Ezen a napon történt: 1956-10-31

Az MDP Elnöksége kimondta a párt feloszlatását, november 1-én Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven új pártot alakítanak.
Újjáalakult a Nemzeti Parasztpárt (Petőfi Párt), a Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyar Parasztszövetség.
Megalakult a Magyar Ifjúság Forradalmi Pártja. Illés István cukorgyári munkás gyűlést hívott össze a Kilián laktanya elé, hogy követelje Maléter Pál honvédelmi miniszterségét. Ezután a növekvő tömeg a parlament elé vonult, végül az ÁVH Izabella utcai székházához (62. szám), ahol az új pártot megalapítottnak nyilvánították, és az épületet az új párt székházának deklarálták. A házban fellelt dekorációt, brosurákat, iratokat az utcára szórták, és máglyán elégették.
Megalakították a vasipari üzemek ifjúsági szervezetének előkészítő bizottságát. Minden vasipari üzemben – olvasható Felhívásukban – alakítsák meg a „Forradalmi Ifjúmunkások Szervezetét”.
Gillemot László és Cholnoky Tibor professzorok átadták az egyetemi ifjúság követeléseit a miniszterelnöknek
Megalakult a „budapesti munkásifjúság ideiglenes forradalmi tanácsa”. Kiáltványukban politikai és gazdasági követeléseket is megfogalmaztak (bérek, lakáshoz jutás, oktatás átalakítása stb.).
„Megalakult a Keresztény Ifjúsági Szövetség” a Ráday utcai református teológián – adta hírül másnap az Egyetemi Ifjúság.
A Közoktatási Minisztériumban nagygyűlést tartottak, amelyen elhatározták, hogy addig nem kezdik el a tanítást, amíg szovjet csapatok tartózkodnak Magyarországon.
A Műegyetem Forradalmi Tanácsa megszervezte az egyetem nemzetőr alakulatait.
A Gyűjtő Fogház hivatalos helyiségében, a Legfőbb Ügyészség Forradalmi Bizottságának határozata értelmében megalakult a Törvényességi Bizottság, amelynek életre hívásában közreműködtek a Magyar Ifjúság Forradalmi Bizottmányának képviselői is. Feladatuk volt: valamennyi börtönben a törvényességi felügyelet végrehajtása a fogva tartottak felett. Ennek a bonyolult feladatnak körültekintő végrehajtását azonnal megkezdték.
A Lónyay utcai Református Gimnázium épületében „egy keresztény ifjú-sági tömörülés csúcsszervezetének megalakításáról tanácskoztak. Ezen – többek között – részt vettek a piaristák és a Regnum Marianum képviselői is.
Csepelen megalakult a Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség Ideiglenes Vezetősége (MAFISZ).

Esemény időpontja: 
1956, október 31

Ezen a napon történt november 08.

1923

Adolf Hitler első hatalomátvételi kísérlete: a müncheni puccs vagy sörpuccs.Tovább

1944

A nyilas kormány elrendelte, hogy Budapesten minden 17–60 év kö-zötti férfi jelentkezzen katonai szolgálatra.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.

Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.

Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.

A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.

Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).

Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2024. szeptember 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő