Jules Verne francia író (*1828)Tovább
"Minősíthetetlenül ízléstelen magatartás bűnében"
"A nevelőtestület H. F.-t „egyhangúan bűnösnek ítéli a népi demokráciánk és a világ dolgozóinak vezérei: Sztálin és Rákosi elvtársak iránti ellenséges, minősíthetetlenül ízléstelen magatartás bűnében, és ezért javasolja H. F.-ának az ország összes iskoláiból mind nyilvános, mind pedig magántanulóként való kizárását. Egyben megállapítja, hogy intézetünkben fokozni kell a politikai éberséget az ellenséges megnyilvánulások könyörtelen felszámolása és megelőzése érdekében, és megbízza az osztályfőnököket, hogy havonként nézzék végig meglepetésszerűen a növendékek tankönyveit."
Bevezetés
Az ötvenes években az államot vaskézzel irányító és minden vélt vagy valós ellenséges jelenségre túlzott eréllyel lesújtó rendszer a legapróbb kritikai megjegyzéseket sem tűrte el. Ennek jellegzetes példája az alább közölt fegyelmi eljárás esete, amelynek során egy tanítónő-képző intézeti növendéket az egyik tankönyv képeinek összefirkálása miatt zártak ki az ország összes iskolájából. Ebben az időszakban számos hasonló eset történt, de a mostani különlegességét az adja, hogy a minisztériumhoz felküldött dokumentumokhoz mellékelték a szóban forgó tankönyvet is, benne a máig is jól látszó firkálással.
Ne feledjük, 1952 talán a Rákosi-korszak talán legnehezebb éve volt, ráadásul az ország a vezér 60. születésnapjának nagyszabású megünneplésére készült. Emiatt a legkisebb kilengést is súlyosabban torolták meg. A fegyelmi eljárás oka röviden: a kiskunfélegyházi tanintézet igazgatója 1952. januárjában észrevette, hogy az óra végén az osztály egyik tanulója „kezében volt egy könyv, benne kép barna szegéllyel", s egy osztálytársnőjével nevetgél. Távozásuk után kutatni kezdett a későbbi vádlott padjában, s megtalálta az alkotmánytan-tankönyvet, amelyben észrevette, hogy a benne szereplő Rákosi Mátyás és Joszip [!] Sztálin kép össze van firkálva. (Rákosi esetében az orrnál ez a szöveg állt: „veszélyes furunkulus, legtöbb esetben az agyra megy".)
A tanulót azonnal felfüggesztette az iskola látogatásából, majd fegyelmi bizottságot hívott össze, amelyen az amúgy „kulák-származásúnak" tartott diáknak az ország összes iskolájára érvényes kizárását javasolták. Erre joga csak a Közoktatásügyi Minisztériumnak volt, így Bács-Kiskun Megyei Tanács oktatásügyi osztályán keresztül a javaslatot felküldték a tárcához.
A Minisztérium helyben hagyta és hivatalos közlönyben kihirdette a kizárásról szóló döntést. Nem fogadta viszont el az esetleges magántanulói viszonyban történő vizsgáztatás megtagadásának kérését, vagyis ezzel enyhített a büntetésen.
A tanintézet túlbuzgó vezetése azonban az esethez szorosan kapcsolódóan egy másik döntést is hozott. Eszerint az intézetben „fokozni kell a politikai éberséget az ellenséges megnyilvánulások könyörtelen felszámolása és megelőzése érdekében", és utasították az osztályfőnököket, hogy „havonként nézzék végig meglepetésszerűen a növendékek tankönyveit".
Az így keletkezett iratok a Közoktatásügyi Minisztérium Titkos Ügykezelése (TÜK) anyagában maradtak fenn. Szintén megmaradt egy felterjesztett hivatalos okirat, a diák tanulmányi értesítője, melyet nem küldtek vissza. A lényeget tartalmazó jegyzőkönyvet, a megyei oktatási osztály kísérőlevelét és a kizáró határozatot a rövidítések feloldásával együtt szó szerint közöljük. Mivel az eset önmagában érdekes és a főszereplő személye pedig érdektelen, a fegyelmi alá vont személy nevének csak a kezdőbetűit adjuk meg. A tanári kar és az egyéb személyek esetében csak családneveiket adtuk meg kezdőbetűként, az utóneveket meghagytuk. A vonatkozó képeket digitális másolatban közöljük.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 24.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő


