A punk és skinhead zene a nyolcvanas évek elején

A Mos-OI! zenekar koncertje és pere 1983-ban

„Idős nyugdíjas vagyok, és nagyon féltem az unokámat. Egy éve teljesen kivetkőzött magából, „punk" lett. A ruházata és az egész magatartása borzasztó. Állandóan pank [!] koncertekre jár, és a magnóján ilyeneket hallgat. Ha a barátai feljönnek, fasiszta dolgokról beszélnek, szidják a rendszert, a kommunistákat és mindenféle vad dolgokat terveznek. Egészen kivetkőznek magukból és fasiszta ordítózásokat [!] csinálnak. Közöttük van a Mosoly [!] nevű zenekar, akiknek a cigányokról meg a rendőrségről szóló száma a mellékelt kazettán van."

Részlet a zenekar egyik ismerősének kihallgatási jegyzőkönyvéből

1983. június 16.

 

„A politikai témák közül emlékezetem szerint legélesebben a cigánykérdés vetődött fel, tudni illik többször volt a cigányokkal verekedés és egyéb probléma, így a társaságban eléggé elítélő vélemények hangzottak el a cigánysággal kapcsolatban, 'szemét mocskosoknak', 'bokszosoknak' hívtuk őket, akiket az állam tart el és közben csak a lopáson meg a bűnözésen jár az eszük, kéne valamilyen módot találni arra, hogy ezeket az elemeket megfékezzék. Itt szeretném hozzátenni, hogy a Mosoly együttes „Cigánymentes övezet" című száma, ha túlzott formában is, de beszélgetéseink lényegét tartalmazza, tudni illik arról nem volt szó, hogy kiirtsák őket. Itt legfeljebb mi addig jutottunk el, hogy rá kéne szorítani őket a rendszeres munkára, akár internáló táborokkal, akár egyéb módon (az internáló táboron itt nem az eredeti értelmét értettük). A másik téma a románság problémája volt, itt az Erdély elvesztése mindannyiunknak fáj és ezen túlmenően a magyarokkal szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés, az elnyomó intézkedések. Szó volt arról, hogy Romániában a könyvek, a színdarabok egy része a magyarokat ázsiaiaknak, barbároknak, bevándorlóknak nevezi és a románt felsőbbrendű lényeknek kívánja bemutatni, mint a magyarokat. Ez a szemlélet tükröződik a Mosoly együttes „Románia" című számában, ismét túlzó módon. A harmadik téma a rendőrség volt, nevezetesen az, hogy egy-egy koncert alkalmával a rendőrök néha túl keményen intézkednek, de meg kell jegyeznem, hogy az „Egyenruhám tiszta" című szám már nagyon eltér a beszélgetésektől, mert azért mi a rendőrség egészét nem kívántuk megkérdőjelezni, arról nem volt szó, hogy verik az embereket, stb. Egyedül a „Bevándorlók bére" című számnak nincs beszélgetési alapja, mert sem a négerekkel, sem az arabokkal nem volt problémánk, ezt nem tudom honnan szedte a Mosoly együttes, mivel ez olyan fokú idegengyűlöletet fejez ki, ami egyrészt, másrészt valóban fasiszta szemléletre vall. Meg kívánom jegyezni, hogy a számokból az következne, hogy a Mosoly együttes tagjai fasiszták, de az én véleményem szerint nem azok. Más a számok szövege, és ennél sokkal enyhébb a fiúk véleménye. A nácizmust magát mind a hárman és velük együtt én elvetettük és ez így nem is került tulajdonképpen szóba."

Ezen a napon történt augusztus 21.

1959

Eisenhower amerikai elnök rendelete értelmében Hawaii az USA 50. tagállamává válik.

1965

Samu, az előember csontjait megtalálják a vértesszőlősi ásatáson

1968

A 20-ról 21-re virradó éjjel megkezdődik a Varsói Szerződés csapatainak inváziója Csehszlovákia ellen Magyarország részvételével.

1968

A Varsói Szerződés csapatai leverik a „prágai tavaszt”. A demokratikus ellenzék teljesen feladta a rendszer megreformálhatóságának...Tovább

1982

Ifjúsági búcsút tartottak a Bács-Kiskun megyei Hajóson, ahol Paskai Lász-ló mutatott be szentmisét.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Rendszerváltás, 1989–1990
 

„Kérlek, ez egy új török hódoltság… Addig tart, amíg a Szovjetunió tart!” – mondta a szovjet megszállás nyomán előállt magyarországi helyzetről Szekfű Gyula történész, moszkvai követ 1946 karácsonyán régi ismerősének, Kovács Imre népi írónak. Jóslata szerencsére csak részben vált be: a szovjet uralom nem 150, hanem „csak” 45 évig tartott, ugyanakkor Moszkva hegemóniájának megszűnése valóban mélyreható politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális változásokat idézett elő nemcsak Magyarországon, hanem a térség többi államában is.

Az 1989–1990-ben végbement rendszerváltás vagy rendszerváltozás mindenekelőtt azt jelentette, hogy az addigi egypárti diktatúrát a politikai pluralizmus, pontosabban a parlamenti demokrácia, a központi tervgazdálkodást a piaci szabad verseny, a marxista ideológia egyeduralmát pedig a szellemi sokszínűség váltotta fel. 

Az átmenet egyik előfeltétele a szovjet csapatok kivonása volt. Mihail Gorbacsov, a reformer pártfőtitkár a szovjet haderőnek a térségből való részleges kivonására már 1988 decemberében, az ENSZ New York-i közgyűlésén ígéretet tett, és 1989. április 25-én valóban elindult haza az első szovjet alakulat. Ez összhangban állt a társadalom túlnyomó többségének akaratával: a Budapesten, 1989. március 15-én megtartott több tízezres tüntetésen Cserhalmi György színész olvasta fel a 12 pontban összefoglalt ellenzéki állásfoglalást, amely többek között a semleges, független Magyarország megteremtését és a szovjet csapatok teljes kivonását követelte.

A rendszerváltást leginkább meghatározó események közé tartozott két „politikai” temetés: 1989. június 16-án, 31 évvel a kivégzés után temették Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Losonczy Gézát, Maléter Pált, Szilágyi Józsefet és az 1956-os forradalom névtelen mártírjait, néhány héttel később, július 14-én pedig Kádár Jánost, akivel együtt a róla elnevezett korszak is a múlté lett. Két fontos jogi aktust is meg kell említenünk: a korábbi állampárt, az MSZMP megszüntetését az 1989. október 6–8-án tartott kongresszuson, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltását október 23-án. 

A rendszerváltást az 1990 márciusában lebonyolított első szabad országgyűlési választás, és az ugyanazon év őszén megtartott önkormányzati választás zárta le. Az utolsó szovjet katona Záhonynál, 1991. június 19-én hagyta el Magyarországot.

 Az ArchívNet idei 2. számában két írás foglalkozik a rendszerváltással: Jobst Ágnes az állambiztonsági szervek körében végbement rendszerváltást vizsgálja, Garadnai Zoltán pedig a korabeli magyar külpolitika változásait láttatja francia szemszögből. Az összeállítás másik két dokumentumközlése a magyar feminista mozgalom történetével, illetve 1949-ben Magyarországra került görög menekültek sorsával foglalkozik.

 

Budapest, 2019. június 28.

 

A szerkesztők