Magyar Tájékoztató Könyvtár Genfben (1943–1948)

1943-ban magyar kultuszkormányzat svájci székhellyel egy tájékoztató jellegű, a nemzetközi társadalmi és politikai életben is kiemelt szerepet játszó könyvtár felállítását határozta el. A háború után úgy tűnt, hogy munkája kibővül, hiszen a magyar kultuszminisztérium fokozatos kiépítése és fejlesztése mellett döntött. 1948 márciusától azonban a könyvtár kénytelen volt szüneteltetni munkáját, majd októberben kulturpolitikai és az államháztartás gazdasági szempontjait tekintetbe vevő megfontolásokból a kultusztárca vezetője rendeletileg is felszámolta a fontos missziót betöltő intézményt.

Feljegyzés a könyvtár működéséről

A genfi Magyar Tájékoztató Könyvtárról

A genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár munkája eléggé nagyvonalú keretek között folyt már akkor, amikor az 1944. márciusi politikai összeomlás a kedvet és [a] lehetőséget a további terjeszkedéstől elvette. Pedig éppen a könyvek rendszeres beszerzése volt hátra.

Szegényes anyaggal indult tehát a Könyvtár az ínséges éveknek, viszont kiderült, hogy havi 300 frankos ellátmánnyal is hibátlanul tud működni. Az alapvető hiba a hiányos felszerelésben volt, ezt azóta sem lehetett helyrehozni.

Szeretném a következőkben ismertetni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a Könyvtár - újabb anyagi igény nélkül - hívatását az eddiginél jobban betöltheti:

1. A Könyvtár hozzáférhetősége. A délelőtti könyvtárórákat nem tartom elegendőnek. A genfi kolónia nagyja, a munkások és az iparosok, - éppen azok, akiknek különben is a legkevésbé van módjukban hazai hírekhez és betűhöz jutni, - ilyen időbeosztással a Könyvtárat nem látogathatják. Sokszorosított értesítőben szándékozom tehát tudtára adni a mintegy 1000 főnyi genfi magyar kolóniának, hogy a jövőben a Könyvtár megnyílik minden hétköznap délelőtt 9-12, ezenfelül hétfőn és pénteken este ½ 9 és ½ 11, valamint szombat és vasárnap délután 03-5 óra között. Ugyanebben felhívom a genfi magyarok figyelmét arra, hogy a Könyvtárban olvashatják a friss magyar újságokat és esténként hallgathatják, a könyvtári órákon belül, a budapesti rádió híreit.

A könyvkölcsönzést, mértékkel és ellenőrzéssel, megengedhetőnek tartom.

A friss könyvek másodpéldányait, valamint a kiolvasott újságokat és folyóiratokat, - amennyiben a könyvtári őrzésük nálunk nem látszik szükségesnek, - Zürichbe szándékozom küldeni, hogy az ottani Magyar Egyesületben az igen nagyszámú zürichi magyarság is hozzá jusson végre [a] hazai olvasnivalóhoz.

2. A Könyvtár anyagának kibővítése. a.) Beszerzés Magyarországról. A könyvtári leltár átvétele után fogok jelentkezni a legkiáltóbb hiányok betöltésére vonatkozó javaslattal. Itt említem meg, hogy rendes postai úton négy nap alatt kapom meg a budapesti kiadótól [a] könyves csomagjaimat.

b.) Letét. A Könyvtárban helyeztem el pár hónappal ezelőtt a genfi Nouvelle Revue de Hongrie szerkesztőségének annak idején felajánlott Ferenczi Imre-féle hagyatékot. Körülbelül 100-120 kötet. Egyrészt a reformkorszaknak, másrészt az ún. [úgynevezett] „XX. Század" körének válogatott szociológiai irodalma. - Ugyanakkor a Könyvtárban helyeztem el a saját genfi könyvtáram magyar anyagát is, kb. [körülbelül] 100 kötet[et]. - Néhány héttel ezelőtt szintén a Könyvtárban talált elhelyezést Vladár Ervin volt genfi főkonzul magyar könyvtára, mintegy 50 kötet.

c.) Egyéb svájci könyvtárakban megtalálható magyar könyvek nyilvántartása. A hazától való elesettségnek hosszú esztendeje alatt s szükség arra kényszerített, hogy számba vegyük a Svájcban lelhető magyar könyveket. Meglepően gazdag könyvtáraknak jöttünk nyomára. A kölcsönző kedv sem hiányzott sehol. További tudományos munkák hirtelen igényére való tekintettel, eddigi és újabb jegyzeteink alapján, hajlandó vagyok a genfi Magyar Tájékoztató Könyvtárban nyilvántartani a magyar szempontból jelentősebb svájci könyvtárak anyagát. Ennek a munkának az eredményéről a következőkben esetenként és részletesen beszámolok.

3. Külföldiek tájékoztatása. Fellengzőnek tartom azt a reményt, hogy a Magyar Tájékoztató Könyvtár iránt a svájci közönség spontán érdeklődését várjuk. Tétova és pillanatnyi kíváncsiságot nem lehet megszervezni. A svájci olvasóközönség lehet művelt, kedvelheti a magyarokat is a maga módján, de közvetlen kapcsolatba elvétve kerül Könyvtárunkkal. Megvannak a maga könyvtárai, kiadói és folyóiratai. A közönség igényét ezek szervezik és elégítik ki.

A genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár kitűnően megfelelhet tájékoztató hívatásának, ha kapcsolatot talál a svájci könyvtárakhoz, kiadókhoz, valamint a folyóiratok és napilapok szerkesztőségeihez.

Feladatomnak tekintem tehát:
a.) A genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár sokszorosított katalógusának megküldését minden svájci könyvtárba, jelezvén, hogy bármilyen magyar vonatkozású kérdésben rendelkezésükre állunk.
b.) A svájci kiadók rendszeres személyes látogatását, fordításra érdemes magyar könyveinknek ismertetését, svájci könyvek iránti magyar irodalmi kritikusok és esetleg kiadók érdeklődésének felkeltését.
c.) A folyóiratok s esetleg néhány napilap szerkesztőségének hasonló szándékkal való látogatását.

Jelzet: MOL XIX-I-1-e-150-2 t.-78 039-1946 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya). Géppel írt másolat, aláírás és dátum nélkül. A feljegyzést valószínűleg Hubay Miklós írta.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt november 12.

1917

Megkezdődik az I. Piavei csata

1918

Ausztriában kikiáltják a köztársaságot.

1944

A 4. Ukrán Front Katonai Tanácsa kiadja a 0036-os, szigorúan titkos parancsát, amely alapján elhurcolják Kárpátaljáról a 18-50 év közötti...Tovább

1956

A Kádár-kormány az ENSZ Magyarországgal kapcsolatos határozatait az ország belügyeibe való beavatkozásnak minősíti.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak – II.

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es október 15-én. A most megjelenő 4. számban egymástól teljesen eltérő személyes sorsokkal ismerkedhetünk meg. Első írásunk szerzője, Veres Emese-Gyöngyvér az első világháborús barcasági csángó hősök nyomait követve jutott el a bécsi hadtörténeti levéltárba, ahol ráakadt a nagyszebeni August von Spiess ezredes mindeddig ismeretlen, német nyelvű hadinaplóira. Ezekből közlünk most egy rövid, magyarra lefordított részt. Cseres Judit és Gergely Ferenc a több mint negyedszázada elhunyt Kossuth-díjas író, Cseres Tibor 1956-os naplójegyzeteit adja közre. Ezek hűen tükrözik az író akkori lelki állapotát, a forradalom és szabadságharc eseményeihez való viszonyát. Garadnai Zoltán és Illyés Mária forrásközlése egy másik neves író, Illyés Gyula François Mitterrand francia elnökkel való 1982. július 9-i négyszemközti találkozóját ismerteti francia források alapján. Az eddigieknél árnyaltabb megvilágításba helyezi a francia elnök ott elhangzott szavait, és bemutatja Illyés Gyula szerepét a magyar–francia kapcsolatok történetében. Zubovits Fedor, a legendás katona, feltaláló, diplomata, sport- és közéleti ember gazdag életpályájáról korábban már több írás is megjelent az ArchívNetben. Kazareczki Noémi ezúttal a huszárkapitány lovagias afférjait és peres ügyeit tárja az olvasó elé. Összeállításunkat Salga Kristóf zárja, aki egy régiségpiacon vásárolt könyv lapjai közül véletlenül előkerült két magánlevelet ismertet. Mindkettőt Magyarországról kitelepített németek írták szigetcsépi ismerőseiknek 1948-ban. E levelek is tanúsítják, hogy a hazájukból elűzött németek nem szakították meg a kapcsolatot Magyarországgal, és továbbra is összeköttetésben maradtak korábbi jó ismerőseikkel, barátaikkal.

Budapest, 2019. október 15.

A szerkesztők