Az első világháború orosz frontján megkezdődik a limanowai csata.Tovább
A Földmívelésügyi Minisztérium kirendeltségi szervezete és a temesvári hivatal tevékenysége
(1913-1914)
„Igyekeztem a budapesti szövetkezeti központokkal és a helyi érdekeltségekkel karöltve a szövetkezeti eszmét népszerűsíteni. A vezetésem alatt álló kirendeltség működési területén a szövetkezeteket illetőleg a helyzet az, hogy Temes megyében leginkább a hitelszövetkezeti intézmény van elterjedve, amennyiben az összes községek csaknem 40%-ában van hitelszövetkezet, ami tekintettel arra, hogy egy község hitelszövetkezete több község hiteligényeit is kielégítheti, kedvező eredménynek mondható. Ellenben a fogyasztási és állatbiztosító szövetkezetek létesítése csak lassan halad.”
2. Vásárhelyi Zoltánnak, a temesvári kirendeltség vezetőjének költségvetési tervezete Serényi Béla földművelésügyi miniszternek
Nagyméltóságú m. kir. földmívelésügyi Minister Úr
(Nagyméltóságú gróf Serényi Béla dr., valóságos belső titkos tanácsos, m. kir. földmívelésügyi Minister Úrnak Budapest)
Nagyméltóságod folyó hó 7-én 47.141 szám alatt kelt magas rendeletére van szerencsém a temesvári ministeri kirendeltség 1914. évi költségelőirányzatát az alábbi tiszteletteljes megjegyzésekkel felterjeszteni.
A személyi járandóságok 1. rovatának 1. alrovatában néhány magasabb állást irányoztam elő, mint a milyeneket a temesvári ministeri kirendeltség központi irodájába beosztott tisztviselők ezidőszerint tényleg betöltenek. Tettem ezt arra az eshetőségre való tekintettel, hogy a jövő évi költségvetésnek törvényerőre való emelkedéséig a m. kir. földmivelésügyi ministerium központi tisztviselőinek létszámaiban oly arányú változások lesznek, hogy az illető tisztviselők mostani ranghelyük - és érdemességüknél fogva előléptettetnek, mikor is magasabb illetményeik a kirendeltség költségadományát fogják terhelni.
Beállítottam az előirányzatba két a IX. fizetési osztályba sorolt kirendeltségi felügyelői állást is. A szolgálat érdekében fekvőnek tartom ugyanis azt, hogy a kirendeltségnél most havi átalány mellett alkalmazott két előadó működési körének megfelelő állást töltsön be, amire az illetők teljes mértékben érdemesek is. A munkakörüknek megfelelő állás betöltése a kirendeltség hatósága alá helyezett közegekkel, a közigazgatási hatóságokkal, valamint a társadalmi tényezőkkel való érintkezés szempontjából is felette kívánatos lenne.
A kirendeltség központi irodájába beosztott irodasegédtiszt immár 10 év óta áll a földmívelésügyi tárcza szolgálatában. 1903-ban, mint igazolványos altiszt kineveztetett a m. kir. földmivelésügyi ministerium segédhivatali személyzetének egyesített létszámába a XI. fizetési osztályba valóságos irodasegédtisztté. 1909-ben az említett statusból való kivétele mellett áthelyeztetett a Központi szőlészeti kísérleti állomáshoz. Ezen szolgálatában többször megkíséreltetett az általa betöltött állásnak a X. fizetési osztályba való átszervezése, ami azonban eddig keresztülvihető nem volt, holott több tisztviselőtársa, ki annak idején a ministerium segédhivatali tisztviselőinek egyesített létszámában mögötte rangsorolt, azóta már a X. fizetési osztályba jutott. Ezen átszervezés 300 korona többletet igényel.
A személyi járandóságok 1. rovatában előirányzott magasabb állások a mai állapottal szemben a fizetések, személyi pótlékok és lakpénzek tekintetében összesen 3900 K. többletet eredményeznek.
A személyi járandóságok 3. alrovatában egy írógépkezelőnő és egy szakdíjnok illetményeit a jövő évben várható nagyobb ügyforgalomra való tekintettel kellett előirányoznom.
A dologi kiadások 1. alrovatában „Ügyviteli és vegyes kiadások" címén felvett 4000 koronában a Nagyméltóságod folyó évi március hó 3-án 2702/eln. sz. alatt kelt magas rendeletével a német, szerb és román fordító és tolmács díjazására engedélyezett 3000 K. is fedezetet talál.
A dologi kiadások 2. alrovatában feltüntetett kirendelési pótlék az 1. rovat 1. alrovatában felvett magasabb állások alapulvételével állíttattak össze és a mai állapottal szemben 2463 K. többletet eredményeznek.
A dologi kiadások egyéb tételeit valamint az átmeneti kiadásokat, miután a kirendeltség az előző évek tapasztalataira még nem támaszkodhatik, hozzávetőleges számítások alapján kellett összeállítanom.
A Krassó-Szörényvármegyei nép gazdasági helyzetének fokozatos javítására egyrészt, az itteni lakosság nagy részének szegényebb voltára és gazdasági hátramaradottságára való tekintettel másrészt, és főleg az utóbbi években lezajlott nagy árvizek s egyéb elemi csapások által okozott károk részbeni enyhítésére kellett nagyobb összeget előirányoznom.
Mély tisztelettel megjegyezni bátorkodom, hogy a jelen költségirányzat összeállításánál csak a kirendeltség ezidőszerinti működési területére nézve kívánatosnak mutatkozó tevékenységből folyó szükségletek fedezését tartottam szem előtt. Ha tehát Nagyméltóságod a törvényhozás elé olyan javaslatot terjesztene, amelynek alapján 1914-től kezdve más vármegye is a temesvári ministeri kirendeltség működési körébe utaltatnék, kérnem kell, hogy a vezetésem alatt álló kirendeltség előirányzatát megfelelően felemelni kegyeskedjék.
A jelen költségelőirányzatba családi pótlékokat, minthogy azokról a központi hitelnél történik gondoskodás, nem vettem fel. A kirendeltségnél alkalmazott családos tisztviselők részére a mai állapotnak megfelelően engedélyezett családi pótlékok összege évi 2000 koronát tesz ki. - Amennyiben a kirendeltségi felügyelői állások szervezésére nézve tett tiszteletteljes javaslatom Nagyméltóságod intenczióival megegyeznék, az érdekelt alkalmazottaknak kir. felügyelővé való kineveztetésükkor egy-egy gyermek után egyenként 200 K. családi pótlékra is joguk leend. Jövő évi április hó 1-étől pedig egy gyermek után a kirendeltség egyik szolgája is igényt tarthat családi pótlékra.
Végül azon tiszteletteljes kérelemmel bátorkodom Nagyméltóságodhoz fordulni, hogy részemre, mint az itteni kirendeltség vezetőjének a jövő évben a kirendeltség széleskörű tevékenységéből kifolyólag szükségessé váló és személyesen vezetendő gyakori tárgyalások és representationális kiszállásokra való tekintettel, évi 4000 korona úti átalányt engedélyezni kegyeskedjék. Ezen átalányösszeg fedezetet talál az egyidejűleg mély tisztelettel bemutatott jövő évi költségvetés dologi kiadások 2 alrovatának b) pontja alatt felvett 17 000 koronában.
Temesvár, 1913. évi május hó 19.
Vásárhely
ministeri osztálytanácsos,
a ministeri kirendeltség vezetője
Jelzet: Magyar Országos Levéltár, K 184 Földmívelésügyi minisztérium Általános Iratok, Temesvári Kirendeltség, 1913-128-87442/1913. A temesvári miniszteri kirendeltség 1914. évi költség-előirányzata.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.
Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.
Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.
Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő