Ezen a napon történt: 1956-10-31

Az MDP Elnöksége kimondta a párt feloszlatását, november 1-én Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven új pártot alakítanak.
Újjáalakult a Nemzeti Parasztpárt (Petőfi Párt), a Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyar Parasztszövetség.
Megalakult a Magyar Ifjúság Forradalmi Pártja. Illés István cukorgyári munkás gyűlést hívott össze a Kilián laktanya elé, hogy követelje Maléter Pál honvédelmi miniszterségét. Ezután a növekvő tömeg a parlament elé vonult, végül az ÁVH Izabella utcai székházához (62. szám), ahol az új pártot megalapítottnak nyilvánították, és az épületet az új párt székházának deklarálták. A házban fellelt dekorációt, brosurákat, iratokat az utcára szórták, és máglyán elégették.
Megalakították a vasipari üzemek ifjúsági szervezetének előkészítő bizottságát. Minden vasipari üzemben – olvasható Felhívásukban – alakítsák meg a „Forradalmi Ifjúmunkások Szervezetét”.
Gillemot László és Cholnoky Tibor professzorok átadták az egyetemi ifjúság követeléseit a miniszterelnöknek
Megalakult a „budapesti munkásifjúság ideiglenes forradalmi tanácsa”. Kiáltványukban politikai és gazdasági követeléseket is megfogalmaztak (bérek, lakáshoz jutás, oktatás átalakítása stb.).
„Megalakult a Keresztény Ifjúsági Szövetség” a Ráday utcai református teológián – adta hírül másnap az Egyetemi Ifjúság.
A Közoktatási Minisztériumban nagygyűlést tartottak, amelyen elhatározták, hogy addig nem kezdik el a tanítást, amíg szovjet csapatok tartózkodnak Magyarországon.
A Műegyetem Forradalmi Tanácsa megszervezte az egyetem nemzetőr alakulatait.
A Gyűjtő Fogház hivatalos helyiségében, a Legfőbb Ügyészség Forradalmi Bizottságának határozata értelmében megalakult a Törvényességi Bizottság, amelynek életre hívásában közreműködtek a Magyar Ifjúság Forradalmi Bizottmányának képviselői is. Feladatuk volt: valamennyi börtönben a törvényességi felügyelet végrehajtása a fogva tartottak felett. Ennek a bonyolult feladatnak körültekintő végrehajtását azonnal megkezdték.
A Lónyay utcai Református Gimnázium épületében „egy keresztény ifjú-sági tömörülés csúcsszervezetének megalakításáról tanácskoztak. Ezen – többek között – részt vettek a piaristák és a Regnum Marianum képviselői is.
Csepelen megalakult a Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség Ideiglenes Vezetősége (MAFISZ).

Esemény időpontja: 
1956, október 31

Ezen a napon történt december 30.

1922

Vlagyimir Iljics Lenin ünnepélyesen bejelenti a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének, a Szovjetuniónak megalakulását.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.

Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."

Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.

A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.

Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2025. december 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő