Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább
Reform KGST szinten
Magyar tervezet a KGST átfogó, piaci reformjára 1966-ból
Az alábbi tanulmány és a mellékelt forrás a hatvanas évek magyar gazdasági reformelképzeléseibe nyújt betekintést. Az „új gazdasági mechanizmus" bevezetése előtti időszak vitái során merült fel a KGST működésének átalakítása, amire több más szocialista országban is dolgoztak ki terveket. Bár a teljesen piacképtelen nemzetközi szervezet alkalmatlansága már ekkor is nyilvánvaló volt, főként a Szovjetunió ortodox politikai vezetése megakadályozta még az elengedhetetlenül szükséges piacorientált változtatásokat is.
Váltás a külgazdasági politikában
A külgazdasági politika változását jól tükrözte a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága által megvitatott és a politikai elitnek, köztük az MSZMP KB tagjainak kiküldött tájékoztató Magyarország részvételéről a nemzetközi
. Ez az anyag már leszámolt a KGST meglévő formájában rejlő lehetőségek illúziójával, és egyrészt a sokkal aktívabb, kezdeményező magatartás mellett döntött, amely nem vár a nehézkes, szinte mozdíthatatlan KGST tempóra, és a külkereskedelemben a kétoldalú kapcsolatokat tartotta a „minden erővel fejlesztendő" területnek. Egyértelmű elhatározásra jutott a „kis KGST", vagyis néhány KGST ország közötti kapcsolati hálók megteremtése és erősítése kérdésében. „Nagy-KGST" szinten csak szerény gyakorlati eredményeket várt, beleértve a hitelfelvételi lehetőségeket is. A beruházási hozzájárulásokat illetően Magyarország részvétele szerény mértékben képzelhető el (a legdeficitesebb nyersanyagok egy része beszerzésének megkönnyítése érekében). Ennél sokkal jelentősebb feladatnak tekintették az export növelését. Összességében a saját pénzügyi erőre épülő fejlesztéspolitikát kialakítását hangsúlyozta a tájékoztató. A gazdaság szerkezetének átalakításakor abból indulni ki, hogy Magyarország elsőrendű érdeke a legszélesebb nemzetközi munkamegosztásba történő beilleszkedés, mindenekelőtt a szocialista közösségen belüli munkamegosztás fejlesztése. Vagyis továbbra is az ország külgazdasági orientációjú modernizációja felé kell irányt venni.Az ülésen a bizottság a KGST központi Titkársága munkáját is szemügyre vette és úgy határozott, hogy a titkárság legfontosabb feladata az elemző munka elmélyítése, különösen az 1970 utáni időszak tervkoordinációjának előkészítése érdekében. A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankot illetően a hitelnyújtás rugalmassá tételét és különösen az arany alaptőke létrehozását, és a transzferábilis rubel átválthatóságával való foglalkozást emelte ki.
1966 márciusára - mint ahogy az itt közölt dokumentumból kiderül - már olyan átfogó analízis, és koncepció is az asztalra kerülhetett, amely politikai mérlegelés tárgyát képezhette. Az MSZMP KB Közgazdasági Elméleti Munkaközössége ilyen magas szintű
volt.1966. szeptember 2-án tehát sor került arra az ülésre, amely megvitatta a Szita János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatot Bizottsága miniszterhelyettesi rangú titkára neve alatt futó, az Országos Tervhivatal (OT) Nemzetközi Együttműködési Főosztálya és egy ugyancsak magas szintű kormányzati szerv, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának Titkársága által jegyzett anyagot. A szöveg túl volt a Tervhivatal kollégiumának vitáján, ami egyet jelentett azzal, hogy az OT magáénak tekintette, de legalábbis vitára alkalmasnak ítélte az előterjesztést. Szita János bevezetőjében világossá tette, hogy az új gazdaságirányítási rendszer kidolgozása keretében határozták el, hogy annak nemzetközi vonatkozásait meg kell vizsgálni, különösen a KGST együttműködés átalakításának területén. Vagyis a magyar átalakítás sikere érdekében törekedni kell arra, hogy olyan közgazdasági feltételeket teremtsenek nemzetközi színtéren, elsősorban a kelet-európai országok együttműködésében, amely a reform hatékony „üzemeléséhez" optimális külgazdasági környezetet biztosít.Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 28.
1914
1943
Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább
1945
A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább
1955
Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább
1969
Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő