Joszif Visszarionovics Sztálin lesz a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkára.Tovább
„Kutyából nem lesz szalonna, így a kulákból sem dolgozó paraszt”
MESZÖV megyei igazgatósága 1959. április 14-én tartott ülésén egy dokumentációs és irattárrendező bizottság szervezéséről határozott. A bizottság feladata: a „megyei szövetkezeti mozgalom fejlődésének felkutatása, ledokumentálása volt. Május elején, a kidolgozott terv szerint megkezdődött az adatgyűjtés, de a volt Hangya-szövetkezetek irattárából már semmit sem találtak meg.
Forrás
Pincehelyi Földműves-szövetkezet | Pincehely, 1959. szept. 28. |
Tárgy: Adatgyűjtésről jelentés
Földműves-szövetkezetek
Szövetkezeti Központja
Kereskedelmi Főosztály
Szekszárd
Wosinsky M. u. 10.
Az alábbiakban közlöm a Szövetkezetek Tolna Megyei Szövetkezeti Központ Kereskedelmi Főosztálya által kiadott V.1584/1959.számu adatgyűjtési jelentést.
- Mikor alakult meg községünkben a "Hangya"-szövetkezet?
Pincehely községben a "Hangya"-szövetkezet 1925-ben alakult meg.- Hány taggal alakult?
Kb. a "Hangya"-szövetkezet 100 taggal alakult meg. A Földműves-szövetkezettel történő fuzionálás idején a "Hangya"-szövetkezetnek 200-250 taglétszáma volt. - Kik voltak a szövetkezet igazgatóságának és felügyelő bizottságának tagjai? Vagyoni helyzetük és beosztásaik.
1./
2./
3./
4./
5./
6./
7./Bognár Lajos
Piszker József
Gyenis József
Hegedüs Mátyás
Dr. Zoltán Jenő
Májer József
Bíró Ferencföldműves
földműves
róm.kat. pap
főjegyző
körzeti orvos
földműves
földművesvagyoni helyzete
25-30 kh föld
5-6 kh.
5-7 kh.
10-12 kh.A felsorolt vezetőségi tagok már meghaltak
- Ki volt megalakuláskor az ügyvezetőelnök, és kiket választottak meg a későbbiek folyamán? 1./ Megalakuláskor id. Bognár Lajos földműves volt, majd a későbbiek folyamán Gyenis József róm.kat. pap lett az ügyvezető elnök.
- Vezetőségi tagok mennyi tiszteletdíjat kaptak?
Évi 100-120 pengőt kaptak a vezetőségi tagok kb. - Vezetőségi tagok mennyi tiszteletdíjat kaptak?
Évi 100-120 pengőt kaptak a vezetőségi tagok kb.
- Hány taggal alakult?
- Mennyi volt a befizetett részjegy alap? 2 pengő volt.
- Hány boltot üzemeltettek és hány italboltot?
Pincehely községben 2 boltot üzemeltettek és 1 italboltot - Mennyi volt a bolt árukészlete?
A boltok árukészlete kb. 200 /m/ pengő volt, és az italbolté kb. 10 /m/ pengő. - Mennyi volt a havi átlagos forgalma?
Átlagos havi forgalom 100 /m/ pengő volt. - Részjegy alapon felüli forgóeszköz hitelt hogyan biztosították, és azután hány %-os kamatot fizettek?
A forgóeszköz hitelt a "Hangya" központon keresztül biztosították, mely egy hónapra szólt, az utána felszámolt kamat 5-6% volt, ugyanakkor a szövetkezetnek is volt kamat számlája, és a napi bevételek után, melyet a postára befizettek kamat térítés illette meg a szövetkezetet.
- Hány boltot üzemeltettek és hány italboltot?
- A "Hangya" boltja saját, vagy bérelt házban működött?
Pincehelyen a "Hangya" saját épületében működött.- Milyen volt a bolt portája és berendezésé?
A bolt saját épületben volt elhelyezve, a berendezés új volt, és az akkori átlag kereskedelmi formának megfelelt, az üzlethelyiségben rend és tisztaság volt. - Mennyi volt a "Hangya" saját vagyona?
250-300/m/ pengő volt.
- Milyen volt a bolt portája és berendezésé?
- A boltvezetők milyen származásúak voltak, és szakmailag milyen képzettségük volt?
A "Hangya" szövetkezetnek szakképzett kereskedői voltak, talán lehetne mondani azt, hogy az értelmiség sorai közé tartoztak.
Származásuk, volt olyan is, amelyiknek származása paraszt családból volt. Szakmailag képzettek voltak.
Bognár István
ig. elnök
Forrás: Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára XXIV/403 MESZÖV iratai 1947-73. "Hangya"- szövetkezet iratai (Az iratanyag jelenleg rendezés alatt áll, dobozszámot csak a rendezés befejezése után közölhetek.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 03.
Helmut Kohl német kereszténydemokrata politikus, szövetségi kancellár, Németország újraegyesítésének megvalósítójaTovább
Czeizel Endre magyar orvos-genetikusTovább
Teleki Pál miniszterelnök a budavári Sándor-palotában fõbe lõtte magát.Tovább
A brit és amerikai légierő bombatámadása a csepeli Weiss Manfréd Művek ellenTovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő
