„Elfogyott a cérnájuk”

A szabómesterek és a nyilas párttagság

„Alulírott szabómester kijelentem, hogy a ZEgerszegi nyilas pártba csak azért léptem be, mert annakidején azt mondták, hogy csak az a szabómester kap cérnát, amelyik a nyilas pártnak tagja lesz. Én tehát kénytelen voltam belépni, hogy cérnát kaphasak és iparomban továb dolgozhasam. Én a pártéletében soha nem szerepeltem soha gyűlésen részt nem vettem. Épen azért maradtam tőlűk távol mert az ő módszerűk elveimel nem egyezett.”

Harmadik levél

Nemzeti Tanács Elnökségének
Zalaegerszeg

Alulírt X. Y. szabómester, zalaegerszegi /Y. W. utca 6589. sz./ bejelentem, hogy dacára annak, hogy 1939-ben beiratkoztam az úgynevezett "nyilas" pártba, soha semmiféle tevékenységet ki nem fejtettem, népellenes és nemzetrontó cselekedetben, semmiféle bűntényben vagy büntethető munkálatok végrehajtásában részt nem vettem, senkit ilyenre rá nem beszéltem, gyűléseken részt sem vettem, párttagdíjat nem fizettem és nem szedtem.

1939-ben egyedül és kizárólag több iparostársammal együtt csakis azért iratkoztunk a "nyilas"-okhoz, mert akkor volt az ú.n. cérna-mizéria és azt mondták és ezt el is hittük, hogy az kap cérnát, aki "nyilas"-párttag.

1895-ben születtem Zalaegerszegen /édesanyám Z.W.volt/, nős, gyermektelen kisiparos vagyok, vagyonom nincsen. 1915-től 1918-ig, a háború befejezéséig részt vettem az első világháborúban, 1942-1943-ban frontszolgálatot teljesítettem, itt szereztem súlyos ischias-betegségemet. 1923-ban lettem önálló szabómester, ellenem sem politikai, sem egyéb dolgok miatt soha panasz fel nem merült, büntetlen előéletű vagyok, habár 1920-ban letartóztattak azért, mert állítólag, mint fiatal iparosok családiasan otthon, többen énekeltünk és köztük az Internacionálét is. Az akkori kir. ügyészség felmentett, büntetve nem lettem. A robotmunkákon rendesen és kötelességszerűen megjelentem mindenkor, ahol is azután összeestem, kiújult súlyos betegségem és jelenleg csak könnyű szolgálatra vagyok alkalmas. Nem akarok kibújni semmiféle polgári vagy nemzeti szolgálat alól, nem kell félnem cselekedeteim miatt semmitől sem, hiszen a teljes igazságot adtam fentebb elő, amit bármikor - kívánatra - tanúkkal is tudok igazolni. A Nemzeti Tanács elé csupán azért adom be előterjesztésemet, mert nem hiszem, hogy a valóság ismeretében arra ítéltek volna, hogy naponként jelenjek meg úgynevezett büntetésből, a hatóság előtt.Ha kell megjelenek, de fáj, hogy büntetlenül "büntetésből" kell megjelennem.

Ezen beadványommal tartoztam magyarságomnak, a Nemzeti Kormánynak, polgártársaimnak is, akik tudják, hogy éppen azért nem kaphattam soha semmit, mert nem voltam nyilas. Most pedig ismét ez a bűnöm, nevem szerepel és mégsem voltam nyilas, soha!

Bejelentésem és mentességem tudomásulvételét, illetve igazolását kérem!

Zalaegerszeg, 1945. június 9.

X. Y. szabómester

 pol. rend. 503/945
irata szerint 275672 szám
alatt nyilas párttag volt

Hátoldalán: címzés, tárgy, név, és kézírással: robotoltatni!

Jelzet: MOL XIX-B-1-j-3. tétel (Magyar Országos Levéltár - Az államigazgatás felsőbb szervei - Belügyminisztérium - Közrendészeti Főosztály - Nyilasok és volksbundisták) 

Ezen a napon történt november 14.

1925

Statáriális bíróság elé állítják lázadás bűntettével vádolva az augusztus 22-én elfogott Rákosi Mátyást, Gőgös Ignácot, Hámán Katót, Vas...Tovább

1965

A vietnami háborúban elkezdődik a „Ia Drang”-i csata, az első jelentősebb ütközet az amerikai és észak-vietnami erők között.

1972

az MSZMP KB ülésén Kádár János keményvonalas beszéde, a reform visszafordítása, a visszarendeződés kezdete. Kádár Moszkva és a „...Tovább

1988

November 14-ről 15-re virradó éjszaka a Palesztin Nemzeti Tanács kikiáltja a független palesztin államot az Izrael által megszállt...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak – II.

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es október 15-én. A most megjelenő 4. számban egymástól teljesen eltérő személyes sorsokkal ismerkedhetünk meg. Első írásunk szerzője, Veres Emese-Gyöngyvér az első világháborús barcasági csángó hősök nyomait követve jutott el a bécsi hadtörténeti levéltárba, ahol ráakadt a nagyszebeni August von Spiess ezredes mindeddig ismeretlen, német nyelvű hadinaplóira. Ezekből közlünk most egy rövid, magyarra lefordított részt. Cseres Judit és Gergely Ferenc a több mint negyedszázada elhunyt Kossuth-díjas író, Cseres Tibor 1956-os naplójegyzeteit adja közre. Ezek hűen tükrözik az író akkori lelki állapotát, a forradalom és szabadságharc eseményeihez való viszonyát. Garadnai Zoltán és Illyés Mária forrásközlése egy másik neves író, Illyés Gyula François Mitterrand francia elnökkel való 1982. július 9-i négyszemközti találkozóját ismerteti francia források alapján. Az eddigieknél árnyaltabb megvilágításba helyezi a francia elnök ott elhangzott szavait, és bemutatja Illyés Gyula szerepét a magyar–francia kapcsolatok történetében. Zubovits Fedor, a legendás katona, feltaláló, diplomata, sport- és közéleti ember gazdag életpályájáról korábban már több írás is megjelent az ArchívNetben. Kazareczki Noémi ezúttal a huszárkapitány lovagias afférjait és peres ügyeit tárja az olvasó elé. Összeállításunkat Salga Kristóf zárja, aki egy régiségpiacon vásárolt könyv lapjai közül véletlenül előkerült két magánlevelet ismertet. Mindkettőt Magyarországról kitelepített németek írták szigetcsépi ismerőseiknek 1948-ban. E levelek is tanúsítják, hogy a hazájukból elűzött németek nem szakították meg a kapcsolatot Magyarországgal, és továbbra is összeköttetésben maradtak korábbi jó ismerőseikkel, barátaikkal.

Budapest, 2019. október 15.

A szerkesztők