Ezen a napon történt: 1956-10-31

Az MDP Elnöksége kimondta a párt feloszlatását, november 1-én Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven új pártot alakítanak.
Újjáalakult a Nemzeti Parasztpárt (Petőfi Párt), a Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyar Parasztszövetség.
Megalakult a Magyar Ifjúság Forradalmi Pártja. Illés István cukorgyári munkás gyűlést hívott össze a Kilián laktanya elé, hogy követelje Maléter Pál honvédelmi miniszterségét. Ezután a növekvő tömeg a parlament elé vonult, végül az ÁVH Izabella utcai székházához (62. szám), ahol az új pártot megalapítottnak nyilvánították, és az épületet az új párt székházának deklarálták. A házban fellelt dekorációt, brosurákat, iratokat az utcára szórták, és máglyán elégették.
Megalakították a vasipari üzemek ifjúsági szervezetének előkészítő bizottságát. Minden vasipari üzemben – olvasható Felhívásukban – alakítsák meg a „Forradalmi Ifjúmunkások Szervezetét”.
Gillemot László és Cholnoky Tibor professzorok átadták az egyetemi ifjúság követeléseit a miniszterelnöknek
Megalakult a „budapesti munkásifjúság ideiglenes forradalmi tanácsa”. Kiáltványukban politikai és gazdasági követeléseket is megfogalmaztak (bérek, lakáshoz jutás, oktatás átalakítása stb.).
„Megalakult a Keresztény Ifjúsági Szövetség” a Ráday utcai református teológián – adta hírül másnap az Egyetemi Ifjúság.
A Közoktatási Minisztériumban nagygyűlést tartottak, amelyen elhatározták, hogy addig nem kezdik el a tanítást, amíg szovjet csapatok tartózkodnak Magyarországon.
A Műegyetem Forradalmi Tanácsa megszervezte az egyetem nemzetőr alakulatait.
A Gyűjtő Fogház hivatalos helyiségében, a Legfőbb Ügyészség Forradalmi Bizottságának határozata értelmében megalakult a Törvényességi Bizottság, amelynek életre hívásában közreműködtek a Magyar Ifjúság Forradalmi Bizottmányának képviselői is. Feladatuk volt: valamennyi börtönben a törvényességi felügyelet végrehajtása a fogva tartottak felett. Ennek a bonyolult feladatnak körültekintő végrehajtását azonnal megkezdték.
A Lónyay utcai Református Gimnázium épületében „egy keresztény ifjú-sági tömörülés csúcsszervezetének megalakításáról tanácskoztak. Ezen – többek között – részt vettek a piaristák és a Regnum Marianum képviselői is.
Csepelen megalakult a Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség Ideiglenes Vezetősége (MAFISZ).

Esemény időpontja: 
1956, október 31

Ezen a napon történt október 21.

1921

Károly, hogy trónját visszaszerezze, a felesége, Zita királyné társaságában repülõgéppel ismét Magyarország területére érkezett.Tovább

1944

A második világháborúban a szövetségesek elfoglalják Aachent, az első német nagyvárost.Tovább

1949

Kispesten felavatják az ország első úttörőházát.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.

 

Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.

 

Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.

 

Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.

 

Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.

 

Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. szeptember 30.

Miklós Dániel

főszerkesztő