Vissza az iskolapadba?

A politikai rendőrség megjelenése az iskolákban

„A pestszenterzsébeti áll. fiúgimnáziumban éppen személyesen vezettem magánvizsgálatot, amikor az igazgató jelentette, hogy a politikai rendőrség két kiküldötte be akar menni a tanórákra. Az illetőket hozzám utasította. Két feltűnően fiatal férfi jelent meg előttem s kijelentette, hogy a politikai rendőrség nyomozói és a tanórákat ellenőrizni jöttek. Kérdésemre, hogy milyen célból, azt válaszolták, hogy a reakciót kell nyomozniuk. Figyelmükbe ajánlottam, hogy az iskolai tanórákon csak a tanügyi hatóság kiküldöttei jelenhetnek meg. Erre eltávoztak és írásbeli paranccsal jöttek vissza.”

Leirat Sólyom László altábornagyhoz

Elintézés A válaszirat alapjául szolgáló beadvány (átirat, felterjesztés, jelentés stb.) száma: 2135. Eln.

Tárgy: a túlról [Politikai nyomozók ellenörző látogatása iskolai történelmi órákon]

Bizalmas!
Saját kezébe!

A budapesti főkapitányság vezetőjének

A vallás és közoktatásügyi miniszter úr 82374 - 1945 - IV. sz. átiratának és mellékletének másolatát, melyek pontos adatokat tartalmaznak a főkapitányság politikai rendészeti osztályának 2135. eln. Szám alatt 1945. Évi november hó 30-án kelt és ide másolatban csatolt jelentésében felvetett kérdésekre, megfelelő eljárás végett megküldöm. A vallás és közoktatásügyi miniszter úr átiratából és ahhoz mellékelt szolgálati jegyből az tűnik ki (kiderül), hogy a pestszenterzsébeti kapitányság politikai osztályának vezetője két-két nyomozót küldött ki a pestszenterzsébeti állami fiúgimnáziumba, az ugyanottani állami polgári leány- és fiúiskolákba a történelmi órák meghallgatására.

(Megállapítható tehát, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter úrnak az e tárgyban a minisztertanácshoz tett előterjesztésében foglaltak nem nélkülöznek minden tárgyi alapot, mint ahogy azt a politikai rendészeti osztály írja, és azokat nem lehet a politikai rendőrség elleni indokolatlan támadásnak minősíteni, mint ahogy a hivatkozott jelentés teszi.)

Felhívom altábornagy urat, indítson szigorú és tüzetes vizsgálatot annak megállapítására, hogy a pestszenterzsébeti kapitányság politikai osztályának vezetője kinek az utasítására, illetve felhatalmazására küldött nyomozókat az iskolák látogatására, a kiküldötteknek adott megbízás mit tartalmazott. A vizsgálati iratokkal együtt terjessze fel a kiküldött nyomozóknak az eljárásukról tett jelentéseit, valamint az ezzel kapcsolatos összes iratokat is.

(A politikai rendészeti osztály vezetőjét utasítsa altábornagy úr, hogy a jövőben tartózkodjék olyan kitételek alkalmazásától, melyek a kormány valamelyik tagjának ténykedéseit, megállapításait bírálja, illetve annak helytálló voltát bíráló hangon kétségbe vonja.

Az alárendelt hatóságok tagjainak, vezetőinek a kormány tagjai iránt mindenkor kell annyi tisztelettel viseltetniök, hogy nem ragadtatják magukat olyan kifogás alá eső kijelentésekre, mint amilyenek a politikai rendészeti osztály vezetőjének jelentésében olvasható. Ilyesmi még akkor sem tűrhető el, ha a kifogásolt kijelentések tényekkel lennének alátámaszthatók. A jelen estben azonban megállapítást nyert, hogy a politikai rendészeti osztály vezetője részéről kétségbe vont állítások a valóságnak megfelelnek.)

Budapest, 1946. Január 25. Várnai

 "K" Szebenyi [Kézjegy]
I. 28.

MOL XIX - B - 1 - r - 224297 - 1946. (Magyar Országos Levéltár - Az államigazgatás felsőbb szervei - Belügyminisztérium - Elnöki főosztály - 224297/1946. számú ügyirat.)

Ezen a napon történt december 13.

1903

Megalakult Debrecenben a Bethlen Gábor Kör, amely az 1920-as évektől a Turullal „szemben álló egyetemi hallgatók gyűjtőhelye” lett.

1915

Az első világháború keleti frontján osztrák–magyar és német csapatok elfoglalják Grodno erődjét

1937

A japán csapatok elfoglalják Nanjing (Nanking) kínai várost. Kezdetét veszi a hat hétig tartó mészárlás, amikor 25000 lakost ölnek meg

1941

Magyarország hadat üzen az Amerikai Egyesült Államoknak

1966

Az amerikai hadsereg megkezdi Hanoi bombázását

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Földkérdés, paraszti társadalom – I.

„Parasztság és magyarság a történelem ábráján gyökeresen egybefonódott” – írta a Magyar Országos Levéltár egykori munkatársa, Szabó István történész egyik tanulmányában. A magyar népi mozgalom képviselőihez hasonlóan ő is úgy vélte, hogy a parasztság felemelése, helyzetének gyökeres javítása nélkül nem lehet megteremteni az új Magyarországot. A magyarság jövője attól függ – állapította meg –, hogy mennyire sikerül a parasztságot „nemcsak formailag, de kultúrában, szellemben a nemzet tagjává tenni, sőt annak vezetését kezébe adni”.

A parasztság évszázadokon át a magyar társadalom legkiszolgáltatottabb rétege volt. Történetének egyik meghatározó vonását a földéhség képezte: nagyon sokan még az 1848-as jobbágyfelszabadítást követően sem jutottak saját földhöz. Vágyálom maradt Németh László Kert-Magyarországról alkotott szép elképzelése, mely szerint a társadalmi kiegyenlítődés jegyében jól gazdálkodó kisbirtokok, tökéletesen ápolt kertek ezrei lepik el az országot, és ezáltal új kultúrtáj jelenik meg. A valóságban ennek pont az ellenkezője következett be a két világháború közötti időszakban. Amint azt Kovács Imre is megírta 1937-ben megjelent, nagy visszhangot – és a hatalom éles tiltakozását – kiváltó szociográfiájában (A néma forradalom), a korabeli agrárlakosság 40%-a nem rendelkezett földtulajdonnal. Az öt kataszteri holdon aluli törpebirtokosokkal, a bérlőkkel és a mezőgazdasági munkásokkal együtt számuk elérte a hárommilliót. A hárommillió agrárproletár a mezőgazdasággal foglalkozók több mint kétharmadát, az egész magyar társadalom mintegy harmadát tette ki. „Magyarország – proletárország” – vonta le keserű következtetését Kovács Imre.

A második világháború befejezését követően úgy tűnt, reális esély van a krónikus földéhség csillapítására. Az 1945-ös földreform során elkobozták a nagyobb birtokokat, és csaknem 650 ezer embert juttattak több mint hárommillió kataszteri holdhoz. Ez a kisgazdaságok számára kedvező időszak azonban igen rövidnek bizonyult, mivel nemsokára megindult a „téeszesítés” folyamata, és az új földtulajdonosokat néhány év leforgása alatt szovjet típusú termelőszövetkezetekbe kényszerítették. Tömegessé vált a földtől való menekülés, a hagyományos paraszti társadalom és életforma pedig eltűnt.

Az ArchívNet idei 5–6. számának témája: „Földkérdés, paraszti társadalom”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: az 5-ös december 6-án, míg a 6-os ugyanezen hónap 20-án. A most megjelenő 5. szám első írásának szerzője, Makó Imre az első világháború, az 1918–1919-es forradalmak és az idegen megszállás paraszti társadalomra gyakorolt hatását mutatja be Hódmezővásárhely példáján. Szakál Imre a csehszlovák kormányok két világháború közötti kárpátaljai telepítési politikáját szemlélteti, míg Bartha Ákos – szintén a két világháború közötti időszak vonatkozásában – a földreform és zsidókérdés összefüggéseit taglalja. Balázs Gábor az 1945-ös földreformot és ennek kapcsán az Országos Földhivatal tárgyalótanácsainak működését elemzi, Varga Zsuzsa pedig a kollektivizálás előestéjén, 1949-ben keletkezett, a paraszti társadalomról szóló izgalmas rendőrségi „pillanatfelvételt” közöl.

 

Budapest, 2019. december 6.

A szerkesztők