Norvégia felmondja a Svédországgal való unióját.Tovább
Ismeretlen adalék az 1956-os forradalom utóéletéhez, egy norvég diák Magyarországon
„E. R., miután Magyarországról kiutasították néhány napra Oslóba érkezett anyjának meglátogatására. Ő szintén igen kedvezően nyilatkozott arról a bánásmódról, amelyben őt a magyar hatóságok részesítették, elmondotta, hogy jól bántak vele, elegendő kosztot kapott, megfelelő pokróca volt, jó cellája és a börtönőrök, valamint a kihallgatást végző magyar tisztviselők udvariasan viselkedtek vele szemben. Azt is elmondotta, hogy olyan németnyelvű szakkönyveket kapott, amelyeket igen szívesen olvasott, és ’semmiféle kommunista propagandának nem volt kitéve’.”
Források
Szóbeli jegyzék
A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma kifejezi őszinte tiszteletét és Kormánya megbízásából az alábbiakat közli a Norvég Királyság budapesti Követségével:
A Magyar Népköztársaság illetékes szervei 1957. január 12-én őrizetbe vették E. R. ............norvég állampolgár, egyetemi hallgató, anyja neve: .........../...........szám alatti lakost.
E. R. miután értesült arról, hogy Magyarországról többen érkeznek Ausztriába, akik részére táborokat állítottak fel, valamint különféle segélybizottságokat alakítottak, elhatározta, hogy részt vesz e bizottságok munkájában. Itt tevékenykedett 1957. január 12-én történt letartóztatásáig.
A vizsgálat során bizonyítást nyert, hogy E. R. mintegy 8-10 alkalommal sértette meg a Magyar Népköztársaság államhatárát, melynek során kb. 40-50 személyt szöktetett át illegálisan Ausztriába.
1957. január 12-én éjjel 01-02 óra között Andau térségében ismét magyar területre lépett, hogy embereket a határon átszállítson, mely alkalommal a magyar határőrizeti szervek letartóztatták.
Kihallgatása alkalmával tevékenységéről beismerte: "... átjártunk csónakkal magyar területre és menekülteket vittünk Ausztriába a csatornán keresztül, melynek során kb. nyolc-tíz alkalommal léptük át a határt és kb. 40-50 személyt vittünk át Ausztriába. 1957. január 12-én éjjel 01-02 óra között Andau térségében a csatornán átkelve megsértettem a Magyar Népköztársaság határát, amikor magyar területen két katona elfogott."
E. R. fenti tevékenységével megsértette a Magyar Népköztársaság törvényeit, tiltott határátlépés, valamint csoportos határátlépés előremozdításának bűntettét követte el.
A Magyar Népköztársaság Kormánya, miután arra is lehetőséget nyújtott, hogy a Norvég Királyság budapesti követe személyesen is meglátogathassa E. R.-t, az emberiességtől vezettetve úgy határozott, hogy nevezettet, fiatal korára és töredelmes beismerő vallomására, valamint bűntudatos magatartására való tekintettel a fentiekben ismertetett törvényellenes tevékenysége miatt a Magyar Népköztársaság területéről kiutasítja.
A Külügyminisztérium egyúttal felhasználja az alkalmat arra, hogy felhívja a Követség figyelmét a következőkre:
A Magyar Népköztársaság oslói követsége korábban azzal a kérelemmel fordult a Norvég Királyi Külügyminisztériumhoz, hogy tegye lehetővé a Norvégiába telepített magyar kiskorúak mielőbbi visszaszállítását Magyarországon tartózkodó szüleikhez.
A Norvég Külügyminisztérium e kérelem teljesítése elől elzárkózott. A Magyar Külügyminisztérium ezzel kapcsolatban kéri a tisztelt Követséget, hasson oda kormányánál, hogy az a fenti ügyben követett eljáráshoz hasonlóan az emberiesség követelményeinek megfelelően járjon el. A Magyar Külügyminisztérium elvárja, hogy illetékes norvég szervek mozdítsák elő a magyar gyermekek és kiskorúak hazaszállítását és ennek érdekében bocsássanak az oslói magyar követség rendelkezésére hivatalos kimutatást azokról a magyar kiskorúakról, akik jelenleg szülői felügyelet nélkül Norvégiában tartózkodnak és egyidejűleg tegyék lehetővé az oslói magyar követség részére, hogy az ott tartózkodó magyar menekültekkel hazatérésük elősegítése végett zavartalanul érintkezésbe léphessen.
A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma ezúttal is megragadja az alkalmat, hogy a Norvég Királyság budapesti Követsége őszinte nagyrabecsüléséről biztosítsa.
Budapest, 1957. február 1.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 07.
1905
1917
Első világháború: a messines-i csata: Az antant utászai felrobbantják a német vonalak alá telepített aknákat, ezzel 10 000 német katonát...Tovább
1921
Románia előbb az április 23-án Csehszlovákiával, majd a június 7-én a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal megkötött szerződése révén...Tovább
1942
Második világháború: véget ér a midway-i csata.Tovább
1952
Első alkalommal tartották meg a Pedagógusok napját. Ez alkalomból adták át a kiváló tanítói és tanári okleveleket az ország legjobb...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei második száma. A mostani lapszám négy forrásismertetése a 20. század második felébe, azon belül a Kádár-rendszer időszakába kalauzolja el az olvasókat. A dokumentumok által bemutatott események különlegesnek mondhatók: megelevenedik előttünk az utolsó Magyarországon kivégzett nő bűnügye, betekinthetünk egy beszéd legépelt szövegén keresztül a Kádár-korszak nőpolitikájának átalakításába, valamint egy Ukrajnában fennmaradt beszámoló révén szó esik arról, hogy miként tudott egy alkalommal Grósz Károly sikert aratni a nemzetpolitika terén.
Az időrendet követve a sorban az első Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) forrásismertetésének második része, amelyben Zágon József Mindszenty Józsefnek szóló levelének a tervezetét mutatja be. Az elküldött levél még nem került elő, azonban elég valószínű, hogy azt az akkoriban az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén tartózkodó Mindszenty kézhez kapta. Az esztergomi érsek egy későbbi levelében ugyanis felfedezhető Zágon papírra vetett gondolatainak a nyoma.
Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola) korábban már bemutatta az ArchívNet hasábjain a Magyarországon utolsó előttiként kivégzett nő esetét. Ezúttal az utolsó kivégzett, a többszörösen büntetett előéletű Besze Imréné ügyét mutatja be bírósági iratok alapján, aki 1967 szeptemberében gyilkolta meg nyereségvágyból Kertész Lajosnét Gyöngyösön.
Besze Imréné büntetőügye még zajlott, amikor 1968 májusában Székesfehérvár adott otthont egy népességtudományi konferenciának, ahol az egyik előadó Ortutay Zsuzsa volt. Beszéde szövegét Svégel Fanni (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola) ismerteti, aki Ortutay Zsuzsa szavai alapján tárja az olvasók elé, hogy az 1960-as években milyen minőségi változás ment végbe a magyarországi nőpolitikában.
A Kádár-korszak legvégének egy mindössze félnapos eseményét mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár): Grósz Károly kárpátaljai villámlátogatását. Ugyan Grósz és Nicolae Ceausescu aradi találkozója katasztrofális következményekkel járt a magyar politikus hírnevére nézve, az 1989. április 3-án lezajlott kárpátaljai útját mégis egyfajta sikerként könyvelhette el. Terjedelmi korlátok miatt a forrásismertetés első részét adjuk közre mostani számunkban.
A második idei számunk számára forrásismertetéseket küldő és publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Felhívjuk továbbá leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. május 19.
Miklós Dániel
Főszerkesztő