A KISZ vezetői az MSZMP IKB titkársági ülésén a KISZ első kongresszusának összehívására tettek javaslatot. A Titkárság nem tartotta „célszerűnek a KISZ első kongresszusának összehívását. Úgy határozott, hogy a pártértekezlet után hívják össze a KISZ első országos értekezletét.” A döntés jelzi, hogy a hatalmi hierarchiában „helyére” tették az ifjúsági szervezetet. Ezt támasztja alá a határozat azon része is, amelyben megbírálták a KISZ vezetőit, mert a párt vezető szerveinek megkérdezése nélkül hozták létre a KISZ újságíró szervezetét. „A KISZ szervezetei a párt szervezeti felépítésének megfelelően épülnek fel, ezért szakmai szervezeteket ne hozzanak létre. A KISZ oszlassa fel újságíró szervezetét.”
Az EPOSZ Elnökség Nyilatkozatot adott ki, melyben hangsúlyozta a „szoros, testvéri együttműködést” a KISZ-szel és azt, hogy minden erejével támogatja a kormányt.
Ezen a napon kelt a MM 0019/3/1957. sz. rendelete, amely alapján indult el a felsőfokú oktatási intézmények „ellenforradalmi” elemektől való „megtisztításának” döntő szakasza. Az 1956. decemberben, 1957. januárban lefogottak bírósági tárgyalásai április–június hónapban fejeződtek be, számos esetben több évi börtönbüntetés kiszabásával.
A rendelettel összefüggésben készült el a hírhedt minisztériumi körlevél, amely az „Egyes adminisztratív intézkedések megtétele az egyetemeken és a főiskolákon” címet viselte. Indoklásában az szerepelt, hogy: „A hallgatók és oktatók sorai között azonban még mindig találhatók olyan személyek, akik az ellenforradalmi időszakban szerepet játszottak, és akiknek jelenlé-te, magatartása, ellenséges megnyilatkozásai akadályozzák a tisztultabb eszmei-politikai légkör kialakulását.” Ez az utasítás indította el a megtorlás során az egyetemek végső megtisztításának szakaszát, határozta meg a fegyelmi tárgyalások lefolytatásának körülményeit.
Prohászka Ottokár magyar püspök, író, akadémikus (*1858)Tovább