Endresz György és Magyar Sándor átrepülik a Atlanti-óceánt.Tovább
Automobilizmus
Az ötvenes években elsősorban a tömegközlekedést fejlesztették a személygépkocsi forgalommal szemben. Az autóhasználat egyre inkább egy szűk elit, az állami és a pártfunkcionáriusok monopóliuma lett. Az autók szabadpiacának beszűkülésével, majd megszüntetésével magánhasználatra csak magas rangú funkcionáriusok, a pártelit tagjai, néhány esetben pedig tudósok, művészek tagjai kaphattak gépkocsit. Az autótulajdonosok körét alapvetően az állami javak elosztásának központi rendszere határozta meg. Ez a helyzet csak a ’60-as évek elejétől kezdett változni.
Források
Király Tengely: "Esküszöm, hogy igaz történet!" Autó-Motor Sport, 1946. szeptember. 1.
Vennék egy autót - mondta jóbarátom, Merész Félix, a Szagtalan Sajt Kft. Ügyvezető igazgatója és hozzátette - te ráérő ember vagy, nézz kissé utána.
Kereshetek pár ezer forintot, gondoltam magamban. És mert nagynéném unokatestvére sógornője egy trafikosnőnek, akinek megfelelő ismeretsége van, tehát autóvásárlás céljából mint legilletékesebbhez, csakis hozzá fordulhattam.
A legjobb helyre jött - szólt az agg dohányjegy-szabdalónő s kacéran rám mosolygott, bár arca ráncos volt, mint egy enyhén gyalogolt Jeep gumi belseje, azután hozzátette - pazar eladópark felett rendelkezünk. Keresse fel az "Old Dreck" espressoban Szétvethy Nóra kisasszonyt, a manikűrösnőm, mondja, hogy én küldtem, ha megveszi az autót, nekem öt százalék jutalékot ad.
Öt százalékot kibír az üzlet, gondoltam magamban, és máris rohantam az "Old Dreck"-be Szétvethy Nórához. Nagyon aranyos, hogy felkeresett, csicseregte a hölgy. És térdig érő szoknyáját a nagy melegre való tekintettel valamivel feljebb húzta, aztán magyarázni kezdte: - Van egy Opel Olympiánk, 1500-as Fiat motorral, príma állapotban, van egy Maybachunk 8 literes Zeppelin motorral, ragyogó példány, Hitler ajándéka volt Göringnek Coventry kiradírozásának első évfordulóján, és végül van egy Lanciánk, azt motor nélkül is megkaphatja.
Nagyszerű, mondtam elragadtatásomban, mire őnagysága térdig érő kis szoknyácskáját a nagy melegre való tekintettel valamivel feljebb húzta. Nem, vagyok jártas az autókereskedelem berkeiben, de az volt az érzésem, hogy az autók eladásánál az ilyenfajta apróbb feljebbhúzások feltétlen helyénvalók.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 15.
1931
1944
Vitéz Némay Ferenc százados halála Szlovákiában... pontosabb adataim is vannak róla, hogyan, mikorTovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő