Breszt-Litovszk-ban Szovjet-Oroszország fegyverszüneti szerződést köt a központi hatalmakkal (Németországgal és az Osztrák–Magyar...Tovább
Az 1956. május 29-ei magyar–jugoszláv pénzügyi és gazdasági egyezmény
„Törekvésünk az volt, hogy a múlt nyitott kérdéseit azáltal háttérbe szorítsuk, hogy a további gazdasági együttműködés problémáját helyezzük előtérbe. Kitűnt azonban, hogy jugoszláv részről az utóbbi kérdések tárgyalására egyáltalán nem készültek, hanem kizárólag követeléseik rendezését kívánják a mostani tárgyalások során biztosítani."
Jelentés a magyar-jugoszláv egyezmény teljesítéséről
1962. január 19.
Egyezmény teljesítésének jelenlegi helyzete
I.
A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság megbízottai között 1956. május 29-én aláírt Pénzügyi Egyezmény szerint a Magyar Népköztársaságnak 85 millió elsz. $ értékű árut kellett szállítania 1961. június 30-ig a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságba.
Az Egyezmény alapján kötelezettségünk teljesítése, ill. a szállítások befejezése az eredeti árulista szerint 1961. június 30-ig - főként a jugoszláv fél által kért változtatások, részben pedig a magyar ipar szállítási, ütemezési problémái következtében - nem volt lehetséges, ez azonban a két fél egyetértésével történt.
1961. december 31-i adatok szerint az Egyezmény eddigi teljesítését az alábbi táblázat szemlélteti:
| Érték: millió elsz. $ | ||||||
| 1956/57. | 1958. | 1959. | 1960. | 1961. | Összesen: | |
| Kötelezettség: | 22.0 | 20.4 | 17.1 | 17.1 | 8.4 | 85.0 |
| Kötésállomány: | 21.5 | 22.1 | 16.4 | 15.1 | 9.8 | 84.9 |
| Bonyolítás: | 20.2 | 21.2 | 16.5 | 13.3 | 10.1 | 81.3 |
| A Pénzügyi Egyezmény bonyolításának összege után | ||||||
| 1957-ben 50%-os jóváírás történt a klíring számlán | 9.2 M $ | |||||
| 1958-ban 20%-os jóváírás | 4.3 „ „ | |||||
| Összesen: | 13.5 M $ | |||||
Az eddigi szállítások során jelentősebb reklamáció csak a motorvonatok, a laboratóriumi műszerek és a televíziós készülékek szállításánál merült fel. A jogos reklamációkat már rendeztük, és így többek között a motorvonatok is a vevő megelégedésére üzemelnek.
A Pénzügyi Egyezmény bonyolítását az időnként tartott vegyesbizottsági tárgyalások határozatai befolyásolták. E tárgyalások célja mindenkor a bonyolítás számszerű adatainak megállapítása, valamint a bonyolítást akadályozó tényezők elhárítása volt.
A legutóbbi, 11. ülésszak megtartására 1961. július 26-tól 28-ig Belgrádban került sor. (Ennek eredményéről már adtunk jelentést a Gazdasági Bizottságnak.) A Vegyesbizottság a 11. ülésszakon egyhangúlag megállapította, hogy az Egyezmény teljesítése az előírt határidőig kielégítő, tehát tudomásul vette és jóváhagyta, hogy a magyar fél szállítási kötelezettségét 1961. június 30. után, szóbeli megállapodás szerint 1962. év végéig teljesíti. (1961. VI. 30-án az Egyezményre történt bonyolítás összege 77,028 008 24 elsz. $ volt.)
1961. december 31-én az Egyezmény teljesítésének állása:
81,254 458 70 elsz. $, tehát 1962. év folyamán 3,745 541 30 elsz. $ összegben kell még szállítanunk.
Az 1962. év folyamán kiszállítandó áruk főbb tételei:
| Kőbánya berendezések | 607 000 elsz. $ |
| Faforgácslap gyártó berendezések | 575 690 „ „ |
| Malomipari berendezések | 350 000 „ „ |
| Vasútbiztosító berendezés | 480 000 „ „ |
| 6 db motorvonat tart. alk. | 500 000 „ „ |
| Bo-Bo tartalék-alkatrészek | 180 000 „ „ |
Kisebb összeggel szerepelnek még öntödei gépek, klf. vegyipari berendezések, vasúti hídmérleg, elektromos ipari kemence, kábelgép, baromfifeldolgozó berendezés, gépjárműalkatrész, szerszámgépek, FM-adó, nagy- és kisfeszültségű készülékek, stb.
A fenti felsorolás mutatja, hogy főként nagyberendezések, gépek szállítása területén adtunk engedélyt vállalatainknak arra, hogy szerződéseikben, vagy a szerződések utólagos módosításában 1962. évi szállítási határidőkben állapodhassanak meg a jugoszláv partner-vállalatokkal. Ezekhez az áthúzódásokhoz a Vegyesbizottság jugoszláv tagozata ugyancsak hozzájárult.
A kötésállomány 1961. december 31-én 84,906 912 91 elsz. $ volt. A 85 millió elsz. $-os volumen teljes lekötése nem lenne célszerű az előre pontosan ki nem számítható szerelési költségek, a szállított gépek súlydifferenciájából adódó utólagos árkülönbözetek miatt, ezért a lekötetlen összeget erre a célra tartalékoljuk.
Törekedni fogunk arra, hogy az Egyezmény teljesítését véglegesen lezárjuk és minden ebből következő esetleges további szállítást a klíring megállapodás keretébe vigyünk át.
II.
Határozati javaslat
A Gazdasági Bizottság a külkereskedelmi miniszter jelentését a magyar-jugoszláv Pénzügyi Egyezmény teljesítésének jelenlegi helyzetéről tudomásul veszi.
Budapest, 1962. január 19.
Kiadmány hiteléül
| Féderné TÜK csop. vez./ | Incze Jenő s. k. miniszter |
Jelzet: MOL XIX-J-1-j Jugoszlávia TÜK 001053/1962.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 05.
1917
1933
Az Egyesült Államokban véget ér az alkoholtilalom.Tovább
1941
A szovjet ellentámadás megindulásának napja Moszkvai csata, a német hadsereg első veresége a II. Világháborúban.Tovább
1952
Londonban a sajátos időjárási viszonyok és a levegő szennyezettsége miatt létrejövő szmog körülbelül 12000 ember halálát okozza.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő