Irán támadást indít Irak ellen és ezzel megfordítja az Irak–iráni háború menetét.Tovább
Magyarország csatlakozása az IMF-hez és a Világbankhoz I. rész
„Magyarországnak az IMF-be való belépése nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is elő-nyös lehet. Jugoszlávia után mi lennénk az első szocialista ország, amely kapcsolatba lép az IMF-fel és a Világbankkal, amit követhetne más KGST ország esetleges csatlakozása is. Ez erősíthetné azt a kívánatos irányzatot, amely az USA nemzetközi pénzügyi szervezetekben fennálló befolyásának visszaszorítását szolgálná.”
Vályi Péter miniszterelnök-helyettes feljegyzése moszkvai tárgyalásáról - 1967
Párdi Imre elvtársnak,
az Országos Tervhivatal elnöke,
Budapest
Kedves Párdi elvtárs!
Mellékelten küldöm Garbuzov elvtárssal folytatott megbeszélésről készült feljegyzést.
Budapest, 1967. szeptember 13.
| Elvtársi üdvözlettel: (Vályi Péter) |
* * *
Szigorúan Titkos!
F e l j e g y z é s
a Garbuzov elvtárssal folytatott megbeszélésről
Szeptember 12-én Moszkvában megbeszélést folytattam egy régebbi megállapodás alapján Garbuzov elvtárssal a Szovjetunió pénzügyminiszterével.
Három kérdésről informáltam:
- gazdasági helyzetünk, strukturális problémáink, tőkés fizetési mérlegünk;
- a pénzügyi és valutáris állandó bizottság aktuális kérdéseiben elfoglalt álláspontunk;
- együttműködési elképzelésünk a két minisztérium között.
Az első kérdéscsoport egyik fejezeteként megemlítettem az IMF-be való belépésünk ügyét is.
Ebben a feljegyzésben csak azokat a fontosabb kérdéseket említem, amelyek a további teendők szempontjából figyelmet érdemelnek.
- elvtárs elmondta, hogy kormányhatározat van náluk arról, hogy Leszecsko és elvtársak szintjén a K.G.S.T. országokból közfogyasztási cikkeket fognak kérni, megfelelő ellentételekkel szemben. Elképzelhetőnek tartanak bérmunka megállapodást is.
- Elmondta, hogy a Szovjetunió folytat bizonyos tapogatódzó megbeszéléseket a franciákkal az IMF-be való belépésükről, és a világszintű monetáris együttműködés egyéb problémáiról is. A franciák szorgalmazzák ezeket a megbeszéléseket, de ők nem nagyon sietnek. Náluk is különböző vélemények vannak az IMF-hez való viszonyról. Mindenesetre kiváró álláspontra helyezkednek. Felvetették a franciáknak az aranyár növelésének kérdését, összefüggésben az európai monetáris együttműködés gondolatával. Ez elől azonban a franciák, egyelőre kitérnek.
- Magyarország belépésével kapcsolatban Garbuzov elvtárs egy árnyalattal kedvezőbben nyilatkozott, mint a júniusi konzultáción résztvevő szovjet pénzügyi vezetők. Neki is vannak kétségei, de elképzelhetőnek tartja, hogy ez Magyarország részére előnyös lesz. Azt tartja fő kérdésnek, hogy Magyarország tud-e garanciát kapni a belépéskor arról, hogy e tagsága révén nem avatkoznak be a többi szocialista országgal, a K.G.S.T.-vel, a Bankkal való gazdasági és pénzügyi együttműködésébe. Különben helyesli, hogy a tárgyalásokat az Alappal folytatjuk. Abban állapodtunk meg, hogy az IMF-fel októberben-novemberben lefolytatandó konzultáció után ismét kölcsönösen informáljuk egymást.
- Felvetette, hogy egy megfelelő időpontban a K.G.S.T.-ben is meg kellene tárgyalni az IMF-hez való viszonyt miniszterelnök-helyettesi szinten, mert ez szerinte nagy politikai kérdés. Ez azért is aktuális lenne, mert Magyarországon kívül Bulgária, Románia és Lengyelország foglalkozik a belépés gondolatával.
- Arra kért, hogy keressünk alkalmat máskor is hasonló, nem hivatalos megbeszéléshez. Nagyon érdekelné legközelebb az új irányítási rendszerünk működésének pénzügyi kérdései.
Budapest, 1967. szeptember hó 13.
Jelzet: MOL XIX-A-16-f. 56. doboz. Géppel írt másolat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 13.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő
