Az Újvárosháza Váci utcai épületének tanácstermében összeült a KIMSZ első kongresszusa, amelyen szervezeti szabályzatot és prog-ramot...Tovább
A Földmívelésügyi Minisztérium kirendeltségi szervezete és a temesvári hivatal tevékenysége
„Igyekeztem a budapesti szövetkezeti központokkal és a helyi érdekeltségekkel karöltve a szövetkezeti eszmét népszerűsíteni. A vezetésem alatt álló kirendeltség működési területén a szövetkezeteket illetőleg a helyzet az, hogy Temes megyében leginkább a hitelszövetkezeti intézmény van elterjedve, amennyiben az összes községek csaknem 40%-ában van hitelszövetkezet, ami tekintettel arra, hogy egy község hitelszövetkezete több község hiteligényeit is kielégítheti, kedvező eredménynek mondható. Ellenben a fogyasztási és állatbiztosító szövetkezetek létesítése csak lassan halad.”
Források
1. A m. kir. földmívelésügyi ministerium kirendeltségeinek szervezeti szabályzata
(Kiadatott a m. kir. földmívelésügyi miniszter 1913. évi április 28-án 4670/eln. számú rendeletével.)
1. §
•1. A m. kir. földmívelésügyi minisztérium hegyvidéki kirendeltségének (székhelye: Munkács) működése Bereg, Máramaros, Sáros, Szatmár, Szepes, Ung, Ugocsa és Zemplén vármegyékre,
•2. a m. kir. földmívelésügyi miniszterium marosvásárhelyi kirendeltségének (székhelye: Marosvásárhely) működése Brassó, Csik, Háromszék, Kisküküllő, Maros-Torda és Udvarhely vármegyékre,
•3. a m. kir. földmívelésügyi minisztérium kolozsvári kirendeltségének (székhelye: Kolozsvár) működése Alsófehér, Hunyad, Kolozs, Szolnok-Doboka és Torda-Aranyos vármegyékre,
•4. a m. kir. földmívelésügyi minisztérium felvidéki kirendeltségének (székhelye: Zsolna) működése Árva, Bars, Gömör-Kishont, Liptó, Trencsén, Turóc és Zólyom vármegyékre,
•5. a m. kir. földmívelésügyi minisztérium nagyváradi kirendeltségének (székhelye: Nagyvárad) működése Arad, Bihar és Szilágy vármegyékre s végül
•6. a m. kir. földmívelésügyi minisztérium temesvári kirendeltségének (székhelye: Temesvár) működése Krassó-Szörény és Temes vármegyékre terjed ki.
2. §
A kirendeltségek feladatát képezi, hogy:
•a) a területek gazdasági viszonyait, azoknak minden ágazatát állandóan figyelemmel kísérjék, azok fejlesztését s a gazdaközönség anyagi és erkölcsi megerősödését megszabott hatáskörükben és a rendelkezésükre bocsájtott hitel keretei között minden lehető módon előmozdítsák, s a célból a mutatkozó szükséglethez képest indítványokat, javaslatokat terjesszenek a földmívelésügyi miniszter elé;
•b) a gazdaság érdekében hozott s azzal kapcsolatos törvények és rendeletek végrehajtását hathatósan ellenőrizzék, illetve az ezen törvények végrehajtásával megbízott hatóságok ez irányú munkáját állandóan figyelemmel kísérjék s azokat ezen munkájukban támogassák,
•c) a földmívelésügyi miniszter rendeleteit végrehajtsák, illetőleg végrehajtassák, s az egyes ügyágak körében a nyert felhatalmazás erejéig önállóan intézkedjenek;
•d) a területükön működő s a kirendeltség alá rendelt szakhivatalok, intézetek és önálló működésre jogosított szakközegek tevékenységét ellenőrizzék, azokat tevékenységre ösztönözzék és feladatuk teljesítésében támogassák;
•e) a területükön működő és gazdasági célt szolgáló egyesületek, gazdakörök, gazdasági munkásegyesületek, szövetkezetek alapszabályszerű működését figyelemmel kísérjék, azokat feladatuk teljesítésében támogassák, a gazdatársadalomnak testületi és szövetkezeti szervezkedését elősegítsék, s mindazon kérdésekben, amelyek intézésébe a gazdatársadalmi szervezetek bevonhatók, azokkal lehetőleg karöltve járjanak el.
Hogy a m. kir. földmívelésügyi minisztérium egyes ügykörében a kirendeltségek milyen önálló hatáskörrel ruháztatnak fel, illetve hogy egyes ügyekben milyen mérvig járnak el a kirendeltségek önállóan, azt külön rendeletek állapítják meg.
3. §
A földmívelésügyi minisztérium alá tartozó s az 1. §-ban felsorolt vármegyék területén működő összes hivatalok és közegek - az 5. §-ban felsoroltak kivételével - az illető vármegye területére illetékes miniszteri kirendeltség hatósága alatt állanak, s a működésükre vonatkozó rendeleteket és utasításokat - amennyiben valamely fennálló törvény másként nem intézkedik - a kirendeltség útján veszik, s viszont a minisztériumhoz intézett mindennemű jelentéseiket a kirendeltség útján terjesztik elő.
A külső közegek oly esetekben, midőn az ügy sürgőssége ezt feltétlenül megkívánja, közvetlenül a minisztériumból is kaphatnak utasítást, a külső közegekhez bármely ügyben közvetlenül kiadott rendelkezés azonban egyidejűleg mindenkor az illetékes kirendeltséggel is közöltetik.
4. §
Nem tartoznak a miniszteri kirendeltségek alá a különböző szakoktatási és tudományos intézetek (iskolák, kísérleti állomások), továbbá a különböző uradalmak és birtokok, lótenyészintézetek, fürdők, nyaralótelepek s az ingatlan állami vagyon kezelésére rendelt hivatalok és közegek, erdészeti és vízügyi hivatalok és közegek. Mindezen hivatalok és közegek is azonban a kirendeltségek közvetlenül vett megkeresésére azokat működésükben támogatják s a kirendeltség működését érintő ügyekben azokkal egyetértőleg járnak el. Viszont a kirendeltségek is ezen hivatalokat és közegeket megkeresésük alapján működésükben támogatják.
5. §
A miniszteri kirendeltség a kirendeltség működési területén eljáró alárendelt hivatalok, intézetek, önálló működésre jogosított közegek felett felügyeleti és ellenőrzési jogot gyakorol s ebből folyólag:
•a) személyi ügyekben a m. kir. földmívelésügyi miniszterhez intézett felterjesztéseiket, jelentéseiket, javaslatukat, kérelmüket közvetíti, véleményezi,
•b) az engedélyezett szabadságidő igénybevételének idejét megállapítja, illetve nyolc napnál továbbra nem terjedő szabadságidőt engedélyez.
6. §
A miniszteri kirendeltségek úgy a vett rendeletek, mint a saját hatáskörükben tett intézkedések végrehajtásánál a hatóságuk alá tartozó összes tisztviselőket és közegeket azoknak tulajdonképpeni hivatali ügykörén túl is igénybe vehetik, s azok az illetékes kirendeltségtől vett utasításokat végrehajtani tartoznak.
Ha valamelyik hivatalfőnök vagy önálló működési körrel felruházott közeg a kirendeltség részéről vett utasítást jogosulatlannak találná vagy annak végrehajtása ellen aggályai lennének, kívánhatja, hogy ez iránti indokolt előterjesztését a kirendeltség a minisztériumhoz felterjessze - a vett utasítás azonban, ha annak végrehajtásához a kirendeltség ennek dacára ragaszkodik, ez esetben is végrehajtandó.
7. §
A kirendeltségek az egyes intézkedések helyi végrehajtását rendszerint csak az esetben végzik saját személyzetükkel, ha azok a közigazgatási hatóságok vagy a társadalmi szervezetek által nem végezhetők.
8. §
Amennyiben a rendeletek végrehajtása közben előre nem látható dolgok, akadályok merülnének fel, melyek azonnali intézkedést igényelnek, s ezek elmulasztása kárral járna, köteles a kirendeltség a hatáskörre való tekintet nélkül, utólagos jóváhagyás kikérése mellett az érvényben levő törvények és rendeletek keretein belül saját belátása szerint azonnal intézkedni. Ilyen esetben az intézkedéssel egyidejűleg a m. kir. földmívelésügyi miniszterhez indokolt, szükség esetén távirati jelentést tesz.
9. §
A kirendeltségek személyzetét a miniszter rendeli ki, illetőleg osztja be. A kirendeltségek személyzete úgy állítandó egybe, hogy abban a gazdasági szakképzettség kellően képviselve legyen.
Minden egyes kirendeltség élén a miniszter által kirendelt tisztviselő áll, aki a kirendeltség egész személyzetének, úgyszintén a hatáskörébe utalt hivatalok, intézetek vezetőinek és önálló működésre jogosított hivatali közegeknek főnöke.
10. §
A kirendeltség vezetőjének állandó helyettesét a miniszter jelöli ki. Az állandó helyettes a hivatalfőnök távollétében vagy akadályoztatása esetén a hivatalfőnökre nézve megállapított hatáskörben és ugyanolyan felelősség mellett önállóan intézkedik; a kirendeltség vezetője azonban bizonyos ügyekre nézve az intézkedést távolléte vagy akadályoztatása esetére is fenntarthatja magának.
Ha állandó helyettes kijelölve nincs, a kirendeltség vezetőjének helyettesét esetről esetre ugyancsak a miniszter jelöli ki.
11. §
A kirendeltség összes teendőinek pontos és helyes ellátásáért a hivatalfőnök személyesen felelős.
12. §
A kirendeltség hivatalos kiadványait a főnök írja alá. Jogában áll azonban állandó helyettesét vagy szükség esetén a tiszti személyzet más tagját is bizonyos ügyekre nézve állandóan vagy meghatározott időtartamra a kiadmányozási joggal felruházni. A felruházás mindenkor írásbeli meghatalmazás alakjában eszközlendő, és abban az illető ügyek pontosan meghatározandók. A meghatalmazás a miniszternek azonnal bejelentendő. A meghatalmazott tisztviselő által kiadott ügyekért a kirendeltség vezetője teljes felelősséggel tartozik.
13. §
A kirendeltség vezetője:
•a) felfogadja és elbocsátja a megállapított létszám és javadalmazás keretén belül a napidíjas és segédszemélyzetet, a szegődményes vagy kisegítő szolgákat, az őröket és a többi alsóbb rendű személyzetet, megállapítja továbbá azoknak szolgálati kötelességeit;
•b) végrehajtja a díjnokokra vonatkozó szabályzatot;
•c) az alája rendelt tisztviselőt az államszolgálatba való belépés alkalmával szabályszerűen felesketteti;
•d) beosztja a kirendeltség központi személyzetét és megállapítja annak teendőit;
•e) a rendelkezésére bocsátott költségvetési hitel keretében egy és ugyanazon egyénnek egy éven belül összesen 200 K-t meg nem haladó jutalmat vagy segélyt engedélyezhet;
•f) a szolgálati és minősítési táblázatokat vezeti és őrzi;
•g) 50 koronáig terjedhető rendbírságot alkalmazhat; a rendbüntetés előtt azonban a mulasztót igazolás végett meg kell hallgatnia;
•h) központi személyzete részére 4 heti szabadságidőt engedélyezhet;
•i) a központi személyzet útinaplóit érvényesíti és utalványozza; a kirendeltség vezetőjének és a rangidős számvevőségi tisztviselő útinaplóinak kivételével, amelyek közvetlenül a minisztériumhoz terjesztendők fel;
•j) az alája tartozó segédszemélyzet részére rendkívüli szolgálat ellenében az engedélyezett hitel keretén belül esetről esetre 50 koronát meg nem haladható, rendkívüli munkadíjat utalványozhat;
•k) a kirendeltség és az alája tartozó hivatalok és önálló működésre jogosított közegek részére a szolgálat szempontjából feltétlenül szükséges leltári tárgyakat az engedélyezett hitel keretén belül beszerezheti.
14. §
A miniszteri kirendeltségeknél s az alárendelt hivataloknál szolgálatot teljesítő tisztviselők minősítése a következőképpen történik.
•a) a kirendeltség vezetőjét minősíti azon ügyosztály vezetője az osztályfőnökkel, amelynek ügykörébe a kirendeltségek személyi ügyei tartoznak;
•b) a kirendeltség központi személyzetét a kirendeltség vezetője a kirendeltségek személyi ügyeivel foglalkozó ügyosztály vezetőjével;
•c) az alárendelt hivatalok, intézetek vezetőit és az önálló működésre jogosított hivatali közegeket a kirendeltség vezetője az illető tisztviselőre illetékes ügyosztály vezetőjével;
•d) az alárendelt hivatalokhoz beosztott személyeket az illető hivatal vezetője a kirendeltség vezetőjével.
15. §
A kirendeltségeknél a hivatalos órákat a hivatalfőnök állapítja meg.
16. §
A miniszteri kirendeltségek az ügykörükbe utalt bevételek és kiadások foganatosítása és ezzel kapcsolatban azok elszámolása céljából házipénztárral láttatnak el.
A házipénztárt az oda, a pénztárnoki és az ellenőri teendők ellátására beosztott két tisztviselő képviseli, és a pénztár kezeléséért is minden tekintetben, elsősorban ez a két tisztviselő egyetemleg felelős.
A pénztár kezelését és a pénztár körüli teendők mikénti ellátását a részletes pénztári és számviteli utasítás szabályozza.
17. §.
Az időszakonként felmerülő kiadások fedezésére, valamint megjelölt célokra esetről esetre a minisztérium által folyóvá tett költségadományok és előlegek terhére, a minisztérium által évenként jóváhagyott költségvetés és működési tervezetben, valamint az esetről esetre kiadott rendeletekben megállapított célokra és az ott megszabott összegek keretén belül a kirendeltségek vezetői teljes anyagi felelősség mellett a házipénztárra utalványozási joggal ruháztatnak fel.
Az utalványozás formáját és feltételeit a részletes pénztári és számviteli utasítás állapítja meg.
18. §.
A szolgálati viszonyoknak ezen szabályzat által nem érintett kérdéseiben az állami alkalmazottakra vonatkozó szolgálati szabályok (Szolgálati szabályok gyűjteménye. Második bővített kiadás, kiadta a m. kir. Pénzügyministerium, Budapest, 1896.) az irányadók.
Jelzet: Magyar Országos Levéltár K 184 1913. 128. tétel 87548/112347. A magyar. kir. Földmívelésügyi Minisztérium kirendeltségeinek szervezeti szabályzata.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 20.
Puniša Račić merényletet hajt végre a belgrádi parlamentben Stjepan Radić és más HSS-vezető ellen.Tovább
Olaszország megkezdi a Franciaország elleni sikertelen megszállási kísérletet.Tovább
A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok megállapodása a Kreml és a Fehér Ház közti forró drótról (állandó közvetlen telefonkapcsolat...Tovább
A Jugoszláviában megrendezett V. labdarúgó Európa-bajnokságot Csehszlovákia nyeri, Panenka 11-esből szerzett góljával.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő