„Kezeidet csókolja hálás fiad, Kárli” – Csicseri Orosz Károly hadnagy első világháborús levelei (1916–1918)

Az összeállítás ízelítőt ad csicseri Orosz Károly tüzér hadnagy mintegy 300 darabot számláló első világháborús leveleiből, melyek címzettje édesanyja, özv. Orosz Lajosné br. Kemény Anna. A levelek egy multikulturális közegben nevelkedett, családjának múltját vállaló, de a világ változásaira érzékenyen reagáló nemesifjú szemüvegén keresztül láttatják a Nagy Háború történéseit. Amellett, hogy apró, de érdekes adalékokkal szolgálnak az első világégés történetéhez, a levelek páratlanul értékes forrásai a Székelyföldre elszármazott család 20. századi történetének.

1482401313458

Dokumentumok

 

1916. május 18.

Jelzet: Románia Nemzeti Levéltárának Hargita Megyei Hivatala (továbbiakban: RNLHMH), 591. Székely birtokos családok iratgyűjteménye – A székelyszenterzsébeti Orosz család iratai. 122. cs. – Eredeti, kézzel írt, aláírással.

 
 

1916. július 4.

Jelzet: RNLHMH 591. Székely birtokos családok iratgyűjteménye – A székelyszenterzsébeti Orosz család iratai. 122. cs. – Eredeti, kézzel írt, aláírással.

 

 

1916. július 6.

 

Jelzet: RNLHMH 591. Székely birtokos családok iratgyűjteménye – A székelyszenterzsébeti Orosz család iratai. 122. cs. – Eredeti, kézzel írt, aláírással.

 

1916. július 9.

 

Jelzet: RNLHMH 591. Székely birtokos családok iratgyűjteménye – A székelyszenterzsébeti Orosz család iratai. 122. cs. – Eredeti, kézzel írt, aláírással.

 

1916. június 19.

 

Jelzet: RNLHMH 591. Székely birtokos családok iratgyűjteménye – A székelyszenterzsébeti Orosz család iratai. 122. cs. – Eredeti, kézzel írt, aláírással.

 

 

1916. október 28.

 

Jelzet: RNLHMH 591. Székely birtokos családok iratgyűjteménye – A székelyszenterzsébeti Orosz család iratai. 122. cs. – Eredeti, kézzel írt, aláírással.

 

 

1916. november 2.

 

Jelzet: RNLHMH 591. Székely birtokos családok iratgyűjteménye – A székelyszenterzsébeti Orosz család iratai. 122. cs. – Eredeti, kézzel írt, aláírással.

 

1916. november 2.

 

Jelzet: RNLHMH 591. Székely birtokos családok iratgyűjteménye – A székelyszenterzsébeti Orosz család iratai. 122. cs. – Eredeti.

 

1916. december 11.

 

Jelzet: RNLHMH 591. Székely birtokos családok iratgyűjteménye – A székelyszenterzsébeti Orosz család iratai. 122. cs. – Eredeti, kézzel írt, aláírással.

 

1916. október 24.

 

Jelzet: RNLHMH 591. Székely birtokos családok iratgyűjteménye – A székelyszenterzsébeti Orosz család iratai. 122. cs. – Eredeti, kézzel írt, aláírással.

 

1916. november 16.

 

Jelzet: RNLHMH 591. Székely birtokos családok iratgyűjteménye – A székelyszenterzsébeti Orosz család iratai. 122. cs. – Eredeti, kézzel írt, aláírással.

 

1917. július 25.

 

Jelzet: RNLHMH 591. Székely birtokos családok iratgyűjteménye – A székelyszenterzsébeti Orosz család iratai. 123. cs. – Eredeti, kézzel írt, aláírással.

 

1917. december 28.

 

Jelzet: RNLHMH 591. Székely birtokos családok iratgyűjteménye – A székelyszenterzsébeti Orosz család iratai. 123. cs. – Eredeti, kézzel írt, aláírással.

 

1918. június 1.

 

Jelzet: RNLHMH 591. Székely birtokos családok iratgyűjteménye – A székelyszenterzsébeti Orosz család iratai. 124. cs. – Eredeti, kézzel írt, aláírással.

 

1918. május 31.

Jelzet: RNLHMH 591. Székely birtokos családok iratgyűjteménye – A székelyszenterzsébeti Orosz család iratai. 124. cs. – Eredeti.

 

1918. július 10.

Jelzet: RNLHMH 591. Székely birtokos családok iratgyűjteménye – A székelyszenterzsébeti Orosz család iratai. 124. cs. – Eredeti, kézzel írt, aláírással.

 

1918. július 15.

Jelzet: RNLHMH 591. Székely birtokos családok iratgyűjteménye – A székelyszenterzsébeti Orosz család iratai. 124. cs. – Eredeti, gépelt, aláírással.

 

1918. szeptember 24.

Jelzet: RNLHMH 591. Székely birtokos családok iratgyűjteménye – A székelyszenterzsébeti Orosz család iratai. 124. cs. – Eredeti.

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt augusztus 23.

1938

A bledi értekezleten a kisantant hatalmak elismerik Magyarországnak a fegyverkezéshez fűződő jogát. Cserében Magyarország lemond a...Tovább

1939

A Molotov-Ribbentrop-paktum aláírása

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Rendszerváltás, 1989–1990
 

„Kérlek, ez egy új török hódoltság… Addig tart, amíg a Szovjetunió tart!” – mondta a szovjet megszállás nyomán előállt magyarországi helyzetről Szekfű Gyula történész, moszkvai követ 1946 karácsonyán régi ismerősének, Kovács Imre népi írónak. Jóslata szerencsére csak részben vált be: a szovjet uralom nem 150, hanem „csak” 45 évig tartott, ugyanakkor Moszkva hegemóniájának megszűnése valóban mélyreható politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális változásokat idézett elő nemcsak Magyarországon, hanem a térség többi államában is.

Az 1989–1990-ben végbement rendszerváltás vagy rendszerváltozás mindenekelőtt azt jelentette, hogy az addigi egypárti diktatúrát a politikai pluralizmus, pontosabban a parlamenti demokrácia, a központi tervgazdálkodást a piaci szabad verseny, a marxista ideológia egyeduralmát pedig a szellemi sokszínűség váltotta fel. 

Az átmenet egyik előfeltétele a szovjet csapatok kivonása volt. Mihail Gorbacsov, a reformer pártfőtitkár a szovjet haderőnek a térségből való részleges kivonására már 1988 decemberében, az ENSZ New York-i közgyűlésén ígéretet tett, és 1989. április 25-én valóban elindult haza az első szovjet alakulat. Ez összhangban állt a társadalom túlnyomó többségének akaratával: a Budapesten, 1989. március 15-én megtartott több tízezres tüntetésen Cserhalmi György színész olvasta fel a 12 pontban összefoglalt ellenzéki állásfoglalást, amely többek között a semleges, független Magyarország megteremtését és a szovjet csapatok teljes kivonását követelte.

A rendszerváltást leginkább meghatározó események közé tartozott két „politikai” temetés: 1989. június 16-án, 31 évvel a kivégzés után temették Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Losonczy Gézát, Maléter Pált, Szilágyi Józsefet és az 1956-os forradalom névtelen mártírjait, néhány héttel később, július 14-én pedig Kádár Jánost, akivel együtt a róla elnevezett korszak is a múlté lett. Két fontos jogi aktust is meg kell említenünk: a korábbi állampárt, az MSZMP megszüntetését az 1989. október 6–8-án tartott kongresszuson, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltását október 23-án. 

A rendszerváltást az 1990 márciusában lebonyolított első szabad országgyűlési választás, és az ugyanazon év őszén megtartott önkormányzati választás zárta le. Az utolsó szovjet katona Záhonynál, 1991. június 19-én hagyta el Magyarországot.

 Az ArchívNet idei 2. számában két írás foglalkozik a rendszerváltással: Jobst Ágnes az állambiztonsági szervek körében végbement rendszerváltást vizsgálja, Garadnai Zoltán pedig a korabeli magyar külpolitika változásait láttatja francia szemszögből. Az összeállítás másik két dokumentumközlése a magyar feminista mozgalom történetével, illetve 1949-ben Magyarországra került görög menekültek sorsával foglalkozik.

 

Budapest, 2019. június 28.

 

A szerkesztők