovább
Második világháború: véget ér a midway-i csata.Tovább
Első alkalommal tartották meg a Pedagógusok napját. Ez alkalomból adták át a kiváló tanítói és tanári okleveleket az ország legjobb...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei második száma. A mostani lapszám négy forrásismertetése a 20. század második felébe, azon belül a Kádár-rendszer időszakába kalauzolja el az olvasókat. A dokumentumok által bemutatott események különlegesnek mondhatók: megelevenedik előttünk az utolsó Magyarországon kivégzett nő bűnügye, betekinthetünk egy beszéd legépelt szövegén keresztül a Kádár-korszak nőpolitikájának átalakításába, valamint egy Ukrajnában fennmaradt beszámoló révén szó esik arról, hogy miként tudott egy alkalommal Grósz Károly sikert aratni a nemzetpolitika terén.
Az időrendet követve a sorban az első Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) forrásismertetésének második része, amelyben Zágon József Mindszenty Józsefnek szóló levelének a tervezetét mutatja be. Az elküldött levél még nem került elő, azonban elég valószínű, hogy azt az akkoriban az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén tartózkodó Mindszenty kézhez kapta. Az esztergomi érsek egy későbbi levelében ugyanis felfedezhető Zágon papírra vetett gondolatainak a nyoma.
Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola) korábban már bemutatta az ArchívNet hasábjain a Magyarországon utolsó előttiként kivégzett nő esetét. Ezúttal az utolsó kivégzett, a többszörösen büntetett előéletű Besze Imréné ügyét mutatja be bírósági iratok alapján, aki 1967 szeptemberében gyilkolta meg nyereségvágyból Kertész Lajosnét Gyöngyösön.
Besze Imréné büntetőügye még zajlott, amikor 1968 májusában Székesfehérvár adott otthont egy népességtudományi konferenciának, ahol az egyik előadó Ortutay Zsuzsa volt. Beszéde szövegét Svégel Fanni (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola) ismerteti, aki Ortutay Zsuzsa szavai alapján tárja az olvasók elé, hogy az 1960-as években milyen minőségi változás ment végbe a magyarországi nőpolitikában.
A Kádár-korszak legvégének egy mindössze félnapos eseményét mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár): Grósz Károly kárpátaljai villámlátogatását. Ugyan Grósz és Nicolae Ceausescu aradi találkozója katasztrofális következményekkel járt a magyar politikus hírnevére nézve, az 1989. április 3-án lezajlott kárpátaljai útját mégis egyfajta sikerként könyvelhette el. Terjedelmi korlátok miatt a forrásismertetés első részét adjuk közre mostani számunkban.
A második idei számunk számára forrásismertetéseket küldő és publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Felhívjuk továbbá leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. május 19.
Miklós Dániel
Főszerkesztő