Meszeljünk vagy ne?

A Magyar Országos Levéltár freskóinak sorsa az ötvenes években

„Megvizsgáltuk az Országos Levéltár lépcsőházi falfestményeit. A festményekkel kapcsolatban a következő a javaslatunk. A földszinten, az első és harmadik emeleten lévő körképek többek közt a Horthy-rezsim letűnt politikusait helyezik igazi történelmi értékeink alakjai közé. Ezeknek a képeknek a beállítása különben is történelmileg hamis, álpátosszal telített és a letűnt uralkodó réteg pöffeszkedő álhumanista szellemét sugározza. […] a fentiek alapján az épület restaurálásakor új, politikailag és művészetileg megfelelő falképeket fessenek a népi demokráciának szellemében.”

Az Országos Levéltár árajánlatkérései

Pro domo

1950. IX. 21. Fővárosi Építő és Tatarozó KV-t ajánlattételre felhívtam.

1950. IX. 22. Palka cég ajánlatra felhívatott Ember Győző és Kelemen jelenlétében az üvegablakok rendbetételére. Címerek kivétetnek, emeleti oldalablakokon román dekoráció, a többi helyeken az ablaksíknak megfelelően a címerek katedrál üveggel pótoltatnak.

1950. IX. 25. Palka cég benyújtotta ajánlatát.

1950. X. 10. Fővárosi Építő és Tatarozó KV. szóbeli ajánlatot tett a lépcsőház kőműves munkáira 15 280.- Ft ajánlati összeggel.

Tudomásul szolgál. Irattárba.

Bpest, 1950. X. 11.Szabó [József]Ember Gy[őző]

Kézzel írt emlékeztetők


 

Tárgy: Az Országos Levéltár folyosói
és lépcsőházi üvegablakainak javítása

Pro domo
A folyosói és lépcsőházi színes üvegek kijavítására és a címerek eltávolítására a Palka cég a csatolt ajánlatot tette. [Az ajánlatot nem közöljük.]
Az ajánlat alapján megrendelendő lenne a munkálat.

Tárgy: az Országos Levéltár folyosói üvegablakainak javítási munkálatai.

Palka József
üvegfestő mester
Budapest
Baross u. 59.

A folyosói üvegablakok kijavítására tett ajánlata alapján megrendelem.
Szállítási határidő 1950. XII. hó 29.
Részszállítások számláit benyújtáskor készpénzben kiegyenlítem.
Kérem jelen megrendelés igazolását.

Budapest, 1950. XII. 7.

Szabó József   XII. 14. Ember Gy[őző]

Kézzel írt levéltervezet


 

Pro Domo
A Fővárosi Építő és Tatarozó Vállalat a nyáron elvégzett karbantartási munkák végszámláját benyújtotta. A végszámla műszaki ellenőrzése és számszaki revíziója f. hó 22-én történt meg. Az ellenőrzésen a vállalat részéről Kalmár Károly főmérnök, az ellenőrzés részéről Balló Zoltán építészmérnök jelent meg. Az Országos Levéltár a benyújtott végszámla II. asztalos, lakatos stb. munka összegszerűségét és a munka elvégzését kifogás tárgyává tette. A kifogásolás alapján a vállalkozó képviselője a kifogásolt hely összegét indokaink alapján 6465 Ft-tal csökkentette. A I. kőműves munkák tételét felmérési jegyzetek és a helyszín felmérése alapján állapítottuk meg. Az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet Balló Zoltán XII. 30-ig bemutatja. Az ellenőrzés jelenlegi adatai alapján 15 000 Ft kifizetését javasolom, azzal, hogy a fennmaradó részösszeg a végszámla műszaki záradékkal való ellátása és jóváhagyása után lesz kifizetendő. Az üggyirat további intézkedést nem igényel, irattárba teendő.

Budapest, 1950. dec. 22.

Szabó József XII. 14. Ember Gy[őző]

Géppel írt pro domo

Ezen a napon történt november 20.

1910

Elhunyt Lev Nyikolajevics Tolsztoj orosz író, a világirodalom „legragyogóbb lángelméje” (* 1828).

1912

Habsburg-Lotharingiai Ottó, az utolsó magyar király, IV. Károly fia, 1912. november 20-án született az alsó-ausztriai Reichenauban.

1923

Habsburg Ottó születésnapján királypárti demonstrációt tartanak a budapesti bazilikában.

1935

Megszületik Makovecz Imre magyar műépítész, közíró, politikus, az organikus építészet kiemelkedő hazai alkotója.

1940

Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.

  •  
  • 1 / 3
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak – II.

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es október 15-én. A most megjelenő 4. számban egymástól teljesen eltérő személyes sorsokkal ismerkedhetünk meg. Első írásunk szerzője, Veres Emese-Gyöngyvér az első világháborús barcasági csángó hősök nyomait követve jutott el a bécsi hadtörténeti levéltárba, ahol ráakadt a nagyszebeni August von Spiess ezredes mindeddig ismeretlen, német nyelvű hadinaplóira. Ezekből közlünk most egy rövid, magyarra lefordított részt. Cseres Judit és Gergely Ferenc a több mint negyedszázada elhunyt Kossuth-díjas író, Cseres Tibor 1956-os naplójegyzeteit adja közre. Ezek hűen tükrözik az író akkori lelki állapotát, a forradalom és szabadságharc eseményeihez való viszonyát. Garadnai Zoltán és Illyés Mária forrásközlése egy másik neves író, Illyés Gyula François Mitterrand francia elnökkel való 1982. július 9-i négyszemközti találkozóját ismerteti francia források alapján. Az eddigieknél árnyaltabb megvilágításba helyezi a francia elnök ott elhangzott szavait, és bemutatja Illyés Gyula szerepét a magyar–francia kapcsolatok történetében. Zubovits Fedor, a legendás katona, feltaláló, diplomata, sport- és közéleti ember gazdag életpályájáról korábban már több írás is megjelent az ArchívNetben. Kazareczki Noémi ezúttal a huszárkapitány lovagias afférjait és peres ügyeit tárja az olvasó elé. Összeállításunkat Salga Kristóf zárja, aki egy régiségpiacon vásárolt könyv lapjai közül véletlenül előkerült két magánlevelet ismertet. Mindkettőt Magyarországról kitelepített németek írták szigetcsépi ismerőseiknek 1948-ban. E levelek is tanúsítják, hogy a hazájukból elűzött németek nem szakították meg a kapcsolatot Magyarországgal, és továbbra is összeköttetésben maradtak korábbi jó ismerőseikkel, barátaikkal.

Budapest, 2019. október 15.

A szerkesztők