Cigánybűnözés? - egy korjelző forrás az 1970-es évekből

Rendőrségi jelentés egy bűnözői csoportról

„A bűnöző csoport hét főből állt, egyes tagjai állandó munkahellyel rendelkeztek. A bűncselekmény elkövetésének idejét általában úgy választották meg, hogy munkahelyükön ne legyen igazolatlan hiányzásuk. Ennek alapján a bűncselekményeiket zömmel péntek, szombat illetve vasárnap éjszaka követték el. Amennyiben péntek éjszaka követtek el bűncselekményt, úgy az állandó munkahellyel rendelkező személyek mindig szabad szombatosok voltak."

Forrás

  

Rendőrségi jelentés egy „cigány bűnözői csoport" tevékenységéről

  

Ny. Imre (és társai) családja Dobos-alez[redes] III. 16. [kézzel]

 

Szigorúan titkos

 

Zala megyei Rendőrfőkapitányság                                        Tárgy: Nyári József és társai által elkövetet bűncselekmény-sorozatról értékelő jelentés felterjesztése

II/I-2. Osztály

Hiv. sz.: 50-149/1976.

 

BM/I-2. Osztály Vezető Elvtársnak

 

Budapest

A fenti hivatkozási számú utasítására jelentésemet az alábbiakban teszem meg:

 

Jelentem, hogy 1970. november (29 kézírással) havától kezdődően 1975. március 1-ig Zala és Vas megyék területén egy rendkívül jól szervezett és irányított cigány-férfiakból álló bűnözői csoport sorozatosan követett el betöréses lopásokat. Az említett idő alatt a két megye területén 55 rendbeli betörést követtek el, ezen tevékenységükkel összesen 587 500 Ft kárt okoztak. [Kézírással: egy főre jutó átlagkár: 10 681 Ft]

 

I. Az ügy vizsgálata során a csoport tevékenységéről az alábbiakat állapítottuk meg:

1. Az elkövetés ideje:

a.  A bűnöző csoport hét főből állt, egyes tagjai állandó munkahellyel rendelkeztek. A bűncselekmény elkövetésének idejét általában úgy választották meg, hogy munkahelyükön ne legyen igazolatlan hiányzásuk. Ennek alapján a bűncselekményeiket zömmel péntek, szombat illetve vasárnap éjszaka követték el. Amennyiben péntek éjszaka követtek el bűncselekményt, úgy az állandó munkahellyel rendelkező személyek mindig szabad szombatosok voltak.

Másik szempont, ami miatt a bűncselekmények elkövetését a hétvégi napokra tették, hogy ezzel is késleltessék cselekményük felfedezését, a nyomozás beindítását.

A bűncselekmények elkövetése idejének megválasztásánál olyan tényező is közrejátszott, hogy általában esős, havas, szeles időt választottak. Az volt a megválasztás alapja, hogy az időjárás viszontagságait tekintve az utcákon ne, vagy csak nagyon kevesen járnak.

A tsz-irodák sérelmére minding olyankor követték el a cselekményeiket, amikor havas-szeles éjszaka volt.

b. A bűncselekmény-sorozat 1970. november 29-én a

Építőipari Ktsz irodaházának sérelmére elkövetett betöréses lopással vette kezdetét. Az utolsó bűncselekményt pedig 1975. március 1-re virradó éjszaka a tsz-iroda sérelmére követték el. Bűnös tevékenységüket 4 év 3 hónapon keresztül folytatták.

Az elkövetőket őrizetbe, illetve előzetes letartóztatásba vettük:

•1.                      Ny. Imre ifj. (Narancs) 1975. február 25.

•2.                      Ny. Imre id. (Kutya) 1975. március 2.

•3.                      Ny. József (Titó) 1975. március 7.

•4.                      K. Pál (Zsiga) 1975. március 15.

•5.                      Ny. Rudolf (Falat) 1975. június 18.

Két fő ellen szabadlábon hagyásuk mellett folytattunk eljárást. Az első bűncselekményük elkövetése s az elfogás között eltelt idő - ifj. Ny. Imre, id. Ny. Imre, Ny. József és K. Pál esetében - 4 év 3 hónap, míg Ny. Rudolf esetében 4 év 7 hónap volt.

c. A bűncselekmények gyakoriságára jellemző, hogy a bűnös tevékenységük ideje alatt 30 esetben követték el az 55 rendbeli bűncselekményt. Az elkövetések gyakorisága rendszerességet nem mutat. Volt olyan eset, amikor egyik bűncselekmény elkövetését másnap követte a másik. Azonban volt olyan eset, amikor a két bűncselekmény között 580 nap telt el.

Megállapítható, hogy tevékenységük kezdetén a hosszabb időközökben történő elkövetés, míg tevékenységük végén az elkövetések gyakorisága jellemző. Így pl. 1971. és 1973. évben két bűncselekmény elkövetése között általában egy-két hónap telt el, addig 1973 végén, 1974. évben és 1975 márciusáig az elkövetett bűncselekmények között 30 napnál kevesebb idő telt el.

d. Tevékenységük során 16 alkalommal fordult elő, hogy esetenként több bűncselekményt követtek el azonos alkalommal. Általában két bűncselekményt követtek el ilyen esetben, azonban előfordult, mint például 1973. december 2-án a

tsz és két magánlakás, 1974 . november 1-jén az húsbolt, italbolt és 3 magánlakás, 1974. november 9-én a italbolt, vegyesbolt, egy magánlakás, 1974. november 12-én a takarékszövetkezet és két magánlakás, 1975. február 9-án a tsz és 1 magánlakás, valamint egy pince, 1975. február 28-án a murakeresztúri tsz-iroda, tsz-műhely és egy magánlakás sérelmére követtek el bűncselekményt.

e. A bűncselekmények elkövetésének ideje kizárólag az éjszakai órákra korlátozódott. Általában éjszaka 22-től 03-ig terjedő időben hajtották végre bűncselekményeiket. 14 bűncselekményt hétfőre, 5 bűncselekményt keddre, 3 bűncselekményt szerdára, 2 bűncselekményt csütörtökre, 20 bűncselekményt szombatra, 11 bűncselekményt vasárnapra virradóra követtek el.

f. Az elkövetők a vegyes- és italboltok, valamint a magánlakások sérelmére elkövetett bűncselekmények során a helyszínen maximálisan egy-két órát tartózkodtak, míg a páncélszekrény-feltörések helyszínén 3-4 órát töltöttek.

g. A bűnöző csoport tagjai a bűncselekmények elkövetése során eltöltött időt családi környezetükben nem legalizálták, tekintve, hogy a családtagjaik a bűnös tevékenységükről tudomással bírtak.

Munkahelyi legalizálására azért nem volt szükség, mivel a bűncselekmény elkövetésének idejét úgy határozták meg, hogy munkából távolmaradásuk ne legyen.

h. Valamennyi elkövetett bűncselekményük 24 órán belül a rendőri szervek tudomására jutott.

 

2. Az elkövetés helye

A különböző objektumok és egyes objektumfajták kiválasztásában több tényező játszott szerepet.

a. Egy-egy bűncselekmény elkövetése előtt minden esetben tanulmányozták és szemrevételezték a kiválasztott objektumokat. A sértett objektum szinte kivétel nélkül magán[y]os épület volt, lakóterülettől félreeső helyen helyezkedett el, azonban könnyen megközelíthető volt. Figyelembe vették a közvilágítást is, valamint, hogy az adott objektum áramtalanítható-e.

Tsz-irodák esetében másik tényező volt az, hogy az elkövetők már 2-3 hónappal a bűncselekmény elkövetése előtt tájékozódtak aziránt, hogy mikorra várható az objektumba pénzszállítás, pl. munkadíj kifizetés.

Harmadik ilyen tényező volt - főként a falusi ital- és vegyesboltok esetében - hogy hétvégi napokon ezekben az objektumokban nagyobb a forgalom, tehát nagyobb a bevétel és a pénzt az objektumok vezetői nem tudják postára adni, mivel a helyi posták bezárnak.

b. A bűnöző csoport tagjai tevékenységük során az alábbi objektumokba törtek be:

- 15 alkalommal italboltba

- 11 alkalommal vegyesboltba

- 6 alkalommal tsz-irodába

- 2 alkalommal presszóba

- 1-1 alkalommal KTSZ irodába, óvodába, húsboltba, étterembe, takarékszövetkezetbe.

Cselekményük végrehajtásának megkönnyítése érdekében 15 alkalommal követtek el magánszemélyek sérelmére, 1 alkalommal tsz-műhelybetörést, melynek során fejszét, csákányt, feszítőeszközöket, szállítóeszközöket tulajdonítottak el.

c. A támadott objektumok védettségi szintjét tekintve hibaként kell megemlíteni: annak ellenére nem biztosították megfelelően az objektumokat, hogy azok félreeső, magán[y]os épületek voltak. Éjjeliőr nem volt, legtöbb esetben még az ablakok sem voltak védőráccsal ellátva. Betörést jelző és riasztóvédelemmel szinte egy objektum sem volt ellátva.

Hiba volt az is, hogy az objektumok vezetői akkor sem gondoskodtak a kiszállított pénz megfelelő őrzéséről, amikor jelentős összeget helyeztek el a páncélszekrényükben. Ezen páncélszekrények betonba rögzítve - a murakeresztúri tsz esetét kivéve - nem voltak.

Azokon a helyeken, ahol betörést jelző és riasztóberendezések voltak, azok nem üzemeltek, vagy elfelejtették bekapcsolni őket vagy az elromlott készüléket nem javítatták ki, karbantartásukról nem gondoskodtak.

d. A közrendvédelmi szolgálat a támadott objektumokat nem biztosította. Ez annak a következménye, hogy az objektumok vezetői nem értesítették a helyi körzeti megbízottakat arról, mikorra várható nagyobb összeg kiszállítása.

Így arról ők tudomást nem szerezhettek, megelőző tevékenységet nem folytathattak.

e. Tekintettel arra, hogy a bűnöző csoport tagjai két megye területén laktak, így a 2. pont 5., 6., 7. alpontjára csak a csoport tagjainak név szerinti megjelölésével lehetséges választ adni.

Ny. József (Titó) 28 alkalommal vett részt bűncselekmény elkövetésében.

Ebből 13 alkalommal saját járásban, 3 alkalommal más járásban, de a saját megyében, 12 alkalommal más megye területén követett el bűncselekményt.

Ny. Rudolf (Falat) 2 alkalommal vett részt bűncselekmény elkövetésében, melyet saját járása területén követett el.

ifj. Ny. Imre (Narancs) 23 alkalommal vett részt bűncselekmény elkövetésében.

Ebből 12 alkalommal saját járásban, 1 alkalommal más járásban, de a saját megyében, 10 alkalommal más megye területén követett el bűncselekményt.

id. Ny. Imre (Kutya) 8 alkalommal vett részt bűncselekmény elkövetésében.

Ebből saját járásban két alkalommal, más megyében 6 alkalommal.

K. Pál (Zsiga) 2 alkalommal vett részt bűncselekmény elkövetésében.

Ebből egy alkalommal saját járásban, egy alkalommal más járásban, de saját megyében.

H. János 1 alkalommal vett részt bűncselekmény elkövetésében, melyet saját járása területén követtek el.

A bűnöző csoport hetedik tagja betöréses lopások elkövetésében nem vett részt.

Ezen a napon történt október 09.

1914

Első világháború: Német csapatok elfoglalják Antwerpent.Tovább

1916

Első világháború: A nyolcadik isonzói csata kezdete. Az olasz hadsereg támadásait az osztrák-magyar haderő sikeresen visszaveri.Tovább

1944

Debrecen térségében hatalmas méretű páncélos csata kezdődik a szovjet, és velük szemben álló német és magyar csapatok között.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.

Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.

Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.

A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.

Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).

Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2024. szeptember 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő