Magyar orvosok Koreában (1950-1957)

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban a Rákosi Mátyásról elnevezett hadikórházban nyolc magyar orvos-csoport váltotta egymást a koreai háború éveiben és az újjáépítés időszakában. Az itt közölt dokumentumok bemutatják a magyar–koreai diplomáciai kapcsolatok keretében a Rákosi Mátyás Hadikórház, majd polgári kórház sorsát, az ottani egészségügyi és háborús körülményeket, miközben bepillantást engednek a kórház belső, magánéleti botrányoktól sem mentes életébe.

Értesítés Méray Tibor Koreáról szóló könyvéről

Készült 2 pl.

 T i t k o s !
Budapest, 1953. április 20.

Szám: 04549.1953.                        Tárgy: Méray elvtárs új könyve
Előadó: A/IV/2.

Közöljük Követ Elvtárssal, hogy Méray elvtárs könyvet ír Koreáról.

A könyv azt a feladatot tűzi maga elé, hogy beszámoljon a koreai háború 1951. augusztus - 1952. szeptember közti időszakáról, arról a tizennégy hónapról, amelyet a könyv írója Koreában töltött. Főbb részei a következők:

1.) A koreai nép élete, a hátország harca. Részletes képet kíván adni az állandó bombatámadások között élő Phenjanról, a koreai falvak munkájáról, az ország kulturális életéről.

2.) A fegyverszüneti tárgyalások ismertetése. Beszámol Keszonról és Panmindzsonról, azokról a manőverekről, amelyekkel az amerikaiak több ízben megszakították és végül is felborították a fegyverszüneti tárgyalásokat. Ismerteti a tárgyalások összefüggéseit a koreai hadi helyzettel és a nemzetközi helyzettel. Személyes élmények alapján szól arról a kérdésről, amely a tárgyalásokban végül is megoldatlan maradt, a hadifogoly kérdésről.

3.) A koreai hadsereg és a kínai önkéntesek életének, hőseinek, harcainak ismertetése.

4.) Az amerikaiak által Koreában elkövetett bűncselekmények ismertetése: terrorbombázások, a megszállás idején végbevitt tömeggyilkosságok, a napalmbomba használata stb. Külön fejezet számol be részletesen, személyes tapasztalatok alapján a baktériumháborúról.

Ezek a könyv fő vonalai. Ami a feldolgozás módját illeti, a könyv azt a módszert követi, hogy szinte kizárólag arról számol be, amit a szerző saját maga látott, hallott, tapasztalt. Ennek megfelelően a könyv megírása a legtöbb helyen szubjektív jellegű, élmény-naplószerű.

A könyv terjedelme kb. 5-600 gépelt oldal, bő fényképanyaggal.

A könyvet előreláthatólag idegen nyelven is ki fogják adni, külföldön is. Ezzel kapcsolatban kérjük Követ Elvtársat, tájékozódjék, hogy a könyv milyen érdeklődést kelt a koreai elvtársak körében. A kérdést nem kell úgy felvetni, hogy a könyvet esetleg ki akarjuk adni Koreában, csupán arról szeretnénk tájékozódni, hogy a könyv idegen nyelvű kiadása milyen érdeklődést kelt, és hány példányra volna szükség.

Kérjük, hogy fentiekre mielőbb válaszoljon, esetleg távirati úton.

Magyar Népköztársaság                                                                     (Korbacsics Pál)
Követsége                                                                                          osztályvezető
Phenjan

MOL XIX-J-14-a-247/Titk.-1953. 16. doboz. (Magyar Országos Levéltár Külügyminisztérium Phenjani követség TÜK iratok.) Eredeti, géppel írt tisztázat.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt november 22.

1906

Az SOS-t hivatalos nemzetközi segélykérő jelzéssé nyilvánítja a Nemzetközi Rádió-távírási Konvenció (International Radio Telegraphic...Tovább

1934

A Népszövetségben Belgrád megvádolja Magyarországot az I. Sándor elleni királygyilkosságban való részvétellel.

1941

Megalakult a Cserkész Országos Nagytanács, amelyben a jobbratolódás ellenzőinek néhány képviselője is szerepet kapott.

1942

Sztálingrádnál a szovjet túlerő bekeríti a 6. német hadsereget.

1943

Libanon függetlenné válik Franciaországtól.

  •  
  • 1 / 3
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak – II.

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es október 15-én. A most megjelenő 4. számban egymástól teljesen eltérő személyes sorsokkal ismerkedhetünk meg. Első írásunk szerzője, Veres Emese-Gyöngyvér az első világháborús barcasági csángó hősök nyomait követve jutott el a bécsi hadtörténeti levéltárba, ahol ráakadt a nagyszebeni August von Spiess ezredes mindeddig ismeretlen, német nyelvű hadinaplóira. Ezekből közlünk most egy rövid, magyarra lefordított részt. Cseres Judit és Gergely Ferenc a több mint negyedszázada elhunyt Kossuth-díjas író, Cseres Tibor 1956-os naplójegyzeteit adja közre. Ezek hűen tükrözik az író akkori lelki állapotát, a forradalom és szabadságharc eseményeihez való viszonyát. Garadnai Zoltán és Illyés Mária forrásközlése egy másik neves író, Illyés Gyula François Mitterrand francia elnökkel való 1982. július 9-i négyszemközti találkozóját ismerteti francia források alapján. Az eddigieknél árnyaltabb megvilágításba helyezi a francia elnök ott elhangzott szavait, és bemutatja Illyés Gyula szerepét a magyar–francia kapcsolatok történetében. Zubovits Fedor, a legendás katona, feltaláló, diplomata, sport- és közéleti ember gazdag életpályájáról korábban már több írás is megjelent az ArchívNetben. Kazareczki Noémi ezúttal a huszárkapitány lovagias afférjait és peres ügyeit tárja az olvasó elé. Összeállításunkat Salga Kristóf zárja, aki egy régiségpiacon vásárolt könyv lapjai közül véletlenül előkerült két magánlevelet ismertet. Mindkettőt Magyarországról kitelepített németek írták szigetcsépi ismerőseiknek 1948-ban. E levelek is tanúsítják, hogy a hazájukból elűzött németek nem szakították meg a kapcsolatot Magyarországgal, és továbbra is összeköttetésben maradtak korábbi jó ismerőseikkel, barátaikkal.

Budapest, 2019. október 15.

A szerkesztők